5/2022. (VI. 30.) SZTNH utasítás

1. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) Közszolgálati Szabályzatának hatálya kiterjed

(2) A jelen utasításban használt fogalmak esetén a Kit. 280. §-a és a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 2. §-a szerinti értelmező rendelkezések az irányadók.

(3) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal és munkaviszonnyal kapcsolatos személyes adatok, valamint személyi iratok kezelésével összefüggő ügyviteli és informatikai folyamatokra vonatkozó szabályokat a külön utasításként kiadott közszolgálati adatvédelmi szabályzat tartalmazza.

2. § (1) Valamennyi munkatárs esetén az SZTNH elnöke általánosan saját hatáskörben gyakorolja az alábbi jogköröket:

(2) Az elnök gyakorolja az elnökhelyettesek, a főigazgató, az általa közvetlenül irányított főosztályvezetők és ügyintézők, valamint a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység (a Humánpolitikai Osztály, a továbbiakban: HO) vezetője tekintetében az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további munkáltatói jogokat is.

(3) Az (1) bekezdés i)–k) és n)–o) pontjában meghatározott munkáltatói jogokat az elnök távolléte és akadályoztatása esetén, vagy ha az elnöki tisztség nincs betöltve, az elnök által erre írásban kijelölt elnökhelyettes, ilyen hiányában az elnökhelyettesek közösen vagy megegyezésük szerint a kijelölt elnökhelyettes gyakorolja.

(4) Az (1) bekezdés a)–h) és l)–m) pontja szerinti jogkörök tekintetében az elnököt helyettesítő elnökhelyettes csak abban az esetben járhat el, ha az elnöki tisztség nincsen betöltve, vagy az elnök erre írásban, kifejezetten felhatalmazta.

(5) Az elnök akadályoztatása és távolléte esetén hozott munkáltatói intézkedésekről az elnökhelyettes köteles legkésőbb a helyettesítés megszűnésekor haladéktalanul tájékoztatni az elnököt.

(6) Az elnökhelyettes, illetve a főigazgató az általa közvetlenül irányított ügyintézők és főosztályvezetők tekintetében átruházott hatáskörben gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:

(7) A főosztályvezető és a HO vezetője az általa irányított szervezeti egységhez beosztott munkatársak tekintetében átruházott hatáskörben gyakorolja a (6) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogokat.

(8) A jogi, nemzetközi és innovációs ügyekért felelős elnökhelyettes átruházott hatáskörben jogosult dönteni valamennyi hivatali munkatárs esetén a külföldi kiküldetéséről.

(9) A HO vezetője átruházott hatáskörben gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat valamennyi munkatárs esetén:

(10) Az erre külön felhatalmazott személy átruházott hatáskörben kiadja a személyi jövedelemadóval és járulékokkal kapcsolatos igazolást, nyilatkozatot és a munkáltatói jövedelemigazolást.

(11) Az osztályvezetőnek – a főosztályvezető távolléte vagy akadályoztatása, illetve a főosztályvezetői tisztség betöltetlensége esetén, helyettesítési jogkörben tett intézkedések kivételével – kizárólag javaslattételi joga van a felette irányítási jogkört gyakorló vezető részére a jelen fejezet szerinti munkáltatói jogok gyakorlására.

(12) Munkáltatói jogkört kizárólag szakmai felsővezetői vagy szakmai vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő gyakorolhat. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

3. § (1) Legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell kiadmányozni az alábbi munkáltatói intézkedéseket:

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározottakon túl bármely munkáltatói intézkedés esetén dönthet annak elektronikus aláírással történő kiadmányozásáról.

(3) Az (1) bekezdésben nem szereplő munkáltatói intézkedésekről – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – papíralapú kiadmányt kell készíteni.

4. § (1) A munkatárs – ha törvény eltérően nem rendelkezik –, amennyiben belépésekor nem rendelkezik a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel (a továbbiakban: ügyfélkapu), a jogviszony létesítését követő 15 napon belül köteles ügyfélkaput létesíteni és elektronikus elérhetőségi adatait megadni a HO részére.

(2) A 3. § (1)–(2) bekezdése szerinti elektronikus dokumentumba foglalt munkáltatói intézkedést a munkatárs ügyfélkapujára történő megküldéssel kell közölni, a közlésről a HO gondoskodik.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti közlés bármely okból nem lehetséges, a munkáltatói intézkedés a Kit. 72. § (4) bekezdésében foglalt szabályok alapján záradékolással ellátott hiteles papíralapú kiadmány formájában kerül közlésre. A záradékolásra a HO valamennyi humánpolitikai feladatokat ellátó munkatársa jogosult.

(4) Az SZTNH elnöke bármely munkáltatói jognyilatkozat, illetve megállapodás tekintetében elrendelheti annak (3) bekezdés szerinti közlését is.

5. § (1) A 3. § (1)–(2) bekezdése szerinti elektronikus dokumentumba foglalt munkáltatói intézkedések kiadmányozása céljából fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik:

(2) A 3. § (1)–(2) bekezdése szerinti elektronikus dokumentumba foglalt munkáltatói intézkedések pénzügyi ellenjegyzése, valamint a 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti dokumentumok kiadmányozása céljából fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkeznek a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult munkatársak.

(3) A 3. § (1)–(2) bekezdése szerinti elektronikus dokumentumba foglalt munkáltatói intézkedések szignálása és önálló döntési vagy kiadmányozási hatásköreinek gyakorlása érdekében fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik a HO humánpolitikai feladatokat ellátó valamennyi munkatársa és ezen szervezeti egység vezetője.

6. § (1) Az SZTNH alaplétszámába tartozó álláshelyen kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony hozható létre.

(2) Az SZTNH álláshelyeinek szervezeti egységek közötti megoszlásáról az SZTNH elnöke dönt.

(3) Az SZTNH szervezeti egységei közötti álláshelyek átcsoportosítását főosztályvezető, főigazgató, illetve elnökhelyettes az SZTNH elnökéhez címzett feljegyzéssel kezdeményezheti. A kérelmet a HO-hoz kell benyújtani. A HO beszerzi valamennyi érintett szervezeti egység vezetőjének véleményét, majd a feljegyzést javaslatával ellátva továbbítja döntésre az SZTNH elnöke részére.

(4) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely igénylésére, illetve annak további fenntartására vonatkozó kérelmet az SZTNH elnöke terjeszti elő az SZTNH felügyeletét ellátó miniszter részére. A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely igénylését a (3) bekezdés szerint kell kezdeményeznie az érintett főosztályvezetőnek.

(5) Az alaplétszám felülvizsgálatával összefüggő, Kit. 52. §-a szerinti feladatokat a HO koordinálja, és készíti elő a szükséges felterjesztéseket.

7. § (1) Az SZTNH alaplétszámába tartozó álláshelyek a Kit. 57. § (2) bekezdése és a Kit. 1. melléklet II. táblázata alapján ügyintézői, szakmai vezetői, valamint szakmai felsővezetői besorolási kategóriákba tartoznak, az ügyintézői besorolási kategória a Kit. 1. melléklet II. táblázat 1–5. pontja alapján további kategóriákra bomlik.

(2) A főosztályvezető az SZTNH elnökének címzett, részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti az irányítása alá tartozó munkatárs álláshely-kategóriájának módosítását. Módosítás előfeltétele, hogy a kérelmezett új álláshely-kategória a főosztály betöltetlen álláshelyei között rendelkezésre álljon, és az álláshely betöltésére irányuló kiválasztási folyamat még nem indult meg. Az álláshelyváltás feltételeinek fennállását a HO megvizsgálja, és az álláshely-kategória módosítására irányuló kérelmet véleményével ellátva terjeszti fel döntésre az SZTNH elnöke részére.

(3) A HO vezető jár el a (2) bekezdés szerint azon személyek tekintetében, akik nem valamelyik főosztályi szervezeti egységhez tartozó álláshelyen végzik feladataikat.

8. § (1) Az SZTNH alaplétszámába tartozó álláshelye kizárólag olyan személlyel tölthető be, aki megfelel a Kit.-ben a jogviszony létesítésére előírt, valamint az irányadó jogszabályokban és belső szabályzatokban meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Az álláshely betöltésének szakmai feltételeit az SZTNH elnöke külön elnöki utasításban határozza meg.

9. § (1) Nem érinti a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyát, ha a munkatárs az SZTNH egyik álláshelyéről a másik álláshelyére kerül áthelyezésre.

(2) A munkatárs álláshelyváltását a szervezeti egységét vezető főosztályvezető és amennyiben szervezeti egység váltás is megvalósul, az álláshelyváltás szerinti új szervezeti egységet vezető főosztályvezető közösen kezdeményezheti a HO által erre rendszeresített formanyomtatvánnyal. A kezdeményezésről a HO vezetőjének ellenjegyzését követően az SZTNH elnöke dönt.

10. § (1) A HO naprakész nyilvántartást vezet az SZTNH álláshelyállományáról, valamint felelős az SZTNH álláshelyeinek a központilag működtetett álláshely-nyilvántartó rendszerben történő kezeléséért és a közszolgálati alapnyilvántartás vezetéséért, továbbá az illetményszámfejtés pontos teljesítéséhez szükséges adatoknak az illetményszámfejtésért felelős Pénzügyi és Számviteli Osztály (a továbbiakban: PSZO) számára való átadásáért.

(2) A HO havi rendszerességgel tájékoztatja az SZTNH álláshelyállományának alakulásáról az SZTNH elnökségét az elnök által meghatározott rendben.

(3) A HO gondoskodik az álláshelyállománnyal kapcsolatos adatszolgáltatások határidőre történő teljesítéséről.

(4) A HO összesített hivatali nyilvántartást vezet az egyes álláshelyek legfontosabb feladatairól (feladatkataszter) és gondoskodik azok hivatalon belüli elérhetőségéről, továbbá a munkatárs megfelelő munkaügyi iratában az ellátandó feladatokra utalásról. A feladatokat és azok esetlegesen bekövetkező változását a nyilvántartás részére az álláshely szerinti főosztályvezető adja meg.

11. § (1) Az SZTNH kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel létesíthet, aki megfelel a Kit. 82. §-ában foglalt általános és a munkáltatói jogkör gyakorlója által a 8. § (2) bekezdésében meghatározott további feltételeknek. Az SZTNH-nál kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésére nyilvános vagy belső pályázat (a továbbiakban együtt: pályázat), továbbá meghívásos eljárás keretében kerül sor.

(2) Kormányzati szolgálati jogviszonyba történő kinevezés, illetve munkaviszony létesítésének további feltételei:

12. § (1) A jogviszony létesítéséhez szükséges kiválasztási eljárást a főosztályvezető, nem főosztályi szervezeti egységhez tartozó álláshely esetében a HO vezetője (a továbbiakban jelen fejezet alkalmazásában: kezdeményező vezető) a HO által rendszeresített nyomtatvánnyal kezdeményezi.

(2) Az alaplétszámba tartozó álláshely megüresedése esetén – ideértve valamely munkatárs tartós távolléte esetére szóló határozott idejű jogviszony-létesítésre vonatkozó kezdeményezést is – az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről a kezdeményező vezető legkésőbb az álláshely megüresedésétől számított egy hónapon belül gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a HO megvizsgálja, és amennyiben azt megfelelőnek találja, akkor a HO vezetője ellenjegyzi és az álláshely betöltéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának igazolása esetén jóváhagyásra felterjeszti az SZTNH elnöke részére.

(4) A jogviszony létesítésre irányuló kezdeményezés elnöki jóváhagyása esetén a HO a jóváhagyás szerint gondoskodik a pályázati kiírás összeállításáról vagy a pályázati eljárás nélkül kiválasztott személlyel történő jogviszony létesítés előkészítéséről. Belső pályázat esetén a pályázati kiírást az SZTNH intranet oldalán, nyilvános pályázatot az SZTNH honlapja mellett a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (személyügyi központ) honlapján és – a jóváhagyás szerint – egyéb álláskeresési portálon kell közzétenni.

(5) A közzétett pályázatban a benyújtási határidőt pontos naptári nap megjelölésével kell meghatározni. A pályázatok benyújtási határideje belső pályázat esetén legfeljebb két hét, nyilvános pályázat esetén legfeljebb egy hónap lehet. A pályázatokat a benyújtási határidő lejáratát követő legkésőbb egy hónapon belül el kell bírálni.

(6) A pályázatokat a HO a pályázati feltételeknek való tartalmi és formai megfelelőség szempontjából ellenőrzi, és a pályázati feltételeknek nem megfelelő pályázókat elutasítja.

(7) A HO a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatok esetén a szükséges iratokhoz a kezdeményező vezető részére a benyújtási határidőt követő öt munkanapon belül hozzáférést biztosít, aki a hozzáférés biztosítását követő öt munkanapon belül tájékoztatja a HO-t arról, hogy mely jelentkező esetén kéri a személyes meghallgatás megszervezését.

(8) A kezdeményező vezető javaslata szerinti pályázók meghallgatását a HO szervezi az (5) bekezdés szerinti határidőre is figyelemmel.

(9) A személyes meghallgatás a kezdeményező vezető vagy az általa erre kijelölt munkatárs és a HO valamely munkatársának részvételével zajlik. Az SZTNH elnöke, a kezdeményező vezető, valamint a HO vezetője a személyes meghallgatáson történő részvételre további munkatársakat is felkérhet. Az SZTNH elnöke és a HO vezetője bármely meghallgatáson részt vehet.

(10) A kezdeményező vezető, az elnök, az elnökhelyettes vagy a főigazgató bármikor rendelkezhet úgy, hogy a pályázat elbírálása kétkörös eljárás keretében történik. Ebben az esetben a személyes meghallgatást követően kiválasztott pályázók ismételt meghallgatását két héten belül le kell folytatni. A második körös személyes meghallgatás lefolytatása a (9) bekezdés szerint zajlik azzal az eltéréssel, hogy előzetesen kell meghatározni, hogy a HO képviselője melyik szakaszban vegyen részt a meghallgatásokon.

(11) A kiválasztási eljárás eredményéről az elbírálástól számított öt munkanapon belül a pályázókat a HO értesíti. Ha foglalkoztatási jogviszony létesítésére nem kerül sor, a külső, nyilvános pályázattal megvalósuló kiválasztási eljárás során keletkezett, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat – ha a jelölt kizárólag a konkrét álláspályázatra történő jelentkezéshez járult hozzá – a jogviszony létesítéséről meghozott döntést követően haladéktalanul törölni kell. Az SZTNH toborzási adatbázisába történő regisztrálás esetén ezen dokumentumokat a regisztrációtól számított hat hónapig lehet megőrizni.

(12) A HO az álláshely megüresedéséről történő tudomásszerzést követően folyamatosan ellenőrzi, hogy az SZTNH toborzási rendszerében van-e az adott feladat ellátására alkalmas személy, és a feltételeknek megfelelő személyekről tájékoztatja a kezdeményező vezetőt, aki dönt az érintett személyes meghallgatásáról. Jelen pont szerinti kiválasztottak személyes meghallgatására a (9) bekezdés szerinti első meghallgatás napjáig van lehetőség.

(13) Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelenül zárul, a HO vezetője a pályázati feltételek módosítására – amennyiben korábban meghívásos eljárásra került sor, akkor azok meghatározására – öt munkanapon belül az új kiválasztási eljárásban meghatározandó feltételek érdekében egyeztetést tart a kezdeményező vezetővel. A pályázati feltételek módosítása vagy – ha korábban meghívásos eljárásra került sor, akkor azok – meghatározása esetén a HO vezetője haladéktalanul beszerzi az SZTNH elnökének jóváhagyását, majd jóváhagyást követően a (4)–(11) bekezdés szabályai szerint intézkedik az újabb pályázat kiírásáról. Amennyiben a pályázati feltételek nem módosulnak, az eljárás lefolytatásához elnöki jóváhagyásra nincs szükség. Megismételt pályázati kiírás esetén az SZTNH honlapján, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (személyügyi központ) honlapján történő közzététel mellett a pályázati kiírást legalább egy további álláskeresési portálon is közzé kell tenni.

13. § Meghívásos eljárás esetén az álláshely betöltésére a 12. alcím szerinti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell, azzal, hogy az SZTNH elnöke a kezdeményező vezető javaslatára dönthet úgy, hogy személyes meghallgatást nem kell tartani.

14. § (1) A kiválasztási eljárás lezárásaként a jogviszony létesítése iránt – külső pályázat és meghívásos eljárás esetén egyaránt – a kezdeményező vezető a HO által rendszeresített nyomtatvány szerint felvételi javaslatot terjeszt elő az SZTNH elnökének a HO-n keresztül.

(2) A felvételi javaslathoz be kell szerezni és csatolni kell az érintettnek az irányadó jogszabály szerinti önéletrajzát. A felvételi javaslaton a kezdeményező vezető javaslatot tesz a kiválasztásra került személy jogviszonyának típusára, valamint illetményére vagy munkabérére.

(3) A HO vezetője a felvételi javaslat beérkezését követően megvizsgálja, hogy a felvételi javaslat helyesen tartalmazza-e (és szükség esetén korrigálja), hogy a kiválasztásra került személy

(4) A felvételi javaslatot a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának igazolását követően az SZTNH elnöke hagyja jóvá.

15. § (1) A HO a kinevezési okmány előkészítése során

(2) A jogviszony létesítéséhez és a kormánytisztviselő beosztási okiratának előkészítéséhez szükséges okiratokat, adatokat és nyilatkozatokat a jelöltnek eredeti okirattal vagy közjegyző, illetve a kibocsátó szerv által hitelesített másolattal kell igazolnia a munkába lépést megelőzően. A külföldi munkavégzésre irányuló jogviszonyról szóló igazolást a jelöltnek magyar nyelvű hiteles fordításban kell bemutatnia. A jelöltnek be kell nyújtania továbbá az illetményszámfejtéshez szükséges nyilatkozatokat és igazolásokat is. A benyújtott okiratok másolatai a jelölt személyi anyagába kerülnek. Külföldi végzettséget igazoló okiratok, bizonyítványok esetén a személyi anyagba a honosított külföldi végzettséget igazoló okiratok, bizonyítványok másolatát is le kell fűzni.

(3) A munkatárs az adataiban történő változás esetén köteles a HO részére a közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkező változásról nyolc napon belül tájékoztatást adni. Az adatváltozás bejelentésére a HO formanyomtatványokat dolgozhat ki.

(4) A jelöltnek az SZTNH által használt vagy üzemeltetett informatikai rendszerekhez való hozzáférésének ügyintézése a mindenkori belső utasításban foglaltak szerint történik.

16. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre a kormánytisztviselő és a Kormány között. A munkáltatói jogokat – az átruházott munkáltatói jogok kivételével – a Kormány nevében az SZTNH elnöke gyakorolja.

(2) A kinevezés ellentétes kikötés hiányában határozatlan időre szól. Határozott időre kormányzati szolgálati jogviszony hozható létre különösen

(3) A kinevezési okmány a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okiratból és a kormányzati szolgálati jogviszony tartalmi elemeit meghatározó beosztási okiratból áll.

(4) Amennyiben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni, az SZTNH kizárólag beosztási okiratot állít ki. Ezen esetben a HO három munkanapon belül gondoskodik a kormánytisztviselőt korábban foglalkoztató szerv Kit. vhr. 21. §-a szerinti tájékoztatásáról.

(5) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okirat, valamint a beosztási okirat a 4. alcím szerint, hiteles papíralapú kiadmány formájában kerül átadásra.

(6) Új kormányzati szolgálati jogviszony létesítése esetén a felvételt kezdeményező szervezeti egység főosztályvezetője előtt az esküokmány aláírásával a kormánytisztviselőnek esküt kell tennie. Az esküokmány aláírásának alkalmával, vagy legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okirat aláírását követő 30 napon belül az eskütétel szóban megerősíthető.

(7) Az adott álláshelyen ellátandó feladat a beosztási okiratban vagy az abban hivatkozott feladatkataszter rendelkezéseire történő utalással kerül meghatározásra.

17. § (1) A próbaidő időtartama – a Kit. 86. § (7) bekezdésében, a (2) bekezdésben és a 18. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével – hat hónap, amelyet a felvételt kezdeményező vezető javaslatára az SZTNH elnöke kivételes esetben rövidebb időtartamban is megállapíthat, azzal, hogy az így megállapított próbaidő három hónapnál rövidebb nem lehet.

(2) Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony létesítése esetén, amennyiben a határozott idő a három hónapot meghaladja, de a hat hónapot nem éri el, három hónap próbaidőt kell kikötni. Három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a próbaidő a kinevezés szerinti határozott időtartam fele.

18. § (1) Foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése esetén elsődlegesen kormányzati szolgálati jogviszonyt kell létesíteni, munkajogi jogviszony csak kivételes esetben, az SZTNH elnökének jóváhagyása esetén létesíthető. Az SZTNH elnöke a munkaviszony létesítésére irányuló döntését megelőzően kikéri a HO vezetőjének véleményét.

(2) A munkavállalói jogviszony létesítésének kezdeményezésére a 11. és 12. alcím szerinti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Munkaviszony létesítésére – a Kit. 278–279. §-ának figyelembevételével – az Mt. 42–50. §-a alapján kerül sor. A 15. alcím jogviszony-létesítés előkészítésére vonatkozó rendelkezéseit a munkaviszony létesítése esetén értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló alapbérében, a Kit. 54. § (1) bekezdés d) pontja szerinti betöltött álláshelyben, valamint a munkaviszony tartamában. A munkavállaló bére kizárólag alapbérben állapítható meg.

(5) A HO a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatja a munkavállalót az Mt. 46. § (1) bekezdésében foglaltakról.

(6) A munkavállaló a munkába lépést megelőzően köteles titoktartási nyilatkozatot tenni és az összeférhetetlenséget keletkeztető jogviszonyról a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozni, amely hiányában nem léphet munkába. Az összeférhetetlenséggel összefüggő szabályokat a munkavállalók esetében is alkalmazni kell.

(7) Munkavállaló esetén a próbaidő időtartama három hónap, ettől rövidebb időtartamot a felvételt kezdeményező vezető javaslatára a HO vezetőjének véleménye alapján az SZTNH elnöke kivételes esetben állapíthat meg.

(8)¹ Az SZTNH-ban a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. § a)–h) pontjában felsorolt feladat- és hatáskörbe tartozó szakmai alaptevékenység és annak vezetői irányítása kizárólag kormányzati szolgálati jogviszonyban látható el, más feladatra és annak vezetői irányítására munkaviszony is létesíthető.

19. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony módosítását a 12. § (1) bekezdése szerinti vezető írásban kezdeményezheti. A kezdeményezést a HO megvizsgálja, és amennyiben azt megfelelőnek találja, akkor a HO elkészíti a beosztási okirat módosítását, majd továbbítja azt pénzügyi ellenjegyzés céljából a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult részére. A pénzügyi ellenjegyzést követően a HO intézkedik a beosztási okirat módosításnak az SZTNH elnökéhez mint a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint erre jogosult munkáltatói jogkör gyakorló részére történő felterjesztéséről.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 89. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően egyoldalú jognyilatkozatával, a kormánytisztviselő beleegyezése nélkül módosíthatja.

(3) A Kit. 89. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a kormánytisztviselő a kinevezése módosításának közlésétől számított, a törvényben meghatározott határidőn belül írásban kérheti a felmentését, amely esetén a Kit. 89. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) Munkaviszony – eltérően a (2) bekezdésben foglaltaktól – az Mt. 58. §-a értelmében csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével módosítható, kivéve a másik álláshelyre helyezést (9. alcím szerinti álláshelyváltás), amelyre a Kit. 279. § (1a) bekezdése értelmében az SZTNH egyoldalúan jogosult.

20. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony megszüntetésének kezdeményezéséről, annak módjáról, időpontjáról, felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés tartamáról és a megszüntetést érintő egyéb körülményekről a főosztályvezető mint kezdeményező vezető a megszüntetés tervezett napját legalább 10 munkanappal megelőzően írásban tájékoztatja a HO-t.

(2) A tájékoztatásra haladéktalanul sort kell keríteni, amennyiben a megszüntetésre a próbaidő alatt azonnali hatállyal vagy a munkatárs általi kezdeményezés alapján kerül sor. A próbaidő lejártának figyelemmel kíséréséért az érintett főosztályvezető felelős, azzal, hogy a HO a próbaidő lejártát megelőző egy hónappal tájékoztatja a próbaidő lejártáról.

(3) A munkatárs Kit. szerinti lemondásáról, Mt. szerinti felmondásáról vagy a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése iránti kérelméről az erre vonatkozó iratot átvevő vezető haladéktalanul értesíti a HO-t. Amennyiben az irat közvetlenül hozzá érkezett, a HO a jogviszony megszüntetésének kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatja az alkalmazó szervezeti egység vezetőjét.

(4) A HO megvizsgálja a jogviszony javasolt megszüntetésének jogszerűségét, szükségességét, az esetlegesen fennálló tanulmányi szerződést és az egyéb kötelezettségeket, majd a megszüntetéssel kapcsolatos esetleges akadályokról és lehetséges megoldási javaslatokról tájékoztatja a jogviszony megszüntetésével érintett munkatárs munkahelyi vezetőjét.

(5) Minősített adat kezelésére jogosult munkatárs jogviszonyának megszűnése, megszüntetése esetén a HO értesíti a Hatósági Ügyviteli Főosztály vezetőjét a minősített adatokkal kapcsolatos jogosultságok megszüntetése érdekében.

21. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel megszűnik a kormányzati szolgálati jogviszony, ha a társadalombiztosítási szabályok alapján a kormánytisztviselő betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. A kormánytisztviselő – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően – a HO-nak köteles bemutatni az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges, a nyugdíjbiztosítási szerv külön jogszabály szerinti határozatát.

(2) Nem szűnik meg a kormánytisztviselő jogviszonya, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző harmadik hónap utolsó napjáig kérelmezi a továbbfoglalkoztatását, és a jogviszony fenntartásának munkáltató általi támogatása esetén a Kormány azt engedélyezi. A szakmai vezető indokolásával ellátott továbbfoglalkoztatási kérelmet a HO részére szükséges benyújtani, amely azt haladéktalanul felterjeszti elnöki döntésre, és támogató döntés esetén előkészíti a továbbfoglalkoztatási javaslatot.

22. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor, illetve a tervezett 30 napot meghaladó tartós távollétet megelőzően a szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a munkatárs legkésőbb az utolsó munkában töltött napon feladatait, a birtokában levő ügyiratokat, a részére kiadott munkaeszközöket a szervezeti egység vezetőjének vagy az arra kijelölt átvevőnek jegyzőkönyvben történő rögzítés mellett átadja.

(2) A HO a jogviszony megszüntetésével vagy megszűnésével érintett munkatárs részére elektronikus úton eljuttatja az SZTNH-nál rendszeresített elszámolólapot. A munkatárs köteles az elszámolólapon feltüntetett szervezeti egységeknél megjelenni, illetve elszámolni, továbbá ennek az elszámolólapon való megjelenítését kérni. A HO gondoskodik a jogviszony megszüntetésével vagy megszűnésével összefüggésben az érintett személyek, illetve szervezeti egységek elektronikus értesítéséről.

(3) Az elszámolólapot az utolsó munkában töltött napon vagy legkésőbb a jogviszony megszűnésének napjáig minden jogosultnak alá kell írnia, amelyről a kilépő munkatárs köteles gondoskodni. Elszámolólap hiányában vagy nem teljeskörűen kitöltött elszámolólap esetében a közszolgálati igazolás nem állítható ki.

(4) A 30 napot meghaladó tartós távollét esetén a munkatárs – amennyiben annak objektív, a munkatársnak fel nem róható akadálya nincs – legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles elszámolni a tartós távollét esetére rendszeresített elszámolólapon.

(5) Amennyiben a tartósan távollévő munkatárs az elszámolásban akadályoztatva van, úgy a szervezeti egység vezetője intézkedik az elszámolás lebonyolítása (így különösen a feladatok átadása, a munkatárs informatikai jogosultságainak a tartós távollét időtartamára szóló megszüntetése, személyi használatra kiadott eszközök leadása, könyvtári könyvek visszaadása) iránt. Az elszámolási folyamatra a jelen alcím szerinti szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(6) A munkatárs kérelmére a 30 napot meghaladó tartós távolléte esetén – objektív, a munkatársnak fel nem róható akadály hiányában – előírt elszámolási kötelezettség alól főosztályvezetőjének írásbeli támogató nyilatkozata, továbbá a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes és a HO vezetőjének együttes engedélye esetén – a feladatok átadás-átvétele, valamint a cafetéria-juttatás kivételével – mentesíthető. Főosztályvezető 30 napot meghaladó tartós távolléte esetén az előbbiek szerinti mentesítést – a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes és a HO vezetője írásbeli javaslatának ismeretében – az SZTNH elnöke engedélyezi, elnökhelyettes vagy főigazgató irányítása alá tartozó főosztályvezető vonatkozásában az elnökhelyettes, illetve főigazgató javaslatára is figyelemmel. A mentesítésre vonatkozó kérelmet minden esetben a HO-nál kell előterjeszteni.

(7) Az utolsó munkában töltött napot megelőzően legalább 15 nappal a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli a feladatokat átvevő személyt vagy személyeket (a továbbiakban jelen alcím alkalmazásában: átvevő). Főosztályvezető átadó esetén az átvevő személyt az illetékes elnökhelyettes vagy főigazgató, az elnök közvetlen alárendeltségébe tartozó főosztályvezető és a HO vezető esetén az elnök jelöli ki.

(8) A feladatok átadás-átvétele beosztástól függetlenül minden esetben írásban történik. A feladatok átadás-átvételéről szóló jegyzőkönyvet az átadó készíti el. Az átadás-átvétel megtörténtét az átadó és az átvevő aláírásával igazolja. A feladatok átadójának közvetlen munkahelyi vezetője, annak hiányában az SZTNH elnöke által kijelölt vezető a jegyzőkönyvet jóváhagyja.

(9) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen

(10) A jegyzőkönyvet három eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy az átadót, egy az átvevőt illeti meg, egy példányt az átadó munkatárs személyi anyagában kell elhelyezni.

(11) A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen, és az legkésőbb az utolsó munkában töltött napon megtörténjen. Az átadás-átvétel biztosítása a közvetlen munkahelyi vezető felelőssége.

(12) Amennyiben az átadó elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni e kötelezettségének, vagy megtagadja azt, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység egyik munkatársát kijelöli a leltározási feladatra. Ebben az esetben az átadásra kijelölt személy két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő munkatárs kezelésében lévő iratokat, amelyeket a jegyzőkönyv felvételével átad az erre kijelölt átvevőnek.

(13) A távol lévő átadót az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni az átadás megtörténtéről.

(14) Amennyiben a jogviszony a munkatárs halála miatt szűnik meg, a (12) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyv egy példányát nem kell elküldeni az elhunyt munkatárs címére.

(15) Amennyiben a feladatok átadására az átadó akadályoztatása (így különösen keresőképtelen betegsége, állapota) miatt határidőben nem kerülhet sor, az átadó köteles akadályoztatásáról haladéktalanul tájékoztatni közvetlen munkahelyi vezetőjét és az akadályoztatás okának megszűnését követően haladéktalanul átadni feladatait.

(16) A hiánytalanul kitöltött és az illetékes szervezeti egységek kijelölt munkatársai által aláírt elszámolólap átvétele után a HO tájékoztatja e tényről a PSZO-t a személyi juttatások lezárása céljából. A PSZO munkatársa a Magyar Államkincstár számfejtése alapján intézkedik a járandóságok kifizetéséről, valamint a vonatkozó jogviszony-igazolások kiállítása iránt.

(17) Abban az esetben, ha a kilépő kormánytisztviselő jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni, a HO a kormánytisztviselő új beosztási okirat kiállításáról történő értesítését követő öt napon belül a kormánytisztviselő személyi anyagát megküldi a fogadó kormányzati igazgatási szerv részére.

(18) A (17) bekezdés szerinti esetben a kormánytisztviselőt megillető igazolások kiadásáról, a járandóságok és illetmény megfizetéséről a PSZO az új beosztási okirat kiállításáról történő értesítéstől számított 15 napon belül gondoskodik.

(19) Azon tárgyakról, amelyek nem állnak sem az SZTNH vagyonkezelésében, sem használatában, így feltételezhetően a kilépő munkatárs tulajdonába tartoznak, és amelyek elszállításáról a tulajdonos átadó munkatárs nem gondoskodott, az átadó szervezeti egységének vezetője jegyzőkönyvet vesz fel, amelyről értesíti a kilépő munkatársat vagy az ismert tulajdonost, és felhívja, hogy 10 munkanapon belül gondoskodjon a tulajdonát képező tárgyak elszállításáról. Amennyiben a lakcím nem ismert, vagy a munkatárs a hivatal megkeresésére a kitűzött határidőn belül nem reagál, a tárgyakat az átadó szervezeti egység vezetője jegyzőkönyvvel együtt átadja az üzemeltetési feladatokért felelős Létesítménygazdálkodási Osztály részére, amely intézkedik azok hat hónapig történő megőrzéséről, majd a határidő lejártát követően azok jegyzőkönyv felvétele melletti megsemmisítéséről.

23. § (1) A jogviszony-létesítést megelőzően a HO tájékoztatja az érintettet a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő együttalkalmazási tilalomra, valamint összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről, és megküldi részére a kapcsolódó formanyomtatványt.

(2) A formanyomtatvány kitöltésével és aláírásával a kormánytisztviselő tudomásul veszi, hogy az előzetes engedélykérés vagy bejelentés elmulasztásával kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 95. § (8) bekezdésében foglaltak szerint megszüntethető. Tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben összeférhetetlenségi helyzetét az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetésére irányuló felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 104. § (1) bekezdés f) pontja alapján megszűnik. A nyilatkozat alapján az SZTNH elnöke az összeférhetetlenségre vonatkozó általános szabályok szerint dönt az engedély megadásáról.

(3) A kormánytisztviselő és a munkavállaló további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – kizárólag az SZTNH elnökének előzetes engedélyével létesíthet.

(4) A hivatali kormánytisztviselő további jogviszony engedélyezésére irányuló előzetes kérelmének elbírálása során a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 95. § (5) bekezdése szerinti engedély megadása előtt köteles vizsgálni, hogy a további jogviszony keretében ellátandó tevékenység kapcsolódik-e a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltakhoz. Nem adható engedély a további jogviszony létesítésére, ha az érintett tevékenység ilyen jogviszony keretében történő ellátása az Szt. szabályaival ellentétes.

(5) A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően az SZTNH elnökének írásban be kell jelenteni.

(6) A gyakorolható tevékenység, továbbá közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony kizárólag az SZTNH elnökének előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a munkatárs beosztás szerinti munkaidejével.

(7) A jelen alcím szerinti engedélyezés iránti kérelmet és bejelentést a HO-hoz kell benyújtani, amely azt haladéktalanul továbbítja az SZTNH elnökének. A kérelemről az SZTNH elnöke 10 napon belül dönt, amely döntésről – a HO útján – írásban értesíti a munkatársat.

(8) A munkatárs köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben a Kit.-ben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának vagy munkaviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkatárs köteles az összeférhetetlenséget legkésőbb az erre irányuló felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül megszüntetni, és erről a HO-t – az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetését alátámasztó dokumentumok egyidejű bemutatásával – írásban tájékoztatni. Az előzetes engedély kérésének, valamint az összeférhetetlenségi ok bejelentésének elmulasztása a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntethetőségét, továbbá ha a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget az erre irányuló felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, a jogviszony megszűnését vonja maga után.

(9) A Kit. 95. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatásról – az ott meghatározott határidő figyelembevételével – a HO gondoskodik.

24. § (1) A Vnytv. 3. §-a határozza meg a közszolgálatban álló személyek azon tevékenységi köreit (feladatokat, munkaköröket), illetve tisztségeket, amelyek ellátása esetén vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az ilyen személyt (a továbbiakban ennek a címnek a vonatkozásában: kötelezett). Az SZTNH-nál vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó álláshelyeket az SZTNH Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza.

(2) Nem kell vagyonnyilatkozatot tenni a Vnytv. 5. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott esetekben.

(3) Ha egy személy a törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére a Vnytv. 3/A–3/C. §-ának szabályai az irányadók.

(4) A kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének

(5) A kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az SZTNH írásban tájékoztatja. A tájékoztatás a Vnytv. 8. § (5) bekezdésében írtakon kívül tartalmazza a kötelezett vagyonnyilatkozati nyilvántartási számát is.

(6) A kötelezett a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét kizárólag az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(7) A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményeit a Vnytv. 11. § (1)–(4) bekezdése tartalmazza.

(8) A vagyonnyilatkozat tartalmát az SZTNH elnöke vagy az általa erre írásban külön felhatalmazott személy kizárólag abban az esetben ismerheti meg, ha a Vnytv. 14. §-a rendelkezései szerint dönteni kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.

(9) Az SZTNH-ban a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos munkáltatói feladatokat – a kötelezettség jogszabály szerinti teljesítésének előkészítése, megszervezése és a végrehajtás ellenőrzése – a HO látja el. Ennek keretében egyebek mellett beazonosítja a kötelezetteket, és őket nyilvántartja, tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, átveszi a kötelezettektől a vagyonnyilatkozatokat, gondoskodik azok nyilvántartásáról és elkülönített őrzéséről, illetve a törvényi szabályok szerint gondoskodik azok visszaadásáról, továbbá a kötelezett részéről át nem vett vagyonnyilatkozati boríték felbontás nélküli, jegyzőkönyv felvétele melletti megsemmisítéséről.

(10) Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítését megtagadja, rá személyétől függően a Vnytv. 9. § (1)–(2) bekezdésének szabályai vonatkoznak.

(11) Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget az esedékesség közölt időpontjában, az SZTNH a Vnytv. 10. §-a szerint jár el.

(12) Az SZTNH elnöke vagy az általa erre kijelölt személy a Vnytv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben ellenőrzési eljárást folytathat le.

(13) A Vnytv. 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatti ellenőrzési eljárás során az SZTNH elnöke és egy általa erre kijelölt személy (vagy az SZTNH elnöke részéről erre kijelölt két hivatali vezető) a kötelezettet közösen meghallgatja. A meghallgatáson a kötelezett mellett kérése esetén az SZTNH-ban működő érdekképviseleti szerv képviselője vagy a kötelezett által megbízott más személy is részt vesz. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Nincs helye meghallgatásnak a Vnytv. 14. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben.

25. § (1) Az SZTNH-nál teljesítményértékelési rendszer működik. A kormánytisztviselők egyéni teljesítményértékelése elektronikus formában történik.

(2) A kormánytisztviselő egyéni teljesítményértékelése olyan, szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal a munkáltató döntése alapján ismétlődő, formalizált keretek között zajló vezetői tevékenység, amelynek során az értékelő vezető az értékelt kormánytisztviselő tekintetében értékeli az álláshelyen ellátott feladatok végrehajtását, az ezen feladatokhoz kapcsolódó alap- és szakmai kompetenciákat, valamint – az értékelő vezető döntése szerint – a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉR rendelet) 4. §-a szerinti kiválósági elemeket, és erről az érintett kormánytisztviselő részére érdemi visszajelzést ad.

(3) A kormánytisztviselők teljesítményértékelésének elrendeléséről az SZTNH elnöke dönt. A HO az elnöki döntésnek megfelelően gondoskodik a teljesítményértékelés koordinációjáról.

(4) A kormánytisztviselő teljesítményértékelését az erre kialakított elektronikus rendszerben az erre feljogosított szakmai vezető végzi, melyhez a HO biztosít hozzáférést a vezetők részére.

(5) A teljesítményértékelés eredményétől függően az értékelő vezető javaslatot tehet az értékelt kormánytisztviselő:

(6) Az elektronikus rendszerben elkészített és lezárt teljesítményértékelést két példányban kell kinyomtatni, amelynek egy példánya a kormánytisztviselőt, egy példánya – a munkatárs személyi anyagában történő elhelyezés céljából – a HO-t illeti.

(7) A kormánytisztviselő tárgyévben egyszer az értékelő vezetőnél kezdeményezheti teljesítményértékelését, melyről az értékelő vezető értesíti a HO vezetőjét.

(8) A teljesítményértékeléssel összefüggésben a kormánytisztviselő közszolgálati panaszt nyújthat be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz.

(9) Az SZTNH elnökének döntése esetén a kormánytisztviselők teljesítményértékelésével egyidejűleg történhet meg a foglalkoztatott munkavállalók értékelése is. Amennyiben erre elektronikus támogató rendszer nem áll rendelkezésre, az értékelést papír alapon, a kormánytisztviselőkre vonatkozó jelen szakaszban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell elvégezni.

26. § (1) Az SZTNH elnökének döntése, vagy a szervezeti egységeinek körében történő előzetes igényfelmérés alapján a HO gondoskodik az SZTNH éves képzési és továbbképzési tervének (a továbbiakban: képzési terv) elkészítéséről. A képzési terv tartalmazza legalább

(2) A képzési tervet a HO a szervezeti egységek javaslatai alapján állítja össze, és a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes pénzügyi ellenjegyzését követően legkésőbb tárgyév március 15. napjáig terjeszti elő az SZTNH elnökének jóváhagyásra.

27. § (1) A kormánytisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerint a képzésre kötelezett kormánytisztviselő köteles regisztrálni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem online továbbképzési rendszerébe (a továbbiakban: Probono rendszer). Amennyiben a kormánytisztviselő már rendelkezik továbbképzési profillal, úgy a kinevezést követően jogosultságot kell kérnie az SZTNH-hoz való csatlakozásra. A csatlakozást a HO erre kijelölt munkatársa hagyja jóvá a Probono rendszerben.

(2) A képzésre kötelezett kormánytisztviselő – a HO által meghatározott határidőben és módon – az egyéni képzési tervét a Probono rendszerben készíti el, amelyet főosztályvezetője, a főosztályvezetők és az elnökhelyettesek tekintetében az SZTNH elnöke hagy jóvá és a HO véglegesít. Az egyéni képzési tervek év közbeni módosítási igényéről a képzésre kötelezett kormánytisztviselő tájékoztatja a HO-t.

(3) Az SZTNH elnökének döntése alapján a (2) bekezdéstől eltérően hivatali szinten is meghatározható azon képzés vagy képzések köre, amelyet a kormánytisztviselőnek az adott évben teljesítenie kell.

(4) A kormánytisztviselő köteles figyelemmel kísérni a rá vonatkozó képzések meghirdetését, az általa választott képzési időpontra a Probono rendszerben jelentkezni.

(5) Az adott évre felvett, de nem teljesített továbbképzési programokat – amennyiben képzési időpontra nem történt jelentkezés – a HO legkésőbb tárgyév december 20. napjáig törli a kormánytisztviselő képzési tervéből.

(6) A kötelező továbbképzés keretében teljesítendő jelenléti képzések vagy vizsgák időtartamára a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, részére a mentesítés idejére illetmény jár.

28. § A főosztályvezető, illetve közvetlen vezető javaslata alapján az SZTNH támogathatja az álláshelyen foglalkoztatott munkatárs jogi szakvizsgájának letételét, amennyiben jelenlegi vagy tervezett álláshelyi feladatai ellátásában ez a végzettség előnyös. A támogatás részleteiről és feltételeiről tanulmányi szerződésben kell rendelkezni.

29. § (1) Az SZTNH biztosítja a kötelező és a szakmai fejlődést biztosító továbbképzések feltételeit, és viseli azok költségeit, továbbá tanulmányi szerződés keretében támogatja a munkatársakat – az SZTNH közfeladataihoz igazodó – egyéni céljaik megvalósításában.

(2) A képzések, továbbképzések költségeinek fedezetére az SZTNH éves költségvetése szolgál az éves képzési terv alapján. A képzések tervezhetőségét, illetve az eseti képzések megvalósíthatóságát a költségvetésben meghatározott keretösszeg elkülönítésével kell biztosítani.

(3) A képzésre fordítható éves költségkeret biztosításáért a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes, a költségkeret igény előterjesztéséért és a jóváhagyott keret felhasználásáért a HO osztályvezetője felelős.

(4) A képzési támogatásról való SZTNH döntés meghozatala előtt a képzésre vonatkozó hatályos adózási szabályokat ellenőrizni kell. Amennyiben az akkor hatályos adózási szabályok szerint a képzésben résztvevőt adófizetési kötelezettség terheli, a képzési támogatásban csak akkor részesíthető, ha előzetesen az adóterhek megfizetését írásbeli nyilatkozatban vállalta.

30. § (1) A munkatárs saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben tanulmányi szerződés megkötése nélkül csak előzetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti képzés időtartama részben azonos a munkaidő időtartamával, a képzésben részt vevő részére – tanulmányi szerződés megkötése nélküli – tanulmányi munkaidő kedvezményként az SZTNH a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt külön mérlegelés alapján hozott vezetői döntés esetén biztosíthatja (a továbbiakban: tanulmányi célú mentesítés). A tanulmányi célú mentesítés időtartamára a munkatárs illetményre, illetve munkabérre jogosult, azonban a munkatárs köteles ledolgozni a tanulmányi mentesítés időtartamát. A tanulmányi célú mentesítésre való jogosultságot a munkatárs az oktatási intézmény által kiadott igazolás alapján köteles igazolni.

(3) A tanulmányi célú mentesítés időtartamának és a tanulmányi mentesítés időtartamának ledolgozására fordított idő nyilvántartásáért az érintett munkatárs közvetlen vezetője felel, aki a nyilvántartás adatairól minden hónap 5. napjáig, elektronikus úton tájékoztatja a HO-t.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott tanulmányi célú mentesítésen túl az (1) bekezdés szerinti saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben részt vevő munkatárs részére vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – 4 munkanap, a diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani a (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint.

(5) A munkatárs az iskolarendszeren kívüli ingyenes vagy a bruttó 100 000 forintot meg nem haladó költségű képzések esetén – a költségvetésben meghatározott képzési keret erejéig – a HO vezetőjéhez – a 31. alcím rendelkezéseire is figyelemmel –, a bruttó 100 000 forintot meghaladó költségű képzések, valamint a képzési keret kimerülése esetén – a HO-n keresztül – az SZTNH elnökéhez a közvetlen munkahelyi vezetőjének véleményével ellátott kérelemmel fordulhat a képzés támogatásának engedélyezése iránt. Amennyiben a képzés költségeit a munkatárs viseli, az iskolarendszerű képzésben való részvétel csak akkor korlátozható, ha a képzésben való részvétel az SZTNH érdekeinek aránytalan sérelmével járna. A bruttó 100 000 forintot meghaladó költségű képzésekre pénzbeli támogatás csak tanulmányi szerződés keretében biztosítható. Az SZTNH a költségek viselésére nem kötelezhető.

(6) A munkatárs az (5) bekezdés szerinti iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben való részvételhez – közvetlen vezetője egyetértésének beszerzését követően – a HO-n keresztül kérvényezheti az SZTNH elnökénél a (2) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény biztosítását. A kérelemnek részletesen ki kell térnie arra, hogy a támogatni kért képzés milyen módon járul hozzá feladatkörének jobb ellátásához, illetve tartja szinten vagy bővíti ismereteit, fejleszti készségeit.

(7) Az SZTNH elnöke a Kit. 151. § (18) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a munkatárs részére négyévente egyszer 15 nap – a szabadságon felüli – fizetett, valamint azon túl fizetés nélküli alkotói szabadságot biztosíthat valamely képzettség, szakképzettség, végzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzése céljából.

(8) Az alkotói szabadság igénylésére a 36. alcím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

31. § (1) Az SZTNH tanulmányi szerződést köthet a magasabb színvonalú munkavégzést elősegítő végzettség vagy szakképzettség megszerzésére, idegen nyelvi képzésre, valamint jogi szakvizsga megszerzésére.

(2) A magasabb színvonalú munkavégzést elősegítő képzés megítélése a munkatárs közvetlen vezetőjének hatásköre. A tanulmányi szerződés megkötésére irányuló kérelmét a munkatárs a szervezeti egység vezetőjének véleményével együtt juttatja el a HO részére, a kérelemről az SZTNH elnöke dönt.

(3) A tanulmányi szerződésben a munkatárs vállalja a képzés sikeres befejezését, és ezt követően az SZTNH-val fennálló jogviszonyának legfeljebb a képzés idejének megfelelő, de legfeljebb 5 éves időtartamig való további fenntartását. A jogviszony fenntartásának időtartamába nem számít be a jogviszony szünetelésének azon időtartama, amelyre a munkatársat illetmény vagy munkabér nem illeti meg. A tanulmányi szerződés tartalmazza a képzés be nem fejezése vagy a jogviszony határidő lejárata előtti megszűnése, megszüntetése esetére irányadó szabályokat.

(4) Amennyiben a munkatárs iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívül folytatott tanulmányait kinevezése előtt megkezdte, a beosztási okirat aláírásával egyidejűleg köteles azt bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(5) Tanulmányi jellegű támogatás nem nyújtható annak, aki próbaidejét tölti, tanulmányi szerződés kizárólag a próbaidő eredményes letöltését követően köthető.

(6) A tanulmányi szerződés a hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat közlésével, azonnali hatállyal megszűnik, egyidejűleg visszafizetési kötelezettség keletkezik a képzés során az SZTNH által kifizetett anyagi támogatásra vonatkozóan, ideértve a tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés időtartamára járó illetményt is.

(7) A tanulmányi szerződésekről és a képzésben való részvételre kötelezésről a HO nyilvántartást vezet, és a megszerzett oklevél másolatát a munkatárs személyi anyagában helyezi el.

32. § (1) Az SZTNH-ban az általános munkarend összhangban a Kit. 118. § (2) bekezdésével heti negyven óra, és átlagban napi nyolc óra. Az általános munkarend részleteit külön elnöki utasítás tartalmazza.

(2) Az SZTNH elnöke indokolt esetben mindenkire kiterjedően vagy meghatározott feladatkörök ellátásával összefüggésben az általános munkarendtől eltérő munkarendet, illetve munkaidőt is megállapíthat.

(3) Az eltérő munkarend vagy részmunkaidő megállapítására vonatkozó egyéni kérelmet írásban – a közvetlen munkahelyi vezető véleményével – a 2. § (2) vagy (6)–(7) bekezdése szerinti munkáltatói jogot gyakorló vezetőnek kell előterjeszteni. A kérelemnek minden esetben tartalmaznia kell a kérelmezett pontos munkarendet, az eltérő munkarend engedélyezésének időtartamát és okát. A Kit. 158. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkáltató köteles a kormánytisztviselő számára részmunkaidőt kikötni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat – az Mt. 61. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a munkavállalókra is alkalmazni kell.

(5) A munkatársak részére napi hat órát meghaladó munkaidő esetén – a munkavégzés megszakításával – napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után kormánytisztviselők részére legalább további húsz perc – munkavállalók részére további huszonöt perc – egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. A beosztás szerinti munkaidőbe a rendkívüli munkavégzésre fordított időt is be kell számítani.

(6) A munkaidő kötelező nyilvántartása az SZTNH jelenlét- és távollét-nyilvántartó rendszerében, elektronikus formában történik. Az elektronikus jelenléti íven kell vezetni a jelenléti és a távollét adatokat, valamint az elektronikus jelenléti íven történik az igazolt és igazolatlan távollétek nyilvántartása is.

(7) A jelenléti ívek naprakész vezetéséről minden munkatársnak gondoskodni kell. A jelenléti íveket a jóváhagyásra jogosult vezető legkésőbb az adott hét utolsó munkanapján és a hónap végén az adott hónap utolsó munkanapját követő két munkanapon belül elektronikusan hagyja jóvá. A távollét nyilvántartással, szabadságrögzítéssel és az illetmények számfejtésével kapcsolatos SZMSZ szerinti feladatokat a PSZO látja el.

33. § (1) A Kit. 122. és 152. §-a alapján a munkatárs, ideértve a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is, rendkívüli esetben a rendes munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni. A rendkívüli munkaidőre vonatkozó javaslatot – a HO által erre rendszeresített formanyomtatvánnyal – előzetesen, a rendkívüli munkavégzést megelőző 3. munkanapig kell előterjeszteni a HO-n keresztül a 2. § (2) vagy (6)–(7) bekezdése szerinti munkáltatói jogot gyakorló vezető részére. Az SZTNH elnöke a közvetlen irányítása alatt dolgozó munkatársakon kívül bármely munkatárs tekintetében az erre irányuló kezdeményezés nélkül is elrendelhet rendkívüli munkaidőt.

(2) A kormánytisztviselőnek a részére elrendelt rendkívüli munkaidőt a vezetői döntésének megfelelően az elrendelő okirat mellékletét képező nyilvántartó lapon vagy az elektronikus munkaügyi nyilvántartó rendszerben kell vezetni.

(3) A kormánytisztviselőt – ideértve a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is – rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg, ettől eltérően a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének, a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár.

(4) A szabadidőt a rendkívüli munkavégzés teljesítését követő legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő kiadása nem lehetséges, pénzben kell megváltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A szabadidő kiadásáról vagy pénzbeli megváltásáról a kormánytisztviselő felett a 2. § (2) vagy (6)–(7) bekezdése szerinti munkáltatói jogkört gyakorló főosztályvezető nyilatkozik, melyet az igazolást követően átad a HO részére, aki azt a humánpolitikai jóváhagyást követően továbbít a PSZO részére.

(5) A kormánytisztviselő részére éves szinten legfeljebb 200 óra, munkavállaló részére éves szinten legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, amelyet arányosan kell alkalmazni a határozott időre, a részmunkaidőre, valamint év közben létrejött jogviszony esetén.

(6) Az Mt. hatálya alá tartozók esetében rendkívüli munkaidő keretében végzett munka esetén a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy az érintett kérelme és annak az SZTNH elnöke általi jóváhagyása esetén szabadidő jár. A szabadidő mértéke nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy az elvégzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár. A heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék vagy a rendkívüli munkavégzéssel megegyező időtartamú szabadidő és 50% bérpótlék illeti meg. A szabadidőt legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban kell kiadni, a szabadidő kiadásáról az érintett közvetlen vezetője gondoskodik. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében a rendkívüli munka elrendelésére a HO által erre rendszeresített formanyomtatványt kell alkalmazni, a rendkívüli munkaidő nyilvántartására a kormánytisztviselőkre vonatkozó – a (2) bekezdésben meghatározott – szabályok az irányadók.

(7) Az ügyelet és a készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére a rendkívüli munkavégzés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

34. § (1) Az SZTNH elnökének elrendelése alapján, erre irányuló megállapodás szerint a munkatárs a munkáját a munkavégzés rendes helyétől eltérő helyen, rendszeresen az SZTNH részéről rendelkezésre bocsátott eszköz segítségével (a továbbiakban: távmunka) vagy kérelmére az SZTNH elnökének engedélye alapján, a lakó-, illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel (a továbbiakban: otthoni munkavégzés) is végezheti.

(2) Távmunka elrendeléséről, illetve az otthoni munkavégzés engedélyezéséről az SZTNH elnöke – az érintett szervezeti egység vezetőjének véleménye alapján – dönt. A távmunka, illetve az otthoni munkavégzés feltételeit az erről szóló megállapodásban – a Kit. 125–126. §-ában, valamint a Kit. vhr.-ben meghatározottak szerint – kell rögzíteni. A távmunka elrendelése, illetve az otthoni munkavégzés engedélyezése a HO-n keresztül kezdeményezhető.

(3) A távmunkavégzés elrendelése, illetve az otthoni munkavégzés engedélyezése esetén a beosztási okirat módosításának előkészítéséről a HO haladéktalanul gondoskodik.

(4) Távmunkavégzés elrendelése esetén az erről szóló megállapodásban kell a Kit. 125. § (7) bekezdése szerinti tájékoztatásokat megadni.

(5) Az otthoni munkavégzés engedélyezése esetén az erről szóló megállapodásban a Kit. 126. § (3) bekezdésében, valamint a Kit. vhr. 25. § (3) bekezdésében, valamint 26. §-ában meghatározott kérdésekről rendelkezni kell.

(6) A munkavállaló otthoni munkavégzésére az Mt. 196–197. §-a szerinti – távmunkavégzésre irányadó – szabályokat kell alkalmazni.

35. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés a)–k) és m)–n) pontjában meghatározottak alapján mentesül, az l) pontjában foglaltak alapján mentesíthető a rendelkezésre állási, valamint munkavégzési kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége alóli mentesítésére a Kit. 93. § (2) bekezdés l) pontjában foglaltak alapján kerül sor, külön megállapodásban kell rendelkezni a távollét időtartamára járó díjazásról. A megállapodás előkészítéséről a HO gondoskodik. A megállapodás aláírására a munkáltató nevében az SZTNH elnöke jogosult.

(2) A munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés a)–l) pontjában meghatározott esetekben mentesül, illetve az Mt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az SZTNH elnökének döntése alapján mentesíthető a munkavégzési kötelezettsége alól. Az utóbbi esetben a vizsgálat lefolytatására szükséges, de legfeljebb 30 nap kiesett munkaidőre az Mt. 146. § (3) bekezdés b) pontja alapján távolléti díj illeti meg a munkavállalót.

(3) Az érintettnek a mentesítést igazoló feltételek fennállását vagy teljesülését közvetlen vezetőjének kérésére igazolni kell.

36. § (1) A kormánytisztviselő minden naptári évben a Kit. 128. és 155. §-a alapján meghatározott rendes szabadságra jogosult, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkavállaló az Mt. 115–121. §-ában meghatározottak alapján jogosult szabadságra.

(2) A szabadság kiadása egyéb munkáltatói joggyakorlásnak minősül, amelyre

(3) A tárgyévi rendes szabadság mértékét a HO állapítja meg és rögzíti az SZTNH jelenlét- és távollét-nyilvántartó programjában. A tárgyévi szabadság megállapítása érdekében figyelembe kell venni a munkatársak pótszabadság igénybevételére vonatkozó nyilatkozatát.

(4) A szabadságok igénybevételének ütemezésénél az SZTNH szervezeti egységein belüli a folyamatos munkavégzést biztosítani kell. A feladatok ellátásának biztosítása céljából a belső helyettesítés megoldása során valamennyi szakterület vonatkozásában folyamatosan rendelkezésre kell állnia megfelelő létszámú, képzettségű és kellő gyakorlattal rendelkező munkatársnak.

(5) A munkatárs szabadságának kiadása az SZTNH jelenlét- és távollét-nyilvántartó rendszere távollétterv menüpontjának alkalmazásával a szabadság kezdete előtt – rendkívüli személyi vagy családi körülmények miatt igényelt szabadság kivételével – legkésőbb 15 nappal elektronikusan igényelhető. A szabadság kiadását a szabadság kiadását engedélyező vezető elektronikusan hagyja jóvá.

(6) A kormánytisztviselő az őt megillető szabadság felével, a munkavállaló évente 7 munkanap szabadsággal rendelkezik.

(7) A kormánytisztviselőnek a szabadságát – a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – az esedékesség évében ki kell venni.

(8) A kormánytisztviselői alapszabadság az esedékesség évét követő év március 31. napjáig, a pótszabadság az esedékesség évét követő év június 30. napjáig vehető igénybe akkor, ha az SZTNH alapfeladatainak ellátása vagy előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok ellátása miatt (a továbbiakban: szolgálati érdek) a szabadság kivételére az esedékesség évében nem volt lehetőség. A szolgálati érdek fennállását szükség esetén a közvetlen munkahelyi vezető igazolja. A jelen pont rendelkezéseinek kivételével a ki nem vett szabadság a tárgyévet követően nem adható ki, illetve nem vehető igénybe, továbbá a szabadság nem halmozódhat.

(9) A kormánytisztviselő szabadságának kiadására a Kit. 129. §-a rendelkezéseinek figyelembevételével kerül sor.

(10) A Kit. 155. § (4)–(5) bekezdése alapján igénybe vehető pótszabadságot a gyermek születését, a Kit. 155. (6) bekezdése alapján igénybe vehető pótszabadságot az első házasság megkötését követő második hónap végéig lehet igénybe venni, amelynek engedélyezésére a rendes szabadság kiadására felhatalmazott vezető jogosult. A pótszabadságra való jogosultságot a HO felé igazolni kell.

(11) A munkavállaló szabadságának kiadására az Mt. 118. § (4) bekezdése, továbbá a 122–125. §-a rendelkezései irányadók.

(12) A Kit. 129. § (7) bekezdésére tekintettel a HO tárgyév szeptember 30-ig elektronikus levél útján tájékoztatja a munkatársakat a tárgyévi még igénybe nem vett szabadság igénybe vételének szabályairól.

37. § (1) A munkatársak számára a betegség miatti igazolt keresőképtelenség időtartamára – az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség kivételével – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság adható ki. Év közben kezdődő jogviszony esetén a munkatárs a betegszabadság arányos részére jogosult.

(2) A keresőképtelenség bekövetkezésekor a munkatárs köteles közvetlen munkahelyi vezetőjét értesíteni, valamint akkor és a keresőképtelenség időtartama alatt is folyamatosan tájékoztatni a munka felvételének várható időpontjáról, melyet a közvetlen munkahelyi vezető vagy a (4) bekezdésben írt munkatársa naprakészen rögzít a munkaügyi nyilvántartó rendszerben. A közvetlen munkahelyi vezető a keresőképtelenség bejelentését követően köteles haladéktalanul értesíteni elektronikus úton a PSZO illetékes munkatársát.

(3) A munkatárs keresőképtelenségét a háziorvosa igazolja. A munkatárs az igazolást annak kiadását követően köteles haladéktalanul megküldeni a PSZO-nak.

(4) A keresőképtelenség bekövetkezése esetén az ebből eredő távollétet az SZTNH jelenlét- és távollét-nyilvántartó programjában a főosztályi adminisztrátor, illetve erre a feladatra kijelölt személy, ilyenek hiányában a programban az adott személy tekintetében jóváhagyásra jogosult köteles rögzíteni.

38. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 156. §-ában, a munkavállaló az Mt. 127. §-ában meghatározottak szerint szülési szabadság igénybevételére jogosult. Az ezzel kapcsolatos ügyintézés tekintetében a szülési és fizetés nélküli szabadság igénybevételének várható időtartamáról szóló munkatársi bejelentés bekérése és a munkáltatói jogkör gyakorló általi jóváhagyatása, valamint ennek továbbítása a PSZO felé HO feladat. A PSZO feladatkörébe a csecsemőgondozási díj igénylésének munkatárstól történő átvétele és annak továbbítása Magyar Államkincstár felé, illetve a számfejtett díj elutalása tartozik.

(2) A kormánytisztviselő részére a Kit. 131. § (1) bekezdésében és a 157. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott esetekben fizetés nélküli szabadság jár, továbbá részére az SZTNH elnöke fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet a 151. § (18) bekezdésében írt esetben.

(3) A munkavállaló az Mt. 128–132. §-ában meghatározott esetekben jogosult fizetés nélküli szabadság igénybevételére.

(4) A munkatárs a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban köteles írásban bejelenteni a HO-n keresztül az SZTNH elnöke részére.

(5) A fizetés nélküli szabadság a munkatárs által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. A határidőre vonatkozó rendelkezéseket a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára járó fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan nem kell alkalmazni.

39. § (1) Az SZTNH az Nftv. alapján szakmai gyakorlatra jelentkező hallgatók (a továbbiakban: gyakornok) szakmai tudásának gyarapítása és hasznosítása érdekében – a rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig – szakmai gyakorlatot biztosíthat. A szakmai gyakorlat a gyakornok számára lehetőséget nyújt az SZTNH-nál történő munkavégzés megismerésén túl a felsőoktatási intézménytől kötelező szakmai gyakorlatra jelentkező hallgatók szakmai gyakorlatának teljesítésére. A szakmai gyakorlat során az Nftv. és a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szakmai gyakorlatra történő fogadást a HO koordinálja.

(3) Szakmai gyakorlatra csak magyar állampolgár, büntetlen előéletű, felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató fogadható, aki

(4) A szakmai gyakorlatra vonatkozó jelentkezésről a szakmai gyakorlatos hallgatót fogadni szándékozó szervezeti egység tájékoztatja a HO-t, amelynek vezetője a hallgató fogadására vonatkozó véleményéről tájékoztatja a döntésre jogosult 2. § (2) vagy (6)–(7) bekezdése szerinti munkáltatói jogkört gyakorló vezetőt.

(5) A vezetői jóváhagyást követően a HO előkészíti a gyakornok fogadására vonatkozó, a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást és hallgatói munkaszerződést.

(6) Az SZTNH által, a felsőoktatási intézményben tanuló szakmai gyakorlat keretében foglalkoztatott hallgató díjazására az Nftv. 44. §-ának rendelkezése az irányadó.

(7) A gyakornok a szakmai gyakorlat megkezdésének feltételeként titoktartási nyilatkozatot köteles tenni, továbbá az SZTNH által meghatározott kötelező oktatásokon, illetve tájékoztatókon részt kell vennie, amelyek hiányában szakmai gyakorlatát az SZTNH-nál nem kezdheti meg.

40. § (1) Az SZTNH – a jóváhagyott éves költségvetés figyelembevételével – diákmunka keretében, nappali tagozatos hallgatókat irodai kisegítő jellegű munkavégzésre, iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztathat. A diákmunka keretében történő foglalkoztatásról szóló javaslatot azon szervezeti egység vezetőjének kell a HO-n keresztül az SZTNH elnökének felterjeszteni, ahol ennek szükségessége felmerült.

(2) Az iskolaszövetkezettel való szerződés megkötése tekintetében az SZTNH szerződéskötésekre vonatkozó beszerzési szabályzata szerint kell eljárni.

(3) A diákmunka keretében foglalkoztatott a munkavégzés megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot köteles tenni, továbbá az SZTNH által meghatározott kötelező oktatásokon, illetve tájékoztatókon részt kell vennie, amelyek hiányában az érintett az SZTNH-nál nem foglalkoztatható.

41. § (1) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium megkeresésére belföldi közigazgatási szervnél töltött gyakorlati idő megszerzése céljából az SZTNH – a vonatkozó jogszabályok szerint – közigazgatási ösztöndíjast foglalkoztathat.

(2) Az ösztöndíj elnyerésére történő pályáztatást és kiválasztási folyamatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium bonyolítja le, amely során kijelölésre került ösztöndíjas hallgató fogadásának részleteiről a HO felterjesztése alapján az SZTNH elnöke dönt.

(3) A közigazgatási ösztöndíjas hallgató támogatására mentort kell kijelölni. Mentor kizárólag olyan kormánytisztviselő lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. A mentor feladata az ösztöndíjas gyakorlati programtervének elkészítése, munkájának szakmai irányítása és rendszeres értékelése. A mentori tevékenység kizárólag az SZTNH elnöke által megállapított rendkívüli, célhoz köthető feladatként végezhető. A mentor személyére az ösztöndíjast fogadó szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a HO-n keresztül.

42. § (1) A kormánytisztviselő – valamint a jelen utasításban meghatározott esetben a munkavállaló – a Kit. 141–145. §-ában, a Kit. végrehajtási rendeleteiben, valamint a jelen utasításban meghatározottak szerint – írásbeli dicséret, teljesítményelismerés, motivációs elismerés, álláshelyi elismerés, szolgálati elismerés – érdemelismerésben részesíthető.

(2) Írásbeli dicséretben részesíthető az a munkatárs, aki valamely egyedileg meghatározott, konkrét feladatát kimagasló színvonalon látta el.

(3) Az írásbeli elismerésre az érintett munkatárs főosztályvezetője, főosztályvezető esetén a főosztályvezetőt irányító elnökhelyettes vagy főigazgató a HO-n keresztül, az erre rendszeresített nyomtatványon tesz javaslatot az SZTNH elnökének. Az elnök közvetlen irányítása alatt álló munkatárs esetén az SZTNH elnöke erre irányuló javaslattétel nélkül határoz az írásbeli elismerésről. Az írásbeli elismerésről szóló iratot a HO készíti elő, és elnöki jóváhagyást és aláírást követően eljuttatja azt a javaslattevő vezetőhöz, aki gondoskodik az elismerés átadásáról.

(4) Teljesítményelismerés adható annak a kormánytisztviselőnek, akinek az egyéni teljesítményértékelésének eredménye legalább „jó teljesítményszint” fokozatú. A teljesítmény elismerésre vonatkozó javaslatra a (3) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a javaslatot kizárólag a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettesnek a fedezet rendelkezésre állását igazoló pénzügyi ellenjegyzésével lehet az SZTNH elnöke részére felterjeszteni.

(5) Nem részesíthető teljesítményelismerésben az a kormánytisztviselő, akinek az illetménye az adott teljesítményértékelés eredménye alapján a Kit. 96. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosításra került.

(6) Motivációs elismerésben részesíthető az a munkatárs, akinek valamely kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására tekintettel feladatait kiemelkedő színvonalon képes ellátni, és az álláshelyen történő feladatellátáshoz – a (3) bekezdés szerinti javaslattevő véleménye alapján – kiemelt érdek fűződik (így különösen: magas színvonalú munkája vagy egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként). A motivációs elismerésre vonatkozó javaslatra a (3) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a javaslatot kizárólag a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettesnek a fedezet rendelkezésre állását igazoló pénzügyi ellenjegyzésével lehet az SZTNH elnöke részére felterjeszteni. Az SZTNH elnökének külön döntése alapján munkatárs a javaslattételre jogosult (3) bekezdés szerinti írásbeli javaslata nélkül is részesíthető motivációs elismerésben. Nem részesíthető motivációs elismerésben az a munkatárs, aki nem rendelkezik az SZTNH-nál legalább hat hónapos kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonnyal, illetve próbaidejét, felmentési vagy lemondási idejét tölti.

(7) A Kit. 144. §-a szerinti álláshelyi elismerésre és a 145. §-a szerinti szolgálati elismerésre való jogosultságot a HO állapítja meg a humánpolitikai nyilvántartás alapján. Az álláshelyi elismerésre és a szolgálati elismerésre való jogosultságot megállapító iratot a HO készíti el és – pénzügyi ellenjegyzést követően – terjeszti fel az SZTNH elnöke részére jóváhagyásra az érdemelismerés esedékességére vonatkozó jogszabályi határidő figyelembevételével.

43. § (1) A kormánytisztviselő részére az SZTNH elnöke rendkívüli, célhoz kötött feladatot állapíthat meg (a továbbiakban: célfeladat), amelynek eredményes végrehajtásáért a kormánytisztviselőt a feladat megállapításakor, vagy annak teljesítésének igazolásakor meghatározott pénzbeli juttatás (a továbbiakban: céljuttatás) illeti meg. Nem lehet célfeladat tárgya valamely személy vagy ideiglenesen betöltetlen álláshelyi pozíció helyettesítése.

(2) A célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető, és amelynek szakszerű teljesítéséért a célfeladatot ellátó személy felel.

(3) A céljuttatás összegét a jogosult illetményén felül, a célfeladat jelentőségére és mennyiségére tekintettel kell meghatározni.

(4) A célfeladat megállapítására és a céljuttatás összegére – a Kit. vhr. 33. § (2)–(3) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó – az erre rendszeresített formanyomtatványon indoklással ellátott javaslatot kell tenni, amelyet az érintett főosztály vezetője – elnökhelyettes vagy főigazgató irányítása alá tartozó szervezeti egység esetén az elnökhelyettes vagy főigazgató jóváhagyásával – a HO-n keresztül, a (6) bekezdésben írt igazolást és pénzügyi ellenjegyzést követően terjeszt elő az SZTNH elnöksége részére véleményezésre.

(5) A célfeladat kiírásáról és a céljuttatás összegének meghatározásáról a külön elkészített eljárásrendben foglaltaknak megfelelően az SZTNH elnökségének javaslata alapján dönt az SZTNH elnöke.

(6) A célfeladat megállapításának jogszerűségét a HO vezetője igazolja. A javaslat elnökségi felterjesztésére csak ezen igazolás és pénzügyi ellenjegyzést követően kerülhet sor.

(7) A célfeladat eredményes végrehajtását követően a célfeladat szakmai teljesítését a javaslattevő igazolja az erre rendszeresített nyomtatványon. A teljesítésigazoló nyomtatvány ellenjegyzésével HO vezetője igazolja, hogy a célfeladat teljesítését igazoló dokumentumokat a javaslattevő a HO részére megküldte. A célfeladat államháztartási előírások szerinti teljesítésigazolására az SZTNH elnöke jogosult.

(8) A javaslattevő által igazolt és a HO vezetője által ellenjegyzett nyomtatvány alapján a céljuttatás kifizetéséről a PSZO gondoskodik.

(9) A céljuttatásokról, a Kit. vhr. 35. §-a szerinti adatokról a HO naprakész nyilvántartást vezet, és gondoskodik a Kit. vhr. szerinti adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

(10) A munkavállaló részére a jelen alcím kormánytisztviselőkre vonatkozó céljuttatásához hasonló módon és tartalommal előzetesen meghatározott többlet feladat, és annak sikeres teljesítése esetére előzetesen meghatározott ellenérték határozható meg, amelyre ennek a szakasznak a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

44. § (1) Az SZTNH az alábbi juttatási, támogatási és költségtérítési formákat biztosítja:

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti, valamint a h)–m) pontjával összefüggésben biztosított juttatás, illetve költségtérítés, valamint az egyes költségtérítések jelen utasításban meghatározottak szerinti mértéke az SZTNH költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében adható juttatásnak, illetve költségtérítésnek minősülnek. Az egyes juttatások, illetve költségtérítések adhatóságáról az SZTNH tárgyévi költségvetése, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) és az egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével a HO és a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes közös javaslata alapján az SZTNH elnöke dönt és az minden naptári évre vonatkozóan külön gazdasági vezetői utasításban kerül meghatározásra.

(3) Nem jogosult a jelen fejezet szerinti juttatásra az a munkatárs

(4) Jelen utasítás az egyes juttatások, illetve költségtérítések tekintetében a jogosultak körét a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően is meghatározhatja.

(5) A jogosultság megállapítása szempontjából egyedi döntés esetén a juttatás, illetve költségtérítés elnöki jóváhagyása időpontjában fennálló állapotot kell figyelembe venni.

(6) A pénzbeli juttatások, illetve költségtérítések kifizetéséről – amennyiben a Kit., a Kit. vhr., az SZTNH elnöke vagy jelen utasítás eltérően nem rendelkezik – a jóváhagyást követő legfeljebb 30 napon belül a PSZO gondoskodik.

(7) Az egyes juttatásokkal kapcsolatos, jelen utasításban foglalt rendelkezésektől különös méltánylást érdemlő esetben, a Kit. vhr.-ben meghatározott körben a munkatárs javára az SZTNH elnöke egyedi esetekben, illetve jogszabályi változás esetén valamennyi érintett munkatárs vonatkozásában eltérhet, az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával.

(8) Nem biztosítható visszatérítendő támogatás annak, akinek az illetményéből – a jogszabályokban meghatározott mértékre tekintettel – a levonás nem alkalmazható.

(9) Nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha a jogviszony a munkatárs halála miatt szűnik meg.

45. § (1) A Szociális Bizottság – a Közszolgálati Szabályzat meghatározott keretei között – az SZTNH elnökének tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve az alábbi támogatások tekintetében:

(2) A Szociális Bizottság az (1) bekezdés szerinti feladatai mellett megvizsgálja továbbá azon kérelmeket, amelyek biztosítása vagy mértékének megállapítása tekintetében az SZTNH elnökének a Kit. vhr., valamint jelen utasítás szerint mérlegelési jogköre van, és amennyiben különös méltánylást érdemlő körülmények okán indokolt – szükség esetén –, összegszerű javaslatot tesz az SZTNH elnökének mérlegelési jogköre és az annak keretében meghozandó összegszerű döntés gyakorlására.

(3) A Szociális Bizottság elnöke a HO vezetője, tagjai pedig az érintett dolgozó tekintetében a 2. § (2) vagy (6)–(7) bekezdése szerinti munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a PSZO vezetője, a HO erre kijelölt munkatársa, valamint a Hivatal Szakszervezetének vezetője, vagy a Szakszervezet által írásban állandó vagy eseti jelleggel kijelölt személy.

(4) A Szociális Bizottság feladatait a HO vezetője által kijelölt munkatárs segíti, aki részt vesz az üléseken, gondoskodik a bizottság üléseinek összehívásáról, a kérelmek előzetes, formai ellenőrzéséről, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása igazolásának beszerzéséről, a jegyzőkönyvek vezetéséről, a keletkezett iratok iktatásáról és rendszerezett őrzéséről.

(5) A Szociális Bizottságot a HO vezetőjének javaslatára, a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérelmek beérkezésére, a kérelem tárgyára és az abban előadott élethelyzetre tekintettel – szükség esetén haladéktalanul – kell összehívni, azzal, hogy valamennyi beérkezett kérelem esetén a Szociális Bizottságnak a beérkezést követő legfeljebb 30 napon belül döntési javaslatot kell hoznia.

(6) A Szociális Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésén legalább 3 tag jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a döntési javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni, az adott kérelem tekintetében az SZTNH elnöke erre tekintettel dönt.

(7) A Szociális Bizottság a kérelem elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság elvét, figyelembe veszi a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét, valamint a kérelemben megjelölt indokait.

(8) A Szociális Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését, a döntés tényét és a szavazati arányokat. A jegyzőkönyvet az ülést követően kell elkészíteni, azt a jegyzőkönyvvezető és a bizottság ülésen részt vevő tagjai írják alá.

(9) A Szociális Bizottság döntési javaslatát a HO vezetője rávezeti a döntési javaslattal érintett kérelemre, majd pénzügyi ellenjegyzést követően a jegyzőkönyv egyidejű megküldésével döntésre felterjeszti azt az SZTNH elnöke részére.

46. § (1) Az SZTNH – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – munkatársai lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását a Kit. vhr. 52. § (1) bekezdésében jogcímekhez igazítottan meghatározott maximum 5 millió, illetve 2,5 millió forint összegű kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel támogathatja.

(2) Kamatmentes kölcsönben részesíthető az a munkatárs, aki – a Kit. vhr.-ben meghatározott feltételeken túl – vállalja a lakáscélú munkáltatói kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit, továbbá az egyéb felmerülő költségek terheit.

(3) Nem nyújtható lakáscélú munkáltatói kölcsön annak a munkatársnak, aki a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti jognyilatkozatát megtette.

(4) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott kamatmentes kölcsöne csak a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át. Nem vállalható át a támogatás, ha a munkatárs korábbi munkahelyén a fizetéssel késedelembe esett, vagy más szerződésszegést követett el.

(5) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének határideje (a továbbiakban: futamidő) a (7) bekezdésben írt korlátozás figyelembevétele mellett is, ha az SZTNH által nyújtott kölcsön összege

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott kereteken belül a futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(7) A futamidő legfeljebb a munkatárs 65. életévének betöltéséig terjedhet.

(8) A kölcsönszerződés tartalmazza különösen

(9) Ha a kölcsöntámogatásban részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (1) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.

(10) A kölcsönszerződést az SZTNH azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs

(11) Nem lehet felmondani a kölcsönszerződést, és a munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha

(12) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé. A végtörlesztéshez kapcsolódóan felmerülő, hitelintézet által felszámított költségeket a munkatárs köteles viselni.

(13) Ha a munkatárs jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel, lehetőség szerint az elhunyttal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös kérelmére – méltányolható okból – az SZTNH elnöke engedélyezheti az eltérő feltételekkel történő visszafizetést. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.

(14) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített munkatárs SZTNH-val fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója előzetes egyeztetés után, legfeljebb a jogviszony megszűnésétől számított 10 napon belül megkötött külön megállapodás alapján a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. A külön megállapodás megkötésével kapcsolatos eljárásra a kamatmentes kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(15) A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet a „Kérelem kamatmentes kölcsön iránt” című nyomtatványon kell benyújtani, a közvetlen felettes javaslatával.

(16) A kérelemhez a Kit. vhr. 49. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott mellékleteken kívül csatolni kell

(17) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti.

(18) Ha az SZTNH javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre, az ingatlan átruházásához az SZTNH hozzájárulása szükséges. Az ingatlan átruházásához a hozzájárulás akkor adható meg, ha

(19) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell

(20) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a kamatmentes kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

47. § (1) Az SZTNH munkatársa részére – a Kit. vhr.-ben meghatározottak szerint – kamatmentes, visszatérítendő krízistámogatás nyújtható az alábbi esetekben:

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetek mellett krízistámogatás nyújtható továbbá

(3) A krízistámogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmezővel közös háztartásban élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori havi minimálbér bruttó összegének háromszorosát.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottak mellett nem nyújtható krízistámogatás annak a kormánytisztviselőnek, aki a Kit. vhr. 72. § (1)–(3) bekezdése szerint nem részesíthető támogatásban. A jelen bekezdés szerinti kizáró szabályokat a munkavállalókra is megfelelően alkalmazni kell.

(5) A krízistámogatás mértéke egy éven belüli visszatérítés esetén legfeljebb 600 ezer, két éven belüli visszatérítés esetén legfeljebb 1,2 millió forint lehet, amelynek ellenőrzéséért a PSZO felelős.

(6) A krízistámogatás mértékét és a visszatérítés időtartamát úgy kell megállapítani, hogy a levonás összege a havi nettó illetményből levonható mértéket ne haladja meg. Határozott idejű kinevezés esetén csak annyi hónapra engedélyezhető a visszafizetés, amennyi a határozott időből még hátra van.

(7) A munkatárs a krízistámogatás iránti kérelmét részletes indokolással, az egy háztartásban élő keresők számának és együttes bruttó jövedelmének, az egy főre eső bruttó jövedelemnek és az eltartottak számának megadásával, a körülmények igazolását szolgáló szükséges dokumentumokkal együtt terjesztheti elő a HO útján. A támogatás odaítéléséről – a Szociális Bizottság eljárását követően – az SZTNH elnöke dönt.

(8) A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben a kérelem benyújtására a hozzátartozó jogosult.

(9) A Szociális Bizottság különös méltánylást érdemlő esetben az (1) bekezdés szerinti krízistámogatás esetén a (3) bekezdés szerinti feltételtől, valamennyi jogosult részére biztosított támogatás tekintetében az (5) bekezdés szerinti feltételtől eltérést javasolhat az SZTNH elnökének. Az SZTNH elnöke a Szociális Bizottság erre irányuló javaslata hiányában – előzetes pénzügyi ellenjegyzést követően – is dönthet a hivatkozott feltételek szerinti eltérésről.

(10) A krízistámogatás visszafizetéséig az érintett által újabb visszatérítendő támogatás nem igényelhető.

48. § (1) A munkatárs egyedi elbírálás alapján – a rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig – illetménye, munkabére terhére kamatmentes illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti, legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett. Az illetményelőleg iránti igényt – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – az „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon a PSZO-hoz kell benyújtani.

(2) Az illetményelőleg összege legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszöröse, de nem haladhatja meg a munkatárs havi bruttó illetményét, valamint úgy kell megállapítani, hogy az egyéb levonások mellett legfeljebb 6 hónap alatt levonható legyen, és a levonás összege a havi nettó illetményből levonható mértéket ne haladja meg.

(3) Illetményelőleg naptári évente egy alkalommal igényelhető, amelytől különös méltánylást érdemlő esetben – a 45. alcím rendelkezéseinek figyelembevételével – az SZTNH elnöke engedélyezhet eltérést, ha a korábban igényelt illetményelőleget a munkatárs már visszafizette.

(4) Az illetményelőleg visszafizetése az igénylést követő hónap illetményének kifizetési napján kezdődik, havi egyenlő kamatmentes részletekben, melyet a PSZO von le a munkatárs illetményéből. A levonáshoz a munkatárs az illetményelőleg kérelmében, illetve azzal egyidejűleg felhatalmazza az SZTNH-t.

(5) Amennyiben a jogviszony a visszafizetést megelőzően szűnik meg, a meg nem fizetett illetményelőleg a jogviszony megszűnésének napján válik esedékessé, melyet a munkatárs részére járó pénzbeli juttatásokból le kell vonni, illetve – ha ez nem lehetséges – a munkatárs köteles annak összegét az SZTNH részére visszafizetni. A munkatárs írásbeli kérelmére az SZTNH elnöke méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(6) A 43. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem folyósítható illetményelőleg annak a munkatársnak, akinek bármilyen jogcímen lejárt, meg nem fizetett tartozása van, vagy foglalkoztatása egy évet meg nem haladó határozott idejű kinevezéssel vagy munkaszerződéssel történik.

49. § (1) A munkatárs kérelmére – a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással kapcsolatban felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulásként, a Kit. vhr. előírásainak megfelelően – a jogviszony fennállása alatt egy alkalommal kamatmentes visszatérítendő családalapítási támogatás nyújtható.

(2) A támogatás mértéke – a munkatárs házas- vagy élettársának jövedelmi viszonyára is tekintettel – legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben határozható meg abban az esetben, ha a kérelmezővel közös háztartásban élők havi nettó összjövedelmének egy főre jutó összege nem haladja meg a garantált bérminimum háromszorosának megfelelő összeget.

(3) A munkatárs az igényléssel egyidejűleg hozzájárul, hogy az SZTNH a részére biztosított támogatást havi egyenlő részletekben illetményéből levonhatja.

(4) A családalapítási támogatás kamatmentesen, a kérelemben meghatározott időre, de legfeljebb 3 évre adható, azzal, hogy a munkatárs vállalja, hogy a támogatás visszafizetéséig kormányzati szolgálati jogviszonyát fenntartja.

(5) A támogatás írásos igénylésével egyidejűleg a házastárs vagy élettárs jövedelmi helyzetére vonatkozó igazolást, házasságkötés esetén a házassági anyakönyvi kivonatot, gyermekvárás esetén az orvosi igazolást, gyermek születése esetén a születési anyakönyvi kivonatot, lakóhely-változtatással történő jogviszonyba lépés esetén az adásvételi szerződést is be kell mutatni a HO-nak. A kérelemről – pénzügyi ellenjegyzést követően – az SZTNH elnöke dönt.

50. § (1) A munkatárs gyermeke születése vagy gyermek örökbefogadása esetén, ha a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik, egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra jogosult. A támogatás összege gyermekenként bruttó 200 000 forint.

(2) A támogatásra az SZTNH-val kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban álló mindkét szülő jogosult, ha a gyermekről közös háztartásukban gondoskodnak.

(3) A munkatárs a támogatás iránti igényét a HO részére írásban, az erre rendszeresített igénylőlappal terjesztheti elő a születés vagy az örökbefogadás időpontjától számított hat hónapon belül.

(4) Az igényléshez a születési anyakönyvi kivonatot vagy az örökbefogadást igazoló okiratot az igényléssel egyidejűleg be kell mutatni a HO részére, amelynek vezetője az igénylőlap ellenjegyzésével igazolja, hogy az iratot ellenőrizte, és az a támogatásra való jogosultság igazolására alkalmas.

(5) A támogatás az igénylőlap HO vezetőjének ellenjegyzését és a pénzügyi ellenjegyzést követően, a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes mint kötelezettségvállaló jóváhagyásával, átutalással fizethető ki a munkatárs részére, amelyről a PSZO gondoskodik.

51. § (1) A munkatárs az arra rendszeresített kérelem kitöltésével, évente egy alkalommal, a Kit. vhr. 64. §-a szerinti esetben vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult a köznevelési intézményben iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt gyermekére tekintettel.

(2) Az a munkatárs jogosult támogatásra, aki tárgyév augusztus 1-jén az SZTNH-val kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban áll, és a gyermeknek – vér szerinti vagy örökbe fogadó – szülője, gyámja (kivéve a gyermekvédelmi gyámot) vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa.

(3) Nem jogosult a juttatásra, akinél az adott év támogatás igénylési időszakában a 44. § (3) bekezdése szerinti bármelyik kizáró feltétel fennáll, kivéve a 44. § (3) bekezdés e) pontjában említett szülési szabadságot és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot.

(4) A támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatvánnyal és mellékletével együtt a HO részére kell benyújtani. A támogatást a HO ellenjegyzését és pénzügyi ellenjegyzést követően az SZTNH elnöke hagyja jóvá. Jóváhagyást követően a támogatás átutalással fizethető ki a munkatárs részére, amelyről a PSZO gondoskodik. A támogatás kifizetésének feltétele, hogy a jogosult a HO felé nyilatkozatával igazolja gyermeke tankötelezettségének teljesítését, illetve a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben okirattal igazolja az érintett gyermeknek a köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyát. Amennyiben a munkatárs több gyermek után is jogosult iskolakezdési támogatásra, a kérelmet gyermekenként kell kitölteni.

(5) Az igénylések leadásának és kifizetésének határidejéről – a Kit. vhr. 64. § (4) bekezdésének figyelembevételével – a HO elektronikus levélben tájékoztatja a munkatársakat.

(6) Az iskolakezdési támogatás gyermekenként igényelhető, amelynek mértéke a Kit. vhr. 64. § (3) bekezdése alapján kerül megállapításra. Iskolakezdési támogatásra mindkét szülő, gyám jogosult, ha mindkét szülő, illetve gyám az SZTNH munkatársa.

52. § (1) A munkatárs az arra rendszeresített kérelem kitöltésével, évente egy alkalommal a Kit. vhr. 65. §-a szerinti esetben vissza nem térítendő gyermeknevelési támogatásra jogosult.

(2) Az a munkatárs jogosult támogatásra, aki a kérelem benyújtásakor az SZTNH-val kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban áll, és a gyermeknek – vér szerinti vagy örökbe fogadó – szülője, gyámja (kivéve a gyermekvédelmi gyámot) vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(3) Nem jogosult a juttatásra, akinél az adott év (4) bekezdés szerinti támogatás igénylési időszakában a 44. § (3) bekezdése szerinti bármelyik kizáró feltétel fennáll, kivéve a 44. § (3) bekezdés e) pontjában említett szülési szabadságot és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot.

(4) A gyermeknevelési támogatást minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között kell igényelni.

(5) A támogatás folyósításáról a PSZO gondoskodik legkésőbb október hónapban.

(6) A gyermeknevelési támogatásra a munkatárs gyermekenként jogosult, azonban a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben csak akkor, ha a munkatárs okirattal igazolja az érintett gyermeknek köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyát.

(7) A gyermeknevelési támogatás mértéke a Kit. vhr. 65. § (4) és (5) bekezdése alapján kerül megállapításra.

(8) A támogatást az erre rendszeresített nyomtatvánnyal és mellékletével együtt a HO részére kell benyújtani. A támogatásról hivatali szinten a HO ellenjegyzését és pénzügyi ellenjegyzést követően az SZTNH elnöke dönt. Az elnöki döntést követően a támogatás átutalással fizethető ki az érintett munkatársak részére, amelyről a PSZO gondoskodik.

(9) Pótigény iránti kérelmet kizárólag újabb gyermek születése, örökbefogadása esetén, a születésétől, illetve az örökbe fogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 40 napon belül lehet benyújtani, a támogatás folyósítására a kérelem beérkezését követő havi illetménnyel kerül sor. A munkatárs a támogatás teljes összegére jogosult.

(10) Ha a munkatárs jogviszonya a (3) bekezdés szerinti határidőt követően év közben keletkezik, a támogatás iránti kérelmet a jogviszony keletkezésétől számított 40 napon belül kell benyújtani. Ebben az esetben a támogatás időarányos részének folyósítására kerül sor, a kérelem beérkezését követő havi illetménnyel.

(11) A támogatásra az SZTNH-val kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban álló mindkét szülő jogosult, ha a gyermeket közös háztartásban nevelik.

(12) Ha a munkatárs jogviszonya év közben szűnik meg, köteles a jogviszonnyal nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatás arányos összegét visszafizetni, a felmerülő visszafizetési kötelezettségről a 22. alcím szerinti elszámolás során kell rendelkezni.

53. § (1) Az SZTNH elnöke az SZTNH-val jogviszonyban álló vagy korábban jogviszonyban állt, elhunyt kormánytisztviselőt – a kegyelet méltó kifejezéseként, érdemei és életútja alapján – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt kormánytisztviselő abban az esetben nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonyának megszüntetésére nem az azt kizáró – a Kit. 148. § (3) bekezdésében leírt – módon került sor.

(2) A közszolgálat halottjává történő nyilvánítást bármely munkatárs kezdeményezheti a halálesettől számított 8 munkanapon belül a HO-nál, az elhunyt kormánytisztviselő érdemeit és életútját bemutató javaslattal. Amennyiben az elhunyt valamely korábbi vezetője a javaslat előterjesztésekor az SZTNH munkatársa, be kell szerezni ezen vezető támogató véleményét is. Amennyiben több ilyen munkatárs is van az SZTNH aktív állományában, abban az esetben is elegendő egy támogató vélemény beszerzése. A javaslatot a HO a pénzügyi ellenjegyzést követően terjeszti fel az SZTNH elnökének.

(3) A közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit az SZTNH az elnök erről hozott egyedi döntése alapján részben vagy egészben átvállalja.

(4) A döntésről a HO értesíti az SZTNH-val kapcsolatot tartó hozzátartozót.

(5) Az SZTNH munkatársa halála esetén – a kegyelet méltó kifejezéseként – a közszolgálat halottjává nyilvánítás nélkül is, az SZTNH elnöke az alábbi kegyeleti megemlékezésekről dönthet:

(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a jelen alcím szerinti rendelkezések alkalmazhatók próbaidejét töltő kormánytisztviselő tekintetében is.

54. § (1) Az SZTNH a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást erre irányuló megállapodás alapján biztosítja a munkatársak részére. A megállapodás alapján a szolgáltató – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot végez.

(2) Az SZTNH az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatáson túl, a Kit. vhr. 83. §-ában meghatározott körben és keretösszegre figyelemmel, erre irányuló megállapodás alapján további szűrővizsgálatokon való részvételt biztosíthat a munkatársai részére. A megállapodás megkötéséről, a szűrővizsgálatok köréről a mindenkori költségvetési fedezetre is figyelemmel az SZTNH elnöke dönt. Szűrővizsgálat igénybevétel lehetőségéről és feltételeiről a munkatársakat a HO tájékoztatja.

55. § (1) Az SZTNH a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: utazási rendelet) szabályai szerint téríti meg a Budapest közigazgatási határán kívülről történő, az utazási rendelet 2. § b) pontja szerinti napi munkába járás és c) pontja szerinti hazautazás költségeit.

(2) A költség megtérítése – a bérlet, illetve a menetjegy ellenében – utólag történik, mértéke a bérlet, illetve a menetjegy árának legalább 86%-a, de legfeljebb 100%-a, az éves költségvetési keretet figyelembe véve. A térítés mértékéről – a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes javaslatára – az SZTNH elnöke dönt az egész évre vonatkozóan, és az a 44. § (2) bekezdése szerinti naptári évre vonatkozóan külön gazdasági vezetői utasításban kerül kihirdetésre.

(3) A munkatársnak a költségtérítés igénybevételéhez a HO által erre rendszeresített igénylőlapot kitöltve a HO részére kell benyújtania. A HO az igénylőlapot ellenőrzi, szükség esetén felszólítja a munkatársat annak kiegészítésére. A megfelelően kitöltött igénylőlapot a HO képviselője írja alá, és a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes pénzügyi ellenjegyzésével kerül jóváhagyásra. A jóváhagyást követően a költségtérítést a PSZO a bérlet vagy a menetjegy leadását követően havonta – további külön kérelem nélkül – fizeti ki a munkatárs részére.

56. § (1) A saját gépjárművel történő napi munkába járás és hazautazás költségeit az SZTNH az utazási rendelet szabályai szerint téríti meg, azzal, hogy annak mértéke évente kerül meghatározásra a 44. § (2) bekezdése szerinti gazdasági vezetői utasításban. A költségtérítés engedélyezése iránti, a HO által rendszeresített igénylőlapon a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője aláírásával igazolja az elszámolható távolságot, melyet ezt követően a HO-ra kell benyújtania a munkatársnak. A HO az igénylőlapot ellenőrzi, szükség esetén felszólítja a munkatársat annak kiegészítésére. A megfelelően kitöltött igénylőlapot a HO vezetője írja alá, és a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes pénzügyi ellenjegyzésével kerül jóváhagyásra.

(2) A munkáltató csak abban az esetben köteles a saját gépjárművel történő munkába járás költségeit téríteni, ha a Budapest közigazgatási határán kívülről munkába járó munkatárs

(3) A saját gépjárművel történő napi munkába járást és hazautazást az SZTNH a lakóhely (állandó tartózkodási hely) és Budapest közigazgatási határa közötti útra téríti meg abban az esetben, ha a tárgyévben az SZTNH az érintett részére Budapest helyi közlekedési bérletet (58. §) biztosít, ellenkező esetben a költségtérítés a lakóhely, illetve az állandó tartózkodási hely és a munkavégzési hely közötti útra biztosított. A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben az SZTNH a közigazgatási határon belül történő munkába járást is megtéríti.

(4) A jóváhagyást követően a költségtérítést a PSZO az erre rendszeresített, megfelelően kitöltött és részére leadott nyomtatvány alapján fizeti ki.

(5) Az SZTNH a tárgyév elején megvizsgálja annak jogszabályi lehetőségeit és gazdálkodási észszerűségét, hogy a munkába járással kapcsolatos helyközi közlekedési költségtérítése kapcsán a messzebbről munkába járó munkatársak részére lehetővé teszi-e a gépkocsival bejárás érdekében gépkocsi átalány elszámolhatóságát. A döntés alapján adott esetben ennek lehető vétele a 44. § (2) bekezdése szerinti naptári évre vonatkozóan külön gazdasági vezetői utasításban kerül kihirdetésre.

57. § (1) A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet] 7. §-a szerinti jogosult részére az utazási utalványt tárgyév március 31. napjáig a HO az általa kezelt munkaügyi nyilvántartó rendszer adatai és a rendelkezésére álló munkáltatói okiratok alapján állítja ki, és juttatja el a kormánytisztviselők részére. Ha a jogviszony év közben keletkezik, a belépéssel egyidejűleg kerül kiállításra az utazási utalvány.

(2) Nem jogosult jelen alcím szerinti juttatásra az a kormánytisztviselő, aki tárgyév március 31. napjáig nem rendelkezik a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel szerinti foglalkoztatási jogviszonnyal. A jogosultság megállapításánál a részidőket össze kell számítani.

(3) Az utazási utalvány elvesztése, megsemmisülése esetén nem pótolható.

58. § (1) Az SZTNH a helyi utazási bérletet – az Szja tv. rendelkezéseinek figyelembevételével – a munkatárs részére költségtérítés formájában biztosíthatja a költségvetésben rendelkezésre álló forrás esetén. A helyi utazási bérlet biztosításáról – a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes legkésőbb tárgyévet megelőző év november 30. napjáig előterjesztett javaslatára – az SZTNH elnöke dönt, legkésőbb tárgyévet megelőző év december 31. napjáig.

(2) A helyi utazási bérlet adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül, amelynek terheit a munkatárs köteles megfizetni. A munkatárs jelen pont szerinti kötelezettségét az SZTNH egy összegben érvényesíti a munkatársat megillető járandóságból levonással. Aki a jelen pont szerinti adó- és járulékfizetési kötelezettséget nem vállalja, helyi utazási bérletre nem jogosult.

(3) A helyi utazási bérlet igénylési lehetőségéről a munkatárs az (1) bekezdés szerinti elnöki döntést követően a HO tájékoztatója szerinti határidőben köteles a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát megtenni. Év közben létrejött jogviszony esetén a nyilatkozatot legkésőbb a munkába lépés napján kell megtenni.

(4) A nyilatkozat alapján az SZTNH a munkatárs által megadott személyi azonosításra alkalmas okmányának számával ellátott, a „Kedvezményes éves Budapest-bérlet természetes személyeknek” típusú bérletet biztosítja.

(5) Nem jogosult helyi utazási bérletre a 44. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl az a munkatárs, aki részére az 56. alcím alapján a saját gépjárművel történő munkába járást és hazautazást az SZTNH Budapest közigazgatási határán belül vagy azon belül is megtéríti.

(6) Év közben keletkezett jogviszony esetén, amennyiben az SZTNH a tárgyévre a helyi utazási bérletet költségtérítés formájában biztosítja, a munkatárs a jogviszony keletkezésének napjától jogosult a jelen alcím szerinti költségtérítés arányos részére a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, valamint a munkatárs által megvásárolt havi bérlet számlája alapján. Miután a munkatárs a bérletvásárlás tényét az SZTNH nevére kiállított számlával megfelelően igazolja, és ezt a PSZO-hoz benyújtja, a PSZO intézkedik a bérlet árának teljes összegben történő megtérítéséről, továbbá az adók és járulékok levonásáról.

(7) Ha előzetesen ismert, hogy a jogviszony nem az egész naptári évben áll majd fenn, akkor az SZTNH nem éves bérletet biztosít az érintett munkatársnak, hanem az adott személy által megvásárolt havi bérlet árának utólagos megtérésére kerül sor a (6) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

(8) Amennyiben a munkatárs a helyi utazási bérletre nem tart igényt, annak pénzbeli megtérítésére nem jogosult.

59. § (1) Az SZTNH a cafetéria-rendszert a meghatározott éves keretösszegen és juttatási formákon belül biztosítja a munkatársak részére.

(2) A részmunkaidőben foglalkoztatott munkatársak az éves keretösszeg arányos részére jogosultak.

(3) A cafetéria-rendszer választható béren kívüli juttatása az Szja tv. 71. §-a alapján biztosított juttatás.

(4) A tárgyévre vonatkozó cafetéria-juttatás éves bruttó keretösszege a hatályos költségvetési törvény alapján kerül évente meghatározásra.

(5) A választható juttatások fajtáját és mértékét az SZTNH elnöke – a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes javaslatára – minden év január 31. napjáig állapítja meg, és az a 44. § (2) bekezdése szerinti naptári évre vonatkozóan külön gazdasági vezetői utasításban kerül kihirdetésre.

(6) A munkatárs a tárgyévben – a (8) bekezdésben foglalt kivételekkel – az SZTNH-val fennálló jogviszonya teljes időtartamára (beleértve a próbaidő időtartamát is) jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó, általa választott juttatások igénybevételére.

(7) Nem jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a távollét első napjától a munkatárs a következő esetekben:

(8) Az éves keretösszeg az adott éves jogviszonyban töltött napok számával arányosan kerül megállapításra

(9) Leadott nyilatkozatát a munkatárs kizárólag a (8) bekezdésben meghatározott esetekben módosíthatja.

(10) Évközi belépés esetén az első teljes jogviszonyban töltött hónap után kerül kifizetésre az adott juttatás visszamenőleg, a munkába lépés napjáig. A juttatás igénybevételének feltétele a 60. alcímben meghatározott eljárási rend maradéktalan betartása.

60. § (1) A munkatársak legkésőbb a tárgyév március 1-ig, illetve a jogviszony létesítésekor, valamint az 59. § (10) bekezdése szerinti évközi belépés esetében az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül kötelesek a HO felé az SZTNH cafetéria-nyilvántartó programján keresztül kitölthető nyilatkozat alapján nyilatkozni arról, hogy a tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tartanak igényt.

(2) A választott juttatások, így az igénylőlap és a nyilatkozat utólag arányosan csak az 59. § (8) bekezdésében meghatározott esetben módosítható, a módosításra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül.

(3) A kinyomtatott és aláírt nyilatkozatokat a HO részére kell leadni.

(4) Ha a munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-összeggel legkésőbb az utolsó munkában töltött napon elszámolni, és az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a jogviszony megszűnésekor visszafizetni az utolsó kifizetésre kerülő illetményből, illetve munkabérből való levonással.

(5) Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a munkatárs halála miatt szűnik meg.

(6) Amennyiben részesült juttatásban, akkor el kell számolnia a (4) bekezdésben foglaltakon kívül annak a munkatársnak is, akinek cafetéria-juttatásra vonatkozó jogosultsága az 59. § (8) bekezdése szerinti valamely okból év közben változik (csökken). Az elszámolás alapja a jogosultság megszűnésének napja, határideje a távollét vége utáni első munkanap.

(7) A nyilatkozatok nyilvántartásával, valamint az SZTNH cafetéria-nyilvántartó programjából a központi illetményszámfejtési rendszerbe való átemelésével és a juttatások kifizetésével, illetve kiadásával kapcsolatos feladatokat a PSZO látja el.

61. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2)²

(3)³

(4) Felhatalmazást kap a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes, hogy a juttatások egyes naptári évekre vonatkozó részletes szabályait az SZTNH adott évi költségvetése és a mindenkori jogszabályok figyelembevételével a 44. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően külön gazdasági vezetői utasításban határozza meg, az SZTNH elnökének ellenjegyzése mellett.

(5) Az utasítás tartalmi felülvizsgálatáról és aktualizálásáról a HO vezetője köteles gondoskodni. A felülvizsgálatot szükség szerint, de legalább háromévente el kell végezni, annak eredményétől függően – szükség esetén – kezdeményezni kell az utasítás módosítását vagy új utasítás kiadását.