PÜ BH 2022/49
PÜ BH 2022/49
2022.02.01.
A bíróság DH2 törvény 25. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti, a kötelezettet új elszámolás készítésére kötelező határozatához nem fűződik a Pp. 360. § (1) bekezdése szerinti anyagi kötőerő [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 360. § (1) bek.; 2014. évi CLIX. tv. (DH2 tv.) 25. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felek 2007. szeptember 27-én kötöttek japán jen alapú kölcsönszerződést. A felperes pénzintézet elvégezte a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (továbbiakban: DH2 törvény) szerinti elszámolást, amelyet az alperes nem fogadott el. Az alperes panaszának elutasítását követően kezdeményezett eljárásban a Pénzügyi Békéltető Testület az alperes kérelmét elutasította, és az eljárást megszüntette a hivatkozott adat- és számítási hiba alaptalansága miatt. Az alperes mint kérelmező által indított nemperes eljárásban a Budakörnyéki Járásbíróság végzésében megállapította, hogy a kötelezett elszámolása és a Pénzügyi Békéltető Testület döntése jogszabályt sért, ezért a Pénzügyi Békéltető Testület határozatát hatályon kívül helyezte és a kötelezettet új elszámolásra kötelezte. A határozat a kötelezett által elkövetett jogszabálysértést, a helytelen adatot vagy számítási hibát nem jelölte meg, az új elszámolásra vonatkozó iránymutatást nem adott.
[2] A felperes a határozat jogerőre emelkedését követően a korábbival tartalmában egyező elszámolást küldött meg az alperesnek.
[3] Az alperes kérelmére új elszámolás elkészítése mint meghatározott cselekmény végrehajtása iránti végrehajtás folyamatban van.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes a végrehajtás megszüntetését kérte a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. § (1) és (4) bekezdéseire, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 528. § (2) bekezdésére figyelemmel, mivel a meghatározott cselekményt teljesítette.
[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a felperes a jogerős döntésben foglaltaknak megfelelő, azaz tartalmában új és a jogszabályoknak megfelelő elszámolást nem készített.
Az első- és a másodfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a nemperes eljárásban hozott jogerős határozat nem irányulhatott egy, tartalmában a korábbival teljesen megegyező elszámolás elkészítésére. Nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a jogerős határozat nem jelölte meg a kötelezett által elkövetett jogszabálysértést, a korábbi elszámolás hibáját, mivel az ezzel kapcsolatos kifogásokat a kötelezett a jogorvoslat során érvényesíthette volna. Kifejtette továbbá, hogy a Pp. 528. § (1) bekezdése szerinti feltételek nem teljesültek, mivel a követelés megszűnésére kizárólag a végrehajtási záradékkal indult eljárásokban lehet hivatkozni.
[7] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a végrehajtást megszüntette, mellőzte a felfüggesztett végrehajtás folytatásának elrendelésére, a pernyertesség megállapítására és a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó rendelkezést. Kifejtette, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben a Vht. 41. § (1) és (5) bekezdéseinek, valamint a Pp. 528. § (1) bekezdésének együttes értelmezésével kell elbírálni a keresetet: a Pp. a perindítás speciális feltételeit, míg a Vht. a perindítás okát tartalmazza. A felperes a jogerős bírósági határozatot követően készített elszámolásra mint teljesítésre hivatkozott, amely a megelőző eljárásban nem volt közölhető, így megfelel a Pp. 528. § (1) bekezdés a) pontjának. A végrehajtás általános feltételei [Vht. 13. § (1) bekezdés] a határozat rendelkező része alapján vizsgálandók, az indokolás nem lehet alapja végrehajtás elrendelésének. A jogerős határozat csupán „új elszámolás készítésére” kötelezte a felperest, annak tartalmi elemei meghatározása nélkül, a felperes 2017. február 17. napi és 2020. január 23. napi keltezéssel készített elszámolást az alperesnek megküldte, ezzel teljesítette a jogerős döntésben foglaltakat.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Jogi érvelése szerint a másodfokú bíróság döntése sérti a 2017. december 31-ig hatályban volt, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: 1952. évi Pp.) 229. §-ának, illetve a Pp. 360. §-ának rendelkezését. A jogerős ítélet tartalmában azt jelenti, hogy a Budakörnyéki Járásbíróság végzését nem kell figyelembe venni, hiszen a hatályon kívül helyezett elszámolással azonos tartalmú irat is teljesíti a határozatot. Az „új” kifejezés az értelmező szótár szerint is olyan, ami még nem volt vagy még nem tudott, amely definíciónak nem felel meg a régi elszámolás megismétlése. A jogerős döntés sérti a Pp. preambulumában foglaltakat is.
[9] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátai között, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyek tekintetében vizsgálta felül, így nem foglalhatott állást abban a tekintetben, hogy a végrehajtás elrendelésének feltételei ténylegesen fennálltak-e.
[11] A felülvizsgálati kérelemben az alperes megsértett jogszabályhelyként az 1952. évi Pp. 229. § (1) bekezdését, a Pp. 360. § (1) bekezdését és a Pp. preambulumának rendelkezését állította. A törvény preambuluma ugyanakkor önálló normatív tartalommal nem rendelkezik, a szabályozás objektív céljának megfogalmazásával csupán a jogértelmezés során van jelentősége, önmagában a preambulum sérelmét állítva felülvizsgálat alappal nem kezdeményezhető. Jelen perben a keresetlevél benyújtásának időpontjára – 2020. március 26. – tekintettel a Pp. 630. § (1) bekezdése alapján a 2018. január 1-jétől hatályos Pp. alkalmazandó, ekként az 1952. évi Pp. rendelkezéseinek megsértése sem vizsgálható.
[12] A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[13] A Budakörnyéki Járásbíróság a DH2 törvény által szabályozott nemperes eljárásban hozott végzésével a felperest mint kötelezettet új elszámolás elkészítésére utasította. A Pp. 360. § (1) bekezdése szerinti anyagi jogerőhatás az érdemi jogvita elbírálására jogszabály által rendelt, nemperes eljárásban hozott érdemi végzésekhez kapcsolódik, amelyek az adott eljárás lényegét tekintve az ügy érdemében hozott döntést tartalmaznak. Ez kiterjed az érvényesített anyagi jogra és az annak alapjául szolgáló tényalapra is. A DH2 törvény 29. §-a a pénzügyi intézmények elszámolásával kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban és a DH2. törvény 23. § (1) bekezdése alapján lefolytatott nemperes eljárásban hozott jogerős és az elszámolás tárgyában hozott határozat más polgári eljárásban történő vitatását zárja ki. Anyagi jogerőhatás ennek megfelelően csak az elszámolásra vonatkozó jogvitát lezáró döntésekhez fűződik. A Budakörnyéki Járásbíróság ugyanakkor a DH2 törvény 25. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti döntést hozva az elszámolás és a Pénzügyi Békéltető Testülethatározata jogszabálysértő jellegének megállapítása mellett új elszámolás elkészítésére hívta fel a kötelezett felperest. Az elszámolás kérdésében ekként a határozat a jogvitát nem zárta le, így az a Pp. 360. § (1) bekezdése szerinti anyagi jogerővel sem rendelkezik az elszámolás vonatkozásában.
[14] A jogerős ítélet helytállóan tartalmazta, hogy a határozat alapján a felperes csupán az elszámolás elkészítésére volt köteles a DH2 törvény és a felhatalmazása alapján kiadott 42/2014. (XI. 7.), 54/2014. (XII. 10.) és 58/2014. (XII. 17.) MNB rendeleteknek megfelelően, a Budakörnyéki Járásbíróság határozata az előírt elszámolás vonatkozásában rendelkezést nem rögzített. A felperes a jogi álláspontja szerint a jogszabályoknak megfelelő elszámolást elkészítette, helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy ezzel a Budakörnyéki Járásbíróság jogerős határozatában írt cselekményt teljesítette.
[15] A Pp. 360. § (1) bekezdésében szabályozott anyagi jogerőhatás a felek és jogutódaik ugyanazon tényalapból származó ugyanazon jog iránti vitatását zárja ki. A Budakörnyéki Járásbíróság határozata a felperes által 2015. április 21. napján készített elszámolásra mint ténybeli alapra vonatkozott, az eltérő ténybeli alapra tekintettel az a 2017. és 2020. évi elszámolás vonatkozásában ítélt dolgot nem teremtett. Az elszámolással kapcsolatosan a DH2 törvény önálló, speciális jogorvoslati rendet állapított meg; amennyiben az alperes az elszámolás helyességét vitatta, úgy az e törvény szerinti jogorvoslattal élhetett volna. A DH2 törvény által felállított szigorú jogorvoslati rend a teljesítés végrehajtási eljárásban történő vitatásával nem váltható ki.
[16] A Kúria mindezekre tekintettel megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezést, ezért azt a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. VIII. 20.205/2021/7.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás