2022. évi LXIV. törvény indokolás
2022. évi LXIV. törvény indokolás
az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIV. törvényhez
2022.12.27.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az orosz–ukrán konfliktusnak, valamint az Európai Unió elhibázott szankciós politikájának köszönhető energiaválság még nagyobb igényt támaszt az uniós tagállamok energiaszuverenitásának megvalósulásával kapcsolatban. Az elmúlt időszak technológiai fejlesztéseinek köszönhetően a fosszilis energiahordozók mellett ma már olyan biztonságos és tiszta technológiák is a rendelkezésünkre állnak, mint a geotermia, amellyel a hő és energia ellátás folyamatos biztosítása mellett, hatékonyan tudjuk védeni természeti környezetünket.
Hazánk geológiai adottságai a geotermikus-hőhasznosítás szempontjából kiemelten kedvezőek. A földkéreg vastagsága ugyanis 25–30 km, ami kevesebb, mint egyharmada az európai kontinens átlag kéregvastagság értékének. Ezen abszolút közelség miatt, nagyon erős a belső, magmatikus környezetből kifelé, azaz felfelé törekvő hő áramlása. Nem véletlen, hogy hazánk termálfürdőiről is híres a nagyvilágban, ugyanis jelentős hévíztározókkal rendelkezünk a térségünk geológiai fejlődéstörténete miatt. A konvencionális geotermikus hőellátási projektek részére a hévizet jellemzően kb. 1000–2500 méter mélységű, fúrt kutak tudják biztosítani. Hazánkban e mélységtartományban találhatóak olyan rétegvízkészletek, amelyekből biztosítható a geotermális projektek számára elvárt és szükséges vízhőmérséklet és vízhozam.
A geotermikus energia egy kiszámítható és ösztönző szabályozási keretben hosszú távon támogathatja hazánk energiaszuverenitását. A magyar geotermikus potenciál széles körű kiaknázásával 2030-ra éves szinten akár 1–1,5 milliárd köbméter földgázzal csökkenthető Magyarország energetikai kitettsége.
A kiszámítható szabályozási környezet megteremtése érdekében a geotermikus energia kinyerése és hasznosítása a bányafelügyelettel kötendő szerződés alapján történhet. Az új engedélyezési forma kellő rugalmasságot biztosít mind bányavállalkozói mind állami oldalon. Az állam a szerződésen keresztül tudja kontrollálni a bányavállalkozó tevékenységét, és szükség esetén be tud avatkozni. A szerződéskötés feltétele a kijelölt védőidom, ami biztosítja a geotermikus energia kinyerésének jogi határait.
A felszín alatti vizek, illetve a geotermikus potenciál védelme érdekében a szerződés tartalmazza a geotermikus energia kinyerés célját, tervezett hasznosítási formáját és az alkalmazott kinyerési technológiát, valamint a technikai és földtani lehetőségek figyelembevételével a vízvisszasajtolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket.
Az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja bányászati tárgykörben a szénhidrogén kitermelés ösztönzése a bányajáradék mértéke szerződésben történő rögzítésének biztosításával, adott feltételek esetén a szénhidrogénre vonatkozó kutatási jog koncesszió nélküli kiterjesztésével, továbbá az együttes kutatás szabályainak megalkotásával és az együttes kitermelésre vonatkozó szabályok kiegészítésével. A Javaslat a szénhidrogén kitermeléshez kapcsolódó infrastrukturális beruházások gyorsításával kapcsolatos módosítást is tartalmaz, továbbá új alapokra helyezi a bányászati célú szolgalomalapítás anyagi jogi szabályait.
Dohánykereskedelmi tárgykörben a Javaslat elsődleges célja a fiatalkorúak fokozottabb védelme a hevítéses technológiával fogyasztható növény-, gyógynövény tartalmú termékek használatának káros hatásaival szemben.
Ennek érdekében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) módosítása mellett a Javaslat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) módosításával megteremti a hevítéses technológiával fogyasztható növény-, gyógynövény tartalmú termékek szabályozott forgalmazásának, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosításával reklámozásának kereteit.
A Javaslat az ellenőrzési és jogalkalmazási tapasztalatok alapján tartalmazza az Fdvtv. szankció rendszerének átalakítását, különös tekintettel a fiatalkorúak sérelmére elkövetett jogsértések tekintetében, amelyekre a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározottaktól eltérő, magasabb mértékű bírságot rendel alkalmazni, ezzel is elősegítve a törvény fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítására törekvő céljának elérését, a jogsértés elkövetésétől való visszatartó erő fokozását és a kellő represszió megteremtését. A szankciók felülvizsgálata körében a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedély visszavonásának kötelező esetei is módosulnak a jelenleg hatályos jogszabályi környezethez és a jogsértések súlyához igazodóan.
A Javaslat kiterjed a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet feljogosítás alapján végző személyekre vonatkozó és a dohánytermék-kiskereskedőkre vonatkozó szabályok egységesítésére a kötelező szakmai képzésen való részvétel és a közhiteles nyilvántartás vezetési kötelezettség tekintetében.
A módosítás lehetővé teszi a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységet elkülönített helyen vagy feljogosítás alapján végzők számára, hogy az Fdvtv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott termékeken kívül a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott egyéb termékeket is értékesíthessenek és szolgáltatásokat nyújthassanak, ezzel is lehetőséget biztosítva a csekély forgalmú, jellemzően kistelepüléseken működő érintett személyi kör jelenlegi gazdasági helyzetben kialakuló anyagi nehézségeinek enyhítésére.
A Javaslat az Fdvtv. könnyebb értelmezése és helyesebb alkalmazhatósága céljából pontosító javaslatokat és jogtechnikai módosításokat is tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Javaslat a bányafelügyelet geotermikus energia kutatására, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére vonatkozó hatáskörét állapítja meg egyértelműen rögzítve, hogy az elsődlegesen gyógyászati (balneológiai) és a mezőgazdasági célú termálvíz kinyerés nem tartozik a bányafelügyeleti engedélyezési eljárás, azaz a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) geotermikus energiáról szóló új szabályozási rendszerének hatálya alá. Az ilyen kitermelések esetében továbbra is a vízügyi hatóság jár el a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok alapján. Ha a termálvíz kinyerése több célból történik, úgy a kérelem alapján azt kell az eljáró hatóságnak vizsgálnia, hogy mi a kinyerés elsődleges célja.
2. §
A Bt. 13. § (1) bekezdése alapján a koncessziós szerződés aláírójának a koncessziós társaság alapításakor és tevékenysége alatt rendelkeznie kell a koncessziós társaság részvényeinek, üzletrészeinek, szavazati jogának többségével, és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós társaságban a koncessziós szerződés szerinti követelményeket tulajdonosként érvényesíti. A Bt. 6/B. §-a a bányafelügyelet előzetes hozzájárulásával jelenleg is lehetővé teszi a koncessziós társaságbeli részesedés átruházását a Bt. 13. § (1) bekezdésében foglalt küszöbértéket el nem érő mértékben.
A Javaslat a forgalom biztonsága és a nemzeti vagyongazdálkodás alapelveinek érvényesülése érdekében szabályozza azt az esetet, amikor a koncessziós szerződés aláírója Bt. 13. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége vonatkozásában áll fenn jogutódlás. E garanciális okokból a Javaslat alapján a koncessziós társaságot érintő azon részesedés-átruházási ügylethez, amellyel a koncessziós szerződés aláírója koncessziós társaságbeli részesedése a Bt. 13. § (1) bekezdése szerinti küszöbértéket nem éri el, a bányafelügyelet előzetes hozzájárulása mellett a koncessziós szerződés módosítása is szükséges. Ezen részesedés-szerzés esetén az átvevő fél kizárólag olyan átlátható szervezet vagy természetes személy lehet, aki vagy amely megfelel a koncessziós szerződés aláírójára a koncessziós szerződésben és jogszabályban meghatározott feltételeknek. Ezt meghaladóan a Javaslat rögzíti, hogy a koncessziós szerződés – egyéb feltételek fennállta esetén – akkor módosítható, ha a részesedés-átruházás eredményeként a koncessziós társaságban a Bt. 13. § (1) bekezdése szerinti részesedéssel legfeljebb két részesedést átvevő rendelkezik.
3. §
A Javaslat szerint a hatósági engedély alapján szénhidrogént kitermelő bányavállalkozóknak is lehetősége lesz a bányajáradék mérték tekintetében szerződéses megállapodást létrehozni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (a továbbiakban: Hatóság). Ehhez átlátható szervezetnek kell minősülnie a bányavállalkozónak, és a szerződéskötési díjat is meg kell fizetnie. A szerződés a bányavállalkozó számára biztosítja a tervezhetőséget a bányajáradék tekintetében, és a jogi szabályozás számára hátrányos megváltozása esetén pénzbeli kompenzációra tarthat igényt. Ezen előnyök ellentételezéseként egyszeri szerződéskötési díjat kell fizetnie a bányavállalkozónak, továbbá a Hatóság kitermelési mennyiségi kötelezettséget határoz meg, ezzel is garantálva a hazai ellátásbiztonságot. A kitermelési mennyiség nemteljesítése esetén a kieső bányajáradékot a bányavállalkozónak meg kell fizetnie. A szerződés hatálya a húsz évet nem haladhatja meg (amely egyszer tizenöt évvel meghosszabbítható), igazodva ahhoz a tényhez, hogy a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog esetén a kitermelést a bányavállalkozó már megkezdte. Ha a szerződéskötés nem jön létre, a megfizetett szerződéskötési díj a bányavállalkozónak visszajár.
4. §
A geotermikus energia termálvízzel történő kinyeréséhez a kinyeréssel érintett területet (térrészt) meg kell kutatni. A kutatási engedély kizárólagos jogot biztosít a bányavállalkozó számára a kutatás elvégzése és a geotermikus védőidom kijelölése tekintetében. Ez a jogi védelem biztosítja, hogy adott területen (térrészen) harmadik személy nem végezhet hasonló tevékenységet. A jogi védelem egyben beruházás védelem is. A Hatóság elnöke a geotermikus energia kitermelésének és felhasználásának mind tágabb körben történő ösztönzése érdekében ugyanakkor rendeletben korlátozhatja egy adott bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számát.
Az alkalmatlan vállalkozások és az indokolatlan területfoglalások kizárását biztosítja a pénzügyi biztosítékadási kötelezettség, amelynek részletszabályait rendeleti szinten szükséges meghatározni.
A kutatási tevékenység, eltérően az ásványi nyersanyag kutatástól, egy lépcsőben, egy engedélyezési eljárással történik, és a kutatási tevékenységről készült készített zárójelentést sem kell külön a bányafelügyelettel jóváhagyatni, viszont a védőidom megállapítás feltétele lesz a kutatási zárójelentés elkészítése.
A kutatási időszak igazodik az ásványi nyersanyagok kutatása tekintetében meghatározott törvényi időtartamhoz. Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a maximális kutatási időszak nem automatikusan engedélyezhető időtartam. A kutatási időszak mindig igazodik az elvégzendő kutatási feladatok időszükségletéhez.
A geotermikus energia kutatására vonatkozó szabályozás átveszi a szilárd ásványi nyersanyag kutatásával kapcsolatos szigorú szabályozást a kutatási tevékenység nem teljesítése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények tekintetében.
A geotermikus kutatási területekről a bányafelügyelet nyilvántartást vezet, amely közhiteles nyilvántartás (a személyes adatok kivételével).
A geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó új szabályozás a geotermikus védőidom hatályos szabályozása tekintetében a víz kitermeléssel kapcsolatos bányafelügyeleti döntés tartalma tekintetében tartalmaz új rendelkezéseket. Ezekre az engedélyezés teljeskörűsége miatt van szükség, biztosítva az egyablakos ügyintézést.
A Bt. szerinti, geotermikus energiát kinyerő és hasznosító bányavállalkozók védőidomai nem fedhetik egymást, így a kitermelés során egymás tevékenységére figyelemmel lesznek. A Javaslat alapján ugyanakkor nem tartozik a Bt. hatálya alá az elsődlegesen gyógyászati (balneológiai) vagy mezőgazdasági célú termálvíz kitermelés, így az általuk létesített vagy létesítendő kutak védőidommal nem rendelkeznek. Ha a gyógyászati vagy mezőgazdasági célú kitermelés érdekében egy védőidomban szükséges új kutat megépíteni, a létesítmény építéséhez a bányafelügyelet előzetes hozzájárulása szükséges azzal, hogy a vízjogi létesítési és üzemeltetési eljárást a vízügyi hatóság folytatja le.
A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabály szerinti geotermikus energia kinyerés tekintetében az ügyfelek adminisztrációs terhei csökkentése érdekében a mélységi tartomány kismértékű módosítására kerül sor.
A geotermikus energia kinyerése és hasznosítása a bányafelügyelettel kötendő szerződés alapján történhet, a szerződéskötéshez a bányászati ügyekért felelős miniszter egyetértése szükséges. Elsődleges állami érdek, hogy a geotermikus potenciál kinyerése és hasznosítása megfelelő szabályozás szerint történjen, ezzel magakadályozva a geotermikus energiát biztosító térrészek indokolatlan lefoglalását.
Új elem, hogy a szerződés megkötésének feltétele a kinyert geotermikus energia felhasználására vonatkozó megállapodás (szerződés) megléte, amely biztosítja, hogy felesleges projektek ne valósulhassanak meg.
A szerződéskötés feltétele a kijelölt védőidom, ami biztosítja a geotermikus energia kinyerésének jogi határait.
Lényeges kiemelni, hogy a felszín alatti vizek, illetve a geotermikus potenciál védelme érdekében elvárás a bányavállalkozótól, hogy a kitermelt vizet visszasajtolja.
A szerződés határozott idejű, legfeljebb 35 évre köthető, illetve egy alkalommal az eredeti időtartam felével meghosszabbítható. Ez az időtartam, és az esetleges hosszabbítás igazodik a hőtermelő potenciálhoz.
A Hatóság a szerződést felmondhatja, ha a geotermikus energiát felhasználó személy nyilatkozik arról, hogy a bányavállalkozó a szolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti. A felmondás csak lehetőség, valamennyi körülmény vizsgálata és a bányavállalkozói oldalon a felróhatóság szükséges a legsúlyosabb jogkövetkezmény alkalmazásához.
A szabályozás lehetővé teszi bányavállalkozói oldalon is a szerződés felmondását, ha a jogi környezet megváltozása ezt indokolja.
Ha a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására irányuló szerződés megszűnésekor a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására kiépített technológia továbbra is alkalmas a szerződés szerinti szolgáltatás teljesítésére, illetve a geotermikus rendszerhez kapcsolódó ellátatlan fogyasztó marad, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog új jogosultjának kijelölése céljából a bányafelügyelet pályázatot ír ki a Hatóság rendeletében foglaltak szerint. A pályázat lezárultáig a bányavállalkozó köteles biztosítani, hogy egy fogyasztó se maradjon ellátatlanul. A Hatóság a pályázat nyertesével szerződést köt, kivéve, ha az ellátatlan fogyasztó vállalja a pályázat nyertese által ajánlott feltételeket. Ez utóbbi esetben az ellátatlan fogyasztóval köt a Hatóság a maradék geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására szerződést.
Ha a geotermikus energia kinyerésére kötött szerződés megszűnik és az energia nem kerül további hasznosításra, a bányafelügyelet a geotermikus védőidomot törli a nyilvántartásból.
Előfordulhat olyan eset, hogy a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására szolgáló létesítmények a szerződés megszűnését követően az eredeti céltól eltérő más célra továbbra is üzemeltethetőek vagy azért, mert a szerződés már eleve ezt lehetővé tette a bányavállalkozó részére, vagy azért, mert a szerződés megszűnését követő egy éven belül a más célú hasznosítást kérik. Ebben az esetben a létesítmények elbontására nem kerül sor; ellenkező esetben viszont a bontási és helyreállítási kötelezettség a bányavállalkozót terheli.
5. §
A módosítás lehetővé teszi, hogy a szénhidrogénre megállapított bányatelek jogosítottja zárt területen, ha azt geológiai vagy termelési szempontok alátámasztják, koncesszió nélkül kutatási engedélyt kaphasson, ha a bányatelkét vertikálisan, illetve horizontálisan bővíteni szeretné.
Ha a kérelmező kutatási adatokkal igazolni tudja, hogy a bányatelek bővítéssel érintett terület kitermelhető ásványinyersanyag-vagyonnal rendelkezik, akkor lehetősége van a bányatelek módosítását (bővítését) kezdeményezni, kutatás elvégzése nélkül. Más esetben csak kutatás során lehet azokat az adatokat megszerezni, amelyek alapján a bővítményi terület tekintetében dönteni lehet az ásványvagyon meglétéről.
A bányatelek horizontális módosítása (bővítése) esetén a kutatási engedély csak akkor adható meg, ha a kutatási engedélyszerzéssel érintett bányatelek, és a területen lévő másik bányatelek között nem alakítható ki egy szénhidrogénes kutatási blokk. Ennek mértéke a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet (a továbbiakban jelen szakasz indoklása alkalmazásában: rendelet) 10. § (1) bekezdés a) pontja alapján 400 km2. A kialakíthatóság tekintetében szempont, hogy a kutatási blokkon a kutatási tevékenység műszakilag elvégezhető legyen.
A kutatási engedéllyel érintett terület nagysága a bányatelek vertikális bővítése tekintetében nem korlátos, de a bányatelek vetületét nem haladhatja meg a kutatási terület. Horizontális irányú bányatelek bővítés esetén a kutatási terület nem lehet nagyobb, mint a szénhidrogénes kutatási blokk rendelet szerinti mértéke.
A szabályozás összhangban van a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló az európai parlament és a tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelvének 3. cikk (4) bekezdésével.
A szénhidrogén lelőhelyek együttes kutatására vonatkozó rendelkezések, biztosítják a költséghatékony kutatási tevékenységet, de garantálva az állami érdekek érvényesülését, kiemelten az ásványvagyon-védelmet.
Az együttes kutatással koncessziós szerződés szerinti munkatervben vállalt kutatási tevékenység nem teljesíthető, mert ez a koncessziós szerződésben vállalt kutatási munkaprogram más személlyel történő elvégzését eredményezné, mentesítve ezzel a koncesszort a vállalt feladatok teljesítése alól.
Az együttes kutatás esetén a szabályozás garantálja annak a bányavállalkozónak is a kutatási adatokhoz történő hozzáférését, amelynek jogosultsági területén nem végeznek kutatást.
Szükséges kimondani, hogy a kutatás meghiúsulása nem eredményezi a bányavállalkozó e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti kötelezettsége alóli mentesülését.
6. §
A Javaslat a szénhidrogén lelőhelyek együttes kitermelésére vonatkozó rendelkezéseket egészíti ki, biztosítva a költséghatékony kitermelési tevékenységet, de garantálva az állami érdekek érvényesülését, kiemelten az ásványvagyon-védelmet.
Az új kitermelési mód engedélyezésének feltétele, hogy az ásványvagyon legyen ismert, az együttes művelési tervet készítsék el, a felek között a megállapodás jöjjön létre a költségviselés és a kitermelésből való részesedés és annak elszámolásának szabályai tekintetében, a kitermelés ne eredményezzen ásványvagyon-veszteséget, és a felek között a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége egyértelműen megállapítható legyen.
A kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kizáró okok meghatározása az ásványvagyon-védelmet szolgálják.
Az esetlegesen előálló indokolatlan ásványvagyon-veszteség megakadályozása érdekében külön rendelkezés vonatkozik az ásványvagyon-veszteség miatt kieső bányajáradék megfizetésére.
Szükséges továbbá kimondani, hogy ha az ilyen kitermelés meghiúsul (bármelyik fél hibájából), az nem eredményezi a törvényi és rendeleti kötelezettségek alóli mentesülést.
7. §
Az általános építésügyi hatósági eljárásokban hozott döntésekkel szembeni jogorvoslati idő alkalmazását írja elő a rendelkezés a bányafelügyelet sajátos építményekkel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásaiban hozott döntései tekintetében.
8–9. §
A Javaslat a tulajdonosi hozzájárulások, megállapodások vonatkozásában speciális szabályról rendelkezik. A közös tulajdonban álló ingatlan esetében az eddigi egyhangú döntés helyett a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségi hozzájárulását írja elő, és meghatározza azokat az eseteket, amikor a hozzájárulás kérése közlésének lehetetlenülésére, meghiúsulására tekintettel a tulajdonostárs hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A közös tulajdonban álló ingatlan esetében így megszűnnek a polgári jogi rendezés előtt fennálló tulajdonjogi és közérdekű használati jogi akadályok. A Javaslat továbbá kezeli azt a helyzetet, amikor a tulajdonosi hozzájárulás, megállapodás beszerzése a közlés lehetetlenülése, az együttműködés hiánya miatt nem valósítható meg. Az új rendelkezés a beruházások gyorsítását segíti elő azzal, hogy a beruházó az ingatlanhoz fűződő polgári jogi kérdéseket rövid időn belül képes lesz rendezni. A hatályos rendelkezéstől eltérően a szolgalom alapítással kapcsolatos eljárást nem a kisajátítási hatóság, hanem a bányafelügyelet folytatja le, és nem a kisajátítási eljárás szabályai szerint, hanem a Bt.-ben foglalt garanciális jellegű eljárási szabályok szerint, ezzel is egyszerűsítve a szolgalom alapítási eljárásokat.
A módosítás a szolgalmat alapító határozatok esetében (a kisajátítási eljáráshoz hasonlóan) gyorsítja a bírósági eljárást.
A Javaslat a Bt. 38/A. § (7) és (8) bekezdése tekintetében kezeli a jogalkalmazás során felmerült problémákat, egyértelműsítve, hogy a közös tulajdonban álló ingatlan és tulajdonostársak esetében is alkalmazandóak a jognyilatkozat megszerzésével kapcsolatos szabályok.
10. §
A szolgalom alapításával kapcsolatos, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénytől (a továbbiakban: Ákr.) eltérő ügyintézési határidőt határoz meg a rendelkezés, figyelemmel arra, hogy az eljárás során a kártalanításról is dönteni szükséges, amelyhez igazságügyi szakértő kirendelése szükséges.
11. §
A Javaslat felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a Hatóság elnöke részére a geotermikus energia kutatás engedélyezésére, az azonos bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számára, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó hatósági szerződésre, valamint a szerződés megszűnése esetén az új jogosult kijelölése iránti pályázatra vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.
A Javaslat alapján továbbá a Hatóság elnöke felhatalmazást kap a bányatelek megállapítására és módosítására, valamint a kitermelési határidő meghosszabbítására vonatkozó részletszabályok rendeletben történő megállapítására is.
12. §
A Javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz a folyamatban lévő szolgalom alapítási eljárások tekintetében.
A Javaslat átmeneti szabályt tartalmaz továbbá a termálvíz vagy geotermikus energia kitermelésére vonatkozó vízjogi létesítési engedéllyel és vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízilétesítményekre vonatkozóan figyelemmel arra, hogy megszűnik a vízügyi hatósági hatáskör a folyamatban lévő ügyeknél, és a vízügyi hatóság – mind a vízjogi létesítési engedély iránti, mind a vízjogi üzemeltetési engedély iránti – eljárását meg kellene, hogy szüntesse.
Figyelemmel arra, hogy a vízügyi hatóság eljárásában a létesítési és az üzemeltetési eljárás szorosan összefügg, ténylegesen egy folyamat két, egymásra épülő része, a már létesítési engedéllyel rendelkező kutak esetében indokolt biztosítani, hogy azok a vízügyi hatóság üzemeltetési engedélyét megszerezhessék abban az esetben is, ha a Javaslat geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó új szabályozásának hatálybalépésekor az üzemeltetési engedély iránti eljárás még nem volt folyamatban.
A folyamatban lévő vízjogi létesítési eljárások esetében ugyanakkor a jogszerzést az átmeneti szabály már nem biztosítja, ezeket az ügyeket az új szabályok alapján a bányafelügyeletnek kell elbírálnia. Ebben esetben az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján a vízügyi hatóság az eljárást annak okafogyottá válása miatt megszünteti, mivel a jogszabályi változások miatt hatásköre megszűnik, és mivel az új rendszerben ilyen létesítési eljárás nem lesz, az ügy áttételére sem lesz lehetősége.
A Javaslat 4. §-a hatálybalépésekor termálvíz vagy geotermikus energia kitermelésére vonatkozó vízjogi létesítési engedéllyel és vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízilétesítmény esetén a vízilétesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyének módosítása vagy időtartamának meghosszabbítása esetén az eljárást a Javaslat 4. §-a hatályba lépését megelőző jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni. A Javaslat rögzíti továbbá, hogy a fenti vízilétesítményekkel történő geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására a Javaslat 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
13. §
A Bt. 5. § (4a) bekezdésének kiterjesztése a geotermikus energia kutatásával, kinyerésével és hasznosításával kapcsolatos jogszerzés tekintetében. [13. § a) pont]
A Bt. 6/A. § (3) bekezdésében a határidő módosul, mivel a bányászati jog átruházásával kapcsolatos kérelem benyújtására nem kerülhet hamarabb sor, mint ahogy az MNV Zrt. nyilatkozattételi határideje letelik. [13. § b) pont]
A Bt. 15. §-ának, 22. § (2) bekezdésének, és az 50/A. §-nak módosítása a bányafelügyelet geotermikus energia kutatásával, kinyerésével és hasznosításával kapcsolatos új hatásköre miatt szükséges. [13. § c)–d) és g) pont]
A Bt. 32. § (2) bekezdésének első mondatában a hivatkozás pontosítása szükséges. [13. § e) pont]
A Bt. 32. § (3) bekezdésében a biztonsági övezet csökkenthetőségével kapcsolatos általános szabályt rögzíti a rendelkezés. [13. § f) pont]
14. §
A geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó új jogi szabályozásra tekintettel szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
15–16. §
A vízgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15/C. § (8) bekezdése csak az adóévben felmerült visszasajtolási költség beszámíthatóságát biztosítja a vízkészletjárulék mértékéig. A visszasajtolással kapcsolatos legmagasabb költség a visszasajtoló kút létesítésével merülnek fel, amely költség lényegesen meghaladja a visszasajtolás megkezdését követő egy adóévben fizetendő vízkészletjárulék mértékét. A visszasajtolás ösztönzését az szolgálná, ha a visszasajtoló kút és kapcsolódó létesítmények létesítésével kapcsolatos teljes költség beszámítható lenne. Így, bár több évre elosztva, a visszasajtolással kapcsolatos költségeket a bányavállalkozó visszakaphatná. A teljes visszasajtolás elérése (a felszín alatti vízkészletek megőrzése) nagyobb cél, mint a viszonylag kis összegű éves vízkészletjárulék költségvetési befizetése.
A termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának engedélyezése a bányafelügyelet hatáskörébe kerül, ezért a Vgtv. egyes rendelkezéseit módosítani szükséges, ezzel kiküszöbölve a jogalkalmazás bizonytalanságát és a jogszabályok közötti kollízió elkerülését.
17. §
Az Nvt. módosításának indoka a fiatalkorúak fokozottabb védelme a hevítéses technológiával fogyasztható növény-, gyógynövény tartalmú termékek használatának káros hatásaival szembeni védekezés érdekében.
Az Nvt. 1. § n) pontjában, a dohányzási célú gyógynövénytermék definícióban – a dohánytermék irányelv átültetése alapján – jelenleg kizárólag az égéssel történő fogyasztást jelöli meg a jogszabály, ugyanakkor a módosítással érintett termékeket a gyártó, valamint a kiskereskedelmi forgalomba hozó hevítéssel történő fogyasztással javasolja használni.
A fentiek alapján a Javaslat módosítja az Nvt.-t a dohányzási célú gyógynövénytermék definíció kiegészítésével úgy, hogy abban a hevítéssel történő fogyasztás is szerepeljen, ezzel is megteremtve az összhangot az Nvt. „dohányzás” definíciójával.
18–19. §
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdése kiegészítésre kerül a szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó beruházásokkal. Így a finanszírozás jellegétől, illetve a foglalkoztatási követelménytől függetlenül a szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatja a Kormány rendeletével.
A kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, gyalogút, járda, valamint kerékpárforgalmi létesítmények és tartozékainak építése során történő közmű kiváltások tekintetében a földgázszállító-vezetéket kivételként szükséges szerepeltetni, mert a földgázszállító-vezeték működése ellátás biztonsági kérdés, emellett ezen vezetékek kiváltása lényegesen meghaladja az egyéb közművek kiváltásának költségeit, akár több száz millió forint is lehet. Emellett a földgázszállító-vezeték üzemszünetét több hónapos tervezéssel lehet megvalósítani, figyelemmel a kapcsolódó elosztó-vezetéki hálózat ellátására is.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 11. § (1) bekezdését érintő módosítás egyértelműsíti, hogy a rendelkezés az energiahordozók kitermelésére vonatkozó bányászati célú beruházásokra is kiterjed.
20. §
A fiatalkorúak – hevítéses technológiával fogyasztható növény-, gyógynövény tartalmú termékek használatának káros hatásaival szembeni – fokozottabb védelme érdekében a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben foglalt reklámozási tilalmakat szükséges kiterjeszteni a dohányzási célú gyógynövénytermékekre is.
21. §
Annak érdekében, hogy a hevítéssel fogyasztható dohányzási célú gyógynövénytermékek forgalmazására csak dohánytermék értékesítési helyeken kerülhessen sor, szükséges az Fdvtv. tárgyi hatályának kiterjesztése az érintett termékekre, illetve annak lehetővé tétele, hogy a Hatóság az ilyen termékek üzletszerű értékesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsértőkkel szemben bírságot szabhasson ki, valamint az Fdvtv. valamennyi érintett szakaszába beemelni a kizárólag dohányboltban értékesíthető termékek közé a dohányzási célú gyógynövénytermékeket.
22. §
Az Fdvtv. 4. § (3) bekezdés g) pontjához kapcsolódó új értelmező rendelkezés.
23. §
A Hatóság 2021. október 1-jei megalakulását megelőzően a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szervezésének szakmai irányítását operatív módon a Hatóság jogelőd szervezete látta el, amely szervezetet az akkor hatályos szabályok [Fdvtv. 4. § (2) bekezdése] alapján – az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter kifejezetten e feladatok ellátása céljából hozott létre. A Hatóság számos feladata – így különösen a dohánytermék-kiskereskedelem szervezett működésének elősegítése, a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletével – a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szervezésének szakmai felügyeletével függ össze, amelynek elsődleges célja a fiatalkorúak védelme. A fentiekre tekintettel deklarálni szükséges, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szervezésének szakmai felügyelete a Hatóság feladata.
A Hatóság a külön feljogosított személyekről jelenleg is vezet nyilvántartást, figyelemmel arra, hogy a kijelölési okirat meghatározott adataiban történő változást ezen személyeknek – a kijelölési okirat alapján – a Hatósághoz kell bejelenteniük.
Ezen túlmenően az Fdvtv. 23/B. §-ában a Hatóság részére meghatározott feladat ellátásához, azaz a kijelölt személyek listájának a NAV részére történő továbbításához, szintén szükséges, hogy a Hatóság a külön feljogosított személyekről közhiteles nyilvántartással rendelkezzen.
24. §
A Hatóság hatáskörénél fogva részt vesz különböző egészségvédelmi, prevenciós és dohányzás visszaszorítását célzó kampányokban az Fdvtv. 10/C. §-a alapján. A Javaslat e feladatok bővítését célozza a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek közreműködésével. Az egyes dohánytermék-kiskereskedelmit tevékenységet végző személyek szabad döntésük alapján az Fdvtv. Javaslattal módosított 16/A. §-a szerint
– nyomtatott plakátokat helyeznek ki: a Hatóság rendszeresen készít, aktualizál szóróanyagokat plakát formájában, amelyeket eljuttat valamennyi dohányboltba egy-egy példányban. Ez tehát a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők számára külön költséget nem jelent, az ő feladatuk, hogy az aktuális plakátot jól látható módon elhelyezzék az eladótérben;
– elektronikus módon jelenítik meg a tájékoztatót: a Hatóság az elkészített szóróanyagokat a papír formátum rendelkezésre bocsátásán túl digitális formában is elérhetővé teszi. Az egészségvédelmi tájékoztatókat a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző a saját maga által biztosított eszközzel vagy a hazai piacon már jelen lévő digitális megoldást kínáló szolgáltatók igénybevételével tudja elektronikus módon megjeleníteni.
25. §
Az Fdvtv. lehetővé teszi a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsággal és a Hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező dohánytermék-kiskereskedők számára, hogy a Hatóság elnökének a dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termékeket forgalmazhassanak és szolgáltatásokat nyújthassanak. Az elkülönített helyen dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők és a külön feljogosított személyek/kijelöltek állammal szembeni pénzügyi kötelezettségei (koncessziós díj, külön feljogosított személyek/kijelöltek esetében jogosultsági díj) közel azonosak a dohánybolt kötelezettségeivel, így nem indokolt esetükben az értékesíthető termékkörök korlátozása, szűkítése.
Tekintettel arra, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmet elkülönített helyen is lehet folytatni, illetve kijelölés útján is lehet végezni, ezért indokolt a forgalmazható termékek körét is azonos módon megállapítani, különös figyelemmel arra is, hogy az elkülönített helyen, illetve kijelöléssel működő dohányforgalmazási pontok általában kisebb lélekszámú, kevésbé ellátott településeken találhatóak.
26. §
A dohánybolt külső felületén megjelenítendő adatokat tételesen szükséges megjelölni, a normavilágosság követelményének megfelelően.
A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított személyek esetében a kijelölési okirat tartalmazza, hogy milyen jelzéseket köteles a kijelölt az üzletén jól láthatóan megjeleníteni.
27. §
Az Fdvtv. 4. § (3) bekezdés g) pontja alapján a Hatóság valamennyi dohánytermék-kiskereskedelemi tevékenységet végző személy számára biztosítja a szakmai képzésben való részvétel lehetőségét. A Javaslat rendezi továbbá, hogy a képzés kötelező jellegére tekintettel, milyen feltételek teljesülése mellett tekinthető teljesítettnek; ennek részletszabályait a Hatóság elnökének rendelete szabályozza.
Indokolt ugyanakkor, hogy a kistelepüléseken kijelölés alapján dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységet végzőket a kötelező szakmai képzésen való részvétellel ne terhelje kötelezően, így az azon történő részvételük önkéntes vállalás alapján lesz lehetséges.
Annak érdekében, hogy az Fdvtv. 13. § (5) bekezdés d) pontja szerinti feltétel maradéktalanul érvényesíthető legyen, szükséges egyértelművé tenni, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 évben bármely erre jogosult hatóság (NAV, Hatóság) által az Fdvtv. 22. §-a alapján kiszabott bírságot figyelembe kell venni.
Az Fdtvt. 13. §-a a „természetes személy” meghatározást használja, ezért indokolt az egységes szóhasználat miatt a magánszemély fogalom megváltoztatása.
A dohánytermék értékesítési helyének megváltoztatása esetén a Hatóság az engedélyt módosítja. Az engedély módosítására csak akkor kerül sor, ha a tevékenység új helye megfelel a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételeknek. Figyelemmel erre szükséges, hogy a dohánytermék értékesítési helyének változásával kapcsolatos engedély módosítási kérelmet az engedélyes ne utólag, hanem előre nyújtsa be.
A további módosítás szövegpontosítás, mivel az engedélyes az adatok változásáról nem értesíti a Hatóságot, hanem arról bejelentést tesz.
A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására jogosító 20 éves időtartam alatt – a gyakorlati tapasztalatok alapján – előfordulnak olyan esetek, amikor az elhunyt koncesszió jogosultnak csak kiskorú örököse marad. Az Fdvtv. 13. § (4) bekezdése alapján kiskorú személy nem folytathat dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet, ezért jelenleg a kiskorú örökösök elesnek az örökségük ezen részétől, vagyis a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot nem örökölhetik meg, viszont az elhunyt által üzemeltett dohánybolt termékkészlete az örökségük részét képezi, amelyet nem tudnak hasznosítani az értékesítésre vonatkozó engedély hiányában.
Ezen probléma rendezése érdekében szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy a kiskorú személy is örökölhessen dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot, amelyet nagykorúvá válásáig helyette a Javaslatban megjelölt rendben egy nagykorú személy (például szülő, nagyszülő, az elhunyt testvére) gyakorolhat, melynek feltételeiről teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltan kötnek megállapodást.
A helyettes gyakorló, amennyiben az nem a törvényes képviselő, csak annak jóváhagyásával kerülhet helyettes gyakorlói pozícióba.
28. §
A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnésének esetei között szükséges megjeleníteni a kijelölési okirat visszavonásának vagy bármely más okból (például a kijelölt elhalálozik, vagy a kijelölés megszüntetését kérik a minisztériumtól) történő megszűnésének esetét is.
29. §
Azon dohánytermék esetében, amelyek jogszabályban meghatározott, kötelezően alkalmazandó színű (egységes) csomagolásban kerülnek forgalomba, indokolatlan a továbbiakban az adott márkajelzésű cigaretták valamennyi alfajtájából egyet kihelyezni a dohányboltban a pultvonal fölé, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól látható helyre. Az, hogy melyik alfajta kerül így kihelyezésre, a dohánytermék-kiskereskedő szabad elhatározása vagy a dohánytermék-nagykereskedővel kötött polckép-szerződés szerint alakulhat.
A Javaslat kivezeti azt a versenyjogilag aggályos gyakorlatot, amely szerint a szélesebb dohánytermék-palettával rendelkező dohánytermék-nagykereskedő – erőfölényéből fakadóan – nagyobb felületet, ezáltal előnyösebb megjelenítési lehetőséget élvez, adott esetben a dohánytermékek piacán szerényebb portfólióval bíró szereplők kárára. A Javaslat ahhoz az eredeti, Fdvtv. preambulumában is lefektetett jogalkotói célhoz kíván visszatérni, amely a dohánytermék-kiskereskedők számára garanciát nyújthat a piaci befolyástól mentes, szakszerű, versenysemleges, fogyasztói érdekeknek megfelelő dohánytermék-ellátási kötelezettség teljesítéséhez. Ennek megfelelően a Javaslat megszünteti a fogyasztók számára elsődlegesen figyelmet élvező (pult vonal feletti) terület esetében a dohányzáshoz kapcsolódó kiegészítő termékek megjelenítésének a lehetőségét, amelynek eredményeként csökkenhet a dohánytermék-kiskereskedők dohánytermék-nagykereskedők irányába való kitettsége is.
Az Fdvtv. 15/D. § új (1a) bekezdéssel történő kiegészítése pontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy ha a dohánytermék-kiskereskedő kizárólag dohányterméket helyezhet ki a polcra, akkor polckép-szerződést is kizárólag dohánytermékre köthet, így a termékcsoportok kifejezés elhagyása indokolt. A korábbi gyakorlatból már ismert egyéb kereskedelmi megállapodások (polckép-szerződések) jogintézménye fennmarad azzal az eltéréssel, hogy a dohányboltban a pultvonal feletti, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól látható területre polckép-szerződés kizárólag a dohánytermékek vonatkozásában köthető.
30. §
Jogtechnikai pontosítás.
31. §
A bírság kiszabással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a bírságtartozások minél nagyobb mértékű megtérülése érdekében indokolt a fizetési kedvezmények igénybevételének lehetőségét megteremteni.
A rendelkezés kiegészítése szükséges a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvényre (a továbbiakban: Sztfhtv.) való hivatkozással, figyelemmel az Sztfhtv. 5. § (1) bekezdésében foglaltakra.
Az Ákr. rendelkezéseiből következik, hogy az Fdvtv. szerinti bírság végrehajtására az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak, annak Fdvtv.-ben való rögzítése nem szükséges.
32. §
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja, vagyis szükséges meghatározni, hogy a Hatóság meddig jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők személyes adatait kezelni.
33. §
Az Fdvtv. 22. § (2) bekezdés a) pontjában szükséges a kijelölési okiratra történő hivatkozást is megjeleníteni, figyelemmel arra, hogy jelenleg a rendelkezés első fordulata a feljogosított személyekre nem alkalmazható és nem szankcionálható, ha tevékenységüket a kijelölési okiratban foglaltaktól eltérően, jogsértően végzik.
Szükséges továbbá a normaszöveg egyszerűsítése és kiegészítése, oly módon, hogy a rendelkezés alapján a dohánytermék értékesítési helyen történő meg nem engedett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás egyértelműen szankcionálható legyen. Egyben az Fdvtv. 23. § (2) bekezdés f) pontjának hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódó javaslat.
A c) pontban szükséges az Fdvtv. 15/F. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztására vonatkozó szankció kifejezett módon történő szabályozása. A könyvvezetési előírások teljesítését ugyanakkor a Hatóság nem jogosult ellenőrizni, tekintettel erre a rendelkezés ezen részének hatályon kívül helyezésére kerül sor a Javaslatban.
A rendelkezés új, d) ponttal való kiegészítése a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti bírságtól eltérő mértékű bírság alkalmazására vonatkozó javaslat.
Az Fdtvtv. elsődleges céljának, a fiatalkorúak védelmének minél célzottabb elérése érdekében indokolt, hogy az Fdvtv. 16. §-ban foglalt – egyébként fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülő – rendelkezések megsértése esetén ne a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott bírságtétel és árbevételhez kötött mérlegelést kelljen alkalmazni a szankcionálás során, hanem valamennyi dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy esetében ugyanaz a jogkövetkezmény kerülhessen alkalmazásra a forgalmazott termékek mennyiségtől függetlenül, tekintettel a jogsértés objektív jellegére.
A kötelező szakmai képzést elmulasztó dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők vonatkozásában a kötelezettség elmulasztása a hatályos szabályok szerint csak közvetett módon lenne szankcionálható. A jogsértő személlyel szemben alkalmazandó jogkövetkezményt ezért a Javaslatban szükséges egyértelműen meghatározni.
34. §
Az Fdvtv. 23. § (3) bekezdése szerinti jogsértés elkövetői tekintetében indokolt a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott bírságtól eltérő mértékű bírság mértéket meghatározni a jogsértés jellegére figyelemmel.
35. §
Az Fdvtv. 23/A. § (1) bekezdése tekintetében az Fdvtv. 23. § (3) bekezdéséhez fűzött indokolás szerint elérendő célok azonosak. Az Fdvtv. 23/A. § normaszövege valójában két különböző jogsértés kapcsán tartalmazott rendelkezést, ezért a szabályozás áttekinthetősége érdekében az Fdvtv. 23/A. §-ának utolsó mondata, új bekezdés szerinti számozást kapott.
36. §
Az Fdvtv. alapján a fiatalkorúak dohánytermékkel való kiszolgálása – ismételt elkövetés esetén – az üzlethelyiség legfeljebb 30 napra való ideiglenes lezárását vonhatja maga után. A Javaslat célja, hogy az Fdvtv.-nek egységes, teljes körű és egy jogszabályban záródó szankciórendszere legyen a fiatalkorúak vonatkozásában elkövetett jogsértések esetén, ezért indokolt az ideiglenes lezárás, mint szankció lehetőségét, az Fdvtv. rendelkezései között megjeleníteni.
A bezárás tekintetében a szabályozás több korlátot is állít a Hatósággal (mint jogkövetkezményt alkalmazóval) szemben; egyfelől nem kötelező, hanem csupán lehetőség (egy éven belül háromszor elkövetve pedig ennél súlyosabb következményekkel jár a jogsértés), másfelől csak ismételt elkövetés esetén merülhet fel annak alkalmazhatósága, harmadrészt pedig a bezárás időtartama korlátozott, legfeljebb harminc nap lehet.
A Javaslat a Hatóság mérlegelése vonatkozásában – a gyakorlati jogalkalmazás orientálása, megkönnyítése érdekében – megállapítja azokat a szempontokat, amelyeket a Hatóság a fenti szankció alkalmazásának mérlegelése során figyelembe vesz.
A Javaslat 31. §-a hatályon kívül helyezi az Fdvtv. 18. §-ának azt a rendelkezését, hogy a kiszabott bírságok esetében fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Figyelemmel arra, hogy ezzel mód nyílik a Hatóság számára arra, hogy ilyen kedvezményeket biztosítson az érintettek számára, ennek törvényi feltételeit is szükséges megteremteni.
A Javaslat tehát rögzíti az Fdvtv. alapján kiszabott közigazgatási bírság esetében a fizetési halasztás és a részletfizetés (a továbbiakban: fizetési könnyítés) engedélyezésének szabályait természetes személy kérelmező és egyéb kérelmező esetében, mivel a fizetési könnyítést indokolt a gazdasági társaságoknak, egyéni vállalkozóknak is lehetővé tenni. Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy a bírság fizetésére kötelezett bár eleget kíván tenni fizetési kötelezettségének, azt egy összegben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított határidőn belül nem tudja megtenni. A fizetési könnyítés elősegítheti, hogy a megállapított bírságokból minél nagyobb összeg kerüljön önként megfizetésre.
A Javaslat továbbá lehetővé teszi, hogy a Hatóság a természetes személy kérelmezővel szemben végleges határozattal kiszabott közigazgatási bírságot kérelemre mérsékelje, ha annak megfizetése a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Annak érdekében, hogy a bírság összegét ne lehessen 0 forintra mérsékelni, ami joghatását tekintve valójában elengedést jelent, szükséges kimondani, hogy a bírságösszeg meghatározott részét köteles a kérelmező megfizetni.
37. §
A jelenleg hevítéssel fogyasztható dohányzási célú gyógynövénytermékeket forgalmazó személyek számára lehetővé kell tenni, hogy a még meglévő készleteiket értékesíthessék. A Javaslat jelentős időtartamú átmeneti rendelkezéssel biztosítaná a kiskereskedői készletek kivezetését, amely alkalmas a termékek szabályozott kiskereskedelmi forgalmazhatóságával okozott esetleges kár minimalizálására.
38. §
A felhatalmazó rendelkezésből törlésre kerülnek azok a szakaszok, melyek nem határoznak meg feladatot a Kormány által kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére. Az Fdvtv. 22. § (2) bekezdése szerinti bírságot például – figyelemmel az Fdvtv. 22. § (1) bekezdésére – kifejezett módon csak a Hatóság szabhatja ki.
39. §
Az Fdvtv. 4. § (2) bekezdés g) pontja alapján a Hatóság országos képzési rendszert működtet és oktatási feladatokat lát el. Az Fdvtv. 13. § (4a) bekezdése szerint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzőknek szakmai képzésen kell részt vennie, a képzés megszervezése a Hatóság feladata.
A fenti feladatok ellátása érdekében a Hatóság elnökének rendeletében szükséges részletesen meghatározni a képzési rendszer működtetésére, teljesítésére, a képzésben való részvételre, és annak díjára vonatkozó szabályokat.
40. §
Jogharmonizációs záradék elhelyezése az Fdvtv.-ben.
41. §
Szövegcserés módosítások.
42. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
43. §
A cigaretta meghatározása kiegészül, cigaretta a hevített terméknek és szivarnak, szivarkának nem minősülő termék.
Adójogi szempontból a dohánygyártmányokon belül külön kategória kerül meghatározásra a hevített termékekre vonatkozóan, amelynek célja, hogy a hevítéssel fogyasztható, rúd vagy kapszula formájában gyártott, dohányt vagy nikotint nem, vagy csak részben tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek is jövedéki adóköteles termékekké váljanak.
A módosítás értelmében a hevített termék fogalmának bevezetésével 2023. február 1-jével a hevítési technológián alapuló dohánygyártmányokra külön adójogi kategória kerül meghatározásra a jövedéki szabályozáson belül, amely termékek így az új dohánytermék-kategóriákból átkerülnek a hevített termékek kategóriájába.
44. §
Jogtechnikai pontosítás.
45. §
A szabadforgalomban tagállamból kereskedelmi céllal behozott jövedéki termékekre vonatkozó, az elektronikus okmányolási szabályokkal összehangolt jövedéki biztosítéki szabályok kiegészítése a hevített termékekkel.
46. §
A hevített termék kategóriájába tartozó dohánygyártmányok esetében is meg kell határozni a kereskedelmi célú mennyiség mértékét.
A hevített termékek esetében is a töltőfolyadéknál, az új dohánytermék-kategóriáknál, a füst nélküli dohánytermékeknél és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékeknél megállapítottakkal azonos speciális elektronikus jövedéki okmányolási szabályok kerülnek bevezetésre 2023. február 13-ától, amikortól a kereskedelmi célú tagállamközi adózott termékszállításokhoz európai uniós jogszabályok által meghatározott, kötelező alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő elektronikus okmányt (e-EKO) kell kiállítani. A specialitás a hevített termékek esetében is az lesz, hogy mivel a hevített termék a másik tagállamban nem minősül jövedéki terméknek, ezért a szállítás lezárására az általánostól eltérő szabályt szükséges megállapítani (az e-EKO-t a magyar hatóság nem küldi tovább, a szállítást más bizonyíték alapján zárja le az elektronikus rendszerben). Mivel a hevített termékekre vonatkozó jövedéki okmányolási szabályokkal történő kiegészítés az új, 2023. február 13-án hatályba lépő elektronikus okmányolási szabályok kiegészítését és korrekcióját több helyen is szükségessé teszi, ezért az (EU) 2020/262 tanácsi irányelvre utaló jogharmonizációs záradékot el kell helyezni a jogszabályban, és az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénybeli érintett, még hatályba nem lépett vonatkozó szabályok hatályba nem lépését is szükséges kimondani.
47. §
A rendelkezések hatálybalépésétől számítva a belföldi forgalmazási céllal szabadforgalomba bocsátott dohányt nem tartalmazó hevített termékek is zárjegyköteles jövedéki termékekké válnak. Tekintettel arra, hogy ezen termékek az uniós jövedéki szabályozás értelmében nem minősülnek jövedéki terméknek, külföldre nem szállíthatóak adófelfüggesztéssel, csak szabadforgalomba bocsátott termékként. A külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott hevített termékek esetében minderre figyelemmel indokolatlan lenne a zárjegy-kötelezettség előírása, hiszen a külföldre történő kiszállítást megelőzően a zárjegyet el kellene távolítani a termékekről.
48. §
A hevített termékek adómértékének meghatározása.
49. §
A módosítás értelmében a gazdálkodók a készleteiken lévő zárjegy nélküli termékeket 150 napos átmeneti időszakban értékesíthetik.
50. §
Hivatkozás pontosítása az elektronikus okmányolási szabályokkal összehangolt jövedéki biztosítéki szabályokkal kapcsolatban.
51. §
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénynek a hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/1848. számú törvényjavaslattal módosítandó 92/H. § (5) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozó korlátozással, valamint e szerződések törvény erejénél fogva történő megszűnésével összefüggésben keletkezett, igazolt vagyoni hátrányokért a központi költségvetés – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – arányos kártalanítást biztosít. A kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről a Hatóság dönt.
A Javaslat – az Sztfhtv. kiegészítésével – a hulladékgazdálkodási koncesszióval összefüggő kártalanítási hatósági feladatot nevesíti a Hatóság feladatai között.
52. §
A gyakorlati jogalkalmazás támogatása érdekében szükséges az Sztfhtv. azonosítókibocsátói hatásköri szabályát kiegészíteni annak egyértelmű kimondásával, hogy az azonosítókibocsátás során mely feladatokat kell a Hatóságnak elvégeznie.
Az 51. § szerinti módosításhoz kapcsolódva a Javaslat pontosan rögzíti a hulladékgazdálkodási kártalanítással összefüggő feladatokat.
53. §
A Hatóság a bányafelügyeleti, a szerencsejáték-felügyeleti és a dohánytermék-kiskereskedelem felügyeletével kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt állít ki annak érdekében, hogy ezen személyek feladataik ellátása során e minőségüket igazolhassák. A rendelkezés rögzíti az igazolvány személyes adatnak minősülő adattartalmát és rögzíti, hogy ezek az adatok az igazolvány megszemélyesítése céljából átadhatóak az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére. Az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.
Az igazolványokról a Hatóság nyilvántartást vezet. Amennyiben az igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a Hatóság – az esetleges visszaélések elkerülése érdekében – intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt.
54. §
Felhatalmazó rendelkezés a hatósági feladatot végző személyek igazolványára vonatkozó részletes szabályok megalkotására.
55. §
Szövegcserés módosítások.
56. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
57. §
Koherenciazavart elhárító, hatályba nem lépést megállapító módosítás, az érintett szabályok ugyanis eltérő szöveggel lépnek hatályba.
58. §
A törvény hatálybalépéséről szóló rendelkezések.
59. §
Sarkalatossági záradék.
60. §
A rendelkezés jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
61. §
Az európai uniós műszaki notifikáció megtörténtéről szóló rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás