• Tartalom

2022. évi LXXVIII. törvény

2022. évi LXXVIII. törvény

az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról1

2022.12.22.

1. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosítása

1. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény „Az ingatlan közvetlen igénylése” alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) Az egyház igényelheti az eredetileg is közvetlenül hitéleti, szakrális célokra épített, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagy ingatlanhányad (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: használati joggal érintett ingatlan) ingyenes egyházi tulajdonba adását, amennyiben azokat az egyház az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépésekor és a (2) bekezdés szerinti igény benyújtásakor is közvetlenül hitéleti, illetve szakrális célokra használja.

(2) A használati joggal érintett ingatlant használó egyház az (1) bekezdés szerinti igényét 2026. december 31. napjáig nyújthatja be, az állam tulajdonában álló ingatlanok esetében az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezethez, helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonos helyi önkormányzat képviselő-testületéhez.

(3) Az állami tulajdonban álló, használati joggal érintett ingatlant – az erre vonatkozó, (2) bekezdés szerint benyújtott egyházi igény esetén – az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter szakpolitikai javaslata alapján ingyenesen, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas tulajdonátruházási megállapodás megkötésével az igénylést benyújtó egyház tulajdonába adja, az igénylés (2) bekezdés szerinti benyújtását követő legkésőbb 120 napon belül. A megállapodásban az ingatlan forgalmi értékeként az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.

(4) A helyi önkormányzati tulajdonban álló, használati joggal érintett ingatlant az erre vonatkozó egyházi igény (2) bekezdés szerinti benyújtását követő legkésőbb 120 napon belül a helyi önkormányzat – a képviselő-testület ingyenes tulajdonba adásról szóló határozata alapján – ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas tulajdonátruházási megállapodás megkötésével az igénylést benyújtó egyház tulajdonába adja. A megállapodásban az ingatlan forgalmi értékeként a helyi önkormányzat által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ingatlanhasználat csak az ingatlan egy, természetben meghatározható részét érinti, és az ingatlan megosztása jogszabály alapján lehetséges, az ingatlant meg kell osztani. Amennyiben az ingatlan megosztása nem lehetséges, a (3) és (4) bekezdés szerinti megállapodásban, vagy azzal összefüggésben külön megállapodásban rendelkezni kell az ingatlanhasználat megosztásáról is.

(6) Az e § szerinti vagyonjuttatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

2. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

2. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A Kormány jogosult a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket, belső egyházi jogi személyeket közcélú tevékenységük folytatásához szükséges ingatlan megszerzésében segíteni.

(2) Ha a belső egyházi jogi személy állami tulajdonú ingatlant ingyenesen kap vagy kapott tulajdonba, beleértve az Etv. 2. § (2) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott célt szolgáló, valamint az Etv. 17. § (2) bekezdése szerinti szakrális ingatlanokat is, különösen, ha az ingatlanra vonatkozóan az Ehtv. 19/B. § (3) bekezdése szerinti támogatásban részesül vagy részesült, magyarországi működésének a megszűnése esetén az ingatlan tulajdonjoga és az ingatlanhoz kapcsolódó közcélú tevékenység ellátásának kötelezettsége az érintett, az Ehtv. 7. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve (a továbbiakban: az egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve) által megjelölt magyarországi belső egyházi jogi személyére, az egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan fekvése szerint területi illetékességgel rendelkező magyarországi belső egyházi jogi személyére száll át. Az érdekelt magyarországi belső egyházi jogi személy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság az érintett egyház magyarországi legfőbb képviseleti szervének nyilatkozata alapján bejegyzi.”

3. § Az Eftv. IV. Fejezete a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) Ha az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény fenntartói joga bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére kerül átadásra, az egyházi fenntartó legkésőbb a feladatátvétel éve június 30-ig benyújtott erre vonatkozó igénye alapján a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési vagy szakképző intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló, állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló ingó és ingatlan vagyont haladéktalanul, de legkésőbb a feladatátvétel évében a nevelési, illetve tanév kezdetéig ingyenesen a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye mint fenntartó tulajdonába kell adni azzal, hogy az ingatlan és ingó vagyon, vagy az azok helyébe lépő vagyonelemek tulajdonjoga ingyenesen visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha

a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,

b) a köznevelési vagy szakképző intézmény megszűnik,

c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv, települési önkormányzat, vagy nem bevett egyházi fenntartó részére kerül átadásra, vagy

d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn, illetve az eredeti tulajdonosra történő visszaszállás esetében az erre okot adó, (1) bekezdésben meghatározott körülmény vonatkozásában az eredeti tulajdonos tudomásszerzését követő 60 napon belül a szerződés – ingatlan esetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas okiratban – nem jön létre, a fél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerződéskötési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kérheti a bíróságtól a szerződés létrehozását. A perindítástól kezdődően az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, amelynek ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a bíróság elrendeli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek tulajdonjogának visszaszállása esetén az állami, önkormányzati, illetve európai uniós támogatásból végzett beruházást nem kell megtéríteni. Az egyházi forrásból végzett értéknövelő beruházást az értékcsökkenés számviteli szabályai szerint kell megtéríteni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetekben az ingatlan tulajdonjogát megszerző fél az átruházó fél által igénybevett, az Ehtv. 19/B. § (3) bekezdése szerinti támogatás tekintetében az átruházó fél jogutódja.”

4. § Az Eftv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépésekor a Módtv2.-vel megállapított 11/A. § (1) bekezdése szerinti egyházi fenntartó birtokában álló vagyonelemekre a szerződést – az egyházi fenntartó erre vonatkozó igénye alapján – haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve tanév kezdetéig kell megkötni. Az erre vonatkozó igényt legkésőbb 2023. február 28-ig be kell jelenteni. A 11/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.”

5. § Az Eftv. 14. §-ában a „III. Fejezet” szövegrész helyébe a „III. Fejezet, a 11/A. §” szöveg lép.

6. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„12a. Magyar emlékpont: olyan, az egyetemes vagy a nemzeti közemlékezetben kiemelkedő helyet elfoglaló személlyel összefüggésben meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) emlékponttá nyilvánít.”

7. § A Kötv. 61/B. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Kötv. 61/B. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) E fejezet hatálya kiterjed a történelmi emlékhelyekre, a nemzeti emlékhelyekre és a kiemelt nemzeti emlékhelyekre (a továbbiakban együtt: emlékhely), az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre, a feladatellátásban közreműködő szervezetekre, személyekre, valamint az emlékhellyé nyilvánítással érintett ingatlanok tulajdonosaira, vagyonkezelőire, használóira.

(2) Az emlékhely e törvény szerinti szabályozása az azokon e törvény vagy más jogszabályok alapján fennálló védettséget nem érinti.

(3) Az emlékhely védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és az önkormányzati szervek, valamint a vallási közösségek, a belső egyházi jogi személyek, a civil és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek. A védelem kiterjed az emlékhely méltóságának megőrzésére és a méltó megemlékezés helyszíni feltételeinek biztosítására, az emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének fenntartására és biztosítására, továbbá az ezek érdekében végzett fejlesztés, beruházás megvalósításának elősegítésére.

(3a) A tulajdonos – ha e törvény másként nem rendelkezik – köteles a nemzeti emlékhelyül szolgáló ingatlan – ideértve annak közvetlen környezetét és a növényzetet is – gondozását rendszeresen elvégezni, az ingatlan állagát megőrizni, az ingatlant rendeltetésének megfelelően, folyamatosan használni, látogathatóságát biztosítani. A nemzeti emlékhely ingatlan használatával felhagyni nem lehet.

(3b) A nemzeti emlékhely részét képező ingatlanon a (3) és (3a) bekezdésben foglaltakat a hatóság ellenőrzi, és jogszabályban meghatározott esetben jogosult a 67. § (1) bekezdése szerinti hatósági kötelezést foganatosítani. Amennyiben az ellenőrzés egyházi tulajdonban álló nemzeti emlékhely részét képező ingatlant vagy ingatlanrészt, illetve műemléki értéket érint, a hatóság azt a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 7. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve (a továbbiakban: az egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve) által megjelölt magyarországi belső egyházi jogi személye, az egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve hallgatása esetén a területileg illetékes magyarországi egyházi jogi személye bevonásával végzi. Hitéleti kérdésben az egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve nyilatkozatának beszerzése nem mellőzhető.”

8. § A Kötv. 61/D. § (1a) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1a) A Bizottság határozatban dönt az egyes helyszínek magyar emlékponttá nyilvánításáról.

(2) A Bizottság ellátja a magyar emlékpontokkal, a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos – e törvény szerinti – véleményező és javaslattevő feladatokat.”

9. § A Kötv. 61/F. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Magyar emlékponttá az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amelyben vagy amelyen egy, az egyetemes vagy a nemzeti közemlékezetben kiemelkedő helyet elfoglaló személlyel összefüggésben a nemzet emlékezetére méltó esemény valósult meg.

(5) A magyar emlékpontokat egységes arculattal kell megjelölni magyar és angol nyelven, valamint ha az valamelyik magyarországi nemzetiséghez kapcsolódik, az adott nemzetiség nyelvén is.”

„(6) A miniszter jóváhagyása szükséges a nemzeti emlékhely részét képező ingatlan vagy ingatlan tulajdoni hányada tulajdonjogának átruházásához, illetve megterheléséhez. A jogügylethez kapcsolódó szerződést és okiratokat a tulajdonos a kérelmével együtt köteles megküldeni jóváhagyás céljából a miniszter részére. Ha a nemzeti emlékhely egyházi tulajdonban áll, az egyház magyarországi legfőbb képviseleti szervének állásfoglalása a kérelem kötelező melléklete.

(7) A miniszter az eljárás során azt vizsgálja, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházása, illetve megterhelése összhangban van-e a nemzeti emlékhelyek védelmére vonatkozó, e törvény szerinti előírásokkal, különös tekintettel a (9) bekezdésben meghatározott tulajdonosi körre.

(8) A miniszter a kérelemről harminc napon belül dönt, amely során azt jóváhagyja vagy a (7) bekezdés szerinti indokok alapján elutasítja. Ha a miniszter a jóváhagyást nem adja meg, a jogügylet nem hatályosul. Ha a miniszter a jóváhagyást megadta, a tulajdonos közli a vételi ajánlatot a 86. § (3) bekezdés a) pontja szerinti szervvel.

(9) Nemzeti emlékhely részét képező ingatlan kizárólag a Magyar Állam, magyarországi jogi személy, illetve magyar állampolgár tulajdonában lehet.

(10) Ha a nemzeti emlékhely Magyarországon bejegyzett egyházi jogi személy tulajdonosa magyarországi jogutód nélkül szűnik meg, vagy jogképességét elveszíti, vagy, ha az egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve az egyház belső szabálya szerinti magyarországi jogutód nélküli megszűnéshez közeli állapot, működésképtelenség veszélye esetén – különösen ha az a nemzeti emlékhely helyreállíthatatlan sérelmének lehetőségével jár – azt írásban bejelenti a miniszter felé, a nemzeti emlékhely tulajdonjoga az egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve által megjelölt magyarországi belső egyházi jogi személyre száll át. Ha a Magyarországon bejegyzett egyházi jogi személy magyarországi jogutód nélkül megszűnik, vagy jogképességét elveszíti, és az egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve a jogutódlás tekintetében nem nyilatkozik, a nemzeti emlékhely tulajdonjoga a területileg illetékes magyarországi egyházi jogi személyre száll át. A tulajdonos jogi személy megszűnéséről, vagy jogképességének elvesztéséről a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek és belső egyházi jogi személyek nyilvántartását végző szerv tájékoztatja a minisztert. Egyházi jogi személy megszűnése vagy jogképességének elvesztése esetén az Ehtv. rendelkezései az irányadóak.

(11) A (10) bekezdésen alapuló, magyarországi egyházi jogi személy tulajdonjogát és a tulajdonszerzés jogcímét az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság az érintett egyház magyarországi legfőbb képviseleti szervének nyilatkozata alapján jegyzi be.”

„(3) A nemzeti és történelmi emlékhely arculatának vagy használati módjának jelentős mértékű megváltoztatása, továbbá a vonatkozó helyi építési szabályzat, településfejlesztési és településrendezési terv elfogadása, módosítása előtt be kell szerezni a Bizottság NÖRI-vel egyeztetett véleményét.”

„(1a) A nemzeti emlékhely részét képező ingatlanra a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. A Magyar Államot nem illeti meg elővásárlási jog, ha az ingatlan tulajdonjogát egyházi jogi személy az érintett egyház belső egyházi jogi személyére ruházza át.”

3. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

13. § A Kötv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

14. § Hatályát veszti a Kötv. 7. § 21a. pontja.

4. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XVI. törvény módosítása

15. § A Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XVI. törvény (a továbbiakban: PPKE tv.) a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest VIII. kerület belterület 36561/0/A helyrajzi számú, természetben az 1088 Budapest, Pollack Mihály tér alatt található ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) a PPKE által ellátott oktatási, kutatási, kulturális és hitéleti feladatok elősegítése céljából ingyenesen, valamint per-, teher- és igénymentesen – ide nem értve az 1/B. § (1) bekezdése szerinti használati jogot – 2026. március 31. napjával az MKPK tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során az Nvtv. 6. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”

16. § A PPKE tv. a következő 1/B. §-sal egészül ki:

„1/B. § (1) A Magyar Nemzeti Múzeum 1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16. szám alatti ingatlanban végzett feladatainak fennállásáig a feladatellátáshoz szükséges parkolóhelyek használatát a MKPK térítésmentesen biztosítja a Magyar Nemzeti Múzeum részére, amelynek feltételeit a 2. § szerinti szerződésben kell rögzíteni.

(2) Az 1/A. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy a MKPK az Ingatlant terhelő kötelezettségeket a 2. § szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.”

17. § A PPKE tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Az 1/A. § (1) bekezdése alapján ingyenesen tulajdonba adott Ingatlanon e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.”

18. § A PPKE tv.

a) 1. §-ában a „45.)” szövegrész helyébe a „45., a továbbiakban: MKPK)” szöveg,

b) 3. §-ában az „Ingatlanok” szövegrész helyébe az „Ingatlanok és az 1/A. § (1) bekezdése szerint tulajdonba adott Ingatlan” szöveg

lép.

19. § A PPKE tv.

a) 2. §-ában az „Ingatlanok” szövegrészek helyébe az „1. § szerinti Ingatlanok és az 1/A. § (1) bekezdése szerinti Ingatlan” szöveg,

b) 7. §-ában az „1. §,” szövegrész helyébe az „1. §, az 1/A. §,” szöveg

lép.

5. Záró rendelkezések

20. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

21. § (1) A 3. § és a 4. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 15. §, a 17. § és a 18. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2022. évi LXXVIII. törvényhez

A Kötv. 2. melléklet II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

II. Nemzeti emlékhely

A

B

A nemzeti emlékhely megnevezése

A nemzeti emlékhely lehatárolása

1

Budapest I. kerület, Várnegyed

A várfalon belüli közterületek közül a Szentháromság tér,
6531 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
a Dísz tér 6514 és a Szent György tér 6456/1 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok, valamint
a Budai Vár (Királyi Palota) épülete
cím: 1014 Budapest, Szent György tér 2.
6452/4 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
a Várkert Bazár épülete
cím: 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2–6.
6452/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
a Sándor-palota épülete
cím: 1014 Budapest, Szent György tér 1.
6457 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
a Mátyás-templom épülete
cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 2.
6532 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
a volt József-kaszárnya épülete
cím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 9.
6546 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épülete
cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2–4.
6636 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

2

Budapest VIII. kerület, Fiumei úti temető

A Fiumei úti temető, kivéve a Nemzeti Sírkert részévé
nem nyilvánított temetési helyeket
cím: 1086 Budapest, Fiumei út 16–18.
38821/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

3

Budapest VIII. kerület, Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum épülete és a Múzeumkert
cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.
36560 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

4

Budapest X. kerület, Rákoskeresztúri Újköztemető, 298., 300. és 301. parcella és a Kisfogház Emlékhely, valamint a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemető

A parcellák, kivéve a Nemzeti Sírkert részévé nem nyilvánított temetési helyeket
cím: 1108 Budapest, Kozma u. 8–10.
42536/1, 42536/3 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlan
a Kisfogház Emlékhely által felölelt terület
cím: 1108 Budapest, Újhegyi út 55.
42511 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
a váci rabtemető: Vác belterület 1769 helyrajzi számú ingatlan
a márianosztrai rabtemető: Márianosztra külterület
0181/2 helyrajzi számú ingatlan
a sopronkőhidai rabtemető: Sopron külterület
01055 helyrajzi számú ingatlan

5

Budapest XIV. kerület, Hősök tere

A tér közutak által körbefogott területe
cím: 1146 Budapest, Hősök tere
29732/10, 29732/11 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

6

Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium

A Református Nagytemplom épülete
cím: 4026 Debrecen, Piac u. 4–6.
8326 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
A Debreceni Református Kollégium épülete
cím: 4026 Debrecen, Kálvin tér 16.
8324 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

7

Mohácsi Nemzeti Emlékhely

cím: 7785 Sátorhely, Törökdomb
0266 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

8

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

cím: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert tanya 68.
055/4, 055/10, 055/11, 055/12, 055/12A helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlan

9

Pannonhalmi Bencés Főapátság

cím: 9090 Pannonhalma, Vár 1.
1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

10

Katonai Emlékpark Pákozd

Katonai Emlékpark Pákozd
cím: 8095 Mészeg-hegy
087, 086/1 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlan

11

Somogyvár-Kupavár

Szent Egyed-bazilika és bencés apátság romjai
cím: 8698 Somogyvár, Kupavár-hegy,
Besliahegy 64.
0149/1, 0149/2, 0150, 0151 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok

12

Székesfehérvár, Romkert

cím: 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 1.
134, 282/4, 399 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlan

13

Egri Vár

cím: 3300 Eger, Vár köz 1.
5488, 5440, 5472, 5481, 5489, 5833/1 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlan

14

Nagycenk, Széchenyi-kastély műemléki együttese

cím: 9485 Nagycenk, Kiscenki út 3.
658/1, 658/2, 658/4, 658/5, 658/6, 660 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlan

15

Szigetvár, vár

cím: 7900 Szigetvár, Vár utca 19.
1733 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

16

Esztergom, Várhegy és Víziváros

A Főszékesegyház (Bazilika) épülete
cím: Esztergom, 2500 Szent István tér 1.
16240 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
a királyi palota maradványa és a vár épületei
cím: Esztergom, 2500 Szent István tér 2.
16241, 16242 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlan,
valamint
az Érseki Palota épülete: a Prímási Levéltár, a Simor Érseki Könyvtár és a Keresztény Múzeum
cím: Esztergom, 2500 Mindszenty hercegprímás tere 2.
16302 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

17

Győri Káptalandomb és a vár megmaradt részei

Győri Nagyboldogasszony-székesegyház épülete,
a 7456 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
Püspökvár épülete
cím: 9021 Győr, Káptalandomb 1., a 7479 és 7480 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épülete
cím: 9021 Győr Káptalandomb 26., a 7414 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
Brenner János Hittudományi Főiskola épülete
cím: 9021 Győr, Káptalandomb 7., a 7474 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
A győri vár megmaradt káptalandombi és azon túlnyúló részei

18

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely

cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 14.
1616, 1617, 1619, 1620, 1621, 1625, 1626 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlan

19

Máriapócs Nemzeti Kegyhely

cím: 4326 Máriapócs, Kossuth tér 26–27.
1–2. helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlan

20

A rákosmezei Királydomb

Budapest X. kerület Nagyicce utca, Pilisi utca és Dorogi utca által határolt terület, 42717/1, 42717/2, 42717/3 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlan

1

A törvényt az Országgyűlés a 2022. december 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2022. december 21.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére