4/2022. (XI. 9.) BM OKF utasítás
4/2022. (XI. 9.) BM OKF utasítás
a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szellemitulajdon-kezelési szabályzatáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja és a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján kiadom az alábbi utasítást:
1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: BM OKF), valamint az irányítása alatt álló területi, területi jogállású szervekre és helyi szervekre.
2. § Az utasítás személyi hatálya kiterjed
a) a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel (a továbbiakban: katasztrófavédelem) hivatásos, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, rendvédelmi tisztjelölti, munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban: állománytagok), függetlenül attól, hogy az érintett állománytagoknak munkaköri kötelezettsége-e szellemi alkotás létrehozása;
b) azokra a személyekre, akik a katasztrófavédelem szervezeti keretein belül, illetve tudományos kutatásban, szakmai gyakorlaton a katasztrófavédelemmel együttműködve, vagy a katasztrófavédelem egyéb feladatainak megvalósításában résztvevőként nem munkaköri kötelezettség alapján szellemi alkotást hoznak létre – ideértve a szakdolgozat készítésével összefüggő kutatásokat –, és előzetesen, külön nyilatkozattal a szabályzat rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el;
c) a katasztrófavédelemmel tanulmányi ösztöndíj szerződéses jogviszonyban álló azon személyekre, akik külön nyilatkozattal a szabályzat rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
3. § Az utasítás hatálya nem terjed ki az állománytagok magánúton folytatott tanulmányai – ideértve a katasztrófavédelemmel kötött, nem katasztrófavédelmi vagy közszolgálati ismeretek megszerzésére irányuló tanulmányi szerződés alapján folytatott tanulmányokat is – során keletkezett szellemi alkotásokra, kivéve, ha a tanulmányok folytatása során készítendő szellemi alkotás tartalma a katasztrófavédelem szervezetéhez, működéséhez vagy feladatköréhez kapcsolódik.
4. § Az utasítás tárgyi hatálya alá tartozik valamennyi, a szabályzat hatálya alá tartozó személy által folytatott tevékenység során létrehozott
a) szellemi alkotás, amelyre iparjogvédelmi oltalom szerezhető, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű;
b) szerzői mű;
c) know-how, amely írásban vagy elektronikus módon rögzítve rendelkezésre áll;
d) védjegyek és egyéb árujelzők, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az a) pont szerinti szellemi alkotásokhoz;
e) kutatási tevékenység során keletkezett olyan információk, megoldások vagy adatok, amelyekre iparjogvédelmi oltalom sem szerezhető, és know-how-nak sem minősülnek, de amelyeknek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása mégis sértené, illetve veszélyeztetné a katasztrófavédelem jogos érdekeit, és ezért üzleti titokként kezelendőek feltéve, hogy a kinevezési okmányban, munkaszerződésben vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létrehozó szerződésben, illetve a hallgatók által teendő nyilatkozatokban utalás történt mindezen információk üzleti titok jellegére, és kötelezettségként előírták azok titokban tartását;
f) minden olyan egyéb szellemi alkotás, amelyet a katasztrófavédelem és a harmadik személy közötti megállapodás a szabályzat hatálya alá rendel
és amelyek tekintetében a szolgálati vagy az alkalmazotti jelleg megállapítható.
5. § A katasztrófavédelem szellemitulajdon-kezelési szabályzatát az 1. melléklet tartalmazza.
6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
7. § Az utasítás hatálybalépésétől számított 60 napon belül a szervezeti elemek vezetői felülvizsgálják és szükség szerint kiegészítik az alárendeltségükbe tartozó szakirodalmi művek, kép- és hangfelvételek készítésével, szoftverfejlesztéssel foglalkozó állománytagok munkaköri leírását.
8. §1
1. melléklet a 4/2022. (XI. 9.) BM OKF utasításhoz
I. A SZABÁLYZAT CÉLJA
1. A szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja, hogy
a) elősegítse a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a területi és területi jogállású hivatásos katasztrófavédelmi szerv (a továbbiakban: kutatóhely) állományába, illetve a szabályzat hatálya alá tartozó egyéb személyek (a továbbiakban: alkotó) által létrehozott szellemi alkotások hatékony módon történő értékelését és nyilvántartását, a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását;
b) meghatározza a kutatóhely részvételével kötendő – a kutatóhelynek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogait érintő – szerződéskötés feltételeit, illetve e szerződések megkötésénél különös figyelmet érdemlő szempontokat;
c) amennyiben a későbbi hasznosítási szempontokat figyelembe véve ez indokolt, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat a jogszabályok adta keretek között a lehető legteljesebb mértékben a kutatóhely szerezze meg;
d) biztosítsa a szellemi alkotások megfelelő jogi oltalomban történő részesítését;
e) elősegítse a szellemi alkotások megfelelő módon történő hasznosítását, továbbfejlesztését;
f) rögzítse a szellemi tulajdon átruházásának, hasznosítása engedélyezésének, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként hasznosító vállalkozás tulajdonába adásának általános feltételeit, továbbá az ilyen hasznosító vállalkozásban szerzett vagyoni részesedés kezelésének elveit;
g) meghatározza a harmadik személy kizárólagos rendelkezése alá tartozó szellemi tulajdoni, vagyoni jogok saját fejlesztésre alapított szellemi tulajdonnal való együttes hasznosításának, illetve kezelésének rendjét;
h) meghatározza, hogy az alkotók a hasznosításból származó díjakból és bevételekből milyen módon részesedjenek.
II. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. A szabályzat alkalmazása során
a) szellemi alkotás: azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű. Ide tartozik továbbá a know-how, amit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szintén szellemi alkotásként véd;
b) szellemi tulajdon: a szellemi alkotások tekintetében fennálló, a tulajdonjoghoz hasonló abszolút szerkezetű jogviszony, amely az iparjogvédelmi oltalom megszerzésével, vagy azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják, illetve amely jogviszony szerzői művek esetében a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik;
c) szellemi vagyon: a szellemi tulajdonok és immateriális javak, szerzői jogi védelem tárgya alá eső művek tekintetében különösen az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások és az ehhez kapcsolódó jogosultságok (szerzői, előadói, felhasználói), továbbá a szintén vagyoni értékkel bíró, ám alkotási folyamatot rendszerint nélkülöző, iparjogvédelmi oltalommal védett árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők) vagy az ilyen oltalomban nem részesíthető egyéb javak, pl. a goodwill;
d) hivatásos katasztrófavédelmi szervnél létrejött szellemi alkotás: hivatásos katasztrófavédelmi szervnél létrejött szellemi alkotás, továbbá a szerzői jogi védelem tárgya alá eső irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek esetében a szolgálati – munkaköri kötelezettség körébe eső – vagy az alkalmazotti jelleg megállapítható.
III. A SZABÁLYZAT HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZELLEMI ALKOTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK, A JOGOK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ELVEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK
3. A kutatóhelynél folyó kutatómunka eredményeként létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő valamennyi jog – jogszabály vagy szerződés ettől kifejezetten eltérő rendelkezésének hiányában – a kutatóhelyet illeti meg.
4. A kutatóhely képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják a kutatóhelynek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzését vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. A szellemi termék előállítására irányuló szolgáltatási szerződések megkötése során mindig figyelemmel kell lenni a szerzői jogok rendezésére.
5. A szellemi alkotás előállításával járó munkakörök betöltői tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni arról, hogy e tevékenységet a munkaköri leírás tartalmazza.
6. A kutatóhely képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy bármilyen más személlyel, intézménnyel vagy szervvel közösen folytatandó kutatási tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei (támogatási, konzorciumi szerződés), amelyben az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell.
7. A kutatóhelynek törekednie kell a szabályzat hatálya alá nem tartozó, egyéb hasznosítható szellemi alkotásokhoz fűződő jogok megszerzésére, és egyúttal meg kell tennie a szükséges lépéseket a szellemi alkotás hasznosítása érdekében.
8. Ha a kutatóhely a szellemi alkotást más intézménnyel vagy szervvel együttműködve dolgozza ki, a szellemi alkotáshoz fűződő jogok az együttműködők között a szellemi alkotás elkészítéséhez szükséges közreműködés arányában oszlanak meg. Ezt az arányt a felek között szerződésben kell meghatározni.
9. Amennyiben a közreműködés aránya a szerződésben nem rögzíthető, a közösen folytatott tevékenységről rendszeres, jól dokumentált és a közreműködő alkotók által aláírt jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben rögzítik az egyes közreműködők által végzett tevékenységet.
10. A kutatóhely jogosult a szabályzat alapján neki felajánlott szellemi alkotás visszautasítására. A hibás vagy nem megfelelően létrehozott alkotás felajánlása esetén a kutatóhely lehetőség szerint felhívja az alkotót a szellemi alkotás kijavítására, vagy új alkotás előállítására.
10/A.2 Szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv csak a feltaláló, illetve jogutódja írásbeli hozzájárulásával hozhatja nyilvánosságra.
IV. KÉPFELVÉTELEKKEL KAPCSOLATOS SZERZŐI JOGI KÉRDÉSEK
11.3 A BM OKF Kommunikációs Szolgálat állományába tartozó munkatársak, a igazgatósági katasztrófavédelmi szóvivő, valamint a helyettesítésére kijelölt személy, továbbá a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományába tartozó Videócsoport munkatársainak munkaköri leírásában rögzíteni kell, hogy „A rendelkezésére bocsátott fényképezőgéppel, mobiltelefonnal, illetve videókamerával fotókat, videókat készít.”
12. A kommunikációs tevékenységet nem végző, eseti jelleggel azonban felvételeket készítő állománytagok munkaköri leírásában rögzíteni kell: „A rendelkezésére bocsátott fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal a szervezet tevékenységét bemutató képfelvételeket készít, amelyekre a felvételek szolgálati elöljáró általi átvétele esetén a szerzői jog a munkáltatót illeti meg.”
13. A munkaköri leírás alapján képfelvétel készítésére nem kötelezett állománytagok is jogosultak a kutatóhely által végzett tevékenység dokumentálása céljából képfelvételt készíteni, és azt a kutatóhely részére felajánlani. Amennyiben az állománytag a képfelvételt harmadik személy részére kívánja felajánlani, a felajánlást elsődlegesen a kutatóhely felé kell megtenni. A képfelvétel-készítés a szolgálati feladat ellátását nem akadályozhatja, nem sérthet üzleti titkot.
14. A foglalkoztatási jogviszonyban a munkaköri kötelezettség részeként rögzített képfelvételek tekintetében a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a kutatóhely szerzi meg. A kutatóhely azonban kiállítás, fotópályázat vagy egyéb, hasonló, a szerzőt megillető kiállítási jog gyakorlásának körébe tartozó esemény erejéig a készített felvételt a szerző rendelkezésére bocsátja. Amennyiben a kiállításon a szerző pénzbeli juttatásban részesül, arra a 69. pont rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a kutatóhely a művekből kiállítást rendez, a mű kiállításához a szerző előzetes engedélye szükséges.
15. A műveknek a szolgálati elöljáró általi elfogadásával a kutatóhely megszerzi a szerzői jogot.
16. A képfelvételek nyilvánosságra hozatala vagy harmadik fél részére történő átadása esetén a kép készítőjének nevét minden esetben fel kell tüntetni.
V. SZOFTVEREK
17. Amennyiben a szoftverfejlesztés az állománytag munkaköri leírásában foglalt feladata, a létrehozott programok szerzői jogát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szerzi meg. A kutatóhely felhasználási joga magában foglalja a szoftver archiválását, a belső gyártási vagy fejlesztési felhasználást, tehát az átdolgozást is.
18. A szoftverfejlesztést végző informatikus munkaköri leírásában rögzíteni kell: „A létrehozott programok szerzői jogát a munkáltató szerzi meg, a vonatkozó jogszabályok és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szellemitulajdon-kezelési szabályzatának megfelelően.”
19. A szoftver fogalmába tartoznak a szoftverfejlesztés egyes fázisainak dokumentumai is.
20. A szoftver dokumentáció önállóan is lehet szerzői jogvédelem tárgya, függetlenül attól, hogy a kifejlesztés során végül is annak megfelelő program születik-e. A dokumentációnak tartalmánál fogva kell arra irányulnia, hogy a fejlesztés folyamatában része legyen a program kialakításának, illetve arra elvileg alkalmas legyen.
21. A kutatóhely a felhasználásra másnak engedélyt adhat, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházhatja a szerző engedélye nélkül, a szerzőt ilyen esetben nem illeti meg díjazás.
22. Visszafejtésre a szerző engedélye nélkül is lehetőség van akkor, ha az elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében. E műveleteket azonban kizárólag a kutatóhelynél arra munkakörénél fogva jogosult személy végezheti el. A felhasználási cselekményeket a szoftvernek azokra a részeire kell korlátozni, amelyek az együttes működtetés biztosításához szükségesek.
23. A megszerzett információt a kutatóhely nem használhatja fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli célra, továbbá mással nem közölheti, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt szükségessé teszi, de semmi esetre sem használhatja fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához.
VI. KUTATÁSI ENGEDÉLY A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVNÉL
24. A kutatóhely állományába tartozó személy által végzett kutatás esetén – a szakmai cikkek előkészítését is ideértve – az állománytag a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnokhoz kutatási engedély iránti kérelmet terjeszt elő. A kérelem tartalmazza a kutatás célját, a kutatási téma rövid leírását, a kutatás keretében megismerni kívánt anyagok megjelölését, továbbá folyamatban lévő ügy feldolgozása esetén az e tényre történő utalást. Az állományilletékes parancsnok a kutatási területtel érintett szakterület, továbbá – szükség esetén a belső adatvédelmi felelős írásbeli javaslata alapján – a kérelem általa történt kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt a kutatás engedélyezéséről.
25. A kutatási engedély iránti kérelmet abban az esetben is be kell nyújtani, ha a kutatóhely állományába tartozó személy saját feladatkörébe tartozó ügyeket vagy témát kíván feldolgozni a kutatása során.
26. Amennyiben a kutatóhely észleli, hogy a kutatási téma kizárólag más, a szabályzat hatálya alá tartozó kutatóhelynél fellelhető anyagokra vonatkozik, a kérelmet továbbítja az engedélyezésben illetékes kutatóhely részére.
27.4 Amennyiben a kutatás több kutatóhelynél fellelhető anyagra terjed ki, vagy a kutatási téma országos adatokra vonatkozik, az állományilletékes parancsnok az engedély iránti kérelmet továbbítja a BM OKF Humán Szolgálat Oktatási Főosztály és Katasztrófavédelmi Vizsgaközpont (a továbbiakban: Főosztály) részére. A Főosztály a kérelmet megvizsgálja, és az engedélyezéshez a kutatással érintett szakterület, valamint szükség szerint az Ügyviteli Iroda vezetője, valamint a belső adatvédelmi felelős bevonásával javaslatot készít, melyet felterjeszt a BM OKF főigazgatója felé. A kutatási engedélyt a Főosztály javaslata alapján a BM OKF főigazgatója adja. A BM OKF-en abban az esetben is ezt az eljárási rendet kell alkalmazni, ha a kutatási kérelem kizárólag a BM OKF-re vonatkozó adatokra irányul.
28. A kutatóhely állományába nem tartozó személy által végzett engedélyhez kötött kutatás esetén a belügyi tudományos kutatói és tudományszervezői munkáról szóló 6/2006. (BK 4.) BM utasítás értelmében a Belügyminisztérium keretein belül működő Kutatáskoordinációs Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) Ügyrendje alapján lehet benyújtani a kérelmet a Bizottság részére. Elektronikus benyújtás a magyarorszag.hu weboldalról kezdeményezhető, postai úton történő beküldése esetén a kérelem űrlapját a Belügyi Tudományos Tanács weboldalán lehet elérni, majd azt a Belügyminisztérium Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztály részére kell feladni.
29. A kutatási engedélyben rögzíteni kell a kutatási időszakot, a kutatási témát és a kutatással érintett szakterületeket. A kutatási engedélyben előírható, hogy a kutatás eredményeként létrejött alkotást annak benyújtása vagy nyilvánosságra hozatala előtt be kell mutatni az engedélyezőnek.
30. Az alkotó a kutatási engedély iránti kérelemhez csatolja a kitöltött, az 1. függelékben meghatározott titoktartási nyilatkozatot.
31. Az alkotó rendelkezésére bocsátott anyagokat a kutatással érintett szakterületnél iktatószám szerint dokumentálni kell.
VII. SZERZŐDÉSES KAPCSOLATOK
32. A kutatóhely által kötött kutatási szerződésekben rendezni kell
a) a kutatási eredmény létrehozásához szükséges legfontosabb szempontokat;
b) a kutatóhelynél már rendelkezésre álló szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megszerzésének lehetőségét olyan mértékig, ameddig az a szerződés alapján végzett kutatás eredményének hasznosításához szükséges;
c) az iparjogvédelmi oltalom megszerzésére irányuló bejelentés megtételére jogosult személyét, az ezzel kapcsolatos költségek viselését, a feleknek ehhez fűződő tájékoztatási kötelezettségét;
d) a kutatóhelyet milyen – elsősorban a további kutatás céljait szolgáló – jogosultságok illetik meg a megrendelt kutatási tevékenység eredményeként létrehozott szellemi alkotások tekintetében;
e) a titoktartási szabályokat;
f) a felelősségi viszonyokat.
VIII. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK IPARJOGVÉDELMI OLTALOMMAL VÉDHETŐ SZELLEMI ALKOTÁSOK TEKINTETÉBEN
33. Az alkotók a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul, a 2. függelékben foglalt szempontok szerint elkészített nyilatkozattal az állományilletékes parancsnoknak írásban jelenteni.
34. A szabályzat hatálya alá nem tartozó szellemi alkotás is felajánlható a munkáltatói jogkört gyakorló kutatóhelynek, függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e vagy sem. Ebben az esetben a kutatóhely dönt a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról.
35. Az alkotó részéről történő ismertetést követően a kutatóhely 90 napon belül dönt a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról, továbbá nyilatkozik arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e.
36. A döntés meghozatala érdekében a kutatóhely a találmány ismertetését megküldi a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács (a továbbiakban: Tudományos Tanács) elnökének.
37. A Tudományos Tanács elnöke – elsősorban a kutatóhely állományából – a találmány jellegének megfelelően legalább két főt kér fel a találmány szakértői értékelésére. Az így létrejött legalább háromfős ad hoc bizottság a 3. függelékben foglalt szempontok szerint 60 napon belül szakértői javaslatot készít, és azt megküldi az alkotó állományilletékes parancsnoka részére.
38. Amennyiben a kutatóhelynél nem áll rendelkezésre kellő szakértelemmel rendelkező személy, külső szakértőt lehet felkérni a feladat ellátására.
39. A külső szakértő a munka megkezdését megelőzően a 4. függelék szerint titoktartási nyilatkozatot tesz.
40. A külső szakértő díjazását az alkotó munkáltatója fizeti.
41. Az állományilletékes parancsnok a javaslat alapján meghozza a 34–35. pontban meghatározott döntést.
42. Az állományilletékes parancsnok írásban értesíti az alkotót a szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról.
43. Amennyiben a kutatóhely a jogok megszerzése mellett dönt, 30 napon belül köteles szabadalmi bejelentést tenni, köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében. A szabadalmi bejelentés megtétele a BM OKF tekintetében a Hivatal, a területi és területi jogállású szervek vonatkozásában a jogtanácsos feladata. A bejelentéshez szükséges anyagok kidolgozásába az alkotót be kell vonni.
43/A.5 Szolgálati találmány esetén a kutatóhely a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény előtt – ideértve az ideiglenes szabadalmi oltalomról való lemondást is – köteles írásban felajánlani az alkotónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását.
44.6 Amennyiben a kutatóhely a szolgálati találmányból eredő szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogairól az eljárásnak bármely szakaszában lemond, úgy az alkotót mindezen jogok ingyenesen megilletik, azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nyereségéből a kutatóhely igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett készkiadásainak mértékéig terjedő részre és az árbevétel legfeljebb 30 százalékára.
45. A szellemi alkotás értékelésére, illetve a szükséges oltalmak megszerzésére irányuló intézkedések megtételét követően vagy azokkal párhuzamosan a kutatóhely és az érintett alkotók kötelesek együttműködni, és minden tőlük telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében.
46. A kutatóhely az összes körülmény mérlegelésével esetileg dönt a hasznosításról, így különösen a szellemi tulajdon hasznosító vállalkozásba történő apportálásáról, a hasznosítás más részére történő engedélyezéséről, illetve a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogok átruházásáról.
IX. SZERZŐI MŰVEKRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
47. A szerzők a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul, az 5. függelékben foglalt szempontok szerint elkészített nyilatkozattal a szolgálati elöljáró útján az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni. A szoftverek tekintetében a 6. függelékben foglalt nyilatkozatot kell elkészíteni.
48. A kutatóhely a szerzői művek esetében a mű átadásával szerzi meg a szerzői vagyoni jogokat. A szerző részéről történő ismertetést követően az állományilletékes parancsnok 60 napon belül nyilatkozik a mű elfogadásáról, elutasításáról vagy kijavításra történő visszaadásról, továbbá dönt arról, hogy maga kíván-e gondoskodni a hasznosításról, vagy pedig az átadással megszerzett jogokat a szerzőre visszaruházza, amelynek következtében a szerző szabadon rendelkezhet a szellemi alkotással.
49. Amennyiben a kutatóhely az elfogadásra biztosított határidőn belül nem nyilatkozik, úgy a művet elfogadottnak kell tekinteni.
50. Amennyiben a mű megalkotása a szerzőnek szerződésben rögzített kötelezettsége, és a kutatóhely a művet kijavításra visszaadja, akkor a határidő a kijavított mű átadásától számít. Az így elkészített művet a kutatóhely indokolt esetben – megfelelő határidő meghatározásával – a szerzőnek további javítás céljából ismételten visszaadhatja.
51. A napi tevékenység során születő műveket, tehát az egyéni, eredeti jellegű kép- vagy videofelvételeket és cikkeket nem kell a kutatóhely vezetője elé terjeszteni, elegendő azokat a szolgálati elöljárónak felterjeszteni. Ezek tekintetében a szolgálati elöljáróhoz történő felterjesztés során nem kell az 5. függelékben foglalt nyilatkozatot elkészíteni. Cikkek esetén kizárólag magát a művet, képfelvétel, kép- és hangfelvétel esetén a felvételeket és az azokról készült jegyzéket kell átadni.
52. Az 51. pont szerinti jegyzék tartalmazza
a) az alkotó nevét, beosztását, rendfokozatát,
b) a felvételek tárgyát, darabszámát,
c) a készítés helyét és exif adatok szerinti idejét,
d) az átadás helyét és idejét,
e) a készítést elrendelő megnevezését,
f) az átvevő nevét,
g) az elfogadás vagy visszautasítás tényét, valamint
h) az alkotó és az átvevő aláírását.
X. A SZABÁLYZAT HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZELLEMI ALKOTÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK VISELÉSE, A SZELLEMI ALKOTÁSOK HASZNOSÍTÁSI FELTÉTELEI, A SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ JOGÁTRUHÁZÁS
53. Az adott szellemi alkotás értékelésével, jogi oltalmának megszerzésére és hasznosítására, értékesítésére irányuló költséget a kutatóhely viseli. E költségek alatt kell érteni különösen a szabadalmi hivatalok előtt esetlegesen eljáró külső szakértőknek a díjazását, a bejegyzési, vizsgálati és fenntartási díjakat, valamint a kutatóhelynek az eljárással kapcsolatban felmerült valamennyi készkiadását is.
54. A szabályzat hatálya alá tartozó szerzői vagyoni jogok nem ruházhatók át. A szerzői joghoz kapcsolódó szomszédos jogokra, és az adatbázis-előállítói jogokra nem terjed ki a jogátruházás tilalma. Felhasználási szerződéssel a felhasználási jogok a teljes védelmi időre kiterjeszthetők, harmadik személyre átengedhetők, kizárólagosan megszerezhetők.
55. Amennyiben a kutatóhely valamilyen közfinanszírozású támogatási forrást kíván igénybe venni kutatás-fejlesztési tevékenysége folytatásához, köteles figyelembe venni a támogatási szerződésben megfogalmazott kötelezettségeket (támogatási szerződés).
56. Konzorcium keretében létrejött szellemi alkotások esetében a kutatóhely köteles figyelembe venni a konzorciumi szerződésben megfogalmazottakat, továbbá, ha a konzorcium közfinanszírozású pályázatra pályázik, a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogokra vonatkozó – a hasznosítást is magába foglaló – megállapodást (konzorciumi szerződés).
XI. A SZELLEMI VAGYON NYILVÁNTARTÁSA, SZELLEMI ALKOTÁSOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELVEK ÉS FELADATOK
57. A BM OKF-nél a BM OKF Hivatal, a területi és területi jogállású szerveknél az igazgató által írásban kijelölt szervezeti egység biztosítja a szellemi alkotások naprakész nyilvántartását. A nyilvántartás folyamatos sorszámmal ellátva tartalmazza az egyes alkotások alkotóját és azt a szervezeti egységet, amelynek állományába az alkotó tartozik, az alkotásokhoz kapcsolódó bejelentéseket, a kapcsolódó szabadalmi és egyéb iparjogvédelmi bejelentéseket, az utóbbi bejelentések alapján megadott oltalmak adatait, az alkotásokhoz kapcsolódó hasznosítási szerződéseket, a hasznosításokhoz kapcsolódó díjfizetési vonzatokat és azok esedékességeit.
58. Nem kell nyilvántartásba venni az 60. pontban meghatározott önálló nyilvántartásban szereplő szerzői műveket, továbbá az Informatikai Biztonsági Szabályzat alapján nyilvántartott szoftvereket.
59. A nyilvántartás vezetője a nyilvántartási kötelezettség alá eső, elfogadott szellemi alkotások adatait folyamatosan rögzíti a nyilvántartásban, gondoskodik az abban szereplő dokumentumok naprakészségéről, az egyedi dokumentumok megőrzéséről, a betekintésről nyilvántartást vezet, továbbá gondoskodik arról, hogy a szabadalmi oltalom megszerzése előtt megjelenő tudományos kiadványokban az érintett találmányról újdonságrontó publikáció ne jelenjen meg.
60. A képfelvételek, videofelvételek és a szerzői műnek minősülő cikkek nyilvántartását a BM OKF tekintetében a Kommunikációs Szolgálat, a területi szerveknél a szóvivő, a területi jogállású szerveknél az arra kijelölt állománytag végzi.
61. A nyilvántartás kép- és videofelvételek esetén albumonként tartalmazza legalább a szerző megjelölését, a téma címét, rövid leírását, a helyszínt és a készítési dátumot.
62. A cikkek tekintetében a nyilvántartás legalább a címet, a dátumot és a cikk megjelenési helyét, elektronikus megjelenés esetén a cikkre mutató linket tartalmazza.
63. A nyilvántartást, a keresést és archiválást egyaránt lehetővé tevő adatbázisban kell elhelyezni, melynek informatikai hátterét a kutatóhely biztosítja.
XII. A HASZNOSÍTÁSBÓL BEFOLYÓ DÍJAK MEGOSZTÁSA, AZ ALKOTÓK MOTIVÁLÁSA
64. A szellemi alkotás hasznosítása, értékesítése, felhasználása esetén az alkotót az e fejezetben meghatározott összegű díjazás illeti meg.
65. A jelen szabályzat alkalmazásában a hasznosításból, értékesítésből, felhasználásból származó díjazás alapja a következő:
a) a kutatóhely költségvetésében a találmányok szabadalmi oltalmára, a szakértők díjazására biztosított keretösszeg;
b) licenciaszerződés esetén: a hasznosítási jog ellenértékeként a licenciaszerződésben a licenciavevő által a kutatóhelynek fizetendő licenciadíj, a licenciavevő által a kutatóhely javára teljesített bármilyen kifizetés és más pénzben kifejezhető előny, ide nem értve a licenciavevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján a kutatóhelynek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat;
c) találmány vagy szabadalom átruházási szerződés esetén: az átruházás ellenértékeként az átruházási szerződés szerint a vevő által a kutatóhelynek fizetendő díj, a vevő által a kutatóhely javára teljesített bármilyen kifizetés és pénzben kifejezett előny, ide nem értve a vevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján a kutatóhelynek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat;
d) szerzői mű felhasználásának engedélyezése esetén: a felhasználás ellenértékeként a felhasználási szerződésbe a vevő által a kutatóhelynek fizetendő díj, a vevő által a kutatóhely javára teljesített bármilyen kifizetés és pénzben kifejezett előny, ide nem értve a vevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján a kutatóhelynek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat.
66. A 65. pont b)–d) alpontja szerinti szerződésekre járó összeget a kutatóhely számlájára kell befizetni.
67. A befolyó összegből az adott szellemi alkotás értékelésével, jogi oltalmának megszerzésére és hasznosítására, értékesítésére irányuló a kutatóhely által már korábban kifizetett költségeket le kell vonni.
68. A költségek levonása utáni maradvány a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő alkotó(k) és a kutatóhely között 50-50%-os arányban kerül felosztásra.
69. Az alkotó és a kutatóhely közötti aránytól az adott szerződés kifejezett rendelkezésével – az alkotó által az értékesítés sikeréhez való hozzájárulás mértékétől függően – az alkotó javára el lehet térni. Az eltérés eredményeként a kutatóhely részesedése nem lehet kevesebb, mint 33%. Az alkotó javára fizetendő hányad legkésőbb a díj beérkezését követő 30. munkanapig folyósításra kerül.
70. Alkalmazotti jellegű szellemi alkotások esetén a kutatóhely az alkotókkal felhasználási szerződést köt, melyben a díjfizetés mértékét a 68., valamint a 69. pontban szereplő százalékos megosztással összhangban kell végrehajtani.
71. Ha a szellemi alkotás hasznosítása nem eredményez bevételt, vagy a szellemi alkotást a kutatóhely saját tevékenységi körében hasznosítja, az alkotónak legalább a szellemi alkotás létrehozása során felmerült indokolt és igazolható költségeinek megfelelő járó összeget kell kifizetni. Az egyösszegű kifizetés meghatározását a költségvetési szakterület végzi.
XII/A.7 AZ ÚJDONSÁGRONTÁS MEGAKADÁLYOZÁSA
71/A. Az alkotónak a tőle elvárható gondossággal kell meggyőződnie arról, hogy az általa létrehozott szellemi alkotás vagy annak egy részletének nyilvánosságra hozatala nem újdonságrontó-e, azaz nem veszélyezteti-e a benne leírt megoldás, kutatási eredmény jogvédelmi oltalom alá helyezését, vagy nem sérti-e harmadik személy szellemi alkotáshoz fűződő jogát. Újdonságrontó lehet például egy új, szellemi alkotást, kutatási eredményt ismertető előadás, prezentáció, dolgozat is, ha bárki számára megismerhetővé teszi a találmányt a jogvédelmi oltalom alá helyezését megelőzően.
XIII. A SZABÁLYZAT MEGSÉRTÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI
72. Amennyiben a szabályzat hatálya alá tartozó alkotó a szabályzat tárgyát képező bármely szellemi alkotást a szabályzatban meghatározott módon nem jelenti be, illetve a kutatóhely javára nem ajánlja fel, vagy a szabályzat rendelkezéseit egyéb módon megsérti az szervezeti integritást sértő eseménynek minősül, az eljárásrendet a vonatkozó szabályzat határozza meg.
73. A 72. pontban meghatározottakra figyelemmel – azok mellett – a szabályzat előírásai megsértésének számít különösen
a) az újdonságrontás a kutatóhely által már befogadott szellemi alkotások esetében,
b) a kutatóhely megtévesztése, valótlan tény állítása, valós tény elhallgatása, szolgálati vagy üzleti titok kiszivárogtatása,
c) a kutatóhely tulajdonát képező szellemi alkotás saját vagy harmadik személy céljaira történő felhasználása,
d) az elvárt adatszolgáltatások nem vagy nem megfelelő teljesítése.
74. Amennyiben a kutatóhellyel foglalkoztatási jogviszonyban álló alkotó jelen szabályzatban meghatározott felajánlási és együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a 72. pontban meghatározott jogkövetkezmények mellett vele szemben munkáltatói intézkedés kezdeményezhető, azzal, hogy a foglalkoztatotti jogviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
75. Amennyiben az alkotó a szabályzat szerinti eljárás során a kutatóhely döntését sérelmesnek tartja, 15 napon belül az állományilletékes parancsoktól kérheti annak felülvizsgálatát. Ezen túlmenően a szabályzattal, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos jogviták tekintetében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadóak.
1. függelék
(tudományos kutatáshoz)
aláírás
2. függelék
a) a szellemi alkotás megnevezése;
b) a szellemi alkotás rövid leírása;
c) a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő alkotó(k) neve a szellemi alkotás létrejöttekor;
d) az intézménnyel fennálló jogviszony megjelölése (utalni kell az alkotás szolgálati, alkalmazotti vagy egyéb jellegének elismerésére is);
e) ha a szellemi alkotást többen hozták létre, valamennyi közreműködő neve és a létrehozásban való közreműködésük aránya;
f) a szellemi alkotásra vonatkozóan, illetve azzal összefüggésben használnak-e olyan megkülönböztető képességgel rendelkező megjelölést, amely esetleg alkalmas arra, hogy védjegyoltalom tárgyát képezze;
g) a szellemi alkotás létrehozása során milyen ráfordítások történtek, az esetlegesen bevont külső erőforrások megnevezésével;
h) a szellemi alkotás létrehozásához felhasználtak-e valamilyen külső személytől/szervezettől származó anyagot vagy felszerelést;
i) létezik-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra;
j) a szellemi alkotással kapcsolatban az ismertetés időpontjáig az alkotó(k) részéről milyen adatok, információk kerültek nyilvánosságra (publikációk esetén a megjelenés időpontja, illetve lehetőség szerint a nyilvánosságra hozott anyag másolata);
k) az alkotó(k) rövid állásfoglalása a hasznosítási kilátásokról, illetve arról, hogy van-e, és ha igen, honnan mutatkozik érdeklődés a hasznosításra;
l) amennyiben az alkotás már ideiglenes vagy végleges oltalomban részesül, akkor az azt igazoló iratokat és a nyilatkozatot az oltalmi igénynek vagy egy részének a hivatásos katasztrófavédelmi szervre történő átruházásáról.
3. függelék
a) az oltalomképesség kérdése;
b) a megvalósíthatóság feltételei;
c) a hasznosítás lehetőségei;
d) várható műszaki-gazdasági előnyök;
e) indokolt-e az eltérés a szabályzatban rögzített általános díjazási feltételektől;
f) szolgálati vagy alkalmazotti jelleg megítélése;
g) a szellemi alkotás értékeléséhez milyen esetleges további információk, adatok (esetlegesen külső szakvélemények) szükségesek.
4. függelék
(külső szakértő bevonása esetére)
aláírás
5. függelék
a) a szerzői mű rövid leírása/bemutatása;
b) a szerzői mű létrehozásában közreműködő alkotó(k) neve, a szerzői mű létrejöttekor az intézménnyel fennálló jogviszony megjelölése (utalni kell a foglalkoztatási jogviszonyból folyó kötelezettségként történő létrehozás elismerésére is);
c) ha a szerzői művet többen hozták létre, valamennyi közreműködő neve és a létrehozásban való közreműködésük aránya;
d) a szerzői műre vonatkozóan, illetve azzal összefüggésben használnak-e olyan megkülönböztető képességgel rendelkező megjelölést, amely esetleg alkalmas arra, hogy védjegyoltalom tárgyát képezze;
e) a szellemi alkotás létrehozása során milyen ráfordítások történtek, az esetlegesen bevont külső erőforrások megnevezésével;
f) a szerzői mű létrehozásához felhasználtak-e valamilyen külső személytől/szervezettől származó anyagot vagy felszerelést;
g) létezik-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet a szerzői jogokra;
h) az alkotó(k) rövid állásfoglalása a hasznosítási kilátásokról, illetve hogy van-e, és ha igen, honnan mutatkozik érdeklődés a hasznosításra.
6. függelék
a) készítő neve;
b) kinek az utasítására készítették;
c) készítés ideje;
d) a szoftver megnevezése;
e) szoftver leírása (mit tud, mire szolgál, mely szakterület feladatai végrehajtását segíti, milyen nyelven/platformon íródott);
f) szükséges minimális hardveres/szoftveres feltételek;
g) más szoftvertelepítési igény;
h) a szoftver telepítésének folyamata;
i) szoftver módosításainak verziószáma;
j) biztonsági mentés archiválása;
k) felhasználási feltételek (jogosultságok);
l) kezelési útmutatóval rendelkezik-e, amennyiben igen, a kezelési útmutató;
m) a kapcsolattartó személy;
n) utalást szoftverkövetésre, jogszabálykövetésre;
o) egyéb egyedi tulajdonság.
A 8. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet 10/A. pontját az 5/2023. (VI. 23.) BM OKF utasítás 1. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 11. pontja a 3/2023. (IV. 3.) BM OKF utasítás 23. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 27. pontja a 3/2023. (IV. 3.) BM OKF utasítás 24. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 43/A. pontját az 5/2023. (VI. 23.) BM OKF utasítás 1. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 44. pontja az 5/2023. (VI. 23.) BM OKF utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet XII/A. fejezetét (71/A. pont) az 5/2023. (VI. 23.) BM OKF utasítás 1. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás