2022. évi LVII. törvény

1. § (1) E törvény alkalmazásában sportingatlan

(2) E törvény alkalmazásában sportcélú ingatlan a Kormány egyedi határozatával kizárólag a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti közfeladatok ellátása céljából ekként minősített, nem a magyar állam tulajdonában álló ingatlan, vagy ingatlan tulajdoni hányad.

(3) A (2) bekezdés szerinti minősítést az ingatlan tulajdonosának kérelmére a sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért felelős miniszter kezdeményezi abban az esetben, ha álláspontja szerint a sportcélú ingatlan működéséhez kiemelt közérdek fűződik, és azon a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti közfeladatok ellátása más módon nem biztosítható.

2. § (1) A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által a sportingatlanokkal összefüggésben végzett alábbi, valamint a sportcélú ingatlanokkal összefüggésben végzett a)–c) pont szerinti feladatok – a Sporttv. 49. § b), c), i) és j) pontjában foglaltakra tekintettel – közfeladatnak minősülnek:

(2) Az Ügynökség az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok megvalósítását a sportingatlanok és a 2022. december 31-én a Nemzeti Sportközpontok (a továbbiakban: NSK) mint országos szakmúzeum fenntartójának vagyonkezelésében lévő, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti ingóságok tekintetében, a 4. § szerinti tulajdonosi joggyakorlóként látja el.

(3) Az Ügynökség az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti közfeladatok megvalósítását a sportcélú ingatlanok tekintetében az Ügynökség és a sportcélú ingatlan tulajdonosa közötti, üzemeltetési, hasznosítási szerződés vagy együttműködési megállapodás alapján látja el.

(4) Az Ügynökség az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok megvalósítása során az állam javára és nevében jár el.

(5) Az Ügynökség részére az (1) bekezdés szerinti közfeladat ellátásával összefüggő működési költségek finanszírozásához szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(6) Amennyiben a (2) bekezdés szerint az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő ingóságok tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38/C. §-ában foglalt rendelkezés alapján a kultúráért felelős miniszter vagyonkezelőt jelöl ki, akkor a vagyonkezelési szerződést a kijelölt személy vagy szervezet az Ügynökséggel köti meg.

(7) Az Ügynökség feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe.

3. § (1) Az Ügynökség feladatait a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NSÜ Zrt.) látja el.

(2) Az NSÜ Zrt. a 2. § (4) bekezdése szerint az állam javára és nevében végzett tevékenysége során teljes személyes költség- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.

(3) Az Ügynökség a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerinti külön kezelt intézménynek minősül.

4. § (1) E törvény erejénél fogva 2023. január 1. napjával az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti sportingatlanok, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) szerinti önálló ingatlanok tartozékaival, alkotórészeivel és azokon, azokban található, állami tulajdonú vagyonelemekkel együtt, az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti sportingatlanok tekintetében a Sporttv. 76/B. § (1a) bekezdésében megjelölt ingó vagyonelemeket is figyelembe véve.

(2) E törvény erejénél fogva az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerül az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti sportingatlan, az Inytv. szerinti önálló ingatlanok esetén azok tartozékaival, alkotórészeivel és az azokon található, állami tulajdonú ingó vagyonelemekkel együtt.

(2a)³ Az Ügynökség közfeladatainak megvalósítása során – mint az állami tulajdonba kerülő vagyonelemek leendő tulajdonosi joggyakorlója – tulajdonjog megszerzésére irányuló szerződést köthet. Az Ügynökség jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására a sportingatlanon annak az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülését követően megvalósult beszerzés vagy beruházás megvalósításával összefüggésben létrejött, vagy – bármely jogcímen – az állam javára megszerzett ingó vagyonelemek és immateriális javak tekintetében is.

(2b)⁴ Az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása e törvény erejénél fogva változatlan feltételekkel kiterjed mindazon vagyonelemre, amely a tulajdonosi joggyakorlásában álló vagyonból bármely módon – így különösen kitermelés, bontás, megosztás útján – újonnan jön létre, feltéve hogy az újonnan létrejövő vagyonelem és a tulajdonosi joggyakorlásában álló vagyonelem tulajdonosa megegyezik.

(3)⁵ Az Ügynökség a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogának átruházására, továbbá arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására nem jogosult.

(4) Az állam kizárólagos tulajdonában álló és az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanon a tulajdonosi joggyakorlás időtartama alatt a más törvény szerinti állami építési beruházás értékhatárát el nem érő beruházás következtében létrejött új felépítmény e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos tulajdonába és az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerül.

(5) Az NSÜ Zrt. által az Ügynökség 5. § (1) bekezdése szerint elkülönített gazdálkodása keretében beszerzett ingóság és immateriális jószág e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos tulajdonába és az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerül.

5. § (1) Az NSÜ Zrt. az Ügynökségként az állam javára és nevében végzett, e törvényben meghatározott feladataiból eredő gazdálkodását elkülöníti a saját gazdálkodásától.

(2) Az Ügynökség állam javára és nevében végzett tevékenysége során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben – az államháztartás központi alrendszerére – előírt gazdálkodási szabályokat kell alkalmazni a (3)–(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(3) Az Ügynökség az állam nevében vállalt kötelezettségeiből eredő, valamint a működéséhez és tevékenységéhez kapcsolódó kifizetéseit, továbbá az állam javára és nevében beszedett költségvetési bevételeket kizárólag az e célra létrehozott központi kezelésű előirányzatokon számolja el a (4) bekezdés szerint.

(4) A központi költségvetésről szóló törvény az NSÜ Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorló szerv költségvetési fejezetében elkülönítetten tartalmazza az Ügynökség állam javára és nevében végzett feladatainak költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait.

(4a)⁶ Az Ügynökség mint kedvezményezett számára biztosított európai uniós forrásból származó költségvetési támogatásokat a (4) bekezdés szerinti központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. A bevételi előirányzatok javára elszámolandó európai uniós forrásból származó költségvetési bevételek összegével a (4) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv az Ügynökség (3) bekezdés szerinti, közfeladat ellátását szolgáló kiadási előirányzatait megemelheti.

(5) A (4) bekezdés szerinti fejezet irányító szerve az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a költségvetési évben a fejezet (4) bekezdés szerinti részének címrendjét kiegészítheti az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(6) A (4) bekezdés szerinti fejezet irányító szerve – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a (3) bekezdés szerinti kiadási előirányzattal rendelkező előirányzatok között azok költségvetési éven belül keletkező megtakarítása terhére átcsoportosíthat az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(7) Amennyiben az Ügynökség a közfeladata ellátása keretében végzett tevékenységéhez kapcsolódó tervezett költségvetési bevételt meghaladó többletbevételt számol el, akkor a (4) bekezdés szerinti fejezet irányító szerve a többletbevétel összegével az Ügynökség közfeladat ellátását szolgáló kiadási előirányzatot megemelheti az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével.

(8) Az Ügynökség az állam javára és nevében végzett feladataiból eredő műveletek hatásainak elkülönített nyilvántartásban történő könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet előírásai szerint teljesíti.

(9)⁷ Az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 5. sorában meghatározott ingatlan vagy abban található helyiség hasznosítása során a versenyeztetés az állami vagyonról szóló törvény alapján mellőzhető, ha a használó a Sporttv. szerinti feladatokat ellátó vagy abban közreműködő szervezet.

6. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 17–19. § 2023. január 1-jén lép hatályba.

7. § (1) A vagyonkezelőnek (a továbbiakban: a korábbi vagyonkezelő) az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázatban szereplő önálló ingatlanokon, valamint azok tartozékain, alkotórészein és az azokon, azokban található állami tulajdonú vagyonelemeken 2022. december 30-án fennálló vagyonkezelői joga a törvény erejénél fogva 2022. december 31. napjával megszűnik. Az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban szereplő ingatlanok – az Inytv. szerinti önálló ingatlanok tartozékaival, alkotórészeivel együtt – és az azokon, azokban található, állami tulajdonú vagyonelemek tekintetében nem jön létre az Áht. 11/B. § (2) bekezdése szerinti vagyonkezelői jog, azzal, hogy 2023. január 1-jén a 4. § (1) bekezdése szerint azok az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.

(2) Az NSK 2022. december 31. napjával megszűnik.

(3) 2023. január 1-jétől az NSÜ Zrt. látja el

(4) A Feladatok átvételének határideje – a folyamatos működés biztosítása érdekében – 2022. december 31. napja.

(5) A Feladatok átadás-átvétele a korábbi vagyonkezelővel és a korábbi tulajdonossal szemben fennálló követeléseket nem teszik lejárttá, és arra való hivatkozással az NSÜ Zrt.-vel szemben szerződésszegésre alapított igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(6) Az NSÜ Zrt. a Feladatokkal összefüggően jogutódként

(7) A Feladatokhoz kapcsolódó jogviszonyok, valamint mindezekhez kapcsolódó valamennyi jog és kötelezettség tekintetében 2023. január 1-jétől az NSÜ Zrt. a korábbi vagyonkezelő és a korábbi tulajdonos jogutódja, amelyhez harmadik fél hozzájárulása nem szükséges. Ezzel egyidejűleg a jogutódlásról a jogviszonyokban részes feleket értesíteni kell.

(8) Az Ügynökség jogelőd szervezeteinek megszűnése miatt az e szervezetek által – a megszűnésükre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint – átutalt, költségvetési bevételként elszámolandó pénzeszközöket kizárólag a 2. § (1) bekezdésében foglalt közfeladatok ellátására kell felhasználni. A jogelőd szervezetek megszűnéséből származó költségvetési bevételeket 2023. évben az 5. § (3) bekezdése szerinti előirányzatokon kell elszámolni azzal, hogy e bevételek e törvény erejénél fogva az 5. § (7) bekezdése szerinti többletbevételnek minősülnek.

(9)⁸ Az Ügynökség nem köteles helytállni az Ügynökség közfeladataihoz kapcsolódó és jogelőd szervezetei által létesített támogatási jogviszonyok lezárása következtében keletkezett kötelezettségekért.

8. § A Feladatok átadás-átvétele kiterjed különösen

9. § (1) A Feladatokat és az azokhoz kapcsolódó egyes segítő, támogató feladatokat ellátó foglalkoztatottak tekintetében a munkáltató 2023. január 1-jétől az NSÜ Zrt., a munkáltatói jogkör gyakorlója az NSÜ Zrt. vezérigazgatója.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás alapján a 2022. december 31. napján a korábbi vagyonkezelőnél és a korábbi tulajdonosnál fennálló,

(3) A munkáltató személyében bekövetkező változás a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartamának határozatlan vagy határozott idejű, valamint a munkaidő teljes vagy részmunkaidős jellegén nem változtat.

(4) Ha a munkáltató személyében bekövetkező változással érintett foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor kikötött próbaidő időtartama 2022. december 31. napjáig nem telik le, a próbaidő a jogviszony létesítésekor kikötött időtartamig áll fenn.

(5) A munkáltató személyében bekövetkező változással érintett, az NSÜ Zrt.-nél továbbfoglalkoztatott személyek munkáltatói kölcsönei vonatkozásában az NSÜ Zrt. a korábbi vagyonkezelő, a korábbi tulajdonos jogutódja.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében az NSÜ Zrt. az állami adó- és vámhatóság felé fennálló, a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adataira vonatkozó jelentéstételi és változásbejelentési kötelezettségének 2023. január 15-éig tehet eleget.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A−25/C. §-ában, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 36–40. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

10. § (1) A 2022. december 31-én folyamatban lévő, a Feladatok ellátása érdekében indított vagy előkészítés alatt álló közbeszerzési, beszerzési eljárásokban a korábbi vagyonkezelő és a korábbi tulajdonos – mint ajánlatkérő, vagy érintett szervezet – helyébe 2023. január 1. napjával az NSÜ Zrt. lép.

(2) A Feladatok ellátásával összefüggő, a korábbi vagyonkezelő és a korábbi tulajdonos javára kiadott hatósági engedélyek jogosultjának 2023. január 1-jétől az NSÜ Zrt. minősül. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az NSÜ Zrt. kezdeményezi.

11. § (1) A Feladatokhoz használt tárgyi eszközökkel – ideértve az informatikai- és telekommunikációs eszközöket is – kapcsolatos jogok és kötelezettségek jogosultja és kötelezettje 2023. január 1-jétől az NSÜ Zrt.

(2) A Feladatok közül a korábbi vagyonkezelő által ellátott feladatok ellátásához szükséges vagyonelemeket a korábbi vagyonkezelő 2022. december 31. napján az MNV Zrt. részére átadja a vagyonelemekre vonatkozó tételes nyilvántartási adatokat és értékeket tartalmazó egyeztetett kimutatásokkal együtt. A kimutatások egyeztetését úgy kell végrehajtani, hogy az NSÜ Zrt. a mennyiségi és értékbeni leltárt 2022. december 31. napjáig el tudja készíteni. A vagyonelemeket az MNV Zrt. 2023. január 1. napjával az NSÜ Zrt. részére a 2. § szerinti közfeladat ellátása érdekében átadja és a vagyonelemekre vonatkozó tételes nyilvántartási adatokat és értékeket tartalmazó kimutatásokat 2023. január 15-éig megküldi.

12. § (1) A korábbi vagyonkezelő, valamint a korábbi tulajdonos és az NSÜ Zrt. külön-külön átadás-átvételi eljárást folytat le. Az átadás-átvételi eljárás levezetője az NSÜ Zrt. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben

(2) Az (1) bekezdés szerinti átadás-átvételt, valamint a jegyzőkönyv elkészítését legkésőbb 2022. december 31-ig végre kell hajtani. A jegyzőkönyv aláírására az érintett szervezetek vezetői jogosultak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv felvétele mellett a korábbi vagyonkezelő, valamint a korábbi tulajdonos vezetője vagy általa meghatalmazott személy adja át az átadás-átvétellel érintett feladathoz kapcsolódóan a korábbi vagyonkezelő, valamint az általa ellátott és 2022. december 31-én folyamatban lévő ügyeket az NSÜ Zrt. vezérigazgatójának vagy az általa meghatalmazott személynek.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott átadás-átvétel keretében a korábbi vagyonkezelő, valamint a korábbi tulajdonos tájékoztatást nyújt mindazon tényekről és átadja mindazon okiratokat az NSÜ Zrt.-nek, amelyek 2023. január 1-jétől az NSÜ Zrt.-t megillető jogok és az NSÜ Zrt.-t terhelő kötelezettségek gyakorlásához, továbbá érvényesítéséhez szükségesek.

(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott átadás-átvétel keretében a korábbi vagyonkezelő, valamint a korábbi tulajdonos átadja az őrzésében lévő, a 9. § szerinti, 2022. december 31-én a korábbi vagyonkezelő, valamint a korábbi tulajdonos által foglalkoztatott személyekre vonatkozó személyi anyagokat, vagyon-nyilatkozatokat és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján készített szakvéleményeket.

13. § A 2022. december 31-én az NSK fenntartásában lévő magyar sport országos szakmúzeum 2023. január 1-jén az Ügynökség fenntartásába kerül.