480/2022. (XI. 28.) Korm. rendelet indokolás

A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.

A kormányrendelet a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvényben foglalt, az államháztartás működését érintő szabályok kormányrendeleti szintű átvezetésére tesz javaslatot.

A rendelkezés az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításával egyértelműsíti az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteinek engedélyezésére vonatkozó szabályozást. Ennek megfelelően rögzíti, hogy a működési célú ügylet esetén a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) megyei igazgatóságának nem kell azt vizsgálnia, hogy az ügylet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e. Ez csak fejlesztési célú ügylet esetében vizsgálandó.

A rendelkezés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) módosításával összhangban az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) módosításával megteremti annak a lehetőségét, hogy a gazdasági szervezettel nem rendelkező központi költségvetési szerv gazdasági feladatait a Kormány irányítása alatt álló, más irányító szerv irányítása alatt álló önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv az irányító szervek közötti munkamegosztási megállapodásban meghatározott módon lássa el. A rendelkezés egyben az Áht. struktúrájához igazodóan állapítja meg a munkamegosztási megállapodásban meghatározott helyen és módon való feladatellátás részletszabályait (azok változtatása nélkül).

A Beruházási Alap kifejezetten beruházások előkészítését és megvalósítását, továbbá a kapcsolódó ingatlanszerzések teljes vagy részbeni fedezetének biztosítását szolgáló központi tartalék előirányzat, így az e tartalék terhére átcsoportosított összegek esetleges nem teljes körű vagy nem szabályszerű felhasználása miatt a beruházást finanszírozó tárcát terhelő visszafizetési kötelezettség összegét indokolt – a tartalék előirányzat céljával egyezően – más beruházások fedezetének megteremtéséhez felhasználni.

A rendelkezés a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok költségvetési kiadási előirányzatai felhasználásának szabályait tartalmazó rendelet és szabályzat formai és tartalmi követelményeire vonatkozó rendelkezést módosítja akként, hogy a honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium fejezete tekintetében ne kelljen a sport- és a honvédelmi kiadási előirányzatokra vonatkozó felhasználási szabályokat külön-külön miniszteri rendeletben megállapítani, valamint a magasépítési beruházások központi kezelésű előirányzata tekintetében ne kelljen a rendelet 3. melléklete szerinti táblázatos megbontást alkalmazni.

A módosítás a központi költségvetési szervek elemi költségvetés-készítési kötelezettsége kapcsán pótolja azt a szabályozási hiányosságot, hogy az elfogadott központi költségvetési törvény tárgyévet és a hatálybalépését megelőző módosítása esetén az elemi költségvetést milyen módon és határidővel kell elkészíteni.

A rendelkezés az Áht. módosításával összhangban megteremti annak a lehetőségét, hogy a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére megbízott költségvetési felügyelő feladat- és hatáskörét az államháztartásért felelős miniszter a feladattal érintett szerv vagy testület vezetőjével előzetesen egyeztetettek szerint határozza meg.

A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a többségi állami befolyás alatt álló, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti hálózati engedélyes gazdasági társaság részére hálózatfejlesztési tervben szereplő hálózatfejlesztési beruházáshoz nyújtott támogatási jogviszony keretében a támogató eltekinthessen a biztosíték kikötése alól.

A módosítás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény végrehajthatósága, az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betétek kártalanítási eljárásához kiadandó kincstári igazolások kiállításának gyorsítása érdekében a törzskönyvi nyilvántartás érintett adatai tekintetében a nyilvántartottak körét kiterjeszti valamennyi (helyi, területi és országos) nemzetiségi önkormányzatra, társulásra és térségi fejlesztési tanácsra is. A módosítás átmeneti szabályként rögzíti továbbá, hogy az új szabályozással összefüggő bejelentési kötelezettséget a soron következő változás bejelentésekor, de legkésőbb 2023. december 31-ig kell megtenni.

A korábbi szabályok szerint a tárcaprognózisra a központi költségvetési szervek, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok voltak kötelesek. Az európai uniós fejezeti kezelésű előirányzatok központi kezelésű előirányzatokká válását követően az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról, valamint az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 161/2021. (IV. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: veszélyhelyzeti kormányrendelet) rögzítette, hogy az Ávr. hatályos 172/A. és 172/B. §-át az uniós központi kezelésű előirányzatok tekintetében is alkalmazni kell. A pandémiás veszélyhelyzet megszűnésével a veszélyhelyzeti kormányrendelet is hatályát vesztette, ezért indokolt a hatályos normaszöveg kiegészítése. A szabályozás fontos eleme, hogy az nem általában a központi kezelésű előirányzatokra, hanem csak az uniós központi kezelésű előirányzatokra vonatkozik.

Emellett a módosítás az eredeti jogalkotói célhoz igazítja a befizetési kötelezettség szabályát, mivel a jelenlegi szó szerinti megfogalmazás indirekt módon az április és a július hónapokat is szankció alá veti mint viszonyítás alap, ami nem volt cél a felhasználási terv bevezetésével.

A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényben foglaltakra tekintettel módosítja az irányító szervre, fejezetet irányító szervre, valamint annak vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket.

A módosítás továbbá megteremti az összhangot az Alaptörvény tizenegyedik módosításával úgy, hogy a „megye” elnevezéseket „vármegye” elnevezésekre módosítja.

A módosítás továbbá megteremti az összhangot az Áht. azon módosításával, amely a Kormány irányítása és felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv és testület, valamint a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv esetében lehetővé teszi, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyedi, a költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás általános szabályait érintő feladat ellenőrzésére is megbízzon költségvetési felügyelőt, az érintett szerv, testület vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően.

A módosítás alapján, ha a bérfizetési határidőket megelőző igazgatási szünettel érintett napok száma miatt a bérfizetési határidők biztonsággal nem lennének tarthatóak, akkor a tárgyhavi számfejtésre a tárgyhónap utolsó munkanapjánál legfeljebb 3 munkanappal korábban is sor kerülhetne, amelyről a Kincstárnak az azt megelőző tizenötödik napig tájékoztatnia kell a foglalkoztatót.

A módosítás alapján az időközi mérlegjelentésre vonatkozó adatszolgáltatás esetében előírásra kerül, hogy az adatokat alátámasztó teljes főkönyvi kivonatot elektronikus úton mellékelni kell, továbbá, hogy a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben a főkönyvi kivonat állományi számláinak nyitó értékeit a Kincstár az éves költségvetési beszámoló elfogadását követő időszakra vonatkozó adatszolgáltatásoknál vizsgálja.

A rendelkezés az államháztartás önkormányzati alrendszerében a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv esetében megszüntetett elemi költségvetésre tekintettel hatályon kívül helyezi az annak jóváhagyására, valamint tartalmára irányuló szabályokat.

A Miniszterelnöki Kormányiroda 2022. május 24-én a Miniszterelnöki Kabinetirodába történő beolvadással megszűnt. Erre tekintettel a rendelkezés hatályon kívül helyezi a Miniszterelnöki Kormányirodára vonatkozó utalásokat.

2023. január 1-jei hatállyal az önkormányzati alrendszer tekintetében az elemi költségvetés önálló adatszolgáltatás keretében történő adatszolgáltatási kötelezettség megszűnik. Emiatt az önkormányzati alrendszert érintően a beszámolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések is módosításra kerülnek. Az elemi költségvetés adatait a továbbiakban csak az időközi költségvetési jelentések tartalmazzák.

Az államháztartási szempontok figyelembevételével a módosítás kiegészíti a számviteli törvény által definiált és az Áhsz. által alkalmazott tenyészállat-fogalmat, tekintettel arra, hogy a közfeladat ellátása során az egyes tenyészállatok esetében (pl. fegyveres szervek által tartott ebek, lovak stb.) a tartási költségek megtérülése kitétel nem elvárható. Emiatt szükséges ezen tenyészállatok esetében eltérítő szabály alkalmazása.

A módosítás az Ávr. 170. §-a szerinti mérlegjelentés adatszolgáltatás kitöltésének és ellenőrzésének egyszerűsítése érdekében pontosítja a gazdasági társaságokban fennálló tartós részesedések alábontását.

A módosítás a gyakorlati tapasztalatok alapján és az eredményszemlélet maradéktalan érvényesülése érdekében egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha a felhalmozási célú támogatás eredményszemléletű bevétele az eszköz bekerülési értékének hiányában még nem vehető nyilvántartásba halasztott bevételként a könyvekben, akkor azt a mérlegben az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni.

Az államháztartásban 2019. évben bevezetett sajátos bizalmi vagyonkezelési formát a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, valamint az egyes felsőoktatási intézmények fenntartóváltásához kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXV. törvény megszüntette, emiatt a bizalmi vagyonkezelés számviteli elszámolására vonatkozó számviteli előírások is kivezetésre kerülnek.

A módosítás megteremti az összhangot a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény címrendje és az Áhsz. vonatkozó mellékletei között, valamint az Alaptörvény tizenegyedik módosításával, azáltal, hogy a „megye” elnevezéseket „vármegye” elnevezésekre módosítja.

Az Áht.-val való összhang megteremtése érdekében a módosítás egyértelművé teszi, hogy a kiadási előirányzatok nyilvántartási számláin az előirányzatok zárolása csökkenésként nem jelenhet meg.

A gazdálkodási folyamatok figyelemmel kíséréséhez a módosítás a K331. Közüzemi díjak rovat kiadási jogcímek szerinti megbontását is elvégzi.

A módosítás megteremti a koherenciát a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvényben szabályozott új jogviszonyokkal.

Az Áht. 21. § (6) bekezdése alapján a Beruházási Alap központi kezelésű előirányzatként létrehozott tartalék, amelyen kötelezettségvállalás és teljesítés nem mutatható ki, ezért a módosítás a kötelező egyezőségekből szükséges vonatkozó szabályt törli.

A Független Rendészeti Panasztestület feladat- és hatáskörét az Alapvető jogok biztosa vette át, ezért a módosítás a részükre fizetett juttatások, tiszteletdíjak számviteli szabályait törli.

A közhatalmi bevételek körét érintő jogszabályi változások miatt a módosítás a megszüntetett, illetve újonnan bevezetett adónemekkel kapcsolatos változtatásokat is tartalmazza:

2022. január 1-jei hatállyal megszűnt a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség, ezzel összefüggésben ez a közhatalmi bevétel kategória törlésre kerül.

Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletben a légitársaságok hozzájárulása jogcímen bevezetett új adónemmel kiegészítésre került az Áhsz. 15. melléklet B351. Értékesítési és forgalmi adók pont tartalmi leírása, továbbá pontosításra került, hogy itt kell kimutatni a biztosítási pótadót is.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján az adó teljes összege a központi költségvetés bevételét képezi, ebből adódóan a módosítás a helyi önkormányzatokat megillető megosztott bevétellel kapcsolatos nyilvántartási és elszámolási szabályokat is hatályon kívül helyezi.

Az államháztartási szervezetek esetében is előfordul, hogy nagy mennyiségben, de teljesen azonos paraméterekkel rendelkező immateriális javak (jellemzően szoftverek) beszerzésére kerül sor. A módosítás, összhangban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 46. § (3) bekezdése előírásaival, az immateriális javak esetében is megteremti a lehetőségét a csoportos nyilvántartásnak, csökkentve ezáltal az érintettek adminisztrációs terheit.

A módosítás megteremti az összhangot az Alaptörvény tizenegyedik módosításával, azáltal, hogy a „megye” elnevezéseket „vármegye” elnevezésekre módosítja.

A § a kormányrendelet hatálybalépéséről rendelkezik.