4/2022. (I. 7.) Korm. rendelet indokolás
4/2022. (I. 7.) Korm. rendelet indokolás
a játékosügynöki tevékenységről szóló 4/2022. (I. 7.) Korm. rendelethez
2022.02.07.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A játékosügynöki tevékenység fogalmát a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 37/A. §-a emelte jogszabályi szintre és vezette be az e szolgáltatásra vonatkozó nyilvántartás vezetését a látvány-csapatsportágak tekintetében. A szabályozás célja a hivatásos sportolókra vonatkozó játékosügynöki tevékenység átláthatóvá tétele, valamint az igazolásuk, átigazolásuk során a szakmai szempontok érvényesülésének erősítése a tervezetben meghatározott sportszakmai teljesítményt elért hivatásos sportolókra vonatkozóan. Az Stv. játékosügynöki tevékenységre vonatkozó szabályai és a tervezet rendelkezései a sportoló kölcsönadására nem vonatkoznak.
A játékosügynöki tevékenység mint szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az Stv. 37/B. § (2) bekezdése az adott sportágban működő országos sportági szakszövetséget (a továbbiakban: szakszövetség) jelölte ki és a 79. § (1) bekezdés b) pont bt) és bu) alpontja felhatalmazta a Kormányt a részletszabályok megalkotására.
Amennyiben a bejelentő az Stv.-ben foglalt feltételeknek megfelel, a szakszövetség nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel napja a bejelentés szakszövetséghez érkezésének napja.
A bejelentésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértékét a kapcsolódó EMMI rendelet határozza meg.
A bejelentés kezelése, a nyilvántartás vezetése, a játékosügynöki tevékenység feletti ellenőrzés az Stv., a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.), valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapján történik. Az ellenőrzés során – a megtett intézkedések eredménytelensége esetén – a szakszövetség közigazgatási bírság, vagy játékosügynöki tevékenységtől legfeljebb 12 hónapra történő eltiltás szankciót alkalmazhat.
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótv.) 13. § (2) bekezdése lehetővé teszi továbbá, hogy tevékenységtől történő eltiltásra kerüljön sor abban az esetben, ha
a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
b) a jogsértésre – kora, anyagi és szociális helyzete, fogyatékossága, egészségi állapota, megváltozott munkaképessége, cselekvőképességének korlátozása miatt – különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor, vagy
c) a jogsértést az eljárás megindulását megelőző egy éven belül legalább három alkalommal megállapította a szakszövetség. A Szankciótv. 13. § (4) bekezdése szerint, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a tevékenység végzésétől történő eltiltás a döntés véglegessé válásától számított 45 napnál hosszabb időre nem szólhat.
A tervezet az eltiltás időtartamát legfeljebb 12 hónapban határozza meg, amelynek indoka, hogy átigazolások évente kétszer történnek, a nyári és a téli szezonhoz kötődően. A 45 napos eltiltás ezért nem tudna megfelelő hatást elérni, viszont az egy éves időtartam már akár két szezont is érinthet, amely megfelelő visszatartó erővel is bírhat. A 12 hónap ugyanakkor a maximum, azaz ennél rövidebb időt a szakszövetség megállapíthat.
A szakszövetség az Stv. 37/B. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételeket – büntetlen előélet, foglalkozástól eltiltás, játékosügynöki tevékenységtől eltiltás, csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy megszüntetési eljárás, köztartozásmentesség – a Szolg. tv., az Ákr., valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) alapján saját hatáskörben jogosult ellenőrizni, erre vonatkozó dokumentációt – az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében – nem kér. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény alapján a céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. Az ingyenes céginformáció szolgáltatás a közhiteles cégnyilvántartásból történik.
A büntetlen előélet ellenőrzésének lehetősége a szakszövetség mint közigazgatási hatóság számára a Bnytv. 71. § (2) bekezdése alapján fennáll.
A hivatkozott törvényekben megállapított hatásköröket a kormányrendelet külön nem nevesíti, hiszen az alkalmazás lehetősége magából a törvényből következik.
Az ellenőrzési folyamat részeként a játékosügynöknek, játékosügynökségnek a tevékenységéről éves beszámolót kell készítenie.
Az a játékosügynök, akinek a nyilvántartásból való törlésére a 8. § (2) bekezdésében foglaltak miatt került sor, a büntetés mértékének időtartamáig nem kezdeményezheti a bejelentést, valamint sportágában nem csatlakozhat más játékosügynökséghez játékosügynöki tevékenység folytatása céljából.
Az Stv. 37/D. § (2) bekezdése szerint abban az esetben, ha a sportágban a szakszövetség által alapított játékosügynökség működik és az igazolás, átigazolás – a tervezet 1. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő hivatásos sportolók esetében – más játékosügynök, játékosügynökség közreműködésével kerül sor, a jogügylet után költségtérítést kell fizetni. E költségtérítés összegét szintén a tervezet 1. melléklete határozza meg a bérből és fizetésből élők átlagkeresetének alapulvételével. A költségtérítést minden egyes igazolás, átigazolás után meg kell fizetni, azaz annyiszor, ahányszor a hivatásos sportoló 2021. december 31. után átigazol (igazol).
Jelenleg is számos játékosügynöki szerződés van hatályban játékosügynök és sportoló között, amely alapján a sportoló átigazolhatott már korában és átigazolhat ezt követően is. Ezek a szerződések az átigazolással nem vesztik hatályukat, hanem folyamatosan fennállnak, amíg a felek meg nem szüntetik. Az Stv. játékosügynöki tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek, illetve jelen kormányrendelet hatálybalépése előtt már hatályos játékosügynöki szerződések az új törvényi, illetve kormányrendeleti szabályok hatálybalépésével sem szűnnek meg, így a kormányrendeletet e már meglévő jogviszonyokban is alkalmazni kell a jogszabály hatálybelépését követően. Az új szabályozás tehát nem ró fizetési kötelezettséget a hatálybalépését megelőzően megtörtént átigazolásokra, azonban a kormányrendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződések alapján a 2022. január 1-jét követően lebonyolításra kerülő igazolásokra, átigazolásokra a kormányrendelet szabályai már vonatkoznak.
Az Stv. 37/D. § (4) bekezdése szerint a költségtérítés és a szakszövetség által lebonyolított igazolás, átigazolás után járó közvetítői jutalék meghatározott részét a szakszövetség nevelési hozzájárulásként, a hivatásos sportoló törvényes képviselője (vagy nagykorú sportoló esetén az általa megnevezett szülő) részére továbbítja. A tervezet a nevelési hozzájárulás mértékeként a szakszövetség által alapított játékosügynökség közvetítői jutaléka tekintetében annak 70%-át, a költségtérítésnek pedig 50%-át határozza meg, tekintettel egyrészt a szülői áldozatvállalás elismerésére, valamint a szakszövetség civil szervezet – és így nonprofit – jellegére.
Az, hogy a játékosügynök, játékosügynökség a költségtérítést a szakszövetség részére, vagy a szakszövetség a nevelési hozzájárulást a törvényes képviselő (illetve az arra jogosult személy) részére nem fizeti meg, az az igazolás, átigazolás tényét értelemszerűen nem érinti, így a sportoló sportkarrierje nem szenved hátrányt a játékosügynök, játékosügynökség vagy a szakszövetség mulasztása miatt.
Az Stv., illetve a kormányrendelet szabályai szerinti bejelentést akkor is meg kell tenni, ha a játékosügynöki szerződést a felek már az Stv. vonatkozó rendelkezéseinek, vagy a kormányrendelet hatálybalépése előtt megkötötték, vagy azt az érintett szakszövetség már korábban – saját szabályozása szerint – nyilvántartásba vette, azaz a játékosügynök, játékosügynökség tevékenységét a továbbiakban ezen szerződések tekintetében is csak akkor folytathatja, ha az új szabályok szerinti bejelentési eljárás megtörtént.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás