62/2022. (II. 28.) Korm. rendelet indokolás
62/2022. (II. 28.) Korm. rendelet indokolás
a Magyar Védelmi Exportügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatairól és a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítéséről szóló 62/2022. (II. 28.) Korm. rendelethez
2022.03.08.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdése alapján és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján az indokolást közzé kell tenni.
A Kormány döntött a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások piacra jutásának előmozdítását célzó és központosított külföldi értékesítését megteremtő, a Magyar Állam 100%-os tulajdonában álló Magyar Védelmi Exportügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Ügynökség) létrehozásáról és egyúttal kijelölte az Ügynökséget arra, hogy a feladatai között valósuljon meg a honvédelmi inkurrencia vagyonelemek hasznosítása. Az Ügynökség feladatainak körében kiemelt jelentőséggel bír a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítésében való közreműködés, a tervezet e körben a 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság kijelölését célozza, valamint a gazdasági társaság az értékesítés alatt folytatott eljárásának részletes szabályait és a szolgáltatást ellentételező díj mértékét és megállapításának módját rögzíti.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2022. január 1. napjától hatályos 39. §-a alapján a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló, a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítésére – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárig – kijelölt, az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság végzi a vagyonkezelő megbízásából, a vagyonkezelő nevében ellátja az ingóságok értékesítésével összefüggő feladatokat, az értékesítési eljárás előkészítését és lefolytatását és e körben az értékesítési eljárás megindítása előtt megállapítja az ingóságok forgalmi értékét az állam érdekeinek figyelembevételével.
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága az átalakulással létrehozott Magyar Védelmi Exportügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságot 2022. január 1-jei hatállyal bejegyezte a cégjegyzékbe.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az általános rendelkezések megállapítják a rendelet hatályát, valamint a honvédelmi célból feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítésére kijelölik az Ügynökséget.
A 2. §-hoz
Értelmező rendelkezések.
A 3. §-hoz
Az Ügynökség alapvető feladatrendszerét ismertető rendelkezés. Az Ügynökség alapvetően a hazai védelmi ipari termékek piacra jutását, megjelenését segíti elő, tanácsadó, konzultatív feladatokat is ellátva.
A 4. §-hoz
A rendelkezés a közreműködői tevékenységgel összefüggő feladatokat részletezi, végigvezetve azokat az értékesítési folyamaton az inkurrenciát keletkeztető HM határozat meghozatalától és közlésétől az adásvétel megtörténtéig. A tervezet rögzíti azon részfeladatokat is, amelyek külön megállapodás alapján képezik részét az Ügynökség közreműködői tevékenységével összefüggő feladatainak.
Az 5. §-hoz
A folyamat során a sikeresség érdekében kiemelten fontos együttműködési kötelezettségek is rögzítésre kerülnek, különös tekintettel az adásvételi szerződés Ügynökség általi előkészítése során annak véleményezési lehetőségére. A kapcsolattartás és információcsere, valamint a közreműködés során történő adatátadás részletes szabályozása, eljárási határidők meghatározása is szükséges az Ügynökség közreműködői tevékenységével összefüggő feladatainak ellátásához. Az Ügynökség közreműködése azzal veszi kezdetét, hogy a honvédelemért felelős miniszter minősítő döntését megküldik számára, amely tulajdonképpen az értékesítésre kijelölésként értelmezhető. A későbbiekben az elektronikus program és adatbázisban való hozzáférés biztosításával lesz ez megvalósítható. Tekintettel arra, hogy a honvédelmi célra feleslegessé minősítés önmagában nem jelenti a piaci értékesítés aktualitását is, lehetőséget kell teremteni mindkét irányban arra, hogy az Ügynökség vagy máskor indítson eljárást a vagyontárgy értékesítésére, azaz a közreműködést visszautasítsa, valamint arra is, hogy korábban kijelölt, értékesítendő vagyontárgy értékesítésére pályáztasson, amennyiben a piaci viszonyok időközben megváltoznak.
A 6. §-hoz
A szakmai együttműködést szabályozó rendelkezések egymás kölcsönös és haladéktalan tájékoztatásáról szólnak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Ügynökség feladatait megfelelően és határidőben tudja elvégezni. Az értékesíteni kívánt vagyontárgyak körének megfelelő tájékoztatás és az értékesíteni kívánt vagyontárgyak megtekintési lehetőségének biztosítása az értékesítési eljárások szempontjából elengedhetetlenek. A vagyontárgyak jellemzően a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) kezelésében és birtokában vannak, valamint az azokhoz tartozó adatok – akár korlátozott forgalmazásról szólóak – is a HM rendelkezésére állnak. A megtekintési lehetőség biztosítása a „potenciális ajánlattevők” részére nyitott, akikről alappal feltételezhető, hogy reális ajánlatot fognak tudni tenni. Ezt a szándékot jeleníti meg a tervezet a „potenciális ajánlattevők” szóhasználat útján.
A 7. §-hoz
A szakmai együttműködés körében az adásvételi szerződés előkészítésével, illetve jóváhagyási eljárásával kapcsolatos szabályokat határozza meg. Az adásvételi szerződést a HM köti meg a vevővel. Garanciális jellegű szabálynak tekinthető továbbá, hogy a HM számára lehetőséget biztosít észrevételek megtételére a tervezett adásvételi eljárás lefolytatásáról szóló tájékoztatásban foglaltakra, illetve, hogy a pályázati dokumentációkat és a végleges adásvételi szerződést, amelynek adattartalma megfelelő a megalapozott döntés meghozatalához, a HM jóváhagyásra felterjeszti a Nemzetbiztonsági Kabinet soron következő ülésére, majd ennek figyelembevételével küldi meg jóváhagyását az Ügynökség számára.
A 8. §-hoz
Az 5. alcím az értékesítési eljárásnak az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseitől eltérő szabályait rögzíti. Meghatározásra kerülnek a vagyontárgy értékének megállapítása érdekében lefolytatandó értékmeghatározás szabályai. Arra tekintettel, hogy a honvédelmi inkurrencia rendkívül speciális és összetett szakértelmet igényel, a gyakorlatban előfordulhat, hogy ezen a szakterületen belül egyes részkérdésekre vonatkozóan az Ügynökség nem rendelkezik speciális szakértelemmel, így külső szakértő igénybevétele válhat szükségessé. Annak ellenére, hogy az Ügynökség rendelkezik a szükséges speciális szakértelemmel, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy egyedi esetekben ezen részkérdések tekintetében külső szakértőt vegyen igénybe. Az értékmeghatározás részletes szabályai rendelkeznek azon feltételekről és kötelező tartalmi elemekről, amelyek a becsült forgalmi értékmeghatározásra vonatkoznak és megfelelő alapul szolgálnak a piaci érték meghatározásához.
A 9. §-hoz
Az ajánlattételből kizárásra kerülnek azok, akikkel a szerződés megkötése a Vhr. rendelkezése alapján kizárt, illetve azok, akikkel egyéb okból fokozott kockázatot hordoz a szerződés megkötése. Kizárásra kerül tehát az a pályázó, aki az Ügynökség vagy a HM felé lejárt tartozással rendelkezik, valamely, az Ügynökség vagy a HM részvételével bonyolított korábbi ügyletből eredően jogvitája áll fenn vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat szakvéleményében jelzi a biztonsági kockázat fennállását.
A 10. §-hoz
A pályázó nyilatkozattételi kötelezettségét és a kizáró okok vizsgálata körében az Ügynökség feladatait rögzítő szabály. Megállapításra kerül továbbá, hogy az Ügynökség jogosult a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot megkeresni szakvéleményének beszerzése érdekében, amely esetben a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a feladatkörébe tartozó vizsgálatokat elvégezve nyilatkozik arról, hogy az adott pályázó tekintetében fennáll-e nemzetbiztonsági kockázat.
A 11. §-hoz
Ez a szakasz az értékelési eljárást részletezi.
Hiánypótlás: Az értékesítési eljárás sikeres lebonyolítása céljából szükséges hiánypótlási lehetőséget biztosítani az ajánlattevő számára. Az eljárás egyszerűsítése, gyorsítása érdekében elsődlegesen a pályázatbenyújtásra nyitva álló határidőn belül van lehetőség a hiánypótlásra, azonban a szabályozás lehetőséget teremt póthatáridő tűzésére, hogy az egyébként alkalmas vevő ne veszítse el a pályázatban való részvétel lehetőségét, eltérő eljárási határidők biztosítása mellett belföldi, illetve külföldi pályázókra vonatkozóan, hiszen külföldi pályázó esetében számolni kell a külföldi kézbesítés, esetleges fordítás/fordításhitelesítés tapasztalat szerinti hosszabb időigényével.
Bírálat: Az értékesítési eljárás során az Ügynökség figyelemmel kíséri az értékesíteni kívánt eszközök jellegéből következő speciális feltételek teljesülését, ennek körében meggyőződik a szükséges engedélyek, nyilatkozatok rendelkezésre állásáról.
Az Ügynökség az elbírálás során az ajánlatok közül az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadja el.
A zártkörű pályázat kivételes lehetőség, az Ügynökség sikeres feladatvégzésének és az értékesítés belátható időn belüli befejezésének egyik alapszabálya, figyelemmel az iparági piaci sajátosságokra, annak érzékenységére és gyors változékonyságára.
A 12. §-hoz
Az eredménytelen pályázatról az Ügynökség tájékoztatja a HM-et.
A 13. §-hoz
Az értékesítési eljárásban való közreműködés teljesítéséért az Ügynökséget díjazás illeti meg, melynek mértéke az adásvételi szerződésben foglalt teljes vételárhoz igazodik. Az Ügynökség részéről felmerült költségek körében a HM az értékmeghatározás díját teljes mértékben megtéríti, ha az Ügynökség közreműködési tevékenysége ellenére az adásvételi szerződés megkötésére nem kerül sor; illetve részben megtéríti, ha a vételár összegéhez képest az értékmeghatározás költsége jelentősnek tekinthető.
A 14. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás