63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet indokolás
63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet indokolás
az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelethez
2022.03.15.
Ez az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az előzetes piaci konzultáció lefolytatása kötelező az egyajánlatos közbeszerzésekkel leginkább érintett beszerzési tárgyak esetében, valamint ettől függetlenül egyes Kormány irányítása alá tartozó szervek és vállalkozások esetében. Az előzetes piaci konzultáció lényege, hogy az ajánlatkérő a gazdasági szereplőkkel, illetve szakmai szervezetekkel nyilvánosan ismerteti a tervezett beszerzést és annak feltételeit, felméri a piac visszajelzéseit, a beszerzés megvalósíthatóságát, adott esetben a költségeket befolyásoló tényezőket. Magyarországon az előzetes piaci konzultációt csak nagyon kevesen alkalmazzák, így a közbeszerzési eljárások jelentős részében nem történik meg a piaci viszonyok megfelelő előzetes felmérése. Nemzetközi tapasztalatok alapján azonban az előzetes piaci konzultáció szélesebb körű bevezetése alkalmas lehet a közbeszerzésekben a potenciálisan versenykorlátozó előírások kiszűrésére is.
Az intézkedés egyik oldalról olyan beszerzési tárgyakra vonatkozik, ahol az egyajánlatos közbeszerzések aránya meghatározott mértéket meghalad és az adott beszerzési tárgyban lefolytatott közbeszerzések volumene is jelentős. Ez olyan beszerzési tárgyakat jelent, ahol az adott CPV kód szerinti főcsoportban az uniós értékhatárt elérő becsült értékű egyajánlatos közbeszerzések aránya meghaladja a 30%-ot. Emellett egy ún. de minimis érték is előírásra kerül, amely alapján az előírás csak akkor alkalmazható, ha az adott beszerzési tárgyban lefolytatott, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések aránya meghaladja az összes ilyen közbeszerzés 2%-át. Ezáltal biztosítható, hogy a kötelezettség olyan beszerzési tárgyak esetén kerüljön előírásra, ahol nemcsak magas az egyajánlatos közbeszerzések aránya, hanem ahol az adott CPV főcsoporton belüli közbeszerzések száma is jelentős. Másik oldalról az intézkedés hatálya alá tartoznak azok a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok vagy ezen gazdasági társaságok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok, amelyek esetében az egyajánlatos közbeszerzések aránya az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében egy évben a 20%-ot meghaladta és legalább tíz, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzést folytattak le egy év alatt. Utóbbi kötelezettség valamennyi beszerzési tárgyra vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adott beszerzési tárgy esetében mekkora volt az egyajánlatos közbeszerzések aránya.
A fenti szabályok csak az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések esetén alkalmazandók [a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárást megelőzően vagy amennyiben a Kbt. 3. mellékletében foglalt szolgáltatás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri, az erre vonatkozóan a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárást megelőzően], elkerülve ezzel az alacsonyabb értékű közbeszerzésekben az adminisztratív terhek aránytalan növekedését. Az érintett beszerzési tárgyak körének meghatározása során a rendelet figyelembe veszi az egyajánlatos közbeszerzések számának beszerzési tárgyak szerinti eloszlását és az intézkedésnek az ajánlatkérők adminisztratív terhei növekedésének a lehető legalacsonyabb szintre szorításának szempontját is. A kormányzati intézményekre és vállalatokra vonatkozó szigorúbb szabályozás viszont növelheti az intézkedések hatékonyságát az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítása tekintetében.
A rendelet meghatározza az arányok kiszámításának módszertanát is, amely összhangban van az Egységes Piaci Eredménytábla elkészítésekor az Európai Bizottság által alkalmazott módszertannal. A kötelezettséggel érintett beszerzési tárgyak listáját a közbeszerzésekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) évente közzéteszi, így az ajánlatkérőknek nem kell erre vonatkozóan számításokat elvégezniük, hanem minden esetben az aktuálisan közzétett listát kell alapul venniük. Így a gyakorlatban február 1-jétől december 31-ig a közbeszerzési eljárás megindítását megelőző év adatai lesznek irányadóak, január 1-jétől 31-ig viszont – tekintettel a miniszter közzétételi határidejére – az azt megelőző második év adatait kell még alapul venni. A miniszter a számításokat az elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR) adatai alapján végzi el.
Az arányosságot szolgálja az a kitétel is, hogy ha az ajánlatkérő nem folytat le előzetes piaci konzultációt, akkor alternatívaként választhatja azt is, hogy helyette előírja azt, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelen, ha nem érkezik legalább két ajánlat, illetve részvételi jelentkezés [Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok]. Ezzel a közbeszerzési eljárás megindítása gyorsítható, azonban szintén a verseny élénkítését segítheti elő az ilyen irányú előírás.
Az előzetes piaci konzultációt nyilvánosan meg kell hirdetni az EKR 2021. július 1-jétől működő, erre alkalmas funkciójának segítségével. Tekintettel arra, hogy több központi beszerző szerv saját közbeszerzési informatikai rendszerrel is rendelkezik, a rendelet biztosítja annak lehetőségét, hogy a konzultáció a szerv saját informatikai rendszerén keresztül kerüljön meghirdetésre. A központi beszerző szerv ilyen esetben is köteles betartani az előzetes piaci konzultáció alapvető garanciális szabályait.
Az előzetes piaci konzultáció során az ajánlatkérő a gazdasági szereplőkkel és egyéb érdekeltekkel konzultálhat, figyelemmel a közbeszerzési alapelvek, különösen a tisztességes verseny, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosítására. A konzultáció eredményeit minden esetben dokumentálni kell. A rendelet minimumfeltételként meghatározza, hogy az előzetes piaci konzultáció során az ajánlatkérő köteles legalább a közbeszerzés tárgyát, a műszaki leírás tervezetét, a szerződéstervezetet vagy a főbb szerződéses feltételeket közzétenni és ezek véleményezésének lehetőségét biztosítani. A minimumfeltételek meghatározása nem zárja ki azonban ezzel együtt további konzultációs módszerek alkalmazását, mint például a független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel való közvetlen kommunikáció, azok írásbeli dokumentálása mellett. További minimumfeltétel, hogy a vélemények összegzéséről, illetve a dokumentumok érdemi jelentőségű módosításairól szóló összefoglalót az EKR előzetes piaci konzultációs felületén – vagy a központi beszerző szerv az általa használt informatikai rendszer felületén – közzé kell tenni. Az előzetes piaci konzultáció alapján megindított közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési eljárást megindító felhívásnak tartalmaznia kell az összefoglalóra mutató hivatkozást. A rendelet alapján a miniszter – a Közbeszerzési Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal véleményét kikérve – módszertani iránymutatást tesz közzé az előzetes piaci konzultáció alkalmazásáról, amely segítségül szolgálhat az ajánlatkérők számára a konzultáció lefolytatásához.
Az előzetes piaci konzultáció során közzétett dokumentumokhoz képest a beszerzés végleges műszaki tartalma a konzultáció eredményeképp változhat. Ha azonban az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát a rendelet szabályait megkerülve, visszaélésszerűen olyan mértékben megváltoztatja, hogy azzal lényegében már teljesen más beszerzést valósít meg, mint amire az előzetes piaci konzultációt lefolytatta, felmerülhet a Kbt. szerinti alapelvek sérelme.
Annak feltárására és kezelésére, hogy valamely ajánlatkérő beszerzési gyakorlata nem tesz lehetővé megfelelő szintű versenyt, maga az érintett ajánlatkérő tudja a leghatékonyabb lépéseket megtenni. Amennyiben egy ajánlatkérő az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzéseiben az egyajánlatos közbeszerzések aránya az érintett ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzések (eljárási részek) 20%-át egy adott naptári évben meghaladja és az adott ajánlatkérő az előző évben legalább 5 ilyen közbeszerzést folytatott le (részajánlattételi lehetőség esetén részenként számítva), az ajánlatkérő köteles lesz a következő naptári évre vonatkozóan egy intézkedési tervet az adott év március 31-ig a honlapján közzétenni.
A kormányrendelet az ajánlatkérő számára meghatározza az intézkedési terv főbb tartalmi elemeit. Ez alapján az ajánlatkérő ebben egyrészt megvizsgálja és bemutatja azt, hogy milyen lehetséges okai lehettek az elmúlt évben az egyajánlatos közbeszerzések magas számának, másrészt pedig meghatározza, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni, közbeszerzési tervét is figyelembe véve milyen beszerzési gyakorlatot kíván majd alkalmazni, annak érdekében, hogy a tervezett beszerzéseinél biztosítsa a lehető legnagyobb versenyt és az egyajánlatos közbeszerzések száma a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjen. Az intézkedési terv közzétételének elmulasztása esetén vagy ha azt az ajánlatkérő nem a kormányrendeletben megfogalmazott tartalommal készíti el, akkor a miniszter felhívhatja az érintett ajánlatkérőt a kötelezettség pótlására, illetve javítására. Ha a felhívás nem hoz eredményt, a miniszter vagy más hivatalbóli kezdeményezésre jogosult szerv kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását.
A vizsgálathoz és az intézkedési terv elkészítéséhez segítségképpen a miniszter – a Közbeszerzési Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal véleményét kikérve – módszertani iránymutatást tesz közzé, amelyben bemutatja az egyajánlatos közbeszerzések elkerülését segítő legjobb módszereket, illetve gyakorlatokat. Az ajánlatkérők így könnyebben megismerhetik azokat a módszereket, amelyekkel csökkenthető az egyajánlatos közbeszerzések esélye és kiküszöbölhetők a versenyszűkítő feltételek meghatározásán alapuló jogsértések. Ilyen módszer lehet például annak biztosítása, hogy a hasonló tárgyú beszerzési igények ne egyszerre (az év azonos időszakában) jelenjenek meg vagy az ajánlatkérők ne határozzanak meg a közbeszerzési eljárásokra túl rövid határidőket (gyorsított eljárások mellőzése, nem mindig a minimális határidők alkalmazása).
Az intézkedési terv közzétételére köteles ajánlatkérőket a miniszter írásban értesíti. Az értesített ajánlatkérőknek egyrészt el kell készíteniük az intézkedési tervüket, másrészt pedig meg kell határozniuk, hogy vonatkozik-e rájuk az előzetes piaci konzultációra vonatkozó általános kötelezettség (amely egy szűkebb kört érint).
A miniszter az általa kidolgozott módszertan alapján folyamatosan figyelemmel kíséri a közbeszerzésekben a verseny szintjét és az egyajánlatos közbeszerzések számának alakulását és erről évente elemzést tesz közzé. Az elemzés külön kitér az egyajánlatos közbeszerzésekkel leginkább érintett beszerzési tárgyakra és szektorokra.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás