434/2022. (XI. 2.) Korm. rendelet indokolás

A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.

A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése értelmében az MTA doktora címmel rendelkező személyek kivételével az ösztöndíjra pályázhat minden 45. életévét még be nem töltött, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 16. § (4) bekezdésében meghatározott tudományos fokozattal, a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozattal vagy az Nftv. 101. § (9) bekezdése szerinti művészeti díjjal rendelkező személy. Figyelemmel arra, hogy a gyermekvállalás ideje egyre inkább kitolódik, és a fiatal kutatói státusz is korban későbbig tart, ezen ösztöndíj esetében is – ahogy a legtöbb, fiatal kutatók számára létrehozott pályázati formánál – egyre nagyobb igény mutatkozik a gyermekek után igénybe vehető korhatárkedvezményre. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének javaslatára a módosítás alapján a kisgyermeket nevelő kutatók pályázati esélyeinek növelése érdekében a pályázati korhatár gyermekenként két évvel megemelkedik a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ugyanazon gyermek után mindkét szülő igénybe veheti a korhatárkedvezményt. A módosítás növeli a kisgyermeket nevelő szülők pályázati esélyeit.

Az Országgyűlés 2019. július 2-án fogadta el a hazai kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvényt, amely a teljes magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakítását szolgálta. Ezt követte a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény további, célzott módosítása − a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2019. évi CXXIII. törvény által −, amely tovább pontosította a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) és a Kormány, azon belül is az Innovációs és Technológiai Minisztérium közötti feladat- és hatáskörmegosztást. A Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvény kialakította a Nemzeti Laboratórium Alaprészt, ennek rendeltetése, hogy forrást biztosítson a nemzetgazdaság számára különösen perspektivikus területeken olyan tudásközpontok kialakítására, illetve fejlesztésére, amelyek az egyes szakterületek kiemelkedő tudományos csomópontjává válhatnak.

A Nemzeti Laboratóriumok Alaprész terhére nyújtott finanszírozás (bizonyos feltételek fennállása esetén) minősülhet uniós értelemben vett állami támogatásnak, amelynek következtében jogszabályi szinten szükséges rögzíteni, hogy a Nemzeti Laboratóriumok Alaprészből nyújtott uniós értelemben vett állami támogatás milyen támogatási kategóriák keretében, azaz milyen uniós szabályok betartása mellett ítélhető oda és folyósítható. Ezt célozza a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKFIA Korm. rendelet) 5. §-ának módosítása.

A Nemzeti Laboratóriumok Alaprészből finanszírozásra kerülő Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése (2022-2.1.1-NL) című pályázati felhívás lehetővé teszi uniós értelemben vett állami támogatás odaítélését, amellyel kapcsolatosan támogatási döntés mindaddig nem hozható, amíg az NKFIA Korm. rendelet módosítására nem kerül sor.

A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i 2021/1237/EU bizottsági rendelet (HL L 270/39., 2021.7.29, 39. o.) olyan új támogatási kategóriákat vezetett be, amelyek a kutatás-fejlesztés és innováció területén szabályozási oldalról összhangot teremtenek a Horizont 2020 és Horizont Európa keretprogramok során, valamint a csoportmentességi rendelet alapján nyújtható támogatások között. E támogatási kategóriák a következők: a „kiválósági pecsét” minőségi védjegyben részesült projektekhez nyújtott támogatás, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre és az Európai Kutatási Tanács által támogatott ötlet-életképességi cselekvésekre irányuló támogatás, a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás és a partnerségalakításhoz nyújtott támogatás. Annak érdekében, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap forrásai felhasználhatók legyenek az új támogatási kategóriák kedvező szabályai szerint, az NKFIA Korm. rendelet kiegészítésre került az említett új támogatási kategóriákra vonatkozó szabályozással.

Figyelemmel arra, hogy az NKFIA Korm. rendelet alapján nyújtható, uniós állami támogatási kategóriák szabályainak hatályát az Európai Bizottság 2023. december 31-ig meghosszabbította, e határidőket a támogatási kategóriák alkalmazhatósága érdekében szükséges átvezetni az NKFIA Korm. rendeletben is. Továbbá a koronavírus-járvány következményeinek enyhítése érdekében a vonatkozó uniós szabályozás alapján átvezetésre kerültek egyes ideiglenes, kedvezőbb szabályok a nehéz helyzetbe került vállalkozásokra, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó fenntartási kötelezettségre nézve. A fentieken túlmenően az NKFIA Korm. rendeletben a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet változásai alapján néhány további technikai módosítás történt.