7/2022. (VII. 29.) SZTNH utasítás
7/2022. (VII. 29.) SZTNH utasítás
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala beszerzései lebonyolításáról, a beszerzések kapcsán keletkezett iratok kezeléséről és a megkötött szerződések egyes adatainak egységes nyilvántartásáról
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala beszerzései szabályszerű lebonyolítása, a keletkezett iratok azonos módon történő kezelése és a megkötött szerződések egyes adatainak egységes nyilvántartása érdekében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja rendelkezéseire figyelemmel, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján az alábbi utasítást adom ki:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) minden kormánytisztviselőjére és munkavállalójára (a továbbiakban együtt: munkatárs), aki a Hivatal valamelyik beszerzési folyamatában, az előkészítésben, a szerződéskötésben vagy a szerződések teljesítésében, továbbá a szerződések adatainak nyilvántartásában részt vesz, függetlenül az álláshelyétől vagy beosztásától, illetve attól, hogy melyik hivatali szervezeti egységhez tartozik.
(2) Az utasítás tárgyi hatálya a Hivatal nevében lefolytatott árubeszerzésekre, szolgáltatások megrendelésére és építési beruházásokra (a továbbiakban együtt: beszerzések) terjed ki.
(3) Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed valamennyi, a Hivatal részéről szerződéses formában aláírt, az utasítás hatálybalépését követően megkötött szerződésre, azok adataira, valamint a megkötött szerződések és azok egyes adatainak egységes nyilvántartása (a továbbiakban: Szerződéstár) tekintetében a korábban hatályos belső utasítások előírásai szerint a 2009. január 1-jét követően megkötött valamennyi, őrzési időn belüli szerződésre és azok Szerződéstárban rögzített adataira.
(4) Az utasítás szerződésekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni a szerződések módosítására, közös megegyezéssel történő megszüntetésére és felmondására is.
(5) Az utasítás hatálya nem terjed ki az álláshelyen történő foglalkoztatással összefüggő humánpolitikai iratokra, így elsősorban a munkaszerződésekre, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyt létrehozó kinevezésekre és azok elfogadására, illetve a kinevezési okmányokra (kinevezés, beosztási okirat), valamint a táv-, illetve otthoni munkavégzésre megkötött megállapodásokra stb., továbbá ezen iratok módosításaira.
(6) Az utasítás hatálya nem terjed ki továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 53. § (1) bekezdése szerinti azon beszerzésekre, amelyeknél az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges, kivéve, ha a tényleges kötelezettségvállalásra bármely okból mégis írásbeli szerződéses formában kerül sor.
(7) Nem kell alkalmazni jelen utasítás beszerzésekre vonatkozó előírásait (II. rész) és a 6. § (1)–(2) bekezdését, amennyiben
a) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján,
b) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEF rendelet) szerinti,
c) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) szerinti, valamint
d) a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKOH rendelet) szerinti
közbeszerzési vagy központosított közbeszerzési, illetve beszerzési eljárás lefolytatására kerül sor, amelyek esetében a hivatkozott jogszabályokban és a külön elnöki utasításban foglalt szabályok az irányadók.
(8) Nem kell alkalmazni jelen utasítás szerződéskötésre, keretszerződésre és Szerződéstárra (IV. rész) vonatkozó rendelkezéseit a hivatali megrendelések és az ajánlatok hivatali elfogadása által megvalósult beszerzések esetében.
(9) A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet és a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendelet (a továbbiakban együtt: BVOP rendeletek) szerinti ellátási kötelezettség alá tartozó termékek jogszabályban meghatározott minimális értékét elérő beszerzések esetében jelen utasítás rendelkezéseit az e jogszabályokban írtak figyelembevételével, szükség esetén a Hivatal gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettese által kiadott iránymutatásnak megfelelően kell alkalmazni.
2. Fogalmak
2. § (1) Jelen utasítás alkalmazásában
1. ajánlat hivatali elfogadása: külső személy részéről írásban vagy más módon tett szerződéses ajánlatnak a Hivatal arra felhatalmazott képviselője részéről, egyoldalú nyilatkozattal történő elfogadása;
2. árubeszerzés: visszterhes megszerzése forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak, amely – ha ez az adott beszerzés esetében egyáltalán releváns – magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is;
3. bérszámfejtés során történő kifizetés: minden olyan kifizetés, amely a megkötött szerződés alapján bérszámfejtésre vonatkozó szabályok szerint történik;
4. építési beruházás: építési, kivitelezési munka megrendelésére és átvételére irányuló visszterhes szerződés, ilyenek:
a) a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt,
b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt,
c) a Hivatal által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése;
5. írásba foglalt szerződés: a 10. pontban írt szerződések közül a papíron vagy legalább fokozott biztonságú, vagy minősített elektronikus formában aláírt (a továbbiakban: elektronikus aláírás), illetve a szerződő felek részéről részben papír alapon, részben elektronikus aláírással ellátott írásba foglalt szerződések, valamint azokon kívül ilyennek minősül az írásban leadott megrendelés és annak írásban történő visszaigazolása is;
6. kinevezési okmányok: a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény vagy korábban hatályos jogszabályok szerint létrejövő kormányzati szolgálati jogviszonyokat létrehozó kinevezési okiratok és beosztási okiratok;
7. megrendelés: egyoldalú jognyilatkozat valamely áru beszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére;
8. munkaszerződés: a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján, munkaviszony létrehozása érdekében megkötött szerződés;
9. SAP rendszer: a Hivatal főkönyvi, pénzügyi, költségvetési, kontrolling, beszerzési folyamataihoz, valamint eszköz- és készletnyilvántartásaihoz használt integrált gazdálkodási informatikai rendszer;
10. szerződés: a Hivatal nevében természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal vagy más szervezettel két- vagy többoldalú kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozattal létrejövő jogügylet, függetlenül annak formájától (írásbeli vagy szóbeli) és elnevezésétől (pl. megállapodás, keretmegállapodás, adásvételi, megbízási, vállalkozási, felhasználási, bérleti, szolgáltatási, tanulmányi vagy kölcsönszerződés, megrendelés, ajánlat elfogadása), továbbá függetlenül attól, hogy bármelyik felet tekintve származik-e belőle közvetlenül fizetési kötelezettség vagy nem, illetve attól is, hogy az belföldön vagy külföldön, illetve belföldi vagy külföldi személlyel kerül megkötésre, ideértve a Hivatal által nyújtott szolgáltatásokra megkötött szerződéseket is (a szerződések és mellékleteik a továbbiakban együtt: szerződések);
11. szolgáltatás tárgya: különösen valamely tevékenység ellátása, illetve árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő beszerzés, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.
(2) A Hivatal gazdálkodása a beszerzések tárgya szerint elkülönülő pénzügyi központokban történik. A beszerzések tárgyának és a pénzügyi központoknak az egyértelmű összerendeléséről a Hivatal a mindenkori éves belső költségvetésében rendelkezik.
II. A BESZERZÉSEK
3. A beszerzésekre vonatkozó általános szabályok
3. § (1) A hivatali beszerzések előkészítése érdekében a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat el nem érő esetekben elsődlegesen több, legalább 3 ajánlat beszerzése szükséges.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti több ajánlatot bekérni, ha a beszerzés szerződéses értéke – az általános forgalmi adó értékét nem számítva – nem haladja meg az egymillió forintot.
(3) Ugyancsak nem kell az (1) bekezdés szerinti több ajánlatot bekérni, ha a beszerzés a jelen utasítás 1. mellékletében felsorolt beszerzésekre irányul.
(4) Ha jogszabályi előírás ezt nem korlátozza, indokolt előterjesztés esetén a Hivatal gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettese írásban esetileg előzetesen engedélyezheti a (3) bekezdésen kívül is azt, hogy a szerződéskötés előtt ne kerüljön sor több ajánlat bekérésére a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat el nem érő beszerzés esetében.
(5) A beszerzésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások szabályozási környezetének rövid áttekintő összefoglalását a 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) A szerződés tárgya szerinti beszerzést bonyolító hivatali szervezeti egység, illetve érintett munkatársa (a továbbiakban: szakmailag felelős szervezeti egység vagy szakmailag felelős szervezeti egység munkatársa) indokolással ellátva előterjeszti a szerződés tárgya szerint a kötelezettségvállalásról szóló hivatali külön utasításban foglaltaknak megfelelően kötelezettségvállalásra jogosult személynek (a továbbiakban: kötelezettségvállalásra jogosult) a felmerült beszerzési igényt. Az indokolás a megalapozott döntés érdekében kitérhet a beszerzéshez szükséges egyedi körülményekre (pl. az ajánlatok bekérésének módjára és az ajánlattételre felkérni tervezett személyek vagy szervezetek megnevezésére, ha valamely okból nem indokolt és jogszerűen mellőzhető több ajánlat bekérése, keretszerződés-kötési igényre stb.).
(2) Az egyes beszerzések előkészítésekor fokozott körültekintéssel kell ellenőrizni, hogy az adott beszerzést vagy annak valamely elemét jogszabály vagy más, a Hivatalra kötelező előírás ne korlátozza, vagy ne tiltsa [pl. 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat 1.8. pont].
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti ajánlatkérés olyan beszerzésre irányul, amelynél az ajánlattételre felkérni tervezett egyik vagy egyetlen ajánlattevő a Hivatalban működő ISO Integrált Irányítási Rendszer keretében korábban már értékelésre került, erre is utalni kell (ideértve azt az esetet is, ha a Hivatal által elvárt pontszám alatti értékelést kapott, ami miatt nem lehetne vele potenciálisan ismételten szerződést kötni, de valamely speciális körülmény ezt mégis indokolttá teszi).
(4) Ha az egyedi K + F szakértői ügyben a Hivatal munkatársai megfelelő szakértelemmel nem rendelkeznek a szakkérdés megválaszolásához, ami miatt külső szakértőt kell felkérni, az (1) bekezdés szerinti indokolásnak külön ki kell térni annak indokára is, ha a felkérés, illetve kirendelés nem egyetemen dolgozó szakértő kirendelésére vonatkozik.
(5) A szakmailag felelős szervezeti egység vezetője vagy munkatársa mint kötelezettségvállalásra jogosult személy, a rá vonatkozó értékhatárig saját hatáskörben dönthet a beszerzési eljárás lefolytatásáról az előterjesztés indokolása alapján, valamint arról, hogy – amennyiben azt jogszabály vagy a jelen utasítás nem teszi kötelezővé – szükséges-e több ajánlat előzetes beszerzése. Ha a szakmailag felelős szervezeti egység vezetője vagy munkatársa egy személyben felelős az előterjesztésért és a döntésért, a kötelezettségvállalásra jogosultságának felső összeghatáráig – ha egyedi körülmények azt külön nem indokolják – nem szükséges külön feljegyzést készíteni.
(6) A szakmailag felelős szervezeti egység vezetője vagy munkatársa, a külön belső utasításban meghatározottak szerint rá irányadó értékhatárt meghaladó beszerzésekhez kapcsolódó előterjesztést – amennyiben azt nem maga készítette el – észrevételével, illetve javaslatával látja el, majd döntéshozatal céljából továbbítja a kötelezettségvállalásra jogosultnak.
(7) A kötelezettségvállalásra jogosult személynek a döntése meghozatala során figyelemmel kell lennie beszerzésre vonatkozó speciális jogszabályok (pl. Kbt., KEF rendelet, DKÜ rendelet, NKOH rendelet, BVOP rendeletek szerinti beszerzések) és a külön elnöki utasítás rendelkezéseire, és azok ismeretében kell a beszerzés módjára vonatkozó döntést meghoznia.
(8) Ha jogszabály vagy a jelen utasítás eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a beszerzés vonatkozásában döntésre jogosult személy döntésének megfelelő ajánlat megtételére történő felkérés elküldése, illetve az ajánlat fogadása postai úton, illetve e-mailes formában is történhet.
(9) Az ajánlat benyújtásának határidejét és módját, valamint a benyújtandó ajánlat tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a verseny tisztaságának elvei szerint biztosítsa mindegyik felkért ajánlattevő lehetőségét megfelelő ajánlat megtételére, továbbá biztosítsa, hogy az ajánlatok egymással összehasonlíthatók legyenek.
(10) Az ajánlatkérésnek tartalmaznia kell:
a) a beszerzés tárgyát, mennyiségét, főbb adatait,
b) a teljesítés helyét, idejét, feltételeit, az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket, feltételeket,
c) az ajánlat benyújtásának határidejét, helyét, módját, esetleges példányszámát és a szükséges mellékleteket,
d) ha az ajánlatot elektronikus úton kell megtenni, szerepeltetni kell benne a hivatali elektronikus funkcionális levélcímet vagy más elektronikus elérhetőségi címet, ahová az ajánlatot küldeni kell, és fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét, hogy a levél tárgy rovatában szerepeltessék az „ajánlat a ....... beszerzési ügyben” szövegrészt,
e) a megrendeléshez kapcsolódó esetleges további követelményt vagy feltételt,
f) az értékelés szempontjait,
g) az első alkalommal a partnernyilatkozat kitöltésére vonatkozó felhívást,
h) valamint az átláthatósági, illetve – amennyiben az értelmezhető – titoktartási nyilatkozat iránti igényt.
(11) Az ajánlatok értékelése során az ellenérték (ár vagy díj) nagyságán kívül figyelembe vehető további szempontok lehetnek különösen az alábbiak:
a) a Hivatal szervezetének, illetve tevékenységének ismerete,
b) egyéb különleges tudás (beleértve a Hivatal tevékenységére vonatkozó jogszabályok ismeretét és valamely nyelvből fennálló magas szintű nyelvtudást is) megléte,
c) referencia megléte,
d) a vállalt jótállási és szavatossági idő hossza,
e) a beszerzés tárgyától függően releváns ISO minősítés megléte,
f) rugalmas terhelhetőség, rendelkezésre állás,
g) szállítási vagy kivitelezési határidő,
h) ha az ajánlatkérésben kiírásra került, akkor a meghatározott gazdasági feltételek megléte.
(12) A beadott ajánlatokat a beadási határidő lejáratát követően a Hivatal illetékes munkatársa az e feladatra kijelölt más munkatársával (munkatársaival) együtt értékeli. A levélben benyújtott zárt borítékban beadott pályázatokat a határidő lejárta után együtt, egyidejűleg bontják fel. Az ajánlatok felbontásáról, illetve értékeléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben szerepeltetni kell a bontásnál jelen lévők nevét, az ajánlatok tárgyát, az ajánlattevők megnevezését és címét, az ajánlati árakat, továbbá az egyéb, értékelésbe vont tényezőket, az ajánlatok bontásáról felvett jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a bontás időpontját és helyszínét is.
(13) Ha a beszerzéshez előzetesen több ajánlat bekéréséről döntött a Hivatal, a benyújtott ajánlatok (ajánlat) akkor értékelhetők, ha dokumentált, hogy legalább három különböző ajánlattevőtől kérte be őket a Hivatal, beleértve az interneten beszerzett ajánlatot is.
(14) A benyújtott ajánlatok értékelését írásban kell a döntésre jogosult elé terjeszteni. Amennyiben a döntés nem a szakmailag felelős szervezeti egység vezetőjének vagy munkatársának hatáskörébe tartozik, és az értékelést nem maga végezte, az előterjesztést észrevételével és javaslatával látja el, majd döntéshozatal céljából a kötelezettségvállalásra jogosult személynek továbbítja.
(15) A Hivatal eltekinthet attól, hogy a szerződést a bekért ajánlatokat benyújtó ajánlattevők valamelyikével kösse meg, ha
a) a benyújtott árajánlati árak magasabbak az interneten az ajánlatok elbírálásakor elérhető és összehasonlítható módon kiválasztható alacsonyabb vételárú, az ajánlatkérés tárgyával megegyező árunál vagy szolgáltatásnál, és
b) ennek lehetőségét az ajánlatkérés írásban kikötötte.
Ebben az esetben a Hivatal az interneten történt összehasonlító vizsgálat eredményét dokumentálja, a szerződést pedig az interneten történt összehasonlító vizsgálat eredményeként alacsonyabb árat ajánló gazdasági szereplővel kötheti meg.
(16) A döntésre jogosult döntése – figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra is – kiterjedhet a javasolt ajánlattevő elfogadására, a beszerzési eljárás megismétlésére vagy az értékelésnél az ajánlatkérés szerint figyelembe veendő további szempontokra és új értékelés lefolytatására.
(17) A beszerzési eljárás megismétlése vagy az értékelésnél figyelembe veendő további szempontok és új értékelés lefolytatása esetén a szakmailag felelős szervezeti egység a döntésre jogosult által adott útmutatásnak megfelelően jár el.
(18) A döntés meghozatalát követően a kötelezettségvállaló vagy az általa megbízott személy haladéktalanul értesíti az ajánlatokat beküldőket a döntés rájuk vonatkozó eredményéről.
(19) A beszerzések kötelező írásba foglalására a 7. § (1) bekezdésében utalt értékhatár az irányadó.
(20) Ha a beszerzéshez a Hivatal valamely szervezeti egysége olyan megrendelési igényt terjesztett elő, ami tartalmazza a szerződéskötésre javasolt másik fél (a továbbiakban: másik fél vagy partner) megnevezését is olyan módon, hogy az eljárás előkészítése során megállapítható, hogy az igényt belföldön csak egy partner tudja teljesíteni, vagy a jelen utasítás alapján valamely okból nem szükséges több ajánlatot bekérni, e tényt az előterjesztésben dokumentálni kell, és a feltételek részletes tisztázása után (beszerzési részletek Hivatalon belüli egyeztetése, kizárólagosságra vonatkozó nyilatkozat dokumentált megléte stb.) jóváhagyó döntés esetén sor kerülhet a három ajánlat bekérése nélküli beszerzésre.
(21) A jelen §-ban foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azon beszerzések előkészítésére is, amelyeknél a külön belső utasítás szerint a beszerzésre megrendelés elküldésével és nem két- vagy többoldalú aláírással ellátott szerződéses dokumentum alapján kerül sor.
4. A beszerzéssel összefüggésben keletkezett iratok kezelése
5. § (1) A kötelezettségvállaló által jóváhagyott előterjesztéseket külön iktatószámon kell nyilvántartani, és ezekből ügyenként önálló aktát kell összeállítani.
(2) Az aktákban az üggyel kapcsolatosan különösen az alábbi iratok egy-egy eredeti vagy másolati példányát kell elhelyezni:
a) a 4. § (1) bekezdése szerinti előterjesztés és az arra vonatkozó döntést tartalmazó irat,
b) az ajánlatbekérést tartalmazó irat,
c) az ajánlat, ideértve a 4. § (13), illetve (15) bekezdése szerinti, az internetről letöltött összehasonlító adatokat is,
d) a szerződés vagy a megrendelés és visszaigazolás, továbbá azok mellékletei,
e) építési jellegű munka esetén a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyve,
f) esetleges közbenső jegyzőkönyvek (pl. hibák, módosítások esetén),
g) azoknál az eseteknél, ahol ez szükséges, a teljesítéskor vagy a részteljesítéskor készült átadás-átvételi jegyzőkönyvek,
h) a teljesítésigazolás.
(3) Másolati példány irattárba helyezése esetén hivatkozni kell az eredeti példány lefűzési helyére.
(4) A keretszerződéseket az azok terhére történt egyes megrendelésekkel együtt kell önálló aktákban elhelyezni.
(5) Az aktákat a szakmailag felelős szervezeti egység (az érintett osztály, illetve főosztály) irattárában vagy a központi irattárban évenként elkülönítetten kell elhelyezni úgy, hogy ahhoz a hozzáférés az erre jogosultak számára folyamatosan biztosított legyen.
(6) Az egyes aktákat a szerződés végteljesítésétől – jótállás vagy szavatosság esetén annak lejártától, bármilyen vita, igényérvényesítés esetén annak lezárásától – számított öt évig kell őrizni. Az ötéves határidő után az egyes aktákat a mindenkori iratkezelési szabályok szerint kell kezelni.
(7) Ha a beszerzéssel kapcsolatosan egyes iratok (pl. piackutatás stb.) kizárólag elektronikus formában állnak rendelkezésre, azokat az (5) bekezdés szerinti szakmailag felelős szervezeti egység által erre elkülönítetten használt elektronikus könyvtárban kell elhelyezni és tárolni, a beszerzés papíralapú irataira vonatkozó egyéb szabályoknak megfelelő határidőig.
(8) A beszerzésekre vonatkozó dokumentumok kezelésénél fokozottan kell figyelni az adatkezelésre vonatkozó jogszabályi és hivatali előírások, valamint az adott beszerzésre irányadó egyéb jogszabályi előírások betartására.
III. A SZERZŐDÉSEK
5. A szerződések tartalmi elemei
6. § (1) A szerződéseknek legalább az alábbi adatokat, hivatkozásokat kell tartalmazni:
a) a Hivatal beazonosítására alkalmas és ehhez szükséges adatokat (ilyenek lehetnek a név mellett különösen a székhely, adószám, államháztartási egyedi azonosító szám, képviselője neve, továbbá szükség esetén a bankszámlaszám) és képviselőjének aláírását (elektronikus aláírást),
b) a másik fél (a továbbiakban: szerződő partner) azonosítására alkalmas adatokat (ilyenek lehetnek természetes személyek esetén a neve mellett különösen a születési neve, születési helye és ideje, anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele, adóazonosító jele, lakóhelye és levelezési címe, bankszámlaszáma; jogi személyek vagy más szervezetek esetében a neve mellett a székhelye, adószáma, cégbírósági vagy más nyilvántartási vagy azonosító száma, bankszámlaszáma, képviselője neve) és a másik félnek vagy képviselőjének aláírását,
c) a szerződés tárgyát, annak mennyiségi és minőségi jellemzőit, a nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményeit,
d) a teljesítés módját és határidejét,
e) a teljesítés ellenértékét vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, az ellenérték kifizetésének módját, feltételeit (beleértve a teljesítésigazolás kiállításának feltételeit is) és határidejét, több évre szóló, nem bérszámfejtési körbe tartozó szerződés esetén legalább évenkénti ütemezésben, illetve a bérszámfejtési rendszerben történő kifizetés esetében a számfejtéshez szükséges nyilatkozat adásának kötelezettségét, e kötelezettség elmulasztásának következményeit,
f) a teljesítésigazolás kiállítójának nevét vagy egyértelmű beazonosításához szükséges megnevezését,
g) a két fél jogait és kötelezettségeit, a kapcsolattartás adatait és körülményeit,
h) amennyiben a szerződéshez szerzői jogok kapcsolódnak, e jogok megszerzésének mértékét, esetleges korlátait, valamint ellenértékét,
i) amennyiben ez a szerződés tárgyára figyelemmel releváns, a jótállási és szavatossági jogokat, illetve azok érvényesítésének módját,
j) a titoktartási és – amennyiben ez a b) pontban írt szerződő partner esetében jogszabályi előírás alapján kötelező – az átláthatósági kötelezettséget, e kötelezettségek megszegésének következményeit, továbbá az utalást a titoktartási és átláthatósági külön nyilatkozatra,
k) amennyiben ez a szerződés tárgyára figyelemmel releváns, a szerződés teljesítésével összefüggő személyes adatok kezelésével kapcsolatos általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti együttműködés jellegét és az erre vonatkozó kikötést, illetve szabályt vagy szabályokat, illetve mellékletet (pl. a felek közös adatkezelők vagy a szerződő partner a Hivatal adatfeldolgozója),
l) az információbiztonsági követelmények érvényesülését szolgáló külön kikötést,
m) az esetleges különleges adóalanyiságra (pl. KATA) vonatkozó rendelkezéseket,
n) a szerződés hatályát,
o) a szerződés megszűnésének vagy megszüntetésének kérdéseit,
p) a beszerzés SAP rendszer által adott megrendelési számát,
q) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és az ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását, kivéve, ha ez a szerződés tárgyára és a pénzügyi kötelezettségvállalás hiányára figyelemmel nem szükséges.
(2) A szerződéseknek az (1) bekezdésben írtakon túl tartalmazniuk kell a tárgyukra vonatkozó speciális rendelkezéseket is.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában írt szerződő partner külföldi adóalany, a Hivatalt terhelő adófizetési kötelezettség miatt az e) pontban írt ellenértéket kizárólag ÁFA nélkül, nettó összegben lehet feltüntetni.
(4) Az (1) bekezdés j) pontjában írt titoktartási kötelezettségként a Hivatal intranet oldala „Titoktartási és átláthatósági nyilatkozatok” rovatának „Titoktartási nyilatkozat” menüpontjában szereplő vagy azzal lényegében azonos tartalmú szöveget kell a szerződésekben szerepeltetni.
(5) Az (1) bekezdés j) pontjában írt átláthatóságra vonatkozó kötelezettségként a Hivatal intranet oldala „Titoktartási és átláthatósági nyilatkozatok” rovatának „Átláthatósági nyilatkozat” menüpontjában, az adott partner szervezeti típusának, jogállásának megfelelő vagy azzal lényegében azonos tartalmú szöveget kell a szerződésekben szerepeltetni.
(6) Az (1) bekezdés l) pontjában írt információbiztonságra vonatkozó szabályként a Hivatal intranet oldala „Információbiztonság” rovatában közzétett vagy azzal lényegében azonos tartalmú szöveget kell a szerződésekben szerepeltetni.
(7) A Hivatal részéről hivatali munkatárssal az álláshelyén kívüli feladatra megkötendő külön szerződésben szerepeltetni kell azt a kikötést, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a munkatársat, ha a szerződésben rögzített feladat igazolt teljesítése mellett az álláshelyéhez tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.
6. Szerződések megkötésének általános szabályai
7. § (1) Kötelező írásban, szerződéses formában szerződést kötni, ha a szerződés értéke – az általános forgalmi adó értékét nem számítva – eléri vagy meghaladja az egymillió forint értékhatárt.
(2) A Hivatal nevében történő szerződéskötések tartalmi előkészítése és a szerződő partnerrel való egyeztetése, továbbá az egyeztetett szövegű szerződésnek és mellékleteinek a kötelezettségvállaló részére történő megfelelő példányszámban, papír alapon történő felterjesztése a szakmailag felelős szervezeti egység feladata.
(3) A szerződés aláírása előtt a szakmailag felelős szervezeti egység, illetve az adott pénzügyi keret keretkezelője gondoskodik a kötelezettségvállalás rögzítéséről az SAP rendszerben, és a kötelezettségvállalás számának szerződésen történő feltüntetéséről.
(4) A szerződések pénzügyi ellenjegyzése – összhangban a jogszabályi előírásokkal – minden, a 2. § 5. pontja szerinti írásba foglalt pénzügyi kötelezettségvállalást eredményező szerződéshez kötelező, annak – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kötelezettségvállalást megelőzően kell megtörténnie.
(5) A szerződés aláírására minden esetben a mindenkori kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés és utalványozás rendjéről szóló belső utasítás szerinti vagy a Hivatal elnöke által külön írásbeli felhatalmazásban kijelölt hivatali munkatárs jogosult a jogszabályok és a hivatkozott elnöki utasítás szabályainak betartásával. A szakmailag felelős szervezeti egység gondoskodik az aláírt szerződés, illetve külön írásbeli szerződés nélküli esetben a megrendelést tartalmazó irat szkennelt példányának a Hivatal gazdálkodását támogató SAP rendszerben (a megrendelési mellékletek között) történő rögzítéséről.
(6) Ha a szerződés aláírására a szerződő felek, illetve képviselőik részéről nem egyidejűleg kerül sor, a természetes személlyel megkötendő szerződések esetében törekedni kell arra, hogy a partner írja alá először a szerződést.
(7) A szerződéseket minden esetben annyi okirati példányban kell aláírni, hogy a szerződő partnernek átadásra kerülő, aláírt példányokon kívül a Hivatal részére legalább két, eredeti aláírásokkal ellátott példány álljon rendelkezésre.
(8) A szerződések hivatali példányaiból az egyik a szakmailag felelős szervezeti egység példánya. Ez a szerződési példány szolgál alapul a későbbiekben a szerződés szakmai teljesítésének és a partner általi teljesítés elfogadásának.
(9) A szerződés másik hivatali példányát az átláthatósági és a titoktartási nyilatkozatokkal együtt a szakmailag felelős szervezeti egység juttatja el a Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: GF) titkárságára a szerződés hivatali aláírását, illetve – abban az esetben, amennyiben a szerződést a Hivatal képviselője írja alá először – a partner részéről aláírt szerződés visszaérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül.
(10) Azon szerződések tekintetében, amelyek kizárólag idegen nyelven kerülnek megkötésre, a szakmailag felelős szervezeti egység adja meg a GF titkárságnak a szerződés eredeti példányának megküldésével együtt magyar nyelven a 10. § (2) bekezdésében szereplő adatokat.
(11) Amennyiben jogszabály a szerződéskötéssel összefüggő közzétételi kötelezettséget határoz meg, a külön utasításban meghatározott hivatali munkatárs a közzétételre vonatkozó határidőben megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket.
7. Szerződéskötés elektronikus, illetve vegyes (hibrid) módon
8. § (1) A szerződések megkötésére a 7. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával elektronikus úton vagy vegyes (hibrid) módon is sor kerülhet.
(2) Elektronikus úton történő szerződés-aláírás esetén mindkét (illetve valamennyi) aláíró félnek rendelkeznie kell a jogszabályok szerint megfelelő szintű, érvényes elektronikus aláírással, amelyek a vonatkozó jogszabályok szerint garantálják a szerződés szövegét tartalmazó elektronikus dokumentum (a továbbiakban: digitális szerződés) sértetlenségét. A digitális szerződésre valamennyi szerződő fél, továbbá a Hivatal pénzügyi ellenjegyzőjének elektronikus aláírása is rákerül. A szerződő felek aláírási sorrendje tetszőleges, de a hivatali pénzügyi ellenjegyző aláírásának – összhangban a papír alapon megkötendő kötelezettségvállalást tartalmazó szerződésekre vonatkozó 7. § (4) bekezdésében írtakkal – feltétlenül meg kell előznie a hivatali kötelezettségvállaló aláírását.
(3) Amennyiben számítástechnikai vagy bármely más okból az elektronikus aláírások nem kerülhetnek egyazon elektronikus dokumentumra, úgy a digitális szerződés két különálló, de azonos tartalmú elektronikus dokumentum aláírásával is létrehozható, amelyek külön-külön tartalmazzák a szerződő felek aláírását. A Hivatal pénzügyi ellenjegyzőjének és kötelezettségvállalójának elektronikus aláírásai ebben az esetben is azonos példányon kell szerepeljenek; ha ez nem lehetséges, úgy a szerződés tisztán elektronikus úton nem köthető meg. A külön-külön elektronikus dokumentumon szereplő aláírással létrejövő digitális szerződés (a továbbiakban: kétpéldányos digitális szerződés) esetében a szakmailag felelős szervezeti egységnek mindkét különálló eredeti, elektronikusan aláírt szerződéses példány megőrzéséről gondoskodnia kell, az (5) bekezdés szerint.
(4) Ha a szerződő felek nem mindegyike rendelkezik megfelelő szintű elektronikus aláírással, a szerződés az egyik fél elektronikus és a másik fél papíralapú aláírásával is megköthető (a továbbiakban: hibrid szerződés). Hibrid szerződés esetén egy-egy azonos tartalomú, papíron aláírt és elektronikusan aláírt dokumentummal jön létre a szerződés. A papíralapú változat példányszáma tekintetében a 7. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A Hivatal pénzügyi ellenjegyzőjének és kötelezettségvállalójának aláírásai, azok akár a papíralapú, akár az elektronikus dokumentumra kerülnek, azonos módon és azonos példányon kell szerepeljenek. A hibrid szerződés esetében a szakmailag felelős szervezeti egységnek mindkét különálló eredeti példány megőrzéséről gondoskodnia kell az (5) bekezdés szerint.
(5) A szakmailag felelős szervezeti egységnek gondoskodnia kell az eredeti digitális vagy hibrid szerződések valamennyi eredeti aláírást tartalmazó példányának megőrzéséről és visszakereshetőségéről a hivatali iktatórendszerében (ELO) való iktatással és a szerződéstári példány és mellékleteinek 7. § (9) bekezdése szerinti megküldésével, a következők szerint:
a) a (2) bekezdés szerinti digitális szerződést eredeti elektronikus formájában kell archiválni az ELO-ban, valamint továbbítani a GF titkárságra a szerződéstári nyilvántartáshoz;
b) a (3) bekezdés szerinti kétpéldányos digitális szerződés mindkét példányát eredeti elektronikus formájában kell archiválni az ELO-ban, valamint mindkét példányt továbbítani kell a GF titkárságra a szerződéstári nyilvántartáshoz;
c) a (4) bekezdés szerinti hibrid szerződés elektronikus eredeti példányát archiválni kell az ELO-ban, ennek iktatószámát rá kell vezetni a papíralapú eredeti példányokra az azonosíthatóság és az összepárosíthatóság érdekében. A papíralapú változatot a szakmailag felelős szervezeti egység a saját iratmegőrzési rendje szerint kezeli a 7. § (8) bekezdésére is figyelemmel, azzal, hogy a hibrid szerződés papíralapú változatából is egy eredeti példányt (az elektronikus változaton kívül is) el kell juttatnia a GF titkárságra a szerződéstári nyilvántartáshoz.
8. Keretszerződés
9. § (1) Ha előreláthatóan az adott áru, szolgáltatás vagy építési beruházás beszerzésére egy adott naptári évben vagy egymással összefüggő beszerzések tekintetében több, egymás utáni naptári évben több alkalommal is szükség lesz, a szakmailag felelős szervezeti egység keretszerződés megkötéséhez szükséges beszerzési eljárás megindítását kezdeményezheti a 3–4. §-ban foglaltak szerint, a jelen §-ban szabályozott eltérésekkel.
(2) A keretszerződés megkötéséhez szükséges eljárás megindításáról a rá vonatkozó értékhatárig a szakmailag felelős szervezeti egység vezetője, azt meghaladó keretszerződéses ellenérték esetén a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes, az informatikai tárgyú beszerzések esetén a rá irányadó értékhatárig a digitalizációs és fejlesztési ügyekért felelős főigazgató dönt a szakmailag felelős szervezeti egység 4. § (1) bekezdése szerinti előterjesztése alapján. A javaslatnak minden esetben ki kell térnie a beszerzési igényen túl az ajánlattételre felkérni tervezett személyek megnevezésére, a keretszerződés várható összesített díjára és javasolt időtartamára is.
(3) Keretszerződés megkötéséhez minden esetben szükséges három ajánlat bekérése és a benyújtott érvényes ajánlatok értékelése. Keretszerződésre irányuló eljárásban az internetről beszerzett ajánlat nem fogadható el.
(4) Az ajánlatok 4. § (12) bekezdése szerinti felbontása után a szakmailag felelős szervezeti egység értékeli a benyújtott ajánlatokat, és írásban javaslatot tesz a döntéshozatalra jogosult személy részére a keretszerződés megkötésére és a szerződéses partner személyére.
(5) A keretszerződés megkötése után a szerződés keretébe tartozó egyedi megrendelések elküldése azok egyedi értékét figyelembe véve a kötelezettségvállalóra vonatkozó értékhatárig a szakmailag felelős szervezeti egység hatáskörébe tartozik. Az ezen értékhatár feletti megrendelések a (2) bekezdés szerint döntésre jogosult személy aláírásával vagy előzetes írásbeli jóváhagyása után küldhetők ki.
IV. A SZERZŐDÉSTÁR
9. A Szerződéstár vezetésére vonatkozó szabályok
10. § (1) A GF titkárság vezeti a 7. § (9) bekezdése szerint megkapott valamennyi írásba foglalt szerződés (2) bekezdés szerinti alapvető adatait tartalmazó Szerződéstárat az SAP rendszer erre kialakított moduljában, amelybe az adatokat érkezési sorrendben, a kézhezvétel után legfeljebb öt munkanapon belül rögzíti.
(2) A Szerződéstárban folyamatos sorszámozással ellátott szerződések következő adatait kell szerepeltetni:
a) a szerződés típusa,
b) a Hivatal szerződéses pozíciója: megrendelő, megbízó, vevő (pénzügyi értelemben „vevő”), szolgáltató, eladó (pénzügyi értelemben „szállító”) vagy egyéb,
c) a szerződő partner neve,
d) a szerződés tárgya (tárgyszavak megadása a kereséshez),
e) a szerződéses összeg (nettó, ÁFA és bruttó összeg),
f) a szerződés határozott vagy határozatlan időre szól-e,
g) határozott idejű szerződés esetén annak lejárata,
h) a szerződés kelte,
i) a szerződést a Hivatal nevében aláíró személy megnevezése,
j) a szerződés előkészítését és a teljesítés igazolását végző szakmailag felelős szervezeti egység,
k) az SAP rendszer szerinti kötelezettségvállalási szám vagy szükség esetén az eszközfoglalás száma,
l) a pénzügyi ellenjegyző neve.
(3) A szerződések sorszámozása után gondoskodik a GF titkárság az egyes szerződések (2) bekezdés szerinti adatainak Szerződéstárba történő feltöltéséről és a papír alapon kapott szerződés képének elektronikus rögzítéséről (szkenneléséről), és gondoskodik az írásba foglalt szerződés képének SAP rendszerben a megrendeléshez történő kapcsolásáról, ha a 7. § (5) bekezdése szerint az nem történt meg (ideértve azokat a megrendeléseket is, amelyek esetében külön írásba foglalt szerződés nem készül).
(4) A GF titkárság a papír alapon kapott írásba foglalt szerződéseket ábécérendben lefűzve őrzi az általa kezelt papíralapú szerződés-nyilvántartásban. A bérszámfejtési rendszerben történő kifizetési kötelezettséget tartalmazó szerződések eredeti példányát a GF titkárság a Pénzügyi és Számviteli Osztálynak továbbítja a bérszámfejtési feladatok ellátására és irattározásra.
(5) A naptári év elején a GF titkárság az előző évben lejárt szerződéseket külön irattározza.
(6) A GF titkárság a szerződések elektronikusan rögzített példányait a GF vezetője által meghatározott elektronikus könyvtárban rögzíti és tárolja. A GF vezetője határozza meg az elektronikusan tárolt szerződések állományához hozzáférésre jogosult személyek körét. Az Infrastruktúraüzemeltetési Osztály, illetve vezetője gondoskodik arról, hogy a szerződéseket tartalmazó elektronikus könyvtárhoz csak a GF vezetője által felhatalmazott személyek férjenek hozzá.
10. A Szerződéstárban szereplő adatok felhasználása
11. § (1) A Szerződéstárból
a) a Hivatal elnöke, elnökhelyettesei, a digitalizációs és fejlesztési ügyekért felelős főigazgató, a GF vezetője, a Hivatal kamarai jogtanácsosa a szerződéses állomány egésze tekintetében,
b) a belső ellenőr és az integritás tanácsadó az általuk lefolytatandó eljárásokhoz szükséges mértékben,
c) a szakmailag felelős szervezeti egységek vezetői kizárólag a saját szerződéseik tekintetében,
d) a Hivatal elnöke által külön felhatalmazott személy a felhatalmazás keretein belül
kérhetnek adatokat a GF vezetőjétől, illetve a GF titkárságtól.
(2) A Hivatalon kívülről érkező, a megkötött szerződésekre vonatkozó megkeresés vagy rendkívüli adatszolgáltatás a Szerződéstár adatainak felhasználásával csak a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes, távollétében a helyettesítését ellátó személy előzetes jóváhagyását követően teljesíthető. Az adatszolgáltatás során a felhasználás céljának feltüntetésével a szakmailag felelős szervezeti egység saját adatai kiegészítése, ellenőrzése stb. érdekében, az adatszolgáltatás teljesítésére kijelölt személy az adatszolgáltatás egésze vonatkozásában kérhet adatot a GF vezetőjétől.
(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott, a Hivatal honlapján közzéteendő, a Hivatal gazdálkodásával kapcsolatos adatokat – lehetőség szerint – a Szerződéstárból kell kinyerni, azok közzétételt megelőző megtekintésére az e feladat ellátásában közreműködő hivatali munkatársak jogosultak.
V. TÁMOGATÁSBÓL MEGVALÓSULÓ BESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
12. § (1) Ha a beszerzés anyagi fedezete részben vagy egészben külföldi vagy belföldi támogatás, azt a beszerzés előkészítésekor a 4. § (1) bekezdése szerinti indokolásban külön kell feltüntetni a döntésre jogosult számára.
(2) A Hivatal gazdálkodását támogató SAP rendszerben a beszerzés támogatásból megvalósuló részét külön rögzíteni kell.
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11. Egyéb rendelkezések
13. § (1) A Szerződéstár operatív működésével (felépítésével, adattartalmával stb.) összefüggésben felmerülő kérdés megoldásában a Hivatal kamarai jogtanácsosa szükség szerint kérésre együttműködik a GF vezetőjével és a GF titkárságával.
(2) A jelen utasítás – a 11. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltekintve – nem érinti a Hivatal vagy valamely szervezeti egysége jogszabályból vagy belső utasításból fakadó adatszolgáltatási vagy közzétételi kötelezettségét.
(3) A GF vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a Hivatal korábban hatályos belső utasításai alapján vezetett Szerződéstár adatai – a jogszabályok és a jelen utasítás keretei között – továbbra is rendelkezésre álljanak.
12. Hatályba léptető rendelkezések
14. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2)1
13. Felhatalmazó és átmeneti rendelkezések
15. § (1) Felhatalmazást kap a Hivatal gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettese, hogy – az Ávr. 53. §-ában foglaltakkal összhangban – gazdasági vezetői utasításban határozza meg azon beszerzésekre vonatkozó külön szabályokat, amelyeknél előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges.
(2) Felhatalmazást kap a Hivatal gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettese, hogy a jelen utasítás szerinti beszerzésekhez az általa a beszerzések egységesítése érdekében szükségesnek tartott iratmintákat az utasítás hatálybalépésétől számított 90 napon belül kiadja és a Hivatal intranetjén közzétegye, illetve indokolt esetben döntsön ezek módosításáról, visszavonásáról.
(3) A Hivatal gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettese által a szerződések megkötéséhez, a pénzügyi teljesítéshez, eljárásrendekhez stb. kiadott írásbeli iránymutatásokat a Hivatal intranetjén kell közzétenni. A közzétételről a GF vezető által kijelölt munkatárs gondoskodik az iránymutatás kiadását követő 3 munkanapon belül.
(4) Első alkalommal a 2023. évre szóló, majd azt követően minden naptári évre elkészített belső költségvetésben kell a pénzügyi központok és a beszerzések tárgyának 2. § (2) bekezdése szerinti összerendelését meghatározni.
(5) Jelen utasítás tartalmi felülvizsgálatáról és aktualizálásáról a GF vezetője köteles gondoskodni. A felülvizsgálatot legalább 5 évente el kell végezni, amelynek eredményeként szükség esetén kezdeményezni kell az utasítás módosítását vagy új utasítás kiadását.
1. melléklet a 7/2022. (VII. 29.) SZTNH utasításhoz
2. melléklet a 7/2022. (VII. 29.) SZTNH utasításhoz
Központosított termékkörbe tartozó áru vagy szolgáltatás esetén: |
a központosított közbeszerzést előíró vagy egyéb beszerzési engedélyezésre vonatkozó jogszabály egyedi rendelkezései szerint |
Minden más esetben: |
az alábbiak figyelembevételével |
Természetes személy esetében: |
a nyugdíjas kort betöltött személlyel megbízási vagy vállalkozási szerződés nem köthető |
az átláthatóságról szóló nyilatkozat nem értelmezhető, ideértve az egyéni vállalkozók esetét is |
|
hivatali (saját) állományba tartozó személlyel megbízási vagy más szerződés nem köthető olyan feladat ellátására, ami a saját feladata körében (feladatkataszter szerint) számára előírható |
0 és bruttó 200 ezer Ft között: |
nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás |
Bruttó 200 ezer Ft és nettó 1 millió Ft között: |
legalább írásos megrendelés és annak visszaigazolása, továbbá (legalább egyszerűsített) átláthatósági nyilatkozat szükséges |
Nettó 1 millió Ft és nettó 15 millió Ft (főszabályként) között |
3 árajánlatos beszerzési eljárás lefolytatása és átláthatósági nyilatkozattal kiegészített szerződés megkötése szükséges |
Nettó 15 millió Ft (főszabályként) felett |
közbeszerzési eljárás lefolytatása és átláthatósági nyilatkozattal kiegészített közbeszerzési szerződés megkötése szükséges |
A 14. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás