2022. évi IV. törvény indokolás
2022. évi IV. törvény indokolás
az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A polgári oldal korábbi hagyományainak megfelelően most is úgy alakít kormányt, hogy annak összetételét és szerkezetét az előttünk álló négy év feladataiból vezeti le.
Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely a leginkább alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat adjon.
A veszélyek évtizede áll előttünk, háború van a szomszédunkban, ami egész Európára nézve komoly következményekkel jár. Az április 3-ai választáson a magyar emberek világos döntést hoztak arról, hogy elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket és Magyarországot.
A leendő új kormány legfontosabb feladata, hogy a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat adjon, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse az elmúlt években elért eredményeit.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A jövőben már nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat végez megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, ezért valamennyi ágazati törvényben meg kell jeleníteni a megbízhatósági vizsgálatok szabályozásának változását.
A 2. §-hoz
A rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 3. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
Tekintettel arra, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, a változást az ágazati törvényekben is szükséges átvezetni.
A 4–6. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 7. §-hoz
A Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatköre a jövőben a belügyminiszter által vezetett minisztérium, valamint az általa irányított vagy felügyelt szervezetek személyi állományára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjára, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára, köztisztviselőire és munkavállalóira, a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjára, illetve az egészségügyben foglalkoztatottakra terjed ki.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat hatásköre a belügyminiszter által irányított ágazatok közül – a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók kivételével – a köznevelési és a szociális intézményekre nem terjed ki.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek kormánytisztviselői és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati jogviszonyban állók esetében a belső bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokat az Alkotmányvédelmi Hivatal látja el.
A nemzetbiztonsági szolgálatok állománya esetében megszűnik a megbízhatósági vizsgálat lehetősége, és a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatokat is.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervek, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, a megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi a jövőben.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, saját állományuk tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését a nemzetbiztonsági szolgálatok maguk látják el.
A 8–9. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, továbbá az új Nemzeti Információs Központ kizárólagos hírigény-teljesítési hatáskörével kapcsolatos adatkezelési jogosultság miatt az adatkezelési szabályokat és felhatalmazást az ágazati törvényekben is meg kell jeleníteni.
A 10. §-hoz
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságban és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságban az államot megillető társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására jelenleg a külgazdasági ügyekért felelős miniszter jogosult, amely jogok gyakorlása átadásra kerül az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére.
A 11–12. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 13. §-hoz
A rendelkezés a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
A 14–19. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 20–23. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, továbbá az új Nemzeti Információs Központ kizárólagos hírigény-teljesítési hatáskörével kapcsolatos adatkezelési jogosultság miatt szükséges adatkezelési szabályokat és felhatalmazást az ágazati törvényekben is meg kell jeleníteni.
A 24–25. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 26. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel egyidejűleg a feladatai kibővülnek, mivel a nemzetbiztonsági szolgálatok közül – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivétellel, valamint az irányító miniszter igényén kívül – hírigényt csak ez a szervezet teljesíthet.
A hírigény teljesítésére jogosult szerv vagy személy ezt követően a Nemzeti Információs Központot irányító miniszteren keresztül keresheti meg a Nemzeti Információs Központot. A Nemzeti Információs Központ a jövőben hírigény teljesítése céljából – az eddig rendelkezésére álló adatforrásokon túl – az együttműködő szerveket adat pontosítására, illetve kiegészítésére is felhívhatja.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben az előbbieken túl megjelenik valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat számára a feltétlen adatátadási kötelezettség a Nemzeti Információs Központ részére.
A 27. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy az csak az ágazatot irányító miniszter részére jogosult közvetlenül hírigényt teljesíteni, továbbá meghatározásra kerül a feltétlen és haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ részére a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.
A 28. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési hatásköre megszűnik, ezután a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.
Tekintettel arra, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feladatköre kibővül – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörébe nem tartozó szervek, valamint a honvédelmi szervezetek kivételével – a Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzésével, a hatáskörébe tartozó szervek tekintetében szükséges biztosítani a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos felderítési hatásköröket az Alkotmányvédelmi Hivatal számára.
A 29. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti kivétellel – kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy külső hírigényt nem teljesíthetnek, továbbá meghatározásra kerül a haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatköre a jövőben a belügyminiszter által vezetett minisztérium, valamint az általa irányított vagy felügyelt szervezetek személyi állományára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjára, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára, köztisztviselőire és munkavállalóira, a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjára, illetve az egészségügyben foglalkoztatottakra terjed ki.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek kormánytisztviselői, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati jogviszonyban állók esetében is, a belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatokat az Alkotmányvédelmi Hivatal látja el.
A nemzetbiztonsági szolgálatok állománya esetében megszűnik a megbízhatósági vizsgálat.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervek, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, a megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi a jövőben.
A rendelkezés a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény esetében – a Rendőrségről szóló törvény hatályos szabályaihoz hasonlóan – megteremti annak a lehetőségét, hogy a Kormány egyes szerveket, illetve foglalkoztatotti csoportokat mentesítsen a megbízhatósági vizsgálat alól.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, saját állományuk tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését és a belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatok maguk látják el.
A 30. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti kivétellel – kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy külső hírigényt nem teljesíthetnek, továbbá meghatározásra kerül a haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladata – egyebek mellett – biztosítani a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága védelmi, hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat, valamint működtetni Magyarország katonai egységes felderítő rendszerét. Ezért az egyértelmű jogalkalmazás szempontjából indokolt az ágazati miniszter kivételként való megjelenítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivételek megjelenítése is a hírigény-teljesítési tilalom vonatkozásában, így a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a törvényes feladatait a továbbiakban is késedelem nélkül lesz képes ellátni.
A 31. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési hatásköre megszűnik, a jövőben a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.
Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti kivétellel – kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy külső hírigényt nem teljesíthetnek, továbbá meghatározásra kerül a haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében azonban a hírigény-teljesítés korlátozásával, illetve az információátadás kötelezettségével kapcsolatos szabályt csak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által saját hatáskörben végzett információgyűjtések esetén szükséges kimondani. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által külső szerv megrendelésére végzett információgyűjtésből származó adatokat a külső szerv kapja meg, és e szerv teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget a Nemzeti Információs Központ irányába.
A 32–36. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz képest a Nemzeti Információs Központ feladata kibővül, tekintettel arra, hogy a jövőben – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivételekkel – külső hírigényt kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet.
A jövőben tehát a hírigényre jogosult szerv vagy személy a Nemzeti Információs Központot irányító minisztert keresheti meg, és a kért tájékoztatást is ezen a csatornán kaphatja meg.
Az új feladat ellátása céljából a Nemzet Információs Központ új jogkört is kap, amely részben az együttműködő szervek esetében a Nemzeti Információs Központ számára teljesítendő feltétlen adatátadási kötelezettség, részben a Nemzeti Információs Központ azon joga, hogy az együttműködő szervet az adatok kiegészítésére, pontosítására hívhatja fel.
Az együttműködő szerv köteles a Nemzeti Információs Központ felhívásának határidőben eleget tenni, az adatkiegészítést, illetve az adatpontosítást csak abban az esetben tagadhatja meg, ha annak teljesítésével a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezését sértené meg.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatköre a jövőben a belügyminiszter által vezetett minisztérium, valamint az általa irányított vagy felügyelt szervezetek személyi állományára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjára, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára, köztisztviselőire és munkavállalóira, a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjára, illetve az egészségügyben foglalkoztatottakra terjed ki.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek kormánytisztviselői, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati jogviszonyban állók esetében is, a belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatokat az Alkotmányvédelmi Hivatal látja el a jövőben.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervek, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, a megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi a továbbiakban.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, saját állományuk tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését és belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatok maguk látják el.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálatot ugyanazon feltételekkel és eszközökkel végezheti, mint eddig a Nemzeti Védelmi Szolgálat is tehette.
A 37–38. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik. Az adatkezelés tekintetében új adatkezelési célként jelenik meg a Nemzeti Információs Központ kizárólagos hatáskörébe tartozó hírigény-teljesítés, amelynek érdekében az adatkezelési célok és felhatalmazások is kiegészítésre kerülnek.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal új hatásköre – a megbízhatósági vizsgálat – esetében a törvény kiegészítésre kerül az adatkezelési felhatalmazásokkal és szabályokkal, amelyek terjedelme megegyezik a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos adatkezelési jogosultságának terjedelmével.
A 39–42. §-hoz
Mivel a jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal ellátja a hatáskörébe tartozó szervek esetében a megbízhatósági vizsgálatokat, a megbízhatósági vizsgálat végrehajtására az Alkotmányvédelmi Hivatal ugyanazokat az eszközöket, illetve módszereket alkalmazhatja – azonos szabályok mellett – mint a Nemzeti Védelmi Szolgálat.
A 43. §-hoz
A Nemzeti Információs Központ a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ általános jogutódja lesz.
A 44. §-hoz
A jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal is végez megbízhatósági vizsgálatot és kifogástalanéletvitel-ellenőrzést. A rendelkezés az e hatáskörök gyakorlásához szükséges részletes szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést tartalmazza.
A rendelkezés a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény esetében – a Rendőrségről szóló törvény hatályos szabályaihoz hasonlóan – megteremti annak a lehetőségét, hogy a Kormány egyes szerveket, illetve foglalkoztatotti csoportokat mentesítsen a megbízhatósági vizsgálat alól.
A 45. §-hoz
E rendelkezés szövegcseréket tartalmaz a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezésének Nemzeti Információs Központra történő változásának átvezetése céljából.
A 46. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 47. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 48. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása, a rendelkezés továbbá a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
A 49. §-hoz
A rendelkezés a Versenytanács elnökének kinevezésével összefüggő módosítást tartalmaz.
Az 50. §-hoz
A rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
Az 51. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója elnöki vagy elnökhelyettesi feladatot lásson el az Országos Atomenergia Hivatalnál.
Az 52–55. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
Az 56–57. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-ának további kormányrendeleti szintű felhatalmazással történő kiegészítése annak érdekében szükséges, hogy a Kormány szervezetalakítási szabadsága ne kizárólag a hatósági, illetve az igazgatási szervek kijelölése tekintetében, hanem más, ágazati feladatellátásban közreműködő szervezet esetében is érvényesülni tudjon. Nem a törvényi, hanem sokkal inkább a rendeleti szintű szabályozásra tartozik egy adott kormányzati feladatkör tekintetében annak a meghatározása, hogy a feladatot konkrétan mely szerv vagy gazdasági társaság látja el, így a törvényben elegendő azt rögzíteni, hogy az adott szakfeladat a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet feladatkörébe tartozik.
A rendelkezés kiemeli az általános építésügyi szabályozási és hatósági ügyek közül – azok különös jelentősége miatt – a fenntarthatósági szempontok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat egyes kereskedelmi építmények (például bevásárlóközpontok) vonatkozásában.
Az 58–59. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 60. §-hoz
A rendelkezés pontosítást tartalmaz az ingatlan-nyilvántartással összefüggésben.
A 61. §-hoz
A rendelkezés alapján 2023. január 1. napjával kiválik a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjából a Honvédkórház, amely irányítási szempontból az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozik. E szakasz rendelkezik a jogutódlás szabályairól, amelyek keretében rögzíti, hogy amennyiben az érintett foglalkoztatott vonatkozásában jogviszonyváltásra kerül sor, úgy az átvevő munkáltatónál létesülő jogviszony alapján a foglalkoztatott illetménye nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely honvédelmi alkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény az új jogviszony létrejöttét követően már nem áll fenn.
A 62. §-hoz
A rendelkezés szövegcserés módosítást tartalmaz.
A 63. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörrel gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
A 64–68. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 69. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása, továbbá a rendelkezés a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
A 70. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
A 71. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 72. §-hoz
A rendelkezés a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
A 73–74. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 75. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi feladatot lásson el az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál.
A 76–78. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 79. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója európai parlamenti képviselő legyen.
A 80. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 81. §-hoz
A rendelkezés alapján a tömegrendezvényre belépésre jogosító jegy ellenében belépni szándékozó természetes személyek személyes adatainak rögzítésére vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tömegrendezvények szervezője 2022. december 31. napjáig mentesül.
A 82. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 83–86. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
A 87. §-hoz
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-ának további kormányrendeleti szintű felhatalmazó rendelkezésekkel történő kiegészítése a következők miatt szükséges:
a) A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer egyes adataihoz való hozzáférés körében a Kormány szervezetalakítási szabadságának előmozdítása érdekében szükséges új felhatalmazó rendelkezés beemelése. Általánosságban kívánatos, hogy a Kormány szervezetalakítási szabadsága ne kizárólag a hatósági, illetve az igazgatási szervek kijelölése tekintetében, hanem más, ágazati feladatellátásban közreműködő szervezet esetében is érvényesülni tudjon. Az a törvényi szabályozási szintre tartozó kérdés, hogy a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerből milyen közfeladat miatti felhatalmazás alapján kérhető le információ, azonban az már nem a törvényi, hanem sokkal inkább a rendeleti szintű szabályozásra tartozik, hogy egy adott kormányzati feladatkört konkrétan mely szerv vagy gazdasági társaság lát el. A törvényben így elegendő azt rögzíteni, hogy az adott, adatkérésre jogcímet biztosító szakfeladatot ellátó szervezetet a Kormány rendeletben jelöli ki.
b) A közösségi bormarketing támogatások lebonyolításának rendje az agrártámogatási intézményrendszertől elválasztva, a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért és a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter feladatkörében kerül meghatározásra, ezért az e terület szabályozásához szükséges rendeletalkotási felhatalmazást is ennek megfelelően, önállóan kell feltüntetni.
A 88. §-hoz
Jelen rendelkezés – a Kormány szervezetalakítási szabadságának előmozdítása érdekében – törli a törvényből az ott megjelölt szervezet tulajdonnévi megjelölését annak érdekében, hogy e szervezet kormányrendelettel legyen kijelölhető.
A 89–90. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
A 91. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 92. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre – ugyanúgy, mint ahogyan azt a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre a hatályos szabály alapján megteheti – pályázhasson közpénzekből nyújtott támogatásra.
A 93. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója pályázhasson közpénzekből nyújtott támogatásra.
A 94–96. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 97–99. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörrel gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
A jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal is végez megbízhatósági vizsgálatot és kifogástalanéletvitel-ellenőrzést, ennek adatkezelési szabályait az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
A 100–101. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 102–103. §-hoz
A rendelkezés feljogosítja a miniszterelnök politikai igazgatóját arra, hogy adatokat minősítsen. A miniszterelnök politikai igazgatója által elvégzett minősítést a miniszterelnök bírálhatja felül, melynek eredményeként a miniszterelnök a minősítést megszüntetheti, módosíthatja (a minősítés szintjét és érvényességi idejét).
A 104. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 105. §-hoz
A rendelkezés megállapítja a miniszterelnök politikai igazgatójának illetményét, amely alapilletményből, illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A miniszterelnök a törvényben rögzített mértéktől eltérő személyi illetményt állapíthat meg a miniszterelnök politikai igazgatója számára.
A 106–107. §-hoz
A rendelkezés kiterjeszti a miniszterelnök politikai igazgatójára a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben foglalt szabályokat. Emellett a rendelkezés megszünteti az egyidejűleg országgyűlési képviselői mandátumot is betöltő államtitkár, és a képviselői feladatokat nem végző államtitkár közötti megkülönböztetést az államtitkári illetmény szempontjából.
A 108. §-hoz
A rendelkezés technikai módosítást tartalmaz ahhoz kapcsolódóan, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, továbbá az új Nemzeti Információs Központ kizárólagos hírigény-teljesítési hatáskörével kapcsolatos adatkezelési jogosultság miatt az adatkezelési szabályokat és felhatalmazást az ágazati törvényekben is meg kell jeleníteni.
A 109. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója kinevezhető legyen a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé és helyettesévé, továbbá a Hivatal főigazgatójává és annak helyettesévé.
A 110. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója az alapvető jogok biztosa vagy annak helyettese legyen.
A 111. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója kinevezhető legyen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökévé.
A 112–113. §-hoz
A rendelkezés megszünteti a honvédelmi államtitkár tisztséget, továbbá a rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 114. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 115. §-hoz
A rendelkezés szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter vagy – ha a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete így rendelkezik – a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter a miniszterelnök politikai igazgatója útján gyakorolja.
A 116–117. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 118–119. §-hoz
A rendelkezés technikai pontosítást tartalmaz, valamint a rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 120–122. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 123–124. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre – ugyanúgy, mint ahogyan azt a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre a hatályos szabály alapján megteheti – támogatási jogviszonyban kedvezményezett legyen, illetve a rendelkezés pontosítja, hogy a kedvezményezetti kivételszabály nemcsak a vagyonkezelő alapítványokra, hanem a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra is vonatkozik, ha azokat az állam alapította vagy azokhoz az állam csatlakozott.
Emellett a rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
Ugyanakkor a rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója támogatási jogviszonyban kedvezményezett legyen.
A 125–128. §-hoz
A rendelkezés megállapítja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv új feladatait.
A jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal is végez megbízhatósági vizsgálatot, ennek adatkezelési szabályait, illetve azt mint jogviszony-létesítési feltételt az ágazati törvényekben szükséges megjeleníteni.
A 129. §-hoz
A rendelkezés önálló felelősségi körként nevesíti a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget, amely mindezidáig a külpolitikai szakterület részét képezte.
A 130–131. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 132. §-hoz
A rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A rendelkezés önálló felelősségi körként nevesíti a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget, amely mindezidáig a külpolitikai szakterület részét képezte.
A 133–134. §-hoz
A jövőben már nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat végez megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok is végeznek kifogástalanéletvitel-ellenőrzést, ezek adatkezelési szabályait az ágazati törvényekben szükséges megjeleníteni.
A 135–137. §-hoz
A kiegészítés a miniszterelnök politikai igazgatójának országgyűlési szerepkörét határozza meg. Figyelemmel arra, hogy jelen törvénymódosítás szerint a miniszterelnök adott feladat- és hatáskörét a miniszterelnök politikai igazgatója útján gyakorolja, az Országgyűlés működésével összefüggő feladatok kapcsán meg kell teremteni azokat a jogszabályi kereteket, amelyeken belül ez megvalósulhat. Ez az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítását teszi szükségessé.
A 138–139. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 140–141. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint adatkezelési célt szükséges megjeleníteni az ágazati törvényekben is. A Nemzeti Információs Központ kizárólagos feladatellátására tekintettel, az Alkotmányvédelmi Hivatallal megegyező adatkezelési jogosultságot kap.
A 142–144. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 145. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese legyen.
A 146. §-hoz
A rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 147. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója egyidejűleg a Nemzeti Választási Iroda elnöke legyen.
A 148. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
A 149. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 150. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója egyidejűleg a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja legyen.
A 151–152. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 153–157. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési hatásköre megszűnik, ezután a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.
A jövőben már nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat lát el megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, ennek megjelenítése szükséges az ágazati törvényekben.
A 156. §-ban foglalt módosítás alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében lehetőség lesz a törvénytől eltérő személyi illetményt megállapítani.
A rendelkezések célja továbbá a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 158. §-hoz
A § hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 159–160. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 161. §-hoz
A rendelkezés az állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggésben pontosítja a munkáltató fogalmát.
A 162. §-hoz
A jövőben már nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat lát el megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, az ezzel kapcsolatos változások megjelenítése szükséges az ágazati törvényekben.
A 163–172. §-hoz, 1. melléklethez
A rendelkezés akként módosítja a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvényt, hogy a jelenleg a külképviselet részeként működő külföldi magyar kulturális intézetek – hasonlóan például a kereskedelmi képviseletekhez – önálló külképviseletté válnak. Az önálló kulturális intézetek irányításával összefüggő jogokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter gyakorolja.
A rendelkezés az önálló külképviseletté váló külföldi magyar kulturális intézetek esetében rögzíti, hogy – figyelemmel arra, hogy a kulturális intézetek működtetése jelenleg és a jövőben is úgy észszerű, hogy az harmóniában van a diplomáciai képviseletek működtetésével – a külpolitikáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozik a kulturális intézet informatikai rendszerének üzemeltetésével, a biztonsági, biztonságtechnikai és titkos ügykezelési tevékenységgel, valamint az ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása.
Figyelemmel arra, hogy a törvénymódosítás értelmében a kulturális intézet biztonságával összefüggő feladatokat nem a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, hanem a külpolitikáért felelős miniszter látja el, indokolt rögzíteni, hogy a kulturális intézetek kihelyezett tisztségviselői nem látnak el biztonsági szolgálatot.
A módosítás emellett egyrészt technikai pontosításokat tartalmaz, másrészt – a külképviseletekre vonatkozó főszabálytól eltérően – rögzíti, hogy a kulturális intézet igazgatójának a lakhatását a minisztérium nem rezidencia juttatásával, hanem lakhatási költségtérítéssel biztosítja.
A 173–175. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 176. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója kinevezhető legyen a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé vagy annak helyettesévé.
A 177. §-hoz
A rendelkezés a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
A 178–180. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 181–182. §-hoz
A módosítás célja, hogy a kiemelt budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat a Kormány a magyar állam 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság vagy annak 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság mellett az állami beruházásokért felelős miniszter útján is megvalósíthassa.
A 183–185. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 186. §-hoz
A rendelkezés a politikai felsővezetők körét kiegészíti a miniszterelnök politikai igazgatójával. A módosítás szerint egyes – az érintett rendelkezésben meghatározott – minisztériumokban kabinetfőnöknek kinevezhető minisztériumba vezényelt vagy kirendelt személy is.
A 187. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a miniszterelnök politikai igazgatójának feladatkörét. Így a miniszterelnök politikai igazgatója általános politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- és egyéb szakpolitikai kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a Kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését.
A módosítás lehetőséget teremt arra is, hogy a Kormány rendeletében meghatározzon olyan, a miniszterelnök feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket, amelyeket a miniszterelnök a politikai igazgatója útján lát el azzal, hogy egyebekben a miniszterelnök politikai igazgatója útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.
A 188. §-hoz
A Miniszterelnöki Kormányiroda a módosítás alapján beolvad az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumba. A rendelkezés megállapítja Miniszterelnöki Kormányiroda jogállására és működésére vonatkozó új szabályokat.
A rendelkezés emellett újraszabályozza a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó részét a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénynek. Ennek eredményeként kétféle miniszter nevezhető ki: az egyiket a feladatai ellátásában az általa vezetett minisztérium segíti, a másik nem vezet minisztériumot, ezért a munkáját a Kormány által kijelölt minisztérium segíti. A miniszterek feladatkörét – továbbra is – a Kormány úgynevezett statútum rendelete határozza meg.
A 189. §-hoz
A rendelkezés szerint a Kormány az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében nemzetbiztonsági főtanácsadói feladatok ellátására kijelölhet egy államtitkárt.
A 190. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jövőben az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Miniszterelnöki Kormányirodát közigazgatási államtitkár vezeti, a módosítás lehetővé teszi, hogy az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban egyidejűleg két közigazgatási államtitkár is működhessen.
A 191. §-hoz
A módosítás alapján a miniszterelnök munkáját – a Miniszterelnöki Programiroda mellett – a Miniszterelnöki Iroda segíti. A rendelkezés meghatározza a Miniszterelnöki Iroda jogállására és vezetőjére vonatkozó alapvető szabályokat.
A 192. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium segíti.
A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában a politikai igazgatói kabinet és a Politikai Igazgatói Iroda segíti, amely az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működik. A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában titkárság is segíti, amely a politikai igazgatói kabinetben működik.
A rendelkezés rögzíti továbbá, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója irányítása alatt helyettes államtitkárok működhetnek.
A politikai igazgatói kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszterelnök politikai igazgatója irányítja. A kabinetfőnököt a politikai igazgatói kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti. A titkárságot osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfőnök irányítja.
A Politikai Igazgatói Irodán helyettes államtitkár működhet, akinek a tevékenységét a miniszterelnök politikai igazgatója irányítja. A Politikai Igazgatói Iroda e törvény keretei között – az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – főosztályokra és osztályokra tagozódik.
A rendelkezés értelmében a politikai igazgatói kabinet és a titkárság kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója gyakorolja. A Politikai Igazgatói Iroda kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója, az egyéb munkáltatói jogokat a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár gyakorolja.
A 193–194. §-hoz
A rendelkezések a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódnak.
A 195. §-hoz
A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállásához kapcsolódó módosítás.
A 196. §-hoz
A jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal is végez megbízhatósági vizsgálatot, ennek adatkezelési szabályait, illetve azt mint jogviszony-létesítési feltételt az ágazati törvényekben szükséges megjeleníteni.
A 197. §-hoz
A rendelkezés módosítja a beosztási okirat tartalmát a Miniszterelnöki Kormányiroda vonatkozásában.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy akkor is kiköthető próbaidő, ha a kormánytisztviselő – a jogviszonya megszűnése nélkül – munkahelyet vált, azaz egyik kormányzati igazgatási szervtől a másik kormányzati igazgatási szervhez megy át. Ha erre a próbaidő alatt kerül sor, akkor az új munkahelyén legfeljebb olyan hosszú próbaidő köthető ki, amennyi az eredetileg kikötött próbaidejéből még hátra van. Ugyanezt a szabályt rendeli alkalmazni a módosítás arra az esetre is, amikor a próbaidő alatt megszűnik az érintett kormányzati szolgálati jogviszonya, de 30 napon belül egy másik kormányzati igazgatási szervvel új kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.
A 198. §-hoz
A rendelkezés előírja, hogy ha a miniszterelnök politikai igazgatója szándékosan elmulasztja a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét, a miniszterelnök felmenti a megbízatása alól politikai igazgatót.
A 199. §-hoz
A rendelkezés megállapítja a miniszterelnök politikai igazgatójának kinevezésére, megbízatásának megszűnésére, ezen belül a lemondására és a felmentésére vonatkozó szabályokat.
A 200. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a politikai igazgatói kabineten és a Politikai Igazgatói Irodán is dolgozhassanak politikai tanácsadók és politikai főtanácsadók.
A 201. §-hoz
A módosítás rendezi, hogy a politikai igazgatói kabinetben szolgálatot teljesítő politikai tanácsadó és politikai főtanácsadó felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója gyakorolja. A rendelkezés a Politikai Igazgatói Irodán dolgozó politikai tanácsadó és politikai főtanácsadó tekintetében megosztja a munkáltatói jogkörök gyakorlását: az alapvető munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatójához, míg az egyéb munkáltatói jogokat a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkárhoz rendeli.
A 202. §-hoz
A módosítás értelmében a politikai igazgatói kabinetet vezető kabinetfőnök felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója gyakorolja. A módosítás emellett előírja egyes törvényi rendelkezések alkalmazását a minisztériumba vezényelt vagy kirendelt kabinetfőnök jogviszonyának vonatkozásában.
A 203. §-hoz
A rendelkezés szerint a kormánybiztos megbízatási idejének felső határa meghosszabbodik négy évre, így a kormánybiztos egy egész kormányzati ciklusra kinevezésre kerülhet. Ha a kormánybiztos megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnése okán szűnik meg, a kormánybiztos az új kormány megalakulásáig gyakorolhatja a hatáskörét, hasonlóan az ügyvezető miniszterekhez.
A 204. §-hoz
A módosítás a miniszterelnöki biztos esetében is lehetővé teszi, hogy az új kormány megalakulásáig gyakorolja a hatáskörét, ha a megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnése miatt szűnt meg.
A 205. §-hoz
A módosítás a miniszteri biztos esetében is lehetővé teszi, hogy az új kormány megalakulásáig gyakorolja a hatáskörét, ha a megbízatásának megszűnése egybeesik a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével.
A 206. §-hoz
A módosítás egyrészt a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik, másrészt meghatározza a Miniszterelnöki Kormányiroda általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beolvadása során alkalmazandó eljárási szabályokat.
A 207. §-hoz
A rendelkezés a miniszterelnök politikai igazgatója mint új tisztség létrehozásához, valamint a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv feladatkörének változásához kapcsolódó szövegcserés módosításokat tartalmazza.
A módosítás rendelkezik továbbá arról, hogy ha egy álláshelyet betöltő kormánytisztviselő szülési szabadságra megy, az álláshelyére határozott időre (amíg a gyermeket szülő kormánytisztviselő vissza nem tér a munkahelyére) fel lehessen venni másik kormánytisztviselőt.
A § ezen túl a politikai felsővezetők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok módosítását tartalmazza.
A módosítás szerint emellett abban az esetben, ha a kormányzati igazgatási szerv tekintetében jogutódlás következik be, a változással érintett kormánytisztviselők részére az új beosztási okiratot az átvevő kormányzati igazgatási szerv az átszállást követő hatvan napon belül köteles kiállítani, a korábbi harminc nap helyett.
A § a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv feladatkörének változásához kapcsolódva módosítja továbbá a kormányzati igazgatásról szóló törvény érintett rendelkezéseit, így például a személyügyi központ nyilvántartásába való betekintésre, a közszolgálati ellenőrzésre és egyes kormánytisztviselők kinevezésére vonatkozóan.
A 208. §-hoz
A módosítás a Miniszterelnöki Kormányiroda jogállásának és a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv feladatkörének változásához kapcsolódva helyezi hatályon kívül a kormányzati igazgatásról szóló törvény egyes rendelkezéseit.
A 209–211. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 212. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezért e szervet érintő, még hatályba nem lépett rendelkezéseket is a módosuló szabályozáshoz kell igazítani.
A 213. §-hoz
A jövőben már nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat lát el megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, ezt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
A 214. §-hoz
A rendelkezés a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv feladatkörének változásához kapcsolódik.
A 215–216. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 217. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezért e szervet érintő, még hatályba nem lépett rendelkezéseket is a módosuló szabályozáshoz kell igazítani.
A 218. §-hoz
A rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 219–221. §-hoz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében a megbízhatósági vizsgálatot és a kifogástalan életvitel ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal látja el, az ezzel kapcsolatos technikai módosításokat vezeti át a rendelkezés.
A 222. §-hoz
A módosítás alapján támogatási jogviszonyban kedvezményezett lehet az olyan közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány is, amelyben a miniszterelnök politikai igazgatója az alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagja, vagyonellenőre.
A 223–233. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 234. §-hoz
A módosítás kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója elnöki vagy elnökhelyettesi feladatot lásson el a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.
A 235. §-hoz
A rendelkezés a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
A 236. §-hoz
A § hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 237. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 238. §-hoz
A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállásának változásához kapcsolódó módosítás.
A 239. §-hoz
A rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 240. §-hoz
A rendelkezés technikai pontosítást tartalmaz.
A 241–242. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezért e szervet érintő, még hatályba nem lépett rendelkezéseket is a módosuló szabályozáshoz kell igazítani.
A 243–244. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezért e szervet érintő, még hatályba nem lépett rendelkezéseket is a módosuló szabályozáshoz kell igazítani.
A módosítás emellett a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény egyes rendelkezéseinek 2024. január 1-jei hatálybalépéséről rendelkezik.
A 245–247. §-hoz
A módosítás megszünteti a honvédelmi államtitkári tisztséget.
A 248. §-hoz
A § a törvény hatálybalépésének időpontját állapítja meg.
A 249. §-hoz
A § az Alaptörvény szerint sarkalatos rendelkezéseket sorolja fel.
A 250. §-hoz
A § az európai uniós joggal összefüggő rendelkezéseket tartalmazza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás