2022. évi XLV. törvény

„(3a) Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási tervezetben a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján feltünteti a 25 év alatti fiatalok kedvezményének jogosultat megillető összegét.”

„(6) Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján, az e fejezetben előírtaktól eltérően – a vállalkozói kivét adóelőlegét havonta, az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente állapítja meg és vallja be az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adó- és járulékbevallásban.”

„(1) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére a 8. számú melléklet rendelkezései szerint átalányadózást választhat az (5)–(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve.”

„(7) Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra átalányadózást ismételten nem választhat.

(8) A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az 52. § (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. E rendelkezés alkalmazásában tevékenységét év közben kezdőnek kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót is, aki az átalányadózásra áttérést közvetlenül megelőző időszakban kisadózónak minősült.”

„(1) Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben

„(1a) Házassági vagyonközösség fennállása alatt megszerzett ingatlan esetén az (1) bekezdés szerint meghatározott szerzési időpont mindkét házastársnál azonos, kivéve, ha házassági vagyonjogi szerződés ettől eltérően rendelkezik.”

„(6) Amennyiben a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, a csoportos társasági adóalany és a volt csoporttag, továbbá a csoportos társasági adóalany megszűnése esetén a volt csoporttag köteles a csoporttagság megszűnésére okot adó körülmény napját, illetve a csoportos társasági adóalany megszűnésére okot adó körülmény napját követő 30 napon belül a csoportos társasági adóalany által bevallott adóelőleget megosztani és bevallani, és ennek alapján a csoporttagság megszűnése, illetve a csoportos társasági adóalany megszűnése napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig az adóelőleget megfizetni.”

„15. § (1) A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.

(2) A kisvállalati adó alanya – a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozót és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy kivételével – az Szt. hatálya alá tartozik.

(3) A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az Szt. előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.”

„357. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés b) pontját – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azon szolgáltatások esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2023. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtása esetén továbbra is a 2022. december 31-én hatályos szabályok szerint kell eljárni, ha a teljesítés időpontja 2023. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik, de a szolgáltatást igénybe vevő adóalanynak a 60. § (1)–(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2023. január 1-jét megelőzően kellene megállapítani.

(3) Amennyiben az előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2023. január 1-jét megelőző napra esik azon e törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatások esetén, amelyek 2022. december 31-én még nem tartoztak a 142. § (1) bekezdés b) pontja hatálya alá, az előleg jóváírására, kézhezvételére, megszerzésére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a szolgáltatás igénybe vevőjének adófizetési kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.”

„(7) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany

„(11) Az a vállalkozó, aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg. A nettó árbevétel csökkentésének vagy a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összege növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával, miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során. Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, vagy a szokásos piaci ár miatti korrekció olyan ügyletre vonatkozik, amelyben az ellenérték nem befolyásolja a szerződő fél helyi iparűzési adóalapjának összegét, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette.”

„39/A. § (1) Az a vállalkozó, akinek/amelynek az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a bevétele nem haladja meg

(2) A kisvállalkozó (4) bekezdés szerint bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként

(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap a (2) bekezdés szerinti adóalapnak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.

(4) A (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását

(5) Ha a vállalkozó bevétele az adóévben meghaladja az (1) bekezdés szerinti rá vonatkozó összeget, akkor az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre a 39. § (1) bekezdés szerint, vagy, ha a 39/B. § szerinti adóalap-megállapítás feltételeinek megfelel, – választása szerint – a 39/B. § szerint kell megállapítani.

(6) Ha a kisvállalkozó már nem a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az adóhatóságnak. E bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.

(7) Ha a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor adóját az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles megfizetni.

(8) Nem kell bevallást benyújtani, ha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét és – ha a megfizetett adóelőleg összege magasabb – az adózó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri. Ha a kisvállalkozó az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig adóbevallást nem nyújt be, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével kíván eleget tenni.

(9) A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – a 41. § (4) és (7) bekezdéseire figyelemmel – az adóévre adóelőleg fizetésére köteles, melynek összege az előző adóév adójának összegével azonos. A kisvállalkozót az adóelőleg-fizetésről bevallási kötelezettség nem terheli, ha a megelőző adóévről a (8) bekezdésre figyelemmel adóbevallás benyújtására nem köteles.

(10) Abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítási mód alkalmazására áttér,

(11) Ha a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult.

39/B. § (1) A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.

(2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

(3) Ha a vállalkozó kisvállalati adóalanyisága megszűnik, akkor az adó alapját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

(4) Ha a vállalkozó kisvállalati adóalanyisága megszűnik, akkor

„(4) Ha a vállalkozó az IFRS-ek alkalmazásáról vagy a számviteli politika változásáról szóló döntést követően, de az áttérés adóévét megelőzően jogutódlással megszűnik, az áttérési különbözet összegét a jogutód köteles megállapítani az (1) és (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával.”

„51/Q. § (1) A 2022. december 31-én hatályos 39/B. § (3) bekezdése szerinti iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazó vállalkozó a 2022. évben kezdődő adóévről 2023. május 31-ig nyújthat be adóbevallást.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vállalkozó a (3) bekezdés szerinti bejelentését nem teszi meg, akkor azzal a vélelemmel kell élni, hogy az iparűzési adó alapját 2023. január 1-jétől a 39/A. §-a szerint állapítja meg.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vállalkozó 2023. január 1-jétől nem kívánja az iparűzési adó alapját a 39/A. § szerinti adóalap-megállapítási módszer szerint megállapítani, akkor e döntését 2023. május 31-ig köteles – a bevallási vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon – bejelenteni az adóhatósághoz. A bejelentéssel egyidejűleg a 2023. január 1. és a 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra 75 ezer forint adóelőleget is be kell vallani, amelyet két részletben kell megfizetni, 2023. május 31-ei esedékességgel 50 ezer forintot és 2024. március 18-ai esedékességgel 25 ezer forintot.”

„(1a) Mentes az ajándékozási illeték alól:

„(23) A vagyonszerző az (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során a nettó árbevétel megoszlásáról a fizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozik. Ha az illetékkötelezettség az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően keletkezik, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag megfelel az (1) bekezdés t) pontja szerinti feltételnek. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt a vagyonszerző az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.

(24) A tevékenységét a (23) bekezdés szerinti nyilatkozattétel adóévében kezdő vagyonszerző arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a az (1) bekezdés t) pontja szerinti tevékenységekből fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vagyonszerző terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vagyonszerző az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.”

„(4) Ha a bíróság határozatában az illeték viseléséről dönt, a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.”

„(5) Az illetékbélyeg értékének visszatérítésére irányuló kérelem 2029. december 31-éig terjeszthető elő. E határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”

„(4a) A szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó, másik államban biztosított személy Szja tv. 1/B. § szerinti jövedelme után nem kell adót fizetni. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.”

„(1) Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, de legalább az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összeg.”

„(2) Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.”

„19. § (1) Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az adót az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adót a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

(2) Az Szja tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tárgynegyedév hónapjainak adóját – figyelemmel a 6. § (2) bekezdésének rendelkezésére – havonkénti bontásban a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a tárgynegyedév adóját az említett időpontig fizeti meg.”

„40. § (1) A biztosított vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó tárgyhavi társadalombiztosítási járulékának alapja a vállalkozói kivét.

(2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

(3) A biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér.

(4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.”

„(4) Az állami adó- és vámhatóság adóigazgatási eljárás, adategyeztetés és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálata, valamint biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatos adategyeztetés céljából jogosult a (2) bekezdés a)–e), m), o)–r) és t) pontjaiban megjelölt adatok kezelésére. Az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szerv ezen adatokról az állami adó- és vámhatóság részére egyedi megkeresés alapján elektronikus úton adatot szolgáltat.”

„59/A. § (1) Az 57–58. § szerinti nyilvántartásokban szereplő adatok egyeztetése és egységes vezetése céljából az idegenrendészeti hatóság a Kincstár központi szerve és az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv megkeresésére adatot továbbít a nyilvántartásában szereplő természetes személy alábbi adatairól:

(2) A természetes személy (1) bekezdés szerinti adatait a Kincstár központi szerve és az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv a természetes személy elhunytát követő 30 évig kezeli.”

„(7) Ha az állami adó- és vámhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és adószámáról tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv a 45. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.”

„(7) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő kötelezett személy 43. § szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően – különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal – igazolja, hogy

„(2) Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig vallja be, illetve fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.”

„(2a) Az Szja tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be, illetve fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.”

„86/A. § (1) Ha a foglalkoztató helyett a biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentését az állami adó- és vámhatóság teljesítette az Art. 1. melléklet 3.2. pontja alapján, a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja az állami adó- és vámhatóság által teljesített bejelentésben megjelölt időpont.

(2) Ha a foglalkoztatóról nyilvántartást vezető szerv – ideértve különösen a cégnyilvántartást, egyéni vállalkozói nyilvántartást, civil szervezetek névjegyzékét vezető szervet – által nyilvántartott adatok alapján a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, és a foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának megszűnését az Art. 1. melléklet 3.2. pontja szerint elmulasztotta bejelenteni, a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja az Art. 1. melléklet 3.5. pontjában meghatározott időpont.

86/B. § (1) Ha a magánszemély a biztosítási jogviszony lezárásának a 86/A. § szerinti időpontját vitatja, egyeztetési eljárás lefolytatását kezdeményezheti az egészségbiztosítási szervnél, amely a rá irányadó jogszabályok szerint döntést hoz az egyeztetés eredményéről.

(2) A biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv az (1) bekezdés szerinti egyeztetés eredményéről haladéktalanul elektronikus úton az Art. 1. melléklet 3. pontja szerinti biztosítási jogviszonyra vonatkozó adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatása alapján elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.”

„(1a) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és a felsőoktatási intézmény az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti azt a külföldi illetőségű természetes személyt, akinek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy a felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján várhatóan személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.”

„(4) Az (1) bekezdésben, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott személy az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy a felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló külföldi illetőségű természetes személy munkavégzése befejezésének időpontját és – ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll – Magyarország területe elhagyásának időpontját. A bejelentést a munkavégzés befejezése, illetve az ország területe elhagyása előtt harminc nappal kell megtenni. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll a bejelentésre kötelezett rendelkezésére, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon az ok megjelölésével kell az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.”

„(1a) A foglalkoztatónak nem minősülő, a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig, az Szja tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – a tárgynegyedév adatait havonként külön feltüntetve – a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.”

„(1b) A foglalkoztatónak nem minősülő, a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.”

„(5) Ha a biztosított mezőgazdasági őstermelő, az Szja tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be, az igénylés benyújtását követő harminc napon belül saját magára vonatkozóan soron kívüli adóbevallást tesz az 50. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról a bevallással még le nem fedett, az öregségi nyugdíj megállapításának általa kért kezdő napját megelőző napig terjedő időszakra vonatkozóan.”

(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja egyoldalú eljárásban ötmillió forint, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban nyolcmillió forint. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

(2) Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az (1) bekezdés szerinti díj 50%-a.

(3) A kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj 85 százalékát a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére.

(4) Az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként ötszázezer forint.”

„(1a) Kétoldalú vagy többoldalú eljárásnál a külföldi állam illetékes hatóságával az egyeztetést a kérelem benyújtásától számított kettő év alatt kell befejezni. A határidő indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.”

„(1) A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben – kiutalás előtti ellenőrzés kivételével – adóellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtását követően a meghozandó határozat 181. § (1) bekezdése szerint kérelmezett időszakára

„(2) Ha az adózó kéri, a kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az illetékes hatóságok megállapodása alapján a határozat kötőereje a kérelem benyújtása adóévének első napja előtti adóévekre is kiterjedhet, feltéve, ha ezek

„(1) A határozat hatályának időtartama kérelemre egy alkalommal három adóévre meghosszabbítható.”

„123. § (1) Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság jogszabályban kijelölt központi beszerző szerv bevonásával jár el, vagy a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai alapján választja ki az eljárásban közreműködő szervezetet.

(2) Ha a 122. § (6) bekezdés szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik és a beszerzés nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, az állami adó- és vámhatóság a közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, a végrehajtandó meghatározott cselekményhez a szükséges szakértelemmel rendelkező szervezeteket – az elvégzendő feladatot tartalmazó műszaki leírás megküldése mellett – elektronikusan értesíti a feladatról, és ajánlattételre hívja fel azokat.

(3) Az ajánlattételre felhívott közreműködő szervezet 30 napon belül tehet ajánlatot a műszaki leírásban szereplő feladat elvégzésére. E határidő jogvesztő. Amennyiben a határidőn belül nem érkezik érvényes ajánlat, úgy a közreműködő szervezet kiválasztására e § (11) bekezdésében foglaltak szerint kerül sor.

(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a közreműködés díját, amely minden járulékos költséget is magában foglal. Az ajánlatban fel kell tüntetni a közreműködés módját, helyét és időpontját.

(5) Az ajánlattételi határidő leteltét követően az állami adó- és vámhatóság a beérkezett ajánlatok alapján végzéssel azt az ajánlatot adó szervezetet jelöli ki a cselekmény elvégzésére, amelyik ajánlata alapján a meghatározott cselekmény végrehajtása az adós számára a legkisebb költség felszámításával jár. A végzésnek tartalmaznia kell a kijelölt szervezetet és a közreműködés várható díját is.

(6) A közreműködő szervezetek névjegyzékébe minden Magyarország területén gazdasági tevékenységet folytató személy és szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) felvehető, ha a névjegyzékbe való felvételre vonatkozó kérelem előterjesztésekor szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Ha az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli a közreműködő szervezetet, egyúttal törli a névjegyzékből is.

(7) A névjegyzék nyilvános, azt az állami adó- és vámhatóság negyedévente honlapján közzéteszi.

(8) A közreműködő szervezetek névjegyzékéből az adóhatóság törli azt a szervezetet, amely a kijelölés ellenére a végzésben foglaltakat – neki felróható okból – nem teljesítette. Az ilyen okból a névjegyzékből törlésre került szervezet a törlés napjától számított 12 hónapon belül a névjegyzékbe nem vehető fel újra.

(9) A legmegfelelőbb ajánlatot tevő szervezet végzésben meghatározott közreműködésének módját a végrehajtást foganatosító adóhatóság felügyeli az eljárás során.

(10) Az (1) és (5) bekezdésben foglaltak szerint kiválasztott közreműködő szervezet végzi el a meghatározott cselekményt az adott cselekményre vonatkozó jogszabályok és szakmai előírások betartásával, ideértve az esetleg szükséges engedélyek beszerzését vagy bejelentések megtételét is.

(11) Ha a közreműködő szervezetek névjegyzékében nem található a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező közreműködő szervezet, az állami adó- és vámhatóság bírósági vagy hatósági nyilvántartásból hív fel ajánlattételre legalább három olyan gazdálkodó szervezetet, amely a meghatározott cselekmény elvégzésére alkalmas. Az állami adó- és vámhatóság az adós számára a legkisebb költség felszámításával járó gazdálkodó szervezetet rendelheti ki.”

„(4) Ha az állam az ingatlan tulajdonjogára tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a becsérték végrehajtási kifogással már nem támadható megállapítását követően a 125/C. § (4) bekezdés szabályainak alkalmazásával intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt.”

„(9) Ha a másik tagállamban vagy külföldi államban a vagyonelkobzást ingóságra rendelték el, az állami adó- és vámhatóság a végrehajtást e § ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával foganatosítja.”

„(4) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatvány ügycsoportjainak változása esetén a vámhatóság az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 7/A. §-a szerint jár el.”

„(3) A hirdetményt a vámhatóság 15 napra közzéteszi az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján.

(4) A hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a vámhatóság honlapján történő közzététel napját kell alapul venni. Hirdetményi közlés esetén, az internetes honlapon történő közzététel idejét visszakereshető módon dokumentálni kell.”

„(11) A (10) bekezdés szerinti bírság kiszabásakor a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja magatartásának súlyát, a jogsértés gyakoriságát a jogsértés megállapításától számított egy évben belül, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.”

„(5a) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni kiválás esetén a kiválással létrejövő gazdasági társaságnál is.”

„(4a) Egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni a 3. § (6) bekezdés 3. pontja alá nem tartozó, a 6. § (3) bekezdés szerinti, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedést is.”

„(5) Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget (a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával), valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget.”

„(8) A 27. § (4a) bekezdés szerinti tulajdoni részesedés esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a (3)–(7) bekezdések megfelelő alkalmazásával kell eljárni.”

„(12) A 27. § (4a) bekezdés szerinti tulajdoni részesedés – ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – a mérlegben a tulajdonolt egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézmény legutolsó beszámolójának mérlegében szereplő saját tőke értékén is kimutatható.”

„(4b) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él a 4. § (4) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletében be kell mutatnia a 4. § (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő mellékletre előírtakat is.”

„(3) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozónak a VI/A. fejezet kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésre vonatkozó előírásait is alkalmaznia kell.”

„(4) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozónak a VI/B. fejezet társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó előírásait is alkalmaznia kell.”

134/D. § (1) E fejezet alkalmazásában:

(2) A 134/E. § alkalmazásában bevételnek tekintendő:

134/E. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó legfelső szintű anyavállalat, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti bevétele meghaladta a 275 000 millió forintot, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készít, tesz közzé és hozzáférhetővé az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan.

(2) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól az a legfelső szintű anyavállalat, amelynek az utolsó két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti bevétele nem haladta meg a 275 000 millió forintot.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó önálló vállalkozás [amely nem minősül a 3. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti vállalkozásnak], ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az éves beszámoló szerinti bevétele meghaladta a 275 000 millió forintot, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készít, tesz közzé és hozzáférhetővé az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan.

(4) Mentesül a (3) bekezdés szerinti kötelezettség alól az az önálló vállalkozás, amelynek az utolsó két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az éves beszámoló szerinti bevétele nem haladta meg a 275 000 millió forintot.

(5) Nem kell társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteniük az e törvény szerinti legfelső szintű anyavállalatoknak (azok konszolidálásba bevont kapcsolt vállalkozásainak), valamint önálló vállalkozásoknak, amennyiben az ilyen vállalkozások, ideértve a fióktelepeiket is, kizárólag Magyarország területén – és más adójogrendszerben nem – telepedtek le, illetve rendelkeznek állandó üzletviteli hellyel vagy állandó üzleti tevékenységgel.

(6) Nem kell társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteniük az e törvény szerinti legfelső szintű anyavállalatoknak, valamint önálló vállalkozásoknak, amennyiben az ilyen vállalkozások vagy azok konszolidálásba bevont kapcsolt vállalkozásai a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 89. cikkével összhangban jelentést tesznek közzé, amely jelentés magában foglalja az e fejezet szerinti információkat valamennyi tevékenységükre vonatkozóan, és a legfelső szintű anyavállalatok esetében a konszolidálásba bevont valamennyi kapcsolt vállalkozás valamennyi tevékenységére vonatkozóan.

(7) Az olyan, e törvény szerint éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozó, amely valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat leányvállalata, amennyiben a legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerinti bevétele két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján meghaladta a 750 millió eurót, köteles a legfelső szintű anyavállalatra vonatkozó társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzé- és hozzáférhetővé tenni az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan.

(8) Amennyiben a (7) bekezdés szerinti információk vagy jelentés nem állnak rendelkezésre, a leányvállalatnak kérnie kell a legfelső szintű anyavállalatától, hogy biztosítsa számára a szükséges információt, amely lehetővé teszi a (7) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését. Amennyiben a legfelső szintű anyavállalat nem biztosítja valamennyi kért információt, a leányvállalatnak el kell készítenie, közzé és hozzáférhetővé kell tennie egy olyan társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot arról, hogy a legfelső szintű anyavállalat nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.

(9) Mentesül a (7) bekezdés szerinti kötelezettség alól a leányvállalat, amennyiben a legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerinti bevétele az utolsó két egymást követő üzleti évben nem haladta meg a (7) bekezdés szerinti határértéket.

(10) Uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat, valamint önálló vállalkozás e törvény szerinti fióktelepe köteles a (15) bekezdésben említett legfelső szintű anyavállalatra, valamint önálló vállalkozásra vonatkozó társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzé- és hozzáférhetővé tenni az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan.

(11) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti információ vagy jelentés nem áll rendelkezésre, úgy a 134/H. § (3) bekezdés szerinti adatközlési formai követelmények teljesítésére kijelölt személynek kérnie kell a legfelső szintű anyavállalattól vagy az önálló vállalkozástól, hogy biztosítsa számára a szükséges információt, amely lehetővé teszi a (10) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését.

(12) Amennyiben a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás nem biztosítja valamennyi kért információt, a fióktelepnek el kell készítenie, közzé- és hozzáférhetővé kell tennie egy olyan társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot arról, hogy a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.

(13) A (10) bekezdés szerinti kötelezettség kizárólag azon fióktelepre alkalmazandó, amelynek éves nettó árbevétele két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján meghaladta a 9. § (2) bekezdés b) pont szerinti határértéket, az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan.

(14) Mentesül a (10) bekezdés szerinti kötelezettség alól a fióktelep, ha az utolsó két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az éves nettó árbevétele nem haladta meg a 9. § (2) bekezdés b) pont szerinti határértéket.

(15) A (10)–(14) bekezdésben előírtak akkor alkalmazandók a fióktelepre, ha a fióktelepet létrehozó vállalkozás:

(16) Mentesül a (10) bekezdés szerinti kötelezettség alól a fióktelep, amennyiben a (15) bekezdés a) és b) pontjában előírt kritérium az utolsó két egymást követő üzleti évre vonatkozóan már nem teljesül.

(17) Mentesül a leányvállalat a (7) bekezdés, valamint a fióktelep a (10) bekezdés szerinti kötelezettség alól, amennyiben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést olyan legfelső szintű anyavállalat vagy olyan önálló vállalkozás készíti el a 134/F. §-ban meghatározott módon, amely nem tartozik valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá, és a jelentés megfelel a következő kritériumoknak:

(18) A (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó leányvállalatnak, valamint a (10) bekezdés hatálya alá nem tartozó fióktelepnek társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést kell közzé- és hozzáférhetővé tenni, amennyiben az ilyen leányvállalat vagy fióktelep nem más célt szolgál, mint az e fejezetben meghatározott követelmények elkerülése.

(19) A (7) és (15) bekezdésben a 750 millió euró határértékeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, a 2021. december 21-én érvényes átváltási árfolyamon kell átszámítani a releváns harmadik országok nemzeti pénznemében kifejezett egyenértékű összegre, a legközelebbi ezresre kerekítve.

134/F. § (1) A társaságadó-információkat tartalmazó jelentésben be kell mutatni az érintett üzleti évben a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás valamennyi tevékenységével kapcsolatos információkat, legfelső szintű anyavállalat esetén ideértve a konszolidálásba bevont valamennyi kapcsolt vállalkozáséit is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

(3) A (2) bekezdés szerinti információkat az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv III. melléklete III. szakaszának B. és C. részében említett adatszolgáltatási útmutató alapján is be lehet bemutatni.

(4) A 134/E. § hatálya alá tartozó vállalkozások a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésüket az Európai Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén megállapított egységes formanyomtatvány alkalmazásával és géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumban készítik el.

(5) A (2) vagy (3) bekezdésben említett információkat tagállami szinten külön-külön kell bemutatni a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben. Amennyiben egy tagállam több adójogrendszert foglal magában, az információkat tagállami szinten kell összesíteni.

(6) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben

(7) Az egyéb adójogrendszerekre vonatkozóan a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek összesített alapon kell bemutatnia a (2) vagy a (3) bekezdésben említett információkat.

(8) Az információkat a székhely, ennek hiányában állandó telephely megléte vagy egy olyan állandó üzleti tevékenység alapján kell hozzárendelni minden egyes releváns adójogrendszerhez, amely – a vállalkozáscsoport vagy az önálló vállalkozás tevékenységét tekintve – társaságiadó-köteles lehet az adott adójogrendszerben.

(9) Amennyiben egy adójogrendszeren belül több vállalkozás tevékenységei társaságiadó-kötelesek, az ezen adójogrendszerhez hozzárendelt információknak az egyes vállalkozásoknak és azok fióktelepeinek az adott adójogrendszerben végzett tevékenységeire vonatkozó információk összesítését kell tartalmazniuk.

(10) Egy konkrét tevékenységre vonatkozó információ nem rendelhető egyszerre egynél több adójogrendszerhez.

(11) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben a (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti összegek közötti jelentős eltérés tényét és annak indokait be kell mutatni.

(12) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés pénznemének a legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója szerinti, valamint az önálló vállalkozás éves beszámolója szerinti pénznemmel kell megegyeznie.

(13) A 134/E. § (8) bekezdés szerinti esetben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben használt pénznemnek azon pénznemnek kell lennie, amelyben a leányvállalat az éves beszámolóját közzé teszi.

(14) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek meg kell jelölnie, hogy azt a (2) vagy a (3) bekezdéssel összhangban készítették-e el.

134/G. § (1) A legfelső szintű anyavállalat a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az összevont (konszolidált) éves beszámolóval egyidejűleg a 153–154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.

(2) Az önálló vállalkozás a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az éves beszámolóval egyidejűleg a 153–154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.

(3) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a nyilatkozatot a vállalkozás – az (1) és (2) bekezdéssel összhangban – köteles közzétenni:

(4) A vállalkozó az üzleti évről készített társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, valamint adott esetben a 134/E. § (8) és (12) bekezdés szerinti nyilatkozatot legalább 8 évig köteles megőrizni.

134/H. § (1) A legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás legfőbb irányító (vezető) szervének, ügyvezető szervének és felügyelő testületének tagjai – a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – együttes felelőssége annak biztosítása, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé- és hozzáférhetővé tétele) e törvény előírásainak megfelelően történjen.

(2) A 134/E. § (7) bekezdés szerinti leányvállalat legfőbb irányító (vezető) szervének, ügyvezető szervének és felügyelő testületének tagjai – a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – együttes felelőssége annak biztosítása, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé- és hozzáférhetővé tétele) e törvény előírásainak megfelelően történjen.

(3) A 134/E. § (10) bekezdés szerinti fióktelep a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikkében előírt adatközlési formai követelmények teljesítésére kijelölt személy vagy személyek együttes felelőssége – a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – annak biztosítása, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé- és hozzáférhetővé tétele) e törvény előírásainak megfelelően történjen.”

„(4a) A (4) bekezdés szerint kell eljárni kiválás esetén a kiválással létrejövő gazdasági társaságnál is.”

„(85) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 1. pontját, (7) bekezdés 3. pontját, 6. § (3) bekezdését, 9. § (5a) bekezdését, 27. § (4a) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját, (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (3) bekezdés f) pontját, (4), (10) és (11) bekezdését, 41. § (1) bekezdését, 42. § (5) bekezdését, 49. § (8) bekezdését, 54. § (12) bekezdését, 91. § a) pontját, 96. § (1), (4) és (4b) bekezdését, 114/I. § (3) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 140. § (7) bekezdését, 155. § (4a) bekezdését, 156. § (5) bekezdés e) pontját először a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(86) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 1. pontját, (7) bekezdés 3. pontját, 6. § (3) bekezdését, 9. § (5a) bekezdését, 27. § (4a) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját, (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (3) bekezdés f) pontját, (4), (10) és (11) bekezdését, 41. § (1) bekezdését, 42. § (5) bekezdését, 49. § (8) bekezdését, 54. § (12) bekezdését, 91. § a) pontját, 96. § (1), (4) és (4b) bekezdését, 114/I. § (3) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 140. § (7) bekezdését, 155. § (4a) bekezdését, 156. § (5) bekezdés e) pontját a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(87) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 27. § (4a) bekezdése első alkalmazásakor a könyvekben értékkel ki nem mutatott egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedést az 54. § (12) bekezdés szerinti értéken kell a könyvekbe felvenni a saját tőkével (a tőketartalékkal, illetve az annak megfelelő saját tőke elemmel) szemben.

(88) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 114/I. § (4) bekezdését, VI/B. Fejezetét, 156. § (5) bekezdés p) pontját először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évre kell alkalmazni.”