2022. évi LXV. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvény célja, hogy az eljárás törvényessége, eredményessége és átláthatósága érdekében az európai uniós és a nemzeti forrásból folyósított támogatások igénybevételének és a közös agrárpolitika egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási intézkedéseiben való részvétel rendjét, az intézkedésben részt vevő támogatást igénylő vagy kedvezményezett, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek jogait és kötelezettségeit egységesen, önálló különös eljárási rendszerben szabályozza.

Az Európai Parlament és a Tanács 2021. december 2-án elfogadta a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/2115 rendeletet, valamint a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/2116 rendeletet, amely a 2023–2027 közötti Közös Agrárpolitika végrehajtásában jelentős változásokat léptetett életbe az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások és egyéb piacszabályozási intézkedések tervezését, irányítását és értékelését illetően.

Az új szabályozás egyik legfontosabb jellemzője a két pénzügyi alapra (EMGA és EMVA, a továbbiakban együtt: KAP Alapok) vonatkozó tagállami szintű stratégiai tervek (KAP Stratégiai Terv) bevezetése, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a KAP rendelkezéseit a hazai mezőgazdasági termelői szerkezet szükségleteihez igazítsák.

Az új KAP rendszer másik lényeges eleme, hogy a KAP Stratégiai Terv végrehajtására, azaz mindkét pénzügyi alap irányítására egyetlen nemzeti irányító hatóságot kell kijelölni; ez korábban csak az EMVA végrehajtását célzó Vidékfejlesztési Program esetében volt előírás.

A pénzügyi végrehajtás szempontjából változatlan, hogy mindkét KAP Alap kifizetéseit tagállamonként egy akkreditált kifizető ügynökségen keresztül kell-lehet teljesíteni.

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a tanúsító szerv közreműködésével lefolytatott ellenőrzésekkel közvetlenül ellenőrzi a kifizető ügynökségek munkáját és az európai uniós források felhasználását. Amennyiben úgy találja, hogy a KAP Alapok forrásait a tagállam nem az uniós szabályoknak megfelelően használta fel (például nem vagy nem megfelelően végzett el valamilyen támogatott intézkedés vonatkozásában előírt ellenőrzést), a tagállam súlyos pénzügyi redukciókra számíthat, szélsőséges esetben a Bizottság az előlegek, illetve időközi kifizetések folyósítását is felfüggesztheti. A kifizető ügynökségek éves számláinak lezárása a tanúsító szerv által kiállított igazolás és éves jelentés Bizottsághoz való megküldése nélkül nem történhet meg.

A Közös Halászati Politika megvalósulását szolgáló támogatások az operatív programokkal egységes szabályozási rendszer szerint kerülnek elbírálásra, így az Európai Halászati Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozóan az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal közös szabályozásra nincs szükség.

A fentiek alapján a 2023–2027. közötti pénzügyi tervezési időszakban mind az EMGA, mind az EMVA tagállami hatáskörébe tartozó végrehajtási rendszerben jelentős változásokra kell felkészülni. Ezekhez a változásokhoz kapcsolódik a Közös Agrárpolitika 2023–2027 Nemzeti Stratégiai Tervének kialakítása, tárgyalása és a Bizottság részéről történő elfogadása.

Az új tervezési időszak támogatási rendszerére való átállás megteremti az egységes szemléletet alkalmazó korszerű, rugalmas, kizárólag az agrártámogatások igénybevételére vonatkozó önálló („sui generis”) eljárási rezsim a lehetőségét. Az új szabályozással végre lehet hajtani azokat a változtatásokat, amelyek az intézményi struktúrában a párhuzamosságok felszámolását, az eljárások esetében pedig azok jelentős egyszerűsítését eredményezhetik.

E szempontokra is figyelemmel fogalmazza meg a törvény azokat a célkitűzéseket, amelyeket meg kíván valósítani, melyek közös rendező elve az egységes, más költségvetési támogatások eljárásaitól eltérő önálló szabályozás.

A törvény hatálya alá tartozó jogterület alapvetően az alábbi három szabályozási szintre épül:

1. A vonatkozó, elsősorban rendeleti (európai parlamenti és tanácsi, bizottsági) szintű európai uniós jogi aktusok, amelyek a támogatások igénybevételével kapcsolatos alapvető szakmai, illetve pénzügyi tartalmú rendelkezéseket foglalják magukban. Ezen jogszabályok esetében az egyik legfontosabb sajátosság, hogy azokat közvetlenül kell alkalmazni a tagállamban. Az e körben alkalmazandó legfontosabb, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokat a törvény záró rendelkezései tartalmazzák.

2. A tagállami hatáskörben megalkotott jogszabályok. Ezen jogszabályok esetében alapvetően két szempont érvényesítését kell biztosítani: el kell kerülni a közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt szabályok megismétlését, másrészt csak azokat a kérdéseket lehet szabályozni, amelyekre a közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok kifejezett felhatalmazást adnak vagy nem tiltanak. E keretek között a jogalkotó nemzeti hatáskörben minden olyan jogszabályt megalkothat, ami az adott tagállam nemzeti jogrendszere a végrehajtás érdekében szükségesnek tart.

3. A végrehajtásban résztvevő intézmények (irányító hatóság, kifizető ügynökség, közreműködő szervezet) belső szabályzatai. E belső szabályzatok tartalmazzák intézkedésenként az elvégzendő feladatokat, döntési hatásköröket. Ezen belső szabályozók megléte előfeltétele a kifizető ügynökség akkreditációjának is.

Az új törvényi szabályok kialakítása mellett szükségessé vált a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási törvény) módosítása is. Tekintettel a KAP Stratégiai Terv elfogadásának elhúzódására, elengedhetetlen a Támogatási törvény hatályának fenntartása és szabályainak alkalmazása egy átmeneti időszakra. Csak így lesz rá lehetőség, hogy a 2023-ban, már a KAP Stratégiai Terv alapján benyújtandó egységes kérelem benyújtása és elbírálása, a kapcsolódó informatikai fejlesztések biztosítása az európai uniós szabályoknak megfelelően és az előírt határidőben megtörténjen.

A törvényben foglalt szabályozás alapelveit fogalmazzák meg, annak valamennyi résztvevője számára a legmegfelelőbb és legtisztességesebb eljárás lehetőségét biztosítva.

A törvény szempontjából releváns fogalmakat határozza meg.

A törvény hatályát rögzíti, egyértelműen elhatárolva ezzel a korábbi programozási időszak hatályban tartandó szabályrendszerétől az új időszak normáinak tárgyi és időbeli hatályát, alkalmazási körét.

Az európai uniós parlamenti és tanácsi rendeletek adta keretek között kerül meghatározásra a KAP Alapok intézményrendszere, illetve annak a törvényben rögzítendő legszükségesebb előírásai. Az intézményrendszer szereplőinek részletes feladat- és hatáskörének meghatározására a törvény biztosította felhatalmazás alapján kormányrendeletben kerül sor.

Az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére, ellenőrzésére és a kérelmek egységes benyújtására a Nemzeti Kifizető Ügynökség Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert működtet, amelyen belül – az adatátadás biztosítása mellett – az itt felsorolt nyilvántartásokat hozza létre.

Az adatkezelés törvényi szintű szabályait tartalmazza a törvény a személyes adatok, a cégadatok, valamint a bizalmas üzleti információk védelme érdekében, amelynek a végrehajtandó európai uniós parlamenti és tanácsi rendeletek teremtik meg a kereteit. A törvény a közérdekből nyilvános, támogatási titoknak nem minősülő adatkört tételesen meghatározza.

A támogatási titok megismerhetőségére vonatkozó, adatátadási szabályokat tartalmazza a jogszabályhely.

A támogató eljárásához szükséges adatátvételi szabályokat tartalmazzák az érintett rendelkezések, beleértve a lakcím-nyilvántartást és a hagyatéki eljárás esetében szükséges adatkéréseket is.

A törvény lehetőséget biztosít a támogató számára, hogy megkereséssel éljen más szervhez vagy természetes személyhez, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban azt a kedvezményezett jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, vagy a döntés meghozatalához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más szerv, vagy természetes személy rendelkezik, illetve egyéb, jogszabályban meghatározott feltételek igazolása indokolja.

A támogatottak és a támogatási adataik nyilvántartási rendszerének törvényi szintű szabályait tartalmazza a törvény ezen része, amely nyilvántartás az Integrált Igazgatási Ellenőrzési Rendszer részét képezi.

Az agrártámogatási jogviszony létrejötte, tartalma kerül szabályozásra ezen szakaszokban. Az eljárási keretszabályok kellő rugalmasságot tartalmaznak annak érdekében, hogy az európai uniós társfinanszírozású támogatások normatív és beruházási típusú intézkedéseire, valamint a kizárólag nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatásokra egyaránt alkalmazhatók legyenek.

A törvény szerinti eljárásban a fő szabály az elektronikus kapcsolattartás.

A törvény lehetővé teszi, hogy az eljárásban különleges szakértelmet igénylő ügyekben a támogató a végrehajtásban közreműködő szervet vegyen igénybe.

A jogutódlásnak és a kötelezettségátadásnak a törvényi szintű keretszabályai ezen jogszabályhelyeken kerülnek meghatározásra.

A támogatási eljárásban nagyon fontos az ellenőrzés, mind az adminisztratív, mind a helyszíni ellenőrzés lehetőségét az eljárás során végig biztosítani kell, a támogatások jogszerű odaítélése és felhasználása érdekében.

A törvény a támogató döntése ellen jogorvoslat igénybevételének a lehetőségét biztosítja a kedvezményezett számára, továbbá a jogorvoslati kérelemmel elbírált döntés ellen, illetve az olyan döntés ellen, amely ellen a jogorvoslat kizárt, közigazgatási pert indíthat.

A kedvezményezett jogsértő magatartása esetén alkalmazható eljárási lépéseket, eszközöket tartalmazzák az érintett jogszabályhelyek.

Az eljárás és az alkalmazható jogkövetkezmények elévülésére, a végrehajtásra, annak elévülésére és a behajthatatlan tartozások esetén alkalmazandó törvényi előírásokra vonatkozó rendelkezések kerülnek megfogalmazásra ezen szakaszokban.

A törvény hatálya alá tartozó eljárások tárgyi díj- és illetékmentesek.

Felhatalmazások, amelyeknek számosságát a törvény keret jellege indokolja.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések.

Az Európai Unió jogának való megfelelésre vonatkozó előírás.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítását tartalmazza.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítását tartalmazza.

Ezen szakaszok a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítását tartalmazzák.