• Tartalom

4/2022. (VI. 11.) IM utasítás

4/2022. (VI. 11.) IM utasítás

az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról1

2023.06.25.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a miniszterelnök jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Igazságügyi Minisztérium jogállása és alapadatai

1. § (1) Az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) alapadatai a következők:

a) megnevezése: Igazságügyi Minisztérium;

b) rövidítése: IM;

c) angol megnevezése: Ministry of Justice;

d) német megnevezése: Justizministerium;

e) francia megnevezése: Ministčre de la Justice;

f) címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.;

g) postafiókcíme: 1357 Budapest, Pf. 2;

h) vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter);

i) alapítója: Országgyűlés;

j) alapítás dátuma: jogfolytonosság alapján 1990. július 5.;

k) alapító okirat kelte, száma: 2014. június 19., VIII/ID/902/3/2014.;

l) jogállása: törvény által létrehozott központi államigazgatási szerv, központi kormányzati igazgatási szerv, a miniszter munkaszerve; költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv;

m) előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkező;

n) számlavezetője: Magyar Államkincstár;

o) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01397136;

p) adóigazgatási azonosító száma: 15300076-2-41;

q) PIR törzsszáma: 300070;

r) szakágazati besorolása: 841103 Minisztériumok tevékenysége;

s) alaptevékenységei kormányzati funkció szerinti besorolása:

sa) 011120 Kormányzati igazgatási tevékenység,

sb) 014040 Társadalomtudományi, humán alapkutatás,

sc) 033010 Igazságügy igazgatása,

sd) 034030 Pártfogó felügyelői tevékenység,

se) 036020 Jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés, kárenyhítés, kárpótlás,

sf) 041150 Cégnyilvántartás,

sg) 049010 Máshová nem sorolt gazdasági ügyek,

sh) 083030 Egyéb kiadói tevékenység,

si) 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés,

sj) 011310 Külügyek igazgatása,

sk) 013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés,

sl) 041110 Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása,

sm) 041170 Műszaki vizsgálat, elemzés,

sn) 084010 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása.

(2) A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem végez.

(3) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetése X. Fejezet.

2. A minisztérium szervezete és az irányítási jogkörök

2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységeinek feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A minisztériumban működő önálló és nem önálló szervezeti egységek felsorolását – az azokat irányító, a minisztériumban működő politikai felsővezető és szakmai felsővezető (a továbbiakban együtt: állami vezető) szerinti bontásban – a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A minisztérium szervezeti felépítését a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeket, a háttérintézményekkel kapcsolatban a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő önálló szervezeti egység megnevezését, illetve azon gazdasági társaságokat, amelyek felett a miniszter vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró állami vezető jogszabály vagy megállapodás alapján tulajdonosi jogot gyakorol, továbbá hatósági ügyekben az átruházott kiadmányozási jogkört gyakorló állami vezető megnevezését a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott irányítási jogkörök delegálása a miniszternek az általa felügyelt, irányított intézmények vezetőinek kinevezésére, felmentésére, illetmény megállapítására, jutalmazására, valamint a velük szembeni fegyelmi eljárás megindítására és a fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó jogkörét nem érinti.

(6) A minisztériumban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek körét az 5. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE

3. A miniszter

3. § (1) A miniszter mint a minisztérium vezetője

a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja a minisztérium működéséhez szükséges utasításokat,

b) jóváhagyja a minisztérium munkatervét és az egyes ágazatok célkitűzéseit,

c) jóváhagyja a fejezet éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,

d) felel a szervezet minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer kialakításáért, irányításáért és fejlesztéséért,

e) gondoskodik a belső ellenőrzés kialakításáról, működtetéséről és függetlenségének biztosításáról, jóváhagyja a minisztérium stratégiai és éves ellenőrzési tervét, éves ellenőrzési jelentését, valamint a fejezet összefoglaló éves ellenőrzési tervét és éves összefoglaló jelentését,

f) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi az elnöki határozatot,

g) kapcsolatot tart az alkotmányos szervek vezetőivel,

h) jóváhagyja a minisztérium éves utazási és fogadási tervét, meghatározza a belföldi és külföldi kiküldetésekre vonatkozó alapvető szabályokat,

i) meghatározza a minisztérium kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, teljesítésigazolási, érvényesítési, utalványozási, beszerzési rendjét, illetve a tervezéssel, gazdálkodással kapcsolatos egyéb szabályokat, továbbá felhatalmazza a minisztérium nevében kötelezettségvállalásra jogosult személyeket a kötelezettségvállalási jogosultság terjedelmének, különösen annak értékhatárhoz, feladathoz kötöttségének meghatározásával,

j) kinevezi a minősített adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségek végrehajtására a biztonsági vezetőt, az elektronikus információs rendszerek biztonságával kapcsolatos kötelezettségek végrehajtására az informatikai biztonsági vezetőt.

(2) A miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) megkötött szerződés, jogszabály vagy megállapodás alapján a tulajdonosi joggyakorlói körébe tartozó gazdasági társaságok felett.

4. §2 A miniszter közvetlenül irányítja

a) a közigazgatási államtitkár,

b) a parlamenti államtitkár,

c) az európai uniós ügyekért felelős államtitkár,

d) a kormánybiztos,

e) a miniszteri biztos,

f) a miniszteri kabinetfőnök,

g) a Miniszteri Programiroda vezetőjének,

h) a Miniszteri Sajtóiroda vezetőjének,

i) a Stratégiai és Koordinációs Főosztály vezetőjének,

j) a Nemzetközi Igazságügyi Koordinációs Főosztály vezetőjének, valamint

k) az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

5. § (1) A miniszter az európai uniós ügyekért felelős államtitkár útján irányítja Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletét (a továbbiakban: Állandó Képviselet).

(2) Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár – a miniszter szakmai iránymutatása mellett – irányítja és szakmailag felügyeli az Állandó Képviseletet.

(3) Az Állandó Képviselet szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat a miniszter utasításban állapítja meg, amely nem lehet ellentétes ezen utasítás rendelkezéseivel.

6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

7. § (1) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 21. §-ában meghatározottaknak megfelelően – jogszabály, kormányhatározat vagy miniszteri normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában a miniszter utasításai szerint eljárva a parlamenti államtitkár helyettesíti.

(2) A miniszter Kit. 23. § (2) bekezdése szerinti általános helyettese a parlamenti államtitkár.

(3) A minisztert az Országgyűlés plenáris ülésén és az Országgyűlés bizottsági ülésein a helyettesítési sorrendben elsőként a parlamenti államtitkár helyettesíti.

(4) A miniszter helyettesítését a parlamenti államtitkár akadályoztatása esetén az európai uniós ügyekért felelős államtitkár látja el.

8. § (1) A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtéssel kapcsolatos, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerinti feladatok tekintetében a minisztert akadályoztatása esetén a parlamenti államtitkár helyettesíti.

(2) A miniszter helyettesítését az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a parlamenti államtitkár akadályoztatása esetén az európai uniós ügyekért felelős államtitkár látja el.

4. A miniszteri kabinetfőnök

9. § (1) A Miniszteri Kabinetet a miniszteri kabinetfőnök vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja.

(2) A miniszteri kabinetfőnök

a) gondoskodik a miniszter személye körüli teendők ellátásáról,

b) közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival,

c) a minisztérium szervezeti egységei számára közvetíti a miniszter feladatszabásait és döntéseit, feladatai hatékony végrehajtása érdekében közvetlenül utasítást adhat a minisztérium szervezeti egységeinek,

d) információt kérhet az állami vezetőktől és a szervezeti egységek vezetőitől,

e) intézkedést kezdeményezhet az államtitkároknál, illetve akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a helyettes államtitkároknál.

10. § A miniszteri kabinetfőnök

a) meghatározza a Miniszteri Kabinet munkarendjét, vezeti a Miniszteri Kabinetet, irányítja a Miniszteri Kabinet tagjainak a munkáját,

b) irányítja a Kabinetfőnöki Titkárság vezetőjének tevékenységét.

11. § A miniszteri kabinetfőnök

a) a miniszter utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a minisztérium képviseletét a miniszter által meghatározott ügyekben,

b) közreműködik a miniszter programjainak szervezésében, közszereplésekre, szakmai, hazai és nemzetközi programokra való felkészítésében,

c) figyelemmel kíséri a minisztériumi ügyintézést és szignálásra, aláírásra előkészíti a miniszterhez érkező iratokat, beadványokat,

d) a miniszterhez érkezett írásbeli megkeresések esetében előzetesen állást foglal a válaszadás módjáról, a miniszteri szintű válaszadás szükségességéről, áttekinti és értékeli a miniszteri válaszok tervezetét,

e) szervezi a miniszter hatáskörébe tartozó ügyek előkészítését, véleményezi a tervezett és végrehajtott intézkedéseket.

f)3 irányítja a közérdekű adatigénylések megválaszolásával és a közzététellel kapcsolatos feladatokat,

g)4 vezeti a minisztériumnak a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 30. cikkében meghatározott adatkezelési nyilvántartását.

12. § A miniszteri kabinetfőnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

5. A közigazgatási államtitkár

13. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Kit. 25. § (1) bekezdése szerinti – a minisztérium szervezetéhez tartozó kormánytisztviselők és állami vezetők feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő – hatásköröket.

(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Kit. 4. §-ában meghatározott irányítási jogokat.

14. § A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében

a) felel a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítéséért,

b) összeállítja és miniszteri jóváhagyásra előterjeszti a minisztérium munkatervét, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszter Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,

c) ellenőrzi a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,

f) koordinálja a minisztériumon belüli csoportos munkavégzést,

g) ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak végrehajtását, beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát,

h)5

i) vezeti az adatvédelmi incidensek nyilvántartását.

15. § A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében

a) meghatározza a működés feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés szabályainak megtartását, valamint felügyeli a gazdálkodás szabályainak betartását,

b) kialakítja, működteti és irányítja a minisztérium feladatkiadási, utókövetési és számonkérési rendszerét,

c) felel a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért és koordinálja a személyzeti ügyek intézését, irányítja a minisztérium működésével összefüggő személyügyi, oktatási és szociális feladatok ellátását,

d) javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,

e) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,

f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,

g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,

h) biztosítja a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását,

i) a kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítja a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (a továbbiakban: FEUVE),

j) egyetértési jogot gyakorol a minisztérium éves utazási és fogadási tervét illetően, és dönt az abban nem szereplő, további kiutazások indokoltságáról,

k) beszámoltatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit az államháztartási belső kontrollrendszerek működtetéséről,

l) jóváhagyja a fejezethez tartozó intézmények költségvetését érintő előirányzat és pénzeszköz átadás-átvételre vonatkozó megállapodásokat,

m) jóváhagyja a minisztérium igazgatása, az Állandó Képviselet igazgatása és a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikáját és számlarendjét, valamint – a gazdálkodási keretszabályzat kivételével – a számviteli törvény által meghatározott egyéb szabályzatokat,

n) az igazgatási költségvetés tekintetében értékhatár nélkül, miniszteri utasítás eltérő rendelkezése hiányában a teljesítésigazolásra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget vállalhat,

o) kialakítja, működteti és fejleszti a minisztérium integritásirányítási, valamint integrált kockázatkezelési rendszerét, amelynek keretében irányítja az integritás tanácsadó tevékenységét,

p)6 kialakítja a minisztérium adatvédelmi és adatbiztonsági intézményrendszerét.

16. §7 (1) A közigazgatási államtitkár egyéb feladatai körében

a) összehangolja a Kormány igazságügyi politikájában meghatározott feladatokat,

b) felel a jogászképzés színvonalának emelését célzó feladatokért,

c) felel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben a miniszter hatáskörébe utalt feladatok ellátásáért,

d) biztosítja a fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok ellátását, így különösen felterjeszti a miniszter részére a pályázati eljárás lebonyolítását követően a békéltető testületi tagoknak és elnököknek javasolt pályázókat,

e) közreműködik a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti feladatainak, valamint a termékek biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzésével összefüggően a miniszter szakmai irányítással kapcsolatos feladataiban,

f) gondoskodik az igazságügyi informatikai rendszerek működésének fejlesztésével és felügyeletével összefüggő feladatok ellátásáról,

g) ellátja a Fejlesztési Koordinációs Bizottság üléseivel kapcsolatos feladatokat.

(2) A békéltető testületi elnököket és tagokat – miniszter által átruházott hatáskörben – a közigazgatási államtitkár választja ki.

17. § Ha ezen utasítás a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Statútum) a miniszter feladat- és hatásköreként meghatározott feladat ellátását másra nem ruházza át, a feladat ellátásáért a közigazgatási államtitkár felel.

18. § A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja

a) a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár,

b) az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár,

c) az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár,

d) a büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár, valamint

e) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

19. § A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja

a) a Személyügyi Főosztály, valamint

b) a Biztonsági és Adatkezelési Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

20. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

21. § (1) A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a gazdálkodási keretszabályzatban meghatározott kötelezettségvállalások és az azokhoz kapcsolódó teljesítésigazolások tekintetében a közigazgatási államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

(3) A miniszter a gazdálkodási keretszabályzatban ezen utasítástól eltérően szabályozhatja a kötelezettségvállalás és a teljesítésigazolás, valamint ezek helyettesítésének rendjét.

6. Az államtitkárok

22. § A minisztériumban

a) parlamenti államtitkár, valamint

b) európai uniós ügyekért felelős államtitkár

működik.

23. § Az államtitkárok

a) az ezen utasításban meghatározott helyettes államtitkárok tekintetében szakmai politikai irányítási feladatkörükben eljárva gyakorolják a Kit. 4. §-a szerinti hatásköröket,

b) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot,

c) a miniszter utasításainak megfelelően ellátják a minisztérium sajtóképviseletét,

d) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,

e) koordinálják a miniszter feladatkörébe tartozó feladatokkal, összkormányzati, illetve ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását,

f) gazdálkodnak a hatáskörükbe utalt (cél)előirányzatokkal, költségkeretekkel,

g) a kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítják a FEUVE-t,

h) ellenőrzik az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek feladatainak végrehajtását, beszámoltatják ezek vezetőit, és meghatározzák a tevékenységük irányát,

i) a feladatkörükbe tartozó projektek esetében gondoskodnak a projektmenedzsment kijelöléséről, valamint a projekt előkészítési, megvalósítási és fenntartási szakaszában a szakmai feladatok ellátásáról.

7. A parlamenti államtitkár

24. § A parlamenti államtitkár

a) közreműködik a minisztérium feladataival összefüggő szakmapolitikai elvek és stratégiák kialakításában,

b) közreműködik a minisztérium sajtó- és kommunikációs feladatainak ellátásában, e tevékenysége keretein belül – a miniszter akadályoztatása esetén vagy felkérése alapján – jóváhagyja a sajtónak kiadott válaszokat, közleményeket,

c) kapcsolatot tart a minisztériumok államtitkáraival, az országgyűlési képviselőkkel és a képviselőcsoportokkal,

d) felel a társadalmi kapcsolatok ellátásáért,

e) működteti az Emberi Jogi Munkacsoport Titkárságát,

f)8

25. §9 A parlamenti államtitkár a kegyelmi ügyekért való felelőssége keretében dönt

a) a kegyelmi eljárás során a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő félbeszakításáról vagy elhalasztásáról,

b) az elítélt szakorvosi vizsgálatának elrendeléséről,

c) a bűnügyi költség és a rendbírság elengedésére vagy mérséklésére irányuló kérelmekről.

26. § A parlamenti államtitkár az igazságügyi kapcsolatokért való felelőssége keretében

1. ellátja az igazságügyi kapcsolatokkal összefüggő kormányzati műveleteket,

2. ellátja az igazságszolgáltatással összefüggő kormányzati feladatokat,

3. kapcsolatot tart a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökével, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökével, az Országos Bírósági Hivatal elnökével, a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel,

4. ellátja a miniszternek az Országos Bírói Tanács ülésén való részvételével kapcsolatos és az abból adódó feladatokat, valamint irányítja azok előkészítését,

5. irányítja és felügyeli az igazságügyi statisztika rendszerének kialakításával összefüggő feladatokat,

6. irányítja a minisztérium joggyakorlat-elemző munkáját,

7. gondoskodik az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítását célzó joggyakorlat-elemző programok kidolgozásáról és végrehajtásáról, e körben koncepciók kidolgozásáról,

8. megvizsgálja a jogegységi eljárás indítványozására való javaslattétel kezdeményezésének szükségességét,

9. a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamarák, a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi ügyvédi kamarák, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, valamint az igazságügyi szakértői testületek feletti törvényességi felügyeleti jogkörben intézkedéseket tehet,

10. vizsgálatot kezdeményezhet az arra jogosult szervnél az ügyvéd elleni fegyelmi eljárás megindítása előtt,

11. jóváhagyja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által a felhasználók számára az interneten közzétett, az elektronikus árverési rendszer működésének és árverezőként történő igénybevételének, továbbá a kézbesítési rendszer működésének a miniszter rendeletében meghatározott technikai feltételeit (felhasználási szabályzat),

12. kinevezi és felmenti a Bírósági Végrehajtási Szakvizsga Bizottság tagjait,

13. kinevezi – a szakterületet felügyelő miniszter egyetértésével – az igazságügyi szakértői testület elnökét, titkárát és tagjait, valamint visszavonja a megbízatásukat,

14. kijelöli az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti, a képesítés megfelelőségének vizsgálatára felkért bizottság elnökét,

15. jóváhagyja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökének, elnökhelyetteseinek megválasztását, valamint a főtitkár kinevezését és felmentését,

16. az igazságügyi szakértővel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezhet, továbbá kijelöli a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökének fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács tagjait,

17. kinevezi és felmenti az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság tagjait,

18. irányítja az igazságügyi szakértői névjegyzék és a közvetítői névjegyzék vezetését, valamint felel az igazságügyi szakértői névjegyzék és a közvetítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátásáért,

19. indítványozhatja az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti módszertani levél kiadását,

20. a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ vonatkozásában

a) egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásához,

b) részt vesz az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e) és i) pontja szerinti irányítási jogkör gyakorlásában az igazságügyi szakág tekintetében,

c) kijelöli a bírák és bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálata elvégzésére jogosult szakértőket, a pályaalkalmassági vizsgálat során eljáró vizsgáló bizottság és felülvizsgáló bizottság elnökét,

21. kiírja a közjegyzői álláshelyre a pályázatot,

22. dönt a közjegyzői pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánításáról, a pályázati eljárás érvénytelenné nyilvánításáról,

23. dönt a közjegyző kinevezéséről, áthelyezéséről, felmentéséről, alkalmatlanság vagy érdemtelenség esetén szolgálatáról való lemondásra szólítja fel a közjegyzőt, megállapítja a közjegyzői szolgálat megszűnését és a kinevezés érvénytelenségét, dönt a közjegyzők pályázat kiírása nélküli kölcsönös áthelyezése és tevékenysége szünetelésének megállapítása ügyében,

24. a közjegyző elleni fegyelmi ügyben eljár az igazságszolgáltatási érdek érvényesítése érdekében,

25. dönt a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által rendszeresített űrlapokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott ügyekben,

26. kiadja a közjegyzőkről szóló törvény szerinti nyelvi jogosítványt, ha a jogosítvány kiadása a miniszter hatáskörébe tartozik,

27. kidolgozza a jogi szakvizsga rendszerének működésére vonatkozó koncepciókat,

28. gondoskodik a jogi szakvizsga szervezéséről és a jogi, szakmai, hivatásetikai képzésekkel összefüggő feladatok ellátásáról,

29. irányítja a jogi szakvizsga megszervezésével, lebonyolításával, a jogi szakvizsga tételsor és joganyag felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátását,

30. kinevezi a jogi szakvizsga vizsgáztatóit, valamint jogszabályban meghatározott esetekben visszavonhatja a jogi szakvizsga vizsgáztatójának kinevezését,

31. a miniszter nevében és megbízásából megköti a jogi szakvizsga vizsgáztatóival és jegyzőkönyvvezetőivel a megállapodást,

32. kijelöli a jogi szakvizsgán eljáró vizsgabizottság tagjait, és felkéri a vizsgabizottság elnökét, valamint beosztja a vizsgázókat a vizsgabizottságokhoz,

33. dönt a jogi szakvizsgára való jelentkezés elutasítása ellen előterjesztett kifogásról,

34. kiállítja a jogi szakvizsga letételéről szóló bizonyítványt, valamint az elveszett és megsemmisült tanúsítvány és bizonyítvány pótlására igazolást állít ki,

35. a miniszter nevében és megbízásából megköti az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája oktatóival és vizsgáztatóival a megállapodásokat.

27. § A parlamenti államtitkár az igazságügyi közszolgáltatásokért való felelőssége keretében

a) felel az áldozatsegítéssel, a jogi segítségnyújtással és a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátásáért,

b) felel a természetes személyek adósságrendezésével összefüggő kormányzati feladatok ellátásáért,

c) felel a természetes személyek adósságrendezéséhez a jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési, valamint pártfogó felügyelői szakterületekhez kapcsolódó feladatok ellátásáért,

d) meghatározza az áldozatsegítési, a jogi segítségnyújtási és pártfogó felügyelői szakterület, valamint a természetes személyek adósságrendezésének fejlesztési irányait, tartalmát, és közreműködik azok megvalósításában,

e) szakmai irányítói jogkört gyakorol a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei és a családi vagyonfelügyelők tevékenysége, valamint a területi szervek munkavégzése felett az áldozatsegítés, jogi segítségnyújtás, pártfogó felügyelői szakterületeken,

f) ellátja a természetes személyek adósságrendezési, a jogi segítségnyújtási, az áldozatsegítési, valamint a pártfogó felügyelői szakterületek szakmai irányítását, ennek keretében különösen

fa) szakmai ellenőrzéseket végez e szakterületek területi szerveinél,

fb) gondoskodik a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 41. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztató összeállításáról és annak az áldozatsegítő szolgálat területi szervei részére történő eljuttatásáról,

fc) szakmai felügyeletet gyakorol a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei, a családi vagyonfelügyelők és a családi vagyonfelügyelők munkáját támogató szakmai munkacsoport tevékenysége felett,

fd) módszertani útmutatókat, ajánlásokat, valamint szakmai állásfoglalásokat ad ki,

fe)10 kinevezi és felmenti az ügyviteli vizsgabizottságok elnökét és tagját,

g) irányítja a jogi segítői névjegyzék, valamint a természetes személyek adósságrendezési nyilvántartásának (a továbbiakban: ARE nyilvántartás) vezetésével kapcsolatos feladatokat,

h) a miniszter nevében megköti a jogi segítőkkel és a tolmácsokkal a szolgáltatási szerződéseket,

i) gondoskodik az áldozatsegítő központok kialakításával és működtetésével összefüggő feladatok ellátásáról.

28. § A parlamenti államtitkár közvetlenül irányítja

a) a Parlamenti Főosztály,

b) a Kegyelmi Főosztály,

c) az Igazságügyi Köztestület Felügyeleti Főosztály,

d) az Igazságszolgáltatási Kapcsolatok Főosztálya,

e) az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája – mint főosztály –, valamint

f) az Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

29. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.

(2) A parlamenti államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.

(3) A parlamenti államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a parlamenti államtitkár kabinetfőnöke irányítja.

30. § A parlamenti államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a kabinetfőnöke, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a titkárságvezetője helyettesíti.

8. Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár

31. §11 Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár

1. gondoskodik a Kormány európai uniós politikájának előkészítéséről, koordinációjáról és végrehajtásának nyomon követéséről,

2. ellátja az európai uniós tagsággal kapcsolatos kormányzati tevékenység általános koordinációját,

3. felel az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége felkészüléséért, annak kormányzati előkészítéséért, végrehajtásáért, koordinációjáért, beleértve az elnökségi felkészülés tartalmi, operatív és személyügyi szervezeti feltételeit,

4. az igazságügyi miniszter akadályoztatása esetén képviseli a Kormányt az Európai Unió intézményei előtt, a tagállamok és harmadik országok irányában,

5. ellátja az európai uniós kormányülések teljes körű szakmai előkészítését, illetve a feladat- és hatáskörrel rendelkező kormányzati szervekkel együttműködve közreműködik az európai uniós kormányülések technikai előkészítésében,

6. felelős az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont kialakításáért és koordinációjáért, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) működtetéséért, továbbá a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó uniós politikákkal kapcsolatos ügyekért,

7. felelős az EU-elnökség Kormánybizottság működtetéséért, továbbá ellátja az EU-elnökség Kormánybizottság szakmai munkacsoportja irányítását,

8. irányítja és szakmailag felügyeli az Állandó Képviseletet, és részt vesz az Állandó Képviselet Közös Kül- és Biztonságpolitikai Hivatala (PSC) irányításában,

9. részt vesz az Állandó Képviselet működésére vonatkozó szabályok előkészítésében,

10. felel az európai uniós vonatkozású magyar kormányzati állásponttal összefüggő kapcsolatok kialakításáért az Európai Unió intézményeivel és egyéb szerveivel,

11. ellátja az európai uniós relevanciájú külkapcsolati kérdésekkel összefüggő feladatokat,

12. elősegíti az európai uniós döntésekben érintett magyar társadalmi és gazdasági szereplők magyar kormányzati állásponttal összeegyeztethető érdekeinek képviseletét az európai uniós intézményi döntéshozatalban,

13. szakmai iránymutatást gyakorol a közigazgatásban a nemzeti szakértők és a nemzeti szakértői gyakornoki program (NEPT) koordinációja felett,

14. felügyeli az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által végzett, jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és nemzetközi szerződések előkészítéséhez tartozó feladatokat, ideértve a jogszabály megalkotására irányuló előterjesztések Európai Unió jogának való megfelelése ellenőrzését,

15. gondoskodik az Európai Unió keretében megvalósuló igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról,

16. irányítja az európai uniós döntéshozatali eljárási rendből következő, az európai uniós tagállami működésből, valamint a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő műveleteket,

17. helyettesíti a minisztert az Általános Ügyek Tanácsa és a Bel- és Igazságügyi Tanács ülésein, valamint képviseli a magyar álláspontot a Versenyképességi Tanács ülésén a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében,

18. felügyeli a jogharmonizáció koordinációját,

19. felügyeli az egységes piaci jogharmonizációs eszközökkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatok ellátását,

20. felügyeli az áruk szabad áramlása, valamint a szolgáltatásnyújtás akadályaival kapcsolatban jogszabályban meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokkal összefüggő feladatok ellátását,

21. gondoskodik a Kormány képviseletéről, és felügyeli a kormányzati álláspont kialakítását az Európai Unió jogának megsértése miatt indult eljárásoknak az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző szakaszában,

22. gondoskodik a Kormány képviseletéről, és felügyeli a kormányzati álláspont kialakítását az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban,

23. felügyeli az Állandó Képviselő Kabinetjében, az Állandó Képviselet Jogi Szolgálatánál, a Bel- és Igazságügyi Együttműködési Csoportnál, valamint a Versenyképességi Csoportnál tartós külszolgálatot ellátó szakdiplomaták, továbbá az Európai Unió többéves pénzügyi keretéért felelős szakdiplomata szakmai irányítását a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben,

24. az Európa Tanács keretei között felel a jogi együttműködésért,

25. közreműködik a magyar alkotmányos identitás védelmével kapcsolatos nemzetközi feladatok ellátásában,

26. a feladatainak ellátásához kapcsolódó informatikai rendszerek, különösen az EUConfLex rendszer, az Európai Uniós Terminológiai Adatbázis, valamint az Ecuria rendszerek vonatkozásában gyakorolja a szakmai felügyeletet, ennek keretében az informatikai rendszerek működtetéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódóan kötött szerződések vonatkozásában igazolja a szakmai teljesítést,

27. felügyeli a kormányképviselet ellátását az Európai Emberi Jogi Bíróság előtti eljárásokban, valamint a képviselet ellátásához szükséges iratok és beadványok elkészítését,

28. gondoskodik a megfelelő magyar szakértők jelöléséről az Európai Bizottságba és egyéb uniós intézményekbe, illetve stratégiát dolgoz ki az európai uniós intézményekben történő hatékonyabb érdekérvényesítés érdekében,

29. közreműködik az Európa jövőjéről szóló uniós szintű konferencia utókövetésével kapcsolatos feladatokban, amellyel kapcsolatban stratégiai javaslatokat dolgoz ki és rendezvényeket valósít meg,

30. kapcsolatot tart a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel a Nemzetek Európája Karrierprogram szakmai koordinációja érdekében.

32. §12 Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár irányítja

a) az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár,

b) az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár (európai igazgató), valamint

c) az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztossal szorosan együttműködve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

33. § Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár közvetlenül irányítja

a) a Kiemelt Nemzetközi Koordinációs Főosztály,

b) az EU Politikai Kommunikációért és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Főosztály, valamint

c) az Emberi Jogi Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

34. § (1) Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.

(2) Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.

35. § Az európai uniós ügyekért felelős államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – a feladat- és hatáskör szerint érintett helyettes államtitkár helyettesíti, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén az európai uniós ügyekért felelős államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

9. A helyettes államtitkárok

36. § A minisztériumban

a) koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár,

b) alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár,

c) igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár,

d) büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár,

e) gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

f)13 európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár,

g)14 Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár, valamint

h)15 az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős helyettes államtitkár

működik.

37. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben – az érintett helyettes államtitkárokkal, valamint az államtitkárokkal együttműködve – gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról és képviseletéről.

(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ezen utasítás eltérő rendelkezése hiányában ellenőrzi a szakterületén a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát.

(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatásköre különösen:

a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a minisztériumot,

b) szakterületén – a minisztérium ágazati célkitűzései és munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ezekhez szükséges feltételeket,

c) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő előterjesztések, jogszabályok tervezetéről,

d) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a minisztériumot a civil és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,

e) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

f) véleményezi a feladatkörét érintően a különböző szervezetektől érkező megkereséseket,

g) ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak végrehajtását, beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát,

h) közreműködik a jogi szakvizsga követelményeinek meghatározásában.

(4) A helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi helyettes államtitkárral, a miniszteri biztosokkal, jelentősebb döntéseiről, állásfoglalásairól haladéktalanul tájékoztatja az érintett állami vezetőket, illetve miniszteri biztosokat.

(5) A helyettes államtitkár ellátja a feladat- és hatáskörébe tartozó projektek szakmai felügyeletét, a projekt megvalósításával összefüggésben pedig szakmai teljesítésigazolói jogkört is gyakorol.

10. A koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

38. § A koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

1. felel a jogszabály-előkészítési tevékenység összehangolásáért, ennek keretében folyamatosan kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kormányiroda feladatkörrel rendelkező szakmai felsővezetőjével,

2. irányítja a minisztériumon belüli jogalkotással összefüggő koordinációs feladatokat,

3. koordinálja a különleges jogrendi jogszabály-tervezetek véleményezését, ezzel összefüggésben különleges jogrend idején ügyeleti rendszert tart fenn,

4. a feladatkör szerinti illetékes szervezeti egységekkel együttműködve összeállítja – az európai uniós tematikájú kormányülések és a Fejlesztési Koordinációs Bizottság ülései kivételével – a kormányülések, a Kormány más testülete ülései és a közigazgatási államtitkári értekezletek felkészítő anyagait, ezzel összefüggésben ügyeleti rendszert tart fenn,

5. összehangolja a jogszabály-előkészítő tevékenységet, a jogszabály-előkészítésben történő kapcsolattartást más minisztériumokkal, érintett szervekkel,

6. figyelemmel kíséri a Kormány törvényalkotási programjának megvalósulását,

7. figyelemmel kíséri a törvényjavaslatok Országgyűlés előtti tárgyalását,

8. a kodifikációs feladatokat ellátó önálló szervezeti egységek bevonásával figyelemmel kíséri az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának az eljárását,

9. a kodifikációs szakterületekkel együttműködve koordinálja a társminisztériumoknál a jogi és kodifikációs feladatokat végző személyek képzésének megszervezését, valamint feladatkörét érintően a képzési anyagok összeállítását,

10. a jogalkotással összefüggő tevékenység összehangolása keretében – a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával – megküldi a kormányülés, a Kormány más testülete ülése és a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztések esetében a minisztérium alkotmányossági és európai uniós jogi véleményét a feladatkörrel rendelkező helyettes államtitkárnak,

11. felel a jogszabályok alkotmányosságáért, ennek keretében az alapvető jogok védelmének és a nemzetközi joggal összefüggő követelményeknek az érvényre juttatásáért, valamint a jogrendszer koherenciájáért,

12. felel az Országgyűlésre vonatkozó, továbbá a jogalkotással és jogszabály-előkészítéssel, az általános közigazgatási rendtartással és a közigazgatási peres eljárásokkal, a közszolgálati jogviszonnyal, valamint panaszjoggal összefüggő szabályozásért,

13. gondoskodik a céginformációs szolgálat és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat feladatainak az ellátásáról.

14.16 gondoskodik a minisztériumon belül a közadatok újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásról, a vonatkozó eljárásrend kialakításáról,

15.17 irányítja a feladatköréhez kapcsolódó igazságügyi informatikai rendszerek működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátását.

39. § A koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Közszolgálati Kodifikációs és Koordinációs Főosztály,

b) a Közjogi Véleményezési Főosztály,

c) a Jogalkotási és Közigazgatási Kodifikációs Főosztály,

d) a Céginformációs Főosztály, valamint

e) az Informatikai és Projekt Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

40. § (1) A koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

41. § A koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Koordinációért és Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a Jogalkotási és Közigazgatási Kodifikációs Főosztály vezetője helyettesíti.

11. Az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár

42. § (1) Az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár

a) felel az alkotmányjogi szabályozásért,

b) felel a választójogi és népszavazási szabályozásért,

c) felel az adatvédelemmel összefüggő szabályozásért,

d) gondoskodik a Magyar Közlöny kiadásával és a kihirdetésre előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök lektorálásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) Az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár

a) felel a fogyasztóvédelemmel és a piacfelügyelettel kapcsolatos szabályozásért,

b) meghatározza a fogyasztóvédelem irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét,

c) kidolgozza a fogyasztóvédelemmel, valamint az általános termékbiztonsággal kapcsolatos cselekvési és szakmai programokat,

d) gondoskodik az érintett ágazatokban a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáról,

e)18 közreműködik a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti feladatainak, valamint a termékek biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzésével összefüggően a miniszter szakmai irányítással kapcsolatos feladataiban,

f) kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi érdekvédelmi szervekkel és kamarákkal,

g) véleményezi az európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs koncepciókat, valamint projektötleteket és azokra javaslatot tehet, valamint a támogatások szakmai véleményezésében, elosztásában és végrehajtásában is részt vehet,

h) előkészíti a közigazgatási államtitkár részére a pályázati eljárás lebonyolítását követően a békéltető testületi tagoknak és elnököknek javasolt pályázókat tartalmazó felterjesztést.

(3) Az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár az (1) bekezdésben foglalt feladata keretében

a) közreműködik az Alaptörvény végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó, valamint az alapvető jogok védelme szempontjából kiemelt fontosságú jogszabály-tervezetek előkészítésében,

b) a feladatkör szerinti illetékes szervezeti egységekkel együttműködve előkészíti a miniszter válaszát az alapvető jogok biztosa és helyetteseik (a továbbiakban együtt: alapvető jogok biztosa) megkeresései, valamint azon ajánlásai tekintetében, amelyeket a minisztérium vagy a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek feladat- és hatáskörét érintően tett,

c) vizsgálja az alkotmánybírósági gyakorlatot, tájékoztatja a minisztérium érintett szervezeti egységeit a feladatkörüket érintő alkotmánybírósági határozatokról, nyilvántartást vezet az Alkotmánybíróság döntéseiből fakadó jogalkotási teendőkről.

(4) Az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a (2) bekezdésben foglalt feladata keretében

a) meghatározza a fogyasztóvédelem irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét,

b) kidolgozza a fogyasztóvédelemmel, valamint az általános termékbiztonsággal kapcsolatos cselekvési és szakmai programokat és figyelemmel kíséri azok végrehajtását, meghatározza a piacfelügyelet intézményrendszerét, továbbá ellátja a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos uniós normák jogharmonizációs feladatait,

c)19 támogatja a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak létrehozását és működését, ellátja a fogyasztóvédelmi érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel és békéltető testületekkel kapcsolatos szervezési, szabályozási, támogatási és fejlesztési feladatokat, közreműködik a békéltető testületi tagok pályázati eljárás keretében történő kiválasztásában, valamint támogatja az Európai Fogyasztói Központok Hálózatába kijelölt szervezettel kapcsolatos kormányzati feladatokat,

d) az érintettek véleményének ismeretében egyezteti és jóváhagyásra előkészíti a fogyasztóvédelmi hatóság Ellenőrzési és Vizsgálati Programját,

e) az érintettek bevonásával intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében,

f) ellátja az intézményfejlesztési feladatokat az áruk és szolgáltatások biztonságossága és megfelelősége tekintetében,

g) kidolgozza a fogyasztóvédelemmel összefüggő innovációs projekteket és akcióterveket, valamint

h) kapcsolatot tart a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet terén a szakmai érdekképviseleti szervekkel, békéltető testületekkel és fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel.

43. § Az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Alkotmányjogi Főosztály,

b) az Adatvédelmi Főosztály,

c) a Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály,

d) a Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály,

e) a Fogyasztóvédelmi Piacfelügyeleti Főosztály, valamint

f) az Európai Fogyasztói Központ

vezetőjének tevékenységét.

44. § (1) Az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

45. § Az alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az Alkotmányjogi Jogalkotásért és Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén az Adatvédelmi Főosztály vezetője helyettesíti.

12. Az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

46. § Az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

a) ellátja az igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat,

b) felelős a magánjogi, valamint az igazságügyi szervezetrendszerrel, a peres és nemperes eljárásokkal összefüggő jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök kodifikációjáért, továbbá az e tárgyköröket, továbbá a gazdasági és pénzügyi jogot érintő, más minisztériumok által készített előterjesztés- és jogszabálytervezetek szakmai véleményezéséért,

c) felügyeli az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által végzett, jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és nemzetközi szerződések előkészítéséhez tartozó feladatokat,

d) gondoskodik az Európai Unió keretében megvalósuló polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról,

e)20 ellátja a Fogyasztóvédelmi Kerekasztal keretében működő Hamisítás Elleni Munkacsoport elnöki feladatait,

f) felel a Magyarország által megkötött polgári jogi és családjogi jogsegélyszerződések előkészítéséért és végrehajtásáért,

g) előkészíti a polgári jogi, valamint családjogi tárgyú nemzetközi szerződések hatályosságára vonatkozó megkeresésekre adott válaszokat,

h)21 irányítja és koordinálja a nemzetközi igazságügyi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő kormányzati feladatok teljesítését, részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL), az UNIDROIT, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia általános és speciális ülésein, valamint koordinálja a minisztérium álláspontjának kialakítását és képviseletét,

i) előkészíti a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos határozatokat,

j) kezdeményezi az igazságügyi tárgyú nemzetközi egyezményeknek az Európa Tanács keretében történő létrehozását, ellátja az Európa Tanács keretében létrehozott igazságügyi tárgyú nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos feladatokat és gondoskodik az ajánlások gyakorlati megvalósításáról.

47. § Az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Gazdasági Kodifikációs Főosztály,

b) a Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály,

c) a Nemzetközi Magánjogi Főosztály, valamint

d) a Versenyjogi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

48. § (1) Az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

49. § Az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az Igazságügyi és Magánjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály vezetője helyettesíti.

13. A büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

50. § A büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

a) felel a büntető anyagi jog, a büntetőeljárási jog és a büntetés-végrehajtási jog kodifikációjáért,

b) felel a büntetőjogi tárgyú két- és többoldalú nemzetközi szerződések és az azokhoz kapcsolódó előterjesztések, jogszabálytervezetek előkészítéséért,

c) képviseli a minisztériumot a kábítószer-probléma visszaszorítása és a kábítószerüggyel kapcsolatos tevékenység összehangolása érdekében működő testület munkájában,

d) gondoskodik az Európai Unió keretében megvalósuló büntetőjogi együttműködéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról,

e) kezdeményezi a büntetőjogi tárgyú nemzetközi egyezményeknek az Európa Tanács keretében történő létrehozását, ellátja az Európa Tanács keretében létrehozott büntetőjogi tárgyú nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos feladatokat, és gondoskodik az ajánlások gyakorlati megvalósításáról,

f) felel a Magyarország által megkötött büntetőjogi jogsegélyszerződések előkészítéséért és végrehajtásáért,

g) dönt a kiadatás, a büntetőeljárás átadása, a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, az országon keresztül történő átszállítás ügyében,

h) megköti a végrehajtási jogsegély keretében végrehajtásra átvett pénzbüntetés, illetve vagyonelkobzás végrehajtása során befolyt pénzösszeg megosztásáról szóló megállapodásokat,

i) ellátja az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselet büntetőjogi szakdiplomatájának, valamint az Európai Unió intézményeinél és nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő, büntetőjogi együttműködéssel foglalkozó tisztségviselők szakmai irányítását.

51. § A büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Büntető Eljárásjogi Főosztály,

b) a Büntető Anyagi Jogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Kodifikációs Főosztály, valamint

c) a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

52. § (1) A büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

53. § A büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Büntető Anyagi Jogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Kodifikációs Főosztály vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a Büntető Eljárásjogi Főosztály vezetője helyettesíti.

14. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

54. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

1. irányítja a minisztériumnak az állami vagyonról szóló törvényből adódó feladatai ellátását,

2. gondoskodik a minisztérium, továbbá – olyan esetekben, amelyekben jogszabály értelmében az állam képviseletére az igazságügyért felelős miniszter jogosult, vagy a peres vagy nemperes eljárásban félként az igazságügyért felelős miniszternek kell részt vennie – a miniszter jogi képviseletének ellátásáról,

3.22 gondoskodik – az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége előkészítésével és végrehajtásával összefüggő közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok kivételével – a minisztérium közbeszerzési és egyéb beszerzési eljárásainak lefolytatásáról, továbbá a minisztérium polgári jogi szerződéseinek elkészítéséről, azok jogi és pénzügyi ellenjegyzéséről,

4. a miniszter nevében és megbízásából aláírja – a szerv vezetője képviseletében – a minisztérium, az Állandó Képviselet igazgatása és a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetéseit és az éves költségvetési beszámolókat,

5. gyakorolja az Áht. 33. és 35. §-ában, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 38–39. §-ában és 43–44. §-ában a fejezetet irányító szerv részére megállapított jogköröket,

6. engedélyezi a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat tervezettet meghaladó többletbevételének felhasználását,

7. felel a gazdálkodási keretszabályzat, a minisztérium igazgatása, az Állandó Képviselet igazgatása és a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája és számlarendje, valamint a számviteli törvény által meghatározott egyéb szabályzatok előkészítéséért,

8. gondoskodik a minisztérium, az Állandó Képviselet igazgatása és a fejezeti kezelésű előirányzatok működésével összefüggő pénzügyi, számviteli, gazdálkodási és számfejtési műveletek ellátásáról, továbbá a bevételkezelés körében felmerülő tevékenységek ellátásáról,

9. a minisztérium által ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve a Kormány irányítása alá tartozó szerveknél, kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a Kormánynál intézkedést kezdeményez,

10. kapcsolattartóként eljár a jogszabály által kijelölt szervek által a minisztérium részére biztosított informatikai, gazdasági, üzemeltetési, műszaki és egyéb ellátási szolgáltatásokkal összefüggő feladatok területén,

11. aláírja a minisztérium igazgatása költségvetését érintő, a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásához kapcsolódó, az intézményi működtetéssel együtt járó, illetve miniszteri utasításban meghatározott egyéb szerződéseket,

12. engedélyezi a számfejtésből adódó követelések visszafizetésére kiadott fizetési felszólításokkal kapcsolatban benyújtott részletfizetési kérelmeket,

13. a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás eljárásrendjének, gyakorlati működésének összehangolása érdekében rendszeresen egyeztet a Pénzügyminisztérium, a Magyar Államkincstár és egyéb államigazgatási szervek képviselőivel,

14. engedélyezi a minisztériumi és fejezeti kezelésű előirányzatokból származó behajthatatlan követelések leírását és nyilvántartásokból történő kivezetését,

15. gondoskodik – az általa irányított szervezeti egységek útján – a miniszter irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek gazdálkodási feladatainak ellátásáról,

16. gondoskodik – az általa irányított szervezeti egységek útján – az Állandó Képviselet igazgatása cím gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

17. gyakorolja az Állandó Képviseleten külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselők vonatkozásában az Állandó Képviselet külképviseleti besorolásáról, valamint a tartós külszolgálatot teljesítők deviza-alapilletménye, költségtérítése és az állandó képviseleti devizapótlék kiszámításának részletes szabályairól szóló rendelet végrehajtásából eredő azon munkáltatói jogokat, amelyeket a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) rendelkezései a miniszternek címeznek,

18. gyakorolja az Állandó Képviseleten külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselők diplomáciai rangban történő soros előléptetésével kapcsolatos mindazon munkáltatói intézkedéseket, amelyeket a Külszoltv. rendelkezései a miniszternek címeznek,

19. gyakorolja az Állandó Képviseleten külszolgálatot teljesítő, valamint a felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselők álláshelyi elismerésével, valamint szolgálati elismerésével kapcsolatos mindazon munkáltatói intézkedéseket, amelyeket a Kit. rendelkezései a miniszternek címeznek,

20. gyakorolja a felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselők vonatkozásában a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásából eredő mindazon munkáltatói intézkedéseket, amelyeket a Kit. rendelkezései a miniszternek címeznek.

55. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Költségvetési Főosztály,

b) a Pénzügyi és Számviteli Főosztály,

c) az Állandó Képviselet Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály, valamint

d) a Jogi Szolgáltatási Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

56. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

57. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Költségvetési Főosztály vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője helyettesíti.

15. A gazdasági vezető

58. § A minisztérium gazdasági vezetője gyakorolja az Ávr. 11. § (1) bekezdésében rögzített feladatokat, amelyek keretében

a) jóváhagyja a minisztérium, az Állandó Képviselet igazgatása és a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetéseit és az éves költségvetési beszámolókat,

b) jóváhagyja a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését és éves költségvetési beszámolóját,

c) a költségvetési törvény elfogadását követően megállapítja a fejezethez tartozó központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait, és meghatározza a fejezethez tartozó központi költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat,

d) megállapítja, illetve jóváhagyja a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát,

e) iránymutatást ad a minisztérium, az Állandó Képviselet igazgatása és a fejezeti kezelésű előirányzatok működésével összefüggő pénzügyi, számviteli, gazdálkodási és számfejtési műveletek ellátása, továbbá a bevételkezelés körében felmerülő tevékenységek ellátása során.

59. § A minisztérium gazdasági vezetői feladatait a Költségvetési Főosztály vezetője gyakorolja.

60. § A gazdasági vezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az Állandó Képviselet Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály vezetője helyettesíti.

16. Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár

61. § Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár

1. felügyeli a feladatkörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését,

2. összehangolja az Európai Unió jogának való megfelelés céljából folytatott jogharmonizációs tevékenységet, ennek keretében gondoskodik a jogharmonizációs tevékenység elvi, módszertani és terminológiai egységességéről, valamint kidolgozza a jogharmonizáció programozásának rendjét,

3. figyelemmel kíséri és előmozdítja a jogharmonizációs feladatok teljesítését, ellátja az ezzel kapcsolatos jelentéstételi és közzétételi kötelezettségeket, ennek érdekében jogharmonizációs adatbázist vezet,

4. jogszabály megalkotására irányuló előterjesztéshez kapcsolódóan nyilatkozik arról, hogy a tervezet összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával,

5. véleményezi a nemzetközi szerződések tervezetét annak érdekében, hogy az összeegyeztethető legyen az Európai Unió jogával,

6. részt vesz az Európai Unió intézményei egyes magas szintű döntés-előkészítő bizottságainak munkájában,

7. a miniszter igazságügyi vonatkozású feladatai tekintetében részt vesz az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont kialakításával összefüggő minisztériumi tevékenység koordinálásában,

8. előkészíti a Bel- és Igazságügyi Tanács üléseit a miniszter feladatkörébe tartozó ügyek tekintetében,

9. ellátja az Állandó Képviselet Jogi Szolgálatánál, valamint a Bel- és Igazságügyi Együttműködési Csoportnál, feladatkörébe tartozó szakterületet ellátó szakdiplomaták szakmai irányítását a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, együttműködve az Állandó Képviselet Jogi Szolgálatának vezetőjével,

10. ellátja a Kormány képviseletét az Európai Unió jogának megsértése miatt indult eljárásoknak az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző szakaszában, koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését,

11. kijelöli az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban a Kormány képviseletét ellátó kormánytisztviselőt, koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését,

12. gondoskodik az Európai Unió jogának megsértése miatt indult eljárásokból, illetve az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokból esetlegesen következő jogalkotási feladatok meghatározásáról, programozásáról és teljesítésének ellenőrzéséről,

13. ellátja az áruk szabad áramlása, valamint a szolgáltatásnyújtás akadályaival kapcsolatban jogszabályban meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokkal összefüggő feladatokat,

14. összehangolja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtása keretében felmerülő kérdésekkel összefüggő feladatokat,

15. működteti a szolgáltatási notifikációs központot, a SOLVIT központot, továbbá ellátja a belső piaci információs rendszer nemzeti koordinátori feladatait,

16. gondoskodik a Nemzeti Jogszabálytárban közzéteendő jogszabályfordítások előkészítéséről és rendszeres felülvizsgálatáról.

62. § Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály,

b) az Európai Uniós Jogi Főosztály, valamint

c) az Európai Bírósági Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

63. § (1) Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

64. § Az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén az Európai Bírósági Főosztály vezetője helyettesíti.

17. Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár (európai igazgató)

65. §23 Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár

a) ellátja az Európai Unióban az európai igazgatókhoz delegált képviseleti feladatokat,

b) koordinálja a Kormány európai uniós politikájának előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

c) koordinálja az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségi felkészüléssel, annak kormányzati előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, beleértve az elnökségi felkészülés tartalmi és személyügyi szervezeti feltételeit,

d) szükség szerint részt vesz az Általános Ügyek Tanácsa és az Európai Tanács ülésein,

e) biztosítja és felügyeli az európai uniós kormányülések szakmai előkészítését,

f) ellátja az EKTB titkári teendőit,

g) ellátja az EU-elnökség Kormánybizottság szakértői munkacsoportja titkári teendőit,

h) ellátja az Állandó Képviselet Európai Unió többéves pénzügyi keretéért felelős szakdiplomata szakmai irányítását a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, együttműködve az Állandó Képviselet vezetőjével,

i) feladat- és hatáskörében kapcsolatot tart a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel és a hazánkba akkreditált külképviseletekkel.

66. § Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja

a)24 az EU Koordinációs és Elnökségi Főosztály,

b) az Európai Uniós Általános Ügyek, Gazdaságpolitikai és Migrációs Főosztály, valamint

c)25 az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

67. § (1) Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

68. §26 Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az EU Koordinációs és Elnökségi Főosztály vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén az Európa-politikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője helyettesíti.

17/A.27 Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős helyettes államtitkár

68/A. § Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős helyettes államtitkár segíti az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztost az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1553/2022. (XI. 21.) Korm. határozat 2. és 3. pontjában meghatározott feladatai ellátásában, annak szakmai iránymutatása alapján

a) gondoskodik az EU-elnökség szervezési, logisztikai, operatív feladatainak ellátásáról, ideértve az EU-elnökséggel kapcsolatos, Magyarországon rendezendő magas szintű találkozók és informális rendezvények teljes körű előkészítését és lebonyolítását, az ezekkel kapcsolatos szervezési és protokollfeladatok ellátását, valamint az EU-elnökségi arculattal és kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátását,

b) felügyeli az EU-elnökség költségvetési tervezését, és biztosítja az EU-elnökség költségvetési, gazdálkodási feladatainak végrehajtását,

c) gondoskodik a társadalmi partnerek EU-elnökségi tevékenységekbe történő bevonásáról az uniós elnökség előkészítésében és lebonyolításában részt vevő személyi állomány felkészítési és képzési tervéért felelős miniszteri biztossal együttműködve,

d) gondoskodik az a)–c) pontban meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárcaközi koordinációról.

68/B. § Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja

a) az Elnökségi Kommunikációs és Informatikai Főosztály,

b) az Elnökségi Rendezvényszervezési és Működtetési Főosztály, valamint

c) az Elnökségi Gazdálkodási és Beszerzési Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

68/C. § (1) Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

68/D. § Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az Európai Unió Tanácsa 2024. Második Félévi Magyar Elnöksége Operatív Feladatainak Előkészítéséért és Lebonyolításáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője helyettesíti.

18. A kormánybiztos

69. § (1) A kormánybiztos – a kinevezéséről szóló kormányhatározat keretei között és a miniszterelnök utasításainak megfelelően – felel a rá bízott feladatok ellátásáért.

(2) A kormánybiztos – ha tevékenységét a kinevezéséről szóló kormányhatározat alapján titkárság segíti – közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

(3) A kormánybiztos titkárságának munkáját a közigazgatási államtitkár titkársága segíti.

19. A miniszteri biztos

70. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét – ha a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasítás eltérően nem rendelkezik – a miniszter irányítja.

(2) A miniszteri biztos – megbízatásának keretei között – felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.

(3) A miniszteri biztos tevékenységének ellátása érdekében – ha a kinevezésére vonatkozó miniszteri utasítás másként nem rendelkezik – titkárság működik.

(4) A miniszteri biztos közvetlenül irányítja a titkárság vezetőjének tevékenységét.

(5) A miniszteri biztos titkárságára, valamint a titkárság vezetőjének tevékenységére a 75. §-t megfelelően alkalmazni kell.

20. Az állami vezető helyettesítése

71. § (1) Az állami vezető helyettesítésére a tisztség betöltetlensége esetén a helyettesítési rendben meghatározottak az irányadóak.

(2) A miniszter eseti jelleggel a helyettesítési rendben meghatározottaktól eltérően is rendelkezhet.

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI

21. Az önálló szervezeti egység

72. § (1) Önálló szervezeti egység

a) a főosztály,

b) a kabinet, valamint

c) a titkárság.

(2) A minisztériumban kabinetként

a) a Miniszteri Kabinet, valamint

b) az államtitkári kabinet

működik.

(3) A minisztériumban titkárságként

a) a közigazgatási államtitkári titkárság,

b) a helyettes államtitkári titkárság, valamint

c) a miniszteri biztosi titkárság

működik.

73. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja az ezen utasításban meghatározott, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység (1) bekezdés szerinti feladataival összefüggésben

1. felel a szakmai feladatkörébe tartozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai előkészítéséért, a szabályozási koncepció kialakításáért, a szabályozás előkészítésével összefüggő szakmai hatásvizsgálatok elkészítéséért,

2. felel a jogszabály-tervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért,

3. részt vesz az Országgyűlés bizottságai előtt a szakmai felelősségébe tartozó törvényjavaslatok és egyéb ügyek képviseletében, a minisztériumi álláspont szakmai megalapozásában,

4. figyelemmel kíséri a jogszabályok alkalmazását,

5. javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó kérdésekben a minisztérium jogalkotási programjára, továbbá előkészíti a Kormány törvényalkotási programjára és munkatervére vonatkozó szakmai javaslatot,

6. előkészíti a feladatkörébe tartozó ágazati stratégiákat,

7. a tevékenységét irányító vezető, valamint a felettes állami vezetők számára előkészíti a feladatkörébe tartozó döntéseket, határozatokat, tájékoztatókat,

8. előkészíti a feladatkörébe tartozó szerződéseket,

9. felel az uniós jogi aktussal való harmonizáláshoz szükséges jogalkotási feladatokért, előkészíti az uniós jogi aktusok tagállami jogba történő átültetését, illetve végrehajtását biztosító jogharmonizációs javaslatot,

10. előkészíti az uniós jogi aktusok végrehajtásával, az uniós jogi aktusok átültetésének elmulasztásával, valamint az uniós intézményektől érkező, jogközelítéssel összefüggő megkeresésekre vonatkozó szakmai álláspontot,

11. a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési, illetve az azt megelőző eljárásokban, valamint az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban – feladatkörében – szakmai álláspontot alakít ki a magyar válasz, beadvány vagy álláspont elkészítése érdekében,

12. szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket,

13. ellátja a feladatkörébe tartozó kérdések tekintetében a tájékoztatási feladatokat, valamint az ezzel kapcsolatos médiamegjelenésekhez szakmai háttéranyagokat készít,

14. feladatkörében adatokat és információkat kérhet a minisztérium önálló szervezeti egységeitől, valamint jogosult ezt megtenni a minisztérium nevében a közigazgatás más szervei, közfeladatot ellátó egyéb szervezetek irányába is,

15. kezdeményezi a tevékenységéhez kapcsolódóan jelentkező szakmai közreműködés igényének felmerülése esetén a megfelelő kompetenciával rendelkező önálló szervezeti egység más szerv vagy szervezet bevonását,

16. felel a feladatkörébe tartozó szakterületek folyamatos figyelemmel kíséréséért, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért,

17. ellátja a hatáskörébe utalt előirányzatok szakmai kezelői feladatait,

18. együttműködik az információátadás és tájékoztatás szempontjából a minisztérium további önálló szervezeti egységeivel,

19. a szakterületét érintően feladatkörében konzultációkat szervez a szakmai és civil szervezetekkel,

20. ellátja a jogszabályban és az ezen utasításban meghatározott hatósági feladatokat,

21. részt vesz az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont kialakításában azáltal, hogy véleményezi az ezzel összefüggő előterjesztéseket,

22.28 előállítja a feladat- és hatáskörébe tartozó, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (a továbbiakban: SZEÜSZ) és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások (a továbbiakban: KEÜSZ) kialakításához és folyamatos működéséhez szükséges szakmai tartalmat, különös tekintettel a feladat- és hatáskörébe tartozó véglegessé vált döntés elleni közigazgatási per megindításához szükséges elektronikus űrlapra.

(3) Az önálló szervezeti egység létszámát a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.

(4) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője az ügyrendben határozza meg.

(5) A közigazgatási államtitkár utasításával az önálló szervezeti egységen belül – az egymással összefüggő feladatkörök koordinált ellátására – csoportot hozhat létre. A csoport létszámát és feladatkörét a közigazgatási államtitkár utasításában határozza meg. A csoport működésére vonatkozó további szabályokat az önálló szervezeti egység vezetője az ügyrendben határozza meg.

22. Az államtitkári kabinet

74. § (1) Az államtitkári kabinet

a) részt vesz az államtitkár személyét érintő sajtóesemények megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében,

b) előkészíti és megszervezi az államtitkár bel- és külföldi programjait,

c) háttéranyagot készít az államtitkár programjaihoz,

d) véleményezi az államtitkári döntést igénylő anyagokat,

e) elősegíti az államtitkár parlamenti szerepléseit,

f) megszervezi az államtitkári által vezetett vezetői értekezletet, amelyre írásban, e-mail útján meghívja a résztvevőket,

g) közvetlenül tájékoztatást kérhet az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkártól, önálló szervezeti egység vezetőjétől,

h) koordinálja az államtitkár hatáskörébe tartozó személyi állomány kiválasztását és beléptetését.

(2) A kabinetfőnök az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárnak, önálló szervezeti egység vezetőjének továbbítja az államtitkár rendelkezéseit, és saját hatáskörben utasítást adhat.

23. A szakmai felsővezető titkársága

75. § (1) A szakmai felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint ezen utasítás szerint a szakmai felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását – ha ezen utasítás így rendelkezik – a szakmai felsővezető titkársága biztosítja.

(2) A titkárság vezetőjének (e § alkalmazásában a továbbiakban: titkárságvezető) a tevékenységét – ha ezen utasítás eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés szerinti szakmai felsővezető irányítja.

(3) A titkárságvezető meghatározza a titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét és annak mellékleteként az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. Az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását a titkárságvezető közvetlen szakmai vezetője hagyja jóvá.

(4) A titkárságvezető a szakmai felsővezető munkáját segíti, és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket a szakmai felsővezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. A titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) a titkárság eseti jelleggel kijelölt kormánytisztviselője vagy

b) a titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselő

helyettesíti.

24. Az önálló szervezeti egység vezetője

76. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai követelményeknek megfelelően – a minisztertől, az államtitkártól, a közigazgatási államtitkártól, illetve az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felel az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét, az annak mellékletét képező ellenőrzési nyomvonalat és az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, ezen utasítás, más miniszteri utasítás, közigazgatási államtitkári utasítás vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik.

(4) Az önálló szervezeti egység vezetője ellátja a külön utasításban hozzárendelt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat.

77. § A főosztályvezető a Kit. 264. § (1) és (2) bekezdése szerinti helyettese a főosztály ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt.

78. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felel az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

IV. Fejezet

A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI

25. A miniszteri értekezlet

79. § (1) A miniszteri értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve.

(2) A miniszteri értekezlet a miniszter vezetésével rendszeresen áttekinti a minisztérium folyamatban lévő operatív feladatait.

(3) A miniszteri értekezlet javaslatot tesz

a) intézkedés tételére,

b) intézkedés elfogadására,

c) egyeztetés megindítására,

d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő minisztériumi álláspontra.

(4) A miniszteri értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.

(5) A miniszteri értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok és a miniszteri kabinetfőnök. A miniszteri értekezletre más személyeket a miniszter hívhat meg. A résztvevőket a Kabinetfőnöki Titkárság elektronikus úton hívja meg.

(6) Az értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.

26. A vezetői értekezlet

80. § (1) A vezetői értekezlet

a) a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó,

b) az államtitkár vezetésével áttekinti az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó

feladatok ellátását.

(2) A vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti elő.

(3) A vezetői értekezleten a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a miniszteri értekezleten elhangzottakról tájékoztatót tart.

(4) A vezetői értekezlet résztvevői

a) a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok,

b) az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok.

(5) A vezetői értekezletre más személyeket a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár hív meg.

(6) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(7) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet a vezetői értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküld a közigazgatási államtitkárnak.

27. A munkacsoport

81. § (1) A közigazgatási államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett kormánytisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.

(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

V. Fejezet

EGYEZTETÉSI REND

28. Általános rendelkezések

82. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés keretében a különböző, nem a minisztérium által szervezett fórumra, értekezletre a feladatkörükben érintett önálló szervezeti egységek – az európai uniós és nemzetközi döntés-előkészítéssel kapcsolatos ügyeket kivéve – anyagokat, előterjesztéseket csak a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával, a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár útján küldhetnek.

(2) A miniszternek a kormányzati döntés-előkészítés körében való tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.

29. A kormányzati döntés-előkészítés egyeztetési rendje

83. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.

(2) A Kormány ügyrendje szerinti egyeztetés keretében a minisztériumok (kormányzati főhivatalok) vélemény kikérése céljából megküldött előterjesztéseit, jelentéseit, illetve miniszteri rendelet-tervezeteit (a továbbiakban együtt: tervezet) a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár elektronikus úton fogadja a koord@im.gov.hu e-mail-címen.

(3) A koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár gondoskodik a minisztériumba egyeztetésre beküldött tervezetekről és a tervezetekre adott véleményekről szóló elektronikus adatbázis naprakész vezetéséről.

84. § (1) A koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár a tervezet megérkezését követően haladéktalanul gondoskodik a feladatkör szerint érintett államtitkár, más helyettes államtitkár, kormánybiztos, miniszteri biztos, miniszteri kabinetfőnök (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett állami vezető) véleményének beszerzéséről. A vélemény beszerzésére irányuló megkereséseket a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár az érintett állami vezető által megjelölt e-mail-címre küldi meg. A megkeresések megválaszolására olyan határidőt kell megállapítani, hogy a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárnak legalább egy munkanap álljon rendelkezésére a minisztérium egységes véleményének kialakítására és az esetlegesen felmerülő véleménykülönbségek egyeztetésére.

(2) Az érintett állami vezető a tervezettel kapcsolatos észrevételeit, javaslatát és a javaslatot alátámasztó rövid véleményt tartalmazó álláspontot – az ügyintéző nevét és elérhetőségét is feltüntetve – a tervezetet előterjesztő által meghatározott határidőn belül, a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár által előírt határidőt figyelembe véve, kizárólag az érintett állami vezető által előzetesen megadott e-mail-címekről, elektronikus úton juttatja el a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személy vagy személyek részére. A kormányzati döntés-előkészítés során – az egységes és megalapozott minisztériumi szakmai álláspont kialakítása érdekében – az érintett állami vezető az adott tervezetre vonatkozó információit köteles eljuttatni a közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár részére.

(3) Ha az érintett állami vezető a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár által megadott határidőben nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a tervezetre észrevételt nem tesz.

(4) A vélemények közötti ellentmondás, illetve az azzal kapcsolatos észrevétel esetén elsődlegesen szakértői szinten kell egyeztetni az álláspontot. Ha a véleménykülönbség szakértői szinten nem oldható fel, a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár útján haladéktalanul egyeztetést kezdeményez az érintett állami vezetővel.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti egyeztetés során – az érintett állami vezetők által benyújtott vélemények esetén – fel nem oldható véleménykülönbség marad fenn, a közigazgatási államtitkár dönt. A közigazgatási államtitkár szükség esetén a miniszteri értekezlet döntését kérheti a minisztérium egységes álláspontjának kialakítása érdekében.

(6) A tervezetek Kormány ügyrendje szerinti egyeztetése során felmerült, a jogszabályszerkesztésről szóló rendelet, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló rendelet szerinti kodifikációs észrevételeket a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár közvetlenül küldi meg az előterjesztő részére, és szükség szerint egyezteti a tervezet előkészítéséért felelős minisztériummal. Az egyeztetés eredményéről a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személy az érintett állami vezető által kijelölt ügyintézőt tájékoztatja. Ha az e bekezdésben említett észrevételek kapcsán a beérkezett vélemények között ellentét áll fenn, akkor a (4) és (5) bekezdésben foglaltak alapján kell eljárni.

(7) A koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár a beérkezett vélemények és a lefolytatott külső egyeztetések eredményének figyelembevételével készíti elő az észrevételt kiadmányozásra.

(8) A kiadmányozásra előkészítésnél fel kell tüntetni

a) a tervezet koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárhoz érkezésének és az érintett állami vezetők részére történő továbbításának az időpontját,

b) a véleményezési határidőt,

c) a vélemény koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárhoz történő megküldésének időpontját,

d) a tervezet belső véleményezésében közreműködő érintett állami vezetőket, valamint azt is, ha nem vagy nem határidőben adtak véleményt.

85. § (1) Ha a tervezetet észrevételezésre vagy véleményezésre küldő minisztérium (kormányzati főhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár felhívásának megfelelően az érintett állami vezető által kijelölt személy képviseli.

(2) Ha a szóbeli egyeztetésen a minisztérium képviseletére több személy került kijelölésre, a kijelölt személyek a szóbeli egyeztetést megelőzően az egységes minisztériumi álláspont érvényesülése érdekében szükség szerint egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés lebonyolításáról a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(3) A szóbeli egyeztetések eredményéről az egyeztetésen részt vevő személy az érintett állami vezetőt, a részt vevő szervezeti egység vezetőjét, továbbá a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár által kijelölt személyt elektronikus úton minden esetben köteles tájékoztatni. A közigazgatási államtitkár, a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár vagy az érintett állami vezető által előzetesen kiemelt jelentőségűnek minősített tervezetek esetében az egyeztetésen részt vevő személy a közigazgatási államtitkár titkárságát is köteles egyidejűleg elektronikusan tájékoztatni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a tervezetet véleményezésre küldő minisztériummal (kormányzati főhivatallal) folytatott kétoldalú egyeztetésekre is megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy az egyeztetéseket az érintett állami vezető által kijelölt ügyintéző és a tervezetet előkészítő ügyintéző között kell lefolytatni, ennek eredménytelensége esetén a fennmaradt észrevételek egyeztetését főosztályvezetői, majd helyettes államtitkári szinten kell megkísérelni. Ha fel nem oldható véleménykülönbség marad fenn, a döntést közigazgatási államtitkári szinten kell meghozni.

86. § (1) Ha a tervezet túlnyomó részben egy meghatározott állami vezető feladat- és hatáskörét érinti, a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár dönthet úgy, hogy a 84. § szerinti eljárást a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár helyett az általa kijelölt állami vezető folytatja le. Ebben az esetben a 84. és 85. §-nak a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseit a kijelölt állami vezetőre megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kijelölt állami vezető a közigazgatási államtitkár részére kiadmányozásra előkészített észrevételről a felterjesztéssel egyidejűleg elektronikus úton tájékoztatja a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárt.

87. § Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a kormánybiztos, a miniszteri biztos, a miniszteri kabinetfőnök az általa irányított szervezeti egységek vonatkozásában meghatározhatja az irányított szervezeti egységeken belüli, a 85. § szerinti egyeztetések részletes rendjét, illetve kijelölheti azt a személyt, aki a minisztériumon belüli egyeztetési rendben gondoskodik az általa irányított szakterület képviseletéről.

88. § A Kormány ügyrendje szerint a kormányzati döntés-előkészítés körébe nem tartozó, más minisztériumokban (kormányzati főhivatalokban) előkészített közjogi szervezetszabályozó eszköz véleményezésére – az egyes minisztériumok szervezeti és működési szabályzatáról rendelkező közjogi szervezetszabályozó eszközök kivételével – az önálló szervezeti egységek nem kötelezhetőek.

30. A minisztériumban előkészített tervezetek belső egyeztetési rendje

89. § (1) A minisztériumon belül elkészített szakmai koncepció, tervezet minisztériumon belül történő egyeztetésének megkezdését a közigazgatási államtitkár engedélyezi. A tervezet kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról a közigazgatási államtitkár dönt. Kiemelt jelentőségű tervezetek esetében a minisztériumon belüli egyeztetést megelőzően a miniszteri értekezletre a feladat elvégzéséért felelősként megjelölt, ennek hiányában egyedi kijelölés alapján a tárgykörért felelős államtitkárnak, helyettes államtitkárnak vagy miniszteri biztosnak szakmai koncepciót kell benyújtania.

(2) A tervezetet az előkészítéséért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos köteles – a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával – előkészíteni. Az előkészítésbe bevont önálló szervezeti egység a feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.

(3) A tervezetnek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) előírásainak való megfeleléséért az előkészítésért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos a felelős.

(4) A tervezet belső egyeztetését az előkészítésért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos végzi. A tervezet belső egyeztetésébe a közigazgatási államtitkárt, az államtitkárokat, a helyettes államtitkárokat és a miniszteri biztosokat kell bevonni.

(5) A tervezet belső egyeztetésére legalább 5 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben, külön indokolás mellett lehet.

(6) A belső egyeztetés során beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos értékeli.

(7) Véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket személyes tárgyalás vagy munkaértekezlet útján

a) az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik,

b) az a) pont szerinti eljárás eredménytelensége esetén a helyettes államtitkárok, illetve miniszteri biztosok

rendezik.

(8) A helyettes államtitkárok, illetve miniszteri biztosok közötti vita esetén a vitás kérdéseket a közigazgatási államtitkár útján kell rendezni.

(9) A (7) és (8) bekezdés szerinti egyeztetés eredményét az ügyiraton fel kell tüntetni.

31. A minisztériumban előkészített tervezetek Kormány ügyrendje szerinti egyeztetésével összefüggő szabályok

90. § (1) A tervezetnek a Kormány ügyrendje szerinti egyeztetésre bocsáthatóságáról és a kormányzati honlapon történő közzétételéről – a tervezet belső egyeztetésének lezárását és az esetleges véleményeltérések tisztázását követően – az előkészítésért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(2) A tervezetnek a Kormány ügyrendje szerinti egyeztetését és a kormány-előterjesztések benyújtásának előkészítését az előkészítésért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos bevonásával a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár folytatja le. A Kormány ügyrendje szerinti egyeztetésre kiküldés során a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár a véleményezésben részt vevő minisztériumok és egyéb szervek tervezetre vonatkozó válaszlevelét az előkészítésért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos részére is kéri megküldeni.

(3) A Kormány ügyrendje szerinti egyeztetés során beérkezett véleményeket a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár továbbítja az előkészítésért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos részére, ha a válaszlevél – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – kizárólag a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárhoz érkezett.

(4) A Kormány ügyrendje szerinti egyeztetés során beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával értékeli.

(5) Az előkészítésért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket önálló szervezeti egységek szintjén, ennek eredménytelensége esetén a helyettes államtitkárok, ezt követően az államtitkárok, végül a közigazgatási államtitkár bevonásával személyes tárgyalás vagy egyeztető értekezlet megtartásával rendezi.

(6) A közigazgatási államtitkári értekezlet, a Kormány vagy a Kormány más testülete által megtárgyalandó kormány-előterjesztés vagy tervezet esetén az előkészítésért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos – az érintett testület ülésének napirendjére vétele kezdeményezésével egyidejűleg – a kormány-előterjesztés vagy tervezet tartalmát összefoglalva, az egyeztetés során esetleg felmerült vitás és megoldandó kérdésről elektronikus úton tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt, valamint a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárt.

(7) A közigazgatási államtitkári értekezlet, a Kormány vagy a Kormány más testülete által megtárgyalandó kormány-előterjesztés vagy tervezet közigazgatási államtitkári értekezlet, kormányülés vagy a Kormány más testülete ülése napirendjére való felvételének kezdeményezéséről az előkészítésért felelős állami vezető, illetve miniszteri biztos javaslatára a közigazgatási államtitkár dönt.

(8) A közigazgatási államtitkár által jóváhagyott, a közigazgatási államtitkári értekezlet, a Kormány vagy a Kormány más testülete által megtárgyalandó kormány-előterjesztés vagy tervezet napirendre történő felvételének kezdeményezéséről legkésőbb az érintett közigazgatási államtitkári értekezletet, a kormányülést vagy a Kormány más testülete ülését megelőző ötödik munkanapon kell a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárt tájékoztatni.

32. A miniszteri rendelet aláírásával összefüggő szabályok

91. § (1) A miniszteri rendelet tervezetének aláírását és kihirdetését a közigazgatási államtitkárnál

a) legalább három példányban,

b) a közigazgatási államtitkár által rendszeresített előadó ív (borító A/3) alkalmazásával,

c) a miniszteri rendelet tervezetével, valamint a közigazgatási egyeztetés eredményének bemutatását tartalmazó, a miniszternek címzett feljegyzéssel

kell kezdeményezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával lehet a közigazgatási államtitkár részére felterjeszteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdést a miniszteri normatív utasítás tervezetének aláírásának és közzétételének kezdeményezésére megfelelően alkalmazni kell.

92. § (1) Ha valamely más miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete a miniszter egyetértésével vagy véleményének kikérését követően adható ki, az egyetértés vagy vélemény aláírásra való felterjesztését a feladatkörrel rendelkező állami vezető vagy miniszteri biztos a közigazgatási államtitkárnál – a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása mellett – kezdeményezi.

(2) Ha a feladatkörrel rendelkező állami vezető vagy miniszteri biztos ezen utasítás alapján nem állapítható meg, vagy feladatkörében több állami vezető, illetve miniszteri biztos érintett, az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésre kötelezettet a közigazgatási államtitkár jelöli ki.

VI. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE

33. Kiadmányozás

93. § (1) A kiadmányozási jog

a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,

b) – ha ezen utasítás így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy

c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára

ad felhatalmazást.

(2) A miniszter kiadmányozza

a) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz benyújtandó jelentést,

b) a törvényjavaslat és az országgyűlési határozati javaslat országgyűlési tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat (előterjesztői nyilatkozat, egységes javaslattervezet, az elfogadott törvény szövege),

c) a miniszteri rendeletet, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,

d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, az Állami Számvevőszék elnökének, az alapvető jogok biztosának címzett ügyiratot,

e) az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ,

f) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.

(3) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő, (2) bekezdés szerinti ügyekben – a (2) bekezdés c) pontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével – a minisztert helyettesítő államtitkár a miniszter helyettesítése keretében intézkedik és kiadmányoz.

(4) A miniszter és a minisztert helyettesítő államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő, (2) bekezdés szerinti ügyekben – a (2) bekezdés c) pontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével – a közigazgatási államtitkár intézkedik, és kiadmányozási jogot gyakorol. Ha a kiadmányozási jogkör gyakorlója nem állapítható meg, a közigazgatási államtitkár intézkedik, és kiadmányozási jogot gyakorol.

(5) A miniszter kiadmányozási joggal a minisztérium képviseletére – ezen utasításban foglalt rendelkezéseken felül vagy attól eltérően – írásban bármikor felhatalmazhatja az államtitkárokat, a közigazgatási államtitkárt, valamint a helyettes államtitkárokat.

(6) A miniszter az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, valamint a helyettes államtitkárok kiadmányozási jogát írásban bármikor visszavonhatja.

(7) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott iratokat az önálló szervezeti egység vezetője az irányítását ellátó helyettes államtitkár, államtitkár, a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár, valamint a közigazgatási államtitkár útján terjeszti elő kiadmányozásra.

(8) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, a Kormány tagja, valamint az országgyűlési képviselő megkeresésére adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a miniszter megalapozott döntését lehetővé tevő észszerű határidőn belül – a közigazgatási államtitkár útján kell a miniszternek kiadmányozásra felterjeszteni.

(9) A közigazgatási államtitkár útján a miniszternek jóváhagyásra felterjesztett iratokat ellátja kézjegyével

a) az előkészítő ügyintéző,

b) a jóváhagyó önálló szervezeti egység vezetője, valamint

c) a felterjesztő helyettes államtitkár, miniszteri biztos, államtitkár.

(10) Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló állami vezető, miniszteri biztos vagy ezen utasítás eltérő rendelkezése hiányában – kiadmányoz minden, az állami vezető vagy miniszteri biztos kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot.

(11) A kormányzati döntés-előkészítés során készült minisztériumi véleményt a közigazgatási államtitkár kiadmányozza.

(12) A Jat. 16. § (2) bekezdése szerinti, az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését célzó megkeresésekre adandó válaszokat és véleményeket a közigazgatási államtitkár kiadmányozza.

94. § (1) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot.

(2) A közigazgatási államtitkár egyes ügycsoportok vagy egyes nemzetközi szervezetek, intézmények tekintetében a kiadmányozási jogot a feladatok hatékony ellátásának biztosítása érdekében az önálló szervezeti egység vezetőjére vagy kormánytisztviselőre állandó jelleggel átruházhatja.

95. § A miniszter – ha a kiadmányozásra a miniszter nevében más személy jogosult – a kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után a kapott információk alapján feladat- és hatáskörében eljárva határidőben hozza meg.

34. A munkavégzés általános szabályai

96. § (1) A miniszter és a közigazgatási államtitkár kivételével a vezető az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat. Az államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, az államtitkár kabinetfőnöke, a közigazgatási államtitkár titkárságvezetője és a helyettes államtitkár a feladatkörének ellátásával kapcsolatban adhat közvetlenül utasítást a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársának, a munkatárs szervezeti egységét irányító vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett. Az utasítást végrehajtó munkatárs – a feladat végrehajtásának egyidejű megkezdése mellett – a szervezeti egységet irányító vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy ha erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.

97. § A minisztériumban alkalmazandó iratmintákat a közigazgatási államtitkár a belső hálózaton teszi közzé.

35. Ügyintézési határidő

98. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(4) A határidőket naptári nap vagy naptári nap és óra megjelölésével kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző a feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, észszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról a felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben a feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

36. Együttműködés és csoportos munkavégzés

99. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. A munkavégzésük során tudomásukra jutott, de más szervezeti egység feladatkörébe tartozó tényt, adatot, tapasztalatot kötelesek haladéktalanul az érdekelt szervezeti egységhez továbbítani. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter kijelölt.

(2) Ha egy feladat megoldásában több szervezeti egység érintett, a feladat elvégzéséért az első helyen kijelölt szervezeti egység a felelős, amely egyúttal köteles gondoskodni az egyeztetés kezdeményezéséről annak érdekében, hogy a megoldásban a többi érdekelt szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön. Ehhez a közreműködő szervezeti egységek szakterületük szempontjait feltáró munkarészeket, észrevételeket, javaslatokat adnak. A nem érvényesített javaslatokról a javaslattevőt tájékoztatni kell. Véleményeltérés esetén a szervezeti egységeknek egymás között egyeztetniük kell, ennek eredménytelensége esetén a közös felettes vezető dönt.

(3) Az ezen utasításban fel nem sorolt, de hasonló jellegű, illetve kapcsolódó feladatok minisztériumi szervezeti egységek közötti megosztásáról – vita esetén – az érintett szervezeti egységek közös felettese dönt.

(4) A szervezeti egység a feladatait saját munkatársai által köteles ellátni. Ez nem érinti a szervezeti egység vezetőjének azt a jogát, hogy a feladat szakszerű, összetett megoldásához – a közigazgatási államtitkár írásbeli engedélyével – eseti jelleggel külső szakértőt, kutatóintézetet vegyen igénybe, vagy egyes kérdések megoldásához eseti jelleggel külső szervtől szakvéleményt kérjen. A szervezeti egység vezetője külső szerv dolgozóját minisztériumi munkavégzésre nem rendelheti be.

(5) A miniszter és a közigazgatási államtitkár az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.

(6) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

(7) Az önálló szervezeti egységek megkeresés esetén kötelesek a jogrendszeri koherencia biztosítása és a jogszabály-szerkesztési követelmények érvényesítése szempontjából véleményt adni.

37. A feladatok meghatározása, végrehajtása és ellenőrzése

100. § (1) A minisztérium fő feladatait – a Kormány munkatervéhez igazodva – évenként munkaterv foglalja össze.

(2) Az éves munkatervet a Közigazgatási Államtitkári Titkárság vezetője előzetes egyeztetés alapján állítja össze, a közigazgatási államtitkár egyetértésével a miniszternek jóváhagyás céljából benyújtja.

(3) A munkaterv tartalmazza

a) a törvényalkotási programból, a Kormány határozataiból és munkatervéből és az Országgyűlés határozataiból adódó előterjesztéseket, ezek elkészítésének határidejét, a részhatáridőket és a felelősöket,

b) a miniszteri értekezleten és a vezetői értekezleten írásos előterjesztésben megtárgyalandó témaköröket, azok elkészítésének határidejét és felelősét,

c) a miniszter által kiadandó rendeletek és közjogi szervezetszabályozó eszközök témakörét, határidejét és felelősét.

(4) A minisztériumi önálló szervezeti egységek a minisztériumi munkaterv alapján elkészítik saját féléves munkatervüket, melyet az önálló szervezeti egységet irányító helyettes államtitkár, illetve a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában a miniszter, a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vonatkozásában a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.

(5) A közigazgatási államtitkár a Közigazgatási Államtitkári Titkárság vezetője útján ellenőrzi a minisztériumi munkatervi feladatok teljesítését, valamint a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok teljesítését.

101. § (1) A jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy a munkatervben megállapított, valamint a vezető által meghatározott feladat végrehajtása az ügykör szerint hatáskörrel rendelkező önálló szervezeti egység kötelessége.

(2) A Kormány és az Országgyűlés döntéseiből adódó feladatok végrehajtása érdekében a Közigazgatási Államtitkár Titkársága az adott döntés közlésével felhívja a feladat teljesítéséért, illetve a közreműködésért felelős önálló szervezeti egység figyelmét a feladatnak határidőben történő végrehajtására.

(3) Az önálló szervezeti egység által készített, más önálló szervezeti egység részére feladatot előirányzó tervezetet az érintett önálló szervezeti egységgel előzetesen egyeztetni kell.

(4) A Közigazgatási Államtitkár Titkársága a minisztériumi munkaterv, valamint a Kormány, az Országgyűlés, a miniszteri értekezlet és a vezetői értekezlet által meghatározott feladatok végrehajtását ellenőrzi, és ezek teljesítéséről a minisztérium vezetőit havi rendszerességgel, a Miniszterelnöki Kormányirodát (a Kormány munkatervében, határozataiban előírt, a minisztérium felelősségével, közreműködésével előírt feladatok esetében) annak igénye szerint – az esetleges akadályozó körülmények ismertetésével – tájékoztatja.

(5) A minisztérium azon önálló szervezeti egységei, amelyek feladatot kívánnak meghatározni a szakmai felügyeletük alá tartozó valamely intézmény részére, kötelesek azt – a kiadást megelőzően – az érintett minisztériumi önálló szervezeti egységekkel egyeztetni.

(6) A koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár a parlamenti államtitkár által kijelölt személyekkel együttműködve szervezi az Országgyűlés és a Kormány döntéseiből, határozataiból a minisztériumra háruló feladatok végrehajtását, e feladatoknak az ügykör szerint felelős önálló szervezeti egységek közötti elosztását, egyezteti az esetleges vitás kérdéseket, és gondoskodik a feladatelosztásnak a minisztérium vezetőihez való eljuttatásáról.

102. § (1) A minisztériumi főosztályok – feladat- és hatáskörük szerint – közreműködnek a miniszter irányítása, felügyelete alatt működő intézmények tevékenysége feletti szakmai felügyelet gyakorlásában. A szakmai felügyelet keretében ellenőrzést is végezhetnek és kezdeményezhetnek. Soron kívüli belső ellenőrzés elrendelését a főosztályok az aláírás rendjének betartásával, az Ellenőrzési Főosztály felülvizsgálat előtti láttamozásával, a miniszternek címzett feljegyzésben kezdeményezhetik.

(2) Szakmai felügyelet körébe tartozó ügyekben az egységes álláspont – miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő, szakmai ügykör szerint érintett szervezeti egységek bevonásával történő – kialakításáért a 4. függelékben megjelölt főosztály felelős.

38. Kapcsolattartási szabályok

103. § (1) Az alapvető jogok biztosa által végzett vizsgálatot a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.

(2) A koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár – a feladatkör szerint érintett szervezeti egység bevonásával – az alapvető jogok biztosa megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott választervezetet – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább öt munkanappal megelőzően – a közigazgatási államtitkár útján terjeszti fel.

(3) A miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknek az alapvető jogok biztosa kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól tájékoztatniuk kell az irányításukban, illetve felügyeletükben közreműködő államtitkárt, helyettes államtitkárt, félévente tájékoztatót kell készíteniük a közigazgatási államtitkár részére.

(4) Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban együtt: ellenőrző szervek) által végzett vizsgálatokat a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.

(5)29 Ezen utasítás eltérő rendelkezése hiányában az ellenőrző szervek által végzett vizsgálatok során az ellenőrző szervekkel való kapcsolattartásért, illetve az ellenőrzés koordinációjáért az ellenőrzés témája által első helyen érintett önálló szervezeti egység (a továbbiakban: felelős szervezeti egység) felelős az Ellenőrzési Főosztály tájékoztatása, bevonása mellett. Az ellenőrzés koordinációja magában foglalja az ellenőrző szervek által a minisztérium részére megküldött ellenőrzési jelentés tervezetének, illetve tervezeteinek egyeztetését és az ellenőrzési jelentések tervezeteire adott észrevétel-tervezetek előkészítését (észrevételezés), az ellenőrző szervek jelentéseivel kapcsolatos intézkedési terv elkészítését, a figyelemfelhívó levéllel kapcsolatos intézkedések megtételét, valamint ezekről az ellenőrző szervek tájékoztatását. Az ellenőrzés koordinációjáért felelős szervezeti egység az észrevételezésbe köteles bevonni minden olyan szervezeti egységet, amely az ellenőrző szerv által végzett ellenőrzés témájában érintett.

(6) Az ellenőrző szervek megkeresésére, ajánlására és az általuk megküldött jelentéstervezetre adott válasz tervezetét a felelős szervezeti egységek – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően – az irányításukat ellátó állami vezető útján terjesztik fel a közigazgatási államtitkár részére (a közigazgatási államtitkár részére érkezett megkeresés, ajánlás, illetve jelentéstervezet esetén), illetve az irányításukat ellátó állami vezető és a közigazgatási államtitkár útján terjesztik fel a miniszter részére (a miniszter részére érkezett megkeresés, ajánlás, illetve jelentéstervezet esetén).

(7) Az önálló szabályozó szerv és a Magyar Nemzeti Bank megkeresésére adandó válasz előkészítéséért – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – a megkeresés témája által első helyen érintett önálló szervezeti egység a felelős (a továbbiakban: érintett szervezeti egység). Az érintett szervezeti egység az észrevételezésbe köteles bevonni minden olyan önálló szervezeti egységet, amely az önálló szabályozó szerv megkeresése szerinti témában érintett.

(8) Az önálló szabályozó szerv és a Magyar Nemzeti Bank megkeresésére adott válasz tervezetét az érintett szervezeti egységek – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább két munkanappal megelőzően – az irányításukat ellátó állami vezető és a közigazgatási államtitkár útján terjesztik fel a miniszter részére.

(9) Ha az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletét a Jat.-ban foglalt követelmények érvényesülése érdekében véleményezésre megküldi a miniszternek, a minisztériumi vélemény előkészítésére a kormányzati döntés-előkészítés egyeztetési rendjét kell megfelelően alkalmazni.

39. A minisztérium képviselete

104. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére a miniszter helyettesítésének rendjére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.

(2) Nemzetközi programokon a miniszter akadályoztatása esetén a minisztert – eltérő rendelkezés hiányában – a miniszter által kijelölt államtitkár képviseli.

(3) A kormánybizottságokban, tárcaközi fórumokon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel való kapcsolatokban a minisztériumot a miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, valamint – a szakterületüket érintő kérdésekben, illetve a miniszter, államtitkár vagy helyettes államtitkár megbízása alapján – az erre felhatalmazott, vezetői megbízással rendelkező személy képviseli.

(4) A minisztériumnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a Jogi Szolgáltatási Főosztály kormánytisztviselői látják el, illetve szükség szerint külső jogi képviselet igénybevételével szervezik, kivéve ha az ügy sajátosságára tekintettel a miniszter vagy a miniszter kabinetfőnöke a képviselet ellátására más önálló szervezeti egységet jelöli ki.

(5) Az európai uniós és hazai forrásból finanszírozott projektek előkészítése során a minisztérium képviseletét a miniszter írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el.

(6) Az Országgyűlés bizottsága előtt a minisztériumot a feladatkörében érintett államtitkár képviseli.

(7) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról a képviseletet ellátó vezetők listájával a Parlamenti Főosztályt legkésőbb az ülés napján reggel 8 óráig, reggel 8 és 9 óra között kezdődő ülés esetén az előző munkanapon legkésőbb 16 óráig tájékoztatni kell.

40. A sajtóval történő kapcsolattartás és a nyilvános szereplések rendje

105. § (1) A sajtó tájékoztatását az érintett szervezeti egységek bevonásával a sajtófőnök végzi.

(2) A sajtó részére tájékoztatást a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a sajtófőnök adhat.

(3) A minisztérium kormánytisztviselői – e jogviszonyukkal összefüggésben – nyilvános vagy sajtószereplést csak akkor vállalhatnak, ha azt a sajtófőnök jóváhagyja.

(4) A sajtófőnök a (3) bekezdés szerinti jóváhagyás keretében

a) az adott kormánytisztviselő önálló szervezeti egységét irányító helyettes államtitkárral, államtitkárral vagy közigazgatási államtitkárral,

b) – ha a téma a minisztérium valamely szakterületét érinti – az adott témáért felelős helyettes államtitkárral, államtitkárral vagy közigazgatási államtitkárral

egyeztet.

(5) A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemények, újságírói kérdésekre adandó válasz- és nyilatkozattervezetek elkészítéséről a sajtófőnök gondoskodik a feladat- és hatáskörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával.

(6) A sajtófőnök gondoskodik arról, hogy a kiküldendő válasz, közlemény vagy nyilatkozat jóváhagyásra kerüljön

a) a szakterületet irányító államtitkár,

b) a közigazgatási államtitkár,

c) a parlamenti államtitkár,

d) végső jóváhagyóként a miniszter

által.

(7) A minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak a sajtóhoz történő eljuttatásáról a sajtófőnök gondoskodik a (6) bekezdés szerinti eljárásrendben.

(8) A sajtófőnök

a) vezeti a Miniszteri Sajtóirodát,

b) gondoskodik a miniszter és a minisztérium kommunikációjának és közéleti megjelenésének koordinálásáról és összehangolásáról.

41. Minősítési jogkör átruházása

106. § A miniszter minősítési jogkörét – átruházott jogkörben – a következő vezetők gyakorolhatják:

a) „Szigorúan titkos!” minősítési szint esetén:

aa) a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár,

ab) a közigazgatási államtitkár távollétében a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár,

b) „Titkos!”, „Bizalmas!” vagy „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szint esetén:

ba) az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár,

bb) a miniszteri kabinetfőnök,

bc) az ellenőrzési jelentések vonatkozásában az Ellenőrzési Főosztály vezetője.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

107. § (1) A miniszter adja ki

a) a belső ellenőrzési kézikönyvet,

b) az egyedi iratkezelési szabályzatot,

c) a házirendet, valamint

d) a gazdálkodási keretszabályzatot.

(2) A közigazgatási államtitkár adja ki

a) az adatkezelési szabályzatot,

b) a közszolgálati szabályzatot,

c) a döntésértékelési szabályzatot,

d) az Ávr. 13. § (2) bekezdés c)–h) pontjában meghatározott kérdésekre vonatkozó belső szabályzatot.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője – a tevékenységét irányító vezető jóváhagyásával – ügyrendet ad ki.

108. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

109. §30

1. melléklet a 4/2022. (VI. 11.) IM utasításhoz31

A minisztérium egyes szervezeti egységeinek feladatai
1. A MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.0.0.1. Miniszteri Kabinet
1. A Miniszteri Kabinet koordinációs feladatai körében:
a) kapcsolatot tart a minisztérium háttérintézményeivel, tájékozódik az ott folyó munkáról, adatokat, háttéranyagokat kérhet tőlük, iratbetekintési joggal rendelkezik,
b) kapcsolatot tart a Kormány más szerveivel,
c) figyelemmel kíséri és a miniszter által meghatározott módon ellenőrzi a minisztérium gazdálkodását,
d) elősegíti a miniszter parlamenti szerepléseit,
e) koordinálja a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek munkáját,
f) koordinálja a miniszter részvételével zajló programok tartalmi előkészítési feladatait, ennek keretében
fa) gondoskodik a miniszteri programokkal kapcsolatos felkészítő anyagok és egyéb anyagok összeállításáról,
fb) kapcsolatot tart a minisztérium és más tárcák szervezeti egységeivel, és gondoskodik az érintett szakterületek bevonásáról a felkészítők elkészítésébe,
g) felel a közérdekű adat iránti megkeresésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért, és koordinálja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti elektronikus közzétételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat,
h) gondoskodik a minisztériumi adatvédelmi tisztviselő jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról,
i) adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén az általános adatvédelmi rendeletben meghatározottak szerint értesíti a felügyeleti hatóságot, és tájékoztatja az érintetteket, valamint a közigazgatási államtitkárt.
2. A Miniszteri Kabinet egyéb feladatai körében:
a) véleményezi a miniszter részére felterjesztett anyagokat,
b) részt vesz a kormányzati döntés-előkészítésben, véleményezi az előkészítés alatt álló koncepciókat, fejlesztési programokat, és értékeli a döntési javaslatokat, figyelemmel kíséri és elemzi a döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket,
c) gondoskodik a miniszteri egyeztetésekre szakmai felkészítőanyag készítéséről,
d) kezeli a miniszterhez címzett dokumentumokat,
e) intézi és nyilvántartja a minisztériumba érkező, más szervezeti egység feladatkörébe nem tartozó írásbeli panaszokat, közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és egyéb beadványokat.
1.0.0.2. Miniszteri Programiroda
1. A Miniszteri Programiroda program- és rendezvényszervezéssel összefüggő, valamint protokollfeladatai körében:
a) szervezi a miniszter nyilvános és nem nyilvános programjait,
b) szervezi a miniszter belföldi rendezvényeit, elvégzi az ezekkel kapcsolatos pénzügyi tervezést és elszámolást,
c) ellátja a miniszter külföldi látogatásainak, valamint partnerei magyarországi látogatásainak protokolláris és szervezési teendőit együttműködve a minisztérium egyéb szervezeti egységeivel, elvégzi az ezekkel kapcsolatos pénzügyi tervezést és elszámolást,
d) közreműködik az államtitkárok és a helyettes államtitkárok külföldi látogatásainak, valamint partnereik magyarországi látogatásainak szervezésében,
e) közreműködik a minisztérium kiutazási és fogadási tervének elkészítésében,
f) részt vesz a minisztérium szakterületeit érintő belföldi vagy nemzetközi konferenciák, találkozók, tárgyalások szervezésében,
g) koordinálja a rendezvényszervezéssel összefüggő tolmácsolási feladatokat,
h) felel a minisztérium protokoll- és tolmácsolási feladataihoz kapcsolódó pénzügyi keret tervezéséért és felhasználásáért,
i) közreműködik a protokoll- és tolmácsolási feladatok ellátásához kapcsolódó szabályzatok megalkotásában, illetve felülvizsgálatában,
j) gondoskodik a megfelelő szintű ajándékok beszerzéséről és az ajándékraktárral kapcsolatos nyilvántartásról,
k) működteti a minisztériumi protokollkonyhát, gondoskodik a konyhák készleteinek nyilvántartásáról és beszerzéséről,
l) nyilvántartja a tevékenységi körébe eső látogatásokra, rendezvényekre vonatkozó adatokat.
1.0.0.3. Miniszteri Sajtóiroda
1. A Miniszteri Sajtóiroda funkcionális feladatai körében:
a) részt vesz a miniszter személyét érintő sajtóesemények megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében,
b) háttéranyagot készít a miniszter programjaihoz, amelyhez információkat kérhet a minisztérium, valamint a kormányzat szervezeti egységeitől,
c) gondoskodik a miniszter és a minisztérium állami vezetői tárgyalásainak és médiaszerepléseinek előkészítése során a sajtóterv elkészítéséről,
d) szervezi a minisztérium és a minisztérium vezetése tevékenységének bemutatását, a sajtó munkatársainak tájékoztatását a magyar és a nemzetközi sajtóban, sajtókonferenciákat, háttérbeszélgetéseket tart, közreműködik lebonyolításukban, megszervezi a miniszter és a minisztérium nevében történő nyilatkozattételt, interjúk adását, újságírói kérdésekre szóban vagy írásban válaszol,
e) közleményeket ad ki, azokat a Magyar Távirati Irodához, valamint bel- és külföldi szerkesztőségekhez eljuttatja, felméri a sajtó érdeklődésére számot tartó kérdéseket, és a szakmai főosztályok bevonásával javaslatot tesz a témával kapcsolatos kommunikációra, továbbá javaslatot tesz a minisztérium vezetésének a társadalom egyes csoportjai érdeklődésére számot tartó szakpolitikai kérdések nyilvánosság előtti kezelésének különböző formáira,
f) gondoskodik a kormányzati kommunikációs anyagok felsővezetőkhöz való eljuttatásáról,
g) elvégzi a külföldi és a magyar média figyelésével és feldolgozásával kapcsolatos feladatokat, tematikus összefoglalókat készít, szükség esetén harmadik személyek bevonásával, gondoskodik a releváns sajtóhírek felsővezetőkhöz való eljuttatásáról,
h) felel a minisztérium állami vezetői nyilvános megjelenéseinek audiovizuális dokumentációjáért,
i) kommunikációs kérdésekben szükség szerint együttműködik a kormányzati kommunikációs feladatokat ellátó szervezeti egységgel, amely kérésének megfelelően információkat ad, anyagokat, háttéranyagokat készít,
j) végzi az Infotv. szerinti elektronikus közzétételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat,
k) az egységes közadatkereső rendszerbe való feltöltés céljából továbbítja az Infotv. 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat.
1.0.0.4. Stratégiai és Koordinációs Főosztály
1. A Stratégiai és Koordinációs Főosztály koordinációs és véleményezési feladatai körében:
a) előkészíti és véleményezi a miniszter és a miniszteri kabinetfőnök számára a tárca szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró előterjesztéseket, koncepciókat,
b) koordinálja a minisztérium stratégiai ügyeit,
c) jogi és politikai szempontból véleményezi az egyes előterjesztéseket és jelentéstervezeteket,
d) elemzi a jogi, társadalmi és politikai folyamatokat, azokról rendszeres jelentést készít, illetve javaslatot tesz,
e) közreműködik az igazságügyi és a nemzetközi partnereknek küldendő tárcaválaszok kialakításában és megválaszolásában,
f) közreműködik a miniszter és a miniszteri kabinetfőnök nemzetközi levelezésében,
g) jogi és nemzetközi jogi összehasonlításokat végez, valamint szakmai háttéranyagokat készít,
h) közreműködik a háttéranyagok és a felkészítők összeállításában a miniszter és a miniszteri kabinetfőnök részvételével zajló események vonatkozásában,
i) kapcsolatot tart a minisztérium szervezeti egységeivel, és elősegíti a belső egyeztetési folyamatok hatékony lebonyolítását,
j) közreműködik a miniszter Országgyűléssel kapcsolatos munkájának ellátásában,
k) közreműködik a miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében szükséges feladatkörökben,
l) összehangolja a miniszteri tanácsadók tevékenységét és feladatait.
2. A Stratégiai és Koordinációs Főosztály egyéb feladatai körében szakmai támogatást nyújt a miniszter és a miniszteri kabinetfőnök irányítása alá tartozó szervezeti egységeknek.
1.0.0.5. Nemzetközi Igazságügyi Koordinációs Főosztály
1. A Nemzetközi Igazságügyi Koordinációs Főosztály
a) részt vesz a miniszter részvételével, illetve a miniszter delegálása alapján állami vezetői részvétellel zajló nemzetközi tárgyalások szakmai előkészítésében és lebonyolításában,
b) nemzetközi elemzések és háttéranyagok készítésével részt vesz a miniszter belföldi és külföldi tárgyalásainak szakmai előkészítésében,
c) közreműködik a miniszter és a miniszteri kabinetfőnök nemzetközi levelezésében a Stratégiai és Koordinációs Főosztállyal együttműködésben,
d) részt vesz a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó egyes kiemelt jogalkotási folyamatokkal kapcsolatos szakmai álláspont kialakításában és – az európai uniós ügyekért felelős államtitkár hatáskörét nem érintve – annak nemzetközi kapcsolatokban történő képviseletében,
e) koordinálja a kétoldalú igazságügyi együttműködésre vonatkozó tájékoztatási feladatokat,
f) közreműködik a gazdasági tárgyú együttműködések igazságügyi vonatkozásait érintő megkeresések megválaszolásában,
g) ellátja a külföldi igazságügyi minisztériumokkal kötendő vagy fennálló együttműködési megállapodásokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat,
h) összehangolja az egyes nemzetközi szerződések végrehajtásának igazságügyi vonatkozásaival kapcsolatos, az európai uniós ügyekért felelős államtitkár hatáskörébe nem tartozó megkeresések megválaszolását,
i) az a)–h) pontban foglalt feladatok végrehajtása érdekében kapcsolatot tart a minisztérium szervezeti egységeivel.
1.0.0.6. Ellenőrzési Főosztály
1. Az Ellenőrzési Főosztály a minisztérium belső ellenőrzési egysége, ennek keretein belül:
a) ellátja a minisztérium és fejezeti kezelésű előirányzatainak, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése alapján a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet belső ellenőrzését, illetve ellenőrzést végez a minisztérium irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél, a miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési előirányzatokból céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél, továbbá a minisztérium vagyonkezelésében álló, illetve a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,
b) az a) pontban meghatározott belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai ellenőrzéseket végez,
c) tanácsadó tevékenysége során – a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint – elemzéseket, értékeléseket készít a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban, valamint ajánlásokat, javaslatokat tesz a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetésére,
d) vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszer jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelését,
e) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét,
f) vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát, a közpénzek rendeltetésszerű, hatékony, eredményes és gazdaságos felhasználását, a jogszabályok és belső utasítások betartását,
g) elkészíti a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervet, valamint a fejezet összefoglaló éves ellenőrzési tervét, illetve az éves ellenőrzési tevékenységről elkészíti a minisztérium ellenőrzési jelentését és a fejezet éves összefoglaló jelentését,
h) nyomon követi a belső ellenőrzési jelentések alapján elkészített intézkedési tervek megvalósítását,
i) gondoskodik a belső ellenőrzések nyilvántartásáról, az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről,
j) előkészíti a belső ellenőrzési kézikönyvet, és gondoskodik annak felülvizsgálatáról.
1.0.0.7. Miniszteri Biztosi Titkárság
1. A Miniszteri Biztosi Titkárság az igazságügyi nyilvántartó rendszerek koncepciója megalkotásáért, előkészítéséért és fejlesztésének összehangolásáért felelős miniszteri biztos (e pont alkalmazásában a továbbiakban: miniszteri biztos) tevékenységének támogatása érdekében, ágazati szakrendszerekkel kapcsolatos feladatai körében:
a) gondoskodik
aa) az Integrált Jogalkotási Rendszer és
ab) a Jogi Személyek Egységes Nyilvántartása
üzemeltetésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáról,
b) ellátja a miniszteri biztos feladatkörébe tartozó igazságügyi nyilvántartó rendszerek koncepciójának előkészítésével és megalkotásával, a jogi személyek nyilvántartási rendszereinek fejlesztésével, a közhiteles adatbázisok összehangolásával és ezek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a miniszteri biztos feladatkörébe tartozó fejlesztések, fejlesztési koncepciók, korszerűsítések, innovációk összehangolásáról és végrehajtásáról, valamint a minisztérium hatáskörébe tartozó nyilvántartási és döntéshozatali rendszerek fejlesztése előkészítéséről, irányításáról és végrehajtásáról.
1.1. A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság
1. A Közigazgatási Államtitkári Titkárság a 75. §-ban meghatározott feladatokon túl koordinációs feladatai körében:
a) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát és annak módosításait,
b) részt vesz a jogalkotásról, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló jogszabályok előkészítésében,
c) előkészíti a minisztérium éves munkatervét, és ellenőrzi a minisztériumi munkatervi feladatok teljesítését, valamint a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok teljesítését,
d) ellátja a Fejlesztési Koordinációs Bizottság üléseivel kapcsolatos feladatokat.
2. A Közigazgatási Államtitkári Titkárság jogászképzés színvonalának emelését célzó feladatai körében:
a) koncepcionálisan kidolgozza, előkészíti és koordinálja a jogászképzés színvonalának emelését célzó minisztériumi programokat,
b) koordinálja a jogtudományi kutatásokat, az oktatásfejlesztést és a tehetséggondozást szolgáló célzott támogatásokkal, pályázatokkal kapcsolatos feladatokat,
c) kapcsolatot tart és együttműködik felsőoktatási intézményekkel hazai és nemzetközi szinten.
1.1.0.2. Személyügyi Főosztály
1. A Személyügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében:
1.1. előkészíti a miniszter által adományozható elismerésekkel kapcsolatos jogszabályokat,
1.2. előkészíti a minisztérium közszolgálati szabályzatát.
2. A Személyügyi Főosztály funkcionális feladatai körében:
2.1. ellátja a minisztérium munkatársainak kormányzati szolgálati jogviszonyával és munkaviszonyával kapcsolatos, jogszabályban foglalt személyügyi feladatokat, vezeti és karbantartja a minisztérium dolgozói személyes adatainak nyilvántartását (kormánytisztviselői és munkavállalói nyilvántartás, a minisztériumba beosztott bírák és ügyészek, továbbá vezényeltek nyilvántartása), kezeli a személyi anyagokat, vezeti a személyzeti és belső nyilvántartásokat,
2.2. ellátja a minisztérium létszámgazdálkodással összefüggő feladatait,
2.3. ellátja az összeférhetetlenségi nyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat,
2.4. végzi a pályázatok kiírásával, közzétételével kapcsolatos feladatokat, koordinálja a pályáztatást,
2.5. ellátja a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer (KSZDR) minisztériumon belüli használatával kapcsolatos feladatokat,
2.6. gondoskodik a minisztérium állománytáblájának naprakész vezetéséről, munkaügyi, személyügyi, statisztikai adatszolgáltatást végez,
2.7. ellátja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben meghatározott, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel és a vagyonnyilatkozatok őrzésével összefüggő feladatokat,
2.8. elkészíti a minisztérium általános közzétételi listájának személyzeti adatait,
2.9. ellátja az állami vezetők, a miniszteri biztosok jogviszonyával kapcsolatos előkészítő, koordinációs, szervezési és személyügyi feladatokat, gondoskodik a minisztérium állami vezetőinek jogviszonyára vonatkozó jogszabályban megjelölt adatok személyügyi nyilvántartó rendszerben történő rögzítéséről,
2.10. ellátja a miniszter adományozási jogkörébe tartozó elismerések adományozásával kapcsolatos előkészítő, koordinációs, szervezési és egyéb feladatokat, közreműködik az átadási ünnepség megszervezésében, gondoskodik a kitüntetések közzétételéről,
2.11. ellátja a miniszter által felterjesztett, illetve átadandó állami kitüntetésekkel kapcsolatos előkészítő, koordinációs, szervezési és egyéb feladatokat, közreműködik az átadási ünnepség megszervezésében,
2.12. közreműködik a célfeladat-kitűzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában,
2.13. ellátja a minisztérium szakdiplomatáival, nemzeti szakértőivel kapcsolatos személyügyi feladatokat,
2.14. ellátja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetőjének a vezetői kinevezésekkel kapcsolatos kifogásolási jogának megkérésével összefüggő feladatokat,
2.15. gondoskodik a Magyar Kormánytisztviselői Karnak történő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről,
2.16. felel a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyügyi, munkaügyi, fegyelmi, kártérítési, szociális, jóléti és kegyeleti döntések előkészítéséért és végrehajtásáért,
2.17. felel a teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatok ellátásáért,
2.18. ellátja a közigazgatási alap- és a közigazgatási szakvizsgák, titkos ügykezelői vizsgák nyilvántartásával és a beiskolázással kapcsolatos feladatokat,
2.19. ellátja a minisztériumnál foglalkoztatott ösztöndíjasokkal kapcsolatos feladatokat,
2.20. a minisztérium vezetői, kormánytisztviselői és munkavállalói részére képzéseket, tanfolyamokat szervez, koordinálja a közigazgatási dolgozók számára meghirdetett nyelvtanfolyamokra, ösztöndíjakra történő jelentkezési, pályázási teendőket, gondoskodik az informatikai biztonsági képzés szervezéséről,
2.21. ellátja a minisztériumba jelentkező szakmai gyakornokokkal kapcsolatos teendőket,
2.22. ellátja a közszolgálati szabályzat hatálya alá tartozó, szociális jellegű, lakhatási és egyéb, juttatásokkal, költségtérítésekkel kapcsolatos feladatokat, szervezi a minisztériumi véradást,
2.23. ellátja a Szociális Bizottság, valamint az IM Nyugdíjas Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
2.24. felel a minisztérium munkatársainak tanulmányi szerződéseivel, a feladatkörrel összefüggő képzéseivel kapcsolatos feladatok ellátásáért,
2.25. elkészíti az éves továbbképzési tervet, kezeli az év közben keletkezett továbbképzési többletigényeket, ellátja a kormánytisztviselők kötelező továbbképzésével kapcsolatos feladatokat,
2.26. gondoskodik a minisztériumba újonnan belépő munkatársak eskütételének szervezéséről,
2.27. ellátja a Szolgáltatási és Ellátási Alapadattár (SZEAT) adatgazda szerepet,
2.28. előkészíti a minisztérium Esélyegyenlőségi Tervét,
2.29. felel az integritás tanácsadói feladatok ellátásának biztosításáért,
2.30. elkészíti az elektronikusan kiadmányozott személyügyi jognyilatkozatokról a záradékolt, hiteles papíralapú kiadmányt.
1.1.0.3. Biztonsági és Adatkezelési Főosztály
1. A Biztonsági és Adatkezelési Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) előkészíti az igazságügyi miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló rendeletet,
b) előkészíti az igazságügyi miniszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló rendeletet,
c) előkészíti a minisztérium
ca) Iratkezelési Szabályzatát,
cb) Biztonsági Szabályzatát,
cc) Informatikai Biztonsági Szabályzatát,
cd) biztonsági ügyeleti rendjét,
ce) Házirendjét,
cf) másolatkészítési szabályzatát,
cg) elektronikus aláírás kezelési és használati szabályzatát,
d) közreműködik az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat előkészítésében.
2. A Biztonsági és Adatkezelési Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) ellátja a minisztérium védelmi és biztonsági igazgatási feladatait, amelynek keretében – szükség szerint az érintett minisztériumi szervezeti egységek, ágazati szervezetek, külső szervezetek közreműködésével – kidolgozza és végrehajtja
aa) a védelmi és biztonsági célú ágazati tervdokumentumokat,
ab) a védelmi és biztonsági célú ágazati tervdokumentumok megvalósításának értékelését,
ac) a védelmi és biztonsági igazgatási képzéseken történő részvételt,
ad) a védelmi és biztonsági feladatok végrehajtásának költségeire vonatkozó tervdokumentumokat,
ae) a védelmi és biztonsági célú gyakorlatokat,
af) a védelmi és biztonsági célú tevékenységgel összefüggésben álló további ágazati feladatokat,
b) előkészíti az informatikai biztonság kialakítására, annak megfelelő elérésére, illetve fenntartására vonatkozó irányelveket, terveket és szabályokat, informatikai biztonsági szempontból véleményezi a minisztérium egyedi infokommunikációs rendszereit érintő fejlesztéseket a tervezési fázistól a szerződés-előkészítésen át a megvalósítás teljes folyamatában,
c) kialakítja és működteti a minisztérium informatikai biztonsági irányítási rendszerét,
d) ellátja a minisztérium által üzemeltetett, illetve a minisztérium adatait feldolgozó informatikai és távközlési rendszerek informatikai biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások betartását,
e) az információbiztonsági tudatosság növelése érdekében folyamatosan megszervezi és lebonyolítja a minisztérium állományának képzését,
f) a minisztérium önálló szervezeti egységei által delegált informatikai biztonsági megbízottak bevonásával elvégzi a minisztérium és a minisztérium tulajdonában lévő információs rendszerek biztonsági szintbe és osztályba sorolását és annak rendszeres felülvizsgálatát,
g) ellátja a minisztérium informatikai biztonsággal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit,
h) koordinálja az elektronikus információbiztonságról szóló jogszabályokban foglalt feladatok végrehajtását,
i) gondoskodik a könyvtári és dokumentációs tevékenységek ellátásáról,
j) biztosítja az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározottak szerinti bizalmi szolgáltatásokkal összefüggő teljes körű ügyintézést,
k) részt vesz az adatvédelmi incidensek kivizsgálásában és kezelésében,
l) a feladatainak ellátásához kapcsolódó informatikai rendszerek, különösen a NEMZETI, EU és NATO Nyilvántartó Rendszer vonatkozásában gyakorolja a szakmai felügyeletet, ennek keretében az informatikai rendszerek működtetéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódóan kötött szerződések vonatkozásában igazolja a szakmai teljesítést,
m) ellátja a SZEÜSZ és a KEÜSZ tekintetében a minisztériumi kapcsolattartói feladatokat, különös tekintettel a szakterület által végleges formában előállított tartalomnak a különböző SZEÜSZ és KEÜSZ egyedi felületeken való megjelenítésére.
3. A Biztonsági és Adatkezelési Főosztály a minősített adat védelmével összefüggő feladatai körében:
a) ellátja a minisztériumban a minősített adatok kezelésének felügyeletét, és felel ennek szabályozásáért,
b) működteti a Nyilvántartót, melynek keretein belül gondoskodik a minisztérium teljes minősített adatforgalmának lebonyolításáról (érkeztetés, nyilvántartás, sokszorosítás, továbbítás, visszavétel, selejtezés, irattározás stb.),
c) gondoskodik a minisztériumban meghatározott személyi biztonsági követelmények betartásáról (nemzeti személyi biztonsági tanúsítványok, felhasználói engedélyek, titoktartási nyilatkozatok kiállítása, NATO, illetve EU személyi biztonsági tanúsítványok beszerzése és ezek nyilvántartása, kezelése és tárolása),
d) gondoskodik a minisztériumban a minősített adatok védelmével kapcsolatos fizikai, elektronikus biztonsági követelményekkel kapcsolatos feladatok és a rejtjeltevékenység ellátásáról,
e) ellátja a szervezeti egységeket ügykezelési segédletekkel (hitelesített iktató-, belső és külső átadókönyvek, bélyegzők),
f) előkészíti és koordinálja a Nyilvántartóban őrzött minősített adathordozók minősítésének felülvizsgálatát,
g) nyilvántartja a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre irányuló előterjesztéseket,
h) ellenőrzi a minősített iratok kezelését a szervezeti egységeknél.
4. A Biztonsági és Adatkezelési Főosztály egyéb feladatai körében:
a) ellátja a minisztériumban a nyílt iratkezelés felügyeletét, és felel ennek szabályozásáért, valamint kapcsolatot tart a Központi Közigazgatási Irattárral,
b) alkalmazásgazdája az irat- és dokumentumkezelő rendszernek, szakmai támogatást nyújt a felhasználóknak, karbantartja és nyilvántartja a jogosultságokat, kapcsolatot tart a fejlesztő céggel,
c) gondoskodik a külső szervektől érkező küldemények átvilágíttatásáról, átvételéről, azok csoportosításáról szervezeti egységek szerint, a küldemények elektronikus érkeztetéséről, a küldemények kézbesítéséről a minisztérium épületeibe,
d) összegyűjti a Magyar Posta Zrt., az Állami Futárszolgálat, illetve egyéb futárcég által továbbítandó minisztériumi küldeményeket, és gondoskodik ezek feladásáról,
e) ellenőrzi a nyílt iratok kezelését és irattározását a szervezeti egységeknél,
f) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően végrehajtja a minisztériumban és jogelőd szervezeteinél keletkezett maradandó értékű iratok levéltári átadását, illetve a szükséges selejtezést,
g) döntésre előkészíti a minisztérium irattáraiban, valamint a Központi Közigazgatási Irattárban található minisztériumi iratokra vonatkozó megismerési, kutatási kérelmeket, és nyilvántartja a kiadott engedélyeket,
h) gondoskodik az egyes szervezeti egységeknél keletkezett nyílt iratok átvételéről, szakszerű tárolásáról, igény esetén az irattári anyagok kiadásáról és visszavételéről,
i) kidolgozza az irat- és dokumentumkezelést végző személyek szakmai képzésével, továbbképzésével kapcsolatos szakmai koncepciókat,
j) ellátja a minisztériumban alkalmazott egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerének hivatali kapujával (IM KÉR) kapcsolatos teljes körű minisztériumi ügyintézést, valamint ezzel kapcsolatban a kormányzati informatikai szolgáltató szabályozott elektronikus ügyintézési ügyfélszolgálata felé történő kapcsolattartást,
k) ellátja a minisztériumi iratanyag külön jogszabályban meghatározott digitalizációs folyamatával kapcsolatos teljes körű ügyintézést és ezzel összefüggésben a kijelölt állami dokumentumkezelővel történő kapcsolattartást.
5. A Biztonsági és Adatkezelési Főosztály szervezetbiztonsági feladatkörében:
a) biztonsági szempontból véleményezi a minisztérium biztonsági helyzetét érintő előterjesztéseket, szabályozási és fejlesztési javaslatokat, koordinálja azok végrehajtását, részt vesz az ilyen tárgyú fejlesztési programok megvalósításának ellenőrzésében,
b) ellátja a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel, valamint a megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos szervezeti előkészítő és ügyviteli feladatokat,
c) működteti a minisztérium biztonsági ügyeletét, melynek keretében gondoskodik a kormányzati ügyeletet adó állami vezető szakmai támogatásáról,
d) ellátja a minisztérium épületeibe belépésre jogosító igazolványok kiadásával és az egyszeri be- és kilépésre jogosító vendégkártyákkal, valamint az eseti csoportos beléptetéssel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
e) kapcsolatot tart az Alkotmányvédelmi Hivatal minisztérium részére kijelölt kapcsolattartójával,
f) kapcsolatot tart a kormányzati ingatlankezelővel az Egységes Kormányzati Beléptetési Rendszer minisztériumi üzemeltetése tárgyában.
6. A Biztonsági és Adatkezelési Főosztály az Állandó Képviselettel kapcsolatos feladatai körében ellátja:
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos előkészítő és ügyviteli feladatokat,
b) az Állandó Képviselet feladatkörével kapcsolatban meghatározott személyi biztonsági követelmények tekintetében a NATO, illetve EU személyi biztonsági tanúsítványok beszerzésével kapcsolatos előkészítő feladatokat,
c) az Állandó Képviselet felé a honvédelmi tervezési feladatkörrel összefüggő kapcsolattartási feladatokat.
1.1.1. A KOORDINÁCIÓÉRT ÉS KÖZJOGI JOGALKOTÁSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1.1.1. Koordinációért és Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
1. A Koordinációért és Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a 75. §-ban meghatározott feladatokon túl
a) összefogja és koordinálja a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkáját,
b) ellátja – az európai uniós tematikájú kormányülések és a Fejlesztési Koordinációs Bizottság ülései kivételével – a kormányülések, a Kormány más testülete ülései és a közigazgatási államtitkári értekezletek, valamint a politikai államtitkári értekezletek felkészítő anyagaival kapcsolatos feladatokat,
c) figyelemmel kíséri a kormányzati döntéshozatalt, és véleményt ad az előterjesztések igazságügyi stratégiával és társadalompolitikai célokkal való összhangjáról,
d) figyelemmel kíséri az igazságügyi területet érintő digitalizációs törekvéseket és a mesterséges intelligencia szabályozásával, illetve igazságügyi célú alkalmazásával kapcsolatos folyamatokat, különös tekintettel az Európa Tanács, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos munkájára,
e) figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi különleges jogrendi jogalkotást, amelynek keretében jogi és nemzetközi jogi összehasonlításokat végez, valamint szakmai háttéranyagokat, összefoglalókat készít,
f) a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár utasítása alapján más, a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár alárendeltségében működő szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó feladatot is ellát eseti jelleggel,
g) a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár által meghatározott egyéb ügyekben háttéranyagot készít.
2. A Koordinációért és Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság egyéb feladatai körében kutatási, elemzési szakmai feladatok tekintetében kapcsolatot tart a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézettel.
3. A Koordinációért és Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság közreműködik a feladatkörébe tartozó nemzetközi szervezetek munkájában, különös tekintettel a jobb szabályozás (smart regulation) területén az Európai Unióval és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásra.
4. A Koordinációért és Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság nemzetközi és európai igazságügyi együttműködési és koordinációs feladatai körében
a) ellátja az igazságügyi digitalizációval és a mesterséges intelligencia szabályozásával, illetve igazságügyi célú alkalmazásával összefüggő szakmai koordinációs feladatokat,
b) koordinálja Magyarország részvételét az európai uniós e-igazságügyi (e-Justice) együttműködés területén, részt vesz az e-Justice tanácsi munkacsoport munkájában, valamint ellátja a nemzetközi e-igazságügyi projektek koordinációját,
c) ellátja az Európai Unió és az Európa Tanács igazságügyi digitalizációval kapcsolatos munkájához, az álláspont kialakításához és a hazai intézkedések elvégzéséhez szükséges koordinációs feladatokat,
d) a minisztérium feladatköréhez kapcsolódóan ellátja az Európa Tanács, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos munkájához, az álláspont kialakításához és a hazai intézkedések elvégzéséhez szükséges koordinációs feladatokat,
e) ellátja az Európai Unió igazságügyi területen felhasználható pénzügyi programjaihoz kötődő szakmai koordinációs feladatokat, részt vesz a pénzügyi programokhoz kötődő komitológiai bizottságok munkájában,
f) ellátja az uniós tagállamok igazságügyi minisztériumai közötti jogalkotási hálózattal (Network for Legislative Cooperation between the Ministries of Justice of the European Union Member States) kapcsolatos feladatokat,
g) ellátja – a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködést érintő tartalmak kivételével – az Európai igazságügyi portálhoz kötődő tartalomszolgáltatási feladatokat.
5.32 A Koordinációért és Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság koordinációs feladatai körében véleményezi a Statútum szerinti e-közigazgatásért, informatikáért, e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért, közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért való felelősségből eredő feladatkörrel összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.
1.1.1.2. Jogalkotási és Közigazgatási Kodifikációs Főosztály
1. A Jogalkotási és Közigazgatási Kodifikációs Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti:
a) az Országgyűlésről szóló,
b) a jogalkotásra, jogszabályszerkesztésre, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre vonatkozó,
c) a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló, az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat részletes szabályairól szóló,
d) a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló,
e) a kormányzati szervezetrendszerre, a központi államigazgatási szervekre vonatkozó,
f) az általános közigazgatási rendtartásról szóló,
g) a közigazgatási peres eljárásokról szóló,
h) a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet működésével és feladatellátásával összefüggő
jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket.
2. A Jogalkotási és Közigazgatási Kodifikációs Főosztály koordinációs feladatai körében véleményezi a Statútum szerinti
a) polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, polgári hírszerzési tevékenység irányításáért, minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért,
b) kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért, kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért,
c) állampolgársági ügyekért,
d) nemzetpolitikáért,
e) bűncselekmények megelőzéséért, büntetés-végrehajtásért, élet- és vagyonbiztonság védelméért, határrendészetért, idegenrendészetért és menekültügyért, katasztrófák elleni védekezésért, közbiztonságért, közlekedésrendészetért, közterület-felügyelet szabályozásáért, külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért, rendészetért, szabálysértési szabályozásért, terrorizmus elleni küzdelemért, kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért,
f) honvédelemért, sportpolitikáért, sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért, kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért
való felelősségből eredő feladatkörrel összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.
3. A Jogalkotási és Közigazgatási Kodifikációs Főosztály egyéb feladatai körében:
a) ellátja a különleges jogrendi jogszabályok tervezeteinek véleményezésével kapcsolatos feladatokat,
b) közreműködik a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár által megjelölt, kiemelt jelentőségű ügyek döntés-előkészítésének folyamatában.
1.1.1.3. Közszolgálati Kodifikációs és Koordinációs Főosztály
1. A Közszolgálati Kodifikációs és Koordinációs Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti:
a) a közszolgálati tisztviselők jogállására és juttatásaira vonatkozó,
b) a sztrájkjogról szóló,
c) a közjogi tisztségviselők jogállásáról és juttatásairól szóló,
d) – a külpolitikáért felelős miniszter által kijelölt önálló szervezeti egységgel együttműködve – a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló, valamint
e) az állami vezetők jogállására vonatkozó
jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket.
2. A Közszolgálati Kodifikációs és Koordinációs Főosztály koordinációs feladatai körében véleményezi a Statútum szerinti
a)33 általános politikai koordinációért, kormányzati kommunikációért, országmárkáért, turizmusért, vendéglátásért, mozgóképszakmáért, audiovizuális politikáért,
b) anyakönyvi ügyekért, helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért, kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért, közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért, közigazgatás-fejlesztésért, közigazgatás-szervezésért, kulturális örökség védelméért, területfejlesztés stratégiai tervezéséért, társadalompolitika összehangolásáért, társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért, ingatlan-nyilvántartásért, térképészetért, egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért, rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért, aktív Magyarországért,
c) egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért, nemzetiségpolitikáért,
d) földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért, kereskedelemért,
e) helyi önkormányzatokért, közfoglalkoztatásért, köziratok kezelésének szakmai irányításáért, közszolgálati életpálya kidolgozásáért, külföldre utazás szabályozásáért, személyiadat- és lakcímnyilvántartásért, társadalmi felzárkózásért, egészségbiztosításért, egészségügyért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, köznevelésért, szociálpolitikáért,
f) építésgazdaságért, építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért, településfejlesztésért és településrendezésért, településkép védelméért, területrendezésért,
g) gazdaságfejlesztésért, lakáspolitikáért, versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért,
h) a védelmi és biztonsági feladatokhoz kapcsolódó központi beszerzésekért,
i) kormányzati tudománypolitikáért, tudománypolitika koordinációjáért, szakképzésért, felsőoktatásért, családpolitikáért, gyermek- és ifjúságpolitikáért, kultúráért, kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért, vállalkozásfejlesztésért,
j) külgazdasági ügyekért, külpolitikáért, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért, űrkutatásért, üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért, harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért,
k) nyugdíjpolitikáért,
l) iparügyekért, foglalkoztatáspolitikáért, felnőttképzésért, társadalmi párbeszédért,
m) közbeszerzésekért, az Európa Kulturális Fővárosa pályázati programmal kapcsolatos feladatok koordinálásáért
való felelősségből eredő feladatkörrel összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.
3. A Közszolgálati Kodifikációs és Koordinációs Főosztály belső egyeztetés keretében részt vesz különösen az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek kodifikációs feladatkörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök közjogi szempontú véleményezésében.
1.1.1.4. Közjogi Véleményezési Főosztály
1. A Közjogi Véleményezési Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a sajtóról, a nemzeti hírügynökségről szóló jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket.
2. A Közjogi Véleményezési Főosztály koordinációs feladatai körében véleményezi a Statútum szerinti
a) elektronikus hírközlésért, szerencsejáték szabályozásért,
b) a Magyar Falu Program, valamint a Modern Városok Program működtetéséért,
c) agrárpolitikáért, vidékfejlesztésért, élelmiszerlánc-felügyeletért, élelmiszeriparért, erdőgazdálkodásért, földügyért, halgazdálkodásért, mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény engedélyezéséért, természetvédelemért, vadgazdálkodásért,
d) településüzemeltetésért, kéményseprőipari tevékenységért, vízgazdálkodásért, vízügyi igazgatási szervek irányításáért, vízvédelemért,
e) állami beruházásokért,
f) területfejlesztésért, területfejlesztés stratégiai tervezéséért, európai uniós források felhasználásáért,
g) nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért, állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért, állami vagyon felügyeletéért, postaügyért,
h) védelmi fejlesztésekért,
i) adópolitikáért, államháztartásért, költségvetés makrogazdasági megalapozásáért, számviteli szabályozásért, lakáscélú állami támogatásokért, egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért, nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért,
j) bányászati ügyekért, belgazdaságért, energiapolitikáért, környezetvédelemért, körforgásos gazdaságra történő átállásért és a termékértéklánc-felügyeletért, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért, hulladékgazdálkodásért, hulladékgazdálkodás felügyeletéért, a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési feladatok összehangolásáért, közlekedésért, víziközmű-szolgáltatásért, nemzeti közműszolgáltatásokért
való felelősségből eredő feladatkörrel összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.
1.1.1.5. Céginformációs Főosztály
1. A Céginformációs Főosztály céginformációs feladatai körében:
a) ellátja a céginformációs szolgálat és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban együtt: céginformációs szolgálat) feladatait, különösen
aa) hozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplő adatok és cégiratok megismeréséhez, amelynek megvalósulása érdekében személyes, telefonos, illetve elektronikus ügyfélszolgálatot biztosít, valamint az országos hatáskörű nyilvántartások eléréséhez honlapokat működtet,
ab) ellátja a céginformációs szolgálat ügyfélszolgálatának számlázási műveleteit,
ac) biztosítja a cégeljárásban és más, külön törvényben szabályozott nemperes eljárások során az elektronikus ügyintézést támogató rendszer üzemeltetését,
ad) biztosítja a tagállami központi nyilvántartások, kereskedelmi nyilvántartások és cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszerrel való kapcsolattartást,
ae) közreműködik a Cégközlöny honlap felületével, tartalmi kialakításával kapcsolatos koncepciók és javaslatok kidolgozásában,
af) biztosítja a fizetésképtelenségi nyilvántartás megvalósítását, működtetését, és ellátja az adatkezelői feladatokat,
ag) jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn annak érdekében, hogy a mikro- és kisvállalkozások a cégalapítással, a cégek megszüntetésével összefüggő, jogilag jelentős információkat – korszerű informatikai eszközök alkalmazása révén – közérthető megfogalmazásban, költségmentesen is megismerhessék,
b) kialakítja a céginformációs szolgáltatások fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos koncepciókat, és megteremti az elektronikus cégeljáráshoz szükséges feltételrendszert,
c) részt vesz a céginformációs szolgálatot érintő jogszabálytervezetek előkészítésében és véleményezésében,
d) jogszabály alapján céginformációt nyújt,
e) részt vesz az elektronikus cégeljárással és céginformációs szolgáltatásokkal kapcsolatos különböző testületek, bizottságok szakmai munkájában,
f) biztosítja a cégek által a számviteli törvényben előírt beszámoló elektronikus úton való fogadásával, közzétételével, adóhatósághoz történő továbbításával kapcsolatos műveleteket, az éves beszámolók tárolását, mentését.
1.1.1.6. Informatikai és Projekt Főosztály
1. Az Informatikai és Projekt Főosztály informatikai feladatai körében:
a) az adatgazdákkal együttműködve ellátja – a más szervezeti egység feladatkörébe tartozó vagy egyéb felhatalmazás alapján más szervekhez, szervezeti egységhez utalt rendszerek kivételével – az igazságügyi informatikai rendszerek, különösen
aa) az Igazságügyi Nyilvántartó Rendszer,
ab) az Igazságügyi Fizetési Portál,
ac) a Jogi Szakvizsga Rendszer,
ad) az Európai Uniós Jogharmonizációs Rendszer,
ae) a Terminológiai Adatbázis,
af) az Ecuria rendszer,
ag) az Elektronikus Beszámoló Rendszer,
ah) az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszer,
ai) a Pártfogó Felügyelői Iktató és Nyilvántartó Rendszer,
aj) a Jogi Segítségnyújtás Szakrendszer,
ak) az Áldozatsegítők munkáját támogató Szakrendszer,
al) a Természetes Személyek Adósságrendezési Nyilvántartása,
am) a Jogakadémia Szakrendszer,
an) az Emberkereskedelem Áldozatainak Azonosítására és Támogatására szolgáló rendszer,
ao) az e-Codex (e-Edes) Igazságügyi Minisztérium komponensei, valamint
ap) az iSupport rendszer
üzemeltetésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat,
b) ellátja az igazságügyi informatikai rendszereket kiszolgáló, a minisztérium tulajdonában lévő hardverekkel kapcsolatban felmerülő üzemeltetési feladatokat,
c) koordinálja az igazságügyi informatikai rendszerekhez kapcsolódó adatkezelői és adatfeldolgozói tevékenységet.
2. Az Informatikai és Projekt Főosztály projektfeladatai körében:
a) ellátja a projektek és projektjellegű tevékenységek végrehajtását az előkészítési, megvalósítási, valamint fenntartási szakaszban, együttműködve az illetékes pénzügyi, jogi szervezeti egységekkel és szakterületekkel,
b) közreműködik – különösen a projektforrás terhére megvalósuló – pályázati kiírások, kormányzati stratégiák, fejlesztési dokumentumok véleményezésében, társszervezetekkel történő egyeztetésében, végrehajtásában,
c) kapcsolatot tart és egyeztetéseket folytat le a pályázatok kapcsán az irányító hatóságokkal, részt vesz az irányító hátóság által szervezett tájékoztató rendezvényeken,
d) közreműködik a feladatkörét érintő beszerzések, közbeszerzések lebonyolításában, szabályzatok véleményezésében.
3. Az Informatikai és Projekt Főosztály egyéb feladatai körében:
a) gondoskodik az Állami Alkalmazás-katalógus feltöltéséről, illetve feladatkörét érintően ellátja az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglalt tevékenységek végrehajtását,
b) közreműködik az igazságügyi informatikai rendszerekhez kapcsolódó egységes szoftverállomány üzemeltetésére vonatkozó szerződések megkötésében,
c) koordinálja az igazságügyi informatikai rendszerek egységes üzemeltetése érdekében a szakmai tevékenységet támogató informatikai infrastruktúrák, alkalmazói rendszerek kialakítását,
d) a biztonsági vezető szakmai irányítása mellett ellátja a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései alapján a minisztérium minősített adatait feldolgozó informatikai és távközlési rendszerek informatikai biztonságával összefüggő rendszeradminisztrátori tevékenységet,
e) ellátja az informatikai fejlesztésekkel és beszerzésekkel összefüggő adminisztratív feladatokat, továbbá folyamatosan vizsgálja az informatikai szakterületet érintő jogszabályok érvényesülését,
f) részt vesz az informatikai szakterületet érintő hazai és nemzetközi stratégiák véleményezésében, megvalósításában.
4. Az Informatikai és Projekt Főosztály működtetési feladatai körében ellátja az Áldozatsegítő Vonalhoz kapcsolódó call center, valamint a vansegitseg.im.gov.hu honlap informatikai és infrastrukturális üzemeltetési feladatait.
1.1.2. AZ ALKOTMÁNYJOGI JOGALKOTÁSÉRT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1.2.2. Alkotmányjogi Főosztály
1. Az Alkotmányjogi Főosztály ellátja az Alaptörvény és annak módosításával kapcsolatos kodifikációs feladatokat.
2. Az Alkotmányjogi Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti:
a) a gyülekezési jogról,
b) az egyenlő bánásmódról,
c) a köztársasági elnökről,
d) az Alkotmánybíróságról,
e) az alapvető jogok biztosáról,
f) az Állami Számvevőszékről,
g) a pártok működéséről és gazdálkodásáról,
h) az országgyűlési képviselők választásáról,
i) a helyi önkormányzati képviselők választásáról és a polgármesterek választásáról,
j) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásáról,
k) az európai parlamenti képviselők választásáról,
l) a választási eljárásról,
m) a népszavazásról és az európai polgári kezdeményezésről, a népszavazási eljárásról
szóló jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket.
3. Az Alkotmányjogi Főosztály egyéb feladatai körében:
a) előkészíti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 57. §-a szerinti álláspontot az alkotmánybírósági eljárással érintett feladatkör szerint illetékes szervezeti egységgel együttműködve,
b) előkészíti az Alkotmánybíróságtól, valamint az alapvető jogok biztosától érkező megkeresésekre adandó miniszteri választ,
c) vizsgálja az alkotmánybírósági gyakorlatot, tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt a Kormány feladat- és hatáskörét érintő alkotmánybírósági határozatokról, nyilvántartást vezet az Alkotmánybíróság döntéseiből és az alapvető jogok biztosa jelentéseiből fakadó jogalkotási teendőkről,
d) nyomon követi a köztársasági elnök és az alapvető jogok biztosa kormányzati szempontból releváns döntéseit, szükség esetén azokról a minisztérium érintett szervezeti egységeit tájékoztatja,
e) az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyek tekintetében részt vesz a szociális ügyekkel foglalkozó uniós munkacsoportban (SQWP), előkészíti és koordinálja a magyar álláspontot, elkészíti a kapcsolódó előterjesztéseket,
f) közreműködik a magyar alkotmányossággal, a jogállamisággal, a demokráciával és az emberi jogok érvényre jutásával kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában, valamint belföldi, külföldi és nemzetközi szervezetektől érkező megkeresések megválaszolásában.
1.1.2.3. Adatvédelmi Főosztály
1. Az Adatvédelmi Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti:
a) a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az elektronikus információszabadságról, valamint
b) a bűnügyi nyilvántartásról
szóló jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket.
2. Az Adatvédelmi Főosztály egyéb feladatai körében:
a) részt vesz a feladatkörébe tartozó uniós munkacsoportokban [az adatvédelmi munkacsoport (WPDP), az információs munkacsoport (WPI) közérdekű adatokkal kapcsolatos ügycsoportja], előkészíti és koordinálja a magyar álláspontot, előkészíti a kapcsolódó előterjesztéseket,
b) részt vesz a nemzetközi szervezetek bilaterális vagy multilaterális, regionális jelentőségű együttműködési fórumai, kezdeményezései munkájában, az adatvédelmi tárgyú és közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó tevékenységében,
c) gondoskodik a Magyar Közlönybe kihirdetésre vagy közzétételre megküldött jogszabályoknak és más joganyagoknak a jogalkotásról szóló törvény előírásainak és a jogszabályszerkesztés szabályainak megfelelő ellenőrzéséről,
d) felel a kihirdetésre vagy közzétételre előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök lektorálásával kapcsolatos feladatok ellátásáért,
e) gondoskodik a Magyar Közlöny szerkesztéséről, összeállításáról és nyomdakész formában történő előkészítéséről,
f) vezeti és elektronikusan közzéteszi a jogszabályok és más jogi aktusok nyilvántartását, továbbá a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. útján gondoskodik a jogalkotásról szóló törvény szerinti elektronikus jogszabálygyűjtemény közzétételéről,
g) gondoskodik a Magyar Közlöny digitális szerkesztési feladatainak koordinálásáról, ellátásáról.
1.1.2.4. Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály
1. A Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) előkészíti a gazdasági reklámtevékenységgel, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos szabályozást,
b) előkészíti a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
c) előkészíti a piacfelügyelettel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.
2. A Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) koordinálja a fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatokat, egyeztetéseket folytat e tárgykörben az érintett más szervezeti egységekkel, tárcákkal, valamint az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel,
b) előkészíti a főosztályi hatáskörbe tartozó szakterületek vonatkozásában a döntések meghozatalát, a végrehajtásukat figyelemmel kíséri,
c) szakmapolitikai szempontok érvényesülése céljából a miniszter szakmai irányító jogkörében közreműködik (szervezi, összehangolja) a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szakmai tevékenységének irányításában, ellenőrzésében,
d) a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok számára a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása során alkalmazandó szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgoz ki,
e) ellátja a minisztérium részvételével történő fogyasztóvédelmi tárgyú európai uniós pályázatokkal összefüggő szakmai feladatokat,
f) ellátja a békéltető testületi tagok pályázati eljárás keretében történő kiválasztásához kapcsolódó feladatokat,
g) véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.
3. A Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
a) szakterületén felelős Magyarországnak az Európai Unióban és a nemzetközi szervezetekben való tagságából származó jogainak érvényesítéséért és kötelezettségeinek teljesítéséért,
b) részt vesz a szakmai főosztályokkal együttműködve az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,
c) képviseli a tárcát az Európai Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsi Munkacsoportjában, részt vesz a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos európai uniós jogszabályok kialakításában, részt vesz és képviseli a tárcát a Fogyasztóvédelmi Pénzügyi Programok Bizottság, a Fogyasztóvédelmi Politika Hálózat, a Fogyasztói Piacok Szakértői Csoport, az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a dohánytermékek reklámozásáról és szponzorálásáról szóló irányelvekkel kapcsolatos munkacsoportokban, részt vesz az EKTB 9. Áruk szabad áramlása szakértői csoportjában,
d) ellátja az EKTB 13. Fogyasztóvédelem, a fogyasztók egészségének védelme szakértői csoport vezetését,
e) ellátja a képviseletet az OECD Fogyasztóvédelmi Bizottságában (CCP), és koordinálja az abból eredő hazai feladatokat,
f) részt vesz a főosztály hatáskörébe tartozó területekkel összefüggő nemzetközi szervezetek munkájában,
g) ellátja a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CPC-rendelet) vonatkozásában az összekötő hivatali minőséggel összefüggő adminisztratív feladatokat, kapcsolatot tart a CPC-társhatóságok képviselőivel, képviseli a minisztériumot az Európai Bizottság CPC-rendeletért felelős szakbizottságában, gondoskodik a szakbizottság éves végrehajtási tervében megjelölt tagállami feladatok előkészítéséről, koordinációjáról és végrehajtásáról, az Európai Bizottság irányában fennálló jelentéstételi kötelezettség teljesítéséről,
h) ellátja a Belső Piaci Információs Rendszerrel (Internal Market Information System, az IMI Hálózat) kapcsolatos feladatokat,
i) képviseli a minisztériumot a fogyasztóvédelem nemzetközi szervezeteiben (ICPEN, UNCTAD stb.),
j) ellátja az ICPEN (International Consumer Protection and Enforcement Network) hálózati tagságból fakadó adminisztratív és koordinatív feladatokat, a szakmai szervezeti egységek támogatásával ellátja az ICPEN-nel kapcsolatos szakmai feladatokat, továbbá kapcsolatot tart az ICPEN-tagországokkal,
k) részt vesz és képviseli a tárcát a Fogyasztóvédelmi Hatóságok Együttműködése Bizottság munkájában.
4. A Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály funkcionális feladatai körében működteti a Fogyasztóvédelmi Tanácsot.
5. A Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály egyéb feladatai körében:
a)34 kidolgozza a fogyasztóvédelmi politikát és közreműködik annak végrehajtásában,
b) kidolgozza a fogyasztóvédelemmel, a fogyasztóvédelmi oktatással, az általános termékbiztonsággal, a vámáruk fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeletével, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyelet szervezetével és intézményeivel kapcsolatos szakpolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, figyelemmel kíséri azok végrehajtását,
c) kidolgozza és ellátja a fogyasztóvédelmi intézményrendszerben érintettek, a fogyasztóvédelmi feladatkörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok kormánytisztviselőinek, valamint a békéltető testületek tagjainak és elnökeinek képzését, valamint szervezetfejlesztési programokat dolgoz ki és valósít meg, emellett kidolgozza a fogyasztóvédelemmel összefüggő innovációs projekteket és akcióterveket,
d) ellátja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, valamint a békéltető testületek és a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak működtetésével kapcsolatos tervezési, szabályozási, támogatási és fejlesztési feladatokat, ennek keretében
da) ellátja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatására szolgáló előirányzatból megvalósuló, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatásával összefüggő feladatokat,
db) gondoskodik a békéltető testületek támogatására vonatkozó szerződés előkészítéséről, a közreműködő szervezettel való egyeztetésről, a szerződés megkötéséről, valamint a szakmai beszámolók véleményezéséről,
dc) a hatályos szerződésekről és szerződésmódosításokról naprakész nyilvántartást vezet,
e) összeállítja a fogyasztóvédelmi hatóság Ellenőrzési és Vizsgálati Programját,
f) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 40–43. §-a szerinti eljárásokat, az Ákr. 113. § (2) bekezdés b) pontja és 121. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti eljárást folytat le, ezek keretében megteszi a szükséges intézkedéseket,
g)35 előkészíti a feljogosított szervezeteknek a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti jegyzékbe való felkerülése céljából lefolytatandó eljárást,
h)36 ellátja az (EU) 2020/1828 irányelv szerinti jegyzékbe való felkerülés céljából lefolytatandó eljárásról, valamint a jogsérelem orvoslására irányuló képviseleti keresetek finanszírozásának vizsgálatáról szóló 530/2022. (XII. 19.) Korm. rendeletben a fogyasztóvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó, a feljogosított szervezetekkel kapcsolatos feladatokat.
1.1.2.5. Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály
1. A Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) javaslatot tesz a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra és a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályok előkészítésére,
b) javaslatot tesz a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésére.
2. A Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) szakmapolitikai szempontok érvényesülése céljából a miniszter szakmai irányító jogkörében közreműködik (szervezi, összehangolja) a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szakmai tevékenységének irányításában, ellenőrzésében,
b) a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok számára a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása során alkalmazandó szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgoz ki,
c) szakmai segítséget nyújt a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi célú ellenőrzéseihez, összegzi az ellenőrzések tapasztalatait,
d) segíti a szolgáltatások ellenőrzését (távol lévők között kötött szerződések és az azok alapján nyújtott szolgáltatások, különös tekintettel az elektronikus kereskedelemre, gazdasági reklámtevékenység, utazási és utazást közvetítő szerződések és azok alapján nyújtott szolgáltatások, üzleten kívüli szerződések és azok alapján nyújtott szolgáltatások, az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések és azok alapján nyújtott szolgáltatások, idegenforgalmi szolgáltatások),
e) segíti a közszolgáltatások, közüzemi és közüzemi jellegű szolgáltatások, így villamosenergia-, földgáz-, távhő-, víziközmű-, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz, valamint vezetékes PB-gáz-szolgáltatás és a PB-gáz-tartályban vagy -palackban történő forgalmazásának (a továbbiakban együtt: szakterületek) ellenőrzését, ennek keretében együttműködik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal,
f) segíti az általános kereskedelmi működési feltételek, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzését a szolgáltatások és egyes termékek, valamint a közszolgáltatások vonatkozásában,
g)37 a szakterületeket érintően ellátja a szolgáltatók által alkalmazott általános szerződési feltételek és üzletszabályzatok vizsgálatát és véleményezését, javaslatot tesz az érintett hatóságoknak és szolgáltatóknak az üzletszabályzatok és általános szerződési feltételek módosítására, indokolt esetben javaslatot tesz a miniszter részére közérdekű kereset indítására, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának vagy a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak képviseleti kereset indításának kezdeményezésére,
h) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos tárgykörben (UCP) ellátja szakterületeként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos feladatokat és tevékenységeket, együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal, a Magyar Nemzeti Bankkal, és az élelmiszerlánc termékek kettős minősége tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal,
i) a gazdasági reklámtevékenységgel összefüggő tárgykörben ellátja szakterületeként a gazdasági reklámtevékenységgel kapcsolatos feladatokat és tevékenységeket, együttműködik a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, a Gazdasági Versenyhivatallal és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával,
j) közreműködik a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok átfogó, cél- és témaellenőrzésében,
k) előkészíti az országos és több vármegyét érintő fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket, ennek keretében
ka) előkészíti az ellenőrzési útmutatót,
kb) elemzi a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok által készített jelentéseket, és összeállítja a minisztérium ellenőrzési összefoglaló jelentését,
l) a szakterületeit érintően javaslatot tesz és közreműködik az Ellenőrzési és Vizsgálati Program összeállításában, valamint javaslatot tesz a soron kívüli ellenőrzésekre,
m) ellátja a fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező szervekkel kötendő együttműködési megállapodásokkal összefüggő feladatokat,
n) véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét.
3. A Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
a) ellátja a minisztérium fogyasztóvédelmi tárgyú nemzetközi kapcsolataival összefüggő feladatokat, előkészíti a fogyasztóvédelmi tárgyú nemzetközi megállapodásokat,
b) közreműködik a fogyasztóvédelem terén az Európai Unión kívüli államokkal és fogyasztóvédelmi nemzetközi szervezetekkel összefüggő feladatok ellátásában,
c) figyelemmel követi, illetve részt vesz az elektronikus kereskedelmet érintő, uniós szinten összehangolt közös fogyasztóvédelmi akciókban („sweep” ellenőrzések).
4. A Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) szerkeszti és gondoskodik a minisztériumi honlap fogyasztóvédelmi tartalmának folyamatos frissítéséről, az aktuális információk, összefoglaló jelentések elektronikus úton való közzétételéről,
b) ellátja az e-kereskedelem terén a külön jogszabályban meghatározott súlyos jogsértést elkövető vállalkozások adatbázisban való feltüntetésével, módosításával és eltávolításával összefüggő feladatokat,
c) figyelemmel kíséri a minisztérium, illetve a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok tevékenységével, valamint a fogyasztóvédelmi kérdésekkel összefüggő sajtómegjelenéseket,
d) ellátja a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi referensekkel összefüggő feladatokat,
e) működteti az e-kereskedelem ellenőrzését szolgáló IT Laboratóriumot.
5. A Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály egyéb feladatai körében:
a) fogyasztói, illetve vállalkozói tájékoztató anyagokat készít a feladatkörébe tartozó szolgáltatási területet érintő témakörben,
b) tájékoztatást nyújt a minisztériumhoz, a feladatkörébe tartozó szolgáltatási területet érintő témakörben érkező – áttételt nem igénylő – fogyasztói, illetve vállalkozói megkeresések esetén.
1.1.2.6. Fogyasztóvédelmi Piacfelügyeleti Főosztály
1. A Fogyasztóvédelmi Piacfelügyeleti Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) javaslatot tesz a piacfelügyelettel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésére,
b) javaslatot tesz a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésére.
2. A Fogyasztóvédelmi Piacfelügyeleti Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) koordinálja a piacfelügyelettel összefüggő feladatokat, egyeztetéseket folytat e tárgykörben az érintett szervezeti egységekkel, tárcákkal, valamint az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel,
b) előkészíti a főosztályi hatáskörbe tartozó szakterületek vonatkozásában a döntések meghozatalát, a végrehajtásukat figyelemmel kíséri,
c) szakmapolitikai szempontok érvényesülése céljából a miniszter szakmai irányító jogkörében közreműködik (szervezi, összehangolja) a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szakmai tevékenységének irányításában, ellenőrzésében,
d) a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok számára a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása során alkalmazandó szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgoz ki,
e) véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét.
3. A Fogyasztóvédelmi Piacfelügyeleti Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
a) szakterületén felelős Magyarországnak az Európai Unióban és a nemzetközi szervezetekben való tagságából származó jogainak érvényesítéséért és kötelezettségeinek teljesítéséért,
b) részt vesz a szakmai főosztályokkal együttműködve az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,
c) képviseli a tárcát az Általános Termékbiztonsági Bizottság, a Fogyasztóvédelmi Hatóságok Együttműködése Bizottság piacfelügyeleti tárgyú ülésein, részt vesz a piacfelügyelettel kapcsolatos európai uniós jogszabályok kialakításában, részt vesz és képviseli a tárcát az Európai Bizottság Belső Piaci Munkacsoport piacfelügyeleti kérdésekkel kapcsolatos tevékenységében,
d) részt vesz az Európai Bizottság piacfelügyeletet érintő európai uniós támogatási programjaiban, és figyelemmel kíséri azok megvalósulását,
e) részt vesz a főosztály hatáskörébe tartozó területekkel összefüggő nemzetközi szervezetek munkájában,
f) a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (a továbbiakban: Safety Gate/RAPEX-rendszer) működtetése keretében, az uniós tagállamoktól érkező riasztásokat fogadja, és felviszi a belső nyilvántartásba, majd osztályozza azokat, a riasztások szükséges adatait magyar nyelven, heti rendszerességgel, táblázatos formában feltölti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerbe (a továbbiakban: KPIR+ rendszer), illetve a más hatóságokat érintő riasztásokat továbbítja az illetékes piacfelügyeleti hatóságok felé, fogadja a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok és az illetékes piacfelügyeleti hatóságok által kezdeményezett riasztásokat és reakciókat, a szükséges bejelentőlapok angol nyelvű kitöltése útján értesítést küld a Safety Gate/RAPEX-rendszerbe, közreműködik a Safety Gate/RAPEX-rendszert érintő bizottsági anyagok elkészítésében, véleményezésében, közreműködik a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok és az érintett piacfelügyeleti hatóságok Safety Gate/RAPEX-rendszer oktatásában,
g) az „Általános információs támogatási rendszer”-en (a továbbiakban: ICSMS) keresztül továbbítja az Európai Unió felé történő jelentési kötelezettségnek megfelelően kitöltött egyéb bejelentőlapokat (pl. biztonsági záradék),
h) ellátja az ICSMS nemzeti kapcsolattartói feladatokat, ennek keretében koordinálja az ICSMS-rendszer magyarországi működtetését a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, valamint a többi piacfelügyeleti hatóság esetében, részt vesz a rendszer fenntartói által szervezett oktatásokon, megszervezi a hatósági kapcsolattartók oktatását, közreműködik a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok munkatársainak oktatásában, kapcsolatot tart az ICSMS nemzetközi rendszer-adminisztrátorával és a hatósági kapcsolattartókkal, melynek során fogadja a nemzetközi rendszer-adminisztrátortól érkező utasításokat, és azokat továbbítja a hatósági kapcsolattartókon keresztül a felhasználók irányába, fogadja a hatósági kapcsolattartókon keresztül a felhasználóktól érkezett észrevételeket, valamint a rendszer használatával kapcsolatosan jelzett problémákat, és azokat továbbítja a nemzetközi rendszer-adminisztrátor felé, részt vesz az Európai Bizottság által szervezett szakértői üléseken,
i) figyelemmel kíséri az Európai Unió azon aktuális információit, szakmai állásfoglalásait, eseményeit, amelyek feladatkörét érintik, és szükség esetén tájékoztatja azokról a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalokat,
j) ellátja a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a piacfelügyeleti hatóságok összekötő hivatalának feladatait.
4. A Fogyasztóvédelmi Piacfelügyeleti Főosztály funkcionális feladatai körében működteti a Piacfelügyeleti Munkacsoportot, ellátja a Safety Gate/RAPEX-rendszer működtetésével és a nemzeti kapcsolattartói minőséggel összefüggő feladatokat, működteti a KPIR+ rendszert, valamint ellátja az ICSMS nemzeti kapcsolattartói feladatait.
5. A Fogyasztóvédelmi Piacfelügyeleti Főosztály egyéb feladatai körében:
a) javaslatot tesz az élelmiszernek nem minősülő fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeleti stratégiára és a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeleti intézményrendszer fejlesztési irányaira, előkészíti a piacfelügyeleti hatóságok piacfelügyeleti programjaiból a tagállami szektorális piacfelügyeleti programot,
b) javaslatot tesz az általános termékbiztonsággal, a vámáruk fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeletével, valamint a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyelet szervezetével és intézményeivel kapcsolatos szakpolitikai irányokra, fejlesztési koncepciókra, cselekvési és szakmai programokra, figyelemmel kíséri azok végrehajtását,
c) támogatást nyújt, illetve közreműködik a fogyasztóvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok
ca) piacfelügyeleti célú ellenőrzéseiben, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellenőrzéséhez a non-food termékek vonatkozásában, összegzi az ellenőrzések tapasztalatait,
cb) szakmai irányításában, a műszaki, könnyűipari és a vegyipari termékek tekintetében szakmai segítséget nyújt a termékbiztonsági ellenőrzésekkel, az általános kereskedelmi működési feltételek teljesítésével, a termékek jelölésével, az okmányok jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrzésével kapcsolatban,
cc) kifogásolt termékekre irányuló értékelésében, elméleti és gyakorlati oktatásokat tart a felügyelők számára a termékkörökre vonatkozó műszaki előírásokról, azok változásairól,
cd) szakmai iránymutatásában, a panaszügyintézési tevékenységhez folyamatos szakmai konzultációt biztosít,
ce) tájékoztatása érdekében a veszélyes termék forgalmazásával kapcsolatban, valamint megjelenteti az azokkal kapcsolatos közleményeket, kezdeményezi a termékek forgalmazásának korlátozásához szükséges eljárásokat,
d) kezeli a KPIR+ rendszert és az ICSMS-rendszert,
e) javaslatot tesz az Ellenőrzési és Vizsgálati Program piacfelügyeleti tárgyú témavizsgálatai vonatkozásában, valamint a soron kívüli ellenőrzésekre,
f) termékismertetőket és fogyasztói tájékoztató anyagokat készít,
g) előkészíti az országos és több vármegyét érintő piacfelügyeleti ellenőrzéseket, ennek keretében elkészíti az ellenőrzési és vizsgálati útmutatót,
h) elemzi a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok által készített jelentéseket, és összeállítja az ellenőrzést összefoglaló jelentést,
i) szakmai segítséget nyújt a vámáruk ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységhez,
j) szakmai kapcsolatot tart fenn az érintett piacfelügyeleti hatóságokkal, a kijelölt tanúsító- és vizsgáló-
intézetekkel, szakmai szervezetekkel,
k) elkészíti a laboratóriumi vizsgálatok alapján nem megfelelő termékek értékelését, kockázatelemzését, a laboratóriumi vizsgálatok követelményeit ki nem elégítő termékek esetében szakvéleményt készít,
l) tájékoztatást nyújt a feladatkörébe tartozó témakörökben érkező – áttételt nem igénylő – fogyasztói, illetve vállalkozói megkeresések esetén,
m) ellátja az élelmiszerek és vegyipari alapanyagok laboratóriumi vizsgálatát a Minőségirányítási Kézikönyv szerint, ennek keretében
ma) elvégzi a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi ellenőrzésekhez szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, elvégzi az élelmiszeripari, dohányipari, kozmetikai, háztartás-vegyipari termékek, festékek és lakkok, gyermekjátékszerek, gyermekápolási cikkek és műanyag termékek, fából készült termékek, textilipari termékek, bőrrel érintkező anyagok és egyéb termékek vizsgálatát, szükség esetén termék-összehasonlító minőségi és biztonsági kifogással kapcsolatos vizsgálatokat végez, külső megbízásra vizsgálatokat végez, az adatbázisban nyilvántartandó adatokat a KPIR+ rendszerbe juttatja,
mb) elvégzi a dohányipari termékek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, jogszabályi kijelölés alapján monitoring rendszerben végzi egyes festékipari termékek illékony komponenseinek meghatározását, valamint rendszeresen ellenőrzi a hazai forgalomban fellelhető cigaretták esetén a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-hozamot,
mc) saját kezdeményezésű vizsgálatok esetében előkészíti a mintavételi útmutatót, közreműködik a mintavételezésben, valamint a vizsgálati eredményekről összefoglaló anyagot és jelentést készít,
md) közreműködik a Safety Gate/RAPEX-rendszer végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában, részt vesz a fogyasztók oktatásával összefüggő feladatok ellátásában,
me) az akkreditált státusz biztosításához folyamatosan fenntartja és fejleszti a minőségirányítási rendszert,
n) ellátja a mechanikai és villamosipari termékek laboratóriumi vizsgálatát a Minőségirányítási Kézikönyv szerint, ennek keretében
na) elvégzi a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi ellenőrzésekhez szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, elvégzi a háztartási villamos készülékek, audio-, video- és hasonló elektronikus készülékek, villamos motoros kéziszerszámok, lámpatestek, játékok, gyermekápolási cikkek és egyéb termékek vizsgálatát, a vizsgálati eredményeket véleményezi, a termékekről összehasonlító vizsgálatokat végez,
nb) külső megbízásra vizsgálatokat végez, szakértői véleményt ad, az adatbázisban nyilvántartandó adatokat a KPIR+ rendszerbe juttatja,
nc) részt vesz az iskolai és az iskolán kívüli oktatásokban,
nd) saját vizsgálatok esetében elkészíti a vizsgálati útmutatót, valamint a vizsgálati eredményekről összefoglaló anyagot és jelentést készít, közreműködik a Safety Gate/RAPEX-rendszer végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában,
ne) az akkreditált státusz biztosításához folyamatosan fenntartja és fejleszti a minőségirányítási rendszert.
1.1.2.7. Európai Fogyasztói Központ
1. Az Európai Fogyasztói Központ európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
a) közreműködik az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának másik érintett tagszervezetével együttműködve a határon átnyúló egyedi fogyasztói panaszok hatósági eljáráson kívüli rendezésében az erre a célra kifejlesztett elektronikus adatbázis alkalmazása útján,
b) a határon átnyúló panasz rendezésének sikertelensége esetén tájékoztatást nyújt a magyar fogyasztó részére az alternatív vitarendezési (békéltető) testületi eljárásoknak a panasszal érintett vállalkozás székhelye szerinti országban rendelkezésre álló esetleges lehetőségéről és az egyedi fogyasztói jogviták rendezésének egyéb módjairól,
c) a panasz rendezésének sikertelensége esetén a fogyasztó kérésére az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának másik érintett tagszervezetének együttműködése esetén továbbítja a határon átnyúló fogyasztói panaszt az érintett tagszervezet útján a kompetens alternatív vitarendező (békéltető) testület részére, és szükség esetén segítséget nyújt a vitarendezési eljárás nyomon követésében,
d) ellátja a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatokat,
e) ellátja a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. február 28-i (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkében meghatározott feladatokat,
f) ellátja a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i (EU) 2013/524 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében meghatározott feladatokat,
g) ellátja a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
2. Az Európai Fogyasztói Központ koordinációs feladatai körében:
a) együttműködést kezdeményez és tart fenn a magyarországi alternatív vitarendező (békéltető) testületekkel, az európai uniós, a fogyasztók tájékoztatását és érdekeinek védelmét szolgáló más hálózatokkal, egyéb uniós intézményekkel és más szervezetekkel,
b) szakmai együttműködést kezdeményez és tart fenn feladatköréhez kapcsolódóan a vállalkozások szakmai szövetségeivel, a fogyasztók érdekeit védő hatóságokkal,
c) részt vesz az Európai Fogyasztói Központok Hálózata által szervezett közös akciókban, projektekben, felmérésekben, valamint szakmai tanulmányok elkészítésében,
d) kapcsolatot tart az Európai Bizottság Európai Fogyasztói Központok Hálózatának működését koordináló főigazgatóságával,
e) előadásokat és oktatásokat szervez, illetve megtartásuk útján részt vesz a fogyasztói tudatosság és a vállalkozások jogismeretének növelésében,
f) előkészíti és összeállítja az Európai Fogyasztói Központ következő naptári években történő működtetésével kapcsolatos partnerségi keretmegállapodás és támogatási szerződés megkötésére irányuló szakmai munkaprogramot, stratégiát és pénzügyi pályázati dokumentációt, és benyújtja azt az Európai Fogyasztói Központ működtetésére vonatkozó pályázat kiírásáért, koordinálásáért és lebonyolításáért felelős európai uniós szerv részére, valamint közreműködik a partnerségi keretmegállapodás és támogatási szerződés előkészítésében,
g) tevékenységéről beszámol az Európai Fogyasztói Központ működtetésére vonatkozó pályázat kiírásáért, koordinálásáért és lebonyolításáért felelős európai uniós szerv részére, amely során szakmai, valamint pénzügyi jelentést készít,
h) kapcsolatot tart az Európai Fogyasztói Központ működtetésére vonatkozó pályázat kiírásáért, koordinálásáért és lebonyolításáért felelős európai uniós szervvel,
i) szakmai tanulmányúton vesz részt az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának másik tagszervezeténél, illetve szakmai tanulmányút keretében fogadja a külföldi partnerszervezeteit.
3. Az Európai Fogyasztói Központ funkcionális feladatai körében:
a) tájékoztatást nyújt az információt kérő fogyasztók és vállalkozások részére a fogyasztói jogokról, a nemzeti és az európai uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok tartalmáról,
b) szerkeszti az Európai Fogyasztói Központ honlapjának szakmai tartalmát, gondoskodik a felület megfelelő kialakításáról,
c) tájékoztató kiadványokat készít és terjeszt,
d) tevékenységének megismertetése érdekében promóciós tevékenységet végez.
1.1.3. AZ IGAZSÁGÜGYI ÉS MAGÁNJOGI JOGALKOTÁSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1.3.2. Gazdasági Kodifikációs Főosztály
1. A Gazdasági Kodifikációs Főosztály kodifikációs feladatai körében ellátja:
a) a (magánjogi) jogi személyekről (ideértve az európai szövetkezetet, az európai részvénytársaságot, az európai gazdasági egyesülést is),
b) az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról,
c) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről,
d) a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról,
e) a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról,
f) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról,
g) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről,
h) a kisajátításról,
i) a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról,
j) a társasházakról,
k) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól
szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését.
2. A Gazdasági Kodifikációs Főosztály koordinációs feladatai körében – a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár megkeresése esetén – részt vesz különösen:
a) a közteherfizetési kötelezettségekkel összefüggő, valamint az adó- és vámeljárással kapcsolatos,
b) az államháztartással, az államháztartás számvitelével, az államháztartási, az európai uniós és más nemzetközi támogatásokkal összefüggő,
c) a koncesszióval kapcsolatos,
d) a pénz- és tőkepiaci szabályozással, valamint a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos,
e) a reorganizációs eljárással, a szerkezetátalakítási eljárással, a felszámolási eljárással, a csődeljárással és a bírósági végelszámolással kapcsolatos,
f) a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjpénztár-szabályozási,
g) az egészségbiztosítási tárgyú,
h) az energiapolitikai tárgyú, valamint az iparról és a bányászatról szóló,
i) a földügyi tárgyú, valamint az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti tárgyú,
j) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokkal, valamint a szolgálati jogviszonyokkal összefüggő, illetve a munkavédelmi tárgyú,
k) a gazdaságpolitikai tárgyú, továbbá a gazdasági kamarákra vonatkozó,
l) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (KEKVA) összefüggő,
m) az elektronikus hírközléssel, postaüggyel és űrkutatással kapcsolatos,
n) a követeléskezeléssel összefüggő,
o) a közlekedési tárgyú,
p) a kereskedelmi és külgazdasági tárgyú,
q) a nemzeti vagyonnal, az állami vagyonnal és a közbeszerzéssel kapcsolatos,
r) a lakásgazdálkodási tárgyú,
s) az önkormányzatok gazdálkodását érintő,
t) a pénzmosás elleni intézkedésekkel összefüggő, valamint
u) a vízgazdálkodással és víziközmű szolgáltatásokkal összefüggő
jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének véleményezésében.
3. A Gazdasági Kodifikációs Főosztály egyéb feladatai körében:
a) ellátja a minisztérium képviseletét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) Felelős Vállalatirányítási Bizottságának (Corporate Governance Committee) munkájában,
b) közreműködik az Európai Unióval való kapcsolattartásban, a társasági jog területén ellátja az Európai Unió intézményei döntés-előkészítő szakértői munkacsoportjainak, szakbizottságainak munkájában való részvétellel összefüggő feladatokat,
c) szakmai támogatást ad a gazdasági stratégiával, versenyképességgel, a kis- és középvállalkozásokkal összefüggő nemzetközi tájékoztatási kormányzati feladatok ellátásához a gazdasági jogi és magánjogi jogalkotást érintő kérdésekben,
d) közreműködik a Magyar Állam és nemzetközi pénzügyi intézmények (pl. az EBRD) között megkötött hitelszerződésekhez kapcsolódó, más minisztérium által előkészített igazságügyi miniszteri jogi vélemények kiállításában.
1.1.3.3. Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály
1. A Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály kodifikációs feladatai körében ellátja:
a) a polgári jogról:
aa) a természetes személyek jogáról (jogképességi, cselekvőképességi szabályok, személyiségi jogi rendelkezések),
ab) a dologi jogról,
ac) a kötelmi jogról (szerződések joga),
ad) az öröklési jogról,
ae) a családjogról,
b) a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól,
c) a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról,
d) a hitelbiztosítéki nyilvántartásról,
e) a bejegyzett élettársi kapcsolatról,
f) a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról,
g) a polgári és közigazgatási peres eljárásokról,
h) más szervezeti egység feladatkörébe nem tartozó nemperes eljárásokról:
ha) a hagyatéki eljárásról,
hb) az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról,
hc) a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról,
hd) a bíróság hatáskörébe tartozó egyéb nemperes eljárásokról,
i) az igazságügyi jogalkotás keretében:
ia) a Büntető Eljárásjogi Főosztály bevonásával a bírák jogállásáról, a bírósági szervezetről, igazgatásáról,
ib) az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról, szolgálati jogviszonyáról,
ic) a Büntető Eljárásjogi Főosztály bevonásával a bírósági ügyvitelről,
id) a bírósági végrehajtásról és a bírósági végrehajtói szervezetről,
ie) a közjegyzőkről és a közjegyzői szervezetről,
if) a közjegyzői eljárásokról,
ig) az ügyvédekről, a jogtanácsosokról és az ügyvédi tevékenységről,
ih) az igazságügyi szakértőkről,
ii) az igazságügyi szakértői tevékenységről,
ij) a jogi szakvizsgáról,
ik) a közvetítőkről és a közvetítői tevékenységről,
il) a jogi segítségnyújtásról,
im) a személyi és vagyoni kárpótlásról,
in) a szakfordításról és tolmácsolásról,
io) a Büntető Eljárásjogi Főosztály bevonásával a tanúk költségtérítéséről,
ip) a választottbíróságról,
iq) az igazságügyi szakmai kamarákról,
ir) a Büntető Eljárásjogi Főosztály bevonásával az ügyészség szervezetével és az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatban, valamint az ügyészségi adatkezelésről,
j) a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről
szóló jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését.
2. A Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály koordinációs feladatai körében – a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár megkeresése esetén – részt vesz a magánjogi és igazságügyi tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök véleményezésében.
3. A Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály egyéb feladatai körében:
a) véleményezi a más tárcák által előkészített, a főosztály feladatkörébe tartozó tárgykörű nemzetközi szerződéseket,
b) részt vesz az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítésében és kialakításában,
c) közreműködik az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartásban, ellátja az Európai Unió intézményei döntés-előkészítő szakértői munkacsoportjainak, szakbizottságainak munkájában való részvétellel összefüggő feladatokat, valamint
d) közreműködik a főosztály feladatköréhez kapcsolódó tárgyú európai bírósági előzetes döntéshozatali ügyekben képviselendő magyar álláspont kialakításában.
1.1.3.4. Nemzetközi Magánjogi Főosztály
1. A Nemzetközi Magánjogi Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) ellátja a nemzetközi magánjogról, valamint a nemzetközi polgári és családjogi jogsegélyről szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését,
b) ellátja a két- és többoldalú polgári jogi és családjogi jogsegélyszerződések előkészítésével, létrehozásával és kihirdetésével kapcsolatos feladatokat.
2. A Nemzetközi Magánjogi Főosztály részt vesz nemzetközi magánjogi szempontból a jogszabálytervezetek, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztések, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek véleményezésében.
3. A Nemzetközi Magánjogi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
a) nemzetközi szerződés, európai uniós jogi aktus, illetve viszonossági gyakorlat alapján
aa) közreműködik tartásdíj külföldi kötelezettől belföldi jogosult javára történő behajtásában,
ab) közreműködik tartásdíj belföldi kötelezettől külföldi jogosult javára történő behajtására irányuló eljárásokban,
ac) közreműködik átmenetileg behajthatatlan tartásdíjat előlegező állami szervek által előterjesztett végrehajtási kérelmek külföldre továbbítása és az ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatása tárgyában,
ad) közreműködik, illetve segítséget nyújt a belföldi adós tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó igényének másik tagállamban való érvényesítésében,
ae) közreműködik külföldi adós tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó igényének Magyarországon történő érvényesítésében,
b) nemzetközi szerződés, illetve európai uniós jogi aktus alapján közreműködik
ba) a jogellenesen Magyarországról külföldre vitt gyermek visszahozatala iránti ügyekben,
bb) a külföldről jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitele iránti ügyekben,
bc) a gyermek és külön élő szülő közötti, határokon átnyúló kapcsolattartást érintő ügyekben,
bd) a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok határon túli érvényre juttatása és a felügyeleti viszonyok helyreállítása tárgyában,
c) központi hatóságként, illetve áttevő intézményként a nemzetközi szerződések, európai uniós jogi aktusok, illetve viszonossági gyakorlat alapján a Magyarországról külföldre és a külföldről Magyarországra irányuló polgári jogsegély iránti megkereséseket fogadja, szabályszerűségüket megvizsgálja, és a megkereséseket továbbítja, szükség esetén állást foglal a jogsegélykérelmek teljesítésének megtagadásáról,
d) megkeresésre tájékoztatást ad a polgári ügyekben eljáró bíróságok és más hatóságok előtt folyamatban lévő eljárásban alkalmazandó külföldi jogról,
e) megkeresésre tájékoztatást ad a polgári ügyekben eljáró külföldi bíróságok vagy más hatóságok részére a magyar jogról,
f) végzi az okiratok hitelesítését és felülhitelesítését, állást foglal külföldi okirat magyarországi felhasználhatóságáról, ellátja továbbá az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról szóló,
2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti központi hatósági feladatokat,
g) állást foglal anyakönyvi eseménnyel összefüggésben irányadó külföldi jog alkalmazásáról, illetve anyakönyvi eseményt érintő külföldi határozat elismeréséről,
h) megkeresés esetén tájékoztatást ad a bíróságok és más hatóságok előtt folyamatban lévő, határokon átnyúló polgári, családjogi és kereskedelmi ügyekben európai uniós rendeletek és nemzetközi szerződések hatályáról, alkalmazási gyakorlatáról, viszonossági gyakorlat fennállásáról,
i) európai uniós jogi aktus alapján engedélyt ad a más tagállami bíróság által Magyarországon történő bizonyításfelvételre, illetve nemzetközi szerződés alapján külföldi bírósági megbízott által Magyarországon végzendő közvetlen bizonyításfelvételre.
4. A Nemzetközi Magánjogi Főosztály nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatai körében:
a) ellátja a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködést érintő uniós jogi aktusok tervezeteivel kapcsolatos magyar álláspont kialakításának hazai és más tagállamokkal történő egyeztetésének feladatait, és képviseli a magyar álláspontot az Európai Unió Polgári Jogi Bizottsága (Civil Law Committee) ülésein, vagy a magyar álláspont más főosztály általi képviselete esetén az érintett főosztály ezzel kapcsolatos tevékenységében közreműködik,
b) ellátja az Állandó Képviselet bel- és igazságügyi csoportja igazságügyi szakdiplomatáinak, valamint az Európai Unió intézményeinél és a nemzetközi szervezeteknél tartós kiküldetésben lévő, nemzetközi igazságügyi együttműködéssel foglalkozó vezető tisztségviselők szakmai irányítását,
c) előkészíti viszonossági megállapodás létesítését nemzetközi polgári jogi ügyekben,
d) koordinálja Magyarországnak az UNCITRAL, illetve az UNIDROIT ülésein, valamint a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencián történő részvételével kapcsolatos feladatokat, így különösen közreműködik a magyar álláspont kialakításában és képviseletében a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia általános (Council on General Affairs and Policy) és speciális (például Apostille section, Child abduction section, Choice of Court section) ülésein, az UNCITRAL munkacsoporti és éves bizottsági ülésein, valamint az UNIDROIT munkacsoporti ülésein és közgyűlésén,
e) ellátja a polgári és kereskedelmi ügyekben létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat a polgári és kereskedelmi ügyekben (European Judicial Network in civil and commercial matters) magyarországi kapcsolattartó pontjának az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben című, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozatban meghatározott feladatait,
f) részt vesz a nemzetközi magán- és polgári eljárási jogot érintő kérdések tárgyalásában,
g) ellátja az Európai igazságügyi portálhoz kötődő, a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködéssel összefüggő tartalomszolgáltatási feladatokat.
1.1.3.5. Versenyjogi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztály
1. A Versenyjogi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztály kodifikációs feladatai körében ellátja:
a) a tisztességtelen piaci magatartásra és a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó jogszabályok előkészítését,
b) a szerzői jogra, az iparjogvédelemre, a magyar formatervezési díjra és az iparjogvédelmi támogatásokra vonatkozó jogszabályok előkészítését.
2. A Versenyjogi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) részt vesz a jogszabályok tervezeteinek véleményezésében, a tervezetek vonatkozásában előkészíti a minisztérium versenyjogi és szellemi tulajdonjogi álláspontját,
b) előkészíti a miniszter jóváhagyására a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos határozatokat, közreműködik a díjszabásoknak a Hivatalos Értesítőben való közzétételében.
3. A Versenyjogi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztály nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatai körében:
a) ellátja az Európai Unió intézményei döntés-előkészítő szakértői munkacsoportjainak, szakbizottságainak munkájában való részvétellel összefüggő feladatokat,
b) ellátja a minisztérium képviseletét az OECD versenyjogi kérdésekkel foglalkozó bizottságának munkájában,
c) részt vesz az OECD versenyjogi kérdésekkel foglalkozó bizottságának, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottságának ülésszakain, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzataival Foglalkozó Tanácsa munkájában,
d) ellátja az Állandó Képviseleten a Versenyképességi Tanács üléseinek előkészítéséért felelős csoport igazságügyi szakdiplomatáinak szakmai irányítását.
4. A Versenyjogi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztály egyéb feladatai körében:
a) ellátja a minisztérium képviseletét a Magyar Szabványügyi Testületben,
b) ellátja a Fogyasztóvédelmi Kerekasztal keretében működő Hamisítás Elleni Munkacsoport titkárságával kapcsolatos feladatokat,
c) előkészíti a Szerzői Jogi Szakértő Testülettel és az Iparjogvédelmi Szakértői Testülettel kapcsolatban a minisztérium hatáskörébe tartozó döntéseket,
d) szakmai támogatást ad a gazdaságstratégiával, versenyképességgel, illetve a kis- és középvállalkozásokkal összefüggő nemzetközi tájékoztatási kormányzati feladatok ellátásához a versenyjogi jogalkotást érintő kérdésekben.
1.1.4. BÜNTETŐJOGI JOGALKOTÁSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1.4.2. Büntető Eljárásjogi Főosztály
1. A Büntető Eljárásjogi Főosztály kodifikációs feladatai körében ellátja:
a) a büntetőeljárási joggal kapcsolatos,
b) a Büntető Anyagi Jogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Kodifikációs Főosztállyal és a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztállyal együttműködve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló,
c) a Büntető Anyagi Jogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Kodifikációs Főosztállyal és a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztállyal együttműködve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló,
d) a pártfogó felügyelői tevékenységről szóló
jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését.
2. A Büntető Eljárásjogi Főosztály a koordinációs feladatai körében – a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár megkeresése esetén – részt vesz különösen:
a) a büntetőeljárási joggal,
b) a szabálysértési joggal,
c) a személy- és tárgykörözéssel,
d) a főosztály ügykörét érintő kérdésekben a rendészeti, nemzetbiztonsági és személyi védelemmel
kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének véleményezésében.
3. A Büntető Eljárásjogi Főosztály egyéb feladatai körében:
a) megkeresés alapján – ezen utasításban meghatározott egyeztetési rendben – büntetőjogi szempontból véleményezi a jogszabálytervezeteket,
b) részt vesz az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában, a kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében a kodifikációs feladatkörébe tartozó területeken,
c) közreműködik a főosztály feladatköréhez kapcsolódó tárgyú európai bírósági előzetes döntéshozatali ügyekben képviselendő magyar álláspont kialakításában,
d) részt vesz az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselet büntetőjogi szakdiplomatájának szakmai irányításában.
1.1.4.3. Büntető Anyagi Jogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Kodifikációs Főosztály
1. A Büntető Anyagi Jogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Kodifikációs Főosztály kodifikációs feladatai körében ellátja:
a) a büntető anyagi joggal kapcsolatos,
b) a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló,
c) a Büntető Eljárásjogi Főosztállyal együttműködve a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló,
d) a Büntető Eljárásjogi Főosztállyal és a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztállyal együttműködve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló,
e) a Büntető Eljárásjogi Főosztállyal és a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztállyal együttműködve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló,
f) a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló,
g) az Adatvédelmi Főosztály bevonásával a bűnügyi nyilvántartásról szóló
jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését.
2. A Büntető Anyagi Jogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Kodifikációs Főosztály a koordinációs feladatai körében – a koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár megkeresése esetén – részt vesz különösen:
a) a szabálysértési joggal,
b) a büntetés-végrehajtási szervezet jogállásával és működésével,
c) a büntetés-végrehajtási joggal,
d) a főosztály ügykörét érintő kérdésekben a statisztikai adatszolgáltatással, valamint
e) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésével
kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének véleményezésében.
3. A Büntető Anyagi Jogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Kodifikációs Főosztály egyéb feladatai körében:
a) részt vesz a kábítószer-probléma visszaszorítása és a kábítószerüggyel kapcsolatos tevékenység összehangolása érdekében működő testület munkájában,
b) részt vesz a Fogyasztóvédelmi Kerekasztal keretében működő Hamisítás Elleni Munkacsoport büntetőjogi és szabálysértési joggyakorlat munkacsoportjában,
c) részt vesz a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács munkájában,
d) ellátja az Európa Tanács Lanzarote Bizottságában Magyarország képviseletét, illetve a Bizottság tevékenységével kapcsolatos feladatok teljesítését és a koordinációt,
e) megkeresés alapján – ezen utasításban meghatározott egyeztetési rendben – büntetőjogi szempontból véleményezi a jogszabálytervezeteket,
f) részt vesz az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában, a kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében a kodifikációs feladatkörébe tartozó területeken,
g) közreműködik a főosztály feladatköréhez kapcsolódó tárgyú európai bírósági előzetes döntéshozatali ügyekben képviselendő magyar álláspont kialakításában,
h) részt vesz az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselet büntetőjogi szakdiplomatájának szakmai irányításában.
1.1.4.4. Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály
1. A Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) ellátja a két- és többoldalú, büntetőjogi tárgyú nemzetközi szerződések előkészítésével, létrehozásával és kihirdetésével kapcsolatos műveleteket,
b) előkészíti a viszonossági megállapodás létesítését nemzetközi büntetőjogi ügyekben,
c) együttműködik a Büntető Eljárásjogi Főosztállyal és a Büntető Anyagi Jogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Kodifikációs Főosztállyal a nemzetközi bűnügyi jogsegélyre vonatkozó jogszabályok előkészítésében,
d) kezdeményezi a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hazai büntetőjogi jogszabályok alkotását, e kötelezettségekre tekintettel véleményezi azok tervezetét.
2. A Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatai körében:
a) részt vesz az Európa Tanács Büntetőjogi Igazgatótanácsa és az alárendelt munkaszervek tevékenységében a feladatkörébe tartozó területeken,
b) részt vesz a büntetőügyekben működő Európai Igazságügyi Hálózat munkájában,
c) részt vesz az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményei döntéshozatalában, a kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében a feladatkörébe tartozó területeken,
d) részt vesz az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottságának munkájában, a kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében a feladatkörébe tartozó területeken,
e) részt vesz az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő, nemzetközi büntetőjogi vonatkozású eljárásokban a kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében,
f) részt vesz az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselet büntetőjogi szakdiplomatájának szakmai irányításában.
3. A Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
a) intézi a kiadatási, a szabadságelvonással járó büntetés-végrehajtás átadás-átvételi vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvételével, illetve átengedésével kapcsolatos, továbbá az országon keresztül történő átszállítási és a büntetőeljárás-átadási ügyeket,
b) ellátja az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos központi kormányzati feladatokat,
c) központi igazságügyi hatóságként a nemzetközi szerződések, viszonosság, illetve a hazai jog alapján a Magyarországról külföldre és a külföldről Magyarországra irányuló bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket fogadja, szabályszerűségüket megvizsgálja, és a megkereséseket továbbítja,
d) előkészíti a végrehajtási jogsegély keretében végrehajtásra átvett pénzbüntetés, illetve vagyonelkobzás végrehajtása során befolyt pénzösszeg megosztásáról szól megállapodásokat.
1.1.5. A GAZDASÁGI ÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1.5.2. Költségvetési Főosztály
1. A Költségvetési Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) előkészíti az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó miniszteri rendeletet és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó gazdálkodási és számviteli szabályzatokat,
b) ellátja a minisztérium fejezet költségvetési gazdálkodását érintő kormány-előterjesztések előkészítésével és szakmai egyeztetésével kapcsolatos műveleteket,
c) véleményezi egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
d) véleményezi a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületeket érintő jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.
2. A Költségvetési Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) koordinálja a fejezet éves költségvetési és zárszámadási javaslatának elkészítésével kapcsolatos munkálatokat,
b) koordinálja a fejezet elemi költségvetésének és elemi költségvetési beszámolójának elkészítésével kapcsolatos műveleteket,
c) ellátja a tervezési munka lebonyolításával kapcsolatos szervezési műveleteket, és elkészíti az intézkedés tervezetét az intézmények részére,
d) felülvizsgálja az irányított és felügyelt költségvetési szervek éves beszámolóit, mérlegjelentéseit, valamint az egyéb adatszolgáltatásait, és ellenőrzi a beküldési határidők betartását,
e) koordinálja a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek körében az államháztartás működési rendjének változása kapcsán az intézményeket érintő változások végrehajtását, és azt folyamatosan ellenőrzi,
f) koordinálja és felügyeli a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetésének, elemi költségvetési beszámolójának, negyedéves mérlegjelentésének KGR K11 programmal történő összesítését.
3. A Költségvetési Főosztály szervezetirányítási feladatai körében:
a) ellenőrzi a miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tervezési, gazdálkodási, elszámoltatási, adatszolgáltatási és szabályozási műveleteit,
b) elemzi és értékeli a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetési gazdálkodását, szükség esetén részt vesz az azok költségvetését érintő előterjesztések előkészítésében,
c) szervezi az államháztartás működési rendjének változása kapcsán a fejezetet érintő intézkedések végrehajtását.
4. A Költségvetési Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) elkészíti a hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosítási kezdeményezéseket,
b) új előirányzatot nyit az európai uniós forrásból származó támogatás előirányzatára, ha olyan európai uniós forrásból kerül sor támogatás felhasználására, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmazott, és a projekt előkészítéséért felelős szakmai szervezeti egység által javasolt előirányzat terhére biztosítja a központi költségvetési forrást a fejezeten belüli átcsoportosítással,
c) figyelemmel kíséri a bevételek alakulását, és többletbevétel esetén elkészíti az irányadó jogszabály szerinti engedélyezésre az előirányzat-módosításokat,
d) rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásában az irányítása alá tartozó költségvetési szervek ezzel kapcsolatos tevékenységét, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok teljesülését,
e) a költségvetési törvény elfogadását követően javaslatot tesz a fejezethez tartozó központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokra, szempontokra,
f) jóváhagyásra előkészíti a minisztérium, valamint a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek alapító és megszüntető okiratát, és véleményezi e szervek szervezeti és működési szabályzatát,
g) felelős az államháztartás működési rendjének változása kapcsán a fejezetet érintő intézkedések végrehajtásáért, a végrehajtás folyamatos ellenőrzéséért,
h) végzi a fejezet költségvetésének végrehajtását, és felelős az Áht. és az Ávr. szerint a fejezetet irányító szerv részére megállapított jogkörök gyakorlásának előkészítéséért, illetve azok megvalósításáért,
i) elkészíti a miniszter irányelvei alapján a felügyelete alá tartozó fejezet költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást,
j) tervezi a miniszter költségvetési felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetését, elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését, éves beszámolóját, zárszámadását, az időközi mérlegjelentéseit, a havi költségvetési jelentéseket, valamint a bevételek és kiadások alakulásáról szóló havi előrejelzéseket,
k) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási, könyvvezetési kötelezettségeinek teljesítését és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási műveleteket,
l) végzi a hatáskörébe tartozó műveletek vonatkozásában a FEUVE-t,
m) elkészíti az előírt fejezeti szintű, valamint a külső és belső ellenőrzést végző szervek által igényelt adatszolgáltatásokat,
n) ellátja a feladatkörével összefüggésben általa kezelt közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos műveleteket,
o) elkészíti a belső és külső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulásáról a fejezetre vonatkozó összefoglaló beszámolót, valamint a minisztériumra vonatkozó beszámolót,
p) ellátja a fejezet vonatkozásában az Áht.-ban, valamint az Ávr.-ben rögzített ellenjegyzési műveleteket.
5. A Költségvetési Főosztály vagyongazdálkodással kapcsolatos funkcionális feladatai körében:
a) ellátja a hatályos jogszabályi előírások alapján a minisztérium irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények alapfeladatai ellátásához szükséges ingatlanokkal kapcsolatos minisztériumi vagyonkezelési, vagyongazdálkodási feladatok tulajdonossal történő egyeztetését,
b) ellátja a minisztérium közvetlen vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, ezen ingatlanok jövőbeni hasznosítására javaslatot tesz,
c) közreműködik az irányított vagy felügyelt költségvetési intézmények vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingatlanok vonatkozásában a vagyonkataszter elkészítésében, az MNV Zrt. és a felügyelt költségvetési intézmények között kötendő vagyonkezelési szerződés előkészítésében,
d) közreműködik a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények elhelyezésében, projektszemléletű koncepciók kialakításában,
e) ellátja az irányított vagy felügyelt szervezetek részére eszközökre, ingóságokra vonatkozóan az állami vagyoni körből való ki- és bekerüléshez és a használati jogok gyakorlásának átruházásához egyetértő nyilatkozatok kiadásának ügyintézését,
f) vagyonkezelési és vagyongazdálkodási kérdések vonatkozásában felelős az MNV Zrt.-vel, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MFB Zrt.) való kapcsolattartásért,
g) ellátja a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok vonatkozásában a következő feladatokat:
ga) kapcsolatot tart a 4. függelékben meghatározott szakmai közreműködőkkel,
gb) kapcsolatot tart az MNV Zrt. képviselőjével,
gc) figyelemmel kíséri a gazdasági társaságok tervezési, gazdálkodási, elszámoltatási, adatszolgáltatási műveleteit,
gd) elemzi és értékeli a gazdasági társaságok gazdálkodását, szükség esetén részt vesz a gazdasági társaságok tevékenységével összefüggő előterjesztések előkészítésében,
ge) végzi az éves rendes közgyűléshez, taggyűléshez kapcsolódó beszámolók és üzleti tervek tulajdonosi jóváhagyásának előkészítését,
gf) végzi a gazdasági társaságokkal összefüggő, az MNV Zrt. és az MFB Zrt. Igazgatósága által megküldött és a minisztériumot érintő előterjesztések véleményezését, az ülésekre meghívott vezetők részére felkészítőt készít, a tulajdonosi jogok gyakorlását elősegítő tájékoztatókat, elemzéseket, beszámolókat készít,
gg) javaslatot tesz a gazdasági társaságok tevékenységével összefüggő kötelezettségvállalások kezdeményezésére,
gh) a hasznosítási szerződésekben biztosított jogok alapján ellátja a gazdasági társaságok tevékenységének felügyeletét, a társasági vagyon tekintetében a minisztériumhoz telepített jogosultságok érvényesítését, döntések előkészítését, illetve abban közreműködik,
h) gondoskodik a minisztérium cégvezetői értekezletének összehívásáról, és ellátja az ezzel összefüggő adminisztrációs feladatokat.
1.1.5.3. Pénzügyi és Számviteli Főosztály
1. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) előkészíti az igazgatási előirányzatok felhasználására vonatkozó miniszteri rendeletet és az igazgatási előirányzatokra vonatkozó gazdálkodási és számviteli szabályzatokat,
b) ellátja a minisztériumi igazgatás gazdálkodását érintő kormány-előterjesztések előkészítésével és szakmai egyeztetésével kapcsolatos műveleteket,
c) véleményezi az igazgatási előirányzatok felhasználását érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
d) véleményezi a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületeket érintő jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.
2. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály funkcionális feladatai körében:
2.1. elkészíti a minisztérium mint költségvetési szerv elemi költségvetését, éves beszámolóját, zárszámadását, az időközi mérlegjelentéseket, valamint a havi költségvetési jelentéseket,
2.2. ellátja a havi és negyedéves zárlati teendőket, vezeti a szállítói és vevői analitikus nyilvántartásokat, vezeti és egyezteti a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat,
2.3. nyilvántartja a minisztérium költségvetését érintő kötelezettségvállalásokat, ilyenek különösen a szerződések, megállapodások, megrendelések, módosításaik, banki, pénztári bizonylatok, végzi a minisztérium költségvetését érintő előirányzat-módosításokkal és előirányzat-átcsoportosításokkal kapcsolatos műveleteket,
2.4. a miniszter felhatalmazása alapján gyakorolja az Ávr. 43. § (2) bekezdésében meghatározott előirányzat-átcsoportosítási jogköröket,
2.5. ellátja a minisztérium intézményi költségvetését érintő szerződések és egyéb kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzési feladatait,
2.6. ellátja a gazdálkodási, a pénzkezelési, a könyvvezetési kötelezettségeket és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási műveleteket,
2.7. ellátja a belföldi és külföldi kiküldetések lebonyolításával és elszámolásával kapcsolatos műveleteket (beleértve a repülőjeggyel és a szállodai foglalásokkal kapcsolatos, központosított közbeszerzési rendszer kezelését és a foglalásokat), vezeti a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat,
2.8. ellátja a minisztérium hatáskörébe tartozó projektek pénzügyi-számviteli feladatait a projektek előkészítési, megvalósítási, valamint fenntartási szakaszában, együttműködve az illetékes szakmai megvalósításért felelős szervezeti egységgel, ennek keretében különösen:
a) ellátja az európai uniós és hazai forrásból származó támogatási program előkészítése során a tervezés, a pályázat benyújtása, a támogatási szerződés megkötése, illetve módosítása során a pénzügyi ellenjegyzési, továbbá a kapcsolódó előirányzattal és felhasználásával kapcsolatos végrehajtási műveleteket,
b) pénzügyi szempontból véleményezi a támogatási szerződést és annak módosításait, továbbá a mellékleteket képező részletes költségvetést,
c) kezeli az elkülönített nyilvántartások figyelembevételével a projektek kötelezettségvállalásainak nyilvántartását, valamint vezeti a pénzügyi-számviteli projektdossziét,
d) elszámolhatósági szempontból vizsgálja a kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolást alátámasztó dokumentumokat,
e) teljesíti a projektekhez kapcsolódó kifizetéseket,
f) kapcsolatot tart a közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szervezeti egységekkel, a konzorciumi partnerekkel, a külső ellenőrző szervekkel,
g) a projekt szakmai vezetését ellátó egységgel együttműködve elvégzi a pénzügyi beszámoló összeállítását,
h) elkészíti és rögzíti a kifizetési igénylést és a pénzügyi beszámolót az adott Pályázó Tájékoztató Felületén,
i) végrehajtja, véglegezi, benyújtja a pénzügyi-számviteli hiánypótlási felhívásokat,
j) a projektek kapcsán felmerülő ellenőrzéstűrési kötelezettségnek pénzügyi szempontból eleget tesz,
2.9. ellátja a központi költségvetésből igényelhető támogatások igénylésével és elszámolásával kapcsolatos feladatokat,
2.10. végzi a minisztérium intézményi költségvetését érintő egyes megállapodásokkal kapcsolatos pénzügyi elszámolást,
2.11. igényli és nyilvántartja a Magyar Államkincstár által biztosított Kincstári Kártyákat,
2.12. vezeti a lakásépítési alapszámlák analitikus nyilvántartását, valamint intézi a lakásvásárlási és lakáshitel-szerződésekkel kapcsolatos pénzügyi műveleteket,
2.13. kezeli a szociális juttatások keretében nyújtott visszatérítendő és vissza nem térítendő munkáltatói támogatásokat,
2.14. vezeti és kezeli a munkába járással és a hétvégi hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítések nyilvántartását,
2.15. ellátja a házipénztári, valutapénztári és értékkezelési műveleteket,
2.16. ellátja a vagyongazdálkodás pénzügyi-számviteli feladatait, ezen belül különösen:
a) nyilvántartja és leltározza a minisztérium vagyonkezelésében lévő eszközöket,
b) gondoskodik az éves beszámoló leltárral történő alátámasztásáról,
c) lebonyolítja a kezelésében lévő eszközök hasznosítását, selejtezését,
2.17. közreműködik a Magyar Államkincstárral együttműködve a központosított illetményszámfejtési, a társadalombiztosítási kifizetőhelyre háruló számfejtési, nyilvántartási és adatszolgáltatási, továbbá a személyi jövedelemadó előleggel, a társadalombiztosítási járulékokkal és a munkaadót terhelő járulékokkal kapcsolatos adóbevallási, adatszolgáltatási műveletek ellátásában, továbbá ellátja az egyéb járandóságok és külső személyi juttatások számfejtési feladatait, illetve az egyéb személyi juttatásokhoz kapcsolódó feladatokat,
2.18. elkészíti az általános forgalmi adóval, valamint a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos bevallásokat,
2.19. működteti a cafeteria-rendszert, kezeli a cafeteria-rendszerrel kapcsolatos nyilvántartásokat, gondoskodik a cafetéria-juttatások megrendeléséről, végzi a cafetéria-elemek számfejtését,
2.20. kiadja a számfejtésből adódó követelésekkel kapcsolatos fizetési felszólításokat,
2.21. kiadja a jövedelemigazolásokat,
2.22. végzi a cégközlemények közzétételi díjával kapcsolatos befizetések, a céginformációs szolgáltatásokból befolyó bevételek, a jogi szakvizsga, a bírósági végrehajtói szakvizsga, valamint a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga díjbevételeinek nyilvántartását, számlázási műveleteit, a visszafizetési igények elbírálását és lebonyolítását, ellátja az igazságügyi szakértők jogi oktatása és vizsgája, a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakképzettséggel rendelkező személyek továbbképzése, a szerkezetátalakítási szakértők alap- és továbbképzési díjbevételeinek kezelését, a közvetítői és igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak kezelését,
2.23. gondoskodik a minisztérium által vezetett kincstári pénzforgalmi számlaszámra befizetett Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájával kapcsolatos további bevételek, a természetes személyek adósságrendezési nyilvántartásából történő adatszolgáltatásról, tanúsítványok és okiratmásolatok kiadásáról szóló 19/2015. (VIII. 31.) IM rendelet szerinti adatszolgáltatással és tanúsítvány kiállítással kapcsolatos bevételek, továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság hivatalból indított eljárása során felmerülő mintavételi költségek, valamint a laboratóriumi és egyéb vizsgálati költségekkel kapcsolatos bevételek kezeléséről, számlák és számviteli bizonylatok kiállításáról,
2.24. adatot szolgáltat a feladatkörével összefüggésben általa kezelt közérdekű adatok, valamint a politikai felsővezetők javadalmazására vonatkozó adatok közzétételéhez,
2.25. irányítja a hatáskörébe tartozó műveletek vonatkozásában a FEUVE-t,
2.26. teljesíti az évközi és éves statisztikai jelentéseket, valamint a külső és belső ellenőrzést végző szervek részére adatszolgáltatásokat készít,
2.27. a minisztérium nevében megköti a szakszervezeti tagdíj levonásáról szóló megállapodásokat, ideértve a megállapodás módosításának, megszüntetésének, felmondásának aláírását is,
2.28. véleményezi a minden év december 15. napjáig összeállított következő évi kiutazási tervet, egyetértése esetén – annak közigazgatási államtitkárhoz történő felterjesztését megelőzően – pénzügyi ellenjegyzéssel látja el azt.
1.1.5.4. Állandó Képviselet Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály
1. Az Állandó Képviselet Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály kodifikációs feladatai körében közreműködik az Állandó Képviselet diplomatái, szakdiplomatái, valamint az adminisztratív és technikai személyzet tagjainak jogállásáról, továbbá jogviszonyuk egyéb kérdéseiről szóló jogszabályok előkészítésében és véleményezésében.
2. Az Állandó Képviselet Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály gazdálkodással kapcsolatos feladatkörében ellátja a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 3. Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének igazgatása cím gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, amelynek keretében:
a) elkészíti a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatokat, a számviteli politikát, szükség esetén javaslatot tesz szabályzat, valamint intézkedés kiadására,
b) véleményezi a pénzügyi ellenjegyzést igénylő szerződések, megállapodások tervezeteit,
c) gyakorolja az érvényesítési és a pénzügyi ellenjegyzési jogkört,
d) elkészíti az elemi költségvetést, az éves beszámolót, valamint az időközi költségvetési jelentéseket, negyedéves mérlegjelentést, előrejelzést,
e) ellátja a gazdálkodási, pénzkezelési, könyvvezetési kötelezettségeket, az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási és technikai feladatokat,
f) ellátja a működtetés és a vagyongazdálkodás körében a beruházással és a vagyon használatával kapcsolatos feladatokat,
g) ellátja a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéssel (FEUVE) összefüggő feladatokat,
h) közreműködik a beszerzések és a szolgáltatások megrendelésének lebonyolításához kapcsolódó pénzügyi és számviteli feladatok ellátásában,
i) teljesíti a statisztikai jelentéseket,
j) ellátja a belföldi és külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos pénzügyi és elszámolási feladatokat, vezeti a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat,
k) segítséget nyújt a személyi juttatásokra vonatkozó döntések előkészítésében,
l) biztosítja a működéséhez szükséges likviditást,
m) közreműködik a feladatkörével összefüggésben általa kezelt közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos feladatok ellátásában,
n) közreműködik a Magyar Államkincstárral együttműködve a központosított illetményszámfejtési, a társadalombiztosítási kifizetőhelyre háruló számfejtési, nyilvántartási és adatszolgáltatási, továbbá a személyi jövedelemadó előleggel, a társadalombiztosítási járulékokkal és a munkaadót terhelő járulékokkal kapcsolatos adóbevallási, adatszolgáltatási műveletek ellátásában, továbbá ellátja az egyéb járandóságok és külső személyi juttatások számfejtési feladatait, illetve az egyéb személyi juttatásokhoz kapcsolódó feladatokat,
o) megállapítja, bevallja és megfizeti a rehabilitációs hozzájárulást,
p) részt vesz a költségvetés tervezésében és a zárszámadásban,
q) nyilvántartja az előirányzatokat, a módosításokat, az előirányzatok évközi felhasználását, módosítását, elvégzi az intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítással kapcsolatos feladatokat,
r) többletbevétel esetén kezdeményezi az irányító szerv felé az előirányzat-módosítás jóváhagyását,
s) gondoskodik a pénzügyi nyilvántartó program működtetéséről, számviteli bizonylatokat rögzít, biztosítja az analitika és főkönyv egyezőségét,
t) gondoskodik az éves költségvetési beszámoló alátámasztásául szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásáról, biztosítja a főkönyvi adatokkal történő egyezőséget,
u) gondoskodik a leltár elkészítéséről, kapcsolatot tart a leltárfelelősökkel és raktárkezelőkkel, koordinálja az eszközökben történt változások dokumentálását,
v) gondoskodik a felmerülő selejtezési feladatok engedélyeztetéséről és végrehajtásáról,
w) a Magyar Államkincstáron keresztül bonyolítja a forintutalásokat.
3. Az Állandó Képviselet Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály az Állandó Képviselet gazdálkodásával összefüggő feladatai körében:
a) ütemezi az állomáshely pénzellátását,
b) gondoskodik a kihelyezettek és családtagjaik gyógyellátásával és egészségbiztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról, intézkedik az Európai Egészségbiztosítási Kártyák kiállítását illetően,
c) gondoskodik a pénzügyi feladatot érintő munkakörbe kihelyezésre kerülő munkatársak felkészítéséről,
d) megtervezi és felügyeli az Állandó Képviselet gazdálkodását, véleményezi a fejezetek közötti előirányzat-átadásokról szóló megállapodásokat,
e) irányítja és értékeli a külképviselet pénzügyi tevékenységét, naprakész alapdokumentációt állít össze az azt meghatározó információkból, felülvizsgálja az állomáshelyről beérkező pénztárnaplók elszámolásait, és szükség szerint intézkedik azok kijavításáról.
4. Az Állandó Képviselet Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály az Állandó Képviselet személyügyeivel összefüggő feladatai körében:
a) ellátja az Állandó Képviseleten külszolgálatot teljesítő, illetve a felkészülő állományba helyezett
aa) kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonyával és külszolgálatával összefüggő személyügyi műveleteket (kinevezés, kinevezésmódosítás, külszolgálati kirendelés, jogviszony-megszüntetés),
ab) kormánytisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével és a vagyonnyilatkozatok őrzésével összefüggő feladatokat,
ac) kormánytisztviselők és családtagjaik foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának megszervezésével kapcsolatos feladatokat,
ad) kormánytisztviselők és családtagjaik diplomata és szolgálati útlevéllel történő ellátásához kapcsolódó feladatokat,
b) gondoskodik az Állandó Képviselet állománytáblájának naprakész vezetéséről, valamint személyügyi tárgyú statisztikai adatszolgáltatást végez,
c) nyilvántartja és kezeli az Állandó Képviselet állományának és a felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselők személyi anyagát,
d) ellátja az Állandó Képviselet álláshelyeivel kapcsolatos feladatokat, ennek keretében eljár az álláshelyek besorolása, az álláshelyek betöltésére vonatkozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzése vonatkozásában,
e) ellátja a külszolgálatra történő kihelyezéssel, berendeléssel, a diplomáciai rang adományozásával és a soros rangemeléssel kapcsolatos személyügyi feladatokat,
f) kapcsolatot tart a szaktárcákkal, közreműködik a szakdiplomata-jelöltek véleményeztetési eljárásában, közreműködik az Állandó Képviselet szakdiplomata-álláshelyeinek betöltésével összefüggésben a tárcaközi megállapodások előkészítésében,
g) kapcsolatot tart a nemzetbiztonsági ellenőrzés lebonyolítása és tanúsítvány kiállítása érdekében az érintett szakterületekkel,
h) közreműködik a Magyar Államkincstárral együttműködve a központosított illetményszámfejtési, a társadalombiztosítási kifizetőhelyre háruló számfejtési, nyilvántartási és adatszolgáltatási, továbbá a személyi jövedelemadó előleggel, a társadalombiztosítási járulékokkal és a munkaadót terhelő járulékokkal kapcsolatos adóbevallási, adatszolgáltatási műveletek ellátásában, továbbá ellátja az egyéb járandóságok és külső személyi juttatások számfejtési feladatait, illetve az egyéb személyi juttatásokhoz kapcsolódó feladatokat,
i) ellátja az Állandó Képviseleten tartós külszolgálatot teljesítők teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat.
1.1.5.5. Jogi Szolgáltatási Főosztály
1. A Jogi Szolgáltatási Főosztály a büntetőeljárásról szóló törvény alapján az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás iránt indult egyszerűsített kártalanítási eljárások körében:
a) eljár az igazságügyért felelős miniszterhez telepített feladat- és hatáskörök kapcsán,
b) a miniszter nevében megköti az egyszerűsített kártalanítási eljárást lezáró megállapodásokat,
c) intézkedik a kártalanítás kifizetési körében foganatosítandó végrehajtási intézkedések iránt,
d) intézkedik a kártalanítás kifizetésére a Költségvetési Főosztály megkeresésével.
2. A Jogi Szolgáltatási Főosztály a büntetőeljárásról szóló törvény alapján az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás iránt az állammal szemben indult kártalanítási perekkel összefüggő feladatok körében:
a) ellátja az igazságügyért felelős miniszter képviseletét,
b) eljár az adatkérésre vonatkozó rendelkezések végrehajtása során,
c) intézkedik a kártalanítás kifizetésére a Költségvetési Főosztály megkeresésével.
3. A Jogi Szolgáltatási Főosztály az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján ellátott jogi képviseleti feladatok körében:
a) jogvitában, peres és nemperes eljárásban ellátja a minisztérium és a miniszter jogi képviseletét,
b) az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben ellátja a minisztérium képviseletét a közbeszerzésekért felelős miniszter, a közreműködő szervezetek és a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt,
c) gondoskodik a minisztériumot illető, illetve terhelő fizetési kötelezettségek érvényesítéséről, illetve teljesítéséről a pénzügyi fedezetet kezelő főosztály útján,
d) amennyiben a minisztérium, illetve a miniszter képviseletét egyéni ügyvéd vagy ügyvédi iroda látja el, a közigazgatási államtitkár eseti kijelölése alapján ellátja a kapcsolattartásból és a minisztérium érdekeinek érvényesítéséből eredő feladatokat.
4. A Jogi Szolgáltatási Főosztály az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti okiratszerkesztési és okirati ellenjegyzési feladatai körében:
a) elkészíti azokat a polgári jogi szerződéseket, amelyek okirati ellenjegyzését jogszabály írja elő,
b) az a) pont szerinti szerződéseket okirati ellenjegyzéssel látja el, illetve ezzel összefüggésben elvégzi az ügyvédi tevékenységről szóló törvény által előírt műveleteket,
c) amennyiben az a) pont szerinti szerződésekben foglaltak közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzését jogszabály előírja, a minisztérium képviseletében eljár az ezzel kapcsolatos eljárásokban.
5. A Jogi Szolgáltatási Főosztály kodifikációs feladatkörében:
a) a közbeszerzésekről szóló törvény előírásának megfelelően elkészíti a minisztérium közbeszerzési eljárása előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét tartalmazó szabályozást,
b) elkészíti a minisztérium beszerzéseinek rendjére vonatkozó szabályozást,
c) közreműködik a minisztérium gazdasági szakterületének működését, valamint a főosztály feladatkörét érintő egyéb belső normák előkészítésében.
6. A Jogi Szolgáltatási Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) gondoskodik a minisztérium közbeszerzési eljárásainak teljes körű lefolytatásáról a vonatkozó belső szabályzatban vagy egyedi eljárásrendben meghatározottak szerint,
b) a minisztérium számára lefolytatja a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzéseket a vonatkozó belső szabályzatban meghatározottak szerint,
c) ellátja a minisztérium közbeszerzési eljárásainak, közbeszerzési értékhatár alatti szerződéseinek, valamint a közbeszerzésekről szóló törvényben kivételi körbe sorolt beszerzéseinek, továbbá egyéb polgári jogi szerződéseinek nyilvántartásával összefüggő műveleteket a vonatkozó belső szabályzatban meghatározottak szerint,
d) jogi, közbeszerzési szempontból vizsgálja és véleményezi a minisztérium szervezeti egységei beszerzési igényeit,
e) a minisztérium szervezeti egységei adatszolgáltatása alapján összeállítja a minisztérium éves összesített közbeszerzési tervét, továbbá a jogszabályban előírt egyéb beszerzési jellegű tervadatokat, végzi a közbeszerzésekről szóló törvényben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt rendszeres és eseti közzétételi, adatszolgáltatási és egyéb tájékoztató műveleteket,
f) a vonatkozó jogszabályokban és belső szabályzatokban meghatározottak szerint ellátja a minisztérium polgári jogi szerződéseinek – az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti okiratszerkesztésnek nem minősülő – szerkesztésével kapcsolatos feladatokat, továbbá biztosítja a polgári jogi szerződések – az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti okirati ellenjegyzésnek nem minősülő – jogi ellenjegyzését,
g) az Infotv., valamint a vonatkozó belső szabályzat szerint közreműködik az általa előkészített polgári jogi szerződések adatainak a minisztérium honlapján történő közzétételében,
h) a minisztérium alkalmazottja által okozott károk esetén közreműködik az alkalmazottat terhelő kártérítési felelősség érvényesítésében,
i) előkészíti a minisztérium munkáltatói kölcsön- és egyéb szociális szerződéseit.
7. A Jogi Szolgáltatási Főosztály hatásköre nem terjed ki az Állandó Képviselet működésével összefüggő,
a) a 3. pont a) és c) alpontja szerinti jogvitás ügyekre, illetve igényekre,
b) a 4. pont szerinti okiratszerkesztési és okirati ellenjegyzési feladatokra,
c) az 5. pont a) és b) alpontja szerinti szabályozás elkészítésére,
d) a 6. pont a)–g) alpontja szerinti funkcionális feladatok ellátására.
8. A Jogi Szolgáltatási Főosztály hatásköre nem terjed ki az EU-elnökség előkészítésével és végrehajtásával összefüggő, a 6. pont a), b) és f) alpontja szerinti funkcionális feladatok ellátására.
1.2. A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet
1. A Parlamenti Államtitkári Kabinet a 74. §-ban meghatározott feladatokon túl koordinációs feladatai körében:
a) gondoskodik az Emberi Jogi Munkacsoport működésével összefüggő szakmai előkészítő és adminisztratív feladatok ellátásáról,
b) szervezi az Emberi Jogi Munkacsoport, az Emberi Jogi Kerekasztal üléseit,
c) az Emberi Jogi Munkacsoportnak címzett és az Emberi Jogi Munkacsoport kormányhatározatban rögzített feladatkörét érintő, kormányzati intézkedést igénylő megkereséseket megküldi – a Miniszteri Kabinet egyidejű tájékoztatása mellett – a feladat- és hatáskör szerint érintett kormányzati szervnek,
d) kapcsolatot tart az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló civil szervezetekkel, valamint érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel,
e) kapcsolatot tart az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló szervekkel,
f) elősegíti az emberi jogok magyarországi érvényesülésével kapcsolatos szakmai kommunikációt,
g) szerkeszti az Emberi Jogi Munkacsoport honlapját,
h) felel a társadalmi kapcsolatokért.
1.2.0.2. Parlamenti Főosztály
1. A Parlamenti Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) támogatja a miniszter és az államtitkárok parlamenti munkáját, felel az országgyűlési munka előkészítéséért, ennek keretében:
aa) tájékoztatja a minisztérium állami vezetőit és a miniszteri biztosokat az Országgyűlés plenáris ülésének napirendjéről, az ott elhangzottakról, a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő képviselői hozzászólásokról és indítványokról, a miniszteri vagy államtitkári intézkedést igénylő felszólalásokról,
ab) gondoskodik a napirenden kívüli felszólalások, az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések válaszainak elkészíttetéséről, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséről, a szakmai és közéleti szempontoknak megfelelő választervezetek elkészítéséről, valamint ezekhez kapcsolódóan a miniszter, illetve az államtitkárok felkészítéséről,
ac) gondoskodik a miniszter, illetve az államtitkárok részvételéről az Országgyűlés plenáris ülésein, szükség esetén a szakértők részvételének biztosításáról,
ad) gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések – a Miniszterelnöki Kormányiroda érintett szervezeti egységével folytatott szakmai és formai egyeztetést követően történő – benyújtásáról, koordinálja ezek országgyűlési vitáját, és gondoskodik arról, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat által az előterjesztőnek biztosított jogok és kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése határidőben történjen meg,
b) figyelemmel kíséri a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő képviselői indítványokat, gondoskodik az azokkal kapcsolatos szakértői vélemények, nyilatkozatok elkészíttetéséről,
c) felel az Országgyűlés és a minisztérium közötti információs összeköttetésért, folyamatos munkakapcsolatot tart fenn az Országgyűlés állandó, eseti és vizsgálóbizottságaival, albizottságaival, az Országgyűlési képviselőcsoportokkal és a képviselőkkel,
d) felel a bizottsági üléseken a miniszter, illetve az államtitkárok, valamint szükség esetén a szakértői képviselet szervezéséért,
e) felel az Országgyűlés hivatali szerveivel, valamint az egyes minisztériumok parlamenti szervezeti egységeivel való kapcsolattartásért.
2. A Parlamenti Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) közreműködik a minisztérium törvényalkotási programjának elkészítésében,
b) gondoskodik az Országgyűlés plenáris ülésein, illetve a bizottsági üléseken rendszeresen részt vevő minisztériumi munkatársak állandó és eseti parlamenti belépőjéről,
c) tájékoztatást ad a házszabályi rendelkezésekről és az ügyrendi javaslatokról, valamint az Országgyűlés működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről,
d) az országgyűlési ülésszakok ideje alatt hetente tájékoztatást készít a minisztérium állami vezetői és a miniszteri biztosok részére az Országgyűléshez benyújtásra váró, az Országgyűléshez újonnan benyújtott, valamint az országgyűlési tárgyalás alatt álló – a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó – törvényjavaslatokról, országgyűlési határozati javaslatokról és azok tárgyalási menetrendjéről,
e) az egyes ülésszakokat követően tájékoztatást ad az ülésszak alatt kifejtett minisztériumi tevékenységről,
f) gondoskodik a bizottságok tagjai, továbbá a képviselőcsoportok szakmai tájékoztatásának megszervezéséről.
1.2.0.3. Kegyelmi Főosztály
1. A Kegyelmi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
a) előkészíti a kegyelmi felterjesztéseket,
b) előkészíti a kegyelmi eljárás során a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő félbeszakítására vagy elhalasztására vonatkozó döntést,
c) előkészíti a kegyelmi eljárás során az elítélt szakorvosi vizsgálatának elrendelésére vonatkozó döntést,
d) előkészíti a bűnügyi költség és a rendbírság elengedése vagy mérséklése iránti kérelmekre vonatkozó döntést.
1.2.0.4. Igazságügyi Köztestület Felügyeleti Főosztály
1. Az Igazságügyi Köztestület Felügyeleti Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) ellátja az igazságügyi szakértők szakmai képviseleti szervei feletti törvényességi felügyelettel kapcsolatos véleményezési, javaslattételi, döntés-előkészítési műveleteket,
b) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/D. §-a alapján ellátja a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak a Kormány vagy az igazságügyért felelős miniszter rendeletalkotási felhatalmazásába tartozó szabályozási tárgykört érintő iránymutatásának törvényességi felügyeletével kapcsolatos véleményezési, javaslattételi, döntés-előkészítési műveleteket,
c) felügyeli az igazságügyi szakértői tevékenységet,
d) közreműködik a bírósági végrehajtók és a végrehajtási ügyintézők szakvizsgájának alapvető szabályai és feltételei előkészítésében,
e) közreműködik az Igazságügyi Nyilvántartó Rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódóan a főosztály feladatköre szerinti szakmai műveletek ellátásában.
2. Az Igazságügyi Köztestület Felügyeleti Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
a) előkészíti a közjegyzői szervezet tagjaival kapcsolatos döntéseket, továbbá a közjegyző, közjegyzőhelyettes ellen indult fegyelmi ügyben eljár az igazságszolgáltatási érdek érvényesítése érdekében,
b) véleményezési, javaslattételi, döntés-előkészítési, továbbá – a parlamenti államtitkár hatáskörébe tartozó törvényességi felügyeleti intézkedés megtétele kivételével – érdemi ügydöntő feladatokat lát el a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamarák, a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi ügyvédi kamarák, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és az igazságügyi szakértői testületek működése feletti törvényességi felügyelettel kapcsolatban,
c) előkészíti a miniszternek és a parlamenti államtitkárnak az igazságügyi szakértői szervezettel kapcsolatos döntéseit,
d) ellátja az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetését, valamint az igazságügyi szakértők felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakértői igazolványok kezelésével, kiadásával és bevonásával összefüggő műveleteket,
e) hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja az igazságügyi szakértő tevékenységét,
f) dönt az igazságügyi szakértők tekintetében a jogi vizsga alóli felmentésről,
g) az igazságügyi szakértő munkájának értékelését kezdeményezi a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara minőségbiztosítási bizottságánál,
h) kezdeményezheti az igazságügyi szakértő kamarai tagságának felfüggesztését,
i) véleményezési, javaslattételi, döntés-előkészítési műveleteket lát el a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ vonatkozásában a parlamenti államtitkár hatáskörébe tartozó feladatokban,
j) értesítéseket ad ki, továbbá intézkedik és dönt minden, a főosztály feladatkörébe és az Ákr. hatálya alá tartozó, a miniszter és a parlamenti államtitkár hatáskörébe nem utalt ügyben, ideértve a megkeresett szerv vezetője és az eljáró hatóság vezetője feladatkörébe tartozó kérdéseket is.
3. Az Igazságügyi Köztestület Felügyeleti Főosztály egyéb feladatai körében:
a) intézi a feladatkörébe tartozó írásbeli panaszokat, közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és egyéb beadványokat,
b) véleményezi a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok tervezeteit,
c) a miniszter képviselőjeként részt vehet a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szakterületet felülvizsgáló bizottsága ülésén,
d) ellátja az Európai Unióból érkező, a miniszter által irányított és felügyelt területen kiállított oklevelek és bizonyítványok elismerésével összefüggő műveleteket,
e) gondoskodik az igazságügyi szakértői névjegyzékbe újonnan felvett igazságügyi szakértők, valamint az igazságügyi szakértői testületek tagjai eskütételének szervezéséről,
f) gondoskodik az igazságügyi szakértők, szakértői társaságok, igazságügyi szakértői intézmények igazságügyi szakértői névjegyzékben foglalt nyilvános adatainak, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb adatoknak a kormányzati portálon való közzétételéről,
g) gondoskodik az igazságügyi szakértői testület tagjai névsorának, a testület ügyrendjének, az éves munkáról szóló beszámolójának és az éves számviteli beszámolójának a kormányzati portálon való közzétételéről,
h) a Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály bevonásával előkészíti a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által rendszeresített űrlapokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott döntéseket.
4. Az Igazságügyi Köztestület Felügyeleti Főosztály igazságügyi statisztikával összefüggő feladatai körében:
a) ellátja az igazságügyi statisztika rendszerének kialakításával összefüggő feladatokat,
b) feldolgozza a parlamenti államtitkár feladatkörébe tartozó igazságügyi statisztikai adatokat,
c) kialakítja az igazságügyi statisztika rendszerét.
1.2.0.5. Igazságszolgáltatási Kapcsolatok Főosztálya
1. Az Igazságszolgáltatási Kapcsolatok Főosztálya koordinációs feladatai körében:
a) ellátja a konzuli szakmai vizsgát lefolytató vizsgabizottsági tagságból eredő feladatokat,
b) szakmai irányítást gyakorol a szakfordító és tolmácstevékenység felett,
c) ellátja a közvetítői névjegyzék vezetését, valamint a közvetítői igazolványok kezelésével, kiadásával és bevonásával összefüggő műveleteket,
d) részt vesz a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek kapcsolattartóinak uniós csoportjában, előkészíti és koordinálja a magyar álláspontot, előkészíti a kapcsolódó előterjesztéseket,
e) közreműködik az Igazságügyi Nyilvántartó Rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódóan a főosztály feladatköre szerinti szakmai műveletek ellátásában.
2. Az Igazságszolgáltatási Kapcsolatok Főosztálya egyéb feladatai körében:
a) a jogi szabályozás utólagos hatásvizsgálatának elősegítésére az Országos Bírósági Hivatallal az igazságügyi statisztikai adatok elemzésében való együttműködés keretében átveszi, összegzi és elemzi a bíróságok peres és nemperes tevékenységére vonatkozó statisztikai adatokat,
b) hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja a közvetítő tevékenységét, ellátja a vizsgálóbiztosi teendőket a közvetítőkkel szemben lefolytatott vizsgálatok során,
c) előkészíti a miniszternek az Országos Bírói Tanács ülésén való részvételéből adódó feladatokat,
d) közreműködik a parlamenti államtitkárnak az igazságügyi szervekkel (bíróságokkal, ügyészségekkel) és az Országos Bírósági Hivatallal való kapcsolattartásában,
e) közlést ad ki a bíróságnak a halál tényének megállapítására irányuló eljárással összefüggésben történt megkeresésére közveszély, köztudott baleset vagy más súlyos szerencsétlenség fennállásáról, amennyiben az a miniszter feladatkörét érinti,
f) egyetértési jogot gyakorol az egészségügyi közvetítői tanfolyam szervezésére és vizsgáztatásra irányuló tevékenység engedélyezése során,
g) ellátja az Európai Unióból érkező, a miniszter által irányított és felügyelt területen kiállított oklevelek és bizonyítványok elismerésével összefüggő műveleteket,
h) gondoskodik a közvetítők közvetítői névjegyzékben foglalt nyilvános adatainak, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb adatoknak a kormányzati portálon való közzétételéről,
i) a joggyakorlat egységessége érdekében vizsgálja azokat a területeket, ahol jogegységi eljárás indítványozása lehet szükséges,
j) véleményezi a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok tervezeteit,
k) intézi a feladatkörébe tartozó írásbeli panaszokat, közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és egyéb beadványokat,
l) közreműködik az igazságügyi szervekkel (bíróságokkal, ügyészségekkel) és az Országos Bírósági Hivatallal kapcsolatos elemzések elkészítésében.
3. Az Igazságszolgáltatási Kapcsolatok Főosztálya jogiszakvizsga-szervezéssel összefüggő feladatai körében:
a) dönt a jogi szakvizsgára való jelentkezések elfogadásáról, valamint a vizsgáról való távolmaradással kapcsolatos igazolási kérelemről,
b) megszervezi a szóbeli és az írásbeli jogi szakvizsgát, és kijelöli az írásbeli vizsga vizsgabiztosát,
c) gondoskodik a jogi szakvizsgáztatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálat és az online szolgáltatások működtetéséről,
d) ellátja a jogi szakvizsgáztatáshoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott adminisztratív teendőket,
e) gondoskodik a jogi szakvizsga tételsor és a vizsgán irányadó joganyag felülvizsgálatáról és honlapon való közzétételéről,
f) előkészíti a jogi szakvizsga rendszerének működésére vonatkozó koncepciókat.
1.2.0.6. Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája
1. Az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája koordinációs feladatai körében:
a) továbbképzéseket szervez a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi és területi szerveinél a természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő feladatokat ellátók, az önálló bírósági végrehajtók, az igazságügyi szakértők, közvetítők, valamint a felszámolói és vagyonfelügyelői szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek, a szerkezetátalakítási szakértők részére, képzéseket és továbbképzéseket szervez az áldozatsegítés, jogi segítségnyújtás, pártfogó felügyelői szakterületeken,
b) kialakítja a hatáskörébe utalt képzések tematikáját, követelményrendszerét, gondoskodik a tananyagok fejlesztéséről és kiadásáról, a vizsgáztatásról,
c) elkészíti a tevékenységéhez kapcsolódó éves képzési tervet,
d) közreműködik az oktatási, képzési, továbbképzési tevékenységét támogató képzésszervezési informatikai rendszer, továbbá a képzések, továbbképzések, vizsgák lebonyolításához zártrendszerűen használt távoktatási menedzsment rendszer működtetésében,
e) önköltséges képzések esetében együttműködik a Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal az elszámolási rend kialakításában és fenntartásában, a képzési díjak kialakításában és kezelésében,
f) összehangolja és szervezi a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, áldozatsegítő és jogi segítségnyújtó kormánytisztviselők ügyviteli vizsgáját, szakmai képzéseit és továbbképzéseit,
g) kiadja a szakmai feladatellátásához kapcsolódó tanúsítványokat, valamint az okiratokról és tanúsítványokról kiállított másolatot,
h) előkészíti az igazságügyi szakértők jogi ismereti oktatásának és vizsgájának, valamint rendszeres továbbképzésének feltételeit,
i) szervezi és lebonyolítja az igazságügyi szakértők rendszeres jogi oktatását és vizsgáztatását,
j) szervezi és lebonyolítja az önálló bírósági végrehajtójelöltek részére a végrehajtói szakvizsgára felkészítő képzést, a bírósági végrehajtói szakvizsgát és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsgát,
k) szervezi és lebonyolítja a felszámolói és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek kötelező szakmai továbbképzését, a szerkezetátalakítási szakértők listájára történő felvételhez szükséges alapképzést és a szerkezetátalakítási szakértők továbbképzését,
l) dönt a bírósági végrehajtói szakvizsgára, végrehajtási ügyintézői vizsgára bocsátásról,
m) biztosítja az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság és a Bírósági Végrehajtási Szakvizsga Bizottság, valamint az ügyviteli vizsgabizottságok működési feltételeit, gondoskodik a bizottsági tagok kinevezésének előkészítéséről,
n) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
o) rendszeresen adatokat gyűjt és szolgáltat a tevékenységéről.
1.2.0.7. Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály
1. Az Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály szakmai irányítási feladatai körében:
a) ellátja az áldozatsegítéssel, a jogi segítségnyújtással és a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat,
b) ellátja a természetes személyek adósságrendezésével összefüggő kormányzati feladatokat,
c) ellátja az áldozatsegítő központok országos hálózattá fejlesztésével összefüggő feladatokat, ennek keretében közreműködik az áldozatsegítő központok elhelyezéséhez szükséges ingatlanok kiválasztásában, az ehhez szükséges egyeztetéseket lefolytatja, a kialakításhoz kapcsolódó operatív kérdésekben kapcsolatot tart az érintett szervezetekkel,
d) szakmai együttműködést kezdeményez és kapcsolatot tart fenn az áldozatsegítés, a jogi segítségnyújtás, a pártfogó felügyelet, valamint a természetes személyek adósságrendezése területén feladatokat ellátó állami szervekkel, állami és önkormányzati közszolgáltatókkal, civil szervezetekkel, egyházi intézményekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel, ennek keretében szakmai együttműködési megállapodásokat készít elő,
e) közreműködik a szakmai irányítói miniszteri hatáskörök gyakorlásában a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok áldozatsegítési, jogi segítségnyújtási, pártfogó felügyelői, kárpótlási és természetes személyek adósságrendezésével összefüggő feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben,
f) módszertani útmutatókat, ajánlásokat, valamint szakmai állásfoglalásokat készít elő az áldozatsegítési, a jogi segítségnyújtási, pártfogó felügyelői és természetes személyek adósságrendezésével összefüggő hatáskörök jogszerű és országosan egységes gyakorlása érdekében,
g) az áldozatsegítés, a jogi segítségnyújtás, valamint a pártfogó felügyelet országos adatbázisaiból statisztikát vezet és statisztikai kimutatást készít,
h) a pártfogó felügyelet körében rendelkezésére álló adatokat – további feldolgozás, elemzés céljából – megküldi az igazságügyi szolgáltatások statisztikai adatait elemző és feldolgozó szervezeti egység részére,
i) feladatkörét érintően gondoskodik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényben foglalt jelzőrendszeri feladatok ellátásáról,
j) ellátja a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szervének jogszabályban meghatározott feladatait, így különösen
ja) közreműködik a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei és a családi vagyonfelügyelők tevékenysége feletti szakmai felügyelet gyakorlásában,
jb) kialakítja az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez, valamint az adatváltozások bejelentéséhez szükséges kérelem és annak mellékletei formanyomtatványait,
jc) gondoskodik a Családi Csődvédelmi Szolgálat hivatalos honlapján elérhető adatok, tájékoztatók folyamatos aktualizálásáról, a hirdetményi rendszer működtetéséről,
jd) a természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggésben a lakosság részére tájékoztatási feladatokat lát el,
je) a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei útján ellátja a Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos referenciaadat-szolgáltatói feladatokat,
k) működteti az Áldozatsegítő Központokat és az Áldozatsegítő Vonalat,
l) közreműködik a Kormányablak Tudástár aktualizálásában,
m) ellátja a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő különleges meghallgató szobák kialakításáról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat, ennek keretében kiadmányozásra előkészíti a döntéseket.
2. Az Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
a) szakmai támogatást nyújt a büntető- és szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységek ellátásához, szakmai támogatást nyújt a mentori rendszer működéséhez,
b) ellátja a Pártfogó Felügyelői Szolgálat területi szervei által végrehajtott közérdekű munka büntetéshez kapcsolódó foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költségei viseléséhez kapcsolódó feladatokat,
c) a Pártfogó Felügyelői Szolgálat területi szervei igénybejelentését követően a büntető-, illetve szabálysértési ügyekben alkalmazott közvetítői eljárásban a tolmácsszolgáltatás biztosítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,
d) ellátja a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatokat, valamint előkészíti a jogi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződéseket,
e) vezeti az ARE nyilvántartást, az ARE nyilvántartásból kérelemre adatszolgáltatást nyújt, tanúsítványt, illetve hiteles és nem hiteles okiratmásolatot állít ki,
f) gyakorolja a felügyeleti szerv hatásköreit a jogi segítségnyújtási, valamint az áldozatsegítési hatósági ügyekben, ennek keretében a miniszter nevében kiadmányozza a döntéseket,
g) véleményezési, döntés-előkészítő és érdemi ügydöntő feladatokat lát el a természetes személyek adósságrendezési, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési, valamint pártfogó felügyelői szakterületeken.
3. Az Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály egyéb feladatai körében:
a) egyedi ügyekben közvetlen szakmai támogatást nyújt az Áldozatsegítő Szolgálat, a Családi Csődvédelmi Szolgálat, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat területi szervei számára,
b) feladatkörét érintően közreműködik az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája által szervezett és lebonyolított képzésekben és továbbképzésekben,
c) ellenőrzi az Áldozatsegítő Szolgálat és a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat területi szervei által felterjesztett behajthatatlan tartozások törlésével kapcsolatos kérelmeket, és azok megalapozottsága esetén kezdeményezi a tartozás törlését,
d) ellátja a feladatkörét érintő panaszok és közérdekű bejelentések tekintetében a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényben meghatározott feladatokat,
e) a pártfogó felügyelői feladatokkal kapcsolatban a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti közvetítői tevékenység végzésére vonatkozó pályázatot és szerződést előkészíti,
f) folyamatosan figyelemmel követi a feladatkörét érintő joggyakorlat alakulását,
g) közreműködik a feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében,
h) közreműködik a feladatkörét érintő szakmai rendezvények, konferenciák szervezésében és lebonyolításában,
i) előkészíti a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikke szerinti beszámolót,
j) ellátja a pártfogó felügyelői tevékenységgel, az áldozatsegítéssel, a jogi segítségnyújtással és a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó, országosan egységes informatikai rendszerek szakmai felügyeletét,
k) feladatkörét érintően szakmai támogatást nyújt az igazságügyi szakmai hazai és nemzetközi támogatások, pályázatok lebonyolításához,
l) feladatkörét érintően közreműködik a minisztérium feladatkörébe tartozó közérdekű adatigénylések teljesítésében,
m) ellátja az Áldozatsegítő Központok kialakításával és fenntartásával összefüggő feladatokat,
n) ellátja az áldozatsegítő szolgálat által hozott állami kárenyhítést megállapító és nem készpénzkifizetést előirányzó azonnali pénzügyi segélyt megállapító határozatok szakmai teljesítésigazolását,
o) közreműködik az áldozatsegítés, a jogi segítségnyújtás, a pártfogó felügyelet, valamint a természetes személyek adósságrendezése területén kötendő támogatási szerződések előkészítésében, kezdeményezi azok megkötését a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál, továbbá szakmai támogatást biztosít a támogatási szerződésekben foglaltak megvalósításához,
p) közreműködik az áldozatsegítés és az Áldozatsegítő Központok, valamint az Áldozatsegítő Vonal népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásában.
1.3. AZ EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.3.0.2. Kiemelt Nemzetközi Koordinációs Főosztály
1. A Kiemelt Nemzetközi Koordinációs Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) figyelemmel kíséri a magyar alkotmányos identitás védelme szempontjából kiemelt jelentőségű nemzetközi és európai uniós kezdeményezéseket, közreműködik a kapcsolódó magyar álláspont kialakításában,
b) ellátja a magyar alkotmányos identitás védelme szempontjából kiemelt jelentőségű, az EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály és az Európai Bírósági Főosztály feladatkörébe nem tartozó, európai uniós eljárásokkal és mechanizmusokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat, elvégzi az azokkal összefüggő döntések szakmai előkészítését,
c) közreműködik a szakmai álláspont kialakításában a magyar alkotmányos identitás védelme szempontjából kiemelt jelentőségű, az EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály és az Európai Bírósági Főosztály feladatkörébe tartozó eljárásoknál,
d) a nemzetközi szervezetek magas szintű delegációinak fogadásával, illetve a nemzetközi ellenőrzési mechanizmusokban való részvétellel kapcsolatban az Emberi Jogi Főosztállyal, illetve az Emberi Jogi Munkacsoport Titkárságával együttműködésben ellátja az Emberi Jogi Főosztály feladatkörébe nem tartozó, a magyar alkotmányos identitás védelme szempontjából kiemelt jelentőségű szakmai koordinációs, előkészítési és utókövetési feladatokat,
e) részt vesz az alapvető jogokkal foglalkozó tanácsi munkacsoportban (FREMP), előkészíti és koordinálja a magyar álláspontot, elkészíti a kapcsolódó előterjesztéseket,
f) ellátja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége nemzeti kapcsolattartói feladatait,
g) ellátja az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos nemzeti fókuszpont feladatait.
1.3.0.3. EU Politikai Kommunikációért és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Főosztály
1. Az EU Politikai Kommunikációért és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Főosztály:
a) felel az Európai Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával való hazai és uniós relevanciájú kapcsolatok kialakításáért és kapcsolattartásért a magyar érdekek uniós döntéshozatalba történő minél hatékonyabb becsatornázása okán,
b) strukturálja és értékeli a kapcsolatépítés során kapott információkat, amelyeket becsatornáz az európai uniós ügyekért felelős államtitkár számára,
c) összeállít horizontális tárgyalási felkészítő anyagokat és háttéranyagokat az európai uniós ügyekért felelős államtitkár számára,
d) elemzéseket készít az Európai Unió intézményrendszerével, annak működésével kapcsolatosan, és az EU Koordinációs és Elnökségi Főosztállyal együttműködve kialakítja a vonatkozó magyar álláspontot,
e) az érintett szakmai főosztályokkal együttműködve javaslatokat fogalmaz meg az Európa jövőjéről szóló uniós szintű konferenciával kapcsolatos tartalmi, stratégiai kérdésekben, koordinálja a kezdeményezéshez köthető rendezvények szervezését, szükség szerint együttműködve a minisztérium vagy a szaktárcák más szervezeti egységeivel,
f) figyelemmel kíséri az az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottság intézményeiben bekövetkező személyi változásokat, gondoskodik a megfelelő magyar szakértők jelöléséről,
g) feladat- és hatáskörében koordinálja a közigazgatásban a minisztérium hatáskörébe tartozó nemzeti szakértői jelöléseket, amelynek keretében gondoskodik a tárcák tájékoztatásáról a megüresedő nemzeti szakértői helyek kapcsán, figyelemmel kíséri a jelöléseket, valamint kapcsolatot tart a már kiválasztott nemzeti szakértőkkel, akiknek beszámolási kötelezettségük van a minisztérium felé,
h) koordinálja az európai uniós személyzetpolitikával kapcsolatos magyar álláspont kidolgozását, és hozzájárul annak a Személyzeti Szabályzat Munkacsoport (SRWP) ülésein való képviseletéhez, az Állandó Képviselet EU Intézményi- és Személyügyekért felelős munkatársának bevonásával,
i) ellátja az uniós intézményekben a személyzeti kérdések nyomon követését, a magyar jelölések bejelentését, nyilvántartását, az Európai Unió személyzeti szabályzata alkalmazásával és módosításával kapcsolatos feladatokat, a magyar álláspont meghatározását, továbbá kialakítja és működteti az uniós intézményekben dolgozó magyar tisztviselőkkel való kapcsolattartás rendszerét, valamint kapcsolatot tart az Európai Unió Személyügyi Hivatalával (EPSO),
j) ellátja az EKTB Személyzeti Szabályzat munkacsoportra vonatkozó vezetői és koordinációs feladatokat,
k) feladat- és hatáskörében figyelemmel kíséri és előmozdítja az európai intézményeknél gyakornoki pozíciók betöltését,
l) koordinálja a közigazgatásban a nemzeti szakértői gyakornoki programot (NEPT),
m) a magyar közigazgatáson belüli európai uniós szakemberpótlás érdekében ellátja a Nemzetek Európája Karrierprogramhoz kapcsolódó koordinációs feladatokat,
n) feladatkörében részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, valamint javaslatot tesz az Állandó Képviselet utasítására,
o) felel az európai uniós döntésekben érintett magyar társadalmi és gazdasági szereplőkkel történő kapcsolatok kialakításáért és kapcsolattartásért, valamint elősegíti a magyar gazdasági érdekérvényesítést az Európai Unióban,
p) felel az uniós ügyekkel foglalkozó magyar és nemzetközi kutatóközpontokkal és egyetemekkel történő kapcsolatok kialakításáért és kapcsolattartásért,
q) ellátja a hatáskörébe tartozó kérdésekkel az Állandó Képviseleten foglalkozó szakdiplomaták szakmai irányítását.
1.3.0.4. Emberi Jogi Főosztály
1. Az Emberi Jogi Főosztály kodifikációs feladatai körében:
a) közreműködik az emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályok előkészítésében,
b) kezdeményezi a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hazai emberi jogi jogszabályok alkotását, e kötelezettségekre tekintettel véleményezi azok tervezetét,
c) megkeresés alapján véleményezi a jogszabálytervezeteket Magyarország emberi jogi nemzetközi kötelezettségeivel való összhang szempontjából.
2. Az Emberi Jogi Főosztály nemzetközi feladatai körében:
a) ellátja az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban Magyarország Kormányának képviseletéből adódó műveleteket,
b) részt vesz az Emberi Jogok Európai Egyezménye kiegészítő és módosító jegyzőkönyveinek kidolgozásában, és előkészíti az azokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,
c) folyamatosan vizsgálja az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatát, és tájékoztatja a kodifikációs műveleteket ellátó szervezeti egységeket a munkájuk során hasznosítható ismeretekről,
d) biztosítja az Európa Tanács Emberi Jogi Európai Igazgatótanácsába a magyar képviselők folyamatos kijelölését, illetve azoknak az Igazgatótanácsban és az alárendelt munkaszervek tevékenységében való részvételét,
e) közreműködik az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi egyezmények végrehajtásáról szóló időszakos jelentésekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításában,
f) közreműködik az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi egyezmények alapján benyújtott egyéni panaszokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításában,
g) közreműködik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtti egyetemes emberi jogi felülvizsgálati eljárásban és az ENSZ speciális emberi jogi mechanizmusaival, valamint egyéb nemzetközi szervezetek emberi jogi mechanizmusaival kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításában,
h) közreműködik az Európa Tanács és az ENSZ keretében folyó emberi jogi normaalkotással kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításában.
1.3.1. AZ EURÓPAI UNIÓS JOGI ÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.3.1.2. EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály
1. Az EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében:
a) ellátja az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokhoz kapcsolódó kormányzati koordinációt, kidolgozza, egyezteti és képviseli a magyar álláspontot, elkészíti az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket és válaszokat,
b) ellátja az Európai Bizottságtól az EU Pilot rendszerben érkező, a kötelezettségszegési eljárásokat megelőző megkeresések kormányzati koordinációját, kidolgozza és egyezteti a magyar álláspontot, valamint megküldi azt az Európai Bizottság részére,
c) ellátja az Európai Bizottságtól érkező, a kötelezettségszegési eljárásokat megelőző adminisztratív megkeresések kormányzati koordinációját, kidolgozza és egyezteti a magyar álláspontot.
2. Az EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) gondoskodik a műszaki tartalmú jogszabálytervezetek tekintetében a külön kormányrendelet szerinti notifikációs feladatok teljesítéséről,
b) a kötelezettségszegési és azt megelőző eljárások szempontjából, valamint a feladatkörébe eső tárgykörben véleményezi a jogszabálytervezeteket, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztéseket, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,
c) közreműködik a jogharmonizáció helyzetéről szóló jelentés, illetve előterjesztés elkészítésében,
d) részt vesz az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyekben képviselt magyar álláspont kialakításában,
e) működteti a szolgáltatási notifikációs központot, a szolgáltatásnyújtás korlátozásainak jogszabályban meghatározott bejelentési eljárásához kapcsolódóan ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat, összehangolja a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásával összefüggésben felmerülő kérdésekkel kapcsolatos álláspontot,
f) működteti a SOLVIT központot, ennek keretében kapcsolatot tart a többi tagállam SOLVIT központjával, az Európai Bizottsággal és az érintett hazai hatóságokkal, részt vesz a SOLVIT tevékenységének hazai promóciójában,
g) ellátja a belső piaci információs rendszer jogszabályban meghatározott nemzeti koordinátori feladatait,
h) ellátja a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatban jogszabályban meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokban az egyes nemzetközi szervezetek, az Európai Unió intézményei és tagállamai felé megteendő, illetve az ezektől érkező értesítések és bejelentések továbbításával összefüggő feladatokat.
3. Az EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) az Európai Bizottság által összeállított Belső Piaci Eredménytábla előkészítésének keretében koordinálja a szükséges hazai intézkedéseket,
b) gondoskodik a külön kormányrendeletben meghatározott speciális notifikációnak az Európai Unió érintett intézményének történő megküldéséről.
1.3.1.3. Európai Uniós Jogi Főosztály
1. Az Európai Uniós Jogi Főosztály kodifikációs feladatai körében ellátja a jogharmonizációs tevékenységről, a jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését.
2. Az Európai Uniós Jogi Főosztály véleményezési feladatai körében:
a) részt vesz az Európai Unió alapját képező szerződésekkel, az Európai Unió jogrendjével és intézményeinek helyzetével, az Európai Unió intézményeinek működésével, a tagállami részvételre vonatkozó hazai eljárási renddel és a tagállami részvételből eredő kötelezettségek teljesítésének horizontális kérdéseivel összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezete véleményezésében,
b) az Európai Unió jogának való megfelelés szempontjából véleményezi a jogszabálytervezeteket, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztéseket, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.
3. Az Európai Uniós Jogi Főosztály nemzetközi és európai uniós vonatkozású feladatai körében:
a) a miniszter igazságügyi vonatkozású feladatai tekintetében részt vesz az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont kialakításával összefüggő minisztériumi tevékenység koordinációjában, véleményezi az ezzel összefüggő előterjesztéseket,
b) ellátja a Bel- és Igazságügyi Tanács üléseinek előkészítését,
c) az európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár feladat- és hatáskörében kapcsolatot tart az EKTB-titkársággal,
d) figyelemmel kíséri az Európai Unió jogának változását, az új jogi aktusok és egyéb kiemelt kezdeményezések tervezetének kibocsátását,
e) szükség esetén jogi véleményt készít az európai uniós jogi aktusok tervezeteiről és egyéb kezdeményezésekről, különös tekintettel azoknak az Európai Unió alapját képező szerződésekkel való összhangjának szempontjából,
f) figyelemmel kíséri az Európai Unió jogi aktusainak nyilvántartására, az európai uniós jogi adatbázisokra vonatkozó fejleményeket, koordinálja az ezekkel kapcsolatban képviselendő kormányzati álláspont kialakítását,
g) figyelemmel kíséri az Európai Unió jogi aktusai tervezeteinek, valamint az elfogadott uniós jogi aktusoknak a magyar nyelvű szövegét, szükség esetén koordinálja és előkészíti az azok helyesbítésére irányuló javaslatokat,
h) kialakítja és képviseli a jobb jogalkotással kapcsolatos intézményközi megállapodásra, valamint a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusokra vonatkozó jogi kérdésekkel összefüggésben képviselendő tárgyalási álláspontot.
4. Az Európai Uniós Jogi Főosztály jogharmonizációs vonatkozású feladatai körében:
a) figyelemmel kíséri az Európai Unió jogának változását, új jogi aktusok kibocsátását, és közreműködik az ezekből következő jogalkotási műveletek meghatározásában, tájékoztatja a minisztériumok, illetve egyéb állami szervek érintett szervezeti egységeit a feladatkörükbe tartozó európai uniós jogi aktusok kibocsátásáról és változásáról,
b) az EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztállyal együttműködve ellátja a jogharmonizációs feladatok meghatározásával, programozásával és teljesítésük ellenőrzésével összefüggő koordinatív feladatokat, koncepcionális, illetve intézkedési javaslatokat dolgoz ki ezeken a területen, és kialakítja a jogharmonizációs tevékenység módszertanát,
c) adatbázisba rendezi a jogharmonizációs feladatokat, ellátja az e célból bevezetett elektronikus rendszer tekintetében a jogharmonizációs feladatok elektronizált nyilvántartásával kapcsolatos egyes koordinatív feladatokat,
d) gondoskodik az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott notifikációs feladatok teljesítéséről,
e) jelentést, illetve előterjesztést készít a Kormány számára az európai uniós tagságból származó jogalkotási kötelezettségek teljesítésében tapasztalható elmaradásokról,
f) közreműködik az Európai Bizottság által az uniós jog megsértése miatt Magyarország ellen indított eljárásokkal, az EU Pilot eljárásban érkező megkeresésekkel, valamint az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokkal kapcsolatos előterjesztések, beadványok és válaszok előkészítésében.
5. Az Európai Uniós Jogi Főosztály egyéb feladatai körében koordinálja a Nemzeti Jogszabálytárban közzéteendő jogszabályfordítások elkészítését, előkészíti a közzétételt, emellett figyelemmel kíséri és szükség esetén a jogszabályi változásokhoz igazítja a közzétett jogszabályfordításokat.
1.3.1.4. Európai Bírósági Főosztály
1. Az Európai Bírósági Főosztály koordinációs és képviseleti feladatai körében:
a) gondoskodik arról, hogy a minisztérium feladatkörük szerint érintett szervezeti egységei, az érintett más minisztériumok és államigazgatási szervek naprakész tájékoztatást kapjanak az Európai Unió Bírósága előtt indult új eljárásokról, a Magyarország részvételével zajló eljárásokban az eljárások állásáról és előrehaladásáról, valamint az ilyen, illetve egyéb szempontból jelentős eljárásokban a főtanácsnoki indítványokról és az ítéletekről,
b) ellátja az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat, előkészíti az eljárásokban történő részvétellel összefüggő döntéseket,
c) az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban ellátja a Kormány képviseletét az írásbeli és a szóbeli szakaszban, előkészíti és – jóváhagyást követően – benyújtja a beadványokat és egyéb iratokat, előkészíti és képviseli a tárgyaláson képviselendő álláspontot, fogadja az Európai Unió Bíróságától érkező iratokat,
d) adatbázisba rendezi az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárásokat és az eljárásokhoz kapcsolódó feladatokat,
e) figyelemmel kíséri az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, és közreműködik az ítéletekből esetlegesen következő jogalkotási feladatok meghatározásában,
f) ellátja az Európai Unió Bíróságának szervezetével és eljárásával kapcsolatos uniós jogi aktusok tervezeteire, valamint az Európai Unió Tanácsában az európai bírósági eljárásokat érintő dokumentumokra vonatkozó magyar álláspont kialakításával kapcsolatos feladatokat,
g) képviseli a magyar álláspontot az Európai Unió Tanácsának az Európai Unió Bíróságával foglalkozó munkacsoportjában,
h) kapcsolatot tart és szükség szerint egyeztet az Európai Unió más tagállamainak az Európai Unió Bírósága előtti képviseletet ellátó meghatalmazottjaival,
i) szükség szerint közreműködik az Európai Bizottság által az uniós jog megsértése miatt Magyarország ellen indított eljárásokkal, valamint az eljárásokat megelőző megkeresésekkel kapcsolatos előterjesztések, beadványok és válaszok előkészítésében.
1.3.2. AZ EURÓPA-POLITIKÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR (EURÓPAI IGAZGATÓ) IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.3.2.2. EU Koordinációs és Elnökségi Főosztály
1. Az EU Koordinációs és Elnökségi Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) ellátja az európai uniós ügyek kormányzati és minisztériumon belüli koordinációját,
b) működteti az európai uniós tagsággal kapcsolatos kormányzati koordinációs rendszert, kidolgozza az azzal kapcsolatos eljárási szabályokat és iránymutatásokat,
c) előkészíti, megszervezi és utóköveti az EKTB üléseit, azokról emlékeztetőt készít,
d) a szakmai főosztályokkal és a szaktárcákkal együttműködve elkészíti az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének féléves programjáról szóló tájékoztatót,
e) felel az európai uniós kormányülések előkészítéséért, ezen belül gondoskodik az ülések napirendi javaslatának előkészítéséről, együttműködve a feladat- és hatáskörrel rendelkező kormányzati szervekkel, koordinálja és véleményezi az ülésre benyújtott előterjesztéseket, jelentéseket, valamint ellenőrzi a Kormány által elrendelt utóegyeztetéseket, illetve összegzi az európai uniós kormányülések döntéseinek végrehajtását,
f) felkészítő anyagot készít a miniszterelnök és a miniszter számára az európai uniós kormányüléseken szereplő előterjesztések és jelentések vonatkozásában,
g) a Költségvetési Főosztállyal, valamint az Elnökségi Gazdálkodási és Beszerzési Főosztállyal együttműködve koordinálja a tolmácsolási borítékot és a tanácsi utazások fedezésére szolgáló nemzeti borítékot,
h) az érintett szakmai főosztályokkal együttműködve előkészíti az Európai Tanács és az Általános Ügyek Tanácsa ülésein képviselendő magyar álláspontot és tárgyalási dossziékat,
i) az érintett szaktárcákkal és szakfőosztályokkal együttműködve előkészíti és gondoskodik az Európai Unió Tanácsának üléseire készült mandátumok EKTB általi jóváhagyásáról,
j) koordinálja az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény VI. Fejezetében meghatározott kormányzati feladatokat,
k) ellátja a hatáskörébe tartozó kérdésekben az Állandó Képviseleten foglalkozó szakdiplomaták szakmai irányítását.
2. Az EU Koordinációs és Elnökségi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
a) szükség szerint részt vesz az Általános Ügyek Tanácsa, valamint az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek munkájában, így a feladatköréhez tartozó területeken a tanácsi munkacsoportok és az Európai Bizottság mellett működő tagállami részvétellel működő bizottságok ülésein,
b) részt vesz a feladatkörébe tartozó európai uniós politikák és szakterületek elemzésében,
c) feladatkörében biztosítja a magyar tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában, és közreműködik a magyar érdekek érvényesítésében,
d) ellátja az alapszerződések módosításával kapcsolatos magyar álláspont kialakítását és képviseletét,
e) közreműködik az Európa jövőjéről szóló konferenciát, illetve az EU reformját célzó tárgyalásokkal kapcsolatos ügyeket illetően a magyar álláspont kialakításában, a folyamatok nyomon követésében és koordinálásában, különösen az Általános Ügyek Tanácsában, az Európai Unió Tanácsának Általános Ügyek munkacsoportjában, az Állandó Képviselők Bizottságaiban, valamint minden, a témával foglalkozó egyéb Tanácson belüli vagy intézményközi egyeztetés során, együttműködve az érintett szakfőosztályokkal és szaktárcákkal,
f) működteti az EKTB-t, ellátja annak titkársági feladatait, továbbítja a jóváhagyott tárgyalási mandátumokat az Állandó Képviselet részére (Állandó Képviselők Bizottsága I., Állandó Képviselők Bizottsága II.),
g) ellátja az EKTB működésével összefüggő egyéb feladatokat (tagok, szakértői csoportok, szakértői csoportok tagjainak nyilvántartása, tanácsi munkacsoportokban részt vevő tárcák, tanácsüléseket előkészítő tárcák nyilvántartása, adminisztrálása, szabályozási feladatok),
h) ellátja az EKTB intézményi szakértői csoportjának vezetői és titkársági feladatait, kialakítja és koordinálja a szakértői csoporthoz tartozó tanácsi munkacsoportokban képviselendő magyar álláspontot (különös tekintettel az Általános Ügyek munkacsoportjára),
i) felelős az Európai Unió Tanácsának 2024. második félévi magyar elnökségi felkészüléséért, és ellátja az elnökségi felkészüléssel kapcsolatos kormányzati koordinációs feladatokat, ezen belül a biztosítja a magyar EU-elnökségi program, a 18 hónapos trió elnökségi program és a magas szintű események magyar EU-elnökségi alatti naptárának előkészítését, koordinálását és végrehajtásának nyomon követését, az ezzel kapcsolatos előterjesztések, tájékoztatók elkészítését, együttműködésben a szakmai főosztályokkal, külképviseletekkel és a szaktárcákkal, biztosítja a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos személyügyi feladatok koordinációját,
j) ellátja az EU-elnökség Kormánybizottság és annak szakértői munkacsoportja titkársági feladatait,
k) a magyar EU-elnökségi felkészülést érintő kérdésekben kapcsolatot tart és együttműködik az uniós intézményekkel, a trió elnökség másik két országával és a többi európai uniós tagállammal,
l) a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos feladatokkal összefüggésben kapcsolatot tart az Országgyűléssel,
m) kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekben az uniós intézményekkel, az európai uniós tagállamok Magyarországra akkreditált képviseleteivel, valamint Magyarország európai uniós tagállamokba akkreditált külképviseleteivel.
3. Az EU Koordinációs és Elnökségi Főosztály egyéb feladatai körében:
a) részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, a feladatkörébe tartozó kérdésekben előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, és javaslatot tesz az Állandó Képviselet utasítására,
b) javaslatot tesz a Kormány Európa-politikájával kapcsolatos feladatokra,
c) összeállítja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a miniszter és az Európai ügyekért felelős államtitkár európai uniós tematikájú tárgyalási dossziéit a szakmai főosztályok által elkészített anyagok alapján a szakmai főosztályokkal együttműködve,
d) elemzéseket készít az Európai Unió intézményrendszerével, annak működésével kapcsolatosan, és az EU Politikai Kommunikáció és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Főosztállyal együttműködve kialakítja a vonatkozó magyar álláspontot.
1.3.2.3. Európai Uniós Általános Ügyek, Gazdaságpolitikai és Migrációs Főosztály
1. Az Európai Uniós Általános Ügyek, Gazdaságpolitikai és Migrációs Főosztály (rövidítése: COREPER II.) európai uniós és nemzetközi feladatai körében ellátja az európai uniós politikák és szakterületek kormányzati koordinációját az alábbiak szerint:
a) gazdaságpolitika (Európai Unió éves költségvetése, európai szemeszter, adózás, statisztika, pénzügyi szolgáltatások, tőke szabad mozgása, pénzmosás elleni küzdelem, csalás elleni küzdelem, Európai Csalás Elleni Hivatal tevékenysége, vámpolitika, nemzetközi pénzügyi szervezetek),
b) bel- és igazságügyi együttműködés (schengeni övezet irányítása és bővítése, migráció, menekültügy, határigazgatás, vízumpolitika, személyek szabad áramlásának belügyi aspektusai, fellépés a szervezett bűnözéssel, emberkereskedelemmel, terrorizmussal szemben, adatvédelem, büntető- és polgári igazságügyi együttműködés, valamint e feladata körében nyomon követi a közös kül- és biztonságpolitika migrációs aspektusait),
c) általános ügyek [Európai Unió többéves pénzügyi kerete, kohéziós politika, Európai Unió bővítése, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépésével (BREXIT) kapcsolatos feladatok, stratégiai előrejelzés],
d) külügyek [külpolitika, közös biztonság- és védelempolitika, fejlesztési együttműködés, közös kereskedelempolitika (az Európai Unió fellépése a Kereskedelmi Világszervezetben, az OECD Kereskedelmi és Beruházási bizottságaiban, illetve más releváns nemzetközi gazdasági szervezetekben), multilaterális kereskedelmi tárgyalások, kétoldalú és regionális szabadkereskedelmi és beruházási megállapodások].
2. Az Európai Uniós Általános Ügyek, Gazdaságpolitikai és Migrációs Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) szükség szerint részt vesz az Általános Ügyek Tanácsa, a Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (ECOFIN), a Bel- és Igazságügyi Tanács, a Külügyek Tanácsa (külügyi, védelempolitikai, kereskedelempolitikai, valamint nemzetközi fejlesztési formációk), valamint az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek munkájában, így a feladatköréhez tartozó területeken a tanácsi munkacsoportok és az Európai Bizottság mellett működő tagállami részvétellel működő bizottságok ülésein,
b) részt vesz a feladatkörébe tartozó európai uniós politikák és szakterületek elemzésében,
c) feladatkörében biztosítja a magyar tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában, és közreműködik annak képviseletében,
d) feladatkörében részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, valamint javaslatot tesz az Állandó Képviselet utasítására,
e) ellátja a hatáskörébe tartozó kérdésekkel az Állandó Képviseleten foglalkozó szakdiplomaták szakmai irányítását,
f) kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekben az uniós intézményekkel, az európai uniós tagállamok Magyarországra akkreditált képviseleteivel, valamint Magyarország európai uniós tagállamokba akkreditált külképviseleteivel.
3. Az Európai Uniós Általános Ügyek, Gazdaságpolitikai és Migrációs Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) tárgyalási felkészítő- és háttéranyagokat készít a külföldi partnerekkel folytatandó magas szintű tárgyalásokhoz,
b) az Európai Unió és a tagállamok gazdaságával és migrációs politikájával, továbbá az Általános Ügyek Tanácsa alá tartozó, valamint az európai uniós relevanciájú külkapcsolati kérdésekkel kapcsolatos elemzéseket, összefoglalókat, javaslatokat készít,
c) működteti az Európai Unió többéves pénzügyi keretével foglalkozó tárcaközi munkacsoportot.
4. Az Európai Uniós Általános Ügyek, Gazdaságpolitikai és Migrációs Főosztály egyéb feladatai körében követi a G7 és a G20 tevékenységét, szükség esetén összefoglalókat és javaslatokat készít.
1.3.2.4. Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály
1. Az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály (rövidítése: COREPER I.) koordinációs feladatai körében ellátja az európai uniós politikák és szakterületek kormányzati koordinációját az alábbiak szerint:
a) infrastruktúra (energetika, nukleáris biztonság, közlekedés, távközlés, információs technológia, postai szolgáltatások),
b) környezetvédelem (természetvédelem, levegőminőség, környezeti zaj- és rezgésvédelem, hulladékgazdálkodás, talajvédelem, vegyi anyagok, vízpolitika),
c) mezőgazdaság (közös agrárpolitika, halászat, erdészet, mezőgazdasági kereskedelem, mezőgazdasági állami támogatások, állatjólét, állat- és növényegészségügy, genetikailag módosított szervezetek, biogazdálkodás, vidékfejlesztés),
d) klímapolitika,
e) versenyképesség, áruk szabad áramlása, szolgáltatások szabad áramlása, személyek szabad mozgása, jobb jogalkotás, fogyasztóvédelem, piacfelügyelet, társasági jog, műszaki harmonizáció, közbeszerzés, versenypolitika, állami támogatások, szellemi tulajdon, iparpolitika, kis- és középvállalkozási politika, kutatás-fejlesztési és innovációs politika, űrpolitika, turizmus, audiovizuális politika, szerencsejátékokkal kapcsolatos szabályozás,
f) foglalkoztatáspolitika, szociális politika, népegészségügy, társadalmi befogadás és esélyegyenlőség, oktatás, képzés, kultúra, sport, ifjúságpolitika, diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése, a szociális biztonsági rendszerek koordinációja, audiovizuális politika.
2. Az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
a) szükség szerint részt vesz a Versenyképességi Tanács, a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, az Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács, a Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács, a Környezetvédelmi Tanács, valamint az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek munkájában, így a feladatköréhez tartozó területeken a tanácsi munkacsoportok és az Európai Bizottság mellett működő tagállami részvétellel működő bizottságok munkájában,
b) részt vesz a feladatkörébe tartozó európai uniós politikák és szakterületek elemzésében,
c) feladatkörében biztosítja a magyar tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában, és közreműködik annak képviseletében,
d) feladatkörében részt vesz az EKTB ülésein, szakértői csoportjainak munkájában, előterjesztéseket, tájékoztatókat készít, valamint javaslatot tesz az Állandó Képviselet utasítására,
e) kapcsolatot tart az Állandó Képviselet munkatársaival,
f) kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó szakpolitikai kérdésekben az uniós intézményekkel, az európai uniós tagállamok Magyarországra akkreditált képviseleteivel, valamint Magyarország európai uniós tagállamokba akkreditált külképviseleteivel.
3. Az Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály funkcionális feladatai körében közreműködik az Európai Unió oktatási, kulturális, foglalkoztatási, szociális, ifjúsági, sport, népegészségügyi, esélyegyenlőségi, audiovizuális politikai, áruk, szolgáltatások és személyek szabad áramlására vonatkozó, fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti, társasági jogi, műszaki harmonizációs, versenypolitikai, állami támogatási, közbeszerzési, szellemi tulajdoni, versenyképességi, kutatási-fejlesztési és innovációs, mezőgazdasági és halászati, környezetvédelmi, klíma- és energiaügyi, közlekedési és távközlési, iparpolitikai, kkv-politikai, űrpolitikai, turisztikai, információs technológiai, valamint szerencsejátékokra és postai szolgáltatásokra vonatkozó politikájával kapcsolatos kormányzati feladatok elkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében.
1.3.3. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA 2024. MÁSODIK FÉLÉVI MAGYAR ELNÖKSÉGE OPERATÍV FELADATAINAK ELŐKÉSZÍTÉSÉÉRT ÉS LEBONYOLÍTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.3.3.2. Elnökségi Kommunikációs és Informatikai Főosztály
1. Az Elnökségi Kommunikációs és Informatikai Főosztály az EU-elnökséggel összefüggésben:
a) ellátja az EU-elnökségi arculattal és kommunikációval kapcsolatos feladatokat,
b) funkcionális feladati körében részt vesz az az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévének magyar elnöksége alatti sajtóesemények megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében,
c) gondoskodik az elnökség ideje alatt, az elnökséghez kapcsolódó médiaszereplések előkészítéséről, valamint a sajtóterv elkészítéséről,
d) gondoskodik az EU-elnökség online médiafelületeinek üzemeltetéséről és az azokon megjelenő tartalmakról, amelyről előzetesen egyeztet a szakpolitikailag érintett kormányzati szervvel,
e) elvégzi a külföldi és a magyar média figyelésével és feldolgozásával kapcsolatos feladatokat, tematikus összefoglalókat készít, szükség esetén harmadik személyek bevonásával, gondoskodik a releváns sajtóhírek felsővezetőkhöz való eljuttatásáról,
f) az EU-elnökség felkészülési időszakában, valamint az elnökségi félév alatt felel az elnökség lebonyolításához szükséges informatikai háttér teljes körű biztosításáért,
g) kapcsolatot tart fent a releváns uniós intézményekkel,
h) kapcsolatot tart fent Magyarország Európai Unió Mellett Működő Állandó Képviseletével, feladatainak ellátása keretében a Főosztály szorosan együttműködik a minisztérium szervezeti egységeivel, kifejezetten az európai uniós ügyekért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel.
1.3.3.3. Elnökségi Rendezvényszervezési és Működtetési Főosztály
1. Az Elnökségi Rendezvényszervezési és Működtetési Főosztály az EU-elnökséggel összefüggésben funkcionális feladatkörében eljárva:
a) gondoskodik az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévének magyar elnöksége alatt a Magyarországon megrendezésre kerülő (állam- és kormányfői csúcstalálkozó, informális tanácsülések, szakértői előkészítő bizottsági ülések, munkacsoporti ülések, kapcsolódó konferenciák, fórumok és kulturális kísérő rendezvények) események szervezési és protokolláris feladatainak ellátásáról,
b) ellátja az a) pontban felsorolt kiemelt fontosságú események előkészítési, szervezési és logisztikai feladatait (helyszínkiválasztás, berendezés, protokollszolgáltatások, Kormányváró, catering, delegációk szállítása, elszállásolási ügyintézés, biztonsággal összefüggő feladatok, kiegészítő programok), ennek keretében folyamatosan egyeztet a minisztérium szervezeti egységeivel, az érintett társminisztériumokkal, közigazgatási szervekkel, valamint a rendezvény megvalósításában részt vevő más intézmények és szolgáltatók képviselőivel,
c) ellátja a Magyarországra hívott külföldi személyek és küldöttségek tartózkodásával, utazásával, biztosításával, vendéglátásával kapcsolatos rá vonatkozó protokolláris és szervezési feladatokat,
d) nyilvántartja a Magyarországon megrendezésre kerülő eseményeket, ebben a minőségében beszámolókat, tájékoztatókat készít azokról,
e) kapcsolatot tart fent a releváns uniós intézményekkel,
f) kapcsolatot tart fent Magyarország Európai Unió Mellett Működő Állandó Képviseletével,
g) feladatainak ellátása keretében szorosan együttműködik a minisztérium szervezetei egységeivel, így különösen az európai uniós ügyekért felelős államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységekkel.
1.3.3.4. Elnökségi Gazdálkodási és Beszerzési Főosztály
1. Az Elnökségi Gazdálkodási és Beszerzési Főosztály az EU-elnökséggel összefüggésben kodifikációs feladatai körében:
a) közreműködik az elnökséggel összefüggő előirányzatok felhasználására vonatkozó rendeletek és szabályzatok összeállításában,
b) végzi az elnökségi gazdálkodást érintő kormány-előterjesztések előkészítését és azok szakmai egyeztetésével kapcsolatos műveletek ellátását a minisztérium gazdálkodásáért felelős szervezeti egységeivel együttműködve.
2. Az Elnökségi Gazdálkodási és Beszerzési Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) előkészíti az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége költségvetésének tervezéséhez szükséges részletes dokumentumokat és közreműködik a költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatokban,
b) részt vesz az elnökségi gazdálkodást érintő döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) ellátja az elnökséggel összefüggő közbeszerzési, illetve egyéb beszerzési eljárások előkészítésével és lebonyolításával összefüggő feladatokat,
d) biztosítja az elnökséggel összefüggő költségvetési, gazdálkodási feladatok végrehajtását, ellátja az ezzel kapcsolatos monitoring-, ellenőrzési, valamint elszámolási, illetve adatszolgáltatási műveleteket a minisztérium gazdálkodásért felelős szervezeti egységeivel együttműködve,
e) közreműködik a költségvetéssel kapcsolatos éves beszámolók és zárszámadás elkészítésében,
f) az a)–e) pontban meghatározott feladatok ellátása érdekében szorosan együttműködik a minisztérium gazdálkodásért felelős szervezeti egységeivel, valamint a feladatok ellátása során folyamatos egyeztetést folytat a minisztérium más szervezeti egységeivel, Magyarország Európai Unió Mellett Működő Állandó Képviseletével, az érintett társminisztériumokkal, valamint más közigazgatási szervekkel,
g) ellátja a feladatkörével összefüggésben általa kezelt közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos műveleteket,
h) előkészíti a feladatkörével összefüggésben a külső és belső ellenőrzést végző szervezetek által igényelt adatszolgáltatásokat,
i) a Költségvetési Főosztállyal, valamint az EU Koordinációs és Elnökségi Főosztállyal együttműködve koordinálja a tolmácsolási borítékot és a tanácsi utazások fedezésére szolgáló nemzeti borítékot.

2. melléklet a 4/2022. (VI. 11.) IM utasításhoz38

A minisztérium szervezeti felépítése

Irányító állami vezető

Szervezeti egység

1. Miniszter

1.0.0.1. Miniszteri Kabinet

1.0.0.1.1. Kabinetfőnöki Titkárság

1.0.0.2. Miniszteri Programiroda

1.0.0.2.1. Tartalom-előkészítő Osztály

1.0.0.3. Miniszteri Sajtóiroda

1.0.0.4. Stratégiai és Koordinációs Főosztály

1.0.0.5. Nemzetközi Igazságügyi Koordinációs Főosztály

1.0.0.6. Ellenőrzési Főosztály

1.0.0.7. Miniszteri Biztosi Titkárság

1.0.0.8. Állandó Képviselet

1.1. Közigazgatási államtitkár

1.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság

1.1.0.1.1. Szervezési és Jogi Megfelelési Osztály

1.1.0.1.2. Igazságügyi Koordinációs Osztály

1.1.0.2. Személyügyi Főosztály

1.1.0.3. Biztonsági és Adatkezelési Főosztály

1.1.0.3.1. Információbiztonsági Osztály

1.1.1. Koordinációért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

1.1.1.1. Koordinációért és Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1.1.1.2. Jogalkotási és Közigazgatási Kodifikációs Főosztály

1.1.1.2.1. Törvény-előkészítési Koordinációs Osztály

1.1.1.2.2. Közigazgatási Eljárásjogi Kodifikációs Osztály

1.1.1.3. Közszolgálati Kodifikációs és Koordinációs Főosztály

1.1.1.3.1. Közszolgálati Jogi Osztály

1.1.1.4. Közjogi Véleményezési Főosztály

1.1.1.4.1. Közpénzügyi Véleményezési Osztály

1.1.1.5. Céginformációs Főosztály

1.1.1.5.1. Cégszolgálat Osztály

1.1.1.6. Informatikai és Projekt Főosztály

1.1.1.6.1. Informatikai Osztály

1.1.2. Alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár

1.1.2.1. Alkotmányjogi Jogalkotásért és Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1.1.2.2. Alkotmányjogi Főosztály

1.1.2.3. Adatvédelmi Főosztály

1.1.2.4. Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály

1.1.2.4.1. Fogyasztóvédelmi Képzési és Szervezetfejlesztési Osztály

1.1.2.5. Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály

1.1.2.6. Fogyasztóvédelmi Piacfelügyeleti Főosztály

1.1.2.6.1. Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium

1.1.2.6.2. Mechanikai és Villamos Laboratórium

1.1.2.7. Európai Fogyasztói Központ

1.1.3. Igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

1.1.3.1. Igazságügyi és Magánjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1.1.3.2. Gazdasági Kodifikációs Főosztály

1.1.3.2.1. Gazdasági Jogi Kodifikációs Osztály

1.1.3.3. Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály

1.1.3.3.1. Peres Eljárásjogi Kodifikációs Osztály

1.1.3.4. Nemzetközi Magánjogi Főosztály

1.1.3.5. Versenyjogi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztály

1.1.4. Büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

1.1.4.1. Büntetőjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1.1.4.2. Büntető Eljárásjogi Főosztály

1.1.4.3. Büntető Anyagi Jogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Kodifikációs Főosztály

1.1.4.4. Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály

1.1.5. Gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

1.1.5.1. Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1.1.5.2. Költségvetési Főosztály

1.1.5.2.1. Felügyeleti Osztály

1.1.5.3. Pénzügyi és Számviteli Főosztály

1.1.5.3.1. Pénzügyi Osztály

1.1.5.3.2. Igazgatási Számviteli Osztály

1.1.5.4. Állandó Képviselet Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály

1.1.5.5. Jogi Szolgáltatási Főosztály

1.1.5.5.1. Szerződés-előkészítő Osztály

1.1.5.5.2. Perképviseleti Osztály

1.2. Parlamenti államtitkár

1.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet

1.2.0.1.1. Parlamenti Államtitkári Titkárság

1.2.0.2. Parlamenti Főosztály

1.2.0.3. Kegyelmi Főosztály

1.2.0.4. Igazságügyi Köztestület Felügyeleti Főosztály

1.2.0.5. Igazságszolgáltatási Kapcsolatok Főosztálya

1.2.0.5.1. Jogi Szakvizsga Osztály

1.2.0.6. Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája

1.2.0.7. Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály

1.2.0.7.1. Szakmai Irányítási Osztály

1.2.0.7.2. Koordinációs Osztály

1.2.0.7.3. Szolgáltatásfejlesztési Osztály

1.3. Európai uniós ügyekért felelős államtitkár

1.3.0.1. Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkári Kabinet

1.3.0.1.1. Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkári Titkárság

1.3.0.2. Kiemelt Nemzetközi Koordinációs Főosztály

1.3.0.3. EU Politikai Kommunikációért és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Főosztály

1.3.0.4. Emberi Jogi Főosztály

1.3.1. Európai uniós jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár

1.3.1.1. Európai Uniós Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1.3.1.2. EU Jogi Megfelelésvizsgálati Főosztály

1.3.1.2.1. Kötelezettségszegési Osztály

1.3.1.3. Európai Uniós Jogi Főosztály

1.3.1.3.1. Európai Uniós Jogi Elemző Osztály

1.3.1.4. Európai Bírósági Főosztály

1.3.2. Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár (európai igazgató)

1.3.2.1. Európa-politikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1.3.2.2. EU Koordinációs és Elnökségi Főosztály

1.3.2.2.1. Koordinációs Osztály (EKTB Titkárság)

1.3.2.2.2. Intézményi Osztály

1.3.2.2.3. EU-elnökségi Osztály

1.3.2.3. Európai Uniós Általános Ügyek, Gazdaságpolitikai és Migrációs Főosztály

1.3.2.3.1. Általános és Külügyek Osztály

1.3.2.3.2. EU Gazdaságpolitikai Osztály

1.3.2.3.3. Migrációs, Bel- és Igazságügyi Osztály

1.3.2.4. Európai Uniós Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztály

1.3.2.4.1. Infrastrukturális és Környezetügyi Ágazati Osztály

1.3.2.4.2. Humán Ágazati Osztály

1.3.2.4.3. Versenyképességi és Mezőgazdasági Ágazati Osztály

1.3.3. Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős helyettes államtitkár

1.3.3.1. Európai Unió Tanácsa 2024. Második Félévi Magyar Elnöksége Operatív Feladatainak Előkészítéséért és Lebonyolításáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1.3.3.2. Elnökségi Kommunikációs és Informatikai Főosztály

1.3.3.3. Elnökségi Rendezvényszervezési és Működtetési Főosztály

1.3.3.4. Elnökségi Gazdálkodási és Beszerzési Főosztály

2. Állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos

2.0.0.1. Állatvédelmi Cselekvési Terv Kidolgozásáért és Végrehajtásáért Felelős Kormánybiztosi Titkárság

3. Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos

3.0.0.1. Az Európai Unió Tanácsa 2024. Második Félévi Magyar Elnöksége Operatív Feladatainak Előkészítéséért és Lebonyolításáért Felelős Kormánybiztosi Titkárság

3. melléklet a 4/2022. (VI. 11.) IM utasításhoz39

Az Igazságügyi Minisztérium szervezeti felépítése

4. melléklet a 4/2022. (VI. 11.) IM utasításhoz

Irányítási és felügyeleti jogok gyakorlása, valamint kiadmányozás hatósági ügyekben

1. A MINISZTER ÁLTAL FELÜGYELT, IRÁNYÍTOTT KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK

A

B

C

D

1.

Háttérintézmény

Miniszter hatásköre

Miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető

Szakmai közreműködő
szervezeti egység

2.

Fővárosi és vármegyei kormányhivatalok40

szakmai irányítói miniszteri hatáskörök gyakorlása a fővárosi és vármegyei kormányhivatal áldozatsegítési, jogi segítségnyújtási, pártfogó felügyelői és természetes személyek adósságrendezési feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben41

parlamenti államtitkár

Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály

3.

Fővárosi és vármegyei kormányhivatalok42

a kormányhivatal fogyasztóvédelmi feladatai tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § g)–i) pontjában meghatározott jogkör, valamint törvényességi és szakszerűségi ellenőrzés

közigazgatási államtitkár

Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály

4.

Nemzeti Szakértői és Kutató Központ

jogszabályban meghatározottak szerint részvétel az irányításban

parlamenti államtitkár

Igazságügyi Köztestület Felügyeleti Főosztály

5.

Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet

irányítás

közigazgatási államtitkár

a kutatási, elemzési szakmai feladatok tekintetében a koordinációért és a közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár, minden egyéb tekintetben a Közigazgatási Államtitkári Titkárság

2. A TULAJDONOSI, ILLETVE SZAKMAI FELÜGYELETI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDSZERE A MINISZTÉRIUM TULAJDONÁBAN LÉVŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKNÁL

A

B

C

D

1.

Gazdasági társaság megnevezése

Tulajdonosi jog gyakorlója

Szakmai felügyelői jog gyakorlója

Szakmai közreműködő

2.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

közigazgatási államtitkár

közigazgatási államtitkár

Közigazgatási Államtitkári Titkárság

3.

Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt.

parlamenti államtitkár

parlamenti államtitkár

Igazságszolgáltatási Kapcsolatok Főosztálya

4.43

3. A KIADMÁNYOZÁSI JOGKÖR ÁTRUHÁZÁSA HATÓSÁGI ÜGYEKBEN

A

B

C

D

1.

Ügytípus megnevezése

Ügytípus forrása (jogszabály)

Átruházott jogkörben eljáró személy megnevezése

Előkészítésért felel

2.

A felügyeleti szerv hatásköreinek gyakorlása a jogi segítségnyújtási, valamint az áldozatsegítési hatósági ügyekben

az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat-
és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.)
Korm. rendelet 9. §
(2) bekezdése,
az Ákr. 121. §-a, valamint
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási
(fővárosi kerületi) hivatalokról szóló
86/2019. (IV. 23.)
Korm. rendelet 3/A. §
(1) bekezdése

Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály vezetője

Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály

3.

A felügyeleti szerv hatásköreinek gyakorlása fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti közigazgatási hatósági ügyekben

a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény
136. § (4) bekezdése,
az Ákr. 40–43. §-a,
113. § (1) bekezdés b) pontja,
113. § (2) bekezdése,
119. § (4) bekezdése,
121. § (1) bekezdése, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló
387/2016. (XII. 2.)
Korm. rendelet
3. § (1)–(2) bekezdése,
5. § (1) bekezdése

Alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár

Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály

4.44

Képviseleti keresetekkel és a feljogosított szervezetekkel összefüggő feladatok

A fogyasztóvédelemről szóló
1997. évi CLV. törvény 38. § (3) bekezdése, az (EU) 2020/1828 irányelv szerinti jegyzékbe való felkerülésről céljából lefolytatandó eljárásról, valamint a jogsérelem orvoslására irányuló képviseleti keresetek finanszírozásának a vizsgálatáról szóló
530/2022. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) és (2) bekezdése, 3. és 4. §-a, 5. § (4) bekezdése, 6. és 7. §-a,
8. § (1) bekezdése

Alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár

Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály

5. melléklet a 4/2022. (VI. 11.) IM utasításhoz

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek

1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint 4. § a) pontja alapján a minisztériumban a következő közszolgálatban álló személyek kötelezettek vagyonnyilatkozat tételére:

1.1. közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár,

1.2. főosztályvezető, osztályvezető,

1.3. politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó

1.4. belső ellenőri feladatokat ellátó kormánytisztviselő,

1.5. jogszabály – különös tekintettel az igazságügyi miniszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 7/2015. (IV. 10.) IM rendelet rendelkezései – alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső álláshelyet betöltő kormánytisztviselő,

1.6. közigazgatási hatósági ügyben önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő,

1.7. közbeszerzési eljárás során önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő,

1.8. költségvetési pénzeszközök felett önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő,

1.9. állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő,

1.10. elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő,

1.11. egyedi állami támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő,

1.12. állami támogatások felhasználásának vizsgálata vagy a felhasználással való elszámoltatás során önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő.

2. A Kit. 183. § (1) bekezdése alapján, az ott meghatározott szabályok szerint a következő személyek kötelezettek vagyonnyilatkozat tételére:

2.1. miniszter,

2.2. államtitkár.

1

Az utasítást a 10/2023. (VIII. 9.) IM utasítás 100. §-a hatályon kívül helyezte 2023. augusztus 10. napjával.

2

A 4. § a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 11. § f) pontját a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 2. §-a iktatta be.

4

A 11. § g) pontját a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 2. §-a iktatta be.

5

A 14. § h) pontját a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 19. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 15. § p) pontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A 16. § a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.

8

A 24. § f) pontját a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 19. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 25. § a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

10

A 27. § f) pont fe) alpontját a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 6. §-a iktatta be.

11

A 31. § a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.

12

A 32. § a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.

13

A 36. § f) pontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 19. § c) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 36. § g) pontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 36. § h) pontját a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 8. §-a iktatta be.

16

A 38. § 14. pontját a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 9. §-a iktatta be.

17

A 38. § 15. pontját a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 9. §-a iktatta be.

18

A 42. § (2) bekezdés e) pontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 18. § b) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 42. § (4) bekezdés c) pontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 18. § c) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 46. § e) pontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 10. §-ával megállapított szöveg.

21

A 46. § h) pontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 18. § d) pontja szerint módosított szöveg.

22

Az 54. § 3. pontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 11. §-ával megállapított szöveg.

23

A 65. § a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 12. §-ával megállapított szöveg.

24

A 66. § a) pontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 66. § c) pontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 68. § a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 14. §-ával megállapított szöveg.

27

A 17/A. alcímet (68/A-68/D. §-t) a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 15. §-a iktatta be.

28

A 73. § (2) bekezdés 22. pontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 16. §-ával megállapított szöveg.

29

A 103. § (5) bekezdése a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 18. § e) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 109. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

Az 1. melléklet a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

32

Az 1. melléklet 1.1.1.1. alcím 5. pontját a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 17. § (2) bekezdése iktatta be.

33

Az 1. melléklet 1.1.1.3. alcím 2. pont a) alpontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 19. § d) pontja szerint módosított szöveg.

34

Az 1. melléklet 1.1.2.4. alcím 5. pont a) alpontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

35

Az 1. melléklet 1.1.2.4. alcím 5. pont g) alpontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

36

Az 1. melléklet 1.1.2.4. alcím 5. pont h) alpontját a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 17. § (3) bekezdése iktatta be.

37

Az 1. melléklet 1.1.2.5. alcím 2. pont g) alpontja a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 2. melléklet a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 3. melléklet a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 17. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 4. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat A:2 mezője a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 18. § f) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 4. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat B:2 mezője a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 18. § g) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 4. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat A:3 mezője a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 18. § h) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 4. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 4. sorát a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 19. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

44

A 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 4. sorát a 2/2023. (III. 10.) IM utasítás 17. § (6) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére