53/2022. (XII. 2.) MNB rendelet indokolás

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (1)–(9) bekezdése szerinti feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását – jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszer működtetéséhez szükséges adatok gyűjtésének egyik eszköze az adatszolgáltatási kötelezettségek MNB rendelettel való elrendelése.

A jelen MNB rendelet az elsődlegesen az MNB-nek a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete ellátásához szükséges, az MNB rendelet hatálya alá tartozó biztosítási piaci szervezetek által teljesítendő felügyeleti jelentéseket, az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentés rendjét határozza meg.

Az elsődlegesen az MNB felügyeleti feladatai ellátása érdekében, a biztosítási piaci szervezetekre vonatkozó felügyeleti jelentéseket érintő lényegi változások az alábbiakban összegezhetők.

Az új, „IFRS-eket alkalmazó biztosítók pénzügyi helyzet kimutatás adatai” (42Y21M, 42Q21M) és „IFRS-eket alkalmazó biztosítók átfogó jövedelem kimutatás adatai” (42Y21E, 42Q21E) adatszolgáltatások elrendelését az IFRS 17 standard 2023. évi bevezetése teszi szükségessé. A táblákban a 2022-ben bevezetett és a biztosítók által megfizetett és az eredményben elszámolt biztosítási pótadó mértékéről is adatot kell szolgáltatni.

A szintén új, „A biztosító nem-életbiztosítási termékeinek listája” (42Y1E41) és „A biztosító életbiztosítási termékeinek listája” (42Y1E42) adatszolgáltatási táblák a biztosítók termékeivel kapcsolatos prudenciális és fogyasztóvédelmi kockázatok folyamatos felügyelés keretében történő azonosítását és hatékony felügyeleti kezelését is lehetővé teszik. Az új táblák szerinti adatszolgáltatásokat már a 2022. év vonatkozásában is teljesíteni kell.

„A biztosító életbiztosítási állományának alakulása” (42HSZ), a „Beérkezett és teljesített visszavásárlási igénybejelentések – egyszeri díjas megtakarítási életbiztosítások” (42HVE) valamint a „Beérkezett és teljesített visszavásárlási igénybejelentések – rendszeres díjas megtakarítási életbiztosítások” (42HVR) adatszolgáltatások a koronavírus-járvány idején, rendkívüli adatszolgáltatásként az életbiztosítók vagyonkiáramlásának monitorozására hatósági határozattal kerültek elrendelésre. Ezen adatszolgáltatások 2023-tól havi gyakorisággal beépítésre kerülnek az MNB rendelettel elrendelt, rendszeres adatszolgáltatások körébe.

„A befektetéssel kombinált megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő mennyiségi mutatói” (42PRIIPS1) és „A hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő mennyiségi mutatói” (42PRIIPS2) új, eseti adatszolgáltatás bevezetésével megkezdődik a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint számított (hozam és költség) adatok gyűjtése. Az érintett adatok a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2017. március 8-i (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti adatok körébe tartoznak.

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe felügyelésére vonatkozó, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által kiadott iránymutatások (EIOPA-BoS-15/110) alapján a harmadik országbeli biztosító fióktelepe adatszolgáltatására vonatkozóan két új, a negyedéves és éves gyakoriságú adatszolgáltatási táblákat és a kapcsolódó kitöltési előírásokat tartalmazó melléklettel (9. és 10. melléklet) bővül az MNB rendelet.

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentésére vonatkozó általános kitöltési előírások, valamint a „Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén” (42Y3A3, 42Q3A3) tábla kitöltési előírásainak módosítása az IFRS 17 standardok alkalmazásának 2023. évi bevezetése miatt szükséges.

A konzisztens kitöltés érdekében „A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab) (42Y1E1 és 42Q1E1)” éves és negyedéves táblákban szükségessé vált egyes nem tölthető (tilos) mezők feloldása, és változott a kapcsolódó kitöltési előírás is.

„A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)” (42Y1E2, 42Q1E2) táblák egyes költségtípusok termékek, termékcsoportok szerinti bekérése érdekében új oszlopokkal bővülnek.

A „Szerzéssel kapcsolatos adatok értékesítési csatornánként” (42Y24) tábla módosításának célja egyrészt, hogy a biztosításközvetítőknek kifizetett díjakkal kapcsolatban az adatszolgáltatás is a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) szerinti terminológiát használja, másrészt, hogy a biztosítók értékesítési gyakorlata alaposabban nyomon követhető legyen a folyamatos felügyelés keretein belül. Ehhez szükséges a biztosítók direkt értékesítésein belül az online és nem online arányok ismerete. Az új szerkezetű tábla szerinti adatszolgáltatást már a 2022. év vonatkozásában is teljesíteni kell.

Annak érdekében, hogy a 2022. év során bevezetett és a biztosítók által megfizetett és az eredményben elszámolt biztosítási pótadó mértékéről az MNB rendelkezzen információval, a „Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás” (42YE és 42QE), valamint az „IFRS-eket alkalmazó biztosítók tájékoztató adatai” (42Y20) tábla bővítésre került, az új szerkezetű éves táblák szerinti adatszolgáltatásokat már a 2022. év vonatkozásában is teljesíteni kell. A 42Y20 tábla továbbá kiegészítésre került a biztosítási adóra vonatkozó sorokkal is.

A Bit. alapján a jutalékjogosultság kizárólag a függő biztosításközvetítőt (függő ügynök és többes ügynök) illeti meg, míg a független biztosításközvetítő (alkusz) közvetlen vagy közvetett díjazásra jogosult. A „Biztosításközvetítői tevékenységre kifizetett jutalék vagy díjazás” (42Q24) tábla módosításának célja, hogy a biztosításközvetítőknek kifizetett díjakkal kapcsolatban az adatszolgáltatás is a Bit. szerinti terminológiát használja a jövőben, ezzel is támogatva a piactól elvárt magatartás megvalósulását. Az életbiztosítási fogyasztóvédelmi kockázatok közvetítőnkénti monitorozása céljából a tábla bővítésre került a díjrendezettségre és a szerződés megszűnésére vonatkozó oszlopokkal.

Az IFRS-eket alkalmazó biztosítók az átfogó jövedelemkimutatás és a pénzügyi helyzet kimutatás adataikat
az IFRS 17 standard alkalmazásának 2023. évi bevezetése után új adatszolgáltatási táblákban jelentik, ezért az „IFRS-eket alkalmazó biztosítók tájékoztató adatai (42Q20) és az IFRS-eket alkalmazó biztosítók tájékoztató adatai (42Y20)” táblákat – a 2022. évre vonatkozó teljesítést követően – az MNB megszünteti.

A „Biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalék vagy díjazási bevételek” (48B1A1), az „Elektronikus felületen végzett biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalék vagy díjazási bevételek” (48B1AE), valamint „A határon átnyúló biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalék vagy díjazási bevételek” (48B1AH) tábla és a kapcsolódó kitöltési előírások módosításának célja, hogy a jövőben a biztosításközvetítőknek kifizetett díjakkal kapcsolatban az adatszolgáltatások is a Bit. szerinti terminológiát használják. Az új szerkezetű táblák szerinti adatszolgáltatást már a 2022. II. félév vonatkozásában is teljesíteni kell.

A jogalkalmazás tapasztalatai alapján egyes felügyeleti jelentések táblái és a kapcsolódó kitöltési előírások kismértékű tartalmi, illetve technikai jellegű módosítására kerül sor.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján jelen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.