8/2022. (IV. 14.) BM rendelet
2022.06.13.
(E rendeletben előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani)
„a) a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása, a létesítéskor figyelembe vett, a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló körülmények, feltételek változása,”
„(2) E rendelet alkalmazásában
1. alagút hossza: az alagút teljesen lefedett részén mért leghosszabb forgalmi sáv hossza,
2. alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet
a) ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés: ipari, mezőgazdasági rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,
b) közösségi alaprendeltetés: közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,
c) lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem minősülő üdülőegységet és ehhez tartozó rendeltetésű helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,
d) tárolási alaprendeltetés: tárolási rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,
e) vegyes alaprendeltetés: eltérő alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,
3. alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület, szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség vagy építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület, fedett átrium esetében az egybefüggő légtér legnagyobb alapterületű függőleges vetülete,
4. állvány jellegű építmény: olyan építmény, amelynek tartószerkezete a használati célnak megfelelő állékonysági teljesítményre méretezett, külső térelhatároló falszerkezettel nem rendelkezik, és az építményen bizonyos magasságban rendeltetés elhelyezésére és emberi tartózkodásra szolgáló teret alakítanak ki,
5. álmennyezet: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti álmennyezet azzal, hogy e rendelet alkalmazásában az álmennyezet emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol, és az általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a működésbeli egységbe vagy tűzszakaszba tartozik, 6. álpadló: a teherhordó födémre támaszkodó, önálló tűzállósági teljesítménnyel rendelkező vízszintes térelhatároló szerkezet, amely épületgépészeti és elektromos installáció fogadására szolgálhat:
a) emelt vagy kettős padló: gyárilag készült padlórendszer, amely magában foglalja a padlólapot, a födémen levő teherhordó alátámasztást, valamint tartógerendát vagy más összetevőt, amelyek az épületbe szerelhető, megfelelő teherhordó szerkezetet biztosítanak,
b) üreges padló: teherhordó réteg, amely egy speciális alsó szerkezettel – amely tartalmazhat tartólábakat – van alátámasztva, azzal a céllal, hogy egy teret hozzon létre a teherhordó réteg és a födémszerkezet között pl. a távközlési, áramellátási, fűtési vagy szellőzővezetékek számára,
7. átfolyási tényező: a hő- és füstelvezető szerkezet és a légpótló szerkezet hatásfokát jellemző szám, a hatásos nyílásfelület és a geometriai nyílásfelület hányadosa,
8. átmeneti védett tér: helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés vagy a további menekülés végrehajtásáig biztosítja,
9. beépített tűzjelző berendezés részegysége: a vonatkozó műszaki követelményben I. típusú vagy II. típusú komponensnek definiált eszköz,
10. beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével,
11. beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés telepítője: a telepítési folyamat minden egyes részéért felelős személy vagy szervezet,
12. beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe helyezése: olyan eljárás, amelynek során az üzembe helyező mérnök meggyőződik arról, hogy a telepített berendezés megfelel-e a vonatkozó jogszabályban, nemzeti szabványban, a tűzvédelmi hatóság által előírt, továbbá a gyártó által megadott követelményeknek és az engedélyezett, elfogadott tervdokumentációnak,
13. beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével,
14. beépített tűzterjedésgátló berendezés: tűzgátló építményszerkezet helyett, tűzterjedés elleni védelem céljából alkalmazott beépített automatikus tűzvédelmi berendezés, amely a tűz átterjedését a helyettesített tűzgátló építményszerkezettel védendő térrészbe meghatározott ideig meggátolja,
15. beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a tűzterjedés gátlására, valamint a tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés,
16. biztonsági felvonó: az épülettűz alatt is működtethető felvonó, amely lehet tűzoltó felvonó vagy menekülési felvonó,
17. biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és -oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli,
18. biztonsági tápellátás: a biztonsági tápforrásról történő villamosenergia-ellátás,
19. biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a tűzeseti fogyasztókat előírt ideig ellátó tápforrás,
20. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahol a tűz és kísérőjelenségei a menekülő személyeket már nem veszélyeztetik, és ahonnan a menekülő személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
21. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
22. ciklusidő: két egymást követő ellenőrzés, felülvizsgálat vagy karbantartás között eltelt idő megengedett maximuma,
23. családi ház: egy vagy két lakást és a lakáshoz tartozó gépjárműtárolót, egyéb helyiséget tartalmazó lakóépület,
24. egyszeres vezetékhiba: legfeljebb egy hiba – zárlat, szakadás, földzárlat, vezeték ellenállás vagy impedancia megváltozása – a vezetékhálózatban,
25. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
26. elfogadás: az a folyamat, melynek során a tervező, a telepítő bizonyítja a megrendelőnek, hogy a tervezett, telepített beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés megfelel a megadott követelményeknek,
27. elhelyezési magasság: a biztonsági jelek és a menekülési útirányt jelző elemek számára szolgáló telepítési hely, amely lehet
a) alacsony elhelyezési magasság: a padlószinten vagy a jelek, elemek alsó éle a padlószint felett legfeljebb 0,4 m magasságban van,
b) középmagas elhelyezési magasság: az alacsony és a magas elhelyezési magasság között, a padlósíktól mérve a jelek, elemek alsó éle 1,5–1,8 m magasságban van,
c) magas elhelyezési magasság: a jelek, elemek alsó éle a padló felett legalább 1,8 m, de legfeljebb 3 m magasságban van,
28. előkészítés nélkül menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése előkészítés nélkül végrehajtható,
29. előkészítéssel menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése kizárólag előkészítés (szállítható állapot megteremtése és fenntartása) után hajtható végre,
30. előkészítéssel sem menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése nem hajtható végre a kiürítésre rendelkezésre álló időtartam alatt,
31. elsődleges építményszerkezet: az a szerkezeti elem, amely az épület egészének vagy egyes szintjeinek állékonyságát tűz esetén biztosítja, valamint a tűzterjedést gátló szerkezetek,
32. emberi tartózkodásra szolgáló tér: kilátó, állvány jellegű építmény esetében olyan helyiség, tér, ahol a tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni, amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
33. emeletközi födém: építményszintek közötti, valamint építményszint és padlástér közötti vízszintes teherhordó, térelhatároló szerkezet, beleértve a tetőtér alatti födémet is,
34. égéskésleltető szer: védőszer, amely a vele hatékonyan kezelt – bevont átitatott, telített – éghető anyag kedvezőbb tűzvédelmi osztályba sorolását meghatározott időtartamig, újrakezelési időig biztosítja,
35. életvédelmi jellegű védelem: az építményben, tűzszakaszban tartózkodók biztonsága érdekében, a tűz korai jelzésével, a kiürítés megfelelő feltételeinek biztosítására létesített beépített tűzjelző berendezés által nyújtott védelem,
36. építőanyag: építési tevékenységhez használt, építési termék, építményszerkezet alkotóelemét képező anyag,
37. érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer,
38. értékvédelmi jellegű védelem: az építmény, tűzszakasz, szabadtér területén elhelyezett anyagi javak védelme érdekében, a tűz korai jelzésével, a hatékony tűzoltás feltételeinek biztosítására létesített beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés által nyújtott védelem,
39. fedett átrium: az OTÉK szerinti átrium azzal, hogy e rendelet alkalmazásában két vagy több szintet egybefüggő légtérrel köt össze, és felülről a külső légtértől építményszerkezet választja el, 40. fedélszerkezet: a tetőszerkezet teherhordó része, amely tartja, és amelyhez rögzítik a tetőfedést,
41. felülvilágító: a helyiséget felülről lezáró szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló építési termék, építményszerkezet,
42. felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása,
43. figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet,
44. fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezés: olyan beépített tűzoltó berendezés, amelynek kialakítása, oltóanyag- és energiaellátása, vezérlése a berendezés tűzeseti működőképességét, üzembiztonságát növeli,
45. füstcsappantyú: füstelvezető és füstelvezetéshez, füstmentesítéshez szükséges légpótló légcsatornába építhető, automatikusan működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy a forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzetben előírt ideig biztosítja, zárt állapotban előírt ideig megakadályozza,
46. füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben és ideig korlátozza,
47. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény levegőréteg feletti része,
48. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építési termék, építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú terjedését korlátozza,
49. füstmentesítés: a védett helyiségbe a füst menekülésre nézve veszélyes mértékű bejutását meggátló megoldások összessége,
50. füstmentes lépcsőház: az olyan lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és a mentésre meghatározott ideig alkalmas marad,
51. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása korlátozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszba,
52. füstszegény levegőréteg: a helyiség légterének alsó része, amelyben tűz esetén a tűzből felszálló füstoszlopon kívül veszélyes mértékű füst kis mértékben van jelen,
53. hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés, szellőztetés biztosítja, hogy üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök koncentrációja a kibocsátási hely közvetlen környezetének kivételével ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át,
54. homlokzati tűzterjedési határérték: a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálat kezdetétől számított, a tűznek a homlokzati építményszerkezeteken történő terjedésére jellemző határállapot bekövetkezéséig eltelt idő,
55. hosszirányú hő- és füstelvezetés: az alagút bejárata, kijárata felé történő füstterelés; az alagút egyik végén a füstelvezetés, másik végén a friss levegő utánpótlása történik,
56. hő és füst elleni védelem: a tűz esetén fejlődő hő és füst terjedését korlátozó, az elvezetését és a füstmentesítést biztosító megoldások összessége,
57. hő és füst elleni védelem eszközeinek kézi működtetése: a természetes hő- és füstelvezető, valamint légpótló szerkezetek nyitása, a túlnyomásos füstmentesítés be- és kikapcsolása, a gépi füstelvezetés és a gépi légpótlás rendszerének tűzeseti és normál üzemi állapotba kapcsolása, ami kézzel vagy kézi távműködtetéssel valósul meg,
58. hő- és füstelvezetés: a védett helyiségbe jutó vagy ott keletkező hő és füst szabadba vezetését biztosító megoldások összessége,
59. hő- és füstelvezetés tűzoltósági vezérlőtablója: a hő és füst elleni védelem valamennyi eszközének egy központi helyről való, a tűzoltóság általi távműködtetését biztosító kezelőfelület,
60. hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja,
61. hő- és füstelvezető rendszer: hő- és füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését, valamint a füstszakaszolást biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere, a beépített tűzjelző berendezés kivételével,
62. hő- és füstelvezető szerkezet: olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a szabadba,
63. jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást,
64. karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása,
65. keresztirányú hő- és füstelvezetés: olyan tevékenység, melynek során külön erre a célra kialakított nyíláson keresztül történik a hő és füst elszívása, valamint a friss levegő bejuttatása, az elszívás az alagút keresztmetszetének a felső 1/3 részén, a befúvás az alsó 1/3 részén történik,
66. kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvény: a 10 000 főt, vagy a 20 000 m2-nél nagyobb területet meghaladó, épületen kívüli területen megrendezésre kerülő, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó rendezvény, 67. kijárati szint: az az építményszint, amelyen a benntartózkodó személyek a menekülés során elhagyják az épületet, speciális építményt, és a csatlakozó terepszintre távoznak,
68. kiürítés: az épületben, épületen, speciális építményben, szabadtéren tartózkodó személyek átmeneti védett térbe vagy biztonságos térbe jutását célzó haladás folyamata,
69. kiürítés első szakasza: a kiürítés azon része, amely a tartózkodási helytől a menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele nélkül biztosítható – az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig tart,
70. kiürítés második szakasza: a kiürítés azon része, amely a menekülési útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
71. kiürítésre szolgáló nyílászáró: a kiürítés útvonalán beépített nyílászáró,
72. kiürítésre szolgáló útvonal: az építmény bármely részén tartózkodó személy által a kiürítés folyamata közben tervezetten bejárt útvonal, amely magába foglalja a kiürítés első szakaszának útvonalát (a menekülési útvonal elérését, egy helyiség, illetve helyiségcsoport elhagyását) és a kiürítés második szakaszának útvonalát (a menekülési útvonalat),
73. kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe,
74. kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás,
75. kombinált hő- és füstelvezetés: a hosszirányú és keresztirányú hő- és füstelvezetés alkalmazásával kialakított rendszer,
76. kombinált jellegű védelem: az életvédelem és értékvédelem együttes alkalmazása beépített tűzvédelmi berendezésnél,
77. közösségi rendeltetés: lakónak, iparinak, mezőgazdaságinak, tárolásinak nem minősülő rendeltetés,
78. külső térelhatároló fal: a homlokzatnak a külső tér, a belső udvarnak, fedett átriumnak, légudvarnak és légaknának az általa határolt nyitott udvar felé néző térelhatároló fala,
79. lábazati felület: az egy építményszinthez tartozó homlokzati falfelület technológiailag szükséges magasságú sávja, amelynek alsó határa a terepcsatlakozás, alacsonyabb épületcsatlakozás, csatlakozó vízszintes építményszerkezet felső síkja,
80. légpótlás: a hő- és füstelvezetéshez szükséges levegőpótló megoldások összessége,
81. légpótló berendezés: olyan berendezés, amely tűz esetén a hő- és füstelvezetéshez szükséges légpótlás helyiségbe juttatását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja,
82. légpótló szerkezet: olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott állapotában lehetővé teszi a légpótláshoz szükséges levegő természetes úton történő beáramlását a füstelvezetéssel ellátott helyiségbe,
83. lépcsőház: szintkülönbség áthidalására szolgáló, építményszerkezettel minden irányból körbevett, lépcsőt tartalmazó közlekedő helyiség,
84. lépcsők tartóelemei: a teljes lépcsőszerkezet a kiegészítő szerkezetek – mellvéd, lábazat, korlát, fogódzó, járófelületi bevonat, burkolat – nélkül,
85. lépcsőtér: lépcsőkarokból, pihenőkből és a kapcsolódó közlekedőkből álló, összefüggő légteret képező közlekedőtér,
86. létesítés: tervezés, telepítés, használatbavétel és elfogadás folyamatsora,
87. létesítmény: az egy telken álló építmények és szabadterek összessége,
88. magasépület: az OTÉK szerinti olyan magasépítmény, ami épületnek minősül, 89. menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora, értelmi vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes,
90. menekülésben korlátozott személyek speciális intézménye: olyan, menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló intézmény, amelyben az elhelyezett, ellátott, kezelt, nevelt, oktatott, gondozott személyek menekülési képességét az életkoron kívül egyéb tényező is kedvezőtlenül befolyásolja,
91. menekülési felvonó: tűz esetén a benntartózkodók által is használható biztonsági felvonó,
92. menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja,
93. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig,
94. menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz,
95. menekülésiútvonal-védelem: a beépített tűzjelző berendezés által védett építmény, épület, tűzszakasz menekülési útvonalainak és a közvetlenül csatlakozó helyiségek automatikus érzékelővel való lefedettsége, kivéve a védelemből kihagyható tereket,
96. mélyállomás: az az állomás, melynek a peronszintje a terepszinttől mérve mélyebben van 20 méternél,
97. mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal,
98. mértékadó tűzszakasz: a létesítmény legnagyobb oltóvízigényű tűzszakasza,
99. mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség szerint segédeszközt igényel,
100. nagylégterű helyiség: legalább 1200 m2 alapterületű és legalább 4 m számított belmagasságú helyiség,
101. nem éghető anyag: szervetlen vagy alacsony szervesanyag-tartalmú anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete a vonatkozó műszaki eljárásban a meghatározási hőmérséklethatárig nem állapítható meg, az A1 és A2 tűzvédelmi osztályba sorolt építőanyag, valamint az a szilárd építőanyag, amelynek a szabványos laboratóriumi vizsgálati módszerrel megállapított, a termék egészére vonatkozó égéshője nem haladja meg a 3,0 MJ/kg-ot,
102. norma szerinti villámvédelem: az MSZ EN 62305 szabványsorozat szerint kialakított villámvédelmi rendszer,
103. normál tápellátás: a normál tápforrásról történő villamosenergia-ellátás,
104. normál tápforrás: villamos energiával működő fogyasztókat ellátó tápforrás,
105. nyithatóság: kiürítésre szolgáló nyílászáró zárt állapotának oldására és a nyílászáró kézzel való kitárására, nyitott állapotba mozgatására való alkalmasság,
106. olvadék: a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott állapotú anyag,
107. önállóan menekülésre képes személyek: olyan menekülő személyek, akik életkoruk, értelmi és fizikai-egészségi állapotuk alapján önállóan, esetleg kiegészítő irányítás mellett képesek a menekülésre, és menekülésüket nem gátolja kényszertartózkodás miatt külső korlátozás,
108. önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított,
109. összefüggő tömeggel járó tömegtartózkodás: személyek 300 főt meghaladó létszámú csoportja, ideértve a nézőteret is, amelyen belül a fajlagos létszámsűrűség meghaladja szabadtéren a 0,5 fő/m2-t, épületen, valamint épület helyiségében az 1,0 fő/m2-t,
110. passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása,
111. ponyvaszerkezetű építmény: olyan építmény, amelynek az időjárási hatások elleni védelemre szolgáló héjazat anyaga természetes vagy mesterséges szálakból szövéssel vagy a szövést helyettesítő egyéb technológiával készült, felületi terhek hordására képes, külső térelhatároló szerkezetként részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel a használat feltételeit biztosítja,
112. robbanás: nagy sebességű égési folyamat, ahol a mozgó lángfront sebessége 10 m/s vagy afelett van, de 100 m/s-nál kisebb,
113. robbanásveszélyes állapot: a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag vagy keverék olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott,
114. robbanásveszélyes tér: egy vagy több robbanásveszélyes zóna által alkotott, beltéren vagy kültéren lévő, nyitott vagy zárt térrész,
115. segítséggel menekülő személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki fizikai segítség vagy irányítás mellett vagy a külső korlátozás ellenőrzött feloldása és irányítás mellett képes a menekülésre,
116. speciális építmény: tűzvédelmi szempontból speciális építmény a közúti alagút, a gyalogos aluljáró, a felszín alatti vasútvonal, a kilátó, a ponyvaszerkezetű, az állvány jellegű és szín építmény,
117. szabadba vezető kijárat: az építmény külső térelhatároló szerkezetén elhelyezett kijárat, amelyen keresztül a menekülő személyek az építményt elhagyják a biztonságos térbe menekülés során,
118. szabadtéri rendezvény: az 1000 főt meghaladó, épületen kívüli területen megtartott szervezett esemény, ide nem értve a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket,
119. szabadtéri rendezvény területe: természetes vagy mesterséges módon a mozgást korlátozva körülhatárolt rendezvény esetén a körülhatárolással közrezárt terület, a nem körülhatárolt terület esetén a rendezvény szervezője által felelősen kijelölt terület,
120. szabadtéri tárolóterület: anyagok, termékek, tárgyak tárolására és igény szerint azok időjárás elleni védelmére szolgáló, épületen kívüli terület; nem minősül szabadtéri tárolóterületnek a gépjárműparkoló, a gépjármű telken való elhelyezése és az épület tetőfödémén kialakított tárolóterület,
121. szerkezeti állékonyság: a tűzszakasz, önálló építményrész, építmény elsődleges építményszerkezetének azon képessége, hogy a várható tűzhatás időtartama alatt a tűzzel egyidejű terhelésnek előírt ideig ellenáll, ideértve a csatlakozó tűzvédelmi építményszerkezetek és a beépített tűzvédelmi berendezések tartószerkezeteinek funkció-megőrzését is; a tartószerkezet a szerkezeti elemeket és azok kapcsolatait is magában foglalja,
122. szilárd éghető anyag: szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, szerves- vagy alacsony szervetlenanyag-tartalmú anyag, amelynek a gyulladási hőmérséklete a vonatkozó műszaki eljárással meghatározható, a B–F tűzvédelmi osztályba sorolt szilárd építőanyag, valamint az a szilárd építőanyag, amelynek a szabványos laboratóriumi vizsgálati módszerrel megállapított, a termék egészére vonatkozó égéshője 3,0 MJ/kg-nál nagyobb,
123. szintosztó födém: a helyiség légterének részleges – a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak vízszintes szerkezettel történő – megosztásával és a mennyezet alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül,
124. szín: talajhoz közvetlenül csatlakozó, egyszintes, részben vagy teljesen fedett, egy vagy több oldalán az összesített oldalfelület legalább 50%-áig nyitott építmény,
125. technológiai szállítópálya: futószalag, konvejor vagy ezekhez hasonló anyag- vagy terméktovábbító szerkezet, berendezés,
126. teljes körű védelem: olyan védelem, amelynek során a beépített tűzjelző berendezés által védett tér valamennyi részének automatikus érzékelővel való lefedettsége biztosított, kivéve a védelemből kihagyható tereket,
127. terelőfal: a lefúvatás irányának befolyásolására alkalmas falszerkezet,
129. tetőfödém: az épület legfelső szintjét felülről határoló födém,
130. tetőfödém tartószerkezetei: a tetőfödém mindazon szerkezeti részei, amelyek tönkremenetele általános vagy nagy területre kiterjedő épületomlást vagy a tetőfödém jelentős szakaszának beomlását idézik elő, valamint a nagy tömegű teherhordó térlefedő szerkezetek, melyek omlása egyéb szerkezeti károkat, az alattuk lévő födémek átszakítását okozhatja; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni,
131. tetőfödém térelhatároló szerkezete: a tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes, réteges felépítésű, legfeljebb 80 kg/m2 felülettömegű szerkezetek (önhordó) rétegei, az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni,
132. tetőszerkezet: az épület legfelső szintjét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és tetőfedésből áll,
133. tetőtűzterjedés elleni gát és osztósáv: hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését,
134. tetőtűz terjedés mértéke: a tetőszigetelési rendszer vagy tetőfedés felületén és rétegeiben az önálló égés – lánggal égés, szenesedés, izzás – terjedésének mértéke,
135. tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt, valamint az adott helyen veszélyes tevékenység végzésének tilalmára utal,
136. többirányú kiürítés: a tartózkodási hely, helyiség, önálló rendeltetési egység elhagyásának lehetősége egynél több, egymástól részben vagy teljesen eltérő, a kiürítést önmagában is biztosító útvonalon keresztül a biztonságos térig,
137. tömegtartózkodásra szolgáló épület: épületnek minősülő, tömegtartózkodásra szolgáló építmény,
138. tűzálló kábelrendszer: villamosenergia- vagy adatátviteli vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a hozzájuk tartozó csatornák, bevonatok és burkolatok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók és kötődobozok olyan együttese, amely meghatározott időtartamig tűzterhelésnek kitéve is képes működőképességét megtartani anélkül, hogy benne zárlat keletkezne, vagy megszakadna a jelátvitel vagy a villamos áram,
139. tűzállósági teljesítmény: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált építményszerkezet valamely tűzállósági határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő órában vagy percben,
140. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie kell, vagy működőképességét meg kell őriznie,
141. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi vagy távműködtetésű kapcsoló,
142. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű lekapcsolása a villamos tápellátásról,
143. tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma,
144. tűzgátló álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy tűzszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely tűzvédelmi jellemzőinél fogva a felette lévő födémmel vagy tetőszerkezettel együtt az előírt tűzállósági teljesítményjellemzőket biztosítja,
145. tűzgátló előtér: tűzgátló építményszerkezetekkel határolt előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekülés lehetőségét, és ajtószerkezetei önműködő csukószerkezettel ellátottak,
146. tűzgátló építményszerkezet: tűzterjedés elleni védelem céljából alkalmazott építményszerkezet, amely a tűz átterjedését az általa elválasztott térrészek között meghatározott ideig meggátolja; a tűzgátló építményszerkezetek körébe tartoznak a tűzgátló alapszerkezetek, a tűzgátló lezárások és a tűzterjedés elleni gátak,
147. tűzgátló fal: falszerkezet, amely az általa elválasztott tűzszakaszok, önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
148. tűzgátló födém: födémszerkezet, amely az általa elválasztott tűzszakaszok vagy helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
149. tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris hézagtömítések,
150. tűzgátló lineáris hézagtömítés: tűzgátló lezárás, amely építményszerkezetek csatlakozásánál a csatlakozási rés, hézag kitöltésével a tűz résen, hézagon való átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
151. tűzgátló nyílászáró: a tűzgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a technológiai szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
152. tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszer: térelhatároló építményszerkezeteken átvezetett légtechnikai és egyéb technológiai vezetékek, kábelek, vezetékrendszerek áttörési hézagainak tűzgátló lezárását meghatározott ideig biztosító szerkezetek, műszaki megoldások, termékek,
153. tűzgátló válaszfal: tűzgátló lezárások nélkül kialakított, nem teherhordó, egy tűzszakaszon belüli szomszédos helyiségeket elválasztó falszerkezet, amely – a tömör falfelületen vizsgálva – az általa elválasztott helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
154. tűzgátló záróelem: aktív vagy reaktív elven működő tűzgátló lezárás, ami egy tűzgátló építményszerkezeten átvezetett gépészeti vezetéken belül a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
155. tűzoltási felvonulási terület: az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja,
156. tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas út,
157. tűzoltó felvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható biztonsági felvonó,
158. tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja,
159. tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás,
160. tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg,
161. tűzoltó készülék készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett,
162. tűzoltósági beavatkozási központ: olyan helyiség, amelyből a tűzoltói beavatkozáshoz szükséges és azt elősegítő tűzvédelmi berendezések vezérelhetők, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a tűzvédelmi berendezések üzemállapota figyelemmel kísérhető,
163. tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezéssel vezérelt eszköz, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe és annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást,
164. tűzszakasz: az épület, a speciális építmény, a szabadtéri tárolóterület meghatározott része, amelyet a szomszédos építmény- és térrésztől tűzterjedés ellen védetten alakítanak ki,
165. tűzszakaszterület: az egy adott tűzszakaszhoz tartozó helyiségek nettó alapterületének, szabadtéri tárolóterület esetén a tárolásra szolgáló térrész alapterületének összessége m2-ben,
166. tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság,
167. tűzterjedés elleni gát: födémhez, falhoz csatlakozó vagy tetőn kialakított, a tűznek az építményszintek, a tűzszakaszok, a tetőmezők, továbbá a szomszédos épületek közötti átterjedését alakjával, méreteivel, tűzállósági teljesítményével és tűzterjedés elleni adottságaival korlátozó, megakadályozó tűzgátló építményszerkezet,
168. tűzterjedés elleni védelem: olyan megoldások összessége, amelyek folytonos alkalmazásával a tűz átterjedése a védett építményre, építményrészre, szabadtéri tárolási egységre meggátolható; módszerei: tűztávolság, tűzgátló építményszerkezet, beépített tűzterjedésgátló berendezés, egyéb, a tűzterjedési határértéket vagy tűzállósági teljesítményt biztosító kialakítás,
169. tűzterjedési határérték: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzterjedési vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált építményszerkezet valamely tűzterjedési határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő órában vagy percben,
170. tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár,
171. tűzveszélyességi fokozat: az éghető folyadékoknak és olvadékoknak a lobbanáspontjuktól és az üzemi hőmérsékletüktől függő, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti kategóriája,
172. tűzveszélyességi osztály: az anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az anyag, keverék fizikai, kémiai tulajdonságát alapul véve, tűzvédelmi szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi,
173. tűzvédelmi célú homlokzati sáv: a külső térelhatároló falon alkalmazott burkolati, bevonati, valamint vakolt hőszigetelő rendszer B–E tűzvédelmi osztályú hőszigetelését megszakító és kiváltó, a tűz terjedését korlátozó sáv,
174. tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi,
175. tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető,
176. tűzvédelmi osztály: az építőanyagok és építményszerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző kategória, amit a vonatkozó műszaki követelmények szerinti vizsgálat alapján állapítanak meg,
177. tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum,
178. üzembe helyező mérnök: a megrendelő által megbízott, a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe helyezésének végrehajtásáért és az üzembe helyezéssel kapcsolatos szemrevételezés, ellenőrzés, üzemi próba elvégzéséért és a berendezés megfelelőségének értékeléséért felelős, jogszabályban meghatározottak szerint a tűzjelző berendezés, a tűzoltó berendezés tervezésére képesített személy,
179. üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet, 180. üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása,
181. üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést,
182. vakolt hőszigetelő rendszer: külső térelhatároló falon rögzített, hőszigetelő maggal rendelkező, a külső tér felől időjárásálló, mechanikai hatások ellen védő bevonattal vagy burkolattal ellátott többrétegű összetett rendszer, elemkészlet,
183. válaszfal: a helyiséget lehatároló, födémtől födémig tartó, nem teherhordó falszerkezet,
184. védelmi szerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület állékonysága mellett tűz esetén biztosítják a bent tartózkodók védelmét,
185. védelmi szint: a beépített tűzjelző, valamint a beépített tűzoltó berendezés kiépítettségétől, a tűzjelző berendezés által felügyelt, valamint az oltóberendezés által oltással érintett térrészek kiterjedésétől függő kategória,
186. védőfal: a hasadó és a hasadó-nyíló felületen kiáramló robbanási túlnyomás felfogására alkalmas falszerkezet,
187. vészkijárat: üzemszerűen nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat,
188. villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata: a jogosult személy által végzett, a villamos berendezés tűzvédelmi megfelelőségének, hibáinak megállapítására és minősítésére irányuló felülvizsgálat,
189. vonatkozó műszaki követelmény: tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok és műszaki irányelvek összessége,
190. zárt közlekedő helyiség: minden oldalról elsődleges építményszerkezettel határolt közlekedő helyiség.”
[Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartoznak
az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) szerinti]
„aa) instabil robbanóanyagok, az 1.1–1.5. alosztályba tartozó robbanóanyag, továbbá a deszenzibilizált robbanóanyag,
ab) 1A., 1B. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gáz, valamint az 1A. kategóriába tartozó pirofóros vagy kémiailag instabil gáz,”
a) az a tetőszint, amelyen csak felvonógépház, lépcsőház felső szintje, továbbá gépészeti helyiség található, és a gépészeti helyiségek összesített alapterülete nem haladja meg a tetőszint alapterületének 25%-át,
b) az a tetőtér, amelyben – a tetőtér beépítetlen részén kívül – csak felvonógépház, lépcsőház felső szintje, továbbá gépészeti helyiség található, és a gépészeti helyiségek összesített alapterülete nem haladja meg a tetőtér alapterületének 25%-át,
c) az a tetőtér, amelyben a b) pontban foglaltakon kívül kétszintes lakások felső szintje található, és valamennyi lakás megközelítése a tetőtér alatti szintről biztosított,
d) az a legfelső építményszint, amelyben csak kétszintes lakások felső szintje található, és valamennyi lakás megközelítése az alatta lévő szintről biztosított,
e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a technológiai szint,
f) szinteltolásos kialakítás esetén az a félszint, amely nem befolyásolja számottevően a kockázat mértékét,
g) az épület részét képező olyan kilátószint, továbbá az olyan pinceszint, amely kiterjedése, befogadóképessége és rendeltetése alapján nem befolyásolja számottevően a kockázat mértékét,
h) a galéria, szintosztó födém.”
„(2a) A földszintes, mezőgazdasági vagy tárolási rendeltetésű építmény építményszerkezeteivel szemben nincs tűzállósági teljesítménykövetelmény, ha
a) alapterülete legfeljebb 2000 m2,
b) valamennyi helyiségének biztonságos térbe való kiürítése a kiürítés első szakaszában biztosított,
c) valamennyi teherhordó, térelhatároló és tűzgátló építményszerkezet és építési termék A1–A2 tűzvédelmi osztályú,
d) a 33. § (4) bekezdése szerinti helyiségeket az elvárt tűzállósági teljesítményű építményszerkezetekkel határolják és a szabadból megközelíthetően alakítják ki, és e) nem szolgál fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására.”
„(4) Nem kell az azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha a szabadtéri tárolóterület vagy annak része és az épület vagy annak része egyetlen tűzszakaszként kialakítható, kivéve, ha fokozott üzembiztonságú oltóberendezést alkalmaznak. Az épület vagy épületrész tűzszakaszához akkor tartozhat a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége, ha a tárolási egység tárolóhelyiségként való kialakítása esetén a tűzszakasz részét képezhetné.”
„(1a) Abban az esetben, ha az épület mértékadó kockázati osztályát teljes egészében talajszint alatti elhelyezkedésű kockázati egység kockázati osztálya határozza meg, a tűztávolság meghatározásánál elegendő a mértékadó kockázati osztály helyett a csak talajszinti, valamint talajszint feletti elhelyezkedésű kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztályt figyelembe venni.”
„(2a) A tűzszakasz legnagyobb megengedett méretének 5. mellékletben foglalt 2. és 3. táblázat szerinti növelése esetén az épület beépített tűzjelző berendezése késleltetés nélkül hajtja végre a benntartózkodó személyek tűzriasztását.” (A szabadtéri tárolóterület tárolási egységeiből kialakított tűzszakasz megengedett legnagyobb kiterjedése)
„d) fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, termék esetén – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – legfeljebb 1000 m2.”
„8. Egy épületen belüli tűzszakaszok, valamint azonos telken lévő, külön tűzszakaszt képező épületek csatlakozása az épület külső szerkezetein, valamint fedett átriumban”
„23. § (1) Eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozását tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani. (2) Fedett átrium belső homlokzatához kapcsolódó tűzszakaszhatár esetén biztosítani kell
a) a fedett átriumban hő- és füstelvezetést, amelynek elvárt mértéke
aa) természetes hő- és füstelvezetés esetén a 9. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti érték másfélszerese, ab) gépi hő- és füstelszívás esetén a 9. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti érték, b) a homlokzati tűzterjedés elleni védelmet az egymás melletti vagy feletti tűzszakaszokra vagy egymás feletti szintekre vonatkozó követelmények szerint
ba) a fedett átrium belső homlokzatain,
bb) a fedett átrium lefedését biztosító szerkezet és a szerkezetnél magasabban elhelyezkedő, eltérő tűzszakaszba tartozó helyiségek között.”
(A külső térelhatároló fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszere
csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet)
„ad) tűzfalon a terepcsatlakozástól vagy alacsonyabb épület csatlakozási vonalától függőlegesen mért 5 m magasságig, a lábazat, a szomszéd épület csatlakozó nyílásmentes falszerkezete által takart falfelület, valamint az épületre előírt homlokzati tűzterjedési határérték-követelményt teljesítő burkolattal, bevonattal, vakolt hőszigetelő rendszerrel ellátott tűzfal kivételével és”
„(8) A homlokzat előtt alkalmazott növényfuttató, árnyékoló, akusztikai, reklámcélú vagy más funkciójú, a homlokzat részleges vagy teljes eltakarását eredményező szerkezeteket olyan módon kell kialakítani, hogy azok ne befolyásolják kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedést.”
„(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény figyelmen kívül hagyható, ha az épület a) ipari, mezőgazdasági vagy tárolási rendeltetésű,
b) NAK, AK vagy KK mértékadó kockázati osztályba tartozik,
c) érintett homlokzatrészénél alkalmazott építési termékek, építményszerkezetek tűzvédelmi osztálya A1–A2,
d) külső térelhatároló fala légrés nélküli, és
e) érintett homlokzatrészét tartalmazó tűzszakasz teljes területén a homlokzat védelmére is kiterjedő beépített vízzel oltó tűzoltó berendezés létesül.”
„(1a) A kivételnek minősülő átvezetések esetében az átvezetési helyen a vezeték és az építményszerkezet közötti rést, nyílást, hézagot az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzvédelmi osztálykövetelménynek legalább megfelelő tűzvédelmi osztályú anyaggal tömören le kell zárni. Abban az esetben, ha az átvezetéssel érintett építményszerkezetre nem vonatkozik tűzvédelmi osztálykövetelmény, a lezárást biztosító anyag legalább D tűzvédelmi osztályú legyen.”
„(1) A legfelső szint lefedését biztosító szerkezet tűzvédelmi osztálya és tetőtűzterjedési kategóriája feleljen meg a 2. melléklet 2. és 3. táblázatában meghatározott követelményeknek.” „(3) Helyiséget tartalmazó tetőtér létesítése vagy a tetőtér utólagos beépítése esetén a tetőtéri helyiségek és a tetőszerkezet, valamint a tetőtér be nem épített része között biztosítani kell, hogy a tetőtéri helyiség tüze a tetőtéri helyiségen kívülre és a tetőszerkezetre a legfelső szint lefedését biztosító szerkezetre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartamáig ne terjedjen át.”
„(5) A lapostetőn szabad nyílás, szellőző, felülvilágító, hő- és füstelvezető szerkezet és egyéb, a tető alatti tűz tetőn kívülre terjedését elősegítő szerkezet olyan módon helyezhető el, amivel a tűz átterjedése a tűzszakaszhatáron és a tűzfalon meggátolható.”
(A szomszédos, technológiailag nem kapcsolódó helyiségektől az adott épület mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni)
„e) a fali tűzcsap működését és a külső oltóvízellátást biztosító szivattyút tartalmazó helyiséget,”
„(8) A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben előírt B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú falburkolat helyett alkalmazható C-s1, d0 tűzvédelmi osztályú, valamint Bfl-s1 tűzvédelmi osztályú padlóburkolat helyett alkalmazható Cfl-s1 tűzvédelmi osztályú burkolat, ha a helyiséget befogadó tűzszakasz teljes területén tűzoltó berendezés létesül.”
„(4) A lakórendeltetésű épületrész egyetlen, kiterjedésében nem korlátozott tűzszakaszból is megvalósítható az alábbi feltételek teljesülése esetén:
a) a lakóegységek közötti és a lakóegység és más rendeltetésű helyiségek közötti falat és födémszerkezetet tűzgátló fallal és tűzgátló födémmel egyenértékű tűzállósági teljesítményű szerkezetként alakítják ki,
b) a szomszédos lakóegységek homlokzati nyílásai, a lakóegység és a más rendeltetésű helyiségek homlokzati nyílásai között
ba) oldalirányban legalább 0,9 m vízszintes távolság kerül megtartásra,
bb) egymással 120 foknál kisebb szöget bezáró falfelületeken elhelyezkedő nyílások esetén legalább 1,5 m vízszintes távolság kerül megtartásra,
c) az épület zárt közép- vagy oldalfolyosóra, zárt menekülési útvonalra vagy lépcsőházba nyíló ajtói legalább EI2 30 tűzállósági teljesítménnyel rendelkeznek,
d) az eltérő magasságú épületrészek csatlakozását tűzterjedés ellen védetten alakítják ki,
e) a többirányú kiürítés biztosított,
f) az oltóvíz intenzitás mértékét a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint határozzák meg, ahol a tűzszakasz területébe a lakó rendeltetésű önálló rendeltetési egységek nettó alapterülete számítandó bele, de legfeljebb 3900 l/p. Amennyiben a lakóegységet magába foglaló kockázati egység e pont szerint számított alapterülete kisebb, mint az épület egyéb kockázati egységében található tűzszakasz alapterülete, úgy a nagyobb oltóvíz intenzitást biztosítják, g) az f) pont alapján meghatározott oltóvíz intenzitást
ga) a lakóegységeket magába foglaló kockázati egység alapján meghatározott oltóvíz intenzitás esetén az épület mértékadó kockázati osztályának alapján,
gb) egyéb esetben a mértékadó tűzszakaszt magába foglaló kockázati egység kockázati osztályának alapján,
„(7) Szállásjellegű épület esetén a lakórendeltetésre vonatkozó követelmények alkalmazhatóak, ha
a) az épület földszintes,
b) alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t,
c) valamennyi helyiség kiürítése biztonságos térbe a kiürítés első szakaszában biztosított, és
d) férőhelyeinek száma nem haladja meg a 20 főt.”
„(1) Bölcsődei rendeltetés, továbbá az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a jellemzően 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátására szolgáló helyiség kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten alakítható ki. (2) Óvodai rendeltetés, továbbá az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a jellemzően 3–6 éves korú gyermekek napközbeni ellátására, foglalkoztatására szolgáló helyiség kizárólag az alagsorban, a földszinten vagy a kijárati szinten, valamint az alagsor, földszint, kijárati szint feletti következő, az annál legfeljebb 7,0 m-rel magasabban elhelyezkedő szinten alakítható ki.” „(9) Bölcsődei és óvodai rendeltetést is magába foglaló kockázati egység esetén – a kiürítésre és a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiség elhelyezésére vonatkozó követelmények kivételével – elegendő az AK kockázati osztályhoz tartozó követelmények érvényesítése, ha a KK kockázati osztályt kizárólag a gyermekek életkorának figyelembevétele eredményezi. Ebben az esetben az épület mértékadó kockázati osztályának megállapításánál ez a kockázati egység AK kockázati osztályú kockázati egységként vehető figyelembe.”
„(5) Olyan kockázati egység esetén, amelyben egyidejűleg legfeljebb 5 fő előkészítéssel vagy anélkül sem menthető személy jelenlétével kell számolni, – a kiürítésre vonatkozó követelmények kivételével – elegendő a KK kockázati osztályhoz tartozó követelmények érvényesítése, ha az MK kockázati osztályt kizárólag a menekülési képesség figyelembevétele eredményezi. Ebben az esetben az épület mértékadó kockázati osztályának megállapításánál ez a kockázati egység KK kockázati osztályú kockázati egységként vehető figyelembe.”
„(1) A kényszertartózkodásra szolgáló rendeltetés esetén a tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell
a) a kiürítési feltételeket, ideértve az üzemszerűen lezárt ajtók külső nyithatóságát,
b) a tűzoltó beavatkozás feltételeit,
c) a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, tűzoltó-technikai eszközök hozzáférhetőségének, észlelhetőségének, jelölésének szükségességét és általános követelményektől eltérő jellemzőit,
d) a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés részegységeinek általános követelményektől eltérő elhelyezését, jellemzőit.”
„24. Tárolási rendeltetések”
„(2) Tehergépjármű, autóbusz és hasonló nagy méretű gépjármű tárolására szolgáló helyiséget legalább tűzgátló válaszfallal, 10 gépjármű álláshely, parkolóhely fölött tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani az egyéb, hozzá funkcionálisan nem kapcsolódó rendeltetésektől.
(3) A gépjárműtároló helyiségben alkalmazott belső oldali hő- és hangszigetelés anyaga
a) legfeljebb 20 gépjármű álláshelyet befogadó helyiség esetén legalább D-s2, d0 tűzvédelmi osztályú,
b) 20-nál több gépjármű álláshelyet befogadó helyiség esetén
ba) legalább A2-s1, d0 tűzvédelmi osztályú, ha a kockázati egység KK vagy MK kockázati osztályú,
bb) legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú, ha a kockázati egység NAK vagy AK kockázati osztályú.”
„48/A. § (1) A NAK, AK vagy KK mértékadó kockázati osztályba tartozó, tárolási rendeltetésű nagylégterű helyiséget és a hozzá tartozó irodai, kiszolgáló területet tartalmazó épület esetében a teherhordó, a legfelső szint lefedését biztosító szerkezetek, a tűzgátló válaszfalak elvárt tűzállósági teljesítményének időtartama 15 perc, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: a) a tárolási rendeltetésű nagylégterű helyiség a földszinten van,
b) az épület irodai, kiszolgáló területe legfeljebb háromszintes,
c) az épület nem rendelkezik talajszint alatti szinttel,
d) az épület teljes területén beépített tűzjelző berendezést létesítenek, és automatikus tűz- és hibaátjelzést biztosítanak,
e) a beépített tűzjelző berendezés késleltetés nélkül hajtja végre a benntartózkodó személyek tűzriasztását,
f) az épület teljes területén fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezést létesítenek,
g) az épületben többirányú kiürítést biztosítanak.
(2) A tárolási rendeltetésű nagylégterű helyiséget tartalmazó és részben többszintes épület legnagyobb megengedett tűzszakaszmérete, valamint a teherhordó, a legfelső szint lefedését biztosító szerkezetek, a tűzgátló válaszfalak elvárt tűzállósági teljesítményének időtartama meghatározható a földszintes épületre vonatkozó követelmény alapján
a) a NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületben, ha
aa) a tárolási rendeltetésű nagylégterű helyiség a földszinten van,
ab) a többszintes rész kétszintes és a felső szint alapterülete nem haladja meg a földszinti alapterület 10%-át, és
ac) az épület nem rendelkezik talajszint alatti szinttel,
b) a NAK, AK, KK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületben, ha
ba) a tárolási rendeltetésű nagylégterű helyiség a földszinten van,
bb) a többszintes rész két- vagy háromszintes, és egyik felső szint alapterülete sem haladja meg a földszinti alapterület 10%-át,
bc) az épület teljes területén beépített tűzjelző berendezést létesítenek,
bd) a beépített tűzjelző berendezés késleltetés nélkül hajtja végre a benntartózkodó személyek tűzriasztását és
be) az épület nem rendelkezik talajszint alatti szinttel.
(3) A NAK, AK vagy KK mértékadó kockázati osztályba tartozó tárolási rendeltetésű épületek tárolási rendeltetésű, nagylégterű helyiséget tartalmazó egyszintes tűzszakaszának mérete meghaladhatja az 5. mellékletben foglalt 2. táblázatban meghatározott méretet, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: a) a tárolási rendeltetésű nagylégterű helyiség a földszinten van, és a helyiségben menekülési jeleket létesítenek,
b) a tűzszakasz teljes területén beépített tűzjelző berendezést és fokozott üzembiztonságú, elfojtó üzemű tűzoltó berendezést létesítenek, továbbá automatikus tűz- és hibaátjelzést biztosítanak,
c) a beépített tűzjelző berendezés késleltetés nélkül hajtja végre a benntartózkodó személyek tűzriasztását,
d) a nagylégterű helyiség biztonságos térbe való kiürítése a kiürítés első szakaszában biztosított,
e) a szociális, üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító, 100 m2-t meghaladó alapterületű helyiséget, helyiségcsoportot külön tűzszakaszként alakítják ki,
f) az oltóvizet 90 percen keresztül biztosítják, amelyből a 8. mellékletben foglalt 1. táblázatban szereplő mennyiséget közüzemi vízhálózatról, további 4000 l/perc oltóvízintenzitást pedig oltóvíz tároló medencéről biztosítanak, és g) az alábbi feltételek közül legalább egy maradéktalanul teljesül:
ga) az épület szélessége nem haladja meg a 100 m-t, az épület körül tűzoltási felvonulási utat és területet biztosítanak oly módon, hogy az épület tűzoltó gépjárművel teljesen körbejárható és a két hosszanti homlokzat mentén tűzoltási felvonulási területet létesítenek, és biztosítják a magasból mentő gépjárművekkel való hatékony oltást, valamint az épületbe a tűzoltóság bejutását legalább 50 m-enként biztosítják,
gb) a nagylégterű helyiséget legalább 6 m széles, éghető anyagtól, tárgytól mentes és jelöléssel ellátott sávokkal úgy osztják fel, hogy a felosztott területek nagysága ne lépje túl a 24 000 m2 alapterületet, és az éghető anyagtól, tárgytól mentes sávban a födémen tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkező felületet építenek be, amely hő hatására történő tönkremenetelével a hő és füst szabadba jutását elősegíti,
gc) az épület nagylégterű helyiségét legalább három részre osztják fel, legalább 3 m széles, éghető anyagtól, tárgytól mentes és jelöléssel ellátott sáv kialakításával, és az éghető anyagtól, tárgytól mentes sávban nyitott szórófejes vízzel oltó berendezést (vízfüggönyt) létesítenek, vagy
gd) főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságot tartanak fenn.”
„49. § (1) Az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű, állattartó építmények esetében az állatok mentésére alkalmas ajtót kell kialakítani. (2) A nagylégterű helyiséget tartalmazó, mezőgazdasági rendeltetésű, részben többszintes épület legnagyobb megengedett tűzszakaszmérete, valamint a teherhordó, a legfelső szint lefedését biztosító szerkezetek, a tűzgátló válaszfalak elvárt tűzállósági teljesítményének időtartama meghatározható a földszintes épületre vonatkozó követelmény alapján
a) a NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületben, ha
aa) a nagylégterű helyiség a földszinten van,
ab) a többszintes rész kétszintes, és a felső szint alapterülete nem haladja meg a földszinti alapterület 10%-át, és
ac) az épület nem rendelkezik talajszint alatti szinttel;
b) a NAK, AK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületben, ha
ba) a nagylégterű helyiség a földszinten van,
bb) a többszintes rész két- vagy háromszintes, és egyik felső szint alapterülete sem haladja meg a földszinti alapterület 10%-át,
bc) az épület teljes területén beépített tűzjelző berendezést létesítenek,
bd) a beépített tűzjelző berendezés késleltetés nélkül hajtja végre a benntartózkodó személyek tűzriasztását, és
be) az épület nem rendelkezik talajszint alatti szinttel.
(3) A NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályba tartozó, nagylégterű helyiséget tartalmazó, mezőgazdasági rendeltetésű épület esetében a teherhordó, a legfelső szint lefedését biztosító szerkezetek elvárt tűzállósági teljesítményének időtartama 50%-kal csökkenthető, de legalább 15 perc, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a nagylégterű helyiség a földszinten van,
b) az épület legfeljebb háromszintes,
c) az épület nem rendelkezik talajszint alatti szinttel,
d) az épület teljes területén beépített tűzjelző berendezést létesítenek, és automatikus tűz- és hibaátjelzést biztosítanak,
e) a beépített tűzjelző berendezés késleltetés nélkül hajtja végre a benntartózkodó személyek tűzriasztását,
f) az épület teljes területén fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezést létesítenek,
g) az épületben többirányú kiürítést biztosítanak.”
„(8) A nagylégterű helyiséget tartalmazó, ipari rendeltetésű, részben többszintes épület legnagyobb megengedett tűzszakaszmérete, valamint a teherhordó, a legfelső szint lefedését biztosító szerkezetek, a tűzgátló válaszfalak elvárt tűzállósági teljesítményének időtartama meghatározható a földszintes épületre vonatkozó követelmény alapján
a) a NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületben, ha
aa) a nagylégterű helyiség a földszinten van,
ab) a többszintes rész kétszintes, és a felső szint alapterülete nem haladja meg a földszinti alapterület 10%-át, és
ac) az épület nem rendelkezik talajszint alatti szinttel;
b) a NAK, AK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületben, ha
ba) a nagylégterű helyiség a földszinten van,
bb) a többszintes rész két- vagy háromszintes, és egyik felső szint alapterülete sem haladja meg a földszinti alapterület 10%-át,
bc) az épület teljes területén beépített tűzjelző berendezést létesítenek,
bd) a beépített tűzjelző berendezés késleltetés nélkül hajtja végre a benntartózkodó személyek tűzriasztását, és
be) az épület nem rendelkezik talajszint alatti szinttel.
(9) A NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályba tartozó, nagylégterű helyiséget tartalmazó, ipari rendeltetésű épület esetében a teherhordó, a legfelső szint lefedését biztosító szerkezetek elvárt tűzállósági teljesítményének időtartama 50%-kal csökkenthető, de legalább 15 perc, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a nagylégterű helyiség a földszinten van,
b) az épület legfeljebb háromszintes,
c) az épület nem rendelkezik talajszint alatti szinttel,
d) az épület teljes területén beépített tűzjelző berendezést létesítenek, és automatikus tűz- és hibaátjelzést biztosítanak,
e) a beépített tűzjelző berendezés késleltetés nélkül hajtja végre a benntartózkodó személyek tűzriasztását,
f) az épület teljes területén fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezést létesítenek,
g) az épületben többirányú kiürítést biztosítanak.”
(Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
az épületben, épületen tartózkodó személyek)
„ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési távolságon vagy időtartamon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe, önálló kiürítésre szolgáló útvonallal rendelkező szomszédos tűzszakaszba vagy átmeneti védett térbe juthassanak,”
„(3) Önállóan menekülésre képes személyek menekülése akkor tervezhető önálló kiürítésre szolgáló útvonallal rendelkező szomszédos tűzszakaszba, ha a biztonságos térbe jutás az elhagyott tűzszakasz érintése nélkül a szomszédos tűzszakaszba lépéstől számítva a kiürítésre vonatkozó feltételeket teljesíti.”
„(1) Csúszda, felvonó, mozgólépcső, valamint 25%-nál meredekebb lejtő kiürítésre nem tervezhető, kivéve
a) jogszabály eltérő rendelkezése,
b) legfeljebb 5 m szintkülönbséget áthidaló menekülési csúszda létesítése,
c) menekülési felvonó létesítése vagy
d) védett tűzszakaszban lévő felvonó létesítése
„28. Menekülésben korlátozott személyek”
(A menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló rendeltetés esetén a speciálisnak nem minősülő általános iskolák kivételével, valamint ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja, a menekülésben korlátozott személyek részére a nem menthető személyek kivételével)
„b) a kijárati szinttől eltérő építményszinten
ba) átmeneti védett térbe jutást vagy
bb) a menekülésben korlátozott személyek tartózkodására szolgáló helyiségekből a lépcsőn menekülni képes személyek számára többirányú kiürítést”
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérő rendeltetés akadálymentesítése esetén a tűzvédelmi hatóság előírhatja a) átmeneti védett tér szükségességét és jellemzőit vagy
b) más, a menekülésben korlátozott személyek menekülését segítő megoldás szükségességét.”
„(1) Menekülési útvonal lehet
a) közlekedési útvonalat képező helyiség,
d) fedett átrium, nyitott folyosó, függőfolyosó, a hő- és füstelvezetés szempontjából nyitott udvar vagy
e) legfeljebb 3 szintet összekötő lépcsőtér.”
„(3) A menekülési útvonal építményszerkezeteinek tűzvédelmi jellemzői feleljenek meg a 2. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti követelményeknek.” „(4) A menekülési útvonalon a lépcsőházak kivételével a padlóburkolat, falburkolat, mennyezetburkolat elvárt tűzvédelmi osztálya helyett alkalmazható egy osztállyal enyhébb követelmény, ha a menekülési útvonalat befogadó tűzszakasz teljes területén tűzoltó berendezést létesítenek, és
a) padlóburkolat esetében az enyhébb követelmény legalább Dfl-s1,
b) falburkolat esetében az enyhébb követelmény legalább D-s1, d0,
c) mennyezetburkolat esetében annak gyújtásveszélyességi kategóriája legalább g1.”
(Az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség kiürítésre szolgáló ajtói, valamint az ilyen helyiségekben tartózkodók menekülésére szolgáló ajtó és az 50 főnél több személy kiürítésére szolgáló ajtó)
„d) kiürítésre csak azzal az ajtószárnnyal vehető figyelembe, amelynek záródási pontjai egyetlen nyitószerkezet működtetésével nyithatók.”
„(5) Az ipari, mezőgazdasági és tárolási rendeltetésű építményeknél a kiürítésre szolgáló útvonalon megengedett toló, billenő és emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton 20 másodpercen belül megfelelő szélességben és magasságban biztonságosan nyithatók, és az érintett helyiségben tartózkodó személyek száma 20 m2-enként az egy főt nem haladja meg.
(6) A kiürítésre szolgáló, üzemszerűen zárva tartott ajtók vészeseti nyithatóságát és a beléptető rendszerek kiürítést nem akadályozó kialakítását biztosítani kell. Abban az esetben, ha a rendeltetés, a tevékenység jellege a belső nyithatóságot kizárja, az ajtó külső nyithatóságát a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett módon biztosítani kell.”
„(1) A menekülési útvonal függőleges szakaszát
c) legfeljebb 3 szint áthidalására szolgáló, menekülési útvonalat képező lépcsőtérben vagy
d) menekülési útvonalnak minősülő fedett átriumban elhelyezett és legfeljebb 14 m szintkülönbséget áthidaló menekülési útvonalat képező lépcsőn
„(1) Tűzoltási felvonulási területet és utat kell biztosítani az alábbi épületek esetében:
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 – szintenkénti összesített – alapterületet meghaladó kereskedelmi rendeltetésű épületek, valamint az ilyen épületrészeket befogadó épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű helyiséget vagy kültéri nézőteret tartalmazó sportrendeltetésű épületek,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó, kiskorúak oktatási intézményei,
e) a 300 fő befogadóképességet – beleértve az ágyszámot, járóbeteglétszámot és a személyzet létszámát – meghaladó kórházak és menekülésben korlátozott személyeket ellátó intézmények, és
f) olyan ipari, mezőgazdasági és tárolási rendeltetésű épület, amely nagylégterű helyiséget tartalmaz, és az építményszerkezetek tűzállósági teljesítményét vagy a tűzszakaszok megengedett méretét fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezés figyelembevételével állapították meg.”
„(3) A tűzoltáshoz szükséges vízellátási követelmények szempontjából az általános érvényű előírásokon túl
a) legalább 1 tűzcsapnak a megközelítési útvonalon mérten az épület tűzoltási felvonulási területétől legfeljebb 50 méterre kell lennie,
b) az 50 méternél hosszabb tűzoltási felvonulási terület esetén minden megkezdett 50 méteren legyen egy tűzcsap elhelyezve, az a) pont szerinti távolságra.”
„(7) A tűzszakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés esetén a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke legfeljebb 70%-ig csökkenthető a berendezés működéséhez szükséges literben meghatározott vízkészlet és az oltóvíz – az (1) bekezdés szerint folyamatosan biztosítandó – percben meghatározott idejének hányadosával abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazták. Nem alkalmazható a csökkentés abban az esetben, ha az épületben fokozott üzembiztonságú vízzel oltó berendezést alkalmaznak. (8) Az oltóvíz-intenzitás mértékének (7) bekezdés szerinti csökkentése esetén a sprinklerberendezés tároló- vagy közbenső tartályát a 82. § (2), (3) és (6)–(8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell kialakítani. A tartály alsó szintje hidraulikai szempontból legfeljebb 7 m-rel lehet mélyebben a vízkivételi hely talajszintjétől.” „(4) Az oltóvíz szomszédos vagy közeli létesítményeknél – a tűzvédelmi hatóság engedélyével – közösen is biztosítható olyan létesítmény területén elhelyezett oltóvízforrásról, ahol
a) a védendő szabadtéri tárolóterület, építmény és az oltóvízforrás közötti távolság nem haladja meg az e rendeletben meghatározott távolságot, és
b) az oltóvízforrás észlelhetőségét, megközelíthetőségét, használhatóságát folyamatosan biztosítják.”
„(1) A föld feletti tűzcsapot úgy kell kialakítani, telepíteni, hogy biztosítsa a tűzoltóságnál rendszeresített eszközökkel való késedelemmentes használatot, valamint a használaton kívüli állapotban a kifolyócsonkok védelmét.”
„(1) A víztároló alsó szintje legfeljebb 7 m-rel lehet mélyebben a talajszintnél, annak befogadóképessége
a) NAK mértékadó kockázati osztályú, 150 m2-nél kisebb nettó alapterületű lakó alaprendeltetésű épületek esetén nem lehet kisebb 20 m3-nél,
b) egyéb esetben legalább 30 m3.”
„(3) A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg a 200 m-t. Ha az oltóvíz biztosítása a tüzivíztárolóról táplált nyomás alatti tüzivízhálózattal és arra megfelelő számú tűzcsap telepítéssel kerül biztosításra, akkor az oltóvíz mennyiséget biztosító tűzcsapokat az épület 100 m-es körzeten belül kell elhelyezni, és a tároló távolságára nincs előírás. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni.”
„(9) Abban az esetben, amikor a szükséges oltóvíz mennyiséget oltóvíztárolóban tárolják, és a vízszerzési helyek a tárolóval összekötött, szivattyúval megtáplált tűzcsapok, akkor
a) a tárolóra elhelyezési távolság nem vonatkozik,
c) a szükséges oltóvíz mennyiséget biztosító szivattyún kívül legalább egy tartalék szivattyút kell beépíteni úgy, hogy bármely szivattyú meghibásodása esetén a tartalék szivattyúval is biztosított a teljes víztérfogatáram és a szükséges nyomás,
d) a külső oltóvízellátást biztosító szivattyúk tűzeseti fogyasztónak minősülnek, és
„(4) A tűzoltó felvonó a füst és a tűzterjedés ellen védett helyiséghez vagy szabad térhez csatlakozhat.”
„(4) A homlokzaton, homlokzatban alkalmazott napelemet úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy ne befolyásolja kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedés elleni védelmet.”
(Hő- és füstelvezetést és az ehhez szükséges mértékű légpótlást kell biztosítani)
„e) menekülési útvonalnak nem minősülő fedett átriumokban, ha
ea) két szintet köt össze, és alapterülete meghaladja a 100 m2-t, vagy
eb) kettőnél több szintet köt össze,”
„f) a hő- és füstelvezetés szempontjából
fb) nyitott gépjárműtárolóban.”
(A hő- és füstelvezetéssel érintett helyiségben füstszakaszokat kell létesíteni, ha)
„b) egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1600 m2-t vagy hosszúsága a 80 m-t, és a füstszakaszolás a tűzoltó berendezés hatékonyságát nem korlátozza.”
„(4) A légpótlást biztosító ventilátorra a füstelvezető ventilátor követelményei vonatkoznak, a hőállósági követelmény kivételével tűzhatástól védett elhelyezés esetén. A légpótlást biztosító légcsatorna-hálózatra a 9. mellékletben foglalt 2. táblázatban előírtakat kell betartani, kivéve azokat a kültéri légcsatorna-szakaszokat, amelyek elhelyezésük és környezetük alapján védettek a tűz és füst hatásai ellen.” „(10) A hő- és füstelvezető, továbbá légpótló nyílások környezetét úgy kell kialakítani, hogy az a hő- és füstelvezetés és légpótlás hatékonyságát ne befolyásolja kedvezőtlenül.”
„(3) A túlnyomásos füstmentes lépcsőházhoz vagy előteréhez kapcsolódó terekben a túlnyomásos térből bejutó levegő automatikus elvezetését meg kell oldani oly módon, hogy ne veszélyeztesse a menekülést.”
„(1) A tűzeseti fogyasztók létesítése, beépítése, kialakítása során biztosítani kell, hogy tűz esetén működőképességüket a 11. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti időtartam és a teherhordó falra vonatkozó tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartama közül a kisebb időtartamig megtarthassák. Abban az esetben, ha az építményszerkezetek tűzállósági teljesítményét vagy a tűzszakaszok megengedett méretét fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezés figyelembevételével állapították meg, a 11. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti időtartamot kell biztosítani. Az érintett vezetékrendszer tűzhatás elleni védelmét legfeljebb 90 percig kell biztosítani.” „(3) Biztonsági tápforrást kell alkalmazni
a) az MK mértékadó kockázati osztályú építmények, önálló épületrészek tűzeseti fogyasztóinak ellátására,
b) létfontosságú rendszerelemek tűzeseti fogyasztóinak ellátására,
c) fekvőbeteg-ellátásra szolgáló intézmény tűzeseti fogyasztóinak ellátására és az előkészítéssel vagy azzal sem menthető betegek életfunkcióit fenntartó rendszerek ellátására,
d) előkészítés nélkül menthető személyek lakóotthona, oktatási intézménye tűzeseti fogyasztóinak ellátására és
e) külső oltóvízellátást biztosító szivattyúk ellátására.”
„(3) A nem norma szerinti villámvédelemnek meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor, az utolsó felülvizsgálatakor vagy az (1) bekezdésbe nem tartozó változáskor, bővítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelményben foglaltaknak, vagy kialakítása azzal egyenértékű legyen.” „(3) A magasan vagy középmagasan elhelyezett menekülési jelek kiválthatók alacsonyan telepített menekülési jelekkel ott, ahol a környezet műemléki jellege ezt indokolttá teszi.”
„147. § Biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított jel vagy olyan utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására.” (A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett)
„i) biztonsági felvonót az aknaajtók mellett.”
„151. § (1) A füstgátló nyílászárókat olyan felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, amely a nyílászáró önműködő csukódásának biztosítására hívja fel a figyelmet. A felirat vagy jelzés tartós, jól észlelhető és olvasható kivitelű legyen. (2) A tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló nyílászárókat olyan felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, amely a nyílászáró önműködő csukódásának biztosítására hívja fel a figyelmet. A felirat vagy jelzés tartós, jól észlelhető és olvasható kivitelű legyen.”
„(3) Az automatikus érzékelőket, kézi jelzésadókat, hangjelzőket, fényjelzőket, vezetékágakat, elosztókat azonosító jelöléssel kell ellátni. Az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók azonosító jelölése elhagyható, ha az épület műemléki jellege vagy más körülmény indokolttá teszi és tűz vagy hiba esetén a helyszíni azonosításuk jelölés nélkül is biztosított.”
„(4) A normál tápforrás kiesése esetén a másodlagos tápforrás biztosítja
a) legalább 24 órán keresztül a rendszer működését, és ezt követően
b) legalább 30 percen keresztül a riasztási terhelést.”
„(3) Hurokáramköröket úgy kell megtervezni, hogy a hurok két ága egyetlen véletlen esemény hatására ne károsodjon.”
„(4) A hangjelző vezérlések vezetékei készülhetnek a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből, ha egyszeres vezetékhiba miatt a működésből nem esik ki egy hangjelzőnél több, és az áramkörben keletkező hiba – különösen zárlat vagy szakadás – jelzése megtörténik.”
„(3) Szállásjellegű, iroda, igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató, kereskedelmi, szolgáltató és sport rendeltetés esetén sprinklerberendezés létesítésekor a vonatkozó műszaki követelmény szerinti növelt megbízhatóságú berendezést kell alkalmazni.
(4) A beépített tűzoltó berendezést fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezésként kell létesíteni, ha a tűzoltó berendezést
a) építményszerkezet, építési termék elvárt tűzállósági teljesítményének e rendelet szerint megengedett mértékű csökkentésénél vagy
b) a tűzszakaszméret e rendelet szerinti növelésénél
(5) A fokozott üzembiztonságú vízalapú beépített tűzoltó berendezést az alábbiak szerint kell kialakítani:
a) a védendő építmény, építményrész, vagy tűzszakasz teljes területén biztosítani kell a védelmet,
b) a vízforrás kialakítása és megosztása, a szivattyúk és vezérlésük darabszáma, kialakítása, vezérlőszekrények kialakítása, elhelyezése olyan legyen, hogy bármely meghibásodás esetén, továbbá a tűzoltó berendezés karbantartása, javítása esetén is biztosított az elvárt működés legalább 45 perc időtartamig.”
„(1) A töltőállomás területén csak „1” kategóriájú, legfeljebb 1800 kg tárolókapacitású PB-gáz cseretelep telepíthető.
(2) A tárolóhely jól szellőző legyen. Rakfelülete, padozata sík, sztatikus feltöltődést nem okozó, szikrát nem adó és A1–A2 tűzvédelmi osztályú, a töltőállomás útburkolatának a szintjénél ne legyen mélyebben fekvő.”
(Ha a cseretelep épületben van elhelyezve, akkor)
„e) a cseretelep elhelyezésére szolgáló épület MK osztályba tartozik.”
„(8) Az „1a” cseretelepek körül legalább 1,5 m, az „1b” és „2” kategóriájú cseretelepek körül legalább 3 m a magasabb kategóriáknál legalább 5 méter védőtávolságot kell tartani, amit az elhelyezéssel érintett ingatlan határain belül kell biztosítani. A védőtávolságon belül a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység vagy a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tárolás nem végezhető. A védőtávolság csökkenthető, ha a tároló méreteit minden irányban legalább 0,5 m-rel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 90 tűzállósági teljesítményű védőfal kerül kiépítésre.”
„(9) Építési tevékenységet végezni csak az elvárt biztonsági szint folyamatos fenntartása mellett, a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásával lehet.”
„(2) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. A tárolás módját, körülményeit, a tárolni kívánt anyagmennyiséget úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén a tárolt anyag ne idézzen elő jelentős veszélyt a környezetére.”
„(3) Az 500 m2-t meghaladó alapterületű üzemi helyiségben, vagy raktárhelyiségben a padlón jól látható és tartós módon meg kell jelölni a legalább 2,4 m széles közlekedési utakat, a falsík, a beépített gépsor, technológiai berendezések által határolt közlekedő és az állványos raktározási terület kivételével. A nagylégterű helyiségen belül, a 48/A. § (3) bekezdés g) pont gb) és gc) alpontja szerint kialakított, éghető anyagtól, tárgytól mentes sávon tárolás nem végezhető, azt állandóan szabadon kell tartani. A sávot jelöléssel kell ellátni.” „(2) Az építményekben a kárelhárítás során együttműködő szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer vonatkozásában a beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a kézi rádió berendezés számára az üzemszerű állapotot biztosító berendezés folyamatos működtetéséhez szükséges feltételeket az építmény tulajdonosának, üzemeltetőjének, kezelőjének, használójának kell biztosítania.”
„(6) A távfelügyelet haladéktalanul köteles a hozzá beérkező hibajelzésről az adott létesítmény üzemeltetőjét értesíteni.”
„110. Rostnövénytároló, kazal”
„(5) A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlak körül legalább 3 méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással.”
„(2) Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.”
„(9) Hibás szerelvényű palackot nem szabad tölteni, használni.”
„(1) Az üzemeltető köteles
a) az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt 1. táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni, b) a 18. mellékletben foglalt 1. táblázatban feltüntetett, önkéntes vállalás útján telepített, beépített, felszerelt, elhelyezett, alkalmazott műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt 1. táblázatban foglaltak szerint, a javításról szükség szerint gondoskodni, ha a műszaki megoldás meghibásodása, nem megfelelő működése, kialakítása a menekülést, a tűzjelzést, a tűzoltóság beavatkozását, a tűz oltását hátráltathatja, nehezítheti, kedvezőtlenül befolyásolhatja.” „(3) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után 15 napon belül, valamint a hibák kijavításáról a 251. § szerint gondoskodni, ha a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy
b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre.”
„(4) Az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés.”
„(5) A felülvizsgálat és karbantartás során meg kell akadályozni a tűzoltóság indokolatlan kivonulását eredményező átjelzést.”
„(1) A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni.”
„(2) Ha az állandó felügyelet távfelügyeleten keresztül valósul meg, az (1) bekezdés szerinti napi üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer a berendezés állapotáról jelzést küld az állandó felügyelet részére.” (Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy háromhavonta ellenőrzi)
„d) hogy a tűzvédelmi üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e,
e) hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson,
f) hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír, festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e.”
„(7) A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó, az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet.”
„287. § Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításáról szóló 8/2022. (IV. 14.) BM rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az építtető, beruházó választhatja e rendeletnek a MódR.-rel megállapított rendelkezéseinek alkalmazását.” 1. 5. § (3) bekezdés d) pontjában a „védelme és” szövegrész helyébe a „védelme, beleértve a műemlékvédelmi szempontok figyelembevételét a tűzvédelmi megoldások megválasztásánál, valamint” szöveg,
3. 28. § (2) bekezdésében a „kialakításánál és rendeltetésénél fogva” szövegrész helyébe a „kialakításánál, anyagánál fogva” szöveg,
5. 33. § (6) bekezdésében a „szabadból, füstmentes lépcsőházból vagy füstmentes lépcsőház előteréből” szövegrész helyébe az „a tűz és a füst hatásaitól védett útvonalon, könnyen megközelíthetően” szöveg,
7. 14. alcím címében a „Szállás” szövegrész helyébe a „Szállásjellegű” szöveg,
11. 22. alcím címében az „építmény” szövegrész helyébe a „rendeltetés” szöveg,
13. 54. § (4) bekezdésében a „műszaki követelményeknek” szövegrész helyébe a „műszaki követelményeknek, vagy kialakítása azzal egyenértékű legyen” szöveg,
17. 59. § (2) bekezdésében a „kézi erővel történő nyitást” szövegrész helyébe a „kézzel történő nyithatóságot” szöveg,
18. 60. § (2) bekezdés a) pontjában az „a lépcsőházba vezető bejárati szint” szövegrész helyébe az „a lépcsőházba vezető és kiürítés során figyelembe vett bejárati szint” szöveg, a „szintmagasság” szövegrész helyébe a „szintkülönbség” szöveg,
22. 64. § b) pontjában a „biztonságosan” szövegrész helyébe az „a menekülésre rendelkezésre álló időtartamon belül menekülésre alkalmas környezeti feltételek mellett” szöveg,
23. 67. § (1) bekezdésében a „földszint feletti” szövegrész helyébe a „7,00 méter feletti padlószint magasságú” szöveg,
26. 79. § (1) bekezdésében a „lakóépületek” szövegrész helyébe a „lakóépületek, valamint a teljes elárasztásos beépített habbal oltó berendezéssel védett helyiség” szöveg,
27. 82. § (5) bekezdésében a „100 m3 alatti önálló víztárolót” szövegrész helyébe az „önálló víztárolót 100 m3-ig” szöveg,
28. 85. § (2) bekezdésében a „tulajdonosának” szövegrész helyébe a „tulajdonosának, üzemeltetőjének, kezelőjének, használójának” szöveg,
31. 99. § (1) bekezdésében a „robbanás elleni védelmet” szövegrész helyébe a „robbanás elleni védelmet – kivéve elhanyagolható mértékű robbanásveszély esetén –” szöveg,
32. 112. § (2) bekezdésében a „hosszirányú vagy kombinált hő- és füstelvezetés” szövegrész helyébe a „hosszirányú hő- és füstelvezetés vagy kombinált hő- és füstelvezetés” szöveg,
33. 129. § (4) bekezdésében a „robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes” szöveg,
40. 178. § (1) bekezdésében az „az I–II. tűzveszélyességi fokozatú” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó” szöveg,
41. 179. § (7) bekezdésében a „nyomásfokozó” szövegrész helyébe a „fali tűzcsap működését és a külső oltóvízellátást biztosító” szöveg,
42. 180. § (1) bekezdésében a „robbanásveszélyes” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes” szöveg,
45. 198. § (2) bekezdésében az „– az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával – vízzárral” szövegrész helyébe a „védett” szöveg,
46. 104. alcím címében a „szállásépületek” szövegrész helyébe a „szállásjellegű épületek” szöveg,
49. 221. § (2) bekezdésében a „védőszántást kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással” szöveg,
51. 229. § (1) bekezdésében a „betakarítási, bálázási” szövegrész helyébe a „betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási” szöveg, a „tűzoltó készülékkel” szövegrész helyébe a „tűzoltó készülékkel és szikracsapóval vagy lapáttal” szöveg,
52. 229. § (4) bekezdésében a „gabonatáblán, szérűn” szövegrész helyébe a „betakarítással érintett területen” szöveg,
53. 229. § (5) bekezdésében a „védőszántáson” szövegrész helyébe a „szántással vagy tárcsázással kialakított védősávon” szöveg,
55. 233. § (3) bekezdésében a „gépkocsitároló-helyiségben a gépkocsikba” szövegrész helyébe a „gépjárműtároló-helyiségben a gépjárművekbe” szöveg,
57. 249. § (1) bekezdés c) pontjában az „az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt” szövegrész helyébe az „az ellenőrzés elvégzésének határidejéig” szöveg,
61. 259. § (6) bekezdésében a „jogszabályban, gyártó által kiadott utasításban” szövegrész helyébe a „jogszabályban és a gyártó által kiadott utasításban” szöveg,
63. 270. § (1) bekezdésében a „100 m-es körzetén belüli tűzcsapok” szövegrész helyébe a „100 m-es körzetén belüli, az oltóvíz biztosításához szükséges számú tűzcsapok” szöveg,
4. 19. alcím címében a „művelődési,” szövegrész,
77. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
78. § E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
1. melléklet a 8/2022. (IV. 14.) BM rendelethez
1. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez
|
A |
B |
C |
D |
E |
1 |
A kockázati egység kockázati osztálya |
NAK |
AK |
KK |
MK |
2 |
A kockázati egység kijárati szintje és a kijárati szint feletti legfelső, a 12. § (4) bekezdése alapján figyelembe vett építményszintje közötti szintkülönbség (m), valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló tér járófelületének magassága (m)
Több kijárati szinttel rendelkező kockázati egység esetén azt a kijárati szintet kell figyelembe venni, amely a legnagyobb szintkülönbséget eredményezi az egyes építményszintek és
az azokhoz tartozó kijárati szintek szintkülönbségei között |
0,00–7,00 |
7,01–14,00 |
14,01–30,00 |
> 30,00 |
3 |
A kockázati egység kijárati szintje és a kijárati szint alatti legalsó építményszintje közötti szintkülönbség (m)
Több kijárati szinttel rendelkező kockázati egység esetén azt a kijárati szintet kell figyelembe venni, amely a legnagyobb szintkülönbséget eredményezi az egyes építményszintek és
az azokhoz tartozó kijárati szintek szintkülönbségei között |
0,00–4,00 |
4,01–7,00 |
7,01 - 14,00 |
> 14,00 |
4 |
A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadóképessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő) |
1–50 |
> 50 |
> 300 és összefüggő tömeget képez |
a létszám nem releváns |
2. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez
|
A |
B |
1 |
A kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége |
A kockázati egység kockázata |
2 |
önállóan menekülésre képes személyek |
NAK |
3 |
segítséggel menekülő személyek |
AK |
4 |
előkészítés nélkül menthető személyek |
KK |
5 |
előkészítéssel vagy azzal sem menthető személyek |
MK |
3. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez
|
A |
B |
1 |
Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői |
A kockázati egység kockázata |
2 |
Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy, éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül |
NAK |
3 |
Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy, a mennyiségtől és a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és/vagy tárolóhelyiségenként legfeljebb 300 liter vagy kg (a továbbiakban: l/kg) mennyiségű fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag |
AK |
4 |
Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy, a mennyiségtől és a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és/vagy tárolóhelyiségenként 300 l/kg-nál nagyobb, de legfeljebb 3000 l/kg mennyiségben fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag |
a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag passzív tárolása esetén |
AK |
5 |
egyéb esetben |
KK |
6 |
Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy, a mennyiségtől és a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül,
és/vagy tárolóhelyiségenként 3000 l/kg-nál nagyobb mennyiségben fokozottan tűz-
vagy robbanásveszélyes anyag |
a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag passzív tárolása esetén |
KK |
7 |
egyéb esetben |
MK |
8 |
Gázpalacktároló |
kizárólag semleges és nem mérgező gázok |
NAK |
9 |
éghető, oxidáló, mérgező gázok
legfeljebb 1000 kg gázmennyiségig |
KK |
10 |
éghető, oxidáló, mérgező gázok, ha a gáz mennyisége meghaladja az 1000 kg-ot |
MK |
4. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez
|
A |
B |
C |
D |
1 |
Az önálló rendeltetési egység |
2 |
rendeltetése |
legnagyobb befogadóképességű helyiségének maximális befogadóképessége |
területén rendeltetésszerűen tartózkodó személyek menekülési képessége |
maximális alapterülete |
3 |
Lakó |
nem releváns |
önállóan menekülésre képes személyek |
500 m2 |
4 |
Közösségi |
300 fő |
önállóan menekülésre képes személyek |
5 |
Ipari, mezőgazdasági, és a rendeltetés szerinti kockázat mértéke NAK vagy AK |
50 fő |
önállóan menekülésre képes személyek |
300 m2 |
6 |
Tárolási, és a tárolt anyagok, termékek, tárgyak alapján a kockázat mértéke NAK |
nem releváns |
nem releváns |
300 m2 |
2. melléklet a 8/2022. (IV. 14.) BM rendelethez
1. táblázat, a Tűzeseti szerkezeti állékonyság alcímhez
Építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelmények
2X02389_0
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
1 |
Mértékadó kockázati osztály |
|
NAK |
NAK |
NAK |
AK |
AK |
KK |
KK |
KK |
MK |
MK |
MK |
2 |
Épület, önálló épületrész szintszáma [a 12. § (4) bekezdése alapján]
|
|
1-2
ipari, mező-gazdasági, tárolási alaprend. esetén |
3
ipari,
mező-gazdasági, tárolási alaprend. esetén |
4
|
1-3
|
4-7 |
1-2 |
3-6 |
7-15 |
1-2 |
3-15 |
>15 |
|
|
|
1-3
lakó alaprend. esetén |
1-3
közösségi alaprend. esetén |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
Építményszerkezet |
Kritérium |
Elvárt tűzállósági teljesítmény és tűzvédelmi osztály |
4 |
Teherhordó építményszerkezetek, a födémek és a legfelső szint lefedését biztosító szerkezet kivételével
a tűzterjedésgátlásban szerepet játszó falakra EI kritérium is vonatkozik
a pinceszinti szerkezetek tűzvédelmi osztálykövetelménye legalább A2, tűzállósági teljesítménykövetelménye legalább R30 |
R |
15
D |
30
D |
60
D
|
30
D
|
60
A2
|
30
A2
|
60
A2
|
90
A2
|
60
A2
|
90
A2
|
120
A2
|
5 |
Pinceszint feletti, emeletközi, tetőtér alatti és padlásfödémek
a tűzterjedésgátlásban szerepet játszó födémekre EI kritérium is vonatkozik
a pinceszint feletti szerkezetek tűzvédelmi osztálykövetelménye legalább A2, tűzállósági teljesítménykövetelménye legalább R30 |
R |
15
D |
30
D |
60
D
|
30
D
|
60
A2
|
30
A2
|
60
A2
|
90
A2
|
60
A2
|
90
A2
|
90
A2
|
6 |
A legfelső szint lefedését biztosító szerkezet |
ha a szerkezet alatti födémszerkezetet nem méretezték romteherre |
a 4. sor szerint |
minden esetben |
R |
15 |
15
|
30
|
15
|
30
|
30
|
30
|
60
|
30
|
60
|
60
|
ha a szerkezet megnyílása, deformációja a környezetét veszélyezteti |
E |
a szerkezet átmelegedése a környezetét veszélyezteti |
I |
a tűzvédelmi osztályra vonatkozó követelményt a 2. mellékletben foglalt 2. és 3. táblázat tartalmazza |
7 |
A legfelső szint lefedését biztosító olyan szerkezet, amelynek tönkremenetele nem okoz kiterjedt állékonyságvesztést |
ha a szerkezet megnyílása, deformációja a környezetét veszélyezteti |
E |
15
|
15
|
15
|
15
|
15 |
15 |
30 |
30
|
30
|
30
|
60 |
ha a szerkezet átmelegedése a környezetét veszélyezteti |
I |
a tűzvédelmi osztályra vonatkozó követelményt a 2. mellékletben foglalt 2. és 3. táblázat tartalmazza |
8 |
Épületen belüli és menekülési útvonalnak minősülő lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezetei |
R |
15 |
30 |
60 |
30 |
60
A2 |
30 |
60 |
90
A2 |
60 |
90
A2 |
9 |
Menekülési útvonalat képező szabadlépcső tartószerkezete |
- |
A2 |
10 |
Tűzfal |
REI |
120
A1 |
180
A1 |
180
A1 |
11 |
Tűzgátló fal és födém
EI helyett EW kritérium alkalmazható a legalább B tűzvédelmi osztályú tűzgátló fal esetében, a közlekedésre, menekülésre szolgáló padlófelülettől mért 2,10 m feletti sávban
EI helyett EW kritérium alkalmazható tűzterjedés ellen védett falban és födémben, ha a tűz átterjedésének veszélyét nem növeli |
EI (EW) |
30
A2 |
60
A2 |
30
A2 |
60
A2 |
30
A2 |
60
A2 |
90
A2 |
60
A2 |
90
A2 |
120
A2 |
12 |
Tűzterjedés elleni gát |
|
a csatlakozó födémre, falra előírt követelménnyel legalább megegyező tűzállósági teljesítményű,
de legfeljebb 90
A2 |
13 |
Tűzgátló válaszfal
EI helyett EW kritérium alkalmazható a válaszfal a közlekedésre, menekülésre szolgáló padlófelülettől mért 2,10 m feletti sávjában |
EI (EW) |
15 |
30 |
14 |
Tűzgátló nyílászáró tűzfalban |
EI2 C
födémben: REI C |
90 |
15 |
Tűzgátló nyílászáró tűzgátló falban és tűzgátló födémben |
30 |
30 |
30 |
30 |
60 |
60 |
90 |
16 |
Tűzgátló záróelem |
EI |
17 |
Felvonóakna ajtó, ha tűzterjedés elleni védelemre szolgál |
|
a vonatkozó műszaki követelmény szerint |
18 |
Tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek, tűzgátló lineáris hézagtömítések |
EI |
az átvezetéssel érintett, továbbá a csatlakozó szerkezetekre előírt követelménnyel legalább megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb EI 90 |
19 |
Menekülési útvonal padlóburkolata |
|
Dfl-s1 |
Dfl-s1 |
Cfl-s1 |
Dfl-s1 |
Bfl-s1 |
Bfl-s1 |
20 |
Menekülési útvonal padlóburkolata lépcsőházban |
|
Bfl-s1 |
A2fl-s1 |
Bfl-s1 |
A2fl-s1 |
21 |
Menekülési útvonal falburkolata, álmennyezete, mennyezetburkolata |
|
D-s1, d0 |
D-s1, d0 |
C-s1, d0 |
D-s1, d0 |
B-s1, d0 |
A2-s1, d0 |
B-s1, d0 |
A2-s1, d0 |
22 |
Menekülési útvonalon alkalmazott hő- és hangszigetelés, burkolat nélkül vagy burkolattal |
|
B-s1, d0 |
B-s1, d0 |
A2-s1, d0 |
A2-s1, d0 |
A2-s1, d0 |
23 |
Menekülési útvonal álpadlója |
REI |
15
D |
15
D |
30
C |
30
D |
30
A2 |
60
A2 |
60
A2 |
90
A2 |
2. táblázat, a Tetők és tetőtér-beépítés követelményei alcímhez
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
1 |
|
|
|
A legfelső szint lefedését biztosító szerkezet tűzvédelmi osztályára és tetőtűzterjedési kategóriájára vonatkozó követelmények a magastetők kivételével |
2 |
A szerkezettel szemben elvárt teljesítménykritérium |
Mértékadó kockázati osztály |
NAK |
AK |
KK |
AK |
KK |
MK |
3 |
Épület, önálló épületrész szintszáma [a 12. § (4) bekezdése alapján] |
1-4 |
1-3 |
1-2 |
4-7 |
3-15 |
1- |
4 |
-/R/RE/REI |
önálló tetőfödém, tetőpanel, amely egy építési termék |
D és Broof (t1) |
A2-s1,d0 |
5 |
- |
réteges szerkezeti kialakítás az elvárt tűzállósági teljesítmény-jellemzőket (R, E, I) önmagában kielégítő födémen |
külső tűzzel szembeni ellenállás |
Broof (t1) |
6 |
- |
vízszigetelés |
E |
7 |
- |
hőszigetelés |
E |
8 |
-/R/RE/REI |
tűzállósági teljesítménnyel rendelkező födém |
D |
A2 |
9 |
-/R |
térlefedő, térelhatároló szerkezet alátámasztását biztosító szerkezet |
D |
A2 |
10 |
- |
kötött rétegrendben vizsgálattal igazolt szerkezet |
külső tűzzel szembeni ellenállás |
Broof (t1) |
11 |
- |
vízszigetelés |
E |
12 |
- |
hőszigetelés |
E |
A1/A2-s1,d0 |
Kizárólag A1 / A2-s1,d0 |
13 |
-/R/RE/REI |
térlefedő, térelhatároló szerkezet teljes rétegrend (vízszigetelés nélkül) |
D |
A2 |
14 |
-/R |
térlefedő, térelhatároló szerkezet alátámasztását biztosító szerkezet |
D |
A2 |
3. táblázat, a Tetők és tetőtér-beépítés követelményei alcímhez
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
1 |
|
|
A legfelső szint lefedését biztosító szerkezet tűzvédelmi osztályára és tetőtűzterjedési kategóriájára vonatkozó követelmények a magastetők, tetőterek esetében |
2 |
A szerkezettel szemben elvárt teljesítménykritérium |
Mértékadó kockázati osztály |
NAK |
AK |
KK |
AK |
KK |
MK |
3 |
Épület, önálló épületrész szintszáma [a 12. § (4) bekezdése alapján] |
1-4 |
1-3 |
1-2 |
4-7 |
3-15 |
1- |
4 |
-/R/RE/REI |
tetőtérbeépítés térelhatároló szerkezete, a tetőfedés nélküli teljes rétegrend figyelembe vételével |
D |
B |
B |
5 |
- |
tetőfedés |
D és Broof (t1) * |
A2* |
D és
Broof (t1) |
A2 |
6 |
- |
hőszigetelés |
D** |
C |
A2 |
C |
A2 |
7 |
- |
fedélszerkezet |
D |
C |
8 |
- |
alátéthéjazat / párazáró fólia |
E |
9 |
-/R/RE/REI |
önálló tetőfödém, tetőpanel, amely egy építési termék |
D és Broof (t1) |
A2 |
** NAK mértékadó kockázati osztályú, egy lakást tartalmazó lakóépület vagy lakórendeltetésű önálló épületrész esetén legalább E tűzvédelmi osztályú
3. melléklet a 8/2022. (IV. 14.) BM rendelethez
1. táblázat, az Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat fejezethez
2X02393_0
|
A |
B |
C |
D |
1 |
érintett műszaki megoldás |
üzemeltetői ellenőrzés |
időszakos felülvizsgálat |
karbantartás |
2 |
ciklusidő |
dokumentálás szükségessége és módja |
ciklusidő |
dokumentálás szükségessége és módja |
ciklusidő |
dokumentálás szükségessége és módja |
3 |
tűzoltó készülék |
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
nincs követelmény |
6 hónap
(+ 1 hónap)1)
12 hónap
(+ 1 hónap)2)
5 év (+ 2 hónap),
10 év (+ 2 hónap) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
4 |
fali tűzcsap, vízforrások a természetes vízforrás kivételével, a fali tűzcsap működését és a külső oltóvízellátást biztosító szivattyúk, száraz oltóvízvezeték |
6 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
12 hónap (+ 1 hónap) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
5 |
beépített tűzjelző berendezés |
1 nap,
kivéve autom. ellenőrző rendszer esetén
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét),
12 hónap (+ 1 hónap) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 |
beépített tűzoltó berendezés |
1 hét,
1 hónap |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
12 hónap (+ 1 hónap) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
7 |
tűz- és hibaátjelző berendezés |
1 nap
kivéve autom. ellenőrző rendszer esetén |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
8 |
tűzoltósági kulcsszéf |
1 nap |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
9 |
tűzoltósági rádióerősítő |
nincs követelmény |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
10 |
tűzoltó felvonó |
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
12 hónap (+ 1 hónap) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
11 |
evakuációs hangrendszer |
minden rendezvény előtt,
de legalább
1 hónap |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
12 |
biztonsági világítás, kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek,
korábbi előírások szerinti irányfényvilágítás |
3 hónap |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
12 hónap (+ 1 hónap) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
13 |
pánikzár, vészkijárati zár, vészkijárat biztosító rendszer |
minden rendezvény előtt,
de legalább
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
14 |
tűzgátló lezárások |
tűzgátló nyílászárók |
1 hónap |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
15 |
mozgó elemet tartalmazó tűzgátló záróelemek |
nincs követelmény |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
16 |
hő és füst elleni védelem megoldásai |
füstelvezető, légpótló szerkezet |
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
17 |
füstelszívó, légpótló ventilátor |
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
18 |
füstmentesítő ventilátor |
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
19 |
füstcsappantyú, zsalu |
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
20 |
füstgátló nyílászáró |
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
21 |
mobil füstkötény |
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
6 hónap (+ 2 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
22 |
túlnyomásos füstmentes lépcsőház, túlnyomásos előtér légellátó rendszere (elvárt légtechnikai paraméterek teljesülésének ellenőrzése) |
– |
– |
használatbavétel előtt, illetve a hatékonyságot befolyásoló átalakítást követően |
mérési jegyzőkönyv |
– |
– |
23 |
biztonsági tápforrásnak minősülő
dízelaggregátor |
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
12 hónap (+ 1 hónap) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
24 |
biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátor, szünetmentes tápegység |
3 hónap
(+ 1 hét) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
12 hónap (+ 1 hónap) |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg |
tűzvédelmi üzemeltetési napló |
1) Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék alapkarbantartása (szén-dioxiddal oltó kivételével)
2) Az MSZ EN 3 szabványsorozat, MSZ EN 1866 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülékek és az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék alapkarbantartása
4. melléklet a 8/2022. (IV. 14.) BM rendelethez
1. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 3. mellékletében foglalt 2. táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„2. táblázat, a Tűztávolság alcímhez
|
A |
B |
C |
D |
E |
1 |
A tárolási egységben tárolt anyag jellege, tűzveszélyességi jellemzői |
Épület és tárolási egység közötti tűztávolság (m),
ha az épület mértékadó kockázati osztálya |
2 |
NAK |
AK |
KK |
MK |
3 |
Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül |
nincs követelmény
(tekintettel az éghető csomagolás és tárolóeszköz hiányára) |
4 |
Csak fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, 3000 litert vagy kilogrammot meghaladó mennyiségben |
10 |
10 |
12 |
14 |
5 |
Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és legfeljebb 3000 liter vagy kilogramm (a továbbiakban: l/kg) mennyiségben fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag
Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghető anyagú csomagolással
Kizárólag fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag legfeljebb 3000 l/kg mennyiségben |
6 |
6 |
8 |
10 |
6 |
Létesítményen kívüli kazal, rostnövénytároló |
50 |
100 |
200 |
”
2. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 3. mellékletében foglalt 3. táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„3. táblázat, a Tűztávolság alcímhez
|
A |
B |
1 |
A tárolási egységben tárolt anyag jellege, tűzveszélyességi jellemzői |
A tárolási egységtől tartandó tűztávolság (m) |
2 |
Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy;
éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül |
nincs követelmény |
3 |
Csak fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, 3000 litert vagy kilogrammot meghaladó mennyiségben |
15 |
4 |
Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy
a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és legfeljebb 3000 liter vagy kilogramm (a továbbiakban: l/kg) mennyiségben fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag
Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghető anyagú csomagolással
Kizárólag fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag legfeljebb 3000 l/kg mennyiségben |
10 |
5 |
Létesítményen kívüli kazal, rostnövénytároló |
20 |
”
5. melléklet a 8/2022. (IV. 14.) BM rendelethez
1. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 5. mellékletében foglalt 2. táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„2. táblázat, a Tűzszakaszok kialakítása alcímhez
|
A |
B |
C |
D |
1 |
A tárolási rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész |
A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m2),
beépített tűzoltó berendezés nélkül/tűzoltó berendezéssel
beépített tűzjelző berendezéssel és fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezéssel/beépített tűzjelző berendezéssel és fokozott üzembiztonságú, elfojtó üzemű tűzoltó berendezéssel
A tűzszakasz megengedett térfogata (m3) a megengedett alapterület 12-szerese |
2 |
|
a kockázati egység kockázati osztálya |
3 |
|
NAK |
AK, KK |
MK |
4 |
földszintes épület, önálló épületrész |
10 000/20 000
30 000/40 000 |
12 000/24 000
36 000/48 000 |
4 000/8 000
8 000/8 000 |
5 |
több szintből álló épület, önálló épületrész pinceszintet nem érintő tűzszakasza |
8 000/16 000
24 000/32 000 |
10 000/20 000
30 000/40 000 |
3 000/6 000
6 000/6 000 |
6 |
részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz |
4 000/8 000
8 000/8 000 |
5 000/10 000
10 000/10 000 |
1 500/3 000
3 000/3 000 |
”
2. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 5. mellékletében foglalt 3. táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„3. táblázat, a Tűzszakaszok kialakítása alcímhez
|
A |
B |
C |
D |
1 |
Az ipari, mezőgazdasági rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész |
A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m2),
beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés nélkül/tűzjelző berendezéssel/tűzoltó berendezéssel/beépített tűzjelző berendezéssel és fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezéssel
A tűzszakasz megengedett térfogata (m3) a megengedett alapterület 12-szerese |
2 |
|
a kockázati egység kockázati osztálya |
3 |
|
NAK |
AK, KK |
MK |
4 |
földszintes épület, önálló épületrész |
8 000/12 000/
24 000/32 000 |
10 000/15 000/
30 000/40 000 |
1 000/4 000/
8 000/8 000 |
5 |
több szintből álló épület, önálló épületrész pinceszintet nem érintő tűzszakasza |
4 000/8 000/
16 000/24 000 |
8 000/10 000/
24 000/32 000 |
1 000/3 000/
6 000/6 000 |
6 |
részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz |
2 000/4 000/
8 000/8 000 |
4 000/5 000/
12 000/12 000 |
500/1 500/
3 000/3 000 |
7 |
kizárólag növénytermesztésre szolgáló földszintes építmény |
korlátlan |
”
6. melléklet a 8/2022. (IV. 14.) BM rendelethez
1. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 7. mellékletében foglalt 1. táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„1. táblázat, A kiürítés általános követelményei alcímhez
2X02400_0
|
A |
B |
C |
D |
1 |
|
belmagasság |
a megengedett legnagyobb útvonalhossz (m), ha a kiürítendő kockázati egység kockázati osztálya |
2 |
NAK |
AK, KK, MK |
3 |
Menekülési út elérési távolsága |
|
30 m |
45 m |
4 |
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül |
5 |
Menekülési út elérési távolságának, valamint átmeneti védett tér és biztonságos tér menekülési útvonal nélküli elérési távolságának megengedett növelése |
tűzjelző berendezés létesítése esetén |
|
+5 m |
6 |
tűzoltó berendezés létesítése esetén |
+10 m |
7 |
többirányú kiürítés esetén |
0–4 m |
+10 m |
8 |
4–10 m |
+20 m |
+25 m |
9 |
>10 m |
+40 m |
+45 m |
10 |
ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén, hő- és füstelvezetéssel ellátott térben, ha a kiürítésre szolgáló útvonalon biztonsági világítás és menekülési jelek létesülnek |
0–4 m |
+ 20 m |
4–10 m |
+30 m |
+40 m |
11 |
12 |
>10 m |
+40 m |
+50 m |
13 |
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza |
200 m |
300 m |
14 |
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a menekülési útvonalba lépés helyétől mérve |
40 m |
”
2. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 7. mellékletében foglalt 2. táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„2. táblázat, A kiürítési számítás alcímhez
2X02400_1
|
A |
B |
C |
D |
1 |
|
belmagasság |
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kiürítendő kockázati egység kockázati osztálya |
2 |
NAK |
AK, KK, MK |
3 |
Első szakasz |
|
1,0 |
1,5 |
4 |
Az első szakasz időtartamának megengedett növelése (perc) |
tűzjelző berendezés létesítése esetén |
+0,2 |
5 |
tűzoltó berendezés létesítése esetén |
+0,4 |
6 |
többirányú kiürítés esetén |
0–4 m |
+0,4 |
7 |
4–10 m |
+0,6 |
+0,8 |
8 |
>10 m |
+1,2 |
+1,4 |
9 |
ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén,
hő- és füstelvezetéssel ellátott térben,
ha a kiürítésre szolgáló útvonalon biztonsági világítás és menekülési jelek létesülnek |
0–4 m |
+0,6 |
4–10 m |
+0,9
|
+1,2 |
10 |
11 |
>10 m |
+1,2 |
+1,5 |
12 |
Második szakasz |
6,0 |
8,0 |
13 |
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti védett tér elérési ideje menekülési útvonalon keresztül, a menekülési útvonalba lépés helyétől mérve |
1,2 |
”
7. melléklet a 8/2022. (IV. 14.) BM rendelethez
„1. táblázat, a Hő- és füstelvezetés alcímhez
2X02402_0
|
A |
B |
C |
1 |
hő- és füstelvezetésre kötelezett helyiség |
természetes füstelvezetés legkisebb mértéke |
légcsere mértéke
(ha nem a hatásos
nyílásfelületet alkalmazzák) |
2 |
hatásos nyílásfelület |
füstszegény levegőréteg
magassága (m) |
3 |
a helyiség alapterületének %-ában kifejezve |
minimuma
(m2) |
4 |
menekülési útvonalat
képező |
közlekedő, folyosó |
1 |
1 m2 |
– |
30/óra |
5 |
lépcsőház |
5 |
1 m2 |
– |
30/óra |
6 |
lépcsőtér |
1
a kapcsolódó közlekedő területekre vonatkoztatva |
1 m2 |
– |
30/óra |
7 |
5
a lépcső elméleti alapterületére vonatkoztatva |
1 m2 |
– |
30/óra |
8 |
Fedett átrium |
3 |
1 m2 |
– |
– |
9 |
1200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiség, valamint tömegtartózkodásra szolgáló helyiség |
a füstszakasz számított belmagassága legfeljebb 4 m |
1 |
– |
– |
– |
10 |
a füstszakasz számított belmagassága meghaladja a 4 m-t |
– |
– |
a számított belmagasság fele,
de legalább 3 m |
– |
11 |
Pinceszinti helyiség |
1 |
0,3 m2 |
– |
– |
8. melléklet a 8/2022. (IV. 14.) BM rendelethez
„1. táblázat a Tűzeseti fogyasztók működőképessége alcímhez
|
A |
B |
C |
D |
E |
1 |
Tűzeseti fogyasztó |
időtartam (perc) |
2 |
A kockázati egység kockázati osztálya |
3 |
NAK |
AK |
KK |
MK |
4 |
Biztonsági világítás |
30 |
30 |
60 |
90 |
5 |
Gépi hő- és füstelvezetés és légpótlás |
30 |
30 |
60 |
90 |
6 |
Hő- és füstelvezetés és légpótlás nyílászárói |
30 |
30 |
30 |
30 |
7 |
Túlnyomásos füstmentesítés |
30 |
30 |
60 |
90 |
8 |
Tűzoltó felvonó |
30 |
30 |
60 |
90 |
9 |
Tűzoltó rádióerősítő |
Nincs követelmény |
90 |
90 |
10 |
A fali tűzcsap működését és a külső oltóvízellátást biztosító szivattyúk |
az oltóvízellátás előírt időtartamával megegyező ideig |
11 |
Menekülési felvonó |
30 |
30 |
60 |
90 |
12 |
Evakuációs hangosító rendszer |
30 |
30 |
30 |
60 |
13 |
Átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összeköttetés |
30 |
30 |
60 |
90 |
14 |
beépített tűzjelző berendezés |
a XV. Fejezet szerint |
15 |
beépített vízzel, habbal oltó berendezés |
a vonatkozó műszaki követelményben előírt működési időtartamig |
16 |
beépített gázzal oltó berendezés, ha az oltás fenntartásához szükséges |
15 |
17 |
beépített vízköddel oltó berendezés |
30 |
18 |
beépített tűzterjedésgátló berendezés |
a berendezés tűzvédelmi vizsgálata során megállapított időtartamig |
