2022 évi XXXIX törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.

A gazdaság digitalizációjának az utóbbi években tapasztalt jelentős fejlődését követve került sor azoknak az európai uniós szabályoknak a kialakítására, amelyek – egyéb szabályok mellett – a belső piacra vonatkozó egységes adatszolgáltatási követelményt állítanak fel a digitális platformok üzemeltetői számára. Erre a szabályozásra azért van szükség, mert a digitális fejlődés egyre több komplex lehetőséget kínál az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés számára. A platformüzemeltetők igénybevételével kínált szolgáltatások határokon átnyúló jellege olyan összetett adózási környezetet eredményez, amelyben kihívást jelent az adószabályok érvényesítése és a jogkövető magatartás biztosítása. Az adózási fegyelem csökken, a be nem jelentett jövedelem értéke pedig jelentősen nő. A tagállami adóhatóságok nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék. Ez különösen akkor jelent problémát, ha az adóköteles adózói jövedelmek egy másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) létesült digitális platformon keresztül mozognak.

Az uniós szabályozás az OECD által 2020-ban kiadott modellszabályokat követi, amelyek a megosztásalapú gazdaság és a haknigazdaság területén működő digitális platformon keresztül értékesítők vonatkozásában állapít meg keretszabályokat (Model Rules for Reporting by Platform Operators with respect to Sellers in the Sharing and Gig Economy). Mivel a digitális platformok, illetve az azokon aktív értékesítők által végzett határokon átnyúló tevékenységek igen elterjedtek, a nem uniós államok, illetve területek megfelelő ösztönzést kapnak arra, hogy kövessék az Unió példáját. Ez azt jelenti, hogy a jelentendő értékesítőkre vonatkozó információk beszerzését és az automatikus információcsere szabályait e modellszabályoknak megfelelően alakíthatják ki.

Fentieknek alapján a Miniszterek Tanácsa 2021. márciusában elfogadta az (EU) 2021/514 tanácsi irányelvet (HL L 104/1., 2021. március 25. – DAC7), amely a 2011/16/EU irányelv által bevezetett 8. cikk hatályának kiterjesztésével az automatikus adóügyi információcserét a digitális platformok üzemeltetői által szolgáltatott adatokra is kiterjeszti. A szabályozás az alapirányelv néhány további kiegészítő és pontosító módosítását is tartalmazza.

Adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez a módosítási tervezet a DAC7 szabályozás magyar átvételét végzi el az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) módosításával.

A módosítás a DAC7 rendelkezései alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) szabályai szerint szerzett vagy továbbított információ adótitok minőségét rögzíti, valamint az információk felhasználhatóságának körét szélesíti, amikor kimondja, hogy ezek az információk a hozzáadottérték-adóval és más közvetett adóval kapcsolatos eljárásban, valamint eltérő célokra is felhasználhatók. A módosítás az irányelv rendelkezései alapján bevezeti a céllista fogalmát, amely alapján más tagállam hatósága az információkat és dokumentumokat felhasználhatja. A módosítás a továbbiakban a DAC7 által pontosított adatvédelmi szabályokat tartalmazza, amely az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete szabályainak érvényesülését biztosítja. A módosítás részletes szabályokat állapít meg az adatvédelmi incidens elhárítására érdekében teendő intézkedésekről.

A módosítás a DAC7 szabályozás alkalmazásához szükséges adatvédelmi incidens, adatszivárgás, adatsérelem, közös ellenőrzés, valamint a platformüzemeltetők átvilágítási és adatszolgáltatási, valamint az állami adó- és vámhatóság automatikus információcserére vonatkozó kötelezettségét szabályozó rendelkezések alkalmazásához szükséges fogalmi meghatározásokat tartalmazza.

Arra vonatkozó pontosító rendelkezéseket tartalmaz, hogy a kapott adóügyi információt közvetett adókhoz kapcsolódó célokra is fel lehet használni.

A módosítás a DAC7 által bevezetett, a megkeresésre történő információcsere során kiemelt jelentőséggel bíró, az adathalászatot megakadályozó előrelátható jelentőség fogalmának meghatározásához szükséges bevezető szöveget, a fogalom meghatározását, valamint az annak igazolására szolgáló, a megkereső hatóság által a megkeresett hatóság részére átadandó információk körének meghatározását tartalmazza. A módosítás továbbá a megkeresés közigazgatási vizsgálatra vonatkozó részének teljesíthetőségi vizsgálatát és az erről szóló, a megkereső hatóság részére haladéktalanul megküldendő értesítésre vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A módosítási rendelkezések az adóügyi együttműködésre irányuló megkeresés teljesítésének határidejét tartalmazza, amikor rögzíti, hogy a magyar megkeresett hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés beérkezésétől számított 3 – a megkeresés beérkezésekor rendelkezésre álló információ esetén 2 – hónapon belül teljesíti. A módosítás alapján továbbá a magyar megkeresett hatóság a megkeresés teljesítésének akadályáról haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresés beérkezését követő 3 hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot a megkeresés teljesítése várható – legfeljebb 6 hónapon belüli – időpontjának megjelölésével együtt.

A módosítási rendelkezések a DAC7 más tagállamban való adótisztviselői jelenlét módosított szabályait tartalmazzák. A módosítás fő irányát a külön megállapodás hiánya, a megkeresett hatóság tagállamának területén végrehajtott közigazgatási vizsgálat során való, személyesen vagy elektronikus hírközlési eszközök alkalmazásával történő részvétel, valamint a megkeresett hatóság által a megkeresés teljesítéséről vagy a megkeresés megfelelő indokolással történő elutasításáról való 60 napon belüli visszajelzés jelenti.

Ezek a rendelkezések a DAC7 szabályozás alapján az egyidejű adóhatósági ellenőrzésben való részvételről való döntés kapcsán rögzítik, hogy a magyar megkeresett hatóság, illetve a magyar megkereső hatóság a döntést a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül továbbítja a javaslatot küldő részes fél részére.

E módosító rendelkezések a DAC7 szabályozás alapján egy új 12/A. §-sal egészítik ki az Aktv. rendelkezéseit. Az új rendelkezések a közös ellenőrzés indításának és lefolytatásának egyes szabályait tartalmazzák. A közös ellenőrzésben résztvevő más tagállami tisztviselők eljárási jogaira és kötelezettségeire az Aktv.-en kívül az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) szabályai az irányadók. A résztvevő hatáskörrel rendelkező hatóságok által közösen megállapított tényeket a magyar megkeresett hatóságnak zárójelentésben kell rögzítenie. A közös ellenőrzés lefolytatását követő magyarországi eljárásra az Art., az Air., valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény szabályai az irányadók.

E módosító rendelkezések a megkeresési formanyomtatvány minimumtartalmára, valamint egyes együttműködési formáknál alkalmazandó formanyomtatványokra határoznak meg szabályokat.

E rendelkezések a DAC7 általi módosításoknak megfelelően az egyes jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozó automatikus információcsere kapcsán írják elő az adóazonosító szám közlését, valamint új jövedelemkategóriaként a jogdíj listában történő szerepeltetését.

A módosító rendelkezések a DAC7 szabályok alapján, az eljárás felgyorsítása érdekében kimondják, hogy a magyar hatóságnak a feltételes adómegállapítással és a szokásos piaci ármegállapítással kapcsolatos döntéseket haladéktalanul, de legkésőbb azok kiadásának naptári félévét követő három hónapon belül kell a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával közölni. A módosító rendelkezés a feltételes adómegállapítással és a szokásos piaci ármegállapítással kapcsolatos döntések kapcsán az adatátadás során a kérelemmel érintett gazdasági tevékenység, ügylet vagy ügyletsorozat általános leírásán túl a hatóságot egy lehetséges adózási kockázat értékelése során adott esetben segítő egyéb információk leírását is megköveteli.

E módosító rendelkezések a magyar központi kapcsolattartó iroda éves tájékoztatási kötelezettségét terjesztik ki az automatikus információcsere egyes jövedelemtípusait érintően a jogdíj kapcsán fentebb jelzett módosításhoz kapcsolódóan.

A módosító rendelkezések egy új, II/A. fejezettel és a 21/A–I. §-okkal egészítik ki az Aktv. hatályos rendelkezéseit. A rendelkezések a platformüzemeltetőket érintő bejelentési, adatszolgáltatási, átvilágítási és az állami adó- és vámhatóságra vonatkozó automatikus információcsere egyes szabályait részletezik.

A 21/A. § tartalmazza azokat a bejelentési, változás-bejelentési, valamint nyilvántartásba vételi szabályokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett és az erre nem kötelezett platformszolgáltatókról az állami adó- és vámhatóság tudomást szerezzen. E § a bejelentési kötelezettség adattartalmát is meghatározza.

Az új 21/B. § tartalmazza az Adatszolgáltatásra kötelezett platformszolgáltató átvilágítási és belső adatszolgáltatási kötelezettségének előírását, e kötelezettség adattartalmára való utalást, valamint az állami adó- és vámhatóság külső, automatikus információcsere keretében történő adatszolgáltatási kötelezettségének előírását. Az állami adó- és vámhatóság az Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül közli az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő értékesítőkre vonatkozó egyes információkat (ilyen információ különösen a Jelentendő értékesítő által igénybe vett platform üzemeltetőjének neve, székhelye, adóazonosító száma, a Jelentendő értékesítő neve, címe, magánszemély esetében születési ideje).

A 21/C. § rögzíti a platformüzemeltető nyilvántartási kötelezettségének előírását és a 10 éves megőrzési határidőt.

Az új 21/D. § alapján a II/A. fejezetben meghatározott kötelezettségeket elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell teljesíteni.

A 21/E. § határozza meg az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az állami adó- és vámhatóság kezdeményezésére, az Európai Bizottság által a központi uniós nyilvántartásból való törlésre vonatkozó eljárást, továbbá a platformüzemeltető állami adó- és vámhatósági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó szabályokat.

A nyilvántartásból törölt, valamint a bejelentési kötelezettségét nem teljesítő harmadik országbeli platformüzemeltető vonatkozásában a javaslat, élve az DAC7 szabályozás által felkínált lehetőséggel, rendelkezik a platformüzemeltetők által tevékenységük folytatásához használt, elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (weboldalnak) ideiglenes elérhetetlenné tételéről szóló döntés meghozataláról. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel alkalmazására a platformüzemeltetővel szemben végső eszközként kerülhet sor. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az adó- és vámhatóság meghatározott időre rendeli el, ugyanakkor amennyiben az elrendelést megalapozó körülmények a határozott idő elteltét követően is fennállnak, az elrendelés megismételhető.

A 21/F. § alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a második sikertelen felhívása utáni 60 nap elteltével az Értékesítő felhasználói fiókját megszüntetni vagy az Ellenérték Értékesítő részére történő kifizetését visszatartani és az ismételt regisztrációt és a kifizetést a kötelezettségek teljesítéséhez kötni.

A 21/G. § rögzíti az állami adó- és vámhatóság egyenértékűségi vizsgálatra irányuló kérelmének szabályait, a 21/H. § tartalmazza a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeit, míg a 21/I. § az állami adó- és vámhatóságnak az Európai Bizottság felé fennálló értesítési kötelezettségét tartalmazza.

A módosító rendelkezés a kölcsönös egyeztető eljárás koherenciájának biztosítása érdekében szükséges kiegészítő rendelkezést tartalmaz.

A módosító rendelkezés az állami adó- és vámhatóság által a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcsere éves értékelési adatainak az Európai Bizottság részére való megküldését írja elő.

A módosító rendelkezés az automatikus információcsere keretében beérkezett adatok gazdasági és statisztikai elemzés céljára történő általános jellegű felhasználhatóságáról rendelkezik.

Az országonkénti jelentésekhez történő miniszteri hozzáférést és elemzést az Aktv. 43/Q. § (2) bekezdésének hatályos megfogalmazása nem teszi lehetővé, mert annak rendelkezése e jelentések felhasználhatóságát az állami adóhatóságra korlátozza. Ezt a helyzetet rendezi e módosító § (2) bekezdése által beiktatott új (4) bekezdés.

A módosító rendelkezés az Aktv. átmeneti szabályaként írja elő, hogy a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság 2024. január 1-ig tájékoztatja az Európai Bizottságot arról a négy jövedelem-kategóriáról, amely vonatkozásában automatikus csere útján más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a más tagállamban illetőséggel rendelkező adózóról a 2025. január 1-jével vagy ezt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra vonatkozóan információt kíván közölni.

Szintén átmeneti szabályként írják elő e módosító rendelkezések az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető első bejelentési kötelezettségét (a módosító szabályozás hatálybalépését követő 45. nap), az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető kérelmének első teljesítését (a módosítás hatálybalépését követő 45. nap), valamint az állami adó- és vámhatóság első adatátadási kötelezettségét, amelyet annak a 2023. január 1-jétől kezdődő Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül kell teljesítenie. A módosítás továbbá folyamatban levő eljárásokra vonatkozó alkalmazhatóságot előíró és a közös ellenőrzésre, valamint a minősítési eljárásra vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.

E rendelkezések az Aktv. jogharmonizációs záradékát tartalmazzák.

E rendelkezés az Aktv. 1. mellékletének módosítására utaló szabályt tartalmazza.

E rendelkezés az Aktv. 2. mellékletének módosítására utaló szabályt tartalmazza.

E rendelkezés az Aktv. 5. melléklettel való kiegészítésére utaló szabályt tartalmazza.

E rendelkezések a módosító törvény hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazzák.

E rendelkezések a módosító törvény jogharmonizációs záradékát tartalmazzák.

A hatályos Aktv. rendelkezés szűkítő értelemben alkalmazza a Jelentendő Személyek körét, mert a Számlatulajdonos kifejezés használata az Ellenőrzést gyakorló személyt kizárja a rendelkezés hatálya alól. A módosítás a Jelentendő Személy kifejezés használatával rendezi ezt a helyzetet.

A módosítás által bevezetendő rendelkezés az OECD közös jelentéstételi sztenderdjének keretében – szélesebb nemzetközi viszonylatban – releváns és a vizsgált pénzügyi intézmények által a gyakorlatban alkalmazott kivételt rendezi.

Az új 7. pont a CRS Megállapodáshoz kapcsolódó Kommentár VIII. fejezetének 17. pontját veszi át. A kommentár szövegének Aktv-be való beültetése azért indokolt, mert az eddigi adóhatósági jogkövetési ellenőrzések során a vizsgált pénzügyi intézmények egy része saját értelmezést használt az „irányítása alatt áll” szövegrészre. Az új pont a nemzetközi sztenderd megfelelő alkalmazása érdekében kiegészíti az Aktv. hatályos rendelkezéseit.

A módosító rendelkezések alapján az Aktv. új, 5. számú melléklete tartalmazza az (EU) 2021/514 tanácsi irányelv I. számú mellékleteként rögzített átvilágítási és adatszolgáltatási részletszabályokat. E melléklet 3 fő részből áll:

I. általános fogalom-meghatározások;

II. a platformüzemeltetők átvilágítási kötelezettségeinek részletszabályai;

III. a platformüzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettségeinek részletszabályai.