67/2022. (II. 28.) Korm. rendelet indokolás
67/2022. (II. 28.) Korm. rendelet indokolás
az egyes kormányrendeleteknek a közúti infrastruktúra fejlesztésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 67/2022. (II. 28.) Korm. rendelethez
2022.03.05.
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az Országgyűlés 2021. május 18-i ülésnapján elfogadta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LIX. törvény 2021. május 28-án kihirdetésre került.
A kormányrendelet célja a törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükséges kormányrendeleti szintű módosítások elvégzése, továbbá egyes kormányrendeletek kis mértékű korrekciója.
A transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 18/2007. (II. 20.) Korm. rendelet módosítása alapján a kormányrendelet hatálya alá tartozó, nagyobb méretű alagutakban a más közúti jelzőtábláknál kisebb, de legalább 600 mm alapméretű világító jelzőtáblák is kihelyezésre kerülhessenek külön engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül.
A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében szükséges.
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben kismértékben módosításra kerülnek a mentességi nyilvántartásban történő bejegyzés hatásköri szabályai.
A mentességi nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre induló közlekedési igazgatási hatósági eljárás, amelynek eredménye a nyilvántartásba történő bejegyzés vagy egyéb döntés meghozatala. A közlekedési igazgatási hatósági eljárások túlnyomó többsége a közlekedési igazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, célszerű ezekben az ügyekben is a közlekedési igazgatási hatósághoz terelni az ügyfeleket.
A jogosultság az üzembentartó személyéhez és az esetek egy részében az általa folytatott tevékenységhez, illetve a jármű jellegéhez kapcsolódik. A járművek forgalomba helyezésére, a tulajdonosi/üzembentartói jog, a megkülönböztető jelzés használatára való jogosultság, a mentességet megalapozó jelleg járműnyilvántartásba történő bejegyzésére a közlekedési igazgatási hatóság eljárásában kerül sor. A jelenlegi párhuzamos hatáskör miatt az ügyfelek sok esetben a közlekedési igazgatási eljárást követően külön eljárásban a nyilvántartótól kérik a mentességi nyilvántartásba történő bejegyzést, annak ellenére, hogy az a közlekedési igazgatási hatóságnál egyidejűleg intézhető lenne.
Mindezek miatt nem célszerű – és nem ügyfélbarát – a mentességi nyilvántartásba történő bejegyzés ügyében a párhuzamos hatáskör fenntartása, indokolt ezen hatósági eljárások tekintetében – bizonyos kivételekkel – a nyilvántartó hatáskörének megszüntetése. A mentességre jogosult külföldi fegyveres erő, nemzetközi katonai szervezet, diplomáciai testület vagy egyéb – nemzetközi szerződés, egyezmény vagy viszonosság alapján – mentességet élvező szervezet esetében továbbra is indokolt, hogy a nyilvántartó járjon el a bejegyzés ügyében, mivel ezen kérelmezők számára közlekedési igazgatási ügyekben a nyilvántartó a nemzetközi kapcsolattartásra jogosult szerv és a nyilvántartó hatékonyabban tud intézkedni a döntés meghozatalához szükséges adatok (pl. viszonosság fennállása) beszerzése érdekében. Szintén indokolt a nyilvántartó hatáskörének fenntartása azokban az esetekben, ahol ezt állami érdek indokolja (tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben szállítási feladatokban részt vevő járművek, közútkezelői feladatokat ellátó járművek és díjellenőrzést végző járművek).
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) hatáskörének biztosítását az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) 10. §-ával, valamint a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet (a továbbiakban: HD rendelet) 2. § (1) bekezdés i) és j) pontjával való összhang megteremtése indokolja. Az Útdíjtv. 9. § (1) bekezdés f) pontja alapján benyújtott kérelmek ügyében jelenleg is kizárólagosan, a 9. § (1) bekezdés i) pontja alapján benyújtott kérelmek esetén pedig a nyilvántartóval párhuzamosan rendelkezik hatáskörrel az OKF a mentességi nyilvántartásba történő bejegyzés tekintetében. Figyelemmel arra, hogy az Útdíjtv. 9. § (1) bekezdés i) pontja, valamint a HD rendelet 2. § (1) bekezdés i) pontja alapján mentességet élvező humanitárius segélyszállítmányokat szállító járművek esetében gyakran hétvégén/munkaszüneti napon merül fel a bejegyzés iránti igény és az OKF ügyeletén van lehetőség az ügyintézésre ezeken a napokon is, célszerű a hatáskör kizárólag e szervhez telepítése.
A HD rendelet 2. § (7) bekezdésére vonatkozóan a rendőrség hatáskörének biztosítását az eljárás egyszerűsítése indokolja. Ezekben az esetekben a bejelentés megtétele a rendőrség feladata, amely a saját járművei tekintetében már rendelkezik hozzáféréssel és bejegyzési jogosultsággal a mentességi nyilvántartás tekintetében. Célszerű ebben az esetben is biztosítani, hogy közvetlenül bejegyezhesse a mentességet.
A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió ún. 4. Vasúti Csomagjának egyik következménye, hogy számos vasúti műszaki szabályozás megváltozik, ezért a korábbi, műszakilag is elavult szabályzatokat fel kell váltani az uniós jogszabályoknak megfelelő, harmonizált, ún. Vasúti Műszaki Előírásokkal, amely fogalmat a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény vezetett be. Annak érdekében, hogy az átmenet során elfogadott műszaki szabályzatok alkalmazása, ezáltal az átmenet folyamatossága biztosított legyen, szükséges azt kimondani, hogy a már elavult szabályok helyett az új, modern műszaki előírások kerüljenek alkalmazásra. Ezzel a kodifikációs megoldással lehetővé válik, hogy ne kelljen minden egyes vasúti műszaki előírás elfogadása esetén a hatályos OVSZ-t részben hatályon kívül helyezni, továbbá az ügyfél kérelme alapján kell alkalmazni azokat, tehát fennáll az a lehetőség is, hogy a nem uniós szabályozási esetekben – például a rendszer kompatibilitás fenntartása érdekében – a hagyományos, régi műszaki szabályozást alkalmazzák.
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet módosítása
A kormányrendelet módosítása európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében szükséges.
A fentieken túl, a gyakorlatban felmerült jogalkalmazási tapasztalatok alapján a rendelkezések kis mértékű korrekciójára kerül sor.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás