2022. évi V. törvény indokolás
2022. évi V. törvény indokolás
a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával sikeresen küzdött a koronavírus-világjárvány ellen, amely lehetővé teszi, hogy a Kormánya veszélyhelyzetet megszüntesse.
A Kormány elsődleges célja – csakúgy, mint eddig –, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. A világjárvány elleni védekezés elmúlt két éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat.
Abban az esetben, ha a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet megszűnik, az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése szerint a Kormánynak az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése szerinti rendelete hatályát veszti. A jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen meg annak hiányában, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásra kerülnének.
A javaslat célja ezért, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan – a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel – biztosított legyen és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen. Ezek a rendelkezések a javaslatban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésével lépnek hatályba.
További célja a javaslatnak emellett a teljes funkciójú Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt kiállító rendszerben személyazonosítási, illetve egyéb adatkezelési feladatokkal rendelkező személyek és szervek feladat ellátásukhoz kapcsolódó jogosultságainak megteremtése, illetve az új rendszer szerinti adattovábbítási feladatkörök átvezetése a vonatkozó törvényi rendelkezésekben.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A javaslat alkalmazásában veszélyhelyzet alatt a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet, valamint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet egyaránt érteni kell, mivel azok fennállása egymással folytonos. Ha a javaslat valamely rendelkezése kifejezetten konkrét veszélyhelyzet tekintetében önállóan szabályoz, azt a szövegezés egyértelműen rögzíti.
2. §
A javaslat tárgyi hatálya kerül megállapításra.
3. §
Átmeneti rendelkezés megalkotása indokolt a már beszerzett készletek értékesítése érdekében, eszerint a veszélyhelyzet megszűnését követő 3. hónap végéig értékesíthetik az addig beszerzett készleteket.
4. §
A keresőképtelenségi igazolások veszélyhelyzet alatti elektronikus úton történő továbbítása lehetővé tette, hogy a beteg részére nem kellett átadni a vonatkozó nyomtatványt, hanem azt az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatta a beteg részére. A rendelkezés célja az volt, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt csökkenjen az adminisztratív jellegű orvos-beteg találkozás. A jelen módosítás átmeneti rendelkezésként ennek a szabályozásnak a továbbélését célozza, oly módon, hogy az elektronikus nyomtatvány-továbbításokra addig lehetőség legyen, ameddig a keresőképtelenség igazolásához szükséges adatok Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe történő integrálása megtörténik.
5–6. §, 31–33. §
A Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2021. július 1-jétől lépett hatályba.
A Rendelet célja annak biztosítása, hogy amennyiben egy tagállam a járványhelyzet miatt korlátozásokat vezet be a beutazás szempontjából és a korlátozások alól bizonyos esetekben (oltottság, teszt, gyógyultság) felmentés lehetséges, a felmentéseket az uniós polgárok egységesen igazolhassák.
A Rendelet nem határozza meg, hogy egy tagállam milyen korlátozásokat vezethet be, az a tagállami hatáskörben marad.
A Rendelet háromféle igazolványt határoz meg:
– az oltottsági igazolványt,
– a gyógyultsági igazolványt és
– a tesztigazolványt.
Az igazolványokat elektronikusan vagy papír alapon, hivatalból vagy a polgár kérésére kell kiállítani. A kiállítás a Rendelet alapján díjmentes. A kiállításért az a tagállam felelős, ahol a kiállítás oka szerinti esemény bekövetkezett (pl. ahol a tesztet végezték vagy ahol a polgárt oltották). Az igazolványok adattartalmát és a mintairatot a feljegyzés melléklete mutatja be.
A rendelkezések biztosítják a kiállításhoz szükséges, a Rendeletben meg nem jelölt adatkezelési szabályokat, valamint felhatalmazást adnak
– a Kormány számára a részletszabályok kiállítására,
– a külpolitikáért felelős miniszter számára, hogy – az egészségügyért és közbiztonságért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben határozza meg azon külföldi országokat, amelyek területén beadott oltások esetén Magyarország – megfelelő igazolás birtokában, kérelemre – kiállítja a digitális Covid-igazolványt.
A javaslat a Rendelettel összhangban az egészségügyi adatkezelésről szóló szabályokat is módosítja oly mértékben, hogy külföldön, a külpolitikáért felelős miniszter által – az egészségügyért és közbiztonságért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben megjelölt országban kapott Covid–19 elleni védőoltásokat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) is be lehessen jelenteni.
7. §
Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatására vonatkozó határidők a veszélyhelyzet idején a törvényi szabályoktól eltérően kerültek meghatározásra. Annak érdekében, hogy az adatszolgáltatást megfelelően teljesíteni tudják az igazságügyi szakértők, a szükséges kivezető szabályokat tartalmazzák a javaslat rendelkezései.
8. §
A szabályozott szakmának minősülő tevékenység folytatására vonatkozó jogosultság időtartamának meghosszabbítására, folyamatosságának megállapítására irányuló kérelem benyújtására vonatkozó határidők a veszélyhelyzet idején a törvényi szabályoktól eltérően kerültek meghatározásra. Annak érdekében, hogy ezek a kérelmek a veszélyhelyzet megszűnését követően, meghatározott ideig benyújthatók legyenek, szükséges a javaslat szerinti átmeneti szabályok rögzítése.
9. §
A szabályozás oka, hogy „A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül” című GINOP Plusz-3.2.1-21, kódszámú munkaerőpiaci program a 2021–27-es programozási időszakra került meghirdetésre. Annak érdekében, hogy a kormányhivatalok továbbra is hatáskörrel rendelkezzenek a program működtetése kapcsán, indokolt a szabályozás fenntartása a veszélyhelyzet megszűnését követően is.
10. §
Tekintettel arra, hogy a 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet szerinti minősített foglalkoztatók jogintézményét a minősített kölcsönbeadó váltja fel, szükséges, hogy a minősített foglalkoztatóként nyilvántartásba vett személyek a törvény rendelkezése alapján a hatálybalépést követő 15 napon belül bekerüljenek a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásába, annak érdekében, hogy ne legyen szükség a már nyilvántartott minősített foglalkoztatók esetén új nyilvántartásba vételre.
11. §
A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet] alapján elrendelt vagy alkalmazott és 2022. június 15-én még fennálló fizetés nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság sorsát szükséges rendezni a veszélyhelyzet megszűnésére tekintettel. Ennek érdekében a javaslat két lehetőséget tartalmaz: egyrészt az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatott munkáltatója dönthet arról, hogy az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alapján elrendelt vagy alkalmazott fizetés nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság továbbra is fennmarad. Ebben az esetben a munkáltató irányítása alá rendelt valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazni kell az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) új 232/H. §-át azzal, hogy a határidők számítása nem kezdődik újra. Másrészt ha a munkáltató nem dönt a fizetés nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság fenntartásáról, az 2022. június 15-én ex lege megszűnik. A javaslat továbbá rendelkezik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapítására vonatkozó előírásoknak való megfeleltetéséről.
12–13. §, 1. melléklet
A szomszédos országok Magyarországgal határos közigazgatási egységei lakosságának koronavírus elleni védelméről szóló rendelkezések törvényi szintre emelésével az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási egységek teljes nagykorú (18. életévét betöltött) lakossága (állampolgárságtól függetlenül) jogosult továbbra is a Magyarországon ingyenesen biztosított COVID–19 oltóanyagra, amennyiben 2021. június 14-én lakóhellyel rendelkezett az 1. melléklet szerinti közigazgatási egységek valamelyikének területén.
Az oltás beadása az oltópontokon történik, az érintett területeken a lakóhely meglétét az oltóponton a lakóhely szerinti államban kiállított, névre szóló közokirattal igazolni szükséges. A jogosult a védőoltás típusát nem választhatja meg. A jogosult oltópontra szállításához a magyar állam közlekedési eszközt biztosíthat az államhatár magyar oldala és a kijelölt oltópont közötti oda-vissza utazáshoz. Ha a magyar állam közlekedési eszközt biztosít, azt a jogosult köteles igénybe venni.
A javaslat tartalmazza továbbá a szomszédos országok Magyarországgal határos közigazgatási egységei lakosságának koronavírus elleni védőoltásával összefüggő adatkezelési szabályokat is.
14–15. §
A köznevelés zavartalan működése érdekében szükséges a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit meghatározni a köznevelési intézményben tartandó sztrájk esetén.
A tervezet a gyermek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogát kiemelten figyelembe véve differenciált szabályozást alakít ki.
Ahol az alapjogi érintettség összetettsége fokozott védelmet kívánt meg, a még elégséges szolgáltatás nyújtását – a gyermek védett alapjogaihoz igazodóan – magasabb szinten határozza meg.
A még elégséges szolgáltatás differenciált mértékének kialakítása során az 50%-hoz képest magasabb szintű még elégséges szolgáltatást a tervezet olyan körülményekhez kapcsolja, ahol a gyermekek megfelelő oktatáshoz való jutását különleges, a gyermekek megfelelő fejlődéséhez fűződő joga, védelme indokolta. Így különösen a sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek kiemelten védendő csoportja vagy az érettségi előtt álló diákok esetén az, hogy náluk az elmaradt órák pótlása már nem lehetséges egy határozatlan idejű sztrájk esetén.
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (3) bekezdése alapján még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. A javaslat nemcsak a még elégséges szolgáltatás mértéke kapcsán, hanem a feltételeivel összefüggésben is szabályoz, amikor a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket megállapítja.
A törvény megerősíti, hogy az intézményvezető a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a sztrájkoló közalkalmazottat, munkavállalót munkavégzésre kötelezheti, akit ebben az esetben a munkavégzés mértékével arányos bérezés illet meg.
A munkabeszüntetéssel összefüggésben felmerülő kérdés, hogy az sztrájknak vagy polgári engedetlenségnek tekinthető. A polgári engedetlenség nem jogi kategória, azt a magyar jogrendszer nem szabályozza, jellegéből adódóan nem is a munka világához kapcsolható jogintézmény, hanem a politikai megnyilvánulás egyik eszköze. A munkavállalók munkavégzéssel, munkafeltételekkel, bérezéssel kapcsolatos követeléseik nyomatékosítására szolgáló eszköz a törvényben szabályozott sztrájkjog gyakorlása. A munka felvételének más okból történő megtagadása munkajogi jogkövetkezménnyel jár. A törvény ezért a munkavégzési kötelezettségnek eleget nem tevő, a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottal, munkavállalóval szemben alkalmazható jogkövetkezményeket is szabályozza.
16–17. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt módosító rendelkezés, amely által az engedélymentes foglalkoztatás új fajtájaként jelenik meg a minősített kölcsönbeadó.
18–19. §, 95. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) módosításai terminológiai korrekciót vezetnek át a normaszövegen. A Kormány nem a vállalkozásokat minősíti stratégiailag kiemeltté, hanem az adott vállalkozás – Cstv.-ben már felsorolt – jellemzőire tekintettel nyilvánítja a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást stratégiailag kiemelt jelentőségűvé, amelynek következtében az eljárásra a Cstv. IV. Fejezete szerinti sajátos szabályokat is alkalmazni kell.
20. §, 22. §, 24. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítását a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (a továbbiakban: Program) megvalósításához szükséges adatkezelési szabályok biztosítása indokolja.
A módosítás alapján a nyilvántartást kezelő szerv átadja a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetről szóló kormányrendeletben foglalt feladatok, így a Programban biztosított szolgáltatás nyújtásának érdekében, a Program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak bevonása és a kapcsolattartás érdekében átadja a Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: SZIN Nonprofit Kft.) részére a Program időtartama alatt minden év december 15. napjáig azon Magyarországon élő magyar állampolgárságú személyek természetes személyazonosító adatait, érvényes lakcímadatait, valamint külföldön történő letelepedésére vonatkozó adatokat, akik a tárgyévet követő év december 31-éig betöltik a 65. életévüket, valamint azon személyek elhalálozásának tényére és idejére vonatkozó adatokat, akiknek az adatai korábban átadásra kerültek.
A módosítás kiegészíti az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási díj alól mentesülő szervek körét is a SZIN Nonprofit Kft-vel.
21. §
A rendelkezés az elhunyt személy azonosításához szükséges adatokat határozza meg.
23. §
A nyilvántartást kezelő szervtől a törvény alapján a meghatározott adatok megismerésére jogosult szerv a személy azonosítása és a személyazonosság ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel adatszolgáltatást kérhet.
A rendelkezésben a személy azonosítása tárgykörének pontosítása szükséges aszerint, hogy abba az elhunyt személy azonosítása is beleértendő.
25. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény hatályát pontosítja az egészségügyben foglalkoztatottak tekintetében.
26. §, 117. §
A rendelkezés a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap egyes közszolgálati feladat-ellátását biztosítja. A javaslat továbbá ehhez kapcsolódóan biztosítja a jogszabályi koherenciát.
27–28. §
A védettségi igazolvány kiállításához szükséges társadalombiztosítási azonosító jel és személyi azonosító adatkezelésének párját teremti meg a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényben. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint védettségi igazolványra vonatkozó szabályokkal való koherencia érdekében szükséges.
A védettségi igazolvány kiállításához szükséges társadalombiztosítási azonosító jel és személyi azonosító adatkezelésének párját teremti meg a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényben.
29. §
A javaslat a Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program megvalósítása érdekében szükséges adatkezeléséhez kapcsolódó adatkezelési célt pontosítja.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításával összhangban a szabályozási koherencia megteremtése érdekében a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása is szükséges a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő rendszeres adatszolgáltatásra (adatváltozásokra) vonatkozó szabályok meghatározása érdekében.
30. §
Az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány papíralapú másolatának kiadmányozási hatásköre a kormányablakokhoz, illetve a nem természetes halál esetén az eltemettetéshez és elhamvasztáshoz szükséges engedélyt kiadó hatósághoz kerül. Az e célból történő egészségügyiadat-kezelés törvénybe foglalt lehetőségét nevesíti a kiegészítés.
34. §
A tizenharmadik havi nyugdíj 2022. évi teljes visszaépítése miatt szükséges a vonatkozó átmeneti rendelkezések hatályon kívül helyezése.
35. §
A Kormány 2022. július 1-jei hatállyal módosította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet utazási költségtérítésre vonatkozó szabályait.
Az utazási költségtérítési rendszer átalakítására vonatkozó törvényi szintű rendelkezések a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvénnyel már kihirdetésre kerültek, 2022. január 1-jei hatállyal.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításának a törvénynél későbbi hatálybalépése miatt a törvényi szintű módosítások alkalmazását későbbre kellett halasztani, ellenkező esetben jogalkalmazással, illetve jogértelmezéssel feloldhatatlan jogszabályi anomáliák keletkeztek volna. Ennek eredményeként került kidolgozásra és megjelenésre a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény utazási költségtérítésre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 806/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet. E rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény (a továbbiakban: 2021. évi I. törvény) hatályvesztésekor – 2022. június 1-jén – veszti hatályát.
Mivel fentiek okán 2022. június 1-je és július 1-je között jogalkalmazási problémák merülhetnek fel az utazási költségtérítési rendszer vonatkozásában, törvényi szintű átmeneti rendelkezés megalkotása indokolt.
36. §
A kötelező egészségbiztosítási ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44/A. §-ának indoka az volt, hogy a COVID-járvány korai szakaszában a védőoltás hiányában indokolt volt a biztosítottak magáncélból külföldre utazásának visszaszorítása a vírusjárvány terjedésének megakadályozása érdekében. Időközben a védőoltások mindenki számára elérhetővé válásával és a lakosság nagyfokú átoltottságának elérésével a szóban forgó szabályozás fenntartása meghaladottá vált.
Jelen formájában a szabályozás munkajogi problémákat is okoz, mivel a munkavállaló nem tudja a kötelezettségét teljesíteni kitiltó határozat birtokában a munkából való távolléte esetén, azonban ha nem minősülhet keresőképtelennek, akkor a távolléte akár igazolatlannak is minősülhet.
Továbbá a pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapítása szempontjából sem egységes a joggyakorlat, ami fentiek mellett szintén indokolja a rendelkezés hatályon kívül helyezését.
37. §
A jelenleg hatályos törvényi rendelkezés valamennyi esetben kötelezővé teszi a hatóság számára a hatósági házi karantén szabályai betartásának az elektronikus szoftver alkalmazásával történő ellenőrzése elrendelését olyankor, amikor a karantén kötelezettséggel érintett személy az elektronikus szoftveres ellenőrzésre vonatkozó fogadókészségéről szóló nyilatkozatot tett.
Az elektronikus szoftver alkalmazásával történő karantén-ellenőrzések iránti jogalkalmazói igények lecsökkentek, illetve időközben teljes egészében megszűntek. Ezek a körülmények az ügyfél akaratnyilvánítása helyett a továbbiakban a hatóság diszkrecionális döntését előtérbe helyező jövőbeni szabályozás bevezetését indokolják. A módosítás a hatósági házi karanténra kötelezett ügyfelek nyilatkozattételi jogosultságát, illetve a nyilatkozatok megtételének a jelenleg fennálló adminisztratív szabályait egyebekben nem érinti.
38. §, 45. §
A javaslat alapján súlyos megbetegedéssel járó járványos helyzetben a Kormány rendeletében meghatározott fertőzés esetén védettségi igazolványt állíthatnak ki. A javaslat meghatározza a védettségi igazolvány tartalmát, az annak kiállításához szükséges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint a kiállítás főbb szabályait. A törvény felsorolja, hogy a védettségi igazolvány legfeljebb milyen személyes adatokat tartalmazhat, azonban a Kormány dönt arról, hogy ezek közül melyiket tünteti fel. A javaslat meghatározza a védettségi igazolvány előállításában közreműködő szervezetek adatkezelésével kapcsolatos törvényi szabályokat; ezek a szabályok a védettségi igazolvány kibocsátása, nyomonkövetése, pótlása érdekeinek a figyelembevételével kerülnek meghatározásra. A javaslat kitér arra, hogy bizonyos esetekben a védettségi igazolvány kiállítása díjmentes, valamint hivatalból történik.
A javaslat alapján a járványhelyzethez igazodva a Kormány elrendelheti oltáshoz, felgyógyuláshoz vagy negatív teszthez kötött védettségi igazolvány kiadását. A Kormány rendeletében dönthet arról, hogy milyen adatok és miként kerülnek az igazolványra.
39. §
A szükséges adatkezelések törvényi alapjának megteremtése céljából a javaslat rögzíti, hogy a kormányrendelet tartalmazza az adatkezelésekhez kapcsolódó eljárások részleteit, valamint az egyes célokhoz kapcsolódó adatköröket és hozzáférési módokat. Szintén itt kerül megfogalmazásra a halottvizsgálati bizonyítvány adatainak megőrzési ideje, amely az elhunyt, illetve a haláleset adatai tekintetében az egészségügyi dokumentáció általános megőrzési idejének felel meg, míg az élő személyekre (eltemettetésre kötelezett, temetést intéző) vonatkozó adatok körében ennél lényegesen rövidebb.
A javaslat bővíti a halottvizsgálati bizonyítványban rögzített adatok körét. Továbbá új rendelkezésként maximalizálásra, egyúttal meghatározásra kerül az adatok tárolására vonatkozó időtartam, amely az elhunytra vonatkozó adatokat a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítását követő 30 évig, az eltemettetésre kötelezettre, illetve a temetést intézőre vonatkozó adatokat a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítását követő 5 évig kezeli.
40. §
Szükséges fenntartani azt a lehetőséget, hogy egészségügyi válsághelyzetben a megbetegedések további megelőzése, kezelése érdekében meghatározott mértékű és fajtájú gyógyászatisegédeszköz- és orvostechnikaieszköz-igényt a kötelezett gyártó egyéb vállalásait megelőzően – gyártókapacitása erejéig – teljesítse az érintett állami szervek felhívása esetén.
41. §, 44. §
Az Operatív Törzs által összegyűjtött adatok elemzése érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a járványhelyzet változása alapján – annak közvetlen, illetve közvetett, hosszútávú hatásainak vizsgálata, valamint az újabb járványok megelőzésére szolgáló intézkedések kialakítása érdekében – az adatok kutathatóak legyenek. Ennek érdekében a javaslat pontosítja az Operatív Törzs adatkezelését.
Az Operatív Törzs adatkezelési jogalapja az egészségügyi válsághelyzet megszűnésével megszűnik. Az Operatív Törzs által összegyűjtött adatok elemzése érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a járványt követően – annak közvetlen, illetve közvetett, hosszútávú hatásainak vizsgálata, valamint az újabb járványok megelőzésére szolgáló intézkedések kialakítása érdekében az adatok továbbra is kezelve, kutatva legyenek. Ennek érdekében a javaslat az adatokat átadja a Kormány rendeletében megjelölt szervnek.
A szerv fő szabály szerint az adatokat zárolja, azzal adatkezelési műveleteket nem végez, azonban azokhoz az általa elrendelt a hosszú távú kutatások céljából hozzáférést engedélyezhet. A szerv a kutatások alatt folyamatosan felülvizsgálja, hogy mennyiben szükséges az adatok tárolása.
A szerv szintén hozzáférést biztosíthat a járványügyben eljáró szervek számára abban az esetben, ha azok az adatokat máshonnan nem tudják beszerezni és azok feladataik ellátásához elengedhetetlenül szükségesek.
42. §
Az állami és önkormányzati feladatok folyamatos ellátásának biztosítása, valamint a foglalkoztatottak, az ügyfelek, a diákok, a gondozottak, az ápoltak és egyéb ellátottak egészségének védelme érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy a későbbiek folyamán felmerülő járványügyi helyzet esetén az állami, illetve önkormányzati fenntartású vagy tulajdonú szerveknél, intézményeknél és gazdasági társaságoknál, továbbá a klinikai központoknál és a nem állami felsőoktatási intézményi fenntartónál, illetve tulajdonosnál a munkáltató – a fenntartó, illetve a tulajdonos egyetértésével – a munkavégzés feltételévé tegye a járványt okozó vírussal szembeni védőoltás felvételét. Azzal a foglalkoztatottal szemben, akinél egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás, nem hozható ilyen intézkedés.
A védőoltás felvételének határidejét a munkáltató határozhatja meg azzal, hogy az nem lehet kevesebb 45 napnál. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.
Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el.
A munkáltató a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé, továbbá az egészségügyi okból történő mentesülés feltétele sem áll fenn.
Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.
A rendelkezés a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek esetében eltérő szabályként rögzíti, hogy munkavégzés feltételeként ezen szervek foglalkoztatottai részére védőoltás megállapítására az országos parancsnok vagy országos főigazgató jogosult a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter jóváhagyásával.
A javaslat szerint nem tehető a munkavégzés feltételévé a járványt okozó vírussal szembeni védőoltás felvétele a bíróságok szervezetében és az ügyészség szervezetében foglalkoztatottak esetében.
43. §
A javaslat szerint az Eütv. 244/A. §-a szerinti in vitro fertilizációs ellátások átadásával kapcsolatos tájékoztatással kapcsolatos feladatokat az átvevő szolgáltató helyett az egészségügy irányításáért felelős szerv is végezheti. A veszélyhelyzet időszakában megkapott személyes adatok ezen átvevőnél történő kezelésének véghatáridejét is rendezi a javaslat a korábbi veszélyhelyzeti szabályozással összhangban.
46. §
Az Eütv. módosítása szükséges, mivel az embriók tárolására vonatkozó előírások orvosszakmai szempontból elavultak, továbbá a népesedéspolitikai célokat sem segítik. Ennek keretében az embriótárolás és felhasználás időtartama 30 évre módosul a jelenlegi 10 helyett. A veszélyhelyzet ideje alatt előírásra került, hogy az Eütv. 175–178. §-a szerint letett és fel nem használt embrió fagyasztva tárolásának határideje – ha a 10 éves határidő a veszélyhelyzet ideje alatt telik le – a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik, azzal, hogy a fagyasztva tárolásnak a letevőt terhelő költségei ebben az esetben nem haladhatják meg a 10 éves időtartam tényleges lejártának időpontjában irányadó összeget. Szükséges ezen kérdés általános rendezése, az így letett embriók tárolásának egyértelmű meghatározása.
47. §
Az elektronikus halottvizsgálati bizonyítványra vonatkozó módosításokkal összefüggő technikai kiegészítés.
48. §, 115. §
A kiemelt nagyberuházások megvalósításának ösztönzése érdekében a módosítás szerinti speciális szabályok alkotásával csökkennek a régészeti feladatokkal összefüggő, a beruházót terhelő költségek.
49. §
A törvényjavaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy az egészségügyi szolgáltatóknál ügyeleti feladatot munkaviszony keretében is lehessen végezni.
50. §
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény kiegészítése a vakcina-beszerzésekkel, illetve a készletgazdálkodással kapcsolatos kormányzati döntések mellett is segíti az oltóanyagok közötti választási lehetőség fenntartását, mivel a listán a jelenleg ismert valamennyi hatásmechanizmussal rendelkező oltóanyag szerepel, illetve több, ezekkel azonos hatásmechanizmusú, az Európai Unióban forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező oltóanyag listára vétel céljából értékelés alatt áll, illetve dossziéjuk ennek érdekében benyújtásra került az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) részére.
A szabályozás a nemzeti gyógyszerhatóságokkal, illetve a WHO-val való objektív információcserét helyezi előtérbe az engedélyesekkel a dokumentációk tárgyában történő közvetlen kommunikáció helyett, emellett az értékeléssel járó hatósági feladatokat is csökkenti, ami a gyógyszerhatóság alapvető szakmai szempontjait, a hatósági működés gyorsreagáló képességeit is erősíti.
51. §
A rendelkezés a kényszertörlési eljárás egyes rendelkezéseinek a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 687/2021. (XII. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 687/2021. (XII. 8.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdésének törvényi szintre emelését szolgálja.
A javaslat egyértelműen rendezi, hogy ha a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg, akkor a felszámolási eljárást követően az eltiltásról a kényszertörlési eljárás ügyszakában, a korábbi kényszertörlési eljárás folytatásaként kell dönteni. Mivel a rendelkezés nem ügyviteli jellegű, hanem eljárási jellegű, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendeletbe nem illeszthető be.
52. §
A rendelkezés a kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXX. törvénynek (a továbbiakban: 2021. évi LXX. törvény) a kényszertörlési eljárás novelláris módosításához kapcsolódik. E módosító törvényhez képest állapít meg eltérő szabályokat a 687/2021. Korm. rendelet, amelynek egyes rendelkezései a veszélyhelyzet megszűnését követő rövid ideig, 2022. június 30-ig megfelelően értelmezhetőek és alkalmazhatóak.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 131/O. §-a határozza meg a 2021. évi LXX. törvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket. A Ctv. 131/O. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó cégek esetében a törvényi átmeneti rendelkezés 2022. június 30-ig biztosítja, hogy ha a cég érvényes adószámmal rendelkezik, akkor helyreállítva a törvényes működését, a kényszertörlési eljárás vele szemben megszüntetésre kerül. Ebben az esetben tehát a Ctv. 117/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek csak egy részét kell a cégnek teljesítenie. A 687/2021. Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése ezen felül azt biztosítja, hogy a Ctv. 131/O. § (1) bekezdés a) pontja szerinti cégek is élhessenek ezzel a könnyített továbbműködési lehetőséggel. A 687/2021. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése pedig általános jelleggel – tehát nem csak a Ctv. 131/O. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjának hatálya alá eső esetben – biztosítja átmeneti ideig, 2022. június 30-ig a könnyített, eljárást megszüntető feltételrendszert.
A 687/2021. Korm. rendelet 4. §-a rendelkezéseinek a Ctv. 131/O. §-ába való átvétele már nem két bekezdésre bontva, hanem egy bekezdésként megfogalmazva történik. A 687/2021. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés utolsó mondata jogértelmezési garanciális okból kerül a törvényi szintű szabályozásba átemelésre.
A módosítás eredményeként a Ctv. 131/O. §-a egyben jeleníti meg a kényszertörlési eljárás novelláris módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket.
53. §
A módosítás a hatékony ügyintézés és a bejelentési határidők megtartása érdekében előírja az idegenrendészeti hatóságnak, hogy amennyiben kiemelt foglalkoztatón keresztül történik az összevont tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása, akkor is tájékoztassa a foglalkoztatót az egyes eljárási iratokról, ha egyébként az ügyféllel tart kapcsolatot.
54. §
A módosítás vasúti beruházó előkészítési feladatainak és a vasúti hatósági eljárások gyorsítását, a jelenlegi státuszuk előre mozdítását teszi lehetővé. Az engedélyezési eljárás során véglegesedik az érintett ingatlanok kisajátítási terv szerinti listája, mely után következhet a termőföld más célú hasznosításának kérelmezése és engedélyezése.
55. §
Az élelmiszermentés logisztikájának hatékony megvalósítása érdekében az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megjelölheti a felajánlott élelmiszer átadásának helyszínét és időpontját, ahova a felajánló az élelmiszert elszállítja. Mindezt úgy kell meghatározni, hogy a felajánlott élelmiszer szállítása a lehető legkisebb káros környezeti hatással járjon és a felajánlónak a lehető legkisebb hátrányt okozzon, figyelembe véve a felajánló és az élelmiszert lejegyző karitatív szervezet telephelyeinek földrajzi elhelyezkedését és biztosítsa, hogy a karitatív szervezet a lejegyzett élelmiszert a lejegyzés időpontjától számított 24 órán belül átvehesse. A felajánlott élelmiszer átadási helyének Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság általi meghatározása bármely felajánló vonatkozásában érvényesíthető, azaz az élelmiszer-kiskereskedő mellett más felajánlók esetében is.
56. §
Az országos főállatorvos számára az élelmiszerláncban felmerülő ellátási zavarban megnyilvánuló rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetére indokolt hatáskört biztosítani, hogy élelmiszer- vagy takarmány összetevő, termék vagy termékcsoport átmeneti helyettesítését lehetővé tehesse a zavar elhárítása érdekében.
57. §
A rendelkezések pontosítják az Alkotmánybíróság Hivatala gazdasági főigazgatójának jogállását, továbbá meghatároznak egyes részletszabályokat a foglalkoztatásával kapcsolatban.
58. §
Az Alkotmánybíróság eljárását megkönnyítő rendelkezés beiktatásával, figyelemmel a koronavírus járvány okozta helyzetben felgyűlt tapasztalatokra, lehetővé válik az Alkotmánybíróság által személyes meghallgatásra felhívott személyek elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatása.
59. §
A javaslat alapján a magyar állam által belföldön nyomdai úton előállított értékpapírként kibocsátásra kerülő állampapírok okiratát a kibocsátó magyar állam képviseletében eljárva a pénzügyminiszter vagy a miniszterelnök jogosult aláírni.
60. §
A javaslat átmeneti jelleggel biztosítja az egyes hazai (nem európai uniós forrásból származó), a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásokkal érintett támogatási jogviszonyok körében a támogatott tevékenység időtartamának meghosszabbításával összefüggő veszélyhelyzeti szabályok rendelkezéseit, így különösen a támogatott tevékenység időtartamának e törvény erejénél fogva történő meghosszabbodásának véghatáridejét, az e véghatáridőtől való támogató általi döntéssel történő eltérés szabályait. A javaslat rögzíti továbbá azt is, hogy az ezen támogatási jogviszonyokból származó költségvetési maradványok állományát mely időpontig kell az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának tekinteni.
61. §
A javaslat célja, hogy az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az államháztartásról szóló CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a veszélyhelyzet ideje alatt el nem hárítható ok vagy körülmény miatt nem vagy késedelmesen teljesíti, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az Áht. 108. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bírság kiszabásától eltekinthet. A bírság mellőzése során a Kincstárnak mérlegelnie kell azt, hogy az adatszolgáltatás nem vagy késedelmes teljesítése a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben merült-e fel. Az átmeneti szabály rögzíti azt is, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett az elmulasztott vagy késedelmes adatszolgáltatási kötelezettségét a 2021. évi I. törvény hatályvesztését követő hónap utolsó napjáig kell, hogy teljesítse.
62. §
A javaslat rögzíti, hogy az e törvény alapján, visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt kivételekkel – a támogatási szerződésben kikötött biztosíték rendelkezésre állását a 2021. évi I. törvény hatályvesztését követő 30 napon belül kell biztosítania a kedvezményezettnek. E javaslat rögzíti azt is, hogy ha a kikötött biztosítékot nem az államháztartási jogszabályoknak és a támogató által előírtaknak megfelelően biztosítja a kedvezményezett, a támogató jogosult az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint a támogatás visszavonásáról rendelkezni.
63–64. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása bevezeti a minősített kölcsönbeadó fogalmát és megadja a Kormány részére a felhatalmazást, hogy a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételi szabályait és eljárási szabályozását rendeletben állapítsa meg.
65. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 404. § (3) bekezdés a) pontjának módosítása a Cstv. IV. Fejezete szerinti terminológiai változtatást vezeti át.
66–70. §
A javaslat célja, hogy lehetővé tegye és biztosítsa a postai szolgáltató számára az egészségügyi válsághelyzet időszakában bevezetett és két éve hatékonyan működő ún. érintésmentes kézbesítési technológia alkalmazását a járványügyi készültség időszakától függetlenül. A postai szolgáltatások biztosításának a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól szóló 84/2020. (IV. 3.) Korm. rendelet hatályba lépése óta folyamatosan fennálló, a személyes átadás mellőzését lehetővé tevő kézbesítési mód alkalmazásának tapasztalatai azt mutatják, hogy az ajánlott többletszolgáltatás igénybevételével feladott levélküldemények esetén az ún. érintésmentes kézbesítés javítja a sikeres házhoz kézbesítési arányt és csökkenti a címzettek által a küldemények átvételére fordított postai ügyintézési időt (értesítő alapján történő letéti kézbesítés); továbbá a tértivevény többletszolgáltatással feladott levélküldeményeknél, a hivatalos iratoknál és a postacsomagoknál az aláírás felvételének mellőzésével történő személyes átadás a címzettek részéről megszokottá és elfogadottá vált.
A javaslat ennek érdekében úgy alakítja át a könyvelt küldemény definícióját, hogy a kézbesítés megtörténtének, vagyis a küldemény postai szolgáltató által a jogosult átvevő részére történő átadásának és a jogosult átvevő által történő átvételének elismerését a továbbiakban a postai szolgáltató maga ismeri el, nem pedig a jogosult átvevő aláírásával ismerteti el
A javaslat bevezeti továbbá a rögzített ajánlott levélküldemény fogalmát, amely az a könyvelt levélküldemény, amelyhez az ajánlott szolgáltatáson túl egyéb többletszolgáltatás nem vehető igénybe és levélszekrénybe vagy postafiókba történő elhelyezéssel kézbesíthető. A módosítás következetesen elkülöníti a személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeményekre, illetve a rögzített ajánlott levélküldemény kézbesítésére és a kézbesítéshez kapcsolódó adatfelvételre és adatrögzítésre vonatkozó rendelkezéseket. Ez utóbbi tekintetében a javaslat kifejezetten figyelemmel van a könyvelt küldemények letétből történő átvételéhez kapcsolódó adminisztráció – mint postai szolgáltatásnak nem minősülő tevékenység – érintettségére is, ezért pontosító jelleggel kiegészíti a postai szolgáltató által kijelölt, a felhasználók számára elérhető helyiségben vagy helyen megőrzésre elhelyezett postai küldeményeknek a postai szolgáltató által végzett kézbesítést elősegítő kiadásához kapcsolódó adatellenőrzési tevékenység ellátására vonatkozó fogalommeghatározást is.
Az egészségügyi válsághelyzet időszakában a kizárólag ajánlott többletszolgáltatás igénybevételével feladott levélküldeményeket a postai szolgáltató az azok címében feltüntetett helyhez rendelten felszerelt levélszekrénybe helyezheti úgy, hogy a kézbesítés tényét rögzíti és aláírást az átvevőtől nem vesz fel. A tértivevény többletszolgáltatással feladott levélküldeményeket, a hivatalos iratokat és a postacsomagokat ugyanebben az időszakban a postai szolgáltató a címhelyen és a kézbesítési ponton is személyes kapcsolatfelvételt követően adja át oly módon, hogy az átvevővel az annak azonosításához szükséges adatokat egyeztetik (az átvevő nevét, az átvevő személyazonosság igazolására alkalmas okmányának típusát és számát a kézbesítés tényével egyidejűleg a postai szolgáltató azonosítására alkalmas jelzés feltüntetésével rögzítik), de aláírást az átvevőtől nem vesznek fel.
Az érintésmentes kézbesítési mód a 2020. április 6-i bevezetése óta eltelt két évben az azzal kapcsolatos panaszok alacsony, illetve a hagyományos kézbesítéshez képest érdemben nem megemelkedett száma alapján alappal lehet azt a következtetést levonni, hogy annak társadalmi elfogadottsága kialakult, illetve megfelelőnek tekinthető.
A javaslat alapján a kizárólag ajánlott többletszolgáltatás igénybevételével feladott, rögzített ajánlott levélküldemény elnevezésű – és fizikai jellemzőjük alapján ebből objektív okoknál fogva nem kizárt (pl. a postaláda bedobó nyílásánál nem vastagabb) – levélküldemények a járványügyi készültség időszakától függetlenül levélszekrénybe, illetve postafiókba helyezéssel lesznek kézbesíthetőek, míg a tértivevény többletszolgáltatással feladott levélküldemények, a hivatalos iratok és a postacsomagok az átvételi jogosultság (emellett hivatalos irat esetén a hozzátartozói jogcím), a személyazonosság egyeztetésére vonatkozó információk és adatok feljegyzése mellett – de az átvevő aláírásának mellőzésével – kerülnek személyes átadással kézbesítésre. A postai szolgáltatónak ehhez biztosítania kell olyan adminisztratív és informatikai megoldások alkalmazását (pl. PDA-val az egyedi azonosító leolvasását és e tranzakciónak a nyilvántartási rendszerekbe való rögzítését), amellyel az érintett küldemények kézbesítésének megtörténtét utólag is megalapozottan – nyilvántartásaiban rögzített adatokon alapulóan – el tudja ismerni. Ehhez kapcsolódóan a javaslat pontosítja az eddig ún. aláírást rögzítő technikai eszközre és az ahhoz kapcsolódó rendszerkövetelmények Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben való megállapítására vonatkozó rendelkezést is, hiszen a személyes átadással, de átvevői aláíráskép felvétele nélkül történő érintésmentes kézbesítési mód járványügyi készültség időszakától független alkalmazása után, az ezen eszközökkel felvett adatok a személyes átadással kézbesítendő könyvelt levél küldemények és hivatalos iratok esetében a kézbesítés tényét rögzítik, az aláírás képét csak a készpénz kifizetésekor – a fizetőeszköz e természetének különleges jellegzetessége okán – rögzítheti az egyetemes postai szolgáltató.
A feladónak visszajuttatandó kézbesítési igazolás a tértivevényes könyvelt küldemények és hivatalos iratok esetében a postai szolgáltató azonosítására alkalmas jelzést tartalmazza majd, illetve ha az e küldemények átvételét a címzett vagy meghatalmazottja megtagadja, az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát aláírása feltüntetésével közli a postai szolgáltatóval és a visszaküldésre kerülő kézbesítési igazolás útján a feladóval.
Ezek alapján az érintésmentes kézbesítési technológia alkalmazásával kézbesített valamennyi könyvelt küldemény sorsa iránti érdeklődés vagy esetleges panasz kapcsán a postai szolgáltató rendelkezésére állnak a kézbesítés tényét igazoló információk. A jogbiztonság érdekében a javaslat a még rendkívüli intézkedésként bevezetett – meghosszabbított időtartamú adatőrzés következetes alkalmazását biztosítja, immár a normál üzletmenetre vonatkoztatott kötelező szabályként.
71–73. §
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény kiegészítését az indokolja, hogy az Eütv. új 232/H. §-ában foglalt rendelkezések – így különösen a védőoltás felvételének kötelezővé tétele, a védőoltás felvételének megtagadása, a jogviszony megszüntetése – párjaként szükséges az ágazati jogállási törvényben is meghatározni az alkalmazandó szabályokat, illetve eljárásrendet.
74–76. §
Az egyes jogállási tárgyú és egyéb honvédelmi kérdésekkel foglalkozó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLVII. törvény részét képezte a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása, amelynek az elhunyt honvédelmi alkalmazottak árvái részére kiegészítő támogatást vezetett be 2020. július 1-jétől. A javaslat e törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésére irányul, figyelemmel arra, hogy más közszolgálati jogviszony nem tartalmaz hasonló támogatási formát. Szükséges ugyanakkor rendezni a törvényi szabályok hatálya alatt keletkezett jogosultságok kifizetését, amelyet a javaslat átmeneti szabályként határoz meg.
77. §
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 4–8. §-át hatályon kívül kell helyezni, tekintettel arra, hogy az e törvényben rögzített szabályok a 2020-as évre vonatkozóan állapítottak meg az adatszolgáltatásokkal összefüggő könnyítő rendelkezéseket, illetve a támogatási jogviszonyokkal kapcsolatban rögzítették, hogy a támogatott tevékenység időtartama az eredeti felhasználási határidőtől számított 180 nappal, de legalább a törvény hatálybalépését követő 180. napig meghosszabbodik. A támogatott tevékenység határidejének meghosszabbodására, illetve meghosszabbítására vonatkozóan az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet is tartalmazott rendelkezést, amelyet módosított az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 742/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet. Ez utóbbi szerinti szöveggel került át a szabályozás a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvénybe (a továbbiakban: 2021. évi CXXX. törvény), amelytől pedig eltérő rendelkezést rögzített a támogatott tevékenység időtartamának meghosszabbításával összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 118/2022. (III. 22.) Korm. rendelet. Mindezek alapján a szabályozás széttagoltsága és nehezen követhető jellege miatt is indokolt a támogatási jogviszony határidejének meghosszabbításával kapcsolatos rendelkezések egységes, törvényi szintű, a támogatási jogviszonyok keretszabályait egyébként is tartalmazó Áht.-ban való elhelyezése. A párhuzamos szabályozást elkerülendő is szükség van a jelzett rendelkezések hatályon kívül helyezésére.
78. §
A hatályon kívül helyezett rendelkezések egyes határidők tekintetében azóta többször is újragondolt kivezető szabályokat állapítottak meg, amelyek jogrendszerben tartása már nem indokolt.
79. §
Tekintettel arra, hogy ebben a tanítási évben tantermen kívüli, digitális munkarend nem került generálisan bevezetésre, nem indokolt a 2020. évi LVIII. törvény 34. alcímének hatályban tartása.
80. §
A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet] 2021. június 1-jétől hatályos rendelkezései már nem tartalmaznak eltérő szabályokat a társasházi közgyűlésre vonatkozóan. Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet alcíme elsődlegesen immár az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza csak.
A veszélyhelyzet megszűnésével – figyelemmel arra, hogy az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendeletben meghatározott átmeneti határidők is lejártak – nincs szükség a társasházak vonatkozásában eltérő vagy átmeneti rendelkezések fenntartására.
81. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés, amely egyes, korábbi élethelyzetekre vonatkozó, tartalmában már meghaladott szabályokat helyez hatályon kívül.
82. §, 85. §
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) háttérjogszabálya a Munka Törvénykönyve azzal, hogy az Eszjtv. kizárja a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályok alkalmazását. A javaslat lehetővé teszi ezen szabályok alkalmazását.
Az Eszjt. szerint az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató esetén a Kormány rendeletében kijelölt szerv a munkáltató. Ezzel szemben az Eütv. fogja szabályozni az állami fenntartású egészségügyi intézmények vezetői és alkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlását, ezért szükséges a törvény pontosítása.
83. §
Az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet] rendelkezésének átvezetése, amely az orvosok tekintetében kizárja az egészségügyi tevékenység végzéséről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény mozgóbérek díjazására vonatkozó rendelkezéseket. Az orvosok esetében a mozgóbérek mértékét a Kormány felhatalmazása alapján az országos kórház-főigazgató állapítja meg.
84. §, 86. §
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati elismerésével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet tartalmazza a szolgálati elismeréssel kapcsolatos részletszabályokat, amelyek átültetése szükséges.
87. §
Az 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet rendelkezett arról, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt nem 2021. január 1-jétől, hanem 2021. március 1-jétől szükséges alkalmazni. Jelen módosítás eszerint pontosítja az Eszjtv.-t.
88. §
Az 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet valamennyi szolgáltató részére kötelezővé tette, hogy 2021. március 1-jével alkalmazzák az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, így nevesített bekezdések hatályon kívül helyezése indokolt.
89. §
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) nem rendezi az Európai Unió intézményeinek (EUROPOL, OLAF) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és a tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Euratom rendelet) meghatározott hozzáférési jogosultságát, ezért az Afad. 8. § (2) bekezdésének felülvizsgálatát követően indokolt volt az Afad. vonatkozó normaszövegének módosítása is.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és a tanácsi rendelet XVII. melléklete elvárja a tényleges tulajdonosok adatainak tagállami nyilvántartását a kedvezményezettek, illetve az uniós értékhatár feletti közbeszerzési eljárások nyertesei tekintetében. Ennek teljesítése érdekében a módosítás kiegészíti a tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz hozzáférni jogosultak körét az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szervvel, szervezettel, valamint az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter által vezetett minisztériummal.
90. §
A pontosabb központi széf-nyilvántartás vezetése érdekében indokolt, hogy a széfszolgáltató a nyilvántartó szervet a – a széf bérlőjének és a széfszolgáltatás nyújtójának beazonosítását szolgáló adatokon családi és a széfszolgáltatási szerződés időtartamán túlmenően – a szerződés alapján bérelt széf azonosítójáról, ilyen azonosító hiányában pedig a széfszolgáltatási szerződés számáról is tájékoztassa.
91. §
Tekintettel arra, hogy az Afad. nem rendezi az Európai Unió intézményeinek (EUROPOL, OLAF) az Irányelvben és az Euratom rendeletben (2013. szeptember 11.) meghatározott hozzáférési jogosultságát, ezért az Afad. 20. § (2) bekezdésének felülvizsgálatát követően indokolt volt az Afad. vonatkozó normaszövegének módosítása is.
92. §
A nyilvántartó szerv által végzendő naplózási tevékenységre és az adathozzáféréshez szükséges regisztrálásra vonatkozó rendelkezéseket a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény egyes rendelkezéseinek veszélyhelyzet ideje alatt történő végrehajtásáról szóló 804/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazta, amelynek kivezetésével indokolttá vált a veszélyhelyzeti rendelettel bevezetett és sikeresen alkalmazott rendelkezések törvényi szintre emelése.
A központi bankszámla- és széfnyilvántartás vonatkozásában az Irányelv 6. cikke kifejezetten előírja a nyilvántartó szervnek, hogy naplózza a hatóságok lekérdezéseit. A jelen §-ban foglalt rendelkezések az ott rögzített előírásoknak való megfelelést biztosítják és ehhez hasonlóan rögzítik a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartásához kapcsolódó adathozzáférések nyilvántartásának részletszabályait is.
Az Irányelv említett cikke szintén előírja a tagállamoknak, hogy a központi bankszámla-nyilvántartásokat működtető hatóságok megfelelő intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy a személyzetnek tudomása legyen az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogról, ideértve az alkalmazandó adatvédelmi szabályokat is. Ezeknek az intézkedéseknek speciális képzési programokat is magukban kell foglalniuk.
A központi nyilvántartások adataihoz való hozzáférés kapcsán a kormányrendeletben további részletszabályok jelentek meg az előzetes regisztráció bevezetésére vonatkozóan. A § célja egy olyan életszerű szabályozás kialakítása, hogy a hatóságok és a szolgáltatók részéről a polgári jogi szabályok szerinti törvényes képviselőjükön kívül további adatfelhasználók, illetve lekérdezők megadásának lehetősége is fennálljon és a regisztráció során az adathozzáférést igénylő szervezet és természetes személy egyértelműen azonosítható legyen.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltatók adathozzáférésének és érdemi eltérésjelzési kötelezettségének is előfeltétele a törvényben előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések megkezdése, illetve adatellenőrzési kötelezettség teljesítése, indokolt a szolgáltatók ezen eljárási jogosultságáról szóló nyilatkozatot is a regisztráció részévé tenni.
93. §
A jelen § szerint a számlavezetőnek a jelen törvényjavaslat hatálybalépését követően 180 nap áll a rendelkezésére arra, hogy a szerződés alapján bérelt széf azonosítójára, ilyen azonosító hiányában pedig a széfszolgáltatási szerződés számára vonatkozó adatközlést teljesítse a nyilvántartó szerv felé. Ezt követően pedig legkésőbb a széfszolgáltatási szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül, illetve az adatokban bekövetkezett változást követő 5 munkanapon belül kell az adatközlést teljesíteni.
94. §
Jogharmonizációs záradék.
96. §, 102. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (továbbiakban: 2021. évi XCIX. törvény) 5. § (4) bekezdésében kerültek rögzítésre az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet] szerinti támogatás veszélyhelyzetet követő átmeneti szabályai. A 2021. évi XCIX. törvény 2021. december 1. napján lépett hatályba, amely időpontban a 2021. évi I. törvény alapján a veszélyhelyzeti kormányrendeletek alkalmazhatósága 2021. december 31. napján ért volna véget. Ennek megfelelően szerepel a kivezető törvényben, hogy az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásának szabályai 2022. június 30-ig alkalmazandóak.
Azáltal, hogy a 2021. évi I. törvény módosításával 2022. január 1-jével meghosszabbításra került a veszélyhelyzeti rendelkezések alkalmazhatósága 2022. május 31. napjáig, szükségessé vált a 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet szerinti támogatási szabályok alkalmazhatóságának módosítása is.
97. §
A koronavírus-világjárvány által okozott megbetegedésben elhunytak hozzátartozóinak megsegítésére létrehozott, közhasznú tevékenységet végző alapítvány számára a hozzá benyújtott támogatás iránti kérelem megalapozottságának vizsgálata céljából lehetővé teszi a módosítás a járványügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szervektől történő adatigénylést. Az egészségügyi államigazgatási szerv az alapítvány részére annak írásos megkeresése alapján, 15 napon belül szolgáltat adatot arra nézve, hogy az alapítvány által megjelölt elhunyt személyt a halál időpontjában igazolt, aktív SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzöttként rögzítette-e.
98. §, 107. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésére tekintettel egyes törvények eltérő alkalmazásáról szóló 647/2021. (XI. 30.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 647/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet] foglaltakra tekintettel a javaslat módosítja a veszélyhelyzet időtartama alatt elhalasztani rendelt felülvizsgálatok elvégzésére irányadó határidőket, valamint a pénzbeli ellátások meghosszabbításának és a felülvizsgálatok elmaradására tekintettel korábban elrendelt ellátásmegszüntetési „moratórium” határidőit.
A SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadságra vonatkozó törvényi szintű szabályozás nem tartalmazza a jogosultak között a Nemzeti Népegészségügyi Központnál foglalkoztatottakat. Mivel azonban a foglalkoztatottak ezen köre is részesült az irányadó veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján pótszabadságban, szükséges a 2021. évi XCIX. törvény módosítása.
99. §, 106. §
A 647/2021. (XI. 30.) Korm. rendeletben foglaltakra tekintettel a törvényjavaslat módosítja a veszélyhelyzet időtartama alatt elhalasztani rendelt felülvizsgálatok elvégzésére irányadó határidőket, valamint a pénzbeli ellátások meghosszabbításának és a felülvizsgálatok elmaradására tekintettel korábban elrendelt ellátás-megszüntetési „moratórium” határidejeit. A gyermekvédelmi gondoskodásban felnőtt fiatal felnőttek számára biztosított utógondozói ellátás tekintetében is konkretizálásra kerülnek a határidők.
A fejlesztő foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy után kapott támogatási szabályokhoz kapcsolódó egyes rendelkezések véghatárideje is meghatározásra kerül.
100. §
A 2021. évi XCIX. törvény 147. §-a tartalmazza a helyi díjak mértékének rögzítését. A rendelkezés ennek kapcsán törvényi szintre emeli azt a veszélyhelyzeti rendelkezést is, amely biztosítja az új díj megállapítását az önkormányzati szervezet által fenntartott, 2020. december 17. napját követően bejegyzett bölcsőde által biztosított ellátásért vagy nyilvántartásba vett óvodában gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj tekintetében.
101. §
A módosítás célja, hogy a 2021. évi XCIX. törvény 147. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati szervezetek tulajdonában vagy üzemeltetésben álló közfürdők ne tartozzanak a helyi díjak emelésére, az új helyi díjak bevezetésére, megállapítására, továbbá a meglévő díj kötelezetti körének kiterjesztésére vonatkozó korlátozás hatálya alá. A közfürdők kivételként történő meghatározásával a közfürdőknek lehetőségük lesz a korábbi gyakorlatnak megfelelően a piaci környezet figyelembe vételével kialakítani a díjszabásukat. A közfürdők a koronavírus miatt jelentős bevételkiesést szenvedtek el, amelynek mérséklésében jelentős szerepet játszik, ha a közelgő turisztikai szezon kezdetével a szolgáltatásaik díját jogszabályi korlátozás nélkül, a kereslet alakulásának megfelelően alakíthatják ki a piaci viszonyok függvényében.
103. §
A javaslat célja, hogy az elektronikus rendszer útján megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződések a továbbiakban is teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősüljenek.
104. §
A 2021. évi XCIX. törvény 74–76. §-ának módosítása a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény IV. Fejezete szerinti terminológiai változtatást vezeti át.
105. §
Miután a 2021. évi CXXX. törvénynek a veszélyhelyzet megszűnésekor hatályba lépő 100. § c) pontja módosítja a 2021. évi XCIX. törvény 94. § (1) bekezdését, szükséges ugyanennek a törvénynek a 94. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezését is összhangba hozni az alkalmazási időszak tekintetében.
108. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés, amely egyes, korábbi élethelyzetekre vonatkozó, tartalmában már meghaladott szabályokat helyez hatályon kívül.
109. §
A hatályon kívül helyezés oka, hogy az önkormányzati alrendszerbe tartozó adatszolgáltatására vonatkozó, a bírság kiszabásának mellőzésével összefüggő rendelkezést a javaslat alapján az Áht. szabályozza majd az Átmeneti rendelkezések körében.
110. §
Az egyes lejárt okmányok érvényességének veszélyhelyzettel összefüggő meghosszabbításáról szóló 38/2022. (II. 11.) Korm. rendelet értelmében a 2020. március 11. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél 2022. június 30-ig érvényes. A 2021. évi CXXX. törvény a kormányrendelet szerinti időszaktól eltérő időszakokban lejárt hivatalos iratokra határozta meg az érvényességi szabályt. Ezért a törvénymódosítás a személyazonosító igazolványra, a vezetői engedélyre és az útlevélre a kormányrendeleti előírással azonos rendelkezést állapít meg.
111. §
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény hatályos rendelkezéseitől eltérően a 14 év alatti kiskorúnak, mint a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevőnek a személyazonosító okmányait 2022. december 31. napjáig nem kell bemutatnia a szálláshelyen, a szükséges adatokat a szálláshely-szolgáltató a kiskorú képviselőjének nyilatkozata alapján is kitöltheti. Ebben az esetben a kiskorúra vonatkozóan nem kell rögzíteni a személyazonosító okmány azonosító adatait.
112. §
A hatályon kívül helyezés indoka, hogy a 2021. évi CXXX. törvényben foglalt, a támogatott tevékenység határidejének meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések – a jogértelmezés és jogalkalmazás koherenciája érdekében – az Áht. átmeneti rendelkezései közé kerülnek beépítésre.
113. §
Az időközi választások és helyi népszavazások megrendezhetőségéről szóló 103/2022. (III. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 103/2022. (III. 10.) Korm. rendelet] lehetővé tette az elmaradt helyi önkormányzati választások megtartását, helyi népszavazások kezdeményezését. A 103/2022. (III. 10.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának 2020. november 6. és 2022. április 9-e között történő kimondása esetén e döntés hatálya 2022. április 10-én állt be, az időközi választások 2022. április 10-től kitűzhetőek, a ki nem tűzött és az elmaradt választást április 25-ig ki kellett tűzni, a szünetelő időközi választásokat pedig 2022. május 8-ára kellett kitűzni, a helyi népszavazások megszakadt határidejei és a szünetelő aláírásgyűjtésre vonatkozó határidők pedig 2022. április 10-én újrakezdődtek. Mindezekre figyelemmel e rendelkezések hatályba lépése nem szükséges, azok tartalma végrehajtottnak tekinthető.
114. §
A javaslat újraszabályozza a 2021. évi CXXX. törvény rendelkezéseit, így rendelkezni szükséges a korábbi szabályok hatályba nem lépéséről.
116. §
Szükséges a hatályba nem lépés kimondása a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében.
118–119. §
A hatálybalépést meghatározó és kapcsolódó rendelkezések.
120. §
Sarkalatossági záradék.
121. §
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás