2022. évi XLIV. törvény indokolás

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszer létrehozása, valamint az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárás keretében javasolt intézkedéseknek való megfelelés céljából, a Javaslat alapján jelenleg az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működő az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) a továbbiakban autonóm államigazgatási szerv lesz. Így a Javaslat alapján az EUTAF – ideértve a főigazgatót, a főigazgató-helyettest és a teljes állományát – feladatainak ellátásában funkcionálisan és szakmailag teljesen független, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatköre ellátásához más személytől vagy szervtől iránymutatást nem kérhet, feladatát más szervektől elkülönülten és bármilyen befolyásolástól mentesen látja el.

Magyarországgal szemben az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (kondicionalitási rendelet) alapján eljárás indult. Ezen eljárás keretében a Kormány – korrekciós intézkedésként – vállalta, hogy létrehozásra kerül a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság). Ezen vállalásnak eleget téve az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XXVIII. törvény – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításával – megállapította az Igazgatóság szervezetére, működésére és a vezetőjének jogviszonyára vonatkozó alapvető szabályokat. Az Európai Bizottság által jelzett észrevételek alapján a javaslat az Igazgatóságra vonatkozó szabályozás kiegészítésére irányul.

A javaslat továbbá az Európai Bizottság által jelzett észrevételek alapján módosítja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényt, ennek keretében az Integritás Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) feladatkörével és működésével összefüggő szabályokat pontosítja, illetve egészíti ki.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A javaslat az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) számára autonóm jogállást biztosít. A Főigazgatóság feladatainak ellátásában független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatköre ellátásához más személytől vagy szervtől iránymutatást nem kérhet, feladatát más szervektől elkülönülten és bármilyen befolyásolástól mentesen látja el.

A Főigazgatóság autonóm szervi jogállásából eredően a Főigazgatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv.

A javaslat a Főigazgatóság költségvetésével kapcsolatos eljárási szabályokat állapítja meg.

A Főigazgatóság feladatkörébe az európai uniós támogatások tekintetében az ellenőrzési hatósági, audithatósági és auditszervi feladatok, továbbá egyéb nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzések tartoznak.

A Főigazgatóság ellátja az Integritás Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság működésével kapcsolatos feladatokat.

A javaslat meghatározza a Főigazgatóság évenkénti beszámolási kötelezettségét az Országgyűlés irányába.

A javaslat rögzíti a Főigazgatóság más – állami és nem állami – szervekkel való együttműködésének lehetőségét, kereteit.

A javaslat előírja, hogy a Főigazgatóság vezetőjének és köztisztviselőinek jogviszonyára a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A javaslat felsorolja mindazon alapokat, támogatásokat, európai uniós vagy más nemzetközi forrásokat, amelyekkel kapcsolatban a Főigazgatóság ellát ellenőrzési hatósági, audithatósági, audit szervi, audit munkacsoport-tagi feladatokat.

A javaslat rögzíti a Főigazgatóság feladatait az Európai Bizottság által fejlesztett ARACHNÉ kockázatértékelő rendszerrel kapcsolatban. A Főigazgatóság köteles maga is alkalmazni a rendszert, illetve ellenőrizni annak intézményrendszer által történő használatát.

A javaslat rögzíti a Főigazgatóság funkcionális függetlenségének alapvető elemeinek törvény általi biztosítását, valamint az alapvető ellenőrzési jogköreit.

A javaslat rögzíti a Főigazgatóság ellenőreinek jogosultságait az ellenőrzés teljes körű végrehajthatóságának érdekében, és a felhasználható bizonyítéki eszközöket.

A javaslat rögzíti a helyszíni ellenőrzés alapvető folyamatát, részleteit, tekintettel az ellenőrzött szervezet jogaira is.

A javaslat rögzíti az ellenőrzés megszakításának, illetve felfüggesztésének eseteit, szabályait.

A javaslat rögzíti az ellenőrzési jelentés elkészítésének folyamatát, annak részletszabályait. Az ellenőrzés alapján jelentéstervezet készül, mely egyeztetésre kerül az ellenőrzöttel. Az észrevételek alapján a tervezet módosulhat, azok elbírálása – szükség esetén egyeztető megbeszélés – után a jelentés lezárásra kerül.

A javaslat rögzíti az ellenőrzések alapján szükség esetén elkészítendő intézkedési tervekkel kapcsolatos szabályokat, az ellenőrzött szervezetek vonatkozó feladatait, beszámolási kötelezettségeit.

A Főigazgatóság szervezetét a szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amit a főigazgató ad ki.

A javaslat rögzíti a Főigazgatóságot vezető főigazgató kinevezésére vonatkozó szabályokat.

A javaslat megállapítja a főigazgatói megbízatás megszűnésének eseteit és szabályait.

A javaslat a főigazgatói megbízatás megszűnése esetén járó juttatásokról rendelkezik.

A javaslat megállapítja a főigazgató feladatkörét.

A javaslat meghatározza a főigazgatónak járó szabadság mértékét.

A főigazgató közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényjavaslatban nem nevesített munkáltatói intézkedéseket a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatában kijelölt főigazgató-helyettes teszi meg.

A főigazgató-helyettes megbízatásának keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos szabályokat állapítja meg, továbbá rögzíti a főigazgató-helyettesnek járó éves szabadság mértékét.

A javaslat meghatározza a főigazgató és a főigazgató-helyettessel szemben fennálló összeférhetetlenségi okokat, az összeférhetetlenségi nyilatkozattal kapcsolatos szabályokat, és az összeférhetetlenség fennállása esetén alkalmazandó eljárási szabályokat.

A javaslat a főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályokat rendezi. Az itt nem szabályozott kérdésekben a főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozatára az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A főigazgatót és a főigazgató-helyettest megillető díjazásának mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset szorzatában állapítja meg a javaslat. Továbbá rögzíti, hogy a főigazgató a minisztert megillető, a főigazgató-helyettes pedig az államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.

A Főigazgatóság állományába tartozó köztisztviselők foglalkoztatási jogviszonyára a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvényt kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel, amelyeket jelen törvényjavaslat megállapít.

A Főigazgatóság és a Főigazgatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.

A javaslat rögzíti a Főigazgatóság köztisztviselőire vonatkozó titoktartási szabályokat.

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a Főigazgatóság e törvény szerinti feladataira vonatkozó részletszabályokat.

Hatályba léptető rendelkezést állapít meg.

A Főigazgatóság központi hivatali jogállása 2023. január 1. napjától autonóm államigazgatási szervi jogállásra változik.

A Főigazgatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonya – a közszolgálati munkaszerződésben foglaltak szerint – 2023. február 1. napján átalakul a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény szerinti közszolgálati jogviszonnyá. A törvényjavaslat megállapítja a jogviszony átalakulásának szabályait.

A javaslat a jelenlegi főigazgatói megbízatás megszűnésével és az új főigazgató kinevezésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

Jogharmonizációs záradék.

A törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény új, a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén folytatandó külön eljárását szabályozó CV/A. Fejezetét is módosítja.

A módosítások elsősorban az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeképpen alapvetően öt témakört érintenek. A törvényjavaslat egyrészt megteremti annak a lehetőségét, hogy az Integritás Hatóság felülbírálati indítványt, illetve ismételt felülbírálati indítványt nyújthasson be. Az alkotmányos követelményekre tekintettel ezen szerv vádindítvány benyújtására nem jogosult továbbra sem, erre az esetre a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy más indítványozó hiányában a megfelelő közzétételi folyamatot követően bármilyen természetes vagy jogi személy beléphessen az eljárásba.

A törvényjavaslat továbbá ismételt felülbírálatot iktat be az eljárásba. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felülbírálat alapján megindított vagy folytatott nyomozást az eljáró hatóság ismételten megszünteti, akkor a korábbi felülbírálati indítványt benyújtó személyeknek ismételt felülbírálati indítványt kell benyújtaniuk a nyomozási bíróhoz a megszüntető határozat megtámadása érdekében. Ha a nyomozási bíró az ismételt felülbírálati indítvány alapján ismételten azt állapítja meg, hogy a nyomozást megszüntető határozat nem volt megalapozott, akkor nyílik meg a vádindítvány benyújtásának a lehetősége.

A törvényjavaslat továbbá teljesen kizárja, hogy az ezen külön eljárásban hozott bármilyen bírósági döntés ellen a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal lehessen élni.

A módosítások, a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény megfelelő módosításával kiegészítve rendezik azt a kérdést is, hogy a büntetőeljárás hatálya alatt állás tekintetében az új külön eljárásban vádlottá váló személyek a pótmagánvádas eljárással megegyező jogi helyzetbe kerüljenek, azaz a jogerős elítélésig ne kerüljenek be a bűnügyi nyilvántartásba, illetve az egyéb törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények szempontjából se minősüljenek büntetőeljárás hatálya alatt álló személynek.

Az átmeneti rendelkezés módosítását a törvényjavaslat elfogadását követően bekövetkezett új Alkotmánybírósági gyakorlat indokolja. Az ún. restitúciós ügyekben az Alkotmánybíróság által meghozott 23/2022. (X. 19.) AB határozat ugyanis rögzítette, hogy az érintett eljárási szabálynak az ügyfél terhére történt megváltoztatása folyamatban lévő ügyekben a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába, s így az Alaptörvény B) cikkébe ütközik. Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy „valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell”. Ezen döntést alapul véve pedig gondoskodni szükséges arról, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásokban a terheltek helyzete ne váljon hátrányosabbá az érintett átmeneti rendelkezés miatt, azaz, a szabályozás ne legyen ad malam partem.

Az autonóm államigazgatási szervként működő Főigazgatóság létrehozásához kapcsolódó törvénymódosításokat állapítja meg a javaslat.

A Javaslat a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény és a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) között teremti meg a szabályozási összhangot.

Az Országgyűlés az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról 2022. évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv.) elfogadásával az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) kiegészítéséről döntött akként, hogy egy új, bárki számára hozzáférhető – a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő – Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületének (a továbbiakban: felület) jöjjön létre, amelyen a kötelezettek közzétennék meghatározott – közérdekű és közérdekből nyilvános – gazdálkodási adataikat.

A felületen az adatokat legalább tíz évig elérhetővé kell tenni, illetve azokat kéthavi rendszerességgel frissíteni is kell. A felület üzemeltetőjét, valamint a működtetésére, az azon való közzétételre vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. A Módtv. szerint a felületet legkésőbb 2022. december 31-ig kell létrehozni, az azon való közzétételt pedig – legkésőbb – 2023. február 28-ig meg kell kezdenie az arra kötelezetteknek a végrehajtási szabályoknak megfelelően.

A Javaslat a Módtv. által kialakított nyilvánosság további erősítésére szolgál azáltal, hogy a felületen való közzététel kötelezettsége a Javaslat szerint immáron – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a költségvetési szervek teljes körét lefedné. A Javaslat ezen túl a közzétételre kerülő adatköröket is pontosítja, illetve kibővíti azokat, elősegítve az információszabadság minél nagyobb fokú érvényesülését, összhangban az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével, illetve 39. cikkével.

Figyelemmel arra, hogy a Módtv. által az Infotv.-ben elvégzett módosítások a Javaslat benyújtásakor még nem léptek hatályba, a Javaslat a 24/B. alcím szövegének újbóli megállapításával éri el a fentiekben részletezett célokat, ekként az adatköröket érintő, a fentiekben részletezett módosítások kivételével a Javaslat által megállapítandó szöveg egyébként megegyezik a Módtv. által megállapított szöveggel.

A 42. §-sal összefüggésben szükséges a Módtv. 6. §-ával megállapítandó átmeneti rendelkezések kismértékű pontosítása is.

A közzététel tekintetében egyrészt a felületre a felület létrehozását követően folyamatosan, de legkésőbb 2023. február 28-ig kell az adatokat feltölteni, másrészt a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó beszerzések esetén felmenő rendszerben szükséges az adatokat feltüntetni (az európai uniós forrás felhasználásának tényét a 2023. március 31-én vagy azt követően megvalósított beszerzésekre vonatkozóan).

Figyelemmel arra, hogy a Módtv. által az Infotv.-ben elvégzett módosítások a Javaslat benyújtásakor még nem léptek hatályba, a Javaslat az Infotv. 75/D. és 75/E. §-ai szövegeinek újbóli megállapításával éri el a fentiekben részletezett célokat, azok a fentiekben utalt – kismértékű – pontosítások kivételével egyébként megegyeznek a Módtv. által megállapított szöveggel.

Figyelemmel arra, hogy a Javaslat 42. §-a a felületen közzéteendő adatköröket akként egészítené ki, hogy azon az adatkezelők az Európai Unió kötelező jogi aktusa hatálya alá tartozó állami támogatásokra vonatkozó – bővített adattartalmú – adatok közzétételére is kötelesek volnának, a Javaslat az Infotv.-t új 2. melléklettel egészítené ki, amely – a normavilágosság követelményére, illetve a jogbiztonság követelményére tekintettel – zárt taxáció útján meghatározná azon jogi aktusokat, amely aktusok hatálya alá tartozó állami támogatások esetében az e bővített tartalmú adatok közzététele szükséges.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény azon javaslat szerinti módosításával függ össze, amely a Hatóság által vezetett, a közbeszerzési eljárásból kizárt gazdasági szereplők nyilvántartására vonatkozik.

A „megyei kormányhivatal” megjelölést Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításából következően 2023. január 1-jétől „vármegyei kormányhivatal” megjelölésre szükséges módosítani.

A Bizottság által jelzett észrevételek alapján a javaslat az Igazgatóságra vonatkozó szabályozás kiegészítésére irányul, amely magában foglalja

– az Igazgatóság feladatkörének részletesebb meghatározását,

– az igazgató befolyásolásának tilalmát,

– az Igazgatóság kormánytisztviselőinek és munkavállalóinak kiválasztására vonatkozó eljárás felügyeletére vonatkozó szabályok pontosítását,

– az igazgató, valamint az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselő és munkavállaló összeférhetetlenségi nyilatkozatával és érdekeltségi nyilatkozatával kapcsolatos szabályok kiegészítését,

– az Integritás Hatóság hatáskörének pontosítását az Igazgatóság működésével és az összeférhetetlenségi nyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatosan,

– az összeférhetetlenségi nyilatkozatban, illetve az érdekeltségi nyilatkozatban szándékosan valótlan tényt állító kormánytisztviselővel és munkavállalóval szemben alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó szabályozást.

A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény azon javaslat szerinti módosításával függ össze, amely a Hatóság által vezetett, a közbeszerzési eljárásból kizárt gazdasági szereplők nyilvántartására vonatkozik.

A javaslat egyértelműsíti, hogy a Hatóság a feladatát minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni.

A javaslat az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény, valamint a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény közötti koherencia egyértelműsítését célozza, továbbá pontosítja kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat.

A javaslat célja, hogy a Hatóság a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság foglalkoztatottjai által megtett összeférhetetlenségi nyilatkozatokat is ellenőrizze, illetve megjeleníti a Hatóság jogosultságát a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság által kezelt iratokhoz való hozzáféréshez. A javaslat továbbá biztosítja, hogy a Hatóság az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 14. § (1) bekezdés b) pontja szerint bejelentésével kezdeményezhesse a Vnytv. szerinti ellenőrzési eljárást azzal a személlyel szemben, akinek vagyonnyilat-tételi kötelezettségét az európai uniós források tekintetében fennálló javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési jogosultsága alapozza meg. A javaslat rögzíti, hogy a Vnytv. szerinti ellenőrzési eljárás eredményéről – ennek keretében különösen a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről – a Hatóságot tájékoztatni kell.

A javaslat pontosítja a Hatóság megállapodás-kötésére vonatkozó szabályokat, rögzítve, hogy a megállapodások kizárólag a személyes adatok és más adatok védelmére vonatkozó követelmények megtartásával köthetők meg.

Szövegpontosítási célú módosítás.

A javaslat előírja, hogy a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet a tényállás tisztázásának folyamatát is magában foglaló haladéktalan tájékoztatást adjon a Hatóság részére eljárásának eredményéről.

A javaslat pontosítja, hogy a Hatóság a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (1) bekezdés o) pontja szerint akkor kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, ha a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut a tudomására.

A javaslat rögzíti, hogy az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet köteles együttműködni a Hatósággal, ennek keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a Hatóságot az eljárása megkezdéséről, valamint az eljárásának eredményéről.

A javaslat megjeleníti, hogy a Hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 15. § (2) bekezdése szerinti eljárásra szólíthatja fel az érintett felügyeleti hatóságot.

A javaslat megjeleníti, hogy a Hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén a büntetőeljárásról szóló törvény szerint felülbírálati indítványt és ismételt felülbírálati indítványt nyújthat be.

A javaslat célja, hogy a nyilvántartásban az a gazdasági szereplő is szerepeljen, akinek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa esetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja szerinti feltételek fennállnak.

A javaslat továbbá megállapítja az ehhez szükséges további részletszabályokat, ennek keretében különösen a Hatóság által működtetett nyilvántartás adatkezelésével kapcsolatos szabályokat.

A javaslat a Hatóság elnöke és elnökhelyettese felmentésének eljárásrendjét új eljárással váltja fel, amelynek keretében a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének jogviszonyát – a korábban felmentésre okot adó esetekben – immár bíróság állapítja meg.

A javaslat előírja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke és az Alkalmassági Bizottság felelős azért, hogy a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a Hatóság új elnöke vagy elnökhelyettese kinevezésére vonatkozó eljárás a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának megszűnéséig megvalósuljon.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a Hatóság köztisztviselői az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek. A Hatóság elnökére és elnökhelyettesére továbbra is az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény speciális vagyonnyilatkozat-tételi előírási vonatkoznak.

A javaslat új rendelkezésként rögzíti, hogy a Munkacsoport a Hatóság nyilvános jelentéseit a feladatainak ellátása során figyelembe veheti, de a Hatóság nyilvános jelentéseihez nincs kötve és nem köteles azt figyelembe venni.

A javaslat megjeleníti, hogy az alkalmasság elbírálásán túl az Alkalmassági Bizottság véleményében a jelölési és kinevezési eljárás sérelme nélkül bármilyen módon hozzájárulhat a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok jelöléséről való megalapozott döntés meghozatalához.

A szövegezést pontosító és technikai jellegű módosítások.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (2) bekezdésének módosítása nem lép hatályba, amelyet a javaslat pontosított szövegezéssel állapít meg újra.

A javaslat szerint az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény nem nevesíti külön a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének jogviszonya megszűnését a Hatóság jogutód nélküli megszűnése esetére. Szükséges továbbá a 39. § (8) bekezdésének hatályon kívül helyezése a felmentés eljárásrendjének megszüntetése, és annak új eljárási szabályokkal való felváltása miatt.

Jogtechnikai módosítás, figyelemmel arra, hogy a 42. és a 43. §-hoz fűzött indokolásokban foglaltak szerint – az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv.) alapján – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben korábban elvégzett módosítások a Javaslat benyújtásakor még nem léptek hatályba, így a Javaslat a 24/B. alcím szövegének, illetve az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések újbóli megállapításával éri el a korábban már kifejtett (pontosításra és az adatkörök kiegészítésére irányuló) célokat. Mindezekre figyelemmel rendelkezni szükséges arról, hogy a – kívánt pontosításokat még nem tartalmazó – Módtv. 4. §-a és 6. § (1) bekezdése nem lép hatályba.