2022. évi LXVIII. törvény indokolás

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvény indokolása közzétételre kerül.

A törvényjavaslat célja a gazdaságfejlesztési miniszter felelősségi körében tartozó törvények, valamint a feladatkörét érintő egyéb törvények módosítása.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), új, hiánypótló jogintézményekkel kerül kiegészítésre. Új rendelkezés a hitelezői követelések bejelentésére irányuló jogvesztő határidőre vonatkozó tájékoztatásnak, továbbá a vagyonfelügyelő és a felszámoló elektronikus levelezési címének a Cégközlönyben közzétételre kerülő végzésen való feltüntetése.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításának a célja az állami és önkormányzati tulajdonú lakásállomány tekintetében alapított vételi jog részletszabályainak pontosítása.

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) jogalkalmazást segítő módosítása a költséghatékony vagyongazdálkodást segíti elő.

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) módosítására az elsőbbségi levélküldeményre vonatkozó átfutási idő módosítása, a postai szolgáltató és a postai szolgáltatást igénybe vevő feladó vagy címzett közötti egyedi szerződésekre vonatkozó szabályok, továbbá a gázspray rendelkezésre állását biztosító rendelkezés pontosítása érdekében kerül sor.

Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítására a kormányzati szerkezetátalakítással módosult felelősségi körökre figyelemmel kerül sor.

Az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény módosításával az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak a jövő nemzedékének védelme érdekében gyermek- és ifjúsági programokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatai, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési, lebonyolítási, oktatási és képzésszervezési teendői ellátásának elősegítése érdekében – a korábban átadott állami tulajdonú ingatlanhoz funkcionálisan és területileg is kapcsolódó – állami ingatlan átruházására kerül sor az Alapítvány részére.

A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény módosításának célja a szerkezetátalakítási szakértői igazolványokkal kapcsolatos hatósági tevékenység pontosítása, kiegészítése.

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XCIX. törvény) módosítása, a leválasztás jóváhagyására biztosított határidő meghosszabbítása a privilegizált hitelezők megfontolt döntéshozatalát segíti elő. A javaslat szerint a 2021. évi XCIX. törvény reorganizációt, a Cstv.-t és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt érintő veszélyhelyzeti átmeneti rendelkezéseinek alkalmazhatósága egy évvel meghosszabbításra kerül.

A törvényjavaslat az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosításával megteremti annak lehetőségét, hogy a kötöttpályás beruházások során létrejövő valamennyi vagyonelem átadásra kerülhessen az üzemeltető részére.

A felmentett korábbi felszámoló számára a Cstv. 27/A. § (11) bekezdése átadó mérleg készítését rendelte el, ami hosszabb időt vesz igénybe, így hátráltatja az átadás-átvétel folyamatát és az eljárás folytatását. Az átadás-átvétel ugyanakkor megtörténhet az adós vagyoni helyzetének egyszerűsített bemutatása mellett is, ennek érdekében a felmentett felszámoló első körben – az átadó mérleg készítése helyett – az adós iratanyagának, vagyonának és annak analitikus nyilvántartásának, továbbá fennálló szerződéseinek és folyamatban lévő ügyeinek tételes bemutatását tartalmazó, a felmentett felszámoló által összeállított dokumentum átadására lesz köteles.

Fontos újítás, hogy a felszámolási nyitómérlegtől, vagy az utolsó közbenső felszámolási mérlegtől a felmentés időpontjáig terjedő időszakra készül egy szabályos közbenső mérleg is annak érdekében, hogy a felmentésig terjedő időre a felmentett felszámoló vállaljon felelősséget a felszámolási eljárás gazdasági eseményeiért.

A közbenső felszámolási mérleg jóváhagyására a Cstv. 50. §-ában foglalt szabályok megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy vagyonfelosztás nem kapcsolódik hozzá, továbbá a közbenső felszámolási mérleget észrevételezésre meg kell küldeni az új kirendelt felszámolónak is. A közbenső felszámolási mérleg a mérlegfordulónapra vonatkozóan tájékoztatja az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről a bíróságot, a hitelezőket és az újonnan kirendelt felszámolót.

A javaslat pontosítja, illetve kiegészíti a felszámolói névjegyzékben feltüntetésre kerülő adatok körét a fizetésképtelenségi és a szerkezetátalakítási szakértői igazolványhoz kapcsolódó adatokkal.

A javaslat pontosítja továbbá a fizetésképtelenségi szakértői igazolványban szereplő személyes adatok körét és rögzíti, hogy ezek az adatok az igazolvány megszemélyesítése céljából átadhatóak az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére.

A fizetésképtelenségi szakértői igazolványokról a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) nyilvántartást vezet. Amennyiben a fizetésképtelenségi szakértői igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a Hatóság – az esetleges visszaélések elkerülése érdekében – intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt.

A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában a hitelezői követelések bejelentésére irányuló jogvesztő határidőre vonatkozó tájékoztatás kötelező tartalmi elemként történő szabályozásának célja a hitelezők megfelelő tájékoztatása annak érdekében, hogy valamennyi hitelező számára kétséget kizáró módon és egységesen megállapítható legyen a felszámolási eljárás megindulásának időpontjában a követelések bejelentésére nyitva álló jogvesztő határidő, erősítve a hitelezővédelmet és a jogbiztonságot.

A Cstv. 28. § (2) bekezdés g) pontjának módosítása egyértelművé teszi, hogy a közzétételben fel kell tüntetni a felszámolóbiztos nyilvántartási számát, elektronikus levelezési címét és fizetésképtelenségi szakértői igazolvány számát is, azonban a lakóhelyét, a születési idejét, adóazonosító jelét nem. A Cstv. 28. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételének milyen tartalommal kell megjelennie, ehhez kapcsolódóan a g) pont a felszámolóra (felszámoló szervezetre) és a felszámolási eljárásban a felszámoló szervezet részéről eljáró felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat határozza meg.

A módosítás eredményeként a szabályozás összhangba kerül a Cstv. 27/C. § (4a) bekezdésével, amely szerint a felszámolói névjegyzék adatai közül – többek között – a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők lakcíme vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett értesítési címe nem minősül közérdekből nyilvános adatnak.

Az eljárásban a bíróság a felszámoló szervezetet, a felszámoló szervezet vezetője pedig a szervezet részéről eljáró felszámolóbiztost jelöli ki. Az eljárásban az adóst a felszámoló szervezet képviseli, a felszámoló szervezet részéről a kijelölt felszámolóbiztos jár el. A felszámoló szervezet nyilvános cégadatnak minősülő székhelyén a hatóságok és a hitelezők a felszámolóbiztost elérik, a felszámolóbiztos a felszámoló székhelyéről idézhető, a személyes adatnak minősülő lakóhely közzététele és feltüntetése az adós cégadataiban indokolatlan. A lakcímnyilvántartás jelenleg hatályos szabályai az „értesítési címet” nem ismerik, a felszámolóbiztos értesítése a felszámoló szervezeten keresztül történhet.

A felszámoló munkáltatói jogok gyakorlásával történő felruházása nélkülözhetetlen az adós gazdasági tevékenységének befejezéséhez, ugyanis a felszámolónak intézkednie kell a munkaviszonyok megszüntetése és az ehhez kapcsolódó igazolások kiadása, valamint az elmaradt munkabérek kifizetése, továbbá megfelelő fedezet hiányában a Bérgarancia Alapból történő támogatás igénylése iránt.

Az adós gazdasági tevékenységének befejezése időben hosszabban eltartó folyamat is lehet, ilyen helyzet áll fenn akkor, amikor egy működő üzemet gazdasági, vagy műszaki-technológiai szempontok szerint meghatározott ütemterv szerint kell leállítani. Az adós gazdasági tevékenysége a felszámolás alatt is folyamatos maradhat, ha a felszámoló a hitelezők, vagy a hitelezői választmány egyetértésével, vagy az eljárás stratégiailag kiemelt jelentősége miatt a tevékenység felszámolási eljárás alatti folyatásáról dönt annak érdekében, hogy az adós önállóan működőképes részeit (telephely, üzem, üzletág) működő vagyonösszességként, a forgalomban elérhető legmagasabb áron tudja értékesíteni.

Jelen módosítást mind az adós tevékenységének elhúzódó befejezése, mind pedig a tevékenység felszámolás alatti folytatása indokolttá teszi, annak érdekében, hogy a felszámoló a munkáltatói jogok gyakorlójaként munkaviszonyt létesíthessen és a munkáltatói jogok gyakorlásához tartozó ezen részjogosítványa a normaszöveg szintjén is világosan kifejezésre jusson.

A rendelkezés a csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek, valamint a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés Cégközlönyben közzétett kivonatának tartalmát módosítják.

A módosítás elősegíti, hogy a felszámoló az adós jogviszonyait le tudja zárni, és az adós vagyoni viszonyait érintő jogügyletekről teljes körű tájékoztatást kapjon. A további rendelkezések az újonnan megfogalmazott módosítások és a hatályos szöveg közötti összhang megteremtését biztosítják.

Az ügy új felszámolónak történő átadásakor a közbenső mérleg készítése azokban az esetekben irányadó, ha a felszámoló felmentésére a törvénymódosítás hatálybalépését követően kerül sor. Ilyen eset a Cstv. 27/A. § módosításával összhangban módosuló Cstv. 66. § (3) bekezdése és 79/A. §-a.

A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésen, valamint a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatán a vagyonfelügyelő, a felszámoló és a felszámolóbiztos elektronikus levelezési címét a folyamatban lévő eljárásokban is fel kell tüntetni.

A lakcímnyilvántartás jelenleg hatályos szabályai az „értesítési címet” nem tartalmazzák. Erre tekintettel szükséges a Cstv. minden olyan szakaszának módosítása, amelyben az értesítési címmel összefüggő szabályozás szerepel.

Amennyiben a tulajdonos a vételi jog jogosultjával a forgalmi értéket meghatározott időn belül nem közli, úgy az államtól kérheti annak megállapítását. A korábbi normaszöveg hiányosságát pótolja, hogy a rendelkezés módosításával a forgalmi érték megállapítására kötlezett szerv egyértelműen megjelölésre kerül.

A rendelkezés az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 125/C. §-a és 125/D. §-a szerint az állami adó- és vámhatóság által végrehajtott vagyonelkobzás során állami tulajdonba kerülő vagyon tekintetében kivételi szabályt állapít meg összhangban az Avt. azon rendelkezésével, amely szerint az ilyen vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.).

A rendelkezés – a pályázati eljáráshoz hasonlóan – a bérleti licit alapján kötött szerződésekre is tartalmi korlátot határoz meg, amelynek értelmében a lefolytatott bérleti licit eredményeként a szerződés a bérleti licit hirdetménytől és a nyertes ajánlattól eltérő tartalommal nem köthető meg.

A rendelkezés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti működtetési jog jogosultja részére átengedett állami vagyonra vonatkozó adatszolgáltatási és elszámolási szabályokat határozza meg.

A rendelkezés a kivezetésre szánt állami vagyon átadását segítő informatikai felület költségtakarékossági okból történő megszüntetésére tekintettel újraszabályozza az MNV Zrt. és az MVH közötti vagyonátadás folyamatát. A felek egyoldalú nyilatkozattal rendelkeznek a kivezetésre szánt vagy állami vagyongazdálkodási feladathoz szükséges vagyonelemek átadásáról, amely nyilatkozat egyúttal alkalmas a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére is. A tulajdonosi joggyakorlás átszállására ütemezetten, félévente kerül sor. A felek jogai és kötelezettségei nem módosulnak, továbbá megmarad az MNV Zrt. felhatalmazása arra, hogy egyedi ügyekben, soron kívül (nem a tárgyfélévet követő félév első napjának hatályával) rendelkezzen a vagyon átadásról vagy átvételről, ha vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében az indokolt.

Az átadási felület megszüntetésére figyelemmel kerül sor átmeneti rendelkezés bevezetésére azzal, hogy a megszüntetéskor folyamatban lévő átadási eljárásokban a megszüntetés előtt hatályos rendelkezéseket szükséges alkalmazni.

A rendelkezés pontosítja az MNV Zrt. minősítési eljárásában vizsgálható kivezetésre szánt állami vagyon meghatározását, továbbá megteremti az összhangot az e szakaszra vonatkozó végrehajtási szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéssel is.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A javaslat a kivezetésre szánt állami vagyon átadására létrehozott átadási felület megszüntetésére figyelemmel a Nemzeti Földalapról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit módosítja.

A rendelkezés a nemzeti vagyon tekintetében – a pályázati eljáráshoz hasonlóan – a bérleti licit alapján megkötött szerződések módosítására vonatkozóan is tartalmi korlátot határoz meg, amelynek értelmében a lefolytatott bérleti licit eredményeként megkötött szerződés – az időtartamának jogszabályban meghatározott meghosszabbítását kivéve – a hirdetménytől eltérő tartalommal nem módosítható.

A javaslat az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei és a kizárólagos állami vagyonelemeket meghatározó rendelkezés korábbi módosítása közötti összhangot teremti meg azzal, hogy a közkertek felszíne alatt építmények létrehozása és működtetése is az állam kizárólagos gazdasági tevékenységi körébe tartozik.

A javaslat célja az Nvtv. átláthatóság megállapítására vonatkozó egyszerűsített szabályainak kiterjesztése az állami vagyon átruházásának azon eseteire, amikor a központi költségvetési szerv vagyonkezelő jár el kis értékű ingóságok (pl.: könyvek, egyéb kiadványok) átruházása során.

A rendelkezés aktualizálja az Nvtv. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedéseket tartalmazó táblázatát az időközben megszűnt társaságok elhagyásával, továbbá a társaságok adatainak a cégnyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelő módosításával, valamint egy további gazdasági társaság védelem alá helyezésével.

A javaslat a magyar sportirányítási rendszer átalakításához kapcsolódóan a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanokat tartalmazó táblázat felülvizsgálatának eredményeként aktualizált és bővített táblázatot tartalmazza.

Technikai pontosítás.

A jelenleg hatályos normaszöveg szerint az egyetemes postai szolgáltató alkalmazottja maga döntheti el, hogy tart-e magánál gázsprayt, vagy a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti gáz- és riasztófegyvert. A javasolt módosítás célja, hogy a biztonság növelése és a balesetek elkerülése érdekében kizárólag az egyetemes postai szolgáltató, mint munkáltató legyen jogosult dönteni arról, hogy az adott postai alkalmazottnak eszközt (gázspray) biztosítson.

A módosítás biztosítja a koherenciát a Postatv. egyedi szerződésre vonatkozó rendelkezései és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó rendelkezései között. A postai szolgáltató és a postai szolgáltatást igénybe vevő feladó vagy címzett közötti egyedi szerződések vonatkozásában tapasztalat, hogy a postai szolgáltató által megküldött írásbeli szerződést sok esetben nem küldi vissza a feladó vagy a címzett, így a szerződés írásba foglalása elmarad, ugyanakkor mind a postai szolgáltató, mind a feladó vagy címzett az egyedi szerződésben foglaltaknak megfelelően igénybe veszi és teljesíti is a szerződés szerinti szolgáltatást. A javasolt módosítás lehetővé teszi a szerződés ráutaló magatartással történő létrejöttét, illetve azt, hogy az írásbeli szerződés hiányára jogvita esetén az a fél, akinek ez felróható ne hivatkozhasson.

A módosítás alapján az elsőbbségi levél küldemények legalább 85%-át a korábbi feladást követő munkanap helyett a feladást követő második munkanap végéig kell kézbesíteni.

Az elsőbbségi levél igénybevétele, különösen a lakosság általi igénybevétele, nagyon csekély, 2022. év első félévében az összes belföldi levélküldemény mindösszesen 5,3%-a volt elsőbbségiként feladott. Egy évben egy állampolgár átlagosan 1,2 db levelet ad fel, amelyből az elsőbbségi küldemények száma egy állampolgárra jutóan 0,063 db.

A rendelkezés az uniós szabályozással összhangban áll tekintve, hogy a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv nem állapít meg kötelező szabályokat a belföldi viszonylatban teljesítendő átfutási idők tekintetében, így ezeket a minőségi követelményeket indokolt az ésszerű elvárási szinthez igazítani.

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdése, valamint 105. § c) pontja alapján a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter felelősségi körébe tartozik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos hazai és nemzetközi kommunikáció, amely korábban a pénzügyminiszter feladatkörébe tartozott. A felelősségi kör megváltozására tekintettel vált szükségessé az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szövegének módosítása.

Az állami magasépítési beruházás keretében létrejövő ingó és ingatlan vagyonelemek főszabály szerint az ingatlan tulajdonosát illetik meg, ez alól kivételt jelentenek például a közművek és az utak. A törvényjavaslat a kivételek körét kiterjeszti a városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózatra és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközökre is.

A bevezetésre kerülő átmeneti rendelkezés, annak teremti meg a lehetőségét, hogy a kötöttpályás beruházások során létrejövő valamennyi vagyonelem átadásra kerülhessen az üzemeltető részére.

A Budapest XII. kerület, belterület 9121/7 helyrajzi számú ingatlannal mind természetben, mind pedig funkcionálisan egységet képező Budapest XII. kerület, belterület 9121/7/A helyrajzi számú felépítmény egységes tulajdonosi viszonyainak kialakítása érdekében kerül sor az ingatlan tulajdonjogának átruházására az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány részére.

A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény módosításának célja, hogy az Alapítvány vagyonkezelésében lévő Budapest belterület 11186/6 helyrajzi számú, természetben a Budapest II. kerület, Hűvösvölgyi út 116. szám alatti ingatlan (volt OPNI épülete) 18.2787 ha nagyságú a) alrészletének megfelelő, telekalakítás során kialakításra kerülő önálló ingatlan (továbbiakban: Ingatlan1) alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kerüljön.

A módosítás célja továbbá annak kimondása, hogy a Budapest II. kerület, Hűvösvölgyi út 116. szám alatti állami tulajdonban álló ingatlan 22.3227 ha nagyságú b) alrészletének megfelelő, telekalakítás során kialakításra kerülő önálló ingatlan (továbbiakban: Ingatlan2) a módosítás hatályba lépésével a Nemzeti Földalapba kerül.

A módosítás célja annak rögzítése, hogy az Ingatlan1 alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kerüljön. A cél az, hogy az oktatási tevékenység az erre rendelt ingatlanban valósuljon meg.

A módosítás rendelkezik továbbá az Alapítvány vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére és azzal összhangban a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó eljárásról, valamint arról, hogy az Alapítvány a tulajdonába adott Ingatlan1 tulajdonjogát – a 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kivételével – másra nem ruházhatja át. Az Alapítvány megszűnése esetén az Ingatlan1 tulajdonjoga minden esetben a Magyar Államra száll vissza, függetlenül attól, hogy az Ingatlan1 az Alapítvány vagy az általa alapított gazdasági társaság tulajdonában áll. A visszaszállás biztosítására a magyar állam javára elidegenítési és terhelési tilalom kerül megalapításra. A szabályozással összefüggésben további rendelkezéseket állapít meg a javaslat.

A rendelkezés rögzíti, hogy az Ingatlan2 a módosítás hatályba lépésével Nemzeti Földalapba kerül.

A javaslat pontosítja a szerkezetátalakítási szakértői igazolványban szereplő személyes adatok körét és rögzíti, hogy ezek az adatok az igazolvány megszemélyesítése céljából átadhatóak az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére.

A szerkezetátalakítási szakértői igazolványokról a Hatóság nyilvántartást vezet. Amennyiben az igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a Hatóság – az esetleges visszaélések elkerülése érdekében – intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt.

Jogtechnikai pontosítás.

Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Otthonteremtési törvény) hatálya alá tartozó ingatlanok magukban foglalnak olyan, részben termőföld és erdő művelési ágakban nyilvántartott területeket is, amelyek esetében az Otthonteremtési törvényben rögzített cél elérésének, vagyis az MR Közösségi Lakásalap Nkft. részére történő ingyenes tulajdonba adásnak az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény ingatlan átruházásra vonatkozó szabályai akadályát képezték. A módosítás alapján – a korlátozó rendelkezések feloldására figyelemmel – a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy határozattal rendelkezzen az érintett ingatlankör vonatkozásában a jogi akadályok miatt elmaradt ingyenes átruházásról az MR Közösségi Lakásalap Nkft. részére azzal, hogy a rendelkezés az eredetileg érintett ingatlankörre vonatkozó szabályok alkalmazását is megállapítja.

A 2021. évi XCIX. törvény szerinti felszámolási eljárások döntő többségében a biztosított, illetve privilegizált hitelezői igények jogosultjai bankok és pénzügyi vállalkozások. A leválasztás akadálya lehet a döntéshozatali folyamat időigénye abban az esetben is, amikor a hitelező szándéka a leválasztás jóváhagyása, azonban ezt a döntést a saját, belső szabályai alapján nincs lehetősége meghozni a jogszabályban meghatározott rövid, 15 napos határidő alatt. A módosítás erre tekintettel a jóváhagyási határidő meghosszabbításáról rendelkezik.

A módosítás emellett a törvény 2022. december 31-ig alkalmazható átmeneti rendelkezéseinek további egy évvel való fenntartását szolgálja.

Az átmeneti rendelkezés szerint a módosított szabályt a módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.

A Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény szerint a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú Budapest XII. kerület, külterület 010503/31 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen a vagyonkezelő önkormányzat tulajdonába kerül a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvényben rögzített feladatok, a folyamatban lévő beruházás hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges tulajdonviszony rendezés céljából.

A Budapest XII. kerület, belterület 9628 és 9630/2 helyrajzi számú ingatlanok egyházi jogi személy részére történő ingyenes tulajdonba adásáról szóló 1028/2018. (II. 6.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) alapján a Budapest XII. kerület belterület 9628 és 9630/2 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen a Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: MRE) tulajdonába kerültek 2018-ban. (Az ingatlanokat később egyesítették, a jelenlegi hrsz.: 9628., a továbbiakban: Ingatlan). A Korm. határozat alapján az MNV Zrt. megállapodást kötött az MRE-vel, amelynek értelmében a hasznosítási cél – kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Felhő utcai Református Központ létrehozása – megvalósítása érdekében az MRE jogosult az Ingatlant a Svábhegyi Református Egyházközség (a továbbiakban: Egyházközség) részére ingyenesen használatba adni. A rendelkezés arra teremt lehetőséget, hogy az MRE átruházhassa az Egyházközségre az Ingatlan tulajdonjogát. Az állam és az MRE között kötött tulajdon átruházási megállapodásban előírt kötelezettségek – a módosítás alapján – a jövőben Egyházközséget terhelik, azonban az eredeti tulajdon átruházási szerződésben rögzített céltól eltérően az Egyházközség jogosult az Ingatlant óvoda és kiszolgáló létesítményei elhelyezése céljára használni.

Sarkalatossági záradék módosítása.

A javaslat a Steindl Imre Program során korábban megvalósult vagyonelemeknek a közműszolgáltatók, illetve az önkormányzatok számára való térítésmentes átadása számviteli kezelését pontosítja azzal, hogy a korábbi szabályozásban szereplő megoldás – az építtető általi nyilvántartási értéken való átvezetés – helyett a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 50. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, piaci értéken, célszerűen az átvevő által készített értékbecslés alapján vehetők tulajdonba a vagyonelemek.

Hatályba léptető rendelkezés.

Jogharmonizációs záradék.

Sarkalatossági záradék.