44/2022. (II. 16.) Korm. rendelet indokolás
44/2022. (II. 16.) Korm. rendelet indokolás
a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 44/2022. (II. 16.) Korm. rendelethez
2022.02.19.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.
1. A rendeletmódosítás egyik célja a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Üvegkapu-rendelet) alkalmazási körének pontosítása annak érdekében, hogy a normatív szabályozás jobban feleljen meg az eredeti jogalkotói koncepciónak abból a szempontból, hogy az Üvegkaput a közbeszerzés útján megvalósuló, nagyobb volumenű építési tevékenységekre kell alkalmazni.
Az Üvegkapu bevezetésének egyik fontos szempontja a fokozatosság volt: a rendszer felállását követő első időszakban az Üvegkaput kizárólag a nagyobb (700 millió forint becsült értéket elérő), közpénzből megvalósuló építési beruházások esetében kell felállítani és alkalmazni.
Az előzőek alapján az Üvegkapu-rendelet szükségképpen a közbeszerzési törvényen alapul és annak fogalmait használja, ezért a közbeszerzési szabályozás olyan elemei is relevánsak a rendelet alkalmazásánál, amelyek felhívásával az Üvegkaput – az eredeti jogalkotói koncepciótól eltérően – a kisebb volumenű építési, felújítási munkák esetében is telepíteni kellene.
Az Üvegkapu-rendelet 2022. január 1. napjától hatályos szabályozása nem tartalmaz szabályozást arra az esetkörre, amikor adott közbeszerzés tárgya nem egy műszakilag jól körülhatárolható építkezés, hanem olyan heterogén, jellegükben és adott esetben földrajzilag is elkülönülő építési munkák összessége, amelyeket keretmegállapodásos, illetve keretszerződéses konstrukcióban szereznek be, illetve rendelnek meg.
Tipikusan ilyenek a különféle kisebb karbantartási munkák, amelyek értéke összességében, a keretmegállapodásos rendszerben könnyen elérheti a több milliárd forintos értéket is, azonban maguk a konkrét munkák egyenként nem olyan volumenűek, amelyek indokolnák az Üvegkapu felállításával járó terheket.
A rendeletmódosítás a fentiek alapján kiegészíti az Üvegkapu-rendelet alkalmazási körére vonatkozó szabályozást és megállapítja, hogy becsült értékként mi vehető figyelembe.
2. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/J. § (8) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer kormányrendeletben foglalt más nyilvántartáshoz vagy adatbázishoz is kapcsolódhat, ha az nem jár személyes adat átadásával.
A hatályos törvényi szabályozás értelmében kötelező a rendszerbe felvinni a foglalkoztatott adóazonosító jelét. Tekintettel arra, hogy az Üvegkapu és az adóhatósági szakrendszer egymáshoz az ellenőrzéshez szükséges adatok biztosítása érdekében már a hatályos szabályozás szerint is csatlakozik, ezért indokolt a kormányrendeleti szinten azt a funkciót is megjeleníteni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszere automatikusan jelzi azt a körülményt, hogy egy rendszerbe felvitt adóazonosító jel nem érvényes.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás