2022. évi LIX. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) módosításának elsődleges célja a kormányzati struktúra átalakításából adódó feladatváltozások, valamint a jelenlegi háborús helyzet okozta munkaerőpiaci kihívások kezelésére vonatkozó gyors beavatkozási képesség megteremtése.

A szabályozás módosítása e cél elérését támogatja.

Az EU-s vállalások, ajánlások tekintetében kiemelendő, hogy a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben meghatározott, és a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról (2021–2030) szóló tanácsi állásfoglalásban (Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására COM/2021/102 final) a magyar Kormány felnőttképzési céljaként elfogadásra került, hogy 2030-ra a felnőttek felnőttképzésben való részvételét jelentősen növeljük.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényhez kapcsolódóan változik az Oktatási és Kulturális Közlöny lap megjelenése; a lap fenntartása korábbi formájában már nem indokolt.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényhez kapcsolódóan jelen törvényjavaslat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) módosítására tekintettel, annak a felügyelet melletti tevékenységre vonatkozó szabályozását pontosítja.

A Bizottság véleménye alapján a magyar Kormány vállalta a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény vonatkozó rendelkezésének olyan tartalmú módosítását, amely a törvény hatályát kiterjeszti egyrészt a jogszabályokon kívüli normatív szabályozó eszközökre, azaz a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szerinti közjogi szervezetszabályozó eszközökre, valamint a jogi szabályozás előkészítésében részt vevő nem minisztériumi szervekre is.

Az Elismerési törvény továbbá a felsőoktatásban szerzett oklevelek esetében is a hazai oklevelekkel azonos jogi hatályt biztosít az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozó állam oklevelei esetében a továbbtanulás szempontjából. Az ehhez kapcsolódó, módosuló szabályozás fokozza hazai felsőoktatásunk nemzetközi vonzerejét. Megteremtődik a megfelelő szabályozási kerete annak, hogy az ide érkező ápoló, az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló, orvos, fogorvos, illetve gyógyszerész a szakképzettségének megfelelő tevékenységet folytathasson.

A törvényjavaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) szakmai tevékenységének, alapfeladatai ellátásának a hatékonyságát támogató rendelkezéseket is magában foglalja.

Az NKE hivatása a közigazgatást, a hon- és rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakemberek képzése, a hon- és rendvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése.

Tekintettel az NKE e komplex – mind a hon- és rendvédelmi, mind a közigazgatási, mind pedig a diplomáciai területen a mindenkori Magyar Állam működéséhez szükséges jövőbeni humánerőforrás hátteret biztosító – feladataira és a Magyarországot körülvevő globális környezet dinamikus változásaiból eredő felsőoktatási igényekre, a gyakorlati szakmai tapasztalatok hallgatóság részére történő átadása, a külföldi szaktekintélyeknek a képzésbe történő bevonása, továbbá a nemzetközi együttműködések kiépítése egyre hangsúlyosabbá válik.

Abból kifolyólag, hogy az NKE sok tekintetben az állami megrendelő számára egyedüli képzési helyként szolgál a nemzeti érdekeket tekintve döntő jelentőségű területeken, a közérdek szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy a tevekénységére vonatkozó jogszabályi környezet a lehető leginkább támogassa alapfeladatai ellátását.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) módosítása értelmében, a felsőoktatási autonómia jelentős kiszélesítésével azok az intézmények, amelyek hatályos akkreditációval rendelkeznek, és amelyek már jelenleg is rendelkeznek alapképzés- és mesterképzés-indítási jogosultsággal, az érintett képzési területeken automatikusan létesíthetnek mesterképzést. A felsőoktatási intézmény a mesterképzés létesítését egy eljárásban kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál. Az adott felsőoktatási intézmény a szak létesítésével egyúttal hároméves szakindítási lehetőséghez is jut. A megváltozott szabályozással a képzés minőségének ellenőrzésére annak megkezdését követő három éven belül kerül sor, amely megfelelő időkeretet biztosít egy működő képzés minőségének vizsgálatára.

A képzés minőségének így kettős biztosítéka lesz, egyrészről a hatályos intézményi akkreditációval rendelkező intézmények szereznek jogosultságot ezen új jogintézmény szerinti szaklétesítésre és szakindításra, másrészről az elindított szakot ex post akkreditáció keretében vizsgálja majd a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.

A nyelvvizsga követelménye, egy adott idegen nyelv ismeretének igazolása számos ponton jelenik meg a felsőoktatási jogban. A nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak, ezért célszerű, ha – a munkaerőpiaci folyamatokat elemző és vizsgáló – felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába kerül a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása.

Ezek a követelmények, illetve jogkövetkezmények az Nftv. módosításával hatályon kívül helyezésre kerülnek, és visszaadva a felsőoktatási intézmények döntési szabadságát a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben írhatnak elő idegen nyelvi követelményeket.

A módosítás a következő további tárgyköröket érinti:

– a magán (ide értve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is), illetve az egyházi fenntartók által fenntartott intézményekben foglalkoztatott oktatókra, kutatókra vonatkozó 70 éves korhatár törlése,

– a Gábor Dénes Főiskola alkalmazott tudományok egyetemként működik 2023. február 1-jétől.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításához kapcsolódóan a törvényjavaslat kiszámíthatóbbá teszi az NKFI Alapból nyújtott támogatások biztosításának rendjét. 2020. január 2-ától a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter alá tartozó, központi hivatalként működő költségvetési szervnek minősül, tehát jelenleg is a kultúráért és innovációért felelős miniszter irányítása alatt működik, így a Programstratégia jóváhagyását is célszerű hatáskörébe utalni.

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) módosítása szükséges más szabályozók változása okán, ugyanis a magyar oktatási rendszer alapvető informatikai támasza az oktatási nyilvántartás, amely számos érdekelttel és más informatikai rendszerekkel áll napi kapcsolatban

A FAR – az Onytv. alapján – az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásai közé tartozik, így az Onytv.-t módosító rendelkezés az Fktv. FAR-ra vonatkozó szabályait érintő változtatásai miatt indokolt.

Az egyes, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat statuáló egyes törvények módosítására azért van szükség, hogy a közfeladatok ellátását szolgáló vagyonjuttatások a hatékonyság elvét jobban szolgálják, és ezáltal az egész felsőoktatási ágazat sikerességét előmozdítsák.

A módosítás révén szintet lép felsőoktatásunk a digitalizáció terén, a képzésről kiállított okiratokat, így az oklevelet, az oklevélmellékletet és a mikrotanúsítványokat kérelemre hitelesített elektronikus másolatban is ki kell állítani, illetve a tanulmányi rendszereknek teljes egészében alkalmassá kell válniuk a digitális oktatásra is.

Az új rendelkezések a foglalkoztatási programokkal kapcsolatosan elkülönített állami pénzalap felnőttképzési célú felhasználásának nevesítésével hozzájárulnak a munkaerőpiaci tendenciákra, kihívásokra megoldást nyújtó kezelési lehetőségek palettájának kiszélesítéséhez.

A tervezet Flt.-t érintő módosítása megteremti a jogalapját annak, hogy a foglalkoztatási alaprész – elnevezésében kiegészülve a „felnőttképzés” kifejezéssel – az Fktv.-ben meghatározott feladatok finanszírozását is lehetővé tegye. Ennek megfelelően a foglalkoztatási és felnőttképzési alaprész felhasználásáért való felelősség vonatkozásában külön nevesíti a foglalkoztatásért felelős minisztert, illetve a felnőttképzésért felelős minisztert, az Flt.-ben, valamint az Fktv.-ben meghatározottak szerint.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényhez kapcsolódóan változik az Oktatási és Kulturális Közlöny lap megjelenése. A lap fenntartása korábbi formájában már nem indokolt, ezért annak megjelenését a javaslat a Hivatalos Értesítőben történő közzétételre változtatja. Az Oktatási és Kulturális Közlöny 2009 januárjától az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjaként működött, s megjelentetését a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, később pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma folytatta.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényhez kapcsolódóan jelen törvényjavaslat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítására tekintettel, annak a felügyelet melletti tevékenységre vonatkozó szabályozását pontosítja.

Az Elismerési törvényben olyan módosításokra kerül sor, amelyek célja, hogy a 2001. évi C. törvény hatálya kiterjedjen a jogszabályokon kívüli normatív szabályozó eszközökre, valamint a jogi szabályozás előkészítésében részt vevő nem minisztériumi szervekre is. Ugyanezt a célt szolgálja a 2001. évi C. törvény 1. § (6) bekezdésében, 60/K. § (1) és (6) bekezdésében, valamint 60/M. § (1) bekezdésében szereplő „jogszabályi” szövegrészeket hatályon kívül helyező rendelkezés.

A módosítás a felsőoktatási mobilitás elősegítése érdekében a felsőoktatásban szerzett oklevelek esetében a törvény rendelkezései alapján a hazai oklevelekkel azonos jogi hatályt biztosít az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozó állam oklevelei esetében a továbbtanulás szempontjából.

A módosuló szabályozás fokozza a hazai felsőoktatásunk nemzetközi vonzerejét, rendelkezései összhangban állnak a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló Tanácsi ajánlással is.

Az egészségügyben végzettek esetében egy új lehetőség biztosítása szükséges: az orvos, fogorvos, illetve gyógyszerész szakképzettségként történő elismerés céljából teljes munkaidőben egy évig vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben, akkreditált egészségügyi szolgáltatónál, illetve akkreditált gyógyszertárban az egészségügyről szóló törvény szerinti felügyelet melletti, a szakképzettségnek megfelelő tevékenységet folytasson: hasonló szabályozás kerül megalkotásra a középfokú végzettségűek esetében is.

Emellett a szövegcserés módosító, illetve hatályon kívül helyező rendelkezések az irányelvnek való megfelelést is szolgálják a 7. § indokolásánál jelzettek szerint.

Az oktatási nyilvántartásról szóló törvény 3. § (3b) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 13. §-a sorolja fel azon jogviszonyokat, melyek keretében az Egyetemen munkakört, illetve vezetői beosztást lehet betölteni. A felsorolásból látható, hogy számos jogviszony lehetséges, melyekre külön jogállási törvények vonatkoznak. Indokolt egyértelművé tenni az NKE tv. és a jogállási törvények viszonyát, melynek értelmében az NKE tv. lex specialis a jogállási törvényekhez képest.

A hazai felsőoktatás keretében a munkaviszony létesítésének a lehetősége kapcsán felhalmozódott tapasztalatok alapján indokolt, hogy – nem kizárólagos jelleggel – e lehetőség az NKE-n is teljes körben biztosított legyen. A tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy ezt a lehetőséget kedvező lenne kiterjeszteni az NKE működésének teljes spektrumára.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. § (2) bekezdés c) pontja szerint közalkalmazotti jogviszony magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személlyel létesíthető.

Az NKE célul tűzte ki az átfogó nemzetköziesítés megvalósítását. A nemzetköziesítés irányába mutató törekvések szükségessé teszik, hogy a Kjt. 20. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott korlát megszűnjön. A gyakorlatban ugyanis számos olyan külföldi szaktekintély foglalkoztatási igénye merül fel, akik nem felelnek meg e követelménynek, azonban közalkalmazottként történő foglalkoztatásuk jelentős előrelépést jelentene az NKE képzési és tudományos működésében, fejlődésében.

Az NKE tv. preambuluma értelmében a magyar felsőoktatási rendszer részeként a közigazgatási, rendészeti és katonai képzést folytató NKE tevékenységének célja a közigazgatást, a hon- és rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakemberek képzése, a hon- és rendvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. Az NKE e speciális és egyedülálló hivatásából kifolyólag kiemelt jelentőséggel bír, hogy az egyetem fenntartója ismerje az egyetem oktatói és kutatói karának összetételét annak érdekében, hogy az NKE által betöltött hivatás stratégiai irányítása és megvalósításának tervezése során az annak legfontosabb feltételéül szolgáló személyi állománnyal részletesen és a szükséges ismeretek birtokában számolni tudjon.

Az NKE tv. 16/E. §-a értelmében lehetővé válik, hogy az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel rendelkező személy – kivételesen, a szenátus döntése alapján – oktatói vagy tanári munkakörben is foglalkoztatható legyen. Ezen, elsősorban oktatói munkakörben foglalkoztatott személyek szakmai életpályája, különösen az államtudomány és a közigazgatás területén szerzett tapasztalataik, támasztják alá a szakok akkreditációja során történő figyelembevételüket. Utóbbi a hallgatók számára biztosítja, hogy képzésük során gyakorlatorientált oktatásban részesüljenek, az elméleti tudást a gyakorlatban való problémamegoldással kiegészítve ismerjék meg. Az oktatók jogalkalmazói szemléletet adnak át a hallgatók számára tapasztalatuknak köszönhetően, mely lehetővé teszi a hallgatóság részére, hogy a munkaerő piacon való elhelyezkedést követően szinte azonnal önálló feladatvégzésre alkalmasak legyenek, ezzel a munkáltatókat és foglalkoztatókat részben mentesítve az elhúzódó betanítási időtől. Ennek előnye, hogy csökkenthető a meglévő alkalmazottak saját munkavégzésük melletti, betanítással és monitoringgal (nyomon követéssel) terhelt többletmunkavégzése és növelhető a frissen diplomázott személyek elhelyezkedésének lehetősége, elhelyezkedésük esetén a munkáltató elégedettsége, ezáltal a munkahelyük megőrzése. Az érintett, kiemelkedő szakértelemmel rendelkező személyi kör szakmai életpályája biztosítja a gyakorlati problémák ismeretét és azok jó megoldásának oktatását.

A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt az NKE tv. 16/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felmentési ok és annak egyes részfeltételei pontosítása, annak érdekében, hogy az az érintett felek, valamint a jogalkalmazó számára ne hordozzon magában jogértelmezési bizonytalanságot.

Az Nftv. 12. § (4) bekezdése értelmében az intézményfejlesztési tervben kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat. Az intézményfejlesztési terv olyan meghatározó stratégiai dokumentum tehát az egyetem tekintetében, amelyben foglalt célkitűzések megvalósítása döntő jelentőséggel bír. Indokolt tehát annak jogszabályi leképezése, hogy munkáltatói személyügyi döntés alapjául szolgálhasson akár az, hogy az intézményfejlesztési terv módosítására figyelemmel a közalkalmazott által végzett tevékenység egyetemi szintű prioritása csökkent, vagy akár az a körülmény, hogy a közalkalmazott által végzett tevékenység a módosított intézményfejlesztési terv szerinti célok megvalósításához nem járul hozzá megfelelő mértékben.

Az NKE-n kiemelt jelentősége van a tisztképzésnek, illetve ennek keretében a hallgatók képzése mellett a nevelésnek és a szocializációnak is. Ebből kifolyólag az NKE közalkalmazottjaival szemben az általánosnál magasabb szintű elvárásokat szükséges támasztani és a jó hírnév, a pozitív társadalmi megítélés védelmét a beiskolázó szervek körére is szükséges kiterjeszteni, továbbá újabb eseteket szükséges megjeleníteni, melyek alapot adhatnak a közalkalmazottak érdemtelenségének megállapítására.

Az Nftv. 32. § (2) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

Az NKE képzési portfóliója indokolja, hogy az Nftv. által meghatározott címmel rendelkező személyek kivételesen és a szenátus ilyen döntése esetén oktatói vagy tanári munkakörben is foglalkoztathatók legyenek, hogy ilyen módon váljanak még inkább bevonhatóvá az egyetem képzési struktúrájába. E megfontolás elsődleges motivációja, hogy a képzések gyakorlati jellegét erősítve szükséges a magas kvalitású és tapasztalatú szakembereknek a korábbiaknál aktívabb bekapcsolódása az NKE képzéseibe. A vonatkozó munkakörre irányadó részletszabályokat az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében lehessen meghatározni. Továbbá az Nftv.-ben meghatározott címzetes egyetemi vagy főiskolai docensi, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanári cím az intézményre vagy az óraadó oktató hivatására utaló, az Nftv.-ben meghatározottól eltérő – az Egyetem szervezeti és működési szabályzatában meghatározott – elnevezéssel is viselhető legyen, ha ezt a lehetőséget az Egyetem szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

Az NKE speciális képzési portfóliója – különös tekintettel a tisztképzésre – számos olyan munkakör igényét veti fel, amely nem illeszthető sem az oktatói, sem a tanári munkakörök kategóriáiba. Ide tartoznak különösen a kiképzési tevékenységet ellátó személyek, akik más felsőoktatási intézményekben nem fordulnak elő. Az NKE tv. fenti kiegészítésével lehetővé válik, hogy az NKE szervezeti és működési szabályzatában ilyen típusú, a felsőoktatásban atipikus munkakörök kerüljenek megállapításra. Figyelemmel a kiképzési feladatok jellegére, a tudományos fokozattal kapcsolatos követelmény esetükben nem értelmezhető, ezért e személyeket az Nftv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti számítás során indokolt figyelmen kívül hagyni.

A Kjt. értelmében a felsőfokú oktatás keretében a nevelő, nevelő-oktató, oktató tevékenységet végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg – ilyen rendelet a közoktatás terén megalkotásra került, azonban a felsőoktatás területén nem. Ebből kifolyólag a törvény tartalmazza, hogy az NKE-n e munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

Az NKE humánerőforrásainak biztosítása, alapfeladatainak ellátása, a gazdaságos működéssel összhangban sok esetben nem indokolja határozatlan idejű státusz létrehozását, azonban a hatályos jogszabályok nagyon szűk lehetőséget adnak közalkalmazotti jogviszonyban történő határozott idejű foglalkoztatásra. A határozott idő létesítéséről a Kjt. rendelkezik és csupán két lehetőséget biztosít határozott idejű jogviszony létesítésére: helyettesítés céljából, illetve meghatározott munka elvégzésére. A határozott idő kiterjesztése közalkalmazotti jogviszonyban amiatt is szükséges és indokolt, mert az Nftv. 29. § (1) bekezdésében és 33. § (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel együtt megkönnyíti az adott oktatói, kutatói munkakörökben történő, pályázat nélküli, határozott időre történő alkalmazást, amely kiemelten fontos, mivel csupán közalkalmazotti jogviszony keretein belül vehető figyelembe a Kjt. által biztosított oktatói, kutatói életpályamodell.

Az NKE magasabb vezetőinek körét – figyelemmel az elmúlt évek tapasztalataira, illetve az intézmény kiemelt nemzetköziesítési törekvéseire – indokolt kiegészíteni a nemzetközi főigazgatói beosztással. A nemzetközi főigazgató feladata az egyetem nemzetközi és nemzetköziesítési tevékenységének stratégiai szintű irányítása, felügyelete.

A rendelkezés alapján az NKE egyoldalú nyilatkozattal csatlakozhat bármely egységes állami beszerzési rendszerhez, és onnan egyoldalú nyilatkozattal távozhat, ide nem értve a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által lefolytatott központi beszerzésekből az egyoldalú nyilatkozattal történő távozást.

A jogrendszer és a jogszabály belső kohézióját biztosító módosítások.

A felsőoktatási autonómia jelentős kiszélesítésével a felsőoktatási intézmények lehetőséget kapnak mesterképzés létesítésére. Az ilyen mesterképzés önálló létesítésére az az intézmény jogosult, amelyet a MAB akkreditált. Azok az intézmények, amelyek már jelenleg is rendelkeznek alap-, és mesterképzés-indítási jogosultsággal, az érintett képzési területeken maguk létesíthetnek mesterképzést.

A hatályos akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézmény a mesterképzések indítására is jogosulttá válik a MAB előzetes véleménye nélkül.

A módosítás a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással megvalósuló és videótartalom-kezelőt is alkalmazó tantárgy esetén sajátos szabályozást állapít meg arra nézve, hogy mely felsőoktatási intézménybe vehető figyelembe.

A magán és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekben szükséges biztosítani, hogy az oktatók és kutatók vonatkozásában eltérhessenek a 70 éves korhatártól. A módosítással lehetőségük lesz az intézményeknek 70 évnél magasabb korhatár megállapítására, így az oktatás, kutatás színvonala tovább emelkedhet és a hallgatók is magasabb szintű oktatásban részesülhetnek.

A törvényjavaslat a felsőoktatási intézmények döntési szabadságát azáltal is bővíti, hogy az Nftv. 32. § (2)–(3) bekezdése szerinti címmel rendelkező oktatók által végezhető tevékenységeket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata állapíthatja meg.

A pedagógusképzés vonzerejének növelése érdekében a két, illetve négy féléves tanárképzés idejét nem kell beszámítani a hallgatói ösztöndíjak támogatási idejébe, ugyanakkor egyes tanári modulokat, krediteket már az alapképzésben tanuló is felvehet.

A felvételi rendszer a felsőoktatási autonómia jelentős kiterjesztésével megújul 2024-től, így a felsőoktatásért felelős miniszter hatásköreit indokolt újraszabályozni.

A felsőoktatás digitalizációjának elősegítése érdekében a felsőoktatási intézmények tanulmányi rendszereinek képesnek kell lenniük közvetlen kommunikációra, adatátadásra.

A hallgató egyes dokumentumait, így az oklevelet, a végbizonyítványt, az oklevélmellékletet, kérésére, elektronikusan is ki kell állítani a hallgató számára.

Az Nftv. 50. §-ának és 51. §-ának kiegészítése révén a felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszeréből a végbizonyítványokról, a záróvizsgákról és a mikrotanúsítványokról közhiteles adatot szolgáltat, erről nyilvántartást vezet, a nyilvántartás alapján a felsőoktatási intézmény a végbizonyítványt megszerző személy kérésére hiteles másolatot is kiállít.

Indokolt továbbá, hogy ne pusztán a hallgató és oktató számára legyen hozzáférhető a kreditátviteli bizottság döntése, hanem a többi felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszere számára is.

A törvényjavaslat megalkotja továbbá a videótartalom-kezelő meghatározását.

Számos, Ukrajnából érkező hallgató magasabb évfolyamon kapcsolódik be a hazai képzésbe. Esetükben indokolt mentesítést adni az alól a szabály alól, amely szerint a magyar oklevélszerzéshez a képzés egyharmadát a magyar felsőoktatási intézményben kell teljesíteni.

Az Nftv. 51. § (1) és (2) bekezdésének módosítása révén kerül ki a felsőoktatási jogból az oklevélszerzéshez szükséges nyelvvizsga-követelmény, ugyanakkor az új 49/A. § révén a törvény a hatályon kívül helyezéssel egy időben előírja, hogy a felsőoktatási intézmény feladata, hogy gondoskodjon az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról és a szaknyelvi ismeretek megfelelő méréséről.

A példaértékű Tanítsunk Magyarországért mentorprogram keretében kerül sor az alap- és középfokú oktatásban, képzésben részt vevő, hátrányos helyzetű tanulók felsőoktatási hallgatók által végzett felzárkóztatására, tehetséggondozására.

A kormányzati struktúraátalakítás miatt szükséges módosítás, amely egyértelműen rögzíti a felsőoktatásért felelős miniszter szakmai irányítási jogkörét a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv, az oktatási hivatal, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős szerv, valamint az oktatási jogok biztosa hivatal felsőoktatással összefüggő tevékenysége felett. Azért szükséges a szakmai irányítási jogkör megjelölése, mivel ezen szervek tevékenysége feletti szakmai irányítás a Statútumrendelet alapján a köznevelésért felelős miniszter jogköre.

Jogtechnikai pontosítás.

Az állam a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga letételéig az általa, illetve közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, valamint egyházi felsőoktatási intézményben is ingyenesen biztosítja.

Indokolt a kulturális és művészeti alkotások terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt elérők számára adományozott Kossuth-díjban részesülteket a művészeti felsőoktatásban az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges kvalifikációval rendelkezőnek minősíteni.

Az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól. A felsőoktatási intézménynek azonban joga van a képzést már megkezdett hallgatók részére olyan idegen szaknyelvi képzést előírni a tanterv részeként, amelyet tudásméréssel zárnak, ennek nyelvi követelményei azonban nem lehetnek szigorúbbak, mint amelyeket korábban az Nftv. vagy a képzési és kimeneti követelmény előírt. Nem lehet előírni ilyen nyelvi képzést annak a hallgatónak, aki a korábban előírt nyelvvizsgával rendelkezik.

A doktori képzés bejutási feltételeként előírt nyelvvizsga helyébe a doktori szabályzat szerinti nyelvismeret kerül [az Nftv. 40. § (6) bekezdésének módosítása], illetve a korábbi szabályokhoz képest, amelyek a két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretét írták elő, a felsőoktatási intézmény maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet a doktori szabályzatban.

A fogyatékossággal élő hallgató a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól mentesülhetett, az új szabályok szerint az előnyben részesítendő kör a mentesítést az idegen szaknyelvi ismeretek tudásmérése, vagy annak egy része, illetve szintje alól kapja meg [az Nftv. 49. § (8) bekezdésének módosítása].

A Gábor Dénes Főiskola eleget tett az Nftv. 9. § (3a) bekezdésében foglalt feltételeknek, így 2023. február 1-jétől alkalmazott tudományok egyetemeként működik tovább.

A pedagógusképzésben részt vevők támogatási idejének számításához szükséges átmeneti rendelkezés.

Szövegpontosító rendelkezések, többek között a felsőoktatás digitalizációjának elősegítésével, valamint a tanév rendjének pontosításával.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

Az új, illetve a pontosításra kerülő értelmező rendelkezések a SARS-CoV-2 veszélyhelyzet alatt megjelenő videótartalmak megfelelő kezelésére, a távoktatás minőségi javítását szolgáló kereteinek meghatározására irányulnak, továbbá a hazai képzési rendszerekben a képző intézmények által használt adatbázisok, képzési informatikai rendszerek egységes szabályozási alapját teremtik meg.

A rendelkezés tartalma a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés kimeneti követelményeit meghatározó programkövetelmény nyilvántartásba vételére, annak módosítására és törlésére, illetve a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályozás Szkt.-ből Fktv.-be történő átemelése azzal a változtatással, hogy a jövőben az ezzel kapcsolatos feladat- és hatáskör címzettje a felnőttképzésért felelős miniszter.

Az alábbi európai uniós ajánlások [A TANÁCS AJÁNLÁSA (2022. június 16.) az egyéni tanulási számlákról (2022/C 243/03), A TANÁCS AJÁNLÁSA az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről {SWD(2021) 367 final}] alapján egyre nagyobb szerepet kapnak a meglévő képességek, kompetenciák, tudásszint megerősítését, kiegészítését szolgáló képzések, illetve egyre inkább jellemző azok hazai oktatási rendszerben való megerősödése, elterjedése. Az Fktv. új rendelkezései – e jelenséghez kapcsolódóan – a mikrotanúsítványok elterjedésének alapját teremti meg.

A felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezés kiegészítése; a támogatott és a képzési hitellel érintett képzések ütemezésére vonatkozó adatszolgáltatás révén is naprakész segítséget nyújt a felnőttképző a képzések hatóság általi nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez.

A rendelkezés beiktatása annak érdekében szükséges, hogy a hatóságnak az ellenőrzést megelőzően – az összeférhetetlenség megelőzése érdekében – megfelelő információ álljon rendelkezésére a kirendelhető felnőttképzési szakértőkről és így kizárhatóvá váljon, hogy a felnőttképzőt érintő engedélyezési folyamat során az előzetes minősítést végzett felnőttképzési szakértőt – ugyanazon intézményt érintően – a hatóság szakértőként rendelje ki.

A rendelkezés pontosítja a felnőttképzőnek a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok vezetésére vonatkozó kötelezettségét érintő szabályozást az Fktv. értelmező rendelkezéseiben szereplő „kontaktóra” fogalmával történő összhang megteremtése érdekében.

Az Fktv. új rendelkezése a képzésben részt vevők érdekeink védelmében megteremti a jogalapját a megtévesztő felnőttképzési hirdetési tartalmakkal szembeni szankció alkalmazásához, azzal, hogy a többi képzési rendszerben használatos elnevezések, tevékenységek elhatárolására vonatkozó szabályozást iktat be.

Az Fktv. új rendelkezése – az Fltv. módosításához kapcsolódóan – kiegészíti, pontosítja a felnőttképzési célú támogatási kör tartalmát, továbbá meghatározza a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap foglalkoztatási és felnőttképzési alaprésze felnőttképzési célú felhasználásával kapcsolatos törvényi szintű szabályokat.

A szabályozás az Fktv. felhatalmazó rendelkezéseinek módosítását, kiegészítését tartalmazza az Flt., az Fktv. és az Szkt. érintett, kapcsolódó módosító rendelkezései miatt.

A rendelkezés a programkövetelményekkel összefüggő feladat- és hatáskör változása miatt a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, módosítása és törlése iránti eljárás kapcsán szükséges, átmeneti rendelkezést tartalmazza.

Kodifikációs pontosítások.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításához kapcsolódóan a törvényjavaslat kiszámíthatóbbá teszi az NKFI Alapból nyújtott támogatások biztosításának rendjét. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2020. január 2-ától a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter alá tartozó, központi hivatalként működő költségvetési szervnek minősül, tehát jelenleg is a kultúráért és innovációért felelős miniszter irányítása alatt működik, így a Programstratégia jóváhagyását is célszerű miniszteri hatáskörbe utalni.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénnyel teremt összhangot a rendelkezés.

A módosítás az „álnevesített formában” fordulat fogalmát pontosítja, illetve szabályozza a KSH és az egyes tárcák részére történő statisztikai adatgyűjtést és adatszolgáltatás.

A jogutód nélkül megszűnt felsőoktatási intézményre által a Felsőoktatási Információs Rendszerbe továbbított adatok pótlására, hibajavítására vonatkozó rendelkezések.

A módosítás az adatok szolgáltatók körét és a felelősségi köröket is pontosítja.

Az adatszolgáltatás jogalapjának a Diákhitel Központ részére történő megteremtése.

A 70–75. § módosításaihoz kapcsolódó szövegpontosítások.

A 70–75. § módosításaihoz kapcsolódó szövegpontosítások.

Az Szkt.-t érintő pontosító, illetve hatályvesztő rendelkezések a programkövetelményekkel összefüggő feladat- és hatáskör változása miatt.

A Soproni Egyetemért Alapítvány közfeladat-ellátásához szükséges, korábbi vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabályok megállapítására kerül sor. A módosítással érintett ingatlanokra a törvény már korábban is kimondta, hogy tulajdonba kell adni azokat. A hatályos szabályozás szerinti valós művelési ágba sorolás nem hajtható végre, ezért szükséges a törvénymódosítás aszerint, hogy lefolytatásra kerülhessen a termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó eljárás, és azt követően történjen meg a tulajdonba adás.

A Széchenyi István Egyetemért Alapítványra (a továbbiakban: Alapítvány) vonatkozó módosítások az Alapítvány további működését segítve, a közérdekű célok megvalósítása céljából a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságban, a TECHTRA Technológiai Transzfer Intézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságban az állam tulajdonában álló részesedés, valamint az Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam üzletrésze vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kerül.

A rendelkezés a jogfolytonosság érdekében a korábbiakban az érintett gazdasági társaságokkal megkötött állami támogatási jogviszonyok fennmaradását határozza meg, azzal, hogy a kapcsolódó támogatási szerződések megfelelő módosításáról a támogató a tulajdonos személyében beállt változást követő hatvanadik nappal intézkedik.

A rendelkezés a vagyonátadás során eljáró minisztert jelöli ki.

Az állam közvetlen tulajdonszerzését követően a ZalaZONE Ipari Park Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságban fennálló állami részesedést is az Alapítvány tulajdonába kell átadni.

A sarkalatossági záradék kibővítése az Alapítványnak átadásra kerülő vagyonelemek tekintetében.

A Széchenyi István Egyetem közfeladat-ellátásához szükséges vagyonjuttatás egy ingatlan kapcsán kerül sor pontosításra. Az egyik ingatlan esetében szükséges a törvényben szereplő tulajdoni hányad módosítása, mivel nem 1/1 arányban, hanem 1/3 arányban volt lehetőség a tulajdonba adásra. Továbbá egyes technológiák (5G, drón, mesterséges intelligencia – MI) alkalmazása és terjesztése, ezek oktatási, tudományos, kutatási feladatok ellátásába történő beépítése, valamint a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája végrehajtására szolgáló célok megvalósítása érdekében fejlesztési és képzési bázis létrehozását tervezi a Széchenyi István Egyetem.

Az Alapítvány részére újonnan juttatott konkrét vagyonelemek mellékletben történő meghatározásával egészül ki a törvény.

A ZalaZONE Ipari Park Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság fennálló állami részesedés időben eltérő átadása miatt szükséges technikai pontosítás.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közfeladat-ellátásához szükséges vagyonjuttatás pontosítása szükséges. Két esetben szükséges pontosítani a törvényt egyes ingatlanokhoz tartozó ingóságok átadására vonatkozó rendelkezéssel. A korábbi szabályozás nem tartalmazta egyértelműen, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 2021. január 31-ei megszüntetését követően az egyetem által átvett feladatok végrehajtásához szükséges ingóságok egyetemi tulajdonba kerülnek. Továbbá az egyetem tulajdonában levő gödöllői uszoda esetében is az ingóságok rendezése a cél. Szükséges a jelzett ingatlan törlése, mivel tulajdonba adására nem kerülhet sor, tekintettel arra, hogy az ingatlan az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján egyetemi tulajdonban van.

A módosítás célja, hogy a MOL – Új Európa Alapítvány közfeladatai pontosításra kerüljenek, és ennek keretében elhagyásra kerüljön a támogatásközvetítői tevékenység fogalma, valamint pontosabban kerüljön meghatározásra a támogatásnyújtási tevékenység formája.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) Az állam által alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és közfeladataik megnevezésű táblázatának módosítása a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány közfeladatainak megjelölése tekintetében.

A módosítás pontosítja a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapításával kapcsolatos részletszabályokat.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem fenntartója, az Egri Főegyházmegye részére átadott korábbi vagyonjuttatás pontosítása szükséges. Az ingóságok átadására eddig nem került sor, amelyre tekintettel e körben az átadás értékét indokolt pontosítani. Ezeken túl technikai pontosítások, illetve törlések (az Egri Főegyházmegye egyes ingatlanok tulajdonba kerüléséről lemondott) javasoltak a 2021. évi XII. törvény 2. mellékletében.

A Debreceni Egyetem közfeladat-ellátásához szükséges, korábbi vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabályok megállapítása. A pontosítást indokolja az eddig is a Debreceni Egyetem vagyonkezelésében álló ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelési jogának törvényi rögzítése. Továbbá több esetben már törvényben szereplő ingatlant érintő rendelkezés kerül pontosításra, így például korábbi vagyonjuttatással érintett ingatlan tekintetében telekmegosztás történt, így indolt a telekmegosztással létrejövő – az egyetemi közfeladataihoz szükséges – ingatlannal kiegészíteni a 2021. évi XIII. törvény 2. mellékletét. Egyetlen új ingatlan vagyonjuttatás, ami belterületen, az egyetem Böszörményi úti Campusán található ingatlan. Ezen kívül a teljes campus egyetemi tulajdonban van. Az 5/A. §-ban foglalt módosítás az 5. § módosítása okán szükséges.

A törvényjavaslat a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány közfeladat-ellátásához szükséges, korábbi vagyonjuttatást egészíti ki. A korábban állattenyésztést végző tangazdaságként funkcionáló ingatlan 32/100 tulajdoni hányada alapítványi tulajdonba került. Indokolt a fennmaradó 68/100 tulajdonba adása is a hatékonyabb hasznosítás és egyetemi oktatási feladatok ellátása érdekében.

A Szegedi Tudományegyetem vagyonkezelésbe adott ingatlanjai tekintetében történő pontosítás.

A Pécsi Tudományegyetem korábbi vagyonjuttatására vonatkozó részletszabályok pontosítása, rendelkezés a kapcsolódó ingóságokról. Az egyetem tulajdonába adott ingatlanhoz kapcsolódó ingóságok tulajdonba adása is szükséges a hatékonyabb közfeladat-ellátás céljából.

A rendelkezés alapján a Fudan Hungary Egyetem kapcsán az Országgyűlés részére szóló beszámoló határnapja 2024. június 30-ára módosul.

Hatályba léptető rendelkezések.

A sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.