5/2022. (III. 31.) BM rendelet indokolás
5/2022. (III. 31.) BM rendelet indokolás
2022.08.01.
a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek rendvédelmi tisztjelöltjeiről és a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 5/2022. (III. 31.) BM rendelethez
Jelen indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) bekezdése alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A tisztjelöltekre vonatkozó szabályozás a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvénybe (a továbbiakban: Hszt.) újonnan bevezetésre került jogintézmény volt, amelynek célja, hogy a hallgatók speciális jogviszonyba helyezésével garanciákat nyújtson és ezzel együtt anyagilag is ösztönző támogatást jelentsen. További kiemelendő cél volt, hogy
a) a leendő tisztekben kialakítsa, megszilárdítsa a szervezethez tartozás érzését,
b) a gyakorlatra nagyobb hangsúlyt fektető képzés valósuljon meg, illetve
c) a személyes példák és a gyakorlati tevékenység során elősegítse a parancsnoki, vezetői attitűdök kialakítását.
A rendvédelmi szervek személyi állományának része a tisztjelölti állomány is.
A Hszt. 2022. augusztus 1-jei hatállyal a tisztjelölti jogviszony tekintetében új szabályrendszert állapít meg, a rendvédelmi tisztjelölti jogintézmény bevezetésével. A 2022. augusztus 1-jei hatállyal bevezetésre kerülő új, rendvédelmi tisztjelölti szabályozással kapcsolatosan új eljárási szabályok kialakítása is szükséges, jelen miniszteri rendelet ezen végrehajtási szabályokat rögzíti, az alábbi fő szabályozási területek mentén:
a) a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a rendvédelmi tisztjelölti szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket,
b) a rendvédelmi tisztjelöltet megillető alapilletmény évfolyamonkénti eltérő mértékét, a tanulmányi díj mértékét, az illetménypótlék összegét és az egyéb juttatások körét, jogosultsági feltételeit, mértékét, megállapításának és folyósításának rendjét,
c) a rendvédelmi tisztjelölteknek a rendvédelmi alapképzés időtartama alatt, illetve az állomány tagjának a 10 éves határozott idejű szolgálata alatt fennálló visszafizetési kötelezettsége eseteire, módjára, összegére vonatkozó szabályokat, a visszafizetési kötelezettség érvényesítésének, ideértve a halasztás engedélyezésének rendjét, a fizetési könnyítés és a mentesítési eljárás szabályait.
A rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személy (a továbbiakban: felvételt nyert személy) kinevezést kap, ezzel a rendvédelmi szerv rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyba kerül. A rendelet rögzíti, hogy a rendvédelmi tisztjelöltre vonatkozó szabályok a rendészeti alapképzésben részt vevő, a rendvédelmi szervvel hivatásos jogviszonyban álló személyre nem terjednek ki. A nemzetbiztonsági alapképzésre a Hszt. rendvédelmi tisztjelöltekre vonatkozó szabályainak hatálya nem terjed ki, a büntetés-végrehajtási szakirányon alapvetően a hivatásos szolgálati jogviszony megléte felvételi követelmény.
A büntetés-végrehajtási szakirányon tanulók nem válnak rendvédelmi tisztjelöltté, figyelemmel arra, hogy nappali tanítási rendű tanulmányaik mellett hivatásos jogviszonyban állnak. Ezen személyi körre vonatkozó szabályokat a büntetés-végrehajtási szervezet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) közötti együttműködési megállapodás tartalmazza. A nemzetbiztonsági alapképzési szakra jelentkezők köre korlátozott, csak a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a titkos információgyűjtésre törvényben felhatalmazott szervezetek állományába tartozók jelentkezhetnek, meghatározott feltételek esetén. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 3. § 4. pontja alapján a nemzetbiztonsági felsőoktatás nem tartozik a rendészeti felsőoktatáshoz.
A rendelet hatálya – a fent leírtak alapján – a rendészetért felelős miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek tekintetében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, az idegenrendészeti szervnél és a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél kinevezésre kerülő rendvédelmi tisztjelöltekre terjed ki.
A központi szakszolgálat esetében ki kell emelni, hogy az érintett rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a rendvédelmi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység végez valamennyi, a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonnyal kapcsolatos olyan ügyet, amely a rendvédelmi szervnél jelentkezik. A kapcsolattartó kijelölése a rendvédelmi tisztjelölt szempontjából is fontos, hiszen a rendvédelmi szervhez e szervezeti egységen keresztül kapcsolódik. A kijelölt kapcsolattartó szolgálatteljesítési helyéül – feladatainak ellátása érdekében – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara (a továbbiakban: NKE RTK) vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete is kijelölhető.
a) büntetett előélet (21. §),
b) büntetlen előélet, de bűncselekmény elkövetése miatt a büntetőjogi felelősség jogerősen ítéletben megállapításra került, meghatározott ideig (22. §),
c) kényszergyógykezelés meghatározott ideig (22. §),
d) próbára bocsátás, meghatározott ideig (22. §),
e) folyamatban lévő büntetőeljárás (22. §).
A kizáró okok fenn nem állásának igazolása beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy nyilatkozatával, a hallgatói jogviszony fennállása alatt az NKE felhívására, hallgató hatósági bizonyítvány bemutatásával történik. További kizáró okokat állapít meg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény.
A rendvédelmi tisztjelölti jogviszony létesítésének eljárásrendje:
1) az NKE értesíti a rendvédelmi szervet a felvétel tényéről (ennek eljárási szabályai az NKE és a rendvédelmi szerv közötti együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre);
2) az értesítés alapján a rendvédelmi szerv felhívja a felvételt nyert személyt, hogy a kinevezés elkészítése, valamint a személyügyi nyilvántartás felfektetése érdekében meghatározott dokumentumokat bocsásson rendelkezésre;
3) a dokumentumok benyújtását követően a központi szakszolgálat intézkedik a kinevezés elkészítése iránt;
4) a kinevezés tervezetét a központi szakszolgálat terjeszti fel az országos parancsnoknak, az aláírást követően a központi szakszolgálat gondoskodik arról, hogy a kinevezést a felvételt nyert személy aláírja.
A kinevezés tartalmi elemeit a Hszt. határozza meg. A rendvédelmi tisztjelölt a rendvédelmi szerv központi szakszolgálata útján tartja a kapcsolatot az őt kinevező rendvédelmi szervvel.
Egyértelműsíteni szükséges, hogy a Hszt. 285. § (6) bekezdése szerinti hat hónapos próbaidő időtartamába a rendészeti alapfelkészítés, a „Tisztjelölt” vizsga tartozik bele. A rendészeti alapfelkészítés alapvetően a képzés keretében történik. A rendvédelmi tisztjelölti vizsgán ugyanakkor indokolt a rendvédelmi szerv megbízottjának vizsgabizottsági tagként történő részvétele. A próbaidő letelte után vizsgálni szükséges, hogy a Hszt. 50. § (2) bekezdésében foglalt véglegesítési feltételek fennállnak-e. A rendvédelmi tisztjelölt ezen véglegesítési feltételek fennállásakor és a „Tisztjelölt” vizsga eredményes teljesítése esetén véglegesíthető.
A Hszt.-ben a rendvédelmi tisztjelöltek vonatkozásában új jogintézményként kerül bevezetésre a véglegesítés. A Hszt. hatályos szabályozása alapján, ha a hivatásos állomány tagja részére próbaidőt kötöttek ki, a próbaidő elteltekor véglegesítési eljárás keretében kell dönteni a véglegesítéséről. E szabályok megfelelő alkalmazására kerül sor a rendvédelmi tisztjelöltek próbaideje alatt is. Az országos parancsnok a véglegesítésről munkáltatói intézkedésben dönt.
A rendvédelmi tisztjelölt a véglegesítését követően a Hszt. szerinti, a szolgálati jogviszony létesítéséhez előírt hivatásos esküt tesz. Az esküt a rendvédelmi szerv szervezi, együttműködve az NKE-vel (az együttműködés részletei az együttműködési megállapodásban kerülnek rögzítésre).
A Hszt. alkalmazni rendeli a rendvédelmi tisztjelöltre is a személyügyi nyilvántartás szabályait, így a rendelet utal a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet megfelelő alkalmazására. A szabályozás tartalmazza a szakirányváltás esetén követendő rendelkezéseket.
A rendvédelmi tisztjelölt szolgálati feladatait az NKE tv. határozza meg, amely alapján a rendészeti képzésben részt vevő hallgató köteles aktívan részt venni az oktatási-nevelési folyamatban, felkészülni a választott életpálya megkezdésére. Szolgálati feladatként köteles különösen:
a) részt venni a rendészeti kiképzési-nevelési egység által szervezett tanórákon kívüli rendészeti felkészítésben,
b) részt venni az alapkiképzésben és szakkiképzésben, valamint díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni,
c) őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatot ellátni,
d) alegységparancsnoki feladatokat ellátni,
e) szakmai gyakorlatokat teljesíteni,
f) különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején egyéb rendészeti feladat ellátására, valamint
g) a rendészetért felelős miniszter által elrendelt feladatokat ellátni.
A rendvédelmi tisztjelölt konkrét szolgálati feladatait az NKE RTK Szolgálati Szabályzata fogja tartalmazni.
A rendvédelmi tisztjelöltek gyakoroltatásának és különleges jogrendi helyzetben alkalmazhatóságának szabályait a Hszt. alapján a rendvédelmi szerv vezetője és az NKE rektora közötti együttműködési megállapodás tartalmazza, e tárgykörökhöz kapcsolódóan a rendelet csak néhány, a Hszt. hatókörébe tartozó rendelkezést tartalmaz.
A rendvédelmi tisztjelölt kötelékben és különleges jogrendi helyzetekben történő alkalmazása és gyakoroltatása során a rendvédelmi tisztjelölt
a) a kinevező rendvédelmi szerv szolgálati szabályzata alapján köteles szolgálatát teljesíteni;
b) a szolgálati feladatok ellátásának helye szerinti területi szerv vezetője, továbbá e területi szervnél kijelölt szolgálati elöljáró utasításai szerint köteles eljárni. Ennek során rendvédelmi tisztjelölti szolgálati feladatát a részszakképesítésének megfelelően, hivatásos szolgálati jogviszonyban állóval együtt teljesíti.
A rendvédelmi tisztjelölt oktatáshoz, gyakorlati képzés során előírt foglalkozásaihoz kényszerítő eszközök vagy egyéni védőfelszerelés biztosítása szükséges (attól függően, hogy milyen alapszakos a hallgató), ennek elemeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza, amelyeket alegységkészletben kell biztosítani. A kényszerítő eszközzel vagy egyéni védőfelszereléssel ellátás és elszámolás a rendvédelmi szerv feladata és felelőssége.
Kiemelendő változás a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony létrehozásakor, hogy a rendvédelmi tisztjelölt nem a korábbi szabályozás szerinti ösztöndíjban, hanem illetményben részesül. Az új szabályrendszer szerint az alábbiak szerint változik a juttatási rendszer:
a) az eddigi ösztöndíj helyett illetményben részesülnek, amely legalább a garantált bérminimum mértékével egyenlő mértékű,
b) tanulmányi átlag szerinti tanulmányi díjat kapnak,
c) az illetmény része az illetménypótlék,
d) az illetmény 2022. augusztus 1. napjától illeti meg a rendvédelmi tisztjelöltet.
A miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a rendvédelmi tisztjelölt továbbra is kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult. Új juttatási elemként kerül bevezetésre a ruházati utánpótlási ellátmány.
A Hszt. alapján a rendvédelmi tisztjelölt részére kollégiumi elhelyezés jár. A rendvédelmi szervekkel történő egyeztetés alapján a képzés első tanévében indokolt a kötelező, térítésmentes kollégiumi elhelyezés a rendvédelmi tisztjelölt számára, az elhelyezés költségeit a rendvédelmi szervek biztosítják. A kollégiumi elhelyezés a beiratkozástól a képzési időszak végéig tart, augusztustól júniusig. A beiratkozásra augusztus második felében kerül sor, a Hszt. szerint ekkor kezdődik a hat hónapos próbaidő. Ennek megfelelően tizenegy hónappal kell tervezni a kollégiumi elhelyezést és annak költségeit. A kötelező kollégiumi elhelyezést követően (a második képzési tanévtől) a Hszt. alapján biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha a hallgató ezt kéri, erre azonban már térítés ellenében kerülhet sor.
A rendvédelmi tisztjelölt részére a képzés első évében járó térítésmentes kollégiumi elhelyezés időszakára napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd vacsora) jár természetbeni ellátásként. A képzés második évétől a rendvédelmi tisztjelölt a képzési időszakban és a szakmai gyakorlat végrehajtásának időtartamára térítésmentes ebéd igénybevételére jogosult természetbeni ellátásként.
Amennyiben a rendvédelmi tisztjelölt részére kérelemre kollégiumi elhelyezés is biztosításra kerül (a képzés második tanévétől), az ebéd hétvégén, munkaszüneti napokon és ünnepnapokon jár. A kérelemre történt kollégiumi elhelyezés időszakára reggeli és vacsora biztosítható, térítési díj ellenében.
Az előre nem látható esetekre vonatkozik az a szabályozás, hogy ha bármely okból nem biztosítható a rendvédelmi tisztjelöltnek a természetbeni élelmezési ellátás, akkor azt az élelmezési norma szerinti értéken részére ki kell fizetni. A kifizetés a Hszt. 285. § (3) bekezdése alapján a rendvédelmi szerv feladata, azonban hangsúlyozni szükséges, hogy erre azokban az esetekben kerülhet sor, ha a rendvédelmi szerv oldaláról merül fel olyan ok, amely miatt az étkezés nem biztosítható. Ha az NKE-vel szerződést kötő, élelmezést biztosító vállalkozó hibájából nem biztosítható az élelmezési ellátás, akkor az nem a BM rendelet és a rendvédelmi szervek hatáskörébe tartozó kérdés, azt az NKE és a vállalkozó közötti szerződésnek kell rendeznie. A rendvédelmi tisztjelölt kötelékben és különleges jogrendi helyzetekben történő alkalmazása és gyakoroltatása esetén az élelmezési norma mértékére és szabályaira a rendvédelmi szerv szabályzatát kell alkalmazni.
A rendelet a ruházati ellátásra vonatkozó szabályokat is tartalmazza. A rendvédelmi tisztjelölt részére gyakorló, szolgálati egyenruha és sportruházat jár, a rendelet szabályozza ezek összetételét. A rendvédelmi tisztjelölt egyenruházati és sportruházati ellátását természetbeni ellátásként a rendvédelmi szerv biztosítja. A rendvédelmi tisztjelölt rendfokozati jelzése az adott rendvédelmi szerv rendfokozati jelzésének színével azonos színű, az évfolyamnak megfelelő arany sávokkal megjelenített rendokozati jelzés. A ruházati ellátás tekintetében fel kell hívni a figyelmet, hogy az egységes feliratot, a jelzés módját, a váll-lapokra vonatkozó előírásokat a műszaki dokumentáció tartalmazza.
A rendvédelmi tisztjelölt a képzéshez szükséges tanszerek megvásárlása érdekében tanszertámogatásra jogosult. A tanszertámogatást tankönyvre, tanulási eszközre lehet felhasználni. Mértéke képzési félévenként a rendvédelmi illetményalap 25%-a.
A rendvédelmi szerv biztosítja a rendvédelmi tisztjelöltek részére a képzéshez szükséges számítástechnikai eszközöket, amelyek értéke megtérítési kötelezettség alá esik abban az esetben, ha a rendvédelmi tisztjelöltnek felróható okból szűnik meg a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony.
A rendvédelmi tisztjelöltet az illetmény és a rendelet szerinti járandóságok fizetési számlára történő átutalására tekintettel évente meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás illeti meg. A rendvédelmi tisztjelölti jogviszony év közben történő létesítése és megszűnése esetén a bankszámla-hozzájárulás időarányosan jár. A bankszámla-hozzájárulást a rendvédelmi szerv biztosítja.
A rendvédelmi tisztjelöltet a képzéssel, szakmai gyakorlattal kapcsolatos, igazolt költségei után költségtérítés illeti meg.
A rendvédelmi tisztjelölt a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állománya részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 6/2013. (III. 27.) BM rendelet szerinti juttatásokra megfelelően jogosult. A hivatásos állomány az alábbi szociális juttatásokra jogosult: szociális, születési, beiskolázási, képzési, temetési segély, valamint kegyeleti gondoskodás. A rendvédelmi tisztjelöltek esetében is e juttatások igényelhetők, értelemszerűen, e rendelet azonban két szabályt állapít meg azokban az esetekben, amikor a hivatásos állományúak számára eltérően alakul a döntéshozó személye és a támogatás adható mértékének maximuma. A rendvédelmi tisztjelöltek esetében csak az országos parancsnok jogosult dönteni szociális támogatásról, az adható támogatás mértéke pedig megegyezik azon összeggel, amikor a kérelemről hivatásos állományúak esetében a területi szerv vezetője dönt.
A rendvédelmi tisztjelölti jogviszony szüneteléséhez kapcsolódó eljárásrend rögzítésre kerül az NKE tv.-ben foglalt szabályozásra figyelemmel.
A rendvédelmi szerv részéről történő, a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés, illetve felmentés esetén dokumentált személyzeti megbeszélés előzi meg a munkáltatói intézkedés átadását. A rendvédelmi tisztjelölt általi, a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésre irányuló nyilatkozatot az országos parancsnoknak kell benyújtani, megjelölve a megszűnés napját.
A kizárás fenyítés jogerőre emelkedésével, a hallgatói jogviszony megszűnésének napjával, továbbá a törvény erejénél történő jogviszony megszűnés esetén a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony megszűnés tényéről munkáltatói intézkedést ad ki az országos parancsnok. A törvény erejénél történő jogviszony megszűnésnél – figyelemmel a Hszt. 285/B. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre – a szolgálati jogviszonyba kinevezés és a tiszthelyettesi szolgálati beosztásba helyezés is átadásra kerül.
A rendvédelmi tisztjelölti jogviszony megszűnésével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése a központi szakszolgálat feladata (leszerelés, feladatok átadása, elszámolás stb.).
A Hszt. azon esetekben, amikor a rendvédelmi tisztjelöltnek felróható okból szűnik meg a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony, megtérítési kötelezettséget ír elő, amely alapján megtérítési kötelezettség áll fenn, ha a jogviszony
a) rendvédelmi tisztjelölti jogviszony érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony miatt,
b) a kizárás fenyítés jogerőre emelkedésével,
c) a hallgatói jogviszony megszűnésének napján,
d) felmentéssel
szűnik meg.
A megtérítési kötelezettség részbeni vagy teljes megfizetése alól a miniszter kérelemre, különös méltánylást érdemlő körülményeire figyelemmel mentesítheti.
A fizetési kötelezettség várható összegéről és jogcíméről a rendvédelmi tisztjelöltet írásban tájékoztatni kell, a jogviszony megszüntetéséről szóló intézkedésben – amennyiben ilyen intézkedés kiadására sor kerül – annak pontos összegét és jogcímét közölni kell.
A juttatások visszatérítésére az országos parancsnok szólítja fel írásban a rendvédelmi tisztjelöltet. E juttatásokat mint követelést a rendvédelmi tisztjelölti viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.
A miniszteri mentesítésre a próbaidő alatti és az alapképzést követően, de még a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony alatti jogviszonymegszűnés meghatározott eseteiben kerülhet sor.
A részletfizetés az alapképzést követően, de még a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony alatti jogviszonymegszűnés, továbbá a már hivatásos szolgálati jogviszonyban a vállalt 10 éves időtartam előtti jogviszonymegszűnés miatti arányos fizetési kötelezettség esetében kérhető.
A rendelet nyilvántartási kötelezettséget ír elő a rendvédelmi szerv számára annak érdekében, hogy a megtérítési kötelezettség összege megállapítható legyen. A nyilvántartást minden tanulmányi félév végén le kell zárni és – a központi szakszolgálat útján – a rendvédelmi tisztjelölttel dokumentált módon közölni kell.
A hatályba léptető rendelkezés igazodik a Hszt. új, a rendvédelmi tisztjelöltekre vonatkozó szabályrendszerének hatálybalépéséhez.
Az egységes jogalkalmazás érdekében átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy azon rendvédelmi tisztjelöltek, illetve hivatásos állományban lévők esetében, akiket a 2022. augusztus 1-jei hatállyal bekövetkezett jogviszonyváltás érintett és szolgálati jogviszonyuk megszűnése okán a képzési idő alatt részükre kifizetett képzési költségek megtérítésére kötelezettekké válnak,
a) a 2022. augusztus 1-jei jogviszonyváltást megelőzően, részükre kifizetésre került támogatásból az akkor hatályos jogszabály vagy ösztöndíjszerződés szerint, míg
b) a 2022. augusztus 1-jét követően kifizetett támogatásból a jelen utasítás szabályai szerint
kell számítani a visszatérítendő képzési költség összegét.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás