BÜ BH 2022/39
BÜ BH 2022/39
2022.02.01.
Nem alapoz meg perújítást az olyan új bizonyíték, amelynek elfogadása a terhelt büntetőjogi felelősségét megalapozó tények tekintetében eltérő megállapítást nem eredményezhetne. A bíróság által az alapügyben elutasított bizonyításra irányuló indítvány megismétlése pedig új bizonyítéknak sem tekinthető [Be. 637. § (1) bek. a) pont].
[1] A törvényszék a 2019. szeptember 30. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett, illetve az ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2021. január 20. napján kelt és jogerős ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont III. ford., (5) bek. b) pont I. és II. ford.], folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettében [Btk. 403. § (1) bek. b) pont, (4) bek. a) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). Ezért őt – halmazati büntetésül – négy év börtönbüntetésre, három év közügyektől eltiltásra, öt év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra, valamint százötven napi tétel, napi tételenként 3000 forint, összesen 450 000 forint pénzbüntetésre ítélte.
[2] A IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont III. ford., (5) bek. b) pont I. és II. ford.], bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §) és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. c) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – három év hat hónap börtönbüntetésre, három év közügyektől eltiltásra, öt év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés-büntetésből a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. rendű és a IV. rendű terheltek meghatalmazott védője terjesztett elő perújítási indítványt, amelyet az ítélőtábla a 2021. június 1. napján meghozott végzésével elutasított.
[4] A perújítási indítványt elutasító végzés ellen a védő jelentett be fellebbezést. Fellebbezésében kérte az elsőfokú végzés megváltoztatását, a perújítás elrendelését, illetve a II. rendű és a IV. rendű terheltekkel szemben kiszabott szabadságvesztések végrehajtásának felfüggesztését.
[5] Fellebbezésének indokolásában kifogásolta, hogy indítványában két önálló perújítási okot jelölt meg, amelyeket az elsőfokú bíróság tévesen értékelt. A perújítás egyik okaként olyan okiratokat csatolt, amelyek mint bizonyítási eszközök az alapügyben fel sem merült új bizonyítékot jelentenek, és amelyek azt hivatottak igazolni, hogy az eljárás tárgyát képező számlákat valós gazdasági események alapján állították ki. Ez a tény a terheltek felmentését eredményezhetné. Téves az elsőfokú bíróság azon álláspontja, miszerint az indítványozó az alapeljárásban már felmerült tényre hozott új bizonyítékokat. Az elsőfokú bíróság ezen megállapítása iratellenes, illetve eljárásjogi szempontból is téves, hiszen a perújítási indítványban az alapeljárásban felmerült tényre is lehet új bizonyítékot felhozni. Okszerűtlenül jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felhozott új bizonyítékok nem alkalmasak eltérő tényállás megállapítására, így nem valószínűsítik, hogy a terhelteket az egyes bűncselekmények vádja alól fel kellene menteni vagy velük szemben lényegesen enyhébb büntetést kellene kiszabni. Az indítványozó álláspontja szerint a perújítás másik okát olyan okirati bizonyítékok képezik, amelyek az alapügyben 74. sorszám alatt ugyan csatolásra kerültek, azonban azokat az eljáró bíróság semmilyen módon nem vonta bizonyítékértékelő tevékenységébe. Ekként ezek új bizonyítéknak minősülnek, és ezek alapján megnyílik a lehetősége eltérő tényállás megállapításának, mely valószínűsíti, hogy az alapügyben hozott ítéletet lényegesen meg kell változtatni.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a II. rendű és a IV. rendű terheltek védőjének fellebbezését nem találta alaposnak.
[7] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a perújítási indítvány új bizonyítékot nem jelölt meg. A becsatolt iratok nem alkalmasak az ügyben megállapított tényállásban megjelölt valamely számla konkretizálására, valamennyi számla tekintetében pedig nem vehető figyelembe, mivel a Cs.-T. Kft. tényleges gazdasági tevékenységére vonatkozó adatok az alapügyben mérlegelésre kerültek. Íj bizonyíték hiányában a bizonyítékok alapügybeli mérlegelése perújításban nem támadható.
[8] Egyetértett a fellebbezéssel támadott végzés indokaival, és indítványozta annak tanácsülésen történő helybenhagyását.
[9] A védő fellebbezése nem alapos.
[10] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, vagy enyhébb büntetést kell kiszabni [Be. 637. § (1) bek. a) pont aa) alpont I. és II. ford.].
[11] A perújítási indítvány és a fellebbezés kapcsán elöljáróban rámutat a Kúria arra, hogy a perújításnak a Be. 637. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti oka a jogerős ítélettel szembeni ténybeli kifogás lehetőségét biztosítja, azonban nem feltétlenül, hanem három – egymásra épülő – feltétel fennállása esetén. Ez okból ugyanis akkor rendelhető el a perújítás, ha
– a bejelentett bizonyíték újnak tekinthető; az alapügyben nem merült fel vagy felmerült, de azt az eljárt bíróság nem értékelte; és
– az (ekként) újnak tekintendő bizonyíték alkalmas arra, hogy valamely ténynek – a jogerős határozatban foglaltaktól – eltérő vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze; s végül,
– az újnak tekintendő bizonyíték az eltérő, illetve új tény megállapítására való alkalmassága folytán perdöntő jellegű, azaz egyben azt is valószínűsíti, hogy lényegesen meg kell változtatni a jogerős határozat bűnösségre vagy büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezését, illetve az eljárást meg kell szüntetni. A Be. értelmében tehát ebben a sorrendben kell – egyenként és minden új bizonyítékként felmerült körülmény kapcsán – az egyes feltételek meglétét vizsgálni. Ha valamelyik feltétel esetében nemleges az eredmény, akkor a továbbiak vizsgálata már közömbös.
[12] A jogerős ítélet perújítási indítvánnyal támadott tényállása (II. pont) szerint a II. rendű terhelt – mint a Cs.-T. Kft. ügyvezetője – nem csupán az I. H. Kft., hanem az. F.-L. Kft. és az E. Kft. által kibocsátott valótlan tartalmú számlákat is szerepeltette a Cs.-T. Kft. adóbevallásaiban, azok általános forgalmi adó tartalmát a Cs.-T. Kft. által fizetendő általános forgalmi adóval szemben levonta, s 2012. február és 2013. december közötti időszakban összesen 197 240 911 forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. A II. rendű terhelt cselekményéhez a IV. rendű terhelt nem csupán az I. H. Kft., hanem az E.Kft. és az F.-L. Kft. vonatkozásában is kifejtett közreműködésével szándékos segítséget nyújtott.
[13] A perújítási indítvány I. pontjában megjelölt bizonyítékok kapcsán a perújítás megengedhetőségének konjunktív feltételeit az ítélőtábla végzése harmadik oldalának harmadiktól hatodik bekezdésében helyesen vázolta fel.
[14] A perújítási indítványhoz csatolt iratok a Cs.-T. Kft. és az E. Kft. tényállásban megállapított kapcsolatát semmilyen módon nem érintik. A csatolt iratok tartalma szerint az I. H. Kft. szállítási szerződést kötött egy szíriai vállalattal, amely 2012. február és december között pamutfonalat szállított az I. H. Kft. mint vevő részére egy cs.-i szállítási címre. Ezek az okiratok mint – az ítéleti tényállást kisebb részben érintő – bizonyítási eszközök az alapeljárásban nem merültek fel. Az ítélőtábla végzésében (negyedik oldal másodiktól negyedik bekezdésig) helyes okfejtés alapján állapította meg, hogy az indítványozó az alapeljárásban már felmerült tényre nézve hozott új, de eltérő tényállás megállapítására alkalmatlan bizonyítékot, vagyis a Cs.-T. Kft. – nem vitatottan – végzett valós gazdasági tevékenységet, s emellett fogadott be és szerepeltetett az adóbevallásában fiktív számlákat. A becsatolt iratok továbbmenően alátámasztják azt az alapügyben is elfogadott tényt, miszerint a cég végzett valós gazdasági tevékenységet is, de a jogerős ítéletben fiktívnek írt, sorszám szerint megjelölt számlák egyikének esetében sem valószínűsítik, hogy mögötte valós gazdasági események voltak. Az ítéleti tényállásban fiktívnek megjelölt számlákon jelentős részben nem is pamutfonal, hanem szövőgépalkatrész vásárlása került feltüntetésre.
[15] A perújítás lényege, hogy perdöntő tény hiányzik az alapügyből. A hiány azonban nem fakadhat az alapügyben mérlegelt (meglévő) bizonyítékok újraértékeléséből, illetve a felajánlott bizonyítékokkal együtt való újraértékeléséből (BH 2004.229., 2006.387.).
[16] Ez ugyanis azt jelentené, hogy nem új bizonyítékról van szó, hanem arról, hogy az adott bizonyítási eszköznek ugyan perújítást célzó, azonban nem önálló, csupán az indítvány által feltételezett, illetve az indítvány általi értékelésen nyugvó tartalma van (BH 2020.266.).
[17] Az indítványban megjelölt új bizonyíték ugyan bizonyítandó tényre vonatkozik, azonban – ahogyan azt helyesen állapította meg az elsőfokú végzés – nem alkalmas a jogerős ítéletben megállapítottól eltérő tényállás megállapítására, így nem valószínűsítik, hogy a II. rendű és IV. rendű terhelteket a bűncselekmények elkövetése alól fel kellene menteni vagy velük szemben lényegesen enyhébb büntetés kiszabását kellene alkalmazni.
[18] Az indítványozó mindezeken túlmenően új bizonyítékként indítványozta értékelni az alapügyben 74. sorszám alatt megjelölt iratokat. Az indítványozó maga is utal rá, hogy az általa új bizonyítéknak tekintett okiratok már az elsőfokú eljárásban is ismertek voltak. Azokat azért tekintette új bizonyítéknak, mert az alapügyben eljáró elsőfokú bíróság nem vonta a bizonyítékértékelés körébe. Ezzel szemben az alapügyben 234. sorszám alatt felvett jegyzőkönyv hetedik oldalának utolsó bekezdése szerint a bíróság a védelem által előterjesztett valamennyi bizonyítási indítványt elutasította. A bizonyítási indítványok elutasítását az elsőfokú ítélet a 75. oldal harmadik bekezdésében azzal indokolta, hogy a Cs.-T. Kft. a fiktív számlák befogadása mellett valós gazdasági tevékenységet is folytatott, s ez a körülmény tette szükségessé, hogy a fiktív számlák befogadásával és elszámolásával a valós gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó fizetési kötelezettségét csökkenteni tudja. Azokat a bizonyítási indítványokat, amelyek a Cs.-T. Kft. valós gazdasági tevékenységét voltak hivatva alátámasztani, elutasította, mivel ez a tény az eljárás során nem volt vitatott, s a bizonyítás szempontjából ennek nem volt relevanciája. A másodfokon eljáró ítélőtábla ítéletének [144] és [145] pontjában kifejtette, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmények szempontjából nem bírt jelentőséggel, hogy a IV. rendű terhelt egy szír cég megbízásából ügynöki tevékenységet folytatott fonalak adásvételére. Ugyanezen okból – a másodfokú bíróság álláspontja szerint – az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a 74. sorszám alatt csatolt idegen nyelvű iratokat nem értékelte bizonyítékként.
[19] Az ítélőtábla helyesen állapította meg végzésében, hogy az alapügyben csatolt iratok nem képeznek új bizonyítékot. Az elsőfokú bíróság ezeket a bizonyítékokat – szükségtelen voltukra tekintettel – mellőzte, erről ítéletében számot adott, s a másodfokú bíróság a 74. sorszám alatti iratokat konkrétan is említve – az elsőfokú bíróság érvelését helyesnek találta. Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy nem új bizonyíték az, amelyet a bíróság az ügydöntő határozatának meghozatalánál figyelembe vett, és ide tartoznak az elutasított bizonyítási indítványok is. A bizonyítási indítvány elutasítása is része a bizonyítékok értékelésének, mivel azt a bíróságok mérlegelés alá vonták, és tartalmi értékelés után szükségtelennek találták, ami kioltja a bizonyíték újdonságát. A perújítási eljárás nem azt célozza, hogy az alapper bírósága által feleslegesnek talált bizonyítást utóbb pótolja (BH 2018.41., 1978.468.).
[20] Amennyiben a bűnösség körében nincs új bizonyíték, az azonos tartalmú bizonyítékok ismételt összevetésére történő hivatkozás a perújítás megengedhetőségének indokát nem képezheti (EBH 2012.B.33.). Íj bizonyíték hiányában a bizonyítékok alapügybeli értékelése perújításban nem támadható.
[21] Az ítélőtábla tehát törvényesen járt el, amikor perújítási ok hiányában a perújítási indítványt elutasította.
[22] Ekként a Kúria a támadott határozatot a Be. 645. § (4) bekezdésének második fordulata szerinti tanácsülésen a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Bpkf. II. 919/2021.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás