563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) E rendelet állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában

3. § (1) E rendelet alapján támogatható tematikus területek:

(2)¹²¹ Ha az (1) bekezdés szerinti tematikus területeken megvalósított tevékenységekhez nyújtott támogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, az (1) bekezdés

4. § A pályázatok értékelésében, a programok és a projektek végrehajtásában, a hitelesítési, igazolási és ellenőrzési tevékenységekben részt vevő szervekre és személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény rendelkezései irányadók.

5. § A pályázatok értékelésében, a programok és a projektek végrehajtásában, a hitelesítési, igazolási és ellenőrzési tevékenységekben részt vevő szervek és személyek a megismert pályázatokat az értékelésre, továbbá a Svájci Hozzájárulásra vonatkozó előírások szerinti célra használhatják fel.

6. §¹²⁹ Az NFK

7. § (1)¹³¹ Az államháztartásért felelős miniszter feladata az együttműködési program végrehajtásával összefüggésben a támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az igazoló hatóság feladatellátásának biztosítása.

(2)¹³²

8. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság felel az együttműködési program célkitűzéseinek eléréséért, valamint szabályszerű végrehajtásáért és fenntartásáért.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság feladatai különösen a következők:

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó feladatai tekintetében gondoskodik

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság az Országspecifikus feltételekben meghatározott feladatokat delegálhat a közreműködő szervezetre, amellyel összefüggésben jóváhagyja a közreműködő szervezet által elkészített működési kézikönyvet és ellenőrzési nyomvonalat, valamint azok módosításait.

9. § Az igazoló hatóság

10. § (1) Az audit hatóság felel az együttműködési program második szintű ellenőrzéséért.

(2) Az együttműködési program végrehajtásával összefüggésben az audit hatóság feladatai különösen a következők:

11. § A közreműködő szervezet

12. § A program operátor feladatai különösen a következők:

13. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság operatív bizottságot hoz létre.

(2) Az operatív bizottság elnöke a Nemzeti Irányító Hatóság vezetője.

(3)¹³⁵ Az operatív bizottság állandó tagjai az operatív bizottság elnökének felkérése alapján a nemzeti szintű szervek, a program operátorok és a projektgazdák, illetve az érintett ágazati minisztériumok képviselői.

(4) Az operatív bizottság eseti tagjai az operatív bizottság elnökének felkérése alapján más szervezetek képviselői.

(5) Az operatív bizottság ügyrendjét az operatív bizottság hagyja jóvá.

(6) Az operatív bizottság feladata, hogy rendszeresen megvizsgálja az együttműködési program végrehajtásának előrehaladását az elvárt eredmények és célok elérésében. Az operatív bizottság tagjai támogatják a Nemzeti Irányító Hatóság munkáját.

14. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság az egyes támogatási intézkedések végrehajtására irányító bizottságot hozhat létre

(2) Az irányító bizottság tagjai

(3) Az irányító bizottság feladata

(4) Az irányító bizottság munkáját a közreműködő szervezet adminisztratív feladatellátásával támogatja.

(5) Az irányító bizottság pontos összetételét és tagjainak szavazati jogát a vonatkozó támogatási megállapodás határozza meg.

(6) Az irányító bizottság évente legalább egyszer ülésezik.

(7) Az irányító bizottság működésére vonatkozó szabályokat az ügyrend tartalmazza.

15. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a kiválasztási eljárás átláthatósága érdekében a projektek vagy programkomponensek kiválasztása céljából tanácsadó bizottságokat hozhat létre.

(2) A tanácsadó bizottság üléseit a Nemzeti Irányító Hatóság hívja össze és vezeti.

(3) A tanácsadó bizottság tagjai a Nemzeti Irányító Hatóság, a Program Operátor, a közreműködő szervezet, az érintett ágazati minisztériumok, háttérintézmények, a regionális és helyi hatóságok, a felsőoktatási intézmények, a civil társadalom és a magánszektor képviselői. A svájci hatóságok vagy az általuk kijelölt harmadik személy jogosult megfigyelőként részt venni a tanácsadó bizottság ülésein.

(4) A tanácsadó bizottság feladata a pályáztatás során a pályázati felhívás dokumentációjának előzetes értékelése és hitelesítése, valamint a pályáztatási folyamat utólagos vizsgálata.

16. § A támogatás nyújtása az egyes tematikus területeken pályáztatás vagy nevesítés útján történik.

17. § (1) A támogatás igénylésére jogosult lehet bármely Magyarország vagy a Svájci Államszövetség területén székhellyel rendelkező jogi személy, valamint magyar állampolgárságú vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező természetes személy, ha megfelel a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. A támogatást igénylők körét a pályázati felhívások határozzák meg.

(2) Az átláthatóságot, az esélyegyenlőséget és a megfelelő tájékoztatást a pályáztatási eljárás során biztosítani kell.

(3) A pályáztatás részletes szabályait az általános pályázati útmutató és az adott pályázati felhívás rögzíti.

18. § (1) A pályázati felhívást a Nemzeti Irányító Hatóság a tanácsadó bizottság javaslatai alapján dolgozza ki a svájci hatóságokkal, az ágazati minisztériumokkal és a közreműködő szervezettel együttműködésben.

(2)¹³⁶ A Nemzeti Irányító Hatóság a pályázati felhívás tervezetét előzetes állami támogatási szempontú vizsgálatra az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére megküldi.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság tájékoztatja a pályázati felhívás közzététele előtt legalább 10 munkanappal a svájci hatóságokat a közzététel napjáról és megküldi a végleges pályázati felhívást.

(4) A pályázati felhívást a Nemzeti Irányító Hatóság az együttműködési program hivatalos honlapján magyar és angol nyelven közzéteszi, valamint gondoskodik a nyilvánosság számára történő egyéb hozzáférésről.

(5) A pályázati felhívás tartalmazza különösen

(6) A támogatást igénylőnek a pályázati felhívás közzétételétől számított legalább 2 hónap áll rendelkezésre a pályázat benyújtására.

(7) A pályázatot angol nyelven kell benyújtani.

19. § (1) Ha a pályázati felhívás módosítása válik szükségessé, a Nemzeti Irányító Hatóság a közreműködő szervezettel együttműködve kidolgozza a módosítás tartalmát.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság a módosítás tartalmát és indokait megküldi véleményezésre a tanácsadó bizottságnak, majd jóváhagyásra a svájci hatóságok részére, majd a jóváhagyást követően mindezekről az együttműködési program hivatalos honlapján közleményt jelentet meg.

(3) A módosítást megelőzően fennállott feltételek alapján benyújtott pályázat nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe a módosított feltételeknek megfelelően benyújtott pályázatokkal szemben. Ha a pályázati felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázat nem értékelhető, úgy a közreműködő szervezet hiánypótlást rendel el.

20. § (1) Folyamatos elbírálású pályázati felhívás esetén, ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül vagy annak kimerülése valószínűsíthető, a Nemzeti Irányító Hatóság a benyújtási határidő letelte előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a pályázatot lezárhatja, és az erről szóló tájékoztatást az együttműködési program hivatalos honlapján közzéteszi.

(2) Ha a felfüggesztés időpontja előtt beérkezett támogatási igényekről hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki, a felfüggesztést meg lehet szüntetni és új benyújtási határidőt lehet meghatározni.

21. § (1) Az együttműködési programban a támogatások odaítélése pályáztatás útján, kétkörös eljárásban történik.

(2) Az első körben a támogatást igénylő első körös pályázatot nyújt be a pályázati felhívásban meghatározott feltételek szerint.

(3) Ha a pályázati felhívás erre lehetőséget ad, az első körös pályáztatás során a támogatást igénylő a támogatáselőkészítési alap igénybevételével támogatást igényelhet a második körös pályázat kidolgozására a 44. alcímben meghatározottak szerint.

(4) A második körben a támogatást igénylő második körös pályázatot nyújt be a pályázati felhívásban meghatározott feltételek szerint.

(5) A pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott szempontok szerint értékelik.

(6) A pályázati felhívásra benyújtott pályázat értékelésére abban az esetben kerülhet sor, ha az megfelel a befogadási kritériumoknak és a formai követelményeknek.

22. § (1) A pályáztatási eljárásban részt vesz a tanácsadó bizottság.

(2) A tanácsadó bizottság a pályáztatás során

23. § (1) A közreműködő szervezet megvizsgálja, hogy a beérkezett pályázat megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott befogadási kritériumoknak.

(2) A közreműködő szervezet a benyújtási határidőtől számított 7 munkanapon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat befogadásáról, vagy ha a befogadási kritériumoknak nem felelt meg, a pályázat elutasításáról. Elutasítás esetén a tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(3) Ha a beérkező pályázatok száma jelentősen meghaladja a tervezettet, a Nemzeti Irányító Hatóság egy alkalommal engedélyezheti a közreműködő szervezet részére a (2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb 5 munkanappal történő meghosszabbítását.

(4) A befogadási kritériumokat nem teljesítő pályázat esetén hiánypótlásnak nincs helye.

24. § (1) A közreműködő szervezet megvizsgálja, hogy a befogadott pályázat megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek.

(2) Ha a pályázat megfelelt a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, a közreműködő szervezet a legutolsó, befogadási kritériumok szerint vizsgált pályázat befogadásától számított 7 munkanapon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat formai követelményeknek való megfeleléséről.

(3) Ha a pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, a közreműködő szervezet a legutolsó, befogadási kritériumok szerint vizsgált pályázat befogadásától számított 7 munkanapon belül, legalább 5 munkanapos határidő kitűzésével, a hiányosságok megjelölésével felszólítja a támogatást igénylőt a pályázata kijavítására vagy kiegészítésére. A hiánypótlási felhívás teljesítésére egy alkalommal van lehetőség.

(4) Ha a beérkező pályázatok száma meghaladja a közreműködő szervezet által a pályázat meghirdetésekor tervezettet, a Nemzeti Irányító Hatóság egy alkalommal engedélyezheti a közreműködő szervezet részére a (3) bekezdés szerinti felszólítás megküldésére rendelkezésre álló határidő legfeljebb 5 munkanappal történő meghosszabbítását.

(5) Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást határidőre nem, vagy újból hiányosan nyújtja be, és így a pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, a közreműködő szervezet a határidő lejártától, vagy a hiánypótlás beérkezésétől számított 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat elutasításáról. Elutasítás esetén a tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(6) Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást határidőre teljesítette és ezáltal a pályázat a formai követelményeknek megfelelt, a közreműködő szervezet a hiánypótlás beérkezésétől számított 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat formai követelményeknek való megfeleléséről.

25. § (1) A befogadási kritériumoknak és a formai követelményeknek megfelelő pályázatok listáját a közreműködő szervezet az utolsó hiánypótlási határidőt követő 5 munkanapon belül felterjeszti a Nemzeti Irányító Hatósághoz.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság az egyes pályázatok értékelésére két független és pártatlan szakértőt jelöl ki a közreműködő szervezet által rendelkezésre bocsátott szakértői körből. A szakértői kör létrehozása a Nemzeti Irányító Hatóság közreműködésével történik.

(3) Ha az értékelési szempontrendszer különböző szakterületi kompetenciákat igénylő értékelést tesz szükségessé, az egyes szakmailag elkülönülő pályázati részek értékelésére a Nemzeti Irányító Hatóság külön szakértőket jelöl ki a (2) bekezdés alapján. A különböző szakterületek részenkénti értékelését végző szakértők szakértői csoportokat hoznak létre. Egy pályázatot két szakértői csoport értékel, az értékelők szakértői csoportba rendezéséről a Nemzeti Irányító Hatóság dönt.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti szakértőket az (1) bekezdés szerinti pályázati lista Nemzeti Irányító Hatóság általi kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül jelölik ki, ezen időpontig a közreműködő szervezet a szakértői kör rendelkezésre állásáról gondoskodik.

26. § (1) A szakértők, illetve szakértői csoportok külön-külön értékelik és pontozzák a pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontoknak megfelelően.

(2) Ha a pályázatok értékelése során tisztázandó kérdés merül fel, az értékelést végző szakértők azt a közreműködő szervezeten keresztül teszik fel a támogatást igénylőnek, amelynek megválaszolására a kérdés kézhezvételétől számítva legalább 3 munkanapos határidőt kell biztosítani. A szakértő az értékelői feladatait úgy szervezi meg, hogy legfeljebb az értékelés megkezdését követő 10 munkanapon belül kerüljön sor az esetleges kérdés közreműködő szervezet részére történő megküldésére.

(3) A pályázatok értékelését a szakértők kijelölésétől számított 15 munkanapon belül kell elvégezni, amely határidőbe nem számít bele az esetleges tisztázó kérdés közreműködő szervezet részére történő megküldése és a tisztázó kérdés megválaszolása között eltelt idő.

27. § (1) A közreműködő szervezet az értékelések eredményét az adott értékelési folyamat során vizsgálandó utolsó értékelés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül összesíti. A pályázatok rangsorolása céljából a szakértők, illetve szakértői csoportok által adott pontszámok számtani átlagát kell alkalmazni.

(2) Ha adott pályázat vagy a 25. § (3) bekezdése szerinti részenkénti értékelés vonatkozásában a két szakértő, illetve szakértői csoport által adott pontszámok különbsége meghaladja a magasabb pontszám 30%-át, a közreműködő szervezet haladéktalanul értesíti a Nemzeti Irányító Hatóságot. A Nemzeti Irányító Hatóság ezen értesítést követő 3 munkanapon belül egy, a korábbi értékelést végző személyektől eltérő harmadik szakértőt, illetve szakértői csoportot jelöl ki a pályázat értékelésére a közreműködő szervezet által rendelkezésre bocsátott szakértői körből. A pályázat harmadik szakértő, illetve szakértői csoportot általi értékelését a kijelölésétől számított 5 munkanapon belül kell elvégezni, amely határidőt a Nemzeti Irányító Hatóság indokolt esetben 5 munkanappal meghosszabbíthatja. Ilyen esetben a három értékelés közül a két egymáshoz legközelebb álló pontszám átlagát kell figyelembe venni a pályázatok értékeléséhez.

28. § (1) A pályáztatási eljárásban részt vesz az értékelő bizottság.

(2) Az értékelő bizottságot a Nemzeti Irányító Hatóság hozza létre pályázati felhívásonként a benyújtott pályázatok vizsgálatára.

(3) Az értékelő bizottság összetételét a pályázati felhívás határozza meg.

(4) Az értékelő bizottság jogait és kötelezettségeit a működését meghatározó ügyrend rögzíti, amelyet a Nemzeti Irányító Hatóság készít el a svájci hatóságok egyetértésével.

(5) Az értékelő bizottság titkársági feladatait a közreműködő szervezet látja el.

(6) Az értékelő bizottság az értékelés eredményét figyelembe véve kiválasztja a támogatásra javasolt pályázatokat és döntési javaslatot készít.

(7) Az értékelő bizottság ülését a Nemzeti Irányító Hatóság a pályázatok értékelése alapján felállított rangsor kézhezvételét követő 15 munkanapon belüli időpontra hívja össze. Az értékelő bizottság ülésein a svájci hatóságok vagy az általuk kijelölt harmadik személy megfigyelőként részt vehet. A Nemzeti Irányító Hatóság 5 munkanappal az ülések megkezdése előtt tájékoztatja a svájci hatóságot az értékelő bizottság ülésének időpontjáról.

(8) A közreműködő szervezet legalább 5 munkanappal az értékelő bizottsági ülés előtt megküldi a tagok részére a pályázatok értékelése alapján felállított rangsort, a tárgyalandó pályázatokat, az egyéb kapcsolódó dokumentumokat, és biztosítja azoknak az ülésen történő rendelkezésre állását.

29. § (1) Az értékelő bizottság áttekinti a pályázatok értékelése alapján felállított rangsort.

(2) Az értékelő bizottság javaslatot tehet a rangsor módosítására, a módosítás indokait az értékelő bizottsági üléséről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(3) Az értékelő bizottság a rangsor alapján döntési javaslatot tesz

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság az értékelő bizottság üléséről készített jegyzőkönyv, valamint a hazai döntés meghozatalát megalapozó egyéb alátámasztó dokumentáció alapján a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerint döntést hoz, amelyet jóváhagyásra a svájci hatóságok részére megküld.

(5) A svájci hatóságok értesítik a Nemzeti Irányító Hatóságot az első körös pályáztatás eredményéről, amelyet követően a Nemzeti Irányító Hatóság megbízza a közreműködő szervezetet, hogy 5 munkanapon belül értesítse az első körös pályáztatás eredményéről, és szólítsa fel a második körös pályázat kidolgozására a támogatást igénylőket. A pályázat elutasítása esetén az értesítésnek tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(6) Feltételekkel történő támogatás esetén a közreműködő szervezet tájékoztatja a támogatást igénylőt a támogatási feltételekről, egyidejűleg az azok teljesítésére vonatkozó határidő kitűzésével felhívja a feltételek teljesítésére.

30. § (1) Ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a második körös pályáztatás eljárási folyamata megegyezik az első körös pályáztatás eljárási folyamatával.

(2) A második körös pályáztatási eljárás során a Nemzeti Irányító Hatóság igazolja, hogy az első körben feltételekkel támogatott pályázat a meghatározott feltételeknek megfelelt.

(3) A svájci hatóságok értesítik a Nemzeti Irányító Hatóságot a támogatásra javasolt pályázat kiválasztásáról szóló támogatási döntésről. A támogatási döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a Nemzeti Irányító Hatóság által megbízott közreműködő szervezet írásban tájékoztatja a támogatást igénylőket a támogatási döntésről. A Nemzeti Irányító Hatóság az együttműködési program hivatalos honlapján nyilvánosságra hozza a pályáztatási eljárás eredményét.

(4) A pályázat elutasítása esetén az értesítésnek tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(5) A pályázat feltételekkel történő támogatása esetén az értesítésnek tartalmaznia kell a teljesítendő feltételeket.

(6) A támogatásra javasolt pályázat, a támogatás feltételei és a támogatási döntés elfogadásának határideje a svájci hatóságok által a Nemzeti Irányító Hatóság részére tett támogatási döntésben kerül meghatározásra.

(7) A Nemzeti Irányító Hatóság a közreműködő szervezeten keresztül gondoskodik a kiválasztási eljárással kapcsolatos dokumentumok megőrzéséről legalább 10 évig.

(8) A kiválasztási folyamatban és a támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a kiválasztási folyamattal kapcsolatos tevékenysége megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy a 4. § szerinti összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, valamint arról, hogy a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott minősített adatot, üzleti titkot megőrzi.

31. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságokkal együttműködve a Keretmegállapodásban és a támogatási megállapodásban nevesített támogatási intézkedést határozhat meg.

(2) A nevesített támogatási intézkedés kiválasztására a 16. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott általános pályázati útmutatóban meghatározott eltérésekkel.

32. § A program keretében megvalósítandó tevékenységek kiválasztására a 16. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a pályázati felhívásban vagy az általános pályázati útmutatóban meghatározott eltérésekkel.

33. § (1) A közreműködő szervezet a 30. § (3) bekezdése szerint megküldi a támogatást igénylőnek a svájci hatóságok által a támogatásban részesülő projekt, vagy program vonatkozásában meghozott támogatási döntést. A támogatást igénylőnek 10 munkanapon belül vissza kell küldenie a támogatási döntésre adott választ a közreműködő szervezet részére. Ha a támogatást igénylő a támogatási döntésben meghatározott határidőn belül nem válaszol, a támogatási döntés érvénytelen. A közreműködő szervezet haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Irányító Hatóságot a támogatást igénylő támogatási döntésre adott válaszáról, valamint a válaszadásra nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság kezdeményezi a svájci hatóságoknál a támogatási megállapodás megkötését a támogatást igénylő támogatási döntés elfogadásáról szóló nyilatkozatának kézhezvételét követően.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság felel a támogatási megállapodás tervezetének elkészítéséért a svájci hatóságok által biztosított minta alapján. A Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok arra törekednek, hogy a támogatási megállapodás tervezetét a támogatási intézkedés svájci hatóságok általi végleges jóváhagyását követő 2 hónapon belül véglegesítsék. A Nemzeti Irányító Hatóság törekedik arra, hogy a megállapodás tervezetét a második körös pályázattal együtt a svájci hatóságok részére, de legkésőbb a második körös pályázat benyújtását követő 1 hónapon belül benyújtsa.

(4) A svájci hatóságok és a Nemzeti Irányító Hatóság, szükség esetén további szerződő felekkel támogatási megállapodást kötnek, amely rögzíti a támogatás igénybevételének pontos szabályait, a támogatási intézkedés végrehajtásának feltételeit, időtartamát, a költségvetését, a felek jogait és kötelezettségeit.

(5) A támogatási megállapodás megkötése után a közreműködő szervezet előkészíti a végrehajtási megállapodást a pályázati felhívás, a benyújtott pályázat, a támogatási döntés és a támogatást igénylő további szakmai információi alapján.

34. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság és a közreműködő szervezet támogatási szerződést köt, amely rögzíti a Nemzeti Irányító Hatóság által delegált feladatokat, valamint a felek jogait és kötelezettségeit.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság és a közreműködő szervezet a hazai informatikai rendszer vonatkozásában a technikai támogatás és a programmenedzsment források terhére külön támogatási szerződést köt.

35. § (1) A támogatási megállapodás aláírását követő 40 munkanapon belül végrehajtási megállapodást köt

(2) A végrehajtási megállapodás tartalmazza különösen

(3) A kedvezményezett a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott végrehajtási megállapodás mintát alkalmazza. Az esetleges eltéréseket a Nemzeti Irányító Hatósággal egyeztetni kell.

(4) Ha a kedvezményezett neki felróható okból az (1) bekezdésben megadott határidőn belül a végrehajtási megállapodást nem írja alá, a támogatási döntés visszavonható, a visszavonásról a Nemzeti Irányító Hatóság haladéktalanul tájékoztatja a svájci hatóságokat.

(5) A végrehajtási megállapodás megkötéséhez, vagy – ha a pályázati felhívás lehetővé teszi – legkésőbb az első kifizetési kérelemhez a kedvezményezett benyújtja különösen:

(6) A végrehajtási megállapodás megkötéséhez az (5) bekezdés szerinti dokumentumok ismételt benyújtása nem szükséges, ha azok korábban már benyújtásra kerültek és azok tartalma a befogadásukat követően nem módosult. A kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az (5) bekezdés szerinti dokumentumok tartalma nem változott.

(7) Ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, nem köteles biztosítékot nyújtani

36. § A program operátor és a kedvezményezett a végrehajtási megállapodásban meghatározottak szerint támogatási szerződést köt.

37. § (1) A partnerségben végrehajtott projekt, vagy program esetén partnerségi megállapodást köt

(2) A partnerségi megállapodás tartalmazza különösen

(3) A partnerségi megállapodás angol és magyar nyelvű.

(4) A partnernél felmerült költségek elszámolhatóságára ugyanazok a korlátozások vonatkoznak, mint a kedvezményezettnél felmerült költségek elszámolhatóságára.

(5)¹³⁸

38. § (1) A támogatási intézkedések akkor módosíthatók, ha az alábbi esetek közül legalább az egyik fennáll

(2) Az (1) bekezdés c) pont esetében a támogatási intézkedés keretében megvalósítandó tevékenységek köre csak akkor terjeszthető ki, ha a további tevékenységek relevánsak és összhangban vannak a támogatási intézkedés eredeti célkitűzéseivel. A kiegészítő tevékenységek megvalósítása érdekében a kiegészítő hatásnak jelentősnek kell lennie, a menedzsment többletköltségnek arányosnak kell lennie a kiegészítő hatással, és a kiegészítő tevékenységeket a Keretmegállapodásban meghatározott elszámolhatósági időszak végéig kell megvalósítani.

(3) A kedvezményezett a közreműködő szervezet részére megküldi a támogatási intézkedés módosításának ismertetését és indokolását, amely tartalmazza a támogatási intézkedés költségvetésére, kockázataira, eredményeire gyakorolt várható hatást.

(4) A támogatási intézkedés bármely módosítását először a Nemzeti Irányító Hatóságnak, majd a svájci hatóságoknak előzetesen jóvá kell hagynia, kivéve, ha

(5) Az irányító bizottság jogosult a projekteket módosítani, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

(6) Az irányító bizottság jogosult a programkomponenseket módosítani, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

(7) A programok esetében az irányító bizottság a (6) bekezdéssel összhangban dönthet a programkomponensek megvalósítási időtartamának módosításáról.

(8) Ha egy támogatási intézkedés módosítását nem kell először a Nemzeti Irányító Hatóságnak, majd a svájci hatóságoknak a (4) bekezdéssel összhangban jóváhagynia, a módosítást az irányító bizottság hivatalosan jegyzőkönyvben rögzíti. Ellenkező esetben a módosítás a támogatási megállapodás módosítása útján válik hivatalossá.

(9) Ha a támogatási intézkedés módosítása a (8) bekezdésnek megfelelően az irányító bizottság jegyzőkönyvében kerül rögzítésre, akkor a svájci hatóságok a 73. § szerinti következő visszatérítési kérelemben és a 45. § szerinti következő éves jelentésben értesülnek a módosításról.

(10) A támogatási megállapodás módosítása nélkül további svájci partnereket lehet bevonni.

39. § (1) A kedvezményezett írásban kezdeményezi a végrehajtási megállapodás módosítását, ha

(2) Ha a végrehajtás figyelemmel kísérése során a közreműködő szervezet tudomására jut, hogy az (1) bekezdésben felsorolt esetek valamelyike áll fenn, és a kedvezményezett a végrehajtási megállapodás módosítását nem kezdeményezte, a módosítást a közreműködő szervezet kezdeményezi.

(3) A végrehajtási megállapodás (1) bekezdésben meghatározott módosításának jóváhagyásáról a Nemzeti Irányító Hatóság dönt.

(4) A végrehajtási megállapodás módosításának e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben az adott végrehajtási megállapodás rendelkezései irányadóak.

40. § A módosítási kérelem elutasítása esetén a közreműködő szervezet a kedvezményezettet az elutasítás indokairól írásban tájékoztatja.

41. § (1)¹⁴⁰

(2) A támogatási megállapodás megszüntethető

(3)¹⁴¹ A megszüntetésről szóló értesítés előtt a szerződő felek párbeszédet folytatnak annak biztosítása érdekében, hogy a döntés objektív értékelésen alapuljon.

(4)¹⁴² A szerződő felek közös megegyezéssel döntenek a megszüntetés esetleges következményeiről, amelynél a 46. §, a 98. § és a 102. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

42. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a végrehajtási megállapodástól elállhat, ha

(2) Ha a kedvezményezett a végrehajtási megállapodás megkötését követően beállott bármely körülmény folytán nem képes a végrehajtási megállapodás teljesítésére, elállhat a végrehajtási megállapodástól.

(3) Ha a Nemzeti Irányító Hatóság vagy a kedvezményezett eláll a végrehajtási megállapodástól, tájékoztatja a másik felet az elállás indokairól. Ha a végrehajtási megállapodástól a kedvezményezett eláll, a Nemzeti Irányító Hatóság az elállás tényének tudomásul vételéről értesíti a kedvezményezettet, egyúttal tájékoztatja az elállás jogkövetkezményeiről, valamint a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettségekről.

43. § (1) A projektgazda és a program operátor az alábbi jelentésekben ad részletes tájékoztatást a támogatási intézkedés előrehaladásáról, végrehajtásáról, illetve annak fenntartásáról:

(2) Az éves jelentést, valamint a zárójelentést a svájci hatóságok által meghatározott formában és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

44. § (1) A kedvezményezett az előrehaladási jelentést az adott támogatási szerződés rendelkezései szerint készíti el. Az előrehaladási jelentést a kifizetési kérelemmel együtt kell benyújtani a hitelesítést végző szerv és a teljesítésigazolás kiadására jogosult szervezet részére a jelentéstételi időszakot követő 20 munkanapon belül.

(2) Ha a kedvezményezett a jelentéstételi kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a hitelesítést végző szerv felszólítja jelentéstételi kötelezettségének azonnali teljesítésére.

(3) Ha megállapításra kerül, hogy a kedvezményezett által benyújtott előrehaladási jelentés nem a megfelelő formában készült el vagy hiányos, a hitelesítést végző szerv felszólítja a hiánypótlás 5 munkanapon belül történő teljesítésére.

(4) Ha a kedvezményezett a hitelesítést végző szerv által küldött felszólító levélben foglalt hiánypótlási intézkedéseket nem teljesíti, az érintett előrehaladási jelentés a hiányossággal érintett költség levonását követően kerül jóváhagyásra. A hiányossággal érintett költség kizárólag a soron következő előrehaladási jelentésben szerepeltethető, későbbi előrehaladási jelentésben nem számolható el.

(5) Szabálytalansági eljárás kezdeményezését vonhatja maga után, ha a kedvezményezett nem teljesíti maradéktalanul a (2) vagy a (4) bekezdésben foglaltakat.

(6) Súlyos vagy ismétlődő mulasztás esetén a Nemzeti Irányító Hatóság dönt a támogatás felfüggesztéséről, indokolt esetben a végrehajtási megállapodás megszüntetéséről, és gondoskodik a már kifizetett támogatás kedvezményezettől történő behajtásáról.

(7) A hiánytalan előrehaladási jelentést

(8) Az előrehaladási jelentés jóváhagyását a Nemzeti Irányító Hatóság vagy a program operátor a 62. § (8) bekezdése szerinti kifizetési dokumentációban igazolja.

45. § (1) A projektgazda és a program operátor – a programkomponens operátor adatszolgáltatása alapján – minden naptári évben éves jelentést készít.

(2) Az éves jelentést legkésőbb a jelentéstételi időszak végét követő 1 hónapon belül kell benyújtani a Nemzeti Irányító Hatóság részére.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság az éves jelentéseket legkésőbb a jelentéstételi időszak végét követő 3 hónapon belül továbbítja az illetékes svájci hatóság részére.

(4) A 44. § (2)–(6) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az éves jelentésre.

46. § (1) A projektgazda és a program operátor – a programkomponens operátor adatszolgáltatása alapján – a támogatási intézkedés befejezését követően zárójelentést készít, amelyben beszámol a támogatási intézkedés teljes szakmai és pénzügyi megvalósításáról. A zárójelentés az utolsó előrehaladási jelentéssel együtt képezi a záró kifizetés szakmai alátámasztását. A zárójelentést a kifizetési kérelemmel együtt kell benyújtani a hitelesítést végző szerv és a teljesítésigazolás kiadására jogosult szervezet részére a jelentéstételi időszakot követő 45 munkanapon belül.

(2) A 44. § (2)–(6) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a zárójelentésre.

(3) A zárójelentéseket legkésőbb 6 hónappal a támogatási intézkedés befejezését követően kell benyújtani az illetékes svájci hatóság részére.

47. § A projektgazda és a program operátor – a programkomponens operátor adatszolgáltatása alapján – a támogatási intézkedés befejezését követően a fenntartási időszak alatt évente fenntartási jelentést készít a IX. Fejezet rendelkezései szerint.

48. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok éves ülést tartanak az együttműködési program hatékonyságának biztosítása, az együttműködési programról szóló éves programjelentés megvitatása és jóváhagyása, az elért eredmények és az esetleges kockázatok értékelése, a következő év mérföldköveinek bemutatása, valamint az együttműködési program egészére vonatkozó döntések meghozatala céljából.

(2) Az éves ülést a Nemzeti Irányító Hatóság szervezi meg. A Nemzeti Irányító Hatóság legkésőbb 15 munkanappal az éves ülés előtt benyújtja a napirend tervezetét és a résztvevők listáját a svájci hatóságoknak.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság az éves ülésre további intézményeket és személyeket hívhat meg megfigyelőként a svájci hatóságok egyetértésével.

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság jegyzőkönyvet készít az éves ülésen hozott döntésekről, amelyet az éves ülés napjától számított 15 munkanapon belül benyújt a svájci hatóságok részére jóváhagyásra. A végleges jegyzőkönyvet meg kell küldeni az éves ülésre meghívott valamennyi résztvevőnek.

49. § A Nemzeti Irányító Hatóság az éves ülésre az együttműködési programról éves programjelentést készít, amelyet legkésőbb a jelentéstételi időszakot követő év április 30. napjáig benyújt a svájci hatóságok részére. Az éves programjelentést a Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok az éves ülésen vitatják meg és fogadják el.

50. § (1) A svájci hatóságok által Magyarországnak történő záró visszatérítést követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a kiadásoknak a Keretmegállapodás 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott elszámolhatósági időszakát követő 6 hónapon belül a Nemzeti Irányító Hatóság benyújtja a záró programjelentést a svájci hatóságok részére.

(2) A záró programjelentés a svájci hatóságok által meghatározott mintát követi.

51. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a támogatási intézkedések előrehaladását folyamatosan nyomon követi. A Nemzeti Irányító Hatóság monitoring és értékelési tervet készít a teljes megvalósítási időszakra, amely magában foglalja a tervezett monitoring látogatásokat, valamint az egyes támogatási intézkedések vagy tematikus területek felülvizsgálatát és értékelését. A monitoring és értékelési terv tartalmaz egy a teljes együttműködési programra vonatkozó értékelést is, amelyet a 2026 és a 2028 közötti időszakban kell elvégezni.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság a monitoring és értékelési tervet az együttműködési programról szóló első éves programjelentésben mutatja be.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság az éves programjelentésben tájékoztatja a svájci hatóságokat a monitoring és értékelési terv aktualizálásáról és a terv végrehajtásában elért eredményekről, valamint ismerteti a jelentéstételi időszak alatt elvégzett értékelések összesített eredményeit.

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok közösen állapodnak meg a konkrét támogatási intézkedésekről, amelyeket a befejezést követően nyomon követnek és értékelnek.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság a monitoring tevékenysége keretén belül kockázatelemzésen alapuló monitoring látogatást folytat le. A Nemzeti Irányító Hatóság szükség esetén szakértőket vonhat be a monitoring látogatás lefolytatásába.

(6) A monitoring látogatás lehet tervezett vagy rendkívüli.

(7) A Nemzeti Irányító Hatóság rendkívüli monitoring látogatást végez abban az esetben, ha olyan ok, indok, információ jut a tudomására, amely szükségessé teszi a programmal, vagy projekttel kapcsolatos rendkívüli monitoring tevékenységet.

(8) Monitoring látogatás lefolytatása során a Nemzeti Irányító Hatóság a következő szempontok szerint végzi a tevékenységét:

(9) A monitoring látogatás megállapításait a Nemzeti Irányító Hatóság jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyv tartalmazza a Nemzeti Irányító Hatóság megállapításait, javaslatait, ajánlásait, a kedvezményezett részére előírt esetleges intézkedési tervet.

(10) A monitoring látogatás kedvezőtlen megállapításai esetén a Nemzeti Irányító Hatóság az alábbi intézkedéseket teszi:

(11)¹⁴³ A program operátor a program esetében monitoring tevékenységet végez, amelynek keretén belül kockázatelemzésen alapuló monitoring látogatást folytat le. A program operátor monitoring tevékenységére a (6)–(10) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(12) A svájci hatóságok vagy az általuk kijelölt harmadik fél a támogatási intézkedések ellenőrzése során a végrehajtásban résztvevő szerveknek a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos dokumentumaiba betekinthet.

52. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság biztosítja az együttműködési program vagy a tematikus területek szintjén történő értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat és szakértelmet.

(2) Az értékelést külső szakértők, vagy a Nemzeti Irányító Hatóságtól, az igazoló hatóságtól, a közreműködő szervezettől és a kedvezményezettektől független szervezetek végzik. Az értékelésnek meg kell felelnie az OECD Fejlesztéstámogatási Bizottsága által kiadott nemzetközi szabványoknak.

(3) A svájci hatóság vagy az általuk kijelölt harmadik fél az értékelésben részt vehet, ideértve az együttműködési program, a tematikus területek vagy a programok szintjén megvalósuló értékeléseket is. A részvétel részleteiről a Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok eseti alapon állapodnak meg.

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság az értékelés befejezésétől számított 3 hónapon belül az értékelési jelentéssel együtt benyújtja az értékelésre adott vezetői állásfoglalását a svájci hatóságoknak.

53. § A svájci hatóságok az együttműködési program, a tematikus területek vagy egyes támogatási intézkedések végrehajtása során és azt követően is értékelhetik az intézkedések mikénti végrehajtását. Az együttműködési program végrehajtása során végzett értékelések esetében a Nemzeti Irányító Hatóság biztosítja az értékeléshez szükséges információt és támogatást.

54. § A hitelesítést végző szerv

55. § A hitelesítést végző szerv ellenőrzi, hogy a pályáztatás, a közbeszerzés és a pénzügyi lebonyolítás megfelel

56. § Az együttműködési program keretében megvalósuló programokkal vagy projektekkel összefüggésben a lebonyolításban részt vevők a keletkező dokumentumokat a támogatási intézkedés befejezését követően 10 évig megőrzik.

57. §¹⁴⁴ A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak előirányzat által finanszírozott támogatási intézkedések kiadásait és bevételeit a Nemzeti Irányító Hatóság tervezi meg.

58. §¹⁴⁵ Az NFK a támogatási intézkedések előkészítése és végrehajtása során biztosítja, hogy a kedvezményezettek részére a támogatási összegek kifizetéséhez szükséges összeg rendelkezésre álljon.

59. § (1) A svájci hatóságoktól érkező átutalások fogadására, illetve a szabálytalanul felhasznált vagy a fel nem használt támogatások visszafizetésére az igazoló hatóság által a Magyar Államkincstárban nyitott forint fizetési számla szolgál.

(2)¹⁴⁶ A Nemzeti Irányító Hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlát nyit a Magyar Államkincstárnál, amely minden, az együttműködési program keretében nyújtott támogatás kifizetésére szolgál.

(3) A pénzforgalmi számlák vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

60. § (1) Az együttműködési program keretében megvalósuló projekt esetén a támogatási előleg mértékét a végrehajtási megállapodás határozza meg, amely legfeljebb a projekt teljes támogatásának a 25%-a lehet.

(2) Az együttműködési program keretében megvalósuló program esetén a támogatási előleg mértékét a végrehajtási megállapodás határozza meg, amely legfeljebb a program teljes támogatásának a 25%-a lehet. A Nemzeti Irányító Hatóság egyedi döntése alapján az előleg mértéke legfeljebb 50% lehet.

(3) A program keretében megvalósítandó tevékenységek esetében az előleg mértékét az egyes támogatási szerződések határozzák meg. A programon belül megítélt egyes előlegek együttes összege nem haladhatja meg a program esetén megítélt támogatási előleg mértéke alapján számított előleg összegét.

(4) Technikai támogatás esetén a támogatási előleg mértéke legfeljebb 100% lehet támogatói okirat vagy támogatási szerződésben rögzítettek szerinti ütemezésben.

61. § (1) A hitelesítést végző szervek folyamatba épített ellenőrzést végeznek, amely lehet

(2) A hitelesítést végző szervek eljárásrendet dolgoznak ki és alkalmaznak a folyamatba épített ellenőrzésekre.

(3) A hitelesítési folyamatot a hitelesítést végző szerv határozza meg az e fejezetben leírtak figyelembevételével.

(4) A hitelesítést végző szerv a folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzés és a helyszíni ellenőrzés keretében tartalmi és formai szempontból ellenőrzi a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelmet és az azt alátámasztó dokumentumokat annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeit teljesítette.

(5) A hitelesítést végző szerv a hitelesítési folyamatot – az esetleges hiánypótlással és kiegészítő információ ellenőrzésével együtt – a kifizetési kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül zárja le.

(6) A hitelesítést végző szerv a támogatási szerződés előkészítése, valamint a támogatási intézkedés végrehajtása során meggyőződik arról, hogy a támogatási intézkedéshez szükséges önerő a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően rendelkezésre áll.

62. § (1) A dokumentumalapú ellenőrzés a pénzügyi lebonyolítás során a kedvezményezett által elkészített kifizetési kérelemre és a kifizetési kérelemmel egyidejűleg benyújtott, a támogatási szerződésben előírt alátámasztó dokumentumokra terjed ki.

(2) Az adott elszámolási időszakban felmerült költségek összegét és az igényelt támogatás összegét tartalmazó kifizetési kérelmet a kedvezményezett nyújtja be a hitelesítést végző szerv részére az elszámolási időszak záró dátumát követő 20 munkanapon – zárójelentés esetén 45 munkanapon – belül.

(3) A kifizetési kérelemhez a kedvezményezett mellékeli

(4) A kedvezményezett a kifizetési kérelemben szereplő költségek alapját képező eredeti számlát a támogatási szerződésben meghatározott módon záradékolja.

(5) A kedvezményezett gondoskodik elkülönített számviteli nyilvántartás vezetéséről a megítélt támogatási összeg felhasználásának vonatkozásában.

(6) A dokumentumalapú ellenőrzés keretében a hitelesítést végző szerv tartalmi és formai szempontból ellenőrzi

(7) A dokumentumalapú ellenőrzés eredményét hitelesítési nyilatkozatban kell rögzíteni. A hitelesítési nyilatkozatot a hitelesítést végző szerv a dokumentumalapú ellenőrzés elvégzésére meghatározott határidő lejártát követő 5 munkanapon belül megküldi a kedvezményezettnek.

(8) Projektek és programkomponensek esetén a közreműködő szervezet összeállítja és megküldi a Nemzeti Irányító Hatóság részére az informatikai rendszerben rögzített hitelesített támogatási összeget tartalmazó kifizetési dokumentációt.

(9) A közreműködő szervezet által kiállított kifizetési dokumentáció tanúsítja, hogy

(10) A Nemzeti Irányító Hatóság a közreműködő szervezet által benyújtott kifizetési dokumentáció alapján megvizsgálja a kifizethetőség feltételeinek teljesítését. A Nemzeti Irányító Hatóság a közreműködő szervezetet 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel.

(11) A Nemzeti Irányító Hatóság a hiánytalan kifizetési kérelem vagy kifizetési dokumentáció kézhezvételét követő 5 munkanapon belül intézkedik a jóváhagyott támogatási összeg kifizetéséről.

63. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként a hitelesítést végző szerv a hatáskörébe utalt esetek vonatkozásában kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel helyszíni ellenőrzést végez.

(2)¹⁴⁷ A közreműködő szervezet minden év október 31-ig megküldi a Nemzeti Irányító Hatóság részére a kockázatelemzésen alapuló – programok esetében a program operátor által előzetesen jóváhagyott – következő évi ellenőrzési tervét.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság az ellenőrzési terv kézhezvételétől számított 7 munkanapon belül az ellenőrzési tervet jóváhagyja, vagy módosítási javaslatot tesz a közreműködő szervezet részére.

(4) A közreműködő szervezet a módosítási javaslat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül megküldi a Nemzeti Irányító Hatóság részére a módosított éves ellenőrzési tervet, amelyet a Nemzeti Irányító Hatóság 5 munkanapon belül jóváhagy.

(5)¹⁴⁸

(6) A Nemzeti Irányító Hatóság és a közreműködő szervezet rendkívüli helyszíni ellenőrzést is kezdeményezhet.

(7) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen

(8) A helyszíni ellenőrzések keretében a kifizetési kérelemben szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell az eredeti bizonylatokat, így különösen a kedvezményezett által benyújtott számla-, vagy költségösszesítőben feltüntetett számlákat, a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket és teljesítésigazolásokat, valamint a számlák mellé be nem nyújtott teljesítést, illetve kifizetést igazoló egyéb dokumentumokat.

(9) A kifizetési kérelemben szereplő bizonylatok és alátámasztó dokumentumok ellenőrzése történhet mintavételezéssel, a támogató által előzetesen jóváhagyott mintavételezési módszertan alapján.

(10) A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, rögzítve az ellenőrzés eredményét, valamint szabálytalanság, és hiba gyanújának feltárása esetén a javasolt, illetve megtett intézkedéseket.

64. § (1) A támogatás folyósítására utófinanszírozással vagy szállítói finanszírozással kerül sor.

(2) Támogatás – az előleget kivéve – kizárólag a hitelesítést végző szerv és a teljesítésigazolásra jogosult szerv által jóváhagyott kifizetési kérelem vagy kifizetési dokumentáció alapján folyósítható.

(3) A támogatás terhére elszámolható költségeket, és ezek alapján a kifizetendő támogatás összegét forintban kell megállapítani, ettől eltérően a svájci partnernek kifizetendő támogatás megállapítható svájci frankban is.

(4) Ha a költségek nem forintban merülnek fel, a kedvezményezett a pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes, a kedvezményezett számlavezető bankja által alkalmazott, a tranzakcióhoz tartozó elszámoló árfolyamon, annak hiányában a pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamon azokat forintra átszámítja.

65. § (1) A támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felbontása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást köteles visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség érvényesítése a Nemzeti Irányító Hatóság feladata.

(2) A visszafizetési kötelezettséget a Nemzeti Irányító Hatóság elektronikus formában történő fizetési felszólításban közli a kedvezményezettel.

66. § (1) Ha a Nemzeti Irányító Hatóság a költségvetésből nyújtott támogatást – beleértve a támogatási előleget – részben vagy egészben visszavonja, a kedvezményezett az addig folyósított támogatás visszavonással érintett összegét a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni a fizetési felszólítás közlésétől számított 30 napon belül. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Ha a visszafizetési kötelezettség a Nemzeti Irányító Hatóság érdekkörében felmerült okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

(2) A visszafizetési kötelezettség a Nemzeti Irányító Hatóság döntése alapján részletekben is teljesíthető, ilyen esetben a visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodásban meghatározott részletfizetések száma legfeljebb 12 lehet.

(3) Ha a részletfizetés teljesítése során kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a késedelem időtartamára a Ptk. 6:48. §-a szerinti kamatot köteles fizetni.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervet kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

67. § (1) Ha a kedvezményezettel szemben fennálló követelés kiegyenlítése kompenzáció alkalmazásával csak részben járt eredménnyel, vagy eredménytelen volt és a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségének a visszafizetésre megállapított határidőben nem, vagy csak részben tesz eleget, úgy a támogatási szerződésben meghatározott biztosítékok közül elsődlegesen azt kell érvényesíteni, amellyel a visszakövetelt összeg a leggyorsabban beszedhető. A követelés egyéb biztosítékok érvényesítésével történő beszedését csak ezen eljárás eredménytelensége esetén lehet megkísérelni.

(2) Ha a biztosítékokból a követelés kielégítése nem eredményes, a Nemzeti Irányító Hatóság a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság visszafizetésre kötelezés időpontjában már folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásba bekapcsolódik.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és az adósságrendezési eljárásban az Art. 72. § (3) bekezdés a) pontja szerint az állami adóhatóság jár el hitelezőként a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettségre vonatkozó követelés tekintetében.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság a követeléskezelés lebonyolításával más szervezetet is megbízhat.

68. § (1) A kedvezményezett a visszafizetést a Nemzeti Irányító Hatóság által kezelt előirányzat-felhasználási keretszámlára teljesíti.

(2) A visszakövetelt támogatás – ha az nem rendszerjellegű szabálytalansághoz kapcsolódik – tematikus területen belüli átcsoportosításáról a visszaköveteléssel nem érintett kedvezményezettek javára a Nemzeti Irányító Hatóság dönthet.

69. § (1) Ha a svájci hatóságok visszafizetési kötelezettséget állapítanak meg Magyarországgal szemben és a visszafizetési kötelezettség alapját képező szabálytalanságban érintett összeg behajtása nem lehetséges, akkor a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell az érintett összeget az igazoló hatóság által meghatározott pénzforgalmi számlára és határidőben visszapótolni.

(2) Ha a szabálytalanságban érintett összeget a támogatási intézkedés zárásáig nem sikerült behajtani, a behajtásra tett kísérletek és intézkedések valamennyi dokumentációját legalább az együttműködési program zárását követő 10. év végéig támogatási intézkedésenkénti bontásban meg kell őrizni.

70. § (1) Kis összegű követeléseket – beleértve a pénzügyi zárás jogcímen keletkezett kis értékű követelést – nem kell behajtásra előírni.

(2) A követelés kis összegű, ha annak összege a 100 000 forintot nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeget követelés jogcímenként és támogatási intézkedésenként kell érteni, valamint tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni.

(4) Kis összegű kamatkövetelés csak akkor írható le, ha a tőkekövetelés már teljesült.

(5) Ha a követelés részleges megtérülése után a fennmaradó követelés a fenti szabályok alapján kis összegű, a követelés leírható.

(6) A leírt összeget tőke, kamat és forrás szerinti bontásban kell nyilvántartani.

71. § (1) A biztosíték tárgyai az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdésben meghatározottak lehetnek.

(2) A biztosítékok közül a Nemzeti Irányító Hatóság – a támogatási összeg jogosulatlan felhasználása esetén érvényesítendő – beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást (a továbbiakban: felhatalmazó levél) ír elő első helyen. Ennek keretében a biztosítéknyújtásra kötelezett kedvezményezett – ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik – legkésőbb a támogatási szerződés aláírásával egyidejűleg közli valamennyi fizetési számlájának számlaszámát, és felhatalmazó levél útján felhatalmazást ad valamennyi, jogszabály alapján terhelhető fizetési számlája tekintetében a beszedési megbízás benyújtására. A kedvezményezett bármelyik, beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazással terhelt fizetési számlaszáma megszüntetéséről vagy új fizetési számla megnyitásáról a hitelesítést végző szervet 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja, továbbá az új fizetési számlaszámra vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató által visszaigazolt felhatalmazó levelet a közreműködő szervezet részére átadja. A támogatási szerződésben megjelölt biztosítékok kedvezményezettje a Nemzeti Irányító Hatóság.

(3) Zálogjog biztosítékként történő alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre történő bejegyzés akkor fogadható el, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a költségvetési támogatás összegére.

(4) A támogató a biztosíték tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat alapíthat.

72. § A Nemzeti Irányító Hatóság svájci frankban számol el a svájci hatóságokkal.

73. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a hitelesített költségeket forintban tartalmazó visszatérítési kérelmet és a kifizetett támogatásokról szóló hitelesítési jelentést a január 1. és június 30. közötti elszámolási időszak és a július 1. és december 31. közötti elszámolási időszak vonatkozásában az elszámolási időszakot követő 55 munkanapon belül továbbítja az igazoló hatóságnak.

(2) Az igazoló hatóság a visszatérítési kérelem igazolása során kiegészítő információt kérhet, amelyet a hitelesítést végző szerv, illetve a támogató haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsát.

(3) Az igazoló hatóság a visszatérítési kérelem igazolása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet a hitelesítést végző szervnél, illetve a támogatónál, amelynek kezdeményezéséről az érintett szervezetet előzetesen tájékoztatja.

(4) A hitelesítést végző szerv, illetve a támogató hozzáférést biztosít az igazoló hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére az elektronikus és papír alapon rendelkezésre álló, az igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz.

(5) Az igazoló hatóság a visszatérítési kérelmet ellenőrzés után, szeptember 30-ig, illetve március 31-ig benyújtja a svájci hatóságok részére.

(6) Az igazoló hatóság a záró elszámolási időszakot lefedő visszatérítési kérelmet a záró elszámolási időszakot követő 6 hónapon belül nyújtja be a svájci hatóságok részére.

74. § A svájci hatóságok részére benyújtott visszatérítési kérelmek kizárólag olyan összeget tartalmazhatnak, amely kifizetett és hitelesített költségekből áll, illetve amelyeket előlegigénylések, számlák vagy egyéb, gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatási intézkedés keretében elszámolható költségnek minősülnek.

75. § Az audit hatóság

76. § (1) A rendszerellenőrzések fő célja bizonyosság nyújtása arról, hogy Magyarországon az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyan, a Keretmegállapodásnak és a nemzeti szabályozásoknak megfelelően működnek.

(2) Az ellenőrzések különösen a következőkre terjednek ki:

(3) Az ellenőrzéseket az európai uniós vagy egyéb európai uniós támogatás keretében történő támogatások esetében általánosan alkalmazandó nemzeti rendszerellenőrzési követelményekkel összhangban kell elvégezni. A Nemzeti Irányító Hatóság, a közreműködő szervezet és az igazoló hatóság irányítási és ellenőrzési rendszereit legalább egyszer – a 77. § (3) bekezdésére is figyelemmel – ellenőrizni kell.

(4) Az audit hatóság a hazai jogszabályokkal összhangban, saját költségén további ellenőrzéseket végezhet az együttműködési program vonatkozásában. Az audit hatóság éves ellenőrzési jelentésében tájékoztatja a svájci hatóságokat az ilyen ellenőrzések következtetéseiről és ajánlásairól.

77. § (1) Az audit hatóság vizsgálata kiterjed

(2) A svájci hatóságokkal történt megállapodás alapján kivételes esetekben az audit hatóság az ellenőrzés során külső könyvvizsgálói jelentésekre is támaszkodhat.

(3) A program operátorok irányítási és ellenőrzési rendszerének ellenőrzését a támogatási megállapodás hatálya alá eső, a svájci fél részéről történő első visszatérítés előtt kell elvégezni.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja értelmében a jelentett kiadásokat reprezentatív minta alapján és általános szabályként statisztikai mintavételi módszer alkalmazásával kell ellenőrizni.

(5) Az audit hatóság az ellenőrzést statisztikai mintavétel alapján végzi, de indokolt esetben nem statisztikai mintavételi módszert is alkalmazhat.

78. § (1)¹⁴⁹ Az audit hatóság ellenőrzési stratégiát készít az együttműködési programra. Az audit hatóság az ellenőrzési stratégiát megküldi a Nemzeti Irányító Hatóságnak véleményezésre. Az audit hatóság az ellenőrzési stratégiát a Keretmegállapodás aláírása napjától számított 9 hónapon belül jóváhagyásra benyújtja a svájci hatóságoknak. Az ellenőrzési stratégiát szükség szerint évente aktualizálja, és minden naptári év végéig benyújtja a svájci hatóságoknak, amelyet a svájci hatóságok észrevételt tehetnek.

(2) Az audit hatóság legkésőbb a jelentéstételi időszakot követő év március 31-ig éves auditjelentést nyújt be a svájci hatóságoknak, amely tartalmazza az ellenőrzési stratégiával összhangban elvégzett ellenőrzések megállapításait, valamint a hiányosságok orvoslására hozott intézkedéseket. Az éves auditjelentés felépítésének és tartalmának összhangban kell lennie a svájci hatóságok által meghatározott követelményekkel. Az éves auditjelentéshez csatolni kell az aláírt audit véleményt.

(3) Az éves auditjelentés jelentéstételi időszaka az első jelentés kivételével az előző számviteli év, amely július 1. napjától a következő év június 30. napjáig terjedő időszak. Az első jelentéstételi időszak a Keretmegállapodás aláírásának napjától a következő év június 30. napjáig terjedő időszakra vonatkozik.

(4) A projektgazdák és a program operátorok az éves jelentéseikben tájékoztatást nyújtanak a támogatási intézkedésükkel kapcsolatban a jelentéstételi év során elvégzett valamennyi ellenőrzésről, azok főbb megállapításairól és a feltárt hiányosságokat kezelő esetleges korrekciós intézkedések végrehajtásában elért előrehaladásról.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság az éves programjelentésben tájékoztatást nyújt a svájci hatóságoknak a tárgyévben elvégzett valamennyi ellenőrzésről, azok főbb megállapításairól és a feltárt hiányosságokat kezelő esetleges korrekciós intézkedések végrehajtása terén elért eredményekről.

(6) Az audit hatóság zárónyilatkozatot nyújt be a svájci hatóságoknak a zárójelentés benyújtásával egyidejűleg, amelyben értékeli a zárójelentésekben igényelt záróegyenleg kifizetése iránti kérelem megalapozottságát.

79. § (1) A svájci hatóságok további ellenőrzéseket végezhetnek vagy végeztethetnek, beleértve a beszerzési, az igazságügyi és a pénzügyi ellenőrzéseket, valamint az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékony működésének ellenőrzését.

(2) Az együttműködési program keretében nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzése érdekében nemzetközi ellenőrző szervek, nemzeti ellenőrző szervek és más erre jogosult szervek ellenőrzéseket végezhetnek.

(3) Az igazoló hatóság tényfeltáró vizsgálatot végezhet, és tényfeltáró látogatást tehet a hitelesítést végző szerveknél.

(4) Az együttműködési program végrehajtásában résztvevő szervek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az együttműködési program keretében nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzését minden erre jogosult szerv, illetve általuk meghatalmazott szervezet vagy személy részére – késedelem nélkül – lehetővé teszik. Az együttműködési program végrehajtásában résztvevő szervek vállalják, hogy haladéktalan, teljes, minden korlátozástól mentes hozzáférést biztosítanak az ellenőrzések szempontjából releváns információkhoz, dokumentumokhoz, személyekhez, magáncélú, vagy nyilvános épületekhez és létesítményekhez.

80. § (1) A végrehajtásban részt vevő szervek haladéktalanul tájékoztatják egymást a svájci hatóságok vagy egyéb nemzetközi szervezetek által tervezett külső ellenőrzésekről.

(2) Az ellenőrzött szerv az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jelentés tervezetére készítendő választ, az azzal kapcsolatos hazai álláspontot a Nemzeti Irányító Hatósággal előzetesen egyezteti, valamint a jelentés tervezetét és végleges változatát részére a kézhezvételt követő 5 munkanapon belül megküldi.

(3) Az ellenőrzésekből eredő, költségvetést és pénzügyi jelentést érintő kötelezettségvállalást vagy korrekciós folyamatot az igazoló hatósággal, valamint az államháztartásért felelős miniszterrel előzetesen egyeztetni, az audit hatósággal véleményeztetni kell.

81. § A Nemzeti Irányító Hatóság szabálytalansági eljárásrendet ad ki.

82. § A szabálytalansági ügy elintézésében nem vehet részt

83. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság

(2) A program operátor és a közreműködő szervezet ellen bejelentett szabálytalansági gyanú esetén kizárólag a Nemzeti Irányító Hatóság folytathatja le a szabálytalansági eljárást.

84. § A közreműködő szervezet és a program operátor az adott támogatási intézkedés tekintetében felel

85. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság, a közreműködő szervezet és a program operátor az eljárásában törekszik arra, hogy a szabálytalansággal érintett támogatási intézkedés célja megvalósuljon és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne sérüljön.

(2) A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalanságot a kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha azt más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása eredményezte. A szabálytalanság megállapításával összefüggésben megállapított jogkövetkezmények a kedvezményezettet terhelik.

(3) Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot állapít meg, a megállapításról és az ellenőrzési jelentésben az általa javasolt alkalmazandó jogkövetkezményekről értesíti a Nemzeti Irányító Hatóságot és az igazoló hatóságot. A Nemzeti Irányító Hatóság figyelembe veszi az audit hatóság javaslatát.

(4) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen a Nemzeti Irányító Hatóság az eljárás megindításáról döntött.

(5) A szabálytalansági eljárás a Nemzeti Irányító Hatóság által meghozott szabálytalansági eljárást lezáró döntéssel zárul.

(6) Ha a szabálytalansági eljárást lezáró döntés értelmében a kedvezményezettnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a követeléskezelés szabályai szerint kell eljárni.

(7) A svájci hatóságok a szabálytalanságok megelőzése, felderítése és orvoslása érdekében egyedi és kiegészítő intézkedéseket kérhetnek.

(8) Magyarország felel az együttműködési program keretében megállapított szabálytalanságokból eredő pénzügyi veszteségekért és egyéb károkért.

86. § A Nemzeti Irányító Hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül dönt

87. § A szabálytalansági eljárás megindításáról a Nemzeti Irányító Hatóság az eljárás megindításától számított 5 munkanapon belül – a szabálytalansági gyanú ismertetésével – írásban tájékoztatja a kedvezményezettet.

88. § (1)¹⁵⁰ A szabálytalansági eljárás megindítását követően – szükség esetén – a kedvezményezett a vizsgálat lefolytatásához szükséges további dokumentumok megküldésére hívható fel, továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatása kezdeményezhető. A dokumentumok megküldésének, illetve a helyszíni vizsgálat lefolytatásának időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele. Ha az ügy körülményei lehetővé teszik, a szabálytalanság kivizsgálása során a kedvezményezett részére észrevételei megtételére lehetőséget kell biztosítani. A hazai kedvezményezett észrevételei megtételére rendelkezésére álló időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

(2)¹⁵¹ A szabálytalanság kivizsgálása keretében valamennyi, a szabálytalanság vonatkozásában releváns dokumentumot, körülményt, tényt meg kell vizsgálni, és amennyiben a gyanúval érintett tényállás tisztázása érdekében szükséges, az érintett személyek meghallgathatók.

(3) Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, vagy a szabálytalansági gyanú különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ, a szabálytalansági eljárás külön döntés nélkül felfüggesztésre kerül addig, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatot nem hozott vagy a döntéshez szükséges szakértői vélemény nem készült el. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.

89. § A Nemzeti Irányító Hatóság dönthet a szabálytalansággal érintett támogatási intézkedésekhez kapcsolódó támogatás folyósításának felfüggesztéséről. A támogatás folyósításának felfüggesztése a szabálytalansági eljárás időtartama alatt bármikor lehetséges. A támogatás folyósításának felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn. A Nemzeti Irányító Hatóság a támogatás folyósítás felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet tájékoztatja.

90. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalansági eljárás eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít.

(2) Ha a Nemzeti Irányító Hatóság a 83. § (1) bekezdés b) pontja alapján delegálja a szabálytalanság kivizsgálását, akkor a közreműködő szervezet vagy a program operátor a szabálytalansági eljárás keretében lefolytatott kivizsgálás eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít, és azt megküldi a Nemzeti Irányító Hatóság részére.

91. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján a szabálytalansági eljárást lezáró döntést hoz.

(2) A szabálytalansági eljárás során a döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított 30 munkanapon belül kell meghozni. A Nemzeti Irányító Hatóság vezetője a határidőt, annak eltelte előtt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 munkanappal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról a kedvezményezettet értesíteni kell.

(3) A szabálytalansági eljárás

(4)¹⁵² Szabálytalanság megállapítása esetén a Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalansági eljárásrendben foglaltak szerint

(5) A szabálytalanság megállapítása során a Nemzeti Irányító Hatóság dönt a pénzügyi korrekcióval érintett összeg újra felhasználhatóságáról.

92. § A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalansági eljárást lezáró döntést megküldi papír alapon a kedvezményezettnek a szabálytalansági eljárást lezáró döntés meghozatalától számított 2 munkanapon belül.

93. § A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalanságról tájékoztatja az érintett magyar intézményeket és a svájci hatóságokat az együttműködési programra vonatkozó szabályok szerint.

94. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalansági gyanút vagy a megállapított szabálytalanságot haladéktalanul jelenti a svájci hatóságoknak, ha az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

(2) Minden más esetben a Nemzeti Irányító Hatóság negyedévente, minden negyedév végét követő 2 hónapon belül jelenti az új szabálytalansági gyanút vagy a megállapított szabálytalanságot a svájci hatóságoknak.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságok által biztosított jelentés mintát alkalmazza a szabálytalansági gyanúk vagy a megállapított szabálytalanságok rögzítésére, ideértve a korábban bejelentett szabálytalanságok kivizsgálása és orvoslása terén elért előrehaladást és meghozott intézkedéseket.

(4) Az összes feltárt szabálytalanságra vonatkozó kapcsolódó dokumentumnak rendelkezésre kell állnia a Nemzeti Irányító Hatóságnál. A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságok kérésére tájékoztatást nyújt a szabálytalanságokról.

95. § (1) A Szabályzatban meghatározottakkal és a 42. alcímmel összhangban szabálytalanság esetén a Nemzeti Irányító Hatóság megvizsgálja, hogy szükséges-e az érintett támogatási intézkedés finanszírozásának visszavonása (pénzügyi korrekció). Ha szükséges, a Nemzeti Irányító Hatóság az arányosság elvét alkalmazva, az egyedi körülmények és különösen a feltárt szabálytalanság jellegének és súlyosságának figyelembevételével határozza meg a pénzügyi korrekció összegét.

(2)¹⁵³ A javasolt pénzügyi korrekció alkalmazása előtt a Nemzeti Irányító Hatóság javaslatot tesz a pénzügyi korrekció alkalmazásáról a svájci hatóságoknak. Ha a svájci hatóságok nem értenek egyet a javasolt pénzügyi korrekcióval, párbeszédet kezdeményeznek a Nemzeti Irányító Hatósággal. A pénzügyi korrekcióval kapcsolatos egyeztetési folyamat időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságok megállapításait figyelembe veszi.

(3) Ha a megállapított pénzügyi korrekció összegére eső hozzájárulást a svájci hatóságok már kifizették, a pénzügyi korrekció összegét le kell vonni az érintett támogatási intézkedésre vonatkozó következő visszatérítési kérelemben igényelt összegből. Ha ez nem lehetséges, a Nemzeti Irányító Hatóság a pénzügyi korrekció összegét a pénzügyi korrekcióról szóló döntéstől számított 3 hónapon belül a svájci hatóságoknak visszatéríti.

96. § (1) A Nemzeti Irányító Hatóság olyan panasz- és kifogáskezelési eljárásrendet hoz létre, amely alkalmas a panaszok és kifogások hatékony fogadására, feldolgozására és elbírálására.

(2) A panasz- és kifogáskezelési eljárásra vonatkozó általános és különös szabályok a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott panasz- és kifogáskezelési eljárásrendben kerülnek meghatározásra. A Nemzeti Irányító Hatóság a panasz- és kifogáskezelési eljárásrendet az együttműködési program hivatalos honlapján közzéteszi.

(3) Bárki jogosult panaszt benyújtani a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak, valamint jelen végrehajtási kormányrendelet rendelkezéseinek vélelmezett megsértése esetén a Nemzeti Irányító Hatóság részére.

(4) A panasz benyújtására jogosult személy a panaszt írásban, indoklással köteles benyújtani a Nemzeti Irányító Hatóság részére.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság a panasz beérkezésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálja a panaszt.

97. § (1) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett kifogást nyújthat be, ha a meghozott döntés jogszabálysértő, a pályázati felhívásba vagy a támogatási szerződésbe ütközik. A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a pályázat benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt nyújthat be kifogást a valamely folyamatot vagy részfolyamatot lezáró döntés ellen a Nemzeti Irányító Hatósághoz

(2) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a döntés kézhezvételétől számított 7 munkanapon belül a kifogást írásban, indoklással ellátva nyújtja be a Nemzeti Irányító Hatóság részére.

(3) A Nemzeti Irányító Hatóság a kifogás beérkezésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálja a kifogást.

(4) A Nemzeti Irányító Hatóság a szabálytalansági gyanúkkal vagy a megállapított szabálytalanságokkal kapcsolatos kifogásokat a 94. §-nak megfelelően jelenti a svájci hatóságoknak. A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságok kérésére az összes beérkezett kifogást tartalmazó listát megküldi a svájci hatóságok részére.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság a svájci hatóságok kérésére megvizsgálja a svájci hatóságokhoz beérkezett kifogásokat.

98. § A Nemzeti Irányító Hatóság biztosítja, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos valamennyi dokumentumot a támogatási intézkedés befejezését követő 10 évig megőrizzék a kedvezményezettek, valamint a végrehajtásban részt vevő intézmények.

99. § A program operátor és a projektgazda a program, vagy a projekt fizikai megvalósítását követően a támogatási szerződésben meghatározottak szerint megőrzi a program, vagy a projekt eredményeit fenntartani és fenntartási kötelezettségeit teljesíti a fenntartási időszak alatt.

100. § (1) A program operátor és a projektgazda a program-, vagy a projekttevékenység befejezését követően a fenntartási időszak alatt évente fenntartási jelentést készít a támogatási szerződésben foglaltak szerint.

(2) A fenntartási jelentést a Nemzeti Irányító Hatóság által meghatározott formában, magyar nyelven kell elkészíteni.

(3) A program operátor és a projektgazda a fenntartási jelentést az adott jelentéstételi időszakot követő 30 munkanapon belül nyújtja be a Nemzeti Irányító Hatósághoz.

101. § (1) Ha program operátor vagy a projektgazda a jelentéstételi kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a Nemzeti Irányító Hatóság felszólítja jelentéstételi kötelezettségének legkésőbb 10 munkanapon belül történő teljesítésére.

(2) Ha megállapításra kerül, hogy a program operátor vagy a projektgazda által már benyújtott fenntartási jelentés nem a megfelelő formában készült el vagy hiányos, a Nemzeti Irányító Hatóság felszólítja a hiánypótlás 5 munkanapon belül történő teljesítésére.

(3) Ha a program operátor vagy a projektgazda a kért hiánypótlást nem, vagy csak részben teljesíti a Nemzeti Irányító Hatóság által küldött első felszólító levélben foglaltak alapján, a Nemzeti Irányító Hatóság ismételten felszólítja a kért hiánypótlás 5 munkanapon belül történő teljesítésére.

(4) Ha a program operátor vagy a projektgazda nem teljesíti az (1) vagy a (3) bekezdésben foglaltakat, velük szemben szabálytalansági eljárás indul.

(5) Súlyos vagy ismétlődő mulasztás esetén a Nemzeti Irányító Hatóság dönt a kifizetett támogatásnak a kedvezményezettől történő részleges vagy teljes behajtásáról.

102. § (1) Ha a támogatási megállapodás másként nem rendelkezik, a hozzájárulásból beszerzett eszközök, létesítmények és épületek tekintetében a támogatási intézkedés végrehajtása során és a befejezését követő legalább 5 évig a kedvezményezettet fenntartási kötelezettség terheli. A fenntartási kötelezettség teljesítése körében a Nemzeti Irányító Hatóság ellenőrzi

(2) Eltérő megállapodás hiányában a támogatási szerződés rendelkezik arról, hogy a fenntartási időszak alatt a megszerzett, épített, felújított vagy korszerűsített épületek elidegenítési, rendelkezési és terhelési tilalom alá esnek.

(3) A támogatási intézkedés időtartama alatt a hozzájárulás keretében beszerzett vagyontárgyaknak korlátozások nélkül a támogatási intézkedés hatálya alatt állnak, és a svájci hatóságok előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül nem használhatóak más célra.

(4) A hozzájárulásból finanszírozott vagyontárgyak tulajdonjogával és használatával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a támogatási megállapodás rögzíti vagy a Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok döntenek ezekről a támogatási intézkedés befejezésének időpontjában. A kedvezményezett javasolhatja a vagyontárgyak tulajdonjogának harmadik félre történő átruházását. A Nemzeti Irányító Hatóságnak és a svájci hatóságoknak írásban kell jóváhagyniuk a tulajdonjogok átruházását. Annak a szervezetnek, amelyre a kedvezményezett átruházza a tulajdonjogot, kötelezettséget kell vállalnia az (1) bekezdésben meghatározott fenntartási kötelezettségek teljesítésére.

(5) A hozzájárulás támogatásával végzett tevékenységek eredményeként keletkezett tulajdonjogot – az immateriális javak tulajdonjogát, kapcsolódó jogokat és jogosultságokat is ideértve – a támogatási megállapodás határozza meg.

103. § A fenntartás további részletszabályait a vonatkozó támogatási szerződések és a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott fenntartási útmutató tartalmazzák.

104. § (1) A programmenedzsment forrásból kedvezményezettként a program operátor és a közreműködő szervezet részesülhet.

(2) A támogatási megállapodás tartalmazza a program keretében rendelkezésre álló programmenedzsment forrást.

(3) A végrehajtási megállapodás tartalmazza az (1) bekezdés szerinti forrás igénybevételének részletes szabályait, az elszámolás és a támogatás folyósításának módját.

(4) A támogatási előleg igénybevétele esetén a program operátor és a közreműködő szervezet nem köteles biztosítékot nyújtani.

(5) Ha a program végrehajtása kedvezményezettként a támogatóként eljáró szervezeti egység feladata, a támogatói és kedvezményezetti tevékenység végzését a szervezeti egységen belül funkcionálisan és személyében el kell különíteni.

(6) A végrehajtási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdés szerinti forrás terhére a kedvezményezetteknél felmerülő költségek tekintetében a III–IX. és a XI. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

105. § (1) Az együttműködési program keretében nyújtott technikai támogatás a támogatáselőkészítési alapból és a technikai segítségnyújtási alapból áll.

(2) A technikai támogatásra vonatkozó rendelkezéseket a Svájci Államszövetség és Magyarország közötti tárgyalások útján kell meghatározni.

(3) A technikai támogatási megállapodás mintáját a svájci hatóságok határozzák meg. A Nemzeti Irányító Hatóság és a svájci hatóságok technikai támogatási megállapodást kötnek a támogatáselőkészítési alap és a technikai segítségnyújtási alap létrehozásáról.

(4) A technikai támogatást a Nemzeti Irányító Hatóság kezeli.

(5) A Nemzeti Irányító Hatóság a technikai támogatásról szóló tervet évente egyszer, legkésőbb október végéig benyújtja a svájci hatóságokhoz jóváhagyás céljából, amely tartalmazza a következő évre vonatkozó részletes éves tervet és költségvetést. A Nemzeti Irányító Hatóság az első évben a technikai támogatásról szóló tervet a technikai támogatási megállapodás aláírását követő 1 hónapon belül nyújtja be a svájci hatóságok részére. A Nemzeti Irányító Hatóság igazolja a javasolt kiadások relevanciáját, megfelelőségét és arányosságát.

(6) A technikai támogatásra vonatkozóan nem kell éves jelentést készíteni. A Nemzeti Irányító Hatóság a 43. § (2) bekezdése és a 46. § szerint meghatározott formátumnak és eljárásoknak megfelelően a technikai támogatás zárójelentését benyújtja a svájci hatóságokhoz.

(7) A Nemzeti Irányító Hatóság, mint támogató a technikai segítségnyújtási alap kedvezményezettjeivel támogatási szerződést köt, vagy támogatói okirat kibocsátására kerül sor.

(8) A Nemzeti Irányító Hatóság a technikai támogatás vonatkozásában megkötött megállapodás alapján meghatározza a forrás felhasználására vonatkozó szakmai tartalmat, a költségvetést és az elszámolhatóság szabályait.

(9) A technikai támogatásból származó forrás esetén a hitelesítési tevékenységet a Nemzeti Irányító Hatóság látja el.

(10) A támogatási szerződés vagy támogatói okirat eltérő rendelkezése hiányában a technikai támogatás tekintetében a III–VI. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

106. § (1) A támogatást igénylő a támogatáselőkészítési alap igénybevételével támogatást igényelhet kérelem útján.

(2) A kérelem támogathatóságáról a Nemzeti Irányító Hatóság dönt, amelyet jóváhagyásra benyújt a svájci hatóságokhoz.

(3) A támogatáselőkészítési alapból nyújtandó támogatásra, ha az az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, e rendeletnek az állami támogatási szabályok csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)¹⁵⁴ A Nemzeti Irányító Hatóság és a támogatást igénylő támogatási szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás igénybevételére vonatkozó feltételeket.

107. § (1) A svájci partnerségi alap célja, hogy elérhetővé tegye a svájci szakértelmet a kiválasztott uniós tagállamok számára, előmozdítsa a támogatási intézkedések minőségét és fenntarthatóságát, elősegítse a partnerségeket, és erősítse a Svájci Államszövetség és a kiválasztott uniós tagállamok közötti kétoldalú kapcsolatokat.

(2) A svájci partnerségi alapot a Svájci Államszövetség kezeli.

(3) A svájci partnerségi alapból a támogatást igénylők kérelem útján részesülhetnek.

108. § (1) A kutatás és innováció program esetén e kormányrendeletben meghatározott közreműködő szervezet által ellátandó feladatokat a végrehajtási megállapodásban rögzítettek szerint a program operátor is elláthatja.

(2) A kutatás és innováció program végrehajtása eltérhet a III., a IV. és a VI. Fejezetben rögzített rendelkezésektől.

109. § A mikrovállalkozások és a kis- és középvállalkozók finanszírozása projekt végrehajtása eltérhet a III., a IV. és a VI. Fejezetben rögzített rendelkezésektől.

110. § Ha a kedvezményezett állami támogatásban részesül, az állami támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrzi.

111. § (1)¹⁵⁵ A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet és a 2012/21/EU bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hozható meg.

(3) A pályázati felhívás és az egyedi döntés az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó szabályoknál a kedvezményezett szempontjából szigorúbb szabályokat is megállapíthat.

112. § (1)¹⁵⁶ Nem ítélhető meg támogatás

(2)¹⁵⁷

(3)¹⁵⁸ Nem ítélhető meg támogatás

113. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás – az 52., 59., 60., 70. és 74. alcím szerinti állami támogatás kivételével – csak akkor nyújtható, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(2)¹⁵⁹ Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségekre kizárólag az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.

(3)¹⁶⁰

114. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti állami támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Az e rendelet szerinti állami támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3) Az egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás mértéke nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(4)¹⁶¹ Az 52., 72. és 74. alcím szerinti, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

115. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha az állami támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(2) A több részletben kifizetett állami támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

116. § (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha az állami támogatás támogatástartalma

(2) Az Atr. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a közszolgáltatásért járó ellentételezés mértéke meghaladja a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint megállapított összeget.

117. § (1)¹⁸² A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 49–71. és 74. alcím hatálya alá tartozó, halászati állami támogatás és elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, egyéb esetben a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az Atr. 18/A–18/D. §-a határozza meg.

118. §¹⁸³ E rendelet alapján

119. § (1)¹⁸⁵ A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló induló beruházásnak minősüljön.

(2)¹⁸⁶ Nagyvállalkozás által megvalósított, a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás által megvalósított, a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3)¹⁸⁷ Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben új tevékenységgel vagy termékkel történő bővítését eredményező induló beruházáshoz támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott, könyv szerinti értékét.

120. § (1)¹⁸⁸ A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy, ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3)¹⁸⁹ Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a kedvezményezett állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4)¹⁹⁰ A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át állami forrástól mentes saját forrásból vagy külső finanszírozás igénybevételével biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(5)¹⁹¹ A kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás üzembe helyezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

121. § Nem nyújtható támogatás

122. § (1)¹⁹⁶ A támogatás maximális támogatási intenzitása az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra.

(2)¹⁹⁷ A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor, valamint a támogatási döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozástípus feltételeinek.

(3)¹⁹⁸ A támogatás maximális támogatási intenzitása nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott módszer alapján határozandó meg.

(4)¹⁹⁹ Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységet valósít meg.

(5)²⁰⁰ Ha a (4) bekezdés szerinti összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

123. § (1) A támogatás keretében elszámolható

(2)²⁰¹ Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

(3)²⁰² A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszközök és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

(7)²⁰⁷ Nem minősül elszámolható költségnek

(8)²⁰⁸ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(9)²⁰⁹ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

124. § (1)²¹⁰

(2)²¹¹

(3)²¹²

(4)²¹³

(5) Nem minősül elszámolható költségnek

(6) A 123. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

(7) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

125. §²¹⁵ (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el, azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

126. §²¹⁶ (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállítóhelyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költsége számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

127. §²¹⁷ (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) támogatási program keretében azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás (ezen alcím alkalmazásában: kedvezményezett) részére nyújtható, amely

(2) Azon kedvezményezett esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az (1) bekezdés a) pontja és az e) pont eb) alpontja szerinti ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

(3) Ezen alcím keretében támogatás pénzügyi közvetítőn keresztül nem nyújtható.

128. §²¹⁸ (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel nyújtása esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.

129. §²¹⁹ (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás nyújtása esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

(3) A kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.

130. §²²⁰ Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, adókedvezmény, adómentesség, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

131. § (1)²²¹ A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 128–130. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásakor.

(2)²²² Innovatív kisvállalkozás esetén a 128–130. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

132. § (1)²²³ A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható, beleértve a Horizont 2020 keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében kiválósági pecsét minőségi védjegyben részesült kutatás-fejlesztési projekteket, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projekteket és a társfinanszírozott partnerség létrehozására irányuló projekteket is.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

133. § (1)²²⁵ Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(2) A 132. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

(3)²²⁸ A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek – a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdés harmadik mondatában foglalt követelmény sérelme nélkül – egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének legfeljebb 20%-át.

(4)²²⁹ A 132. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

134. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

(2)²³¹ A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

(3)²³² Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4)²³³ Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (6) bekezdésben foglaltak szerint

(5)²³⁴ A támogatási intenzitás a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

(6)²³⁵ Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás

135. §²³⁶ (1) Az innovációs klaszterhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a klaszter tulajdonosának beruházási támogatásként nyújtható.

(2) Ha a tulajdonos és az üzemeltető nem azonos, az innovációs klaszter üzemeltetője kizárólag jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások konzorciuma lehet.

(3) A tulajdonos, az üzemeltető, illetve a konzorcium tagjai minden esetben kötelesek a tulajdonosi, üzemeltetői és használati tevékenységek költségeiről és bevételeiről elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni.

(4) A klaszter irodaterületének, létesítményeinek és tevékenységeinek több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. A klaszter beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat, a túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(5) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért szokásos piaci árat kell fizetni, azzal, hogy annak hiányában a költségeket és az észszerű nyereséget magában foglaló árat kell felszámítani.

136. §²³⁷ (1) Támogatás az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtható, melynek keretében a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 15 százalékponttal növelhető az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen található innovációs klaszter esetén.

138. § (1)²³⁹ A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3)²⁴² Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 220 ezer eurónak megfelelő forintösszeget.

139. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(3)²⁴⁶ Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során hatékony együttműködést folytat kis- és középvállalkozással és, ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.

140. § (1) A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(2) A támogatott projektnek az érintett ágazat vagy alágazat valamennyi vállalkozása szempontjából jelentőséggel kell bírnia.

(3) A támogatás kizárólag a kutatási és tudásközvetítő szervezet részére nyújtható azzal, hogy a támogatás nem foglalhat magában halászati- vagy akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalkozás részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást.

(4) A támogatás keretében a 133. § (2) bekezdése szerinti költségek számolhatók el.

(5) A támogatott projekt megkezdése előtt közzé kell tenni az interneten

(6) A támogatott projekt eredményeit – a projekt befejezésének időpontjától vagy az eredmény bekövetkezésétől számított – 5 éven keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

141. § (1)²⁴⁷ A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez nem nyújtható.

(2)²⁴⁸ A támogatás keretében elszámolható

(3)²⁴⁹ A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető

(4)²⁵⁰

(5)²⁵¹

142. § (1)²⁵² A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb 12 hónap bérköltsége, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén a felvételt követő legfeljebb 24 hónap bérköltsége számolható el.

(2)²⁵³

(3) Ha a foglalkoztatási időszak a hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 12 hónapnál, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapnál rövidebb, a támogatást időarányosan csökkenteni kell.

(4) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásnál a foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie a felvételt megelőző 12 hónap átlagához viszonyítva.

(5) A foglalkoztatottak számának nettó növekedése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely önkéntes kilépés, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén.

(6) A hátrányos helyzetű munkavállaló az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak, a munkaszerződésnek vagy a vállalkozásra nézve kötelező kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.

(7)²⁵⁴ A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

143. § (1)²⁵⁶ A hátrányos helyzetű munkavállaló segítésének költségeit ellentételező támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy

(2)²⁵⁷

(3) A segítségnyújtás keretében azon tevékenységek támogathatóak, amelyek

(4)²⁵⁹ A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

144. §²⁶¹ (1) A dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és megszüntetését célzó támogatást is (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás), akkor nyújtható, ha az nem tartozik a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36a–36b. és 38–48. cikke hatálya alá.

(2) Nem nyújtható támogatás a fosszilis üzemanyagot – a földgázt is beleértve – felhasználó berendezésekbe, gépekbe és ipari termelési létesítményekbe történő beruházásokra.

(3) A (2) bekezdésben foglalt előírás nem érinti annak lehetőségét, hogy meglévő létesítményben végrehajtott, annak környezetvédelmi szintjét javító kiegészítő alkatrészek telepítésére irányuló beruházás támogatásban részesüljön, amennyiben az nem eredményezi a termelési kapacitás bővítését vagy a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb mértékű fogyasztását.

(4) Nem nyújtható a közvetlen kibocsátáscsökkentést vagy -elkerülést célzó beruházáshoz támogatás, amennyiben a beruházás kizárólag a szén-dioxid kibocsátás egyik ágazatból másikba való áthelyezését eredményezi.

(5) Nem nyújtható támogatás, ha a támogatott beruházást kizárólag azért hajtják végre, hogy a vállalkozás megfeleljen a hatályos uniós szabványoknak.

(6) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogént felhasználó berendezésekre és gépekre, valamint a hidrogént szállító infrastruktúrába történő beruházásokra.

(7) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogénből származó tüzelőanyagot használó berendezésekbe és gépekbe történő beruházásra, amennyiben a tüzelőanyag energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

(8) Támogatás nyújtható megújuló hidrogénnek nem minősülő, villamos energiából előállított hidrogént termelő vagy felhasználó létesítményekre, berendezésekre és gépekre, illetve ilyen hidrogént szállító dedikált energetikai infrastruktúrába történő beruházásokhoz, amennyiben az előállított, felhasznált vagy szállított hidrogén a beruházás teljes élettartama alatt a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 94 g CO₂e/MJ üzemanyag-referenciához viszonyítva legalább 70%-kal csökkenti. A teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarításának meghatározása során a hidrogén előállításához felhasznált villamos energia előállításához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást azon ajánlattételi övezet marginális termelőegysége alapján kell megállapítani, ahol az elektrolizátor a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban található, amikor az elektrolizátor a hálózatról fogyaszt áramot.

(9) Támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás

(10) A (9) bekezdéstől eltérően azon projektek esetén, amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogént, hulladékhőt vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai infrastruktúrához kapcsolódnak, vagy azt magukban foglalják, továbbá amelyek a (6)–(8) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy szén-dioxiddal kapcsolatos energetikai infrastruktúrával való összeköttetést biztosítják, a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastruktúralánc egyéb résztvevőjének tevékenységéből is eredhet.

(11) Támogatás nyújtható szén-dioxid leválasztásra és szállításra, amennyiben

144/A. §²⁶² (1) A támogatás keretében a beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

144/B. §²⁶³ (1) A 144/A. § (1) bekezdésétől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a teljes beruházási költség keretében nem számolhatók el a tároló létesítmények építésének vagy korszerűsítésének költségei, a megújuló hidrogén és hidrogén tárolására szolgáló, a 144. § (8) bekezdése szerint létesítmények kivételével.

144/C. §²⁶⁴ A 144. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén kizárólag a szén-dioxid-leválasztásnak a valamely szén-dioxid-kibocsátó létesítményre (ipari létesítményre vagy erőműre) történő alkalmazásából, vagy a szén-dioxidnak a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztásából, vagy a leválasztott szén-dioxid-kibocsátás tárolási pufferkapacitásából és szállításából eredő beruházási többletköltségek számolhatók el.

144/D. §²⁶⁵ (1) A 144/A. § (1) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.

(2) A 144/A–144/D. § esetén nem számolhatók el a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.

144/E. §²⁶⁶ (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a támogatási intenzitás nem haladhatja meg

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti támogatási intenzitások

(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

(5) A 144/A–144/C. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek és a beruházás működési eredményének különbségéig is nyújtható. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen szükséges levonni, és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával a támogatást nyújtónak utólagosan ellenőrizni kell.

(6) A 144/D. § (1) bekezdése szerinti esetben az (1)–(3) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.

146/A. § (1) Az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható, amely

(2) Amennyiben a támogatás hidrogéntöltő infrastruktúrára irányul, a kedvezményezettnek kötelezettséget kell vállalni arra, hogy a támogatással érintett hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag megújuló hidrogént szolgáltat.

(3) Nem nyújtható támogatás a kikötői elektromos- és hidrogéntöltő infrastruktúrára irányuló beruházásokhoz.

146/B. § (1) Amennyiben az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra a támogatás kedvezményezettjétől eltérő felhasználók számára is nyíltan hozzáférhető, a támogatás kizárólag a nyilvánosan és – többek között a díjak, az azonosítási és fizetési módok, továbbá az egyéb használati feltételek tekintetében – megkülönböztetésmentesen hozzáférhető elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatás kedvezményezettjétől eltérő felhasználóknak szokásos piaci díjat kell fizetni az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra használatáért.

(3) Az elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrák azon üzemeltetői, amelyek infrastruktúrájukon szerződésen alapuló fizetést kínálnak vagy tesznek lehetővé, nem tehetnek különbséget a mobilitási szolgáltatók között, különösen kedvezményes hozzáférési feltételek alkalmazásával vagy nem objektív indokokon alapuló árdifferenciálással.

(4) A támogatott elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy egyéb módon harmadik félre bízni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

(5) Amennyiben a támogatás olyan elektromos töltőinfrastruktúra kiépítésére irányul, mely lehetővé teszi a 22 kW vagy annál kisebb kimenő teljesítményű villamos energia szállítását, abban az esetben az infrastruktúrának alkalmasnak kell lennie az intelligens töltési funkciókra.

146/C. § (1) A nyilvánosan hozzáférhető elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott támogatás szükségességét a támogatási intézkedés hatálybalépésének időpontjában 1 évnél nem régebbi előzetes nyilvános konzultáció eredménye vagy független piaci tanulmány alapján kell alátámasztani.

(2) Az előzetes nyilvános konzultációnak vagy a független piaci tanulmánynak a támogatással érintett infrastruktúrával azonos kategóriába tartozó – így különösen elektromos töltőinfrastruktúra esetében normál vagy nagy teljesítményű – infrastruktúrákra kell vonatkoznia.

(3) A nyilvánosan hozzáférhető infrastruktúrákhoz támogatás akkor nyújtható, ha az (1) bekezdés szerinti előzetes nyilvános konzultáció vagy független piaci tanulmány azt állapítja meg, hogy kereskedelmi feltételek mellett ilyen beruházás a támogatási intézkedés hatálybalépésétől számított 3 éven belül valószínűsíthetően nem valósulna meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előzetes nyilvános konzultáció lefolytatására vagy független piaci tanulmány beszerzésére vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni a nyilvánosan nem hozzáférhető elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére, korszerűsítésére vagy bővítésére irányuló beruházások esetén.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően a közúti járműveket kiszolgáló elektromos- vagy hidrogéntöltő infrastruktúra támogatásának szükségességét vélelmezni kell, ahol

146/D. § (1) A támogatás keretében a 146/A. § (1) bekezdése szerinti infrastruktúra építésének, telepítésének, korszerűsítésének vagy bővítésének költségei számolhatók el, így különösen

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltő infrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.

146/E. § (1) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

(2) Amennyiben a támogatás odaítélésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül kerül sor, a támogatás kizárólag támogatási program alapján nyújtható.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

(5) Az egy adott vállalkozásnak nyújtott támogatás nem haladhatja meg az érintett támogatási program teljes költségvetésének 40%-át.

146/F. § (1) A tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzéséhez, valamint járművek utólagos átalakításához beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

(2) A támogatás keretében elszámolható

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti elszámolható költségek a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű és egy azonos kategóriájú, a már hatályos uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű beszerzésére irányuló beruházás költségeinek különbözete, melyet támogatás hiányában szereztek volna be.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költségek a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű és egy azonos kategóriájú, a már hatályos vonatkozó uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű lízingelése nettó jelenértékének különbözete, melyet támogatás hiányában lízingeltek volna.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a jármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő működési költségeket – ideértve az energiaköltségeket, biztosítási költségeket és karbantartási költségeket –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

146/G. § (1) A támogatás olyan, a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján nyújtható, amely esetén

(2) Amennyiben a támogatás odaítélésére az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a támogatás odaítélésére versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül kerül sor, a támogatás támogatási program alapján nyújtható.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.

(5) A (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

(6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is nyújtható olyan vállalkozás részére, amely nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes beszerzési eljárást követően szárazföldi, vasúti vagy vízi személyszállítási közszolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést kötött, kizárólag a közszolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatás nyújtására használt tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzéséhez.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át, mely kibocsátásmentes járművek esetében további 10 százalékponttal növelhető.

148. § (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiamegtakarítást eredményező beruházáshoz nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás támogatható, feltéve, hogy a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották.

(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában

(5) A (4) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,

(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

(7) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul és nincs olyan kevésbé energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.

(8) A (4) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.

(9) A (4)–(8) bekezdés esetén nem számolhatók el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.

148/A. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

(4) A 148. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1)–(2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.

150/A. § (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energiahatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható

(3) Nem nyújtható támogatás

(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, amennyiben

(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.

(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.

150/B. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(2) A 150/A. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége számolható el, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

150/C. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.

150/D. § (1) Az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések megkötésének elősegítéséhez nyújtható.

(2) A támogatásban végső kedvezményezettként az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 9. pontja szerinti energiahatékonysági szolgáltatónak minősülő kis- és középvállalkozások és kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozások részesülhetnek.

(3) A támogatás energiahatékonysági szolgáltatónak energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtott előresorolt kölcsön vagy kezességvállalás, illetve a támogatott szolgáltató finanszírozását célzó pénzügyi termék formájában nyújtható.

(4) Az energiahatékonysági szolgáltatónak nyújtott kölcsön vagy kezességvállalás futamideje nem haladhatja meg a 10 évet.

(5) Ha a támogatást előresorolt kölcsön formájában nyújtják, a kereskedelmi hitelfinanszírozási szolgáltatók társbefektetésének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az alapul szolgáló energiahatékonysági szerződések portfóliója értékének 30%-a, és az energiahatékonysági szolgáltató általi visszafizetés mértékének legalább a kölcsön névértékével kell megegyeznie.

(6) Ha a támogatást kezességvállalás formájában nyújtják, a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön tőkeösszegének 80%-át, és a veszteségeket a hitelintézetnek és az államnak arányosan és azonos feltételek mellett kell viselnie. A garantált összeg arányosan csökken oly módon, hogy a kezességvállalás soha ne fedezzen többet a kintlévő kölcsön 80%-ánál.

(7) A teljes kintlévő finanszírozás névértéke energiahatékonysági szolgáltatónként nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

152. §²⁷⁹ (1) A megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított berendezéshez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamos energiatermelésre irányuló beruházáshoz.

(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez (ideértve a hőtárolást is) nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt is) és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 116. § (1) bekezdés 14. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.

(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló hidrogént tároló létesítményeket is.

(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújuló energiatermelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújuló energiatermelő egységek együttes kapacitását.

(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti hő- és villamosenergia külön-külön történő termeléséhez képest összességében primerenergia-megtakarítást eredményeznek.

(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében a 2021/221/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.

(10) Megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén nyújtható.

153. §²⁸⁰ (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § (2) bekezdés 119. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

156. §²⁸³ (1) Az energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiahatékony vagy azzá váló távfűtési, illetve távhűtési rendszerek – ideértve a hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítményeket, az elosztóhálózatokat és a hőenergia-tárolást is –kiépítéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.

(2) Amennyiben a távfűtési, illetve távhűtési rendszer az elosztóhálózat támogatott munkálatainak eredményeképpen még nem válik teljes mértékben energiahatékonnyá, annak elérése érdekében a támogatásban részesülő hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítményekre irányuló további korszerűsítéseket kell elvégezni, amelyeket az elosztóhálózaton végzett támogatott munkálatok megkezdésétől számított 3 éven belül meg kell kezdeni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek keretében támogatás nyújtható

(4) A (3) bekezdés b) pontja esetén

(5) A (3) bekezdés c) pontja szerint támogatás kizárólag olyan földgázzal működő termelő létesítményhez nyújtható, amely esetében a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.

(6) A (3) bekezdés d) pontja esetén támogatás akkor nyújtható, ha

(7) A (3) bekezdés c) pontja kivételével nem nyújtható támogatás fosszilis tüzelőanyaggal működő termelő létesítmény kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez.

157. §²⁸⁴ (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(3) A támogatási intenzitás

(4) A (2) bekezdéstől eltérően, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.

(5) Amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.

159. § (1)²⁸⁷ Az erőforrás-hatékonyságra és körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2)–(5) bekezdés szerinti beruházásokhoz nyújtható.

(2)²⁸⁸ Támogatás nyújtható erőforrás-hatékonyságot javító beruházáshoz, amennyiben

(3)²⁸⁹ Támogatás nyújtható a kedvezményezett által termelt olyan hulladék megelőzésére, csökkentésére vagy a kedvezményezett vagy harmadik fél által termelt olyan hulladék újrahasználatra való előkészítésére, szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozására irányuló beruházáshoz, amennyiben a beruházás hiányában

(4)²⁹⁰ Támogatás nyújtható a kedvezményezett vagy harmadik fél által termelt olyan egyéb termékek vagy anyagok összegyűjtésére, válogatására, szennyeződésmentesítésére, előkezelésére és kezelésére irányuló beruházáshoz, amennyiben ezen termékeket vagy anyagokat egyébként nem használnák fel, vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon hasznosítanák.

(5)²⁹¹ Támogatás nyújtható hulladék elkülönített gyűjtésére és válogatására irányuló beruházáshoz újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás érdekében.

(6)²⁹² A (2) bekezdés a) pontja esetén

(7)²⁹³

(8)²⁹⁴

159/A. §²⁹⁵ (1) Nem nyújtható támogatás

(2) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, ha a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották és befejezték.

159/B. §²⁹⁶ (1) A támogatás keretében a támogatott beruházás teljes költségének és a támogatás hiányában megvalósítandó – egy kevésbé környezetbarát projektet vagy tevékenységet célzó – alternatív forgatókönyv költségeinek különbsége számolható el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában alternatív forgatókönyv

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben az alternatív forgatókönyvnek

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.

(6) Az (5) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

160. § (1)²⁹⁷ Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.

(2)²⁹⁸ Nem nyújtható támogatás

(3)²⁹⁹ A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatás következtében

(4)³⁰⁰

(5)³⁰¹

(6)³⁰²

160/A. §³⁰³ (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.

161. § (1) A környezetvédelmi és energetikai tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerint támogatható beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányhoz vagy tanácsadási szolgáltatáshoz – ideértve az energetikai auditot is – nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, kötelezően előírt energiaaudithoz, ide nem értve a kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaauditot.

(3) A támogatás nyújtásának nem feltétele, hogy a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerinti beruházások a támogatott környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás megállapításainak megfelelően valósuljanak meg.

(4) A támogatás keretében elszámolható

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60%-át.

(6) A támogatási intenzitás

164. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

165. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

166. § (1)³⁰⁷ Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2)³⁰⁸ A támogatás odaítélése során bármely három évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3)³⁰⁹ Az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4)³¹⁰ Az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet alapján nyújtott általános csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatással az adott bizottsági rendeletben alkalmazandó legmagasabb felső határig halmozható.

(5)³¹¹ A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés alkalmazásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(6)³¹² A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(7)³¹³

(8)³¹⁴

167. §³¹⁵ (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett – ide nem értve a szárazföldi közlekedést biztosító vállalkozásokat – részére nyújtható, amennyiben

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege a megbízás időszaka alatt változik, az éves összeg a megbízási időtartamra tervezett támogatás éves összegeinek átlagával egyezik meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves támogatási maximum nem vonatkozik

(4) A közszolgáltatási megbízás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet, kivéve, ha kedvezményezett olyan jelentős beruházásra kényszerül, amely az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban nem amortizálható tíz év alatt.

(5) A kedvezményezett egy vagy több aktussal kerül megbízásra az adott közszolgáltatás biztosítására, amely magában foglalja

(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(7) Ha a kedvezményezett a (6) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves támogatás összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő évre, azzal, hogy azt le kell vonni az arra az évre fizetendő támogatás összegéből.

(8) A támogatást nyújtó a megbízás időtartama alatt legalább 3 évente, valamint a megbízás lejártakor ellenőrzi, hogy a kedvezményezett nem részesült túlkompenzációban.

(9) Amennyiben a kedvezményezett a közszolgáltatás mellett más tevékenységet is végez, a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi tevékenységétől elkülönítve kell kimutatnia, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt.

(10) Ha a közszolgáltatási megbízás időtartama alatt a jelen alcímben foglalt feltételek nem teljesülnek, a támogatást nyújtó az Atr. 7. §-a alapján köteles a támogatást bejelenteni az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

168. §³¹⁶ (1) A kis- és középvállalkozások pénzügyi forráshoz juttatása érdekében kockázatfinanszírozási célú befektetés támogatási program formájában, közvetlenül az állam által vagy megbízott félen (a továbbiakban együttesen: támogatást nyújtó) keresztül, egy vagy több pénzügyi közvetítő igénybevételével hajtható végre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási program keretében

(3) A támogatható vállalkozások olyan, tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozások, amelyek az első kockázatfinanszírozási célú befektetés biztosításakor

(4) Amennyiben a támogatható vállalkozás esetében a támogathatóság a (3) bekezdés b) vagy c) pontja alapján kerül meghatározásra, kizárólag az így meghatározott időszak vehető figyelembe az ugyanazon vállalkozásba történő további befektetések esetén.

(5) Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek egy másik vállalkozást felvásároltak, a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti támogathatósági időszak a felvásárolt vállalkozás működését is magában foglalja, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a támogatható vállalkozás által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevétel kevesebb mint 10%-a.

(6) Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek összefonódás útján jöttek létre, a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti támogathatósági időszak az összefonódott vállalkozások működését is magában foglalja, kivéve azt az összefonódásban részt vevő vállalkozást, melynek árbevétele kevesebb, mint az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel 10%-a.

(7) Ha a (3) bekezdés b) pontját olyan támogatható vállalkozások esetében alkalmazzák, amelyeket nem kell bejegyezni, a támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

(8) Amennyiben a támogatható vállalkozás új gazdasági tevékenysége keretében

169. §³¹⁷ (1) A támogatható vállalkozásokba történő befektetés első kockázatfinanszírozási célú befektetésként vagy kiegészítő befektetésként nyújtható sajáttőke-befektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek ötvözete formájában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetések teljes kintlévő összege több forrásból végrehajtott befektetés esetén sem haladhatja meg támogatható vállalkozásonként a 16,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) A (2) bekezdés szerinti maximális befektetési összeg kiszámítása során

(4) Kezességvállalás esetén, a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a támogatható vállalkozás számára nyújtott, alapul szolgáló kölcsön 80%-át.

(5) Sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetében a kockázatfinanszírozási intézkedés csak akkor fedezhet kiváltási tőkét, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a támogatható vállalkozásba történő befektetések valamennyi fordulójában legalább 50%-nak megfelelő új tőkét is bevonnak.

(6) A támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetésre – akár a 168. § (3) bekezdés b)–c) pontja szerinti támogathatósági időszak eltelte után is – akkor kerülhet sor, amennyiben

170. §³¹⁸ (1) A pénzügyi közvetítőknek nyújtott, a 168. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás

(2) Az állami befektető – ideértve a megbízott felet is –, valamint a magánbefektetők, a pénzügyi közvetítők vagy az alapkezelők között kockázat-nyereség megosztási rendszer kerül kialakításra.

(3) Kezességvállalástól eltérő formájú befektetés esetén az aszimmetrikus nyereségrészesedést előnyben kell részesíteni a potenciális veszteségekkel szembeni védelemhez képest.

(4) Amennyiben az állami befektető és a magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a kockázatfinanszírozási célú befektetés 25%-ára kell korlátozni.

(5) A kezességvállalás formájú befektetés esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot, a támogatást nyújtót terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várható veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a nem várható veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem várható veszteségeket fedező részére piaci kezességvállalási díjat fizet.

(6) Amennyiben a pénzügyi közvetítőnek nyújtott hozzájárulás az (1) bekezdés a) pontja szerinti saját tőke és kvázi-sajáttőke formáját ölti, a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásainak és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható likviditáskezelési célra.

(7) A támogatható vállalkozásokba saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában befektetést biztosító intézkedések esetén a pénzügyi közvetítő számára nyújtott hozzájárulásnak a pénzügyi közvetítők vagy a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje

(8) A (7) bekezdésben meghatározott összesített magánbefektetői részvételi arány elérése céljából nem vehető figyelembe a 651/2014/EU bizottsági rendelet 21a. cikke szerinti adóösztönzők formájában kockázatfinanszírozási támogatásban részesülő független magánbefektetők által nyújtott finanszírozás.

(9) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánbefektetői részvételi arány

(10) Amennyiben a befektetést a 168. § (3) bekezdésében és a 169. § (6) bekezdésében említettek szerint különböző fejlődési szakaszokban tartó támogatható vállalkozásoknak pénzügyi közvetítőn keresztül nyújtják, a pénzügyi közvetítőnek olyan magánbefektetői részvételi arányt kell elérnie, amely legalább az alapul szolgáló portfólióban lévő egyes befektetések volumenén alapuló súlyozott átlagnak felel meg, és a minimális részvételi arányoknak a (7) és (9) bekezdésben említett befektetésekre való alkalmazásából adódik, kivéve, ha a független magánbefektetők számára előírt részvétel a támogatható vállalkozások szintjén teljesül.

171. §³¹⁹ (1) A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A kiválasztás során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban kerültek bejegyzésre vagy telepedtek le. A pénzügyi közvetítőkkel és alapkezelőkkel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott, és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.

(2) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők kiválasztására irányuló eljárás célja a 170. § (2)–(5) bekezdése szerinti kockázat-nyereség megosztási rendszerek kialakítása és az (5)–(6) bekezdés szerinti nyereségorientált döntések megalapozása.

(3) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők kiválasztására irányuló eljárásnak a tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon kell alapulnia.

(4) Olyan pénzügyi közvetítő és alapkezelő kerülhet kiválasztásra, amelyet az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hoztak létre.

(5) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők a támogatható vállalkozásoknak kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtására vonatkozó befektetési döntéseiket nyereségorientált módon kell meghozniuk.

(6) Az (5) bekezdésben szereplő feltételek teljesítése érdekében

(7) A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket üzleti alapon kell irányítani.

(8) A (7) bekezdésben szereplő feltétel teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítő és – a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően – az alapkezelő

(9) Olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedés esetében, melynél a támogatható vállalkozások részére a befektetés kezességvállalás, kölcsön vagy adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés formájában történik, a pénzügyi közvetítőnek olyan befektetéseket kell megvalósítania, amelyek a jelen alcím szerinti befektetés elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósulnának meg.

(10) A (9) bekezdésben szereplő feltétel teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy a támogatható vállalkozások a finanszírozási volumen növekedése, a portfóliók kockázatának emelkedése, illetve a fedezeti követelmények, a kezességvállalási díjak vagy a kamatlábak csökkentése révén a legnagyobb mértékben részesülnek valamennyi előnyből.

172. §³²⁰ (1) A 168. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítő kis- és középvállalkozások részére a (2)–(4) bekezdés szerinti feltételekkel nyújtható kockázatfinanszírozási célú befektetés, amennyiben a 168–171. §-ban foglalt feltételek – a 168. § (3) bekezdése, a 169. § (2) és (6) bekezdése, a 170. § (7) bekezdése, illetve a 170. § (10) bekezdése kivételével – teljesülnek.