• Tartalom

2022. évi LXVI. törvény

2022. évi LXVI. törvény

az agrártermékek eredetvédelméről1

2024.05.17.

Az Országgyűlés felismerve, hogy a fogyasztók részéről növekvő igény mutatkozik a földrajzi eredetüknek köszönhetően egyedi tulajdonságokkal rendelkező, valamint a hagyományos módon előállított agrártermékek iránt, amelyre figyelemmel biztosítani kell az ilyen sajátos jellemzőkkel rendelkező termékek előállítói számára azokat az eszközöket, amelyekkel termékeiket a forgalmazásuk során a többi terméktől hatékonyan meg tudják különböztetni, ezzel versenyelőnyt biztosítva számukra, valamint megvédve őket a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben, az agrártermékek földrajzi árujelzői és a borászati termékek hagyományos kifejezései oltalmának, valamint a hagyományos különleges termék elnevezések bejegyzésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény alkalmazásában:

1. agrártermék:

a) az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerint a rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termék és élelmiszer,

b) a borászati termék, valamint

c) az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szeszes ital;

2. borászati termék: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 92. cikk (1) bekezdésében meghatározott, szőlőből készült termék;

3. eredetmegjelölés: olyan termék megjelölésére használt elnevezés,

a) amely egy meghatározott helyről, régióból vagy – kivételes esetben – országból (a továbbiakban együtt: földrajzi terület) származik,

b) amelynek minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetőek,

c) amelynek előállítása teljes egészében a meghatározott földrajzi területen történik, és

d) amely borászati termék esetében megfelel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 93. cikk (1) bekezdés a) pont iii. és v. alpontjában meghatározott feltételeknek;

4. földrajzi árujelző: az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés;

5. földrajzi árujelzőt kezelő szervezet: egy vagy több oltalom vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző kezelését végző, a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállításában részt vevő, a termékleírás betartását vállaló gazdasági szereplőket, illetve azok szakmai érdekvédelmi szervezeteit tömörítő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet;

6. földrajzi jelzés: olyan termék megjelölésére használt elnevezés,

a) amely egy meghatározott földrajzi területről származik,

b) amelynek minősége, hírneve vagy más jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható,

c) amely előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik, és

d) amely borászati termék esetében megfelel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 93. cikk (1) bekezdés b) pont iii–v. alpontjában meghatározott feltételeknek;

7. gazdasági szereplő: az oltalom alatt álló elnevezéssel vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott, a termékleírásnak megfelelő terméket termelő, feldolgozó, előállító vagy az ilyen termék előállításában más módon részt vevő és a termékleírás betartását vállaló, továbbá az oltalom alatt álló elnevezést vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt használó természetes vagy jogi személy;

8. hagyományos kifejezés: oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely megfelel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikkében meghatározott követelményeknek;

9. hagyományos különleges termék elnevezés: hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel, vagy hagyományos összetétellel készült, illetve hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készült termék olyan elnevezése, amelyet az adott termékre hagyományosan használnak vagy jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát;

10. hagyományos különleges termék elnevezést kezelő szervezet: a hagyományos különleges termék előállításában részt vevő, a termékleírás betartását vállaló gazdasági szereplőket, illetve azok szakmai érdekvédelmi szervezeteit tömörítő, egy vagy több hagyományos különleges termék elnevezés kezelését végző, jogi személyiséggel rendelkező szervezet;

11. oltalom alatt álló elnevezés: az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelző és hagyományos kifejezés, valamint bejegyzett hagyományos különleges termék elnevezés;

12. oltalom megszerzése iránti eljárás:

a) az agrártermékek földrajzi árujelzői és a borászati termékek hagyományos kifejezései oltalmának megszerzése, valamint

b) a hagyományos különleges termék elnevezések bejegyzése

iránti eljárás;

13. tagállami eljárás: az oltalom megszerzése, a törlés, valamint a termékleírás módosítása iránti eljárás tagállami hatáskörbe tartozó szakasza;

14. termékleírás: az oltalomban részesítendő, illetve az átmeneti nemzeti vagy uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel vagy bejegyezni kívánt vagy bejegyzett hagyományos különleges termék elnevezéssel ellátott agrártermékre vonatkozó követelményeket tartalmazó dokumentum, amely megfelel

a) mezőgazdasági termék és élelmiszer esetében az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdésében vagy az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) bekezdésében,

b) borászati termék esetében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikk (2) bekezdésében,

c) szeszes ital esetében az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkében

meghatározott követelményeknek;

15. termékleírás módosítása: a termékleírás standard és uniós módosítása;

16. termékleírás standard módosítása: a termékleírásnak

a) mezőgazdasági termék és élelmiszer esetében az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikk (2) bekezdés a)–d) pontjába be nem sorolható módosítása,

b) borászati termék esetében az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjába be nem sorolható módosítása,

c) szeszes ital esetében az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikk (3) bekezdés a)–d) pontjába be nem sorolható módosítása;

17. termékleírás uniós módosítása: a termékleírásnak

a) mezőgazdasági termék és élelmiszer esetében az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikk (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetek szerinti módosítása,

b) borászati termék esetében az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetek szerinti módosítása,

c) szeszes ital esetében az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikk (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetek szerinti módosítása;

18. törlés iránti eljárás:

a) az agrártermékek földrajzi árujelzői és a borászati termékek hagyományos kifejezései oltalmának, valamint

b) a hagyományos különleges termék elnevezések bejegyzésének

törlése iránti eljárás.

II. Fejezet

A TAGÁLLAMI ELJÁRÁS

1. A tagállami eljárásra vonatkozó általános rendelkezések

2. § A tagállami eljárás során – az iratokba való betekintés kivételével – a kapcsolattartás elektronikus úton történik.

3. § (1) A tagállami eljárásban – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyintézési határidő 9 hónap.

(2) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikk b) pontjában meghatározott hagyományos kifejezés oltalmának megszerzése és törlése, valamint az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása iránti tagállami eljárás ügyintézési határideje 4 hónap.

4. § (1) A tagállami eljárásra irányuló kérelmet az agrárpolitikáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) kell benyújtani az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(2) A tagállami eljárásban hiánypótlásra a kérelmező legfeljebb két alkalommal hívható fel.

(3) A határokon átnyúló földrajzi területre vonatkozó földrajzi árujelzővel, valamint az Európai Unió másik tagállamát (a továbbiakban: másik tagállam) is érintő hagyományos különleges termék elnevezéssel kapcsolatos tagállami eljárásban a közös kérelem benyújtásából eredő tagállami feladatokat a miniszter látja el.

2. Az oltalom megszerzése iránti tagállami eljárás különös szabályai

5. § Földrajzi árujelző oltalmának megszerzése iránti kérelem esetén a kérelmezőnek be kell szereznie a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által készített, a termékleírásban meghatározott földrajzi területet ábrázoló térképet, amely borászati termék esetében tartalmazza – amennyiben szükséges – a földrajzi árujelző termékleírásában meghatározott, termőhelyen belül elhelyezkedő kisebb földrajzi egységek nevét és lehatárolását is.

6. § (1)2 A miniszter az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő, agrártermék földrajzi árujelzője oltalmának megszerzése, valamint hagyományos különleges termék elnevezés bejegyzése (a továbbiakban együtt: oltalom megszerzése) iránti kérelem esetében az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a kérelmező nevét és címét, a termékleírást és földrajzi árujelző oltalom megszerzése esetén az egységes dokumentumot.

(2) A kérelemmel szemben a közzétételtől számított 2 hónapon belül kifogást vagy felszólalást (a továbbiakban együtt: felszólalás) nyújthat be bármely, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személy.

(3) A felszólalásban meg kell jelölni, hogy

a) a kérelem mely, az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában vagy e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt feltételt nem teljesíti, vagy

b) az oltalom megadása milyen módon sértené a felszólalást benyújtó gazdasági érdekeit.

(4) A (3) bekezdés b) pontja esetében

a) meg kell jelölni az okozott sérelem indokait, szükség esetén alátámasztva azt gazdasági számításokkal, valamint

b) ha a felszólalás benyújtója jogszerűen foglalkozik a kérelemben szereplő elnevezéssel ellátott agrártermék előállításával, illetve forgalmazásával vagy jogszerűen használja a kérelemben szereplő elnevezést, meg kell adni azt az időpontot, amióta ez az állapot fennáll.

(5)3 A miniszter megvizsgálja a felszólalás elfogadhatóságát a (3) és (4) bekezdésben megállapított indokok alapján és elfogadható felszólalás benyújtása esetén felhívja a kérelmezőt a felszólalásban foglaltaknak a felszólalást benyújtó féllel való egyeztetésére, az ehhez szükséges határidő tűzésével, valamint ezt követően az egyeztetés eredményének benyújtására. Az egyeztetésre és annak eredményéről való tájékoztatásra nyitva álló határidő 1 hónapnál kevesebb nem lehet.

(6) A miniszter az oltalom megszerzése iránti tagállami eljárásban az ügy érdemében hozott határozatában dönt a felszólalás elfogadhatóságáról.

7. § (1) A miniszter a kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válását követően haladéktalanul továbbítja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kérelmezési dokumentációt az Európai Bizottsághoz.

(2) A miniszter a kérelemnek helyt adó véglegessé vált határozatot a termékleírással együtt, az átmeneti nemzeti oltalom keletkezési napjának megjelölésével, az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

3. Átmeneti nemzeti oltalom

8. § (1) A földrajzi árujelző oltalmának megszerzése iránti kérelem Európai Bizottsághoz történő benyújtásának napjától az Európai Bizottság kérelmet elbíráló döntéséig vagy az oltalom iránti kérelem visszavonásáig a földrajzi árujelző átmeneti nemzeti oltalomban részesül.

(2)4 A miniszter az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének napjáról írásban értesíti a kérelmezőt, az oltalom alatt álló elnevezéssel és az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek ellenőrzését végző hatóságot (a továbbiakban: ellenőrzést végző hatóság), a Nemzeti Földügyi Központot és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.

(3) Az átmeneti nemzeti oltalom a 19. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmények Magyarországon történő megvalósításával szemben nyújt védelmet.

(4) A miniszter közhiteles nyilvántartást vezet

a) az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkről,

b) az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzők termékleírásairól és

c) az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének időpontjáról.

4. A termékleírás módosítása

9. § (1) A termékleírás földrajzi területet meghatározó pontjának módosítása esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy megindította a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnél a módosított földrajzi területet ábrázoló térkép beszerzésére irányuló eljárást, és kérelmezte a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnél a földrajzi területet közhitelesen ábrázoló térkép megküldését a miniszter részére.

(2) A termékleírás uniós módosítása iránti eljárásra a 6. §-ban és a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a termékleírás módosítása iránti kérelmet nem a földrajzi árujelző oltalmának megszerzését vagy a hagyományos különleges termék elnevezés bejegyzését kérelmező (a továbbiakban: oltalmat kérelmező) nyújtja be, a miniszter az oltalmat kérelmező vagy annak jogutódja részére – amennyiben az fellelhető – megküldi a termékleírás módosítása iránti kérelmet azzal, hogy 1 hónapon belül nyilatkozzon a termékleírás javasolt módosításainak elfogadhatóságával kapcsolatban.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a termékleírás javasolt módosításaival az oltalmat kérelmező vagy jogutódja nem ért egyet, a miniszter 2 hónapos határidő tűzésével felszólítja a feleket a termékleírás felszólítással érintett módosításainak egyeztetésére. A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a felek által lefolytatott egyeztetés eredményeként módosított kérelmet teszi közzé. A kérelem azon pontjai tekintetében, ahol nincs egyetértés a felek között, az eredeti kérelemben szereplő szöveg kerül közzétételre.

(5)5 A miniszter a termékleírás módosítása iránti eljárásban a kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válását követően haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottságnak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint összeállított

a) kérelmezési dokumentációt a termékleírás uniós módosítása esetén,

b) közleményt a termékleírás standard módosítása esetén.

5. Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása

10. § Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása iránti eljárásra a 6. §-ban, és a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

6. A törlés iránti tagállami eljárás különös szabályai

11. § (1) Agrártermék földrajzi árujelzője és borászati termék hagyományos kifejezése oltalmának, valamint hagyományos különleges termék elnevezés bejegyzésének törlése (a továbbiakban együtt: elnevezés törlése) iránt bármely jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérelmet nyújthat be a miniszternek, ha

a) a termékleírásban foglalt követelményeknek való megfelelés nem biztosított, vagy

b) a földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább 7 éve nem hozták forgalomba.

(2) Az elnevezés törlése iránti kérelmet

a) mezőgazdasági termék, élelmiszer és szeszes ital esetén az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termék előállítóinak többsége,

b) borászati termék esetén a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet

akkor is benyújthatja, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn.

(3) Az elnevezés törlését a miniszter hivatalból is kezdeményezheti az Európai Bizottságnál, ha a termékleírásban foglalt követelményeknek való megfelelés nem biztosított vagy a földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább 7 éve nem hozták forgalomba.

(4) A törlés iránti tagállami eljárásban a 6. § (1)–(3) bekezdésében, valamint (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az elnevezés törlését arra figyelemmel kérelmezik, hogy az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott terméket legalább 7 éve nem hozták forgalomba, a felszólalás benyújtásakor adatokkal alátámasztva kell igazolni, hogy a felszólalást benyújtó személy az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott terméket az eljárás megindítását megelőző 7 évben vagy annak egy részében előállította, illetve forgalmazta.

(5) A miniszter a kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válását követően

a) az elnevezés törlése iránti kérelmezési dokumentációt haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottsághoz, és

b) a kérelemnek helyt adó véglegessé vált határozatot az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

7. Az Európai Bizottság által lefolytatott eljáráshoz kapcsolódó szabályok

12. §6 (1) Ha az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeképpen a tagállami eljárás során elfogadott termékleírás jelentős mértékben módosul, és erre tekintettel a módosított adatok közzététele Magyarországon szükségessé válik, a miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a módosított termékleírást, és földrajzi árujelző oltalmának megszerzése esetében a módosított egységes dokumentumot.

(2) A Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személy felszólalást nyújthat be a miniszterhez a termékleírás és az egységes dokumentum módosított adataival szemben, a közzétételt követő 30 napon belül. A felszólalásnak meg kell felelnie a 6. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak. A miniszter a felszólalás elfogadhatóságával kapcsolatban a 6. § (5) és (6) bekezdése szerint jár el.

13. § A miniszter látja el az Európai Bizottság által lefolytatott vizsgálathoz kapcsolódóan

a) mezőgazdasági termék és élelmiszer esetében az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikke,

b) borászati termék esetében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 98. cikke,

c) szeszes ital esetében az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. és 30. cikke

szerinti tagállami feladatokat.

14. § (1) A miniszter által az Európai Bizottságnak továbbított, az oltalom megszerzése, a termékleírás módosítása vagy az elnevezés törlése iránti kérelemre az Európai Unió más tagállamából vagy az Európai Unió tagállamain kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) az Európai Bizottságon keresztül érkezett felszólalást a miniszter továbbítja a kérelmezőnek, majd közreműködik a szükséges egyeztetések lefolytatásában. Az egyeztetés eredményéről a miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(2)7

(3) A miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi az Európai Bizottság által Magyarország vonatkozásában nyilvántartásba bejegyzett oltalom alatt álló földrajzi árujelző, valamint hagyományos különleges termék termékleírásának azon változatát, amely alapján az Európai Bizottság meghozta a döntését.

15. § (1)8 Az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország által kezdeményezett eljárásban az agrártermék földrajzi árujelzője és a borászati termék hagyományos kifejezése oltalmának megszerzésével és törlésével, valamint a hagyományos különleges termék elnevezés bejegyzésével és törlésével, továbbá a termékleírás módosításával szemben a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személynek, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontjától számított 2 hónapon belül az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint összeállított felszólalást, valamint indokolással ellátott felszólalási vagy kifogásolási nyilatkozatot a miniszternek kell benyújtania, aki azt – a feltételeknek való megfelelés esetén – továbbítja az Európai Bizottságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Kormány nevében a miniszter hivatalból is benyújthat felszólalást, valamint indokolással ellátott felszólalási vagy kifogásolási nyilatkozatot az Európai Bizottságnak.

III. Fejezet

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ ELNEVEZÉSEK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

8. Földrajzi árujelzőt, illetve hagyományos különleges terméket kezelő szervezet

16. § A miniszter által e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint elismert vagy a 17. § (2) bekezdése szerinti kijelölt, földrajzi árujelzőt vagy hagyományos különleges termék elnevezést kezelő szervezet (a továbbiakban együtt: kezelő szervezet) ellátja a tagállami eljárás során, továbbá az oltalom alatt álló elnevezés vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző védelmével kapcsolatban az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feladatokat.

17. § (1) A miniszter a kezelő szervezet elismeréséről és az elismerés visszavonásáról szóló határozatát az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

(2) Elismert kezelő szervezet hiányában a borászati termékek földrajzi árujelzőinek kezelő szervezete a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 1. § 12. pontja szerinti földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet.

(3)9 A miniszter a kezelő szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a kezelő szervezet nevét, elérhetőségét, vezető tisztségviselőjének megnevezését, az általa kezelt oltalom alatt álló elnevezést és a kezelő szervezet céljait. A miniszter a nyilvántartást az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

9. Földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék védelemi alap

18. § (1) A kezelő szervezet földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék védelmi alapot (a továbbiakban: Alap) hozhat létre

a) a 19. § (1) bekezdésében meghatározott cselekményeket megvalósító személlyel (a továbbiakban: bitorló) szembeni fellépés, így különösen a vele szemben indított eljárások költségeinek,

b) földrajzi árujelzőhöz, hagyományos különleges termékhez kapcsolódó marketingtevékenység megvalósítása során felmerülő költségek,

c) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőnek a 2021. évi XXVIII. törvénnyel kihirdetett, a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről szóló Genfi Szövege (a továbbiakban: Genfi Szöveg) szerinti nemzetközi bejelentésével vagy a bejelentés módosításával kapcsolatos, a Genfi Szöveg 7. cikkében, illetve az Eredetmegjelölések Oltalmára és Nemzetközi Lajstromozására Vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz, továbbá a Genfi Szöveghez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat 8. szabályában meghatározott díjak, valamint

d) harmadik országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodások alapján a magyar földrajzi árujelzők harmadik ország területén történő oltalomban részesüléséhez szükséges eljárás díjának

fedezetére.

(2) Az Alap a kezelő szervezet és az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termék előállítására jogosult gazdasági szereplők e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírtak szerinti hozzájárulásából áll.

(3) A kezelő szervezet az általa kezelt földrajzi árujelzőt vagy hagyományos különleges terméket előállító gazdasági szereplők számára előírhatja az Alaphoz való kötelező hozzájárulás (a továbbiakban: kötelező hozzájárulás) teljesítését. Kötelező hozzájárulás előírása esetén a fizetésre kötelezett gazdasági szereplő teljesítése hiányában a pénzügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget a kezelő szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A kezelő szervezet az ehhez szükséges adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv részére átadja.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv (3) bekezdés szerinti eljárására a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 22. §-ában és 23. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Az Alapból e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint

a) az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti költségek, díjak, valamint

b)10 az Alap működéséhez kapcsolódó költségek

fedezhetők.

(6) Az Alapba befizetett, valamint az Alapból kifizetett összegekről a kezelő szervezet évente írásban beszámolót készít, amelyet honlapján közzétesz.

10. A bitorlás

19. § (1) Az oltalom alatt álló elnevezés, valamint az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző (ezen § alkalmazásában a továbbiakban együtt: elnevezés) oltalmat élvez

a) az elnevezés bármilyen – akár közvetett formájú – kereskedelmi célú felhasználásával szemben a termékleírásnak meg nem felelő termék vonatkozásában;

b) az elnevezés bármilyen – ideértve az elnevezés nyelvi lefordításával vagy a termék vagy szolgáltatás tényleges származásának feltüntetésével történő alkalmazást is – visszaélésszerű használatával, utánzásával vagy idézésével szemben – abban az esetben is, ha ez csak egy összetevő vonatkozásában történik –, így különösen a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések használata tekintetében;

c) bármely – a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó – a termék leírásában, megjelenítésén, jelölésén, csomagolásán, reklámozásán, kapcsolódó dokumentumban vagy webhelyen található tájékoztatásban szereplő hamis vagy megtévesztő megjelöléssel vagy hamis benyomást keltő megjelenítéssel szemben;

d) bármilyen olyan magatartással szemben, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztót megtévesztheti;

e) a termékleírás hatálya alá nem tartozó termékek vagy szolgáltatások esetében – abban az esetben is, ha ez csak egy összetevő vonatkozásában történik – az elnevezés ismertségéből vagy jó hírnevéből eredő kereskedelmi előny kihasználásával szemben, ha az sérti, gyengíti vagy csorbítja az elnevezés jó hírnevét.

(2) Bitorlást követ el, aki az (1) bekezdés szerinti bármely cselekményt megvalósítja.

(3) Bitorlás esetén az oltalom együttesen illeti meg a bitorlással érintett elnevezés termékleírásának megfelelő terméket termelő, feldolgozó vagy előállító gazdasági szereplőket (a továbbiakban együtt: jogosult).

(4) Bitorlás miatt a bitorlóval szemben felléphet

a) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 110. § (2) bekezdésében meghatározott személy és szervezet,

b) a bitorlással érintett elnevezés kezelő szervezete, valamint

c) a miniszter.

(5) A bitorlóval szembeni fellépés és a polgári jogi igények érvényesítése tekintetében a kezelő szervezet az elnevezést jogszerűen használó valamennyi természetes személy és gazdálkodó szervezet képviseleti jogával rendelkezik, ide nem értve a saját nevében eljáró jogosultat.

20. § Átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző esetén a bitorlás miatt indított eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemről az Európai Bizottság nem döntött. Ha a kérelmet az Európai Bizottság elutasítja, a bitorlás miatt indított eljárást meg kell szüntetni.

21. § Bitorlás esetén a Vt. 27. § (2)–(11) bekezdését, valamint 28. §-át megfelelően alkalmazni kell.

22. § Az oltalom alatt álló elnevezés bitorlása miatt indított polgári perben a bíróság elrendelheti a bitorlásra használt eszközök, anyagok vagy a bitorlással érintett áruk közérdekű célra történő ingyenes tulajdonba adását a jogosult kérelmében megjelölt

a) helyi önkormányzat részére jogszabályban foglalt feladatai,

b) közhasznú szervezet részére, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat, vagy

c) egyház, egyházi jogi személy részére, hitéleti feladatai vagy az általa végzett állami – így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi – feladatok

ellátásának elősegítése érdekében.

IV. Fejezet

A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

23. § (1) A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik

a) a miniszter tagállami eljárásban hozott döntésével szemben indított közigazgatási perben, és

b) a bitorlás miatt indított, valamint az agrártermékek földrajzi árujelzői és a borászati termékek hagyományos kifejezései oltalmával összefüggő polgári perekben.

(2) A Fővárosi Törvényszék minden esetben három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el az (1) bekezdés szerinti perekben.

24. § (1) A bitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést – az ellenkező valószínűsítéséig – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy az oltalom fennáll, és ő maga az oltalom jogosultja vagy olyan kezelő szervezet, szakmai szervezet vagy köztestület, amely jogosult fellépni a bitorlással szemben, kivéve, ha a bitorlás megkezdése óta 6 hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta 60 nap már eltelt.

(2) A bitorlás miatt indított perekre egyebekben a Vt. 95. § (4) és (7)–(12) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

V. Fejezet

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ ELNEVEZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

11. Nemzeti értékként és hungarikumként való elismeréssel kapcsolatos szabályok

25. § (1) Oltalom alatt álló földrajzi árujelző, hagyományos kifejezés, valamint bejegyzett hagyományos különleges agrártermék nemzeti értékként vagy hungarikumként való elismerése esetében nem lehet eltérni az Európai Bizottság által elfogadott termékleírásban foglaltaktól.

(2) Ha egy agrártermék nemzeti értékként vagy hungarikumként való elismerését követően földrajzi árujelzőként oltalmat kap vagy hagyományos különleges termékként bejegyzésre kerül, az agrártermék tekintetében akkor használható a nemzeti érték vagy hungarikum kifejezés, ha annak előállítása megfelel a 7. § (2) bekezdése, illetve a 14. § (3) bekezdése szerint közzétett termékleírásnak.

12. Agrártermékek jelölésével kapcsolatos előírások az oltalom alatt álló elnevezésekre figyelemmel

26. § (1) Az Európai Unióban Magyarország területén először forgalomba hozatalra kerülő agrártermék csomagolásán az agrártermék előállítójának, kiszerelést végzőjének vagy forgalmazójának neve (a továbbiakban együtt: cégnév) nem tüntethető fel olyan módon, hogy az összetéveszthető legyen egy oltalom alatt álló elnevezéssel.

(2)11 Ha az Európai Unióban Magyarország területén először forgalomba hozatalra kerülő agrárterméken feltüntetett cégnév, illetve előállítási hely címe oltalom alatt álló földrajzi árujelzőből áll vagy oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt tartalmaz, akkor az oltalom alatt álló földrajzi árujelző bejegyzésének hatálya alá nem tartozó, de azzal a Kombinált Nómenklatúra szerint azonos négy számjegyű szinten besorolt

a) földrajzi árujelzővel nem ellátott agrártermék címkéjén

aa) kötelező feltüntetni a „földrajzi árujelző nélküli termék” feliratot, és

ab)12 a cégnév, illetve az előállítási hely címe legfeljebb feleakkora betűnagysággal tüntethető fel, mint a „földrajzi árujelző nélküli termék” felirat;

b)13 földrajzi árujelzővel ellátott agrártermék címkéjén a cégnév, illetve az előállítási hely címe legfeljebb feleakkora betűnagysággal tüntethető fel a címkén, mint az oltalom alatt álló földrajzi árujelző.

VI. Fejezet

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

13. Az oltalom alatt álló elnevezést és az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt használó gazdasági szereplőkről vezetett nyilvántartás

27. § (1)14 Azon gazdasági szereplő, aki oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott, Magyarországon előállított terméket forgalomba hoz, e tevékenységének megkezdését a (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatok megadásával, tevékenységének megszüntetését, valamint a bejelentett adatokban bekövetkezett változást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az ellenőrzést végző hatóságnak.

(2)15

(3)16 Az ellenőrzést végző hatóság az ellenőrzés lefolytatása céljából nyilvántartást vezet az (1) bekezdés szerinti gazdasági szereplőkről (a továbbiakban: nyilvántartott gazdasági szereplők), amely tartalmazza a nyilvántartott gazdasági szereplő

a)17 nevét, FELIR azonosítóját, elérhetőségét,

b) természetes személy

ba)18 természetes személyazonosító adatait, lakcímét, adóazonosító jelét,

bb) egyéni vállalkozó adószámát, székhelyét,

c)19 gazdálkodó szervezet székhelyét, telephelyét, adószámát,

d) tevékenységére vonatkozó adatokat, megjelölve az oltalom alatt álló elnevezést vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezését, az előállítás helyét, az oltalom alatt álló elnevezéssel vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékkel kapcsolatban végzett tevékenységet (így különösen termelés, feldolgozás, kiszerelés), valamint szeszes italok és szőlőből készült termékek esetében a szeszes ital, illetve a szőlőből készült termék kategóriáját, valamint

e) nyilvántartásba vételének időpontját.

(4)20

(5)21 Az ellenőrzést végző hatóság honlapján közzéteszi

a) a nyilvántartott gazdasági szereplő nevét és FELIR azonosítóját,

b) a (3) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatokat, valamint

c) a nyilvántartás utolsó módosításának dátumát.

(6) Az ellenőrzést végző hatóság a nyilvántartott gazdasági szereplő adatainak módosítása vagy törlése esetén a módosított vagy törölt adatokat 10 évig megőrzi.

28. § (1) Az ellenőrzést végző hatóság kérelemre az általa kezelt földrajzi árujelzőt vagy hagyományos különleges terméket előállító gazdasági szereplők 27. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásának az ellenőrzést végző hatóság honlapján nem elérhető tartalmából adatot szolgáltat a kezelő szervezetnek.

(2) A kezelő szervezet jogosult az (1) bekezdés szerinti, részére átadott személyes adatok kezelésére e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében.

14. A nyilvántartott gazdasági szereplők adatszolgáltatási kötelezettsége

29. § (1)22 A nyilvántartott gazdasági szereplők az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint minden évben adatot szolgáltatnak – borászati termék esetében a hegybírónak, egyéb agrártermékek esetében az ellenőrzést végző hatóságnak – az általuk megtermelt, előállított, készleten lévő és forgalomba hozott, oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termékek mennyiségéről, valamint a forgalomba hozott termékek kereskedelmi értékéről.

(2)23 Az ellenőrzést végző hatóság és borászati termékek esetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja az (1) bekezdés szerint szolgáltatott, oltalom alatt álló elnevezésenként összesített anonimizált adatokról

a) a kezelő szervezetet, az általa kezelt oltalom alatt álló elnevezés vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző tekintetében, valamint

b) az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tevő nyilvántartott gazdasági szereplőt, az általa használt oltalom alatt álló elnevezés vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző tekintetében.

15. Hatósági ellenőrzés

30. § (1) Az ellenőrzést végző hatóság ellenőrzi

a) a Magyarországon előállított, oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermék termékleírásban foglaltaknak való megfelelését,

b) az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, valamint az oltalom alatt álló elnevezések használatát,

c) a bitorlás megvalósításának fennállását.

(2) Az ellenőrzést végző hatóság ellenőrzése kiterjed minden olyan gazdasági szereplőre, amelynek tevékenysége az oltalom alatt álló elnevezés vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásának hatálya alá tartozik.

16. Jogkövetkezmények

31. § (1) Az ellenőrzést végző hatóság

a) intézkedésként feltételhez kötheti az oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermék előállítását, illetve forgalomba hozatalát

aa) a termékleírásban foglaltaktól való olyan eltérés esetén, amely a termék minőségi jellemzőit befolyásolja, vagy

ab) a termékleírásban foglaltaktól való olyan eltérés 3 éven belül történő megismétlődése esetén, amely a termék jellemzőit annak lényeges tulajdonságait tekintve nem változtatja meg;

b) legfeljebb 5 évre megtilthatja az oltalom alatt álló elnevezés vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatát

ba) a termékleírásban foglaltaktól való olyan mértékű vagy természetű eltérés esetén, amely a termék jellemzőit annak lényeges tulajdonságait tekintve jelentősen megváltoztatja, vagy amelynek eredményeképpen a termék nem tekinthető a termékleírásban szereplő földrajzi területről származónak vagy hagyományos különleges terméknek, vagy

bb) az a) pont aa) alpontjában foglalt jogsértés 3 éven belül történő megismétlődése esetén.

(2)24 Az (1) bekezdés b) pontjának megvalósulása esetén az ellenőrzést végző hatóság törli a nyilvántartott gazdasági szereplőt a 27. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásból.

(3) Ha az előállító, illetve forgalmazó az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott tiltó határozat ellenére használja az oltalom alatt álló elnevezést, az ellenőrző hatóság intézkedésként elrendeli az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékek forgalomból való kivonását.

(4) Az ellenőrzést végző hatóság intézkedésként elrendelheti az oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott, az oltalom alatt álló elnevezés vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző viselésére nem jogosult vagy bitorlást megvalósító agrárterméknek az előállító vagy a forgalmazó költségén való megsemmisítését vagy a 22. § szerinti közérdekű célra történő ingyenes tulajdonba adását.

(5) Az ellenőrzést végző hatóság bírságot szab ki, amennyiben megállapítja, hogy

a) az agrártermék előállítója, illetve forgalmazója nem teljesíti az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételt vagy

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom ellenére a termékleírásnak nem megfelelő terméken továbbra is használja az elnevezést.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Felhatalmazó rendelkezések

32. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ellenőrzést végző hatóságot rendeletben kijelölje.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárások részletes szabályait,

b) az Európai Bizottság által lefolytatott eljáráshoz kapcsolódó részletes szabályokat,

c) az oltalom alatt álló elnevezés vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára jogosultak bejelentési kötelezettségére, az önkéntes nyilvántartásba vételre, a hegybíró adatszolgáltatására, valamint a nyilvántartás vezetésére és az abból való adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat,

d) az Alap működtetésével, valamint az Alapba való befizetéssel kapcsolatos részletes szabályokat,

e) a nyilvántartott gazdasági szereplők jelentéstételi kötelezettségének teljesítésére, a jelentések kezelésére, valamint a jelentésekből való adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat,

f) az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott agrártermékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

g) az oltalom alatt álló elnevezés jogellenes használatáért fizetendő bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, valamint a bírság megfizetése módjának részletszabályait

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kezelő szervezetek által ellátott feladatokra és a kezelő szervezetek működésére vonatkozó szabályokat.

18. Hatályba léptető rendelkezés

33. § Ez a törvény 2023. május 1-jén lép hatályba.

18/A.25 Átmeneti rendelkezések

33/A. § A 27. § (3) bekezdése szerinti ellenőrző hatóság 2025. július 31-ig felveszi a 27. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba az e törvény hatálybalépésekor az ellenőrző hatóságok által az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékek előállítóiról vezetett nyilvántartásokban szereplő gazdasági szereplőket, a nyilvántartásban meglévő adataikkal, beszerezve a 27. § (3) bekezdésében felsorolt, esetlegesen hiányzó adatokat.

19. Az Európai Unió jogának való megfelelés

34. § E törvény

a) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 92–116. cikke,

c) az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek uniós szimbólumainak létrehozása tekintetében, valamint a származásra vonatkozó bizonyos szabályok, bizonyos eljárási szabályok és bizonyos kiegészítő átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. december 18-i 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. június 13-i 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

e) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2018. október 17-i (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

f) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a termékleírások módosításai, az oltalom alatt álló elnevezések nyilvántartása, az oltalom törlése és a szimbólumok használata tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a megfelelő ellenőrzési rendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2018. október 17-i (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet,

g) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

h) az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szeszes italok földrajzi jelzéseinek bejegyzése, a termékleírások módosítása és a bejegyzések törlése iránti kérelmekre, valamint a nyilvántartásra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. május 12-i (EU) 2021/1235 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

i) az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szeszes italok földrajzi jelzéseinek bejegyzése iránti kérelem, a felszólalási eljárás, a termékleírások módosítása, a bejegyzés törlése, a szimbólum használata és az ellenőrzés vonatkozásában történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2021. május 12-i (EU) 2021/1236 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

20. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

35. §26

36. §27

37. §28

38. §29

39. §30

40. §31

41. §32

42. §33

1

A törvényt az Országgyűlés a 2022. december 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2022. december 20.

2

A 6. § (1) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 151. §-ával megállapított szöveg.

3

A 6. § (5) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 158. § a) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 8. § (2) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 158. § b) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 9. § (5) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 152. §-ával megállapított szöveg.

6

A 12. § a 2023. évi XCIV. törvény 153. §-ával megállapított szöveg.

7

A 14. § (2) bekezdését a 2023. évi XCIV. törvény 159. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 15. § (1) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 158. § c) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 17. § (3) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 158. § d) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 18. § (5) bekezdés b) pontja a 2023. évi XCIV. törvény 159. § b) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 26. § (2) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 154. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2024. évi XIX. törvény 121. § a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 26. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2024. évi XIX. törvény 121. § b) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 26. § (2) bekezdés b) pontja a 2024. évi XIX. törvény 121. § c) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 27. § (1) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 155. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 27. § (2) bekezdését a 2023. évi XCIV. törvény 159. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 27. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2023. évi XCIV. törvény 158. § e) pontja és 159. § d) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 27. § (3) bekezdés a) pontja a 2023. évi XCIV. törvény 159. § e) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 27. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2023. évi XCIV. törvény 159. § f) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 27. § (3) bekezdés c) pontja a 2023. évi XCIV. törvény 159. § g) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 27. § (4) bekezdését a 2023. évi XCIV. törvény 159. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

21

A 27. § (5) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 155. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 29. § (1) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 156. §-ával megállapított szöveg.

23

A 29. § (2) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 156. §-ával megállapított szöveg.

24

A 31. § (2) bekezdése a 2023. évi XCIV. törvény 158. § f) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 18/A. alcímet (33/A. §-t) a 2023. évi XCIV. törvény 157. §-a iktatta be.

26

A 35. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

A 36. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

28

A 37. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

A 38. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

A 39. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

A 40. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

A 41. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

33

A 42. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére