635/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló T/1837. törvényjavaslat 2023. január 1-jei hatálybalépéssel módosítja a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (a továbbiakban: Be.), valamint más törvények szabályait. Erre tekintettel szükségessé vált a kormányrendeleti szintű joganyagban az új törvényi szabályokkal való teljes összhang megteremtése, valamint a törvényi rendelkezések alkalmazását elősegítő szabályok bevezetése. A kormányrendeleti módosító javaslat (a továbbiakban: Javaslat) ennek érdekében háromirányú módosítást hajt végre a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyer.) szabályozásában.

1. A Javaslat az eljárási részvétel hatékonyságának támogatása érdekében kiegészíti a nyomozó hatóság eljárása során rögzítendő és később az eljárási jelenlét biztosítása érdekében felhasználható elérhetőségek körét. Azokban az esetekben, ahol a hatályos normaszöveg virtuális elérhetőségre utal, a Javaslat a telefonos elérhetőségek mellett elektronikus levelezési címet, illetve más elektronikus elérhetőséget is feltüntet. Az olyan személyek esetén, akik elektronikus kapcsolattartásra kötelesek, ezek a virtuális elérhetőségek nem vehetők igénybe, esetükben csak a normaszöveg kisebb pontosításaira kerül sor. Azokban az esetekben, ahol a normaszöveg nemcsak a virtuális, hanem a fizikai elérhetőségekre is utal, a Javaslat pontosításként feltünteti a lakcímet és a kézbesítési címet, melyek együtt alkotnak zárt kört. Ahol pedig a normaszöveg szerkezetét megbontaná valamennyi elérhetőség felsorolása, a Javaslat az elektronikus elérhetőségek kiemelésével az „ideértve […] is” fordulatot alkalmazza. Végül, ahol az elérhetőség megadása nem a büntetőeljárást lefolytató szervek és az eljárási résztvevők közötti kapcsolathoz szükséges (pl. ügyvéd-ügyfél kapcsolat, pártfogófelügyelő-pártfogolt kapcsolat), ott a Javaslat a hatékony kapcsolatfelvételt szolgáló kisebb technikai módosításokat hajt végre.

2. A Be. 119. § (2) bekezdésének módosításával kifejezett lehetőség nyílik az elfogatóparancs alapján őrizetbe vett személy meghallgatáson való jelenlétének telekommunikációs úton történő biztosítására. A Be. 122. § (5) bekezdés a) pontja alapján azonban a telekommunikációs eszköz használata a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában tartott ülésre vonatkozóan csak a terhelt hozzájárulásával rendelhető el. Annak érdekében, hogy az eljáró szerveknek a személyes vagy a telekommunikációs jelenlét biztosításának előkészítéséhez elegendő idő álljon rendelkezésre, az őrizet elrendelését követő legkorábbi időpontban tisztázni kell azt, hogy a jelenlét személyes vagy telekommunikációs úton történő biztosítása szükséges, ebben a kérdésben pedig meghatározó jelentősége van a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hozzájáruló nyilatkozatának. Ennek beszerzését írja elő a Javaslat.

3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény IV/A. Fejezetének rendelkezései értelmében meghatározott büntetőjogi intézkedéseket és vagyont érintő kényszerintézkedéseket – mint bűnügyi hitelezői igénybejelentéseket – a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolási eljárásban hajtanak végre. A bűnügyi hitelezői igény jogosultja az állam, amelynek a képviseletében az állami adó- és vámhatóság jár el. A hitelezői jogok hatékony gyakorlása érdekében a hatályos Nyer. 91. § (2c) bekezdése előírja, hogy a zár alá vételről szóló határozatokat meg kell küldeni az állami adó- és vámhatóságnak. E rendelkezés tartalmában megegyezik a Be. 2023. január 1-jével hatályba lépő 327. § (8) bekezdésével, ezért indokolt hatályon kívül helyezni a Nyer. 91. § (2c) bekezdését.