8/2022. (IX. 30.) SZTNH utasítás
8/2022. (IX. 30.) SZTNH utasítás
a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés és utalványozás rendjéről
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában a gazdálkodási jogosultságokat, a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés és utalványozás szabályait a következők szerint határozom meg:
1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) gazdálkodási, pénzügyi folyamataiban részt vevők teljes körére, azaz a kötelezettségvállalói, teljesítésigazolói és érvényesítői, valamint az utalványozói, pénzügyi ellenjegyzői jogot gyakorló személyekre és szervezeti egységekre.
(2) Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed
a) a Hivatal nevében a kiadási előirányzatok terhére vállalt fizetési kötelezettségekre vagy más fizetési kötelezettségre (a továbbiakban: kötelezettségvállalás);
b) a tervezett kötelezettségvállalás pénzügyi teljesíthetőségére (a továbbiakban: pénzügyi ellenjegyzés);
c) a Hivatal által vásárolt áruk beszerzésének és igénybevett szolgáltatások teljesítése jogosságának elismerésére és az ellenérték összegszerűségének igazolására (a továbbiakban: teljesítésigazolás);
d) a kötelezettségvállalás ellenértékének utalványozása előtt a felmerült kiadás összegszerűségének, a fedezet meglétének, a jogszabályi megfelelőségnek, az előírt alaki követelmények betartásának érvényesítésére (a továbbiakban: érvényesítés);
e) a bevételi előirányzatok javára történő bevétel elszámolásnak, valamint a felmerült kiadás pénzügyi teljesítésének elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás).
2. Jogosultságok és aláírásminták nyilvántartása
2. § (1) A szervezeti egységek gazdálkodási jogosultsággal rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőiről és munkavállalóiról (a továbbiakban együtt: munkatársak) a Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: GF) Pénzügyi és Számviteli Osztálya (a továbbiakban: PSZO) nyilvántartást vezet, amelyet – a hivatali jogosultsági rendszeren keresztül kapott értesítések alapján – a Hivatal szervezetében bekövetkezett személyi változásokkal folyamatosan aktualizál. A nyilvántartás vezetésének és aktualizálásának részletes szabályairól a pénzkezelésről szóló gazdasági vezetői utasítás rendelkezik.
(2) A különféle gazdálkodási jogosultságok informatikai rendszerben történő leképezése a jogosultságban részesülő munkatárs szervezeti egysége, a Humánpolitikai Osztály, a GF és az informatikai szakterület együttműködésével valósul meg a következők szerint:
a) A GF vagy a PSZO vezetője értesítést kap arról, hogy az 1. § (2) bekezdése szerinti valamely új gazdálkodási jogosultság megadására, illetve létrehozására van szükség egy munkatárs tekintetében. Az értesítés érkezhet a jogosultságban részesülő munkatárs szervezeti egységének vezetőjétől, annak felettesétől, a Humánpolitikai Osztálytól vagy a jogosultságnyilvántartó hivatali alkalmazás rendszerüzeneteként.
b) A kapott értesítés alapján a PSZO előkészíti és felterjeszti a jogosultságban részesülő munkatárs nevére szóló papíralapú felhatalmazó iratot elnöki vagy a szabályozásnak megfelelő más vezető általi aláírásra. Az aláírt iratot utóbb digitalizált és eredeti formájában is megőrzi.
c) Az aláírt irat alapján a PSZO kiegészíti a gazdálkodási jogosultságáról szóló nyilvántartását.
d) A PSZO felhívja a jogosultságban részesülő munkatárs szervezeti egységének vezetőjét, hogy kezdeményezze az aláírt iratnak megfelelő digitális hozzáférés megadását a hivatali jogosultságkezelő informatikai rendszerben. A megfelelően összeállított digitális hozzáférést adatgazdaként a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes (a továbbiakban: GEH) hagyja jóvá.
e) A jóváhagyott igénylés alapján az Informatikai Főosztály (a továbbiakban: IF) – amennyiben még nincs – létrehozza az érintett munkatársnak az SAP integrált ügyviteli és gazdálkodási rendszerben (a továbbiakban: SAP rendszer) a felhasználói nevét, melyhez egyúttal hozzárendeli a megfelelő SAP rendszerbeli jogosultsági profilokat is.
f) Az IF kezdeményezi – amennyiben az szükséges – az érintett munkatárs minősített digitális aláírással történő ellátását, az aláírás létrehozását.
g) A GF gondoskodik az új jogosultságokban részesülő munkatárs SAP rendszer felhasználói oktatásáról.
h) A PSZO intézkedik a digitális gazdálkodási folyamatok megfelelő szerepkörének beállításáról az SAP rendszer üzemeltetőjénél.
i) Az a)–h) pontok mindegyikének teljesülését követően a PSZO értesíti a gazdálkodási folyamatok kulcsszereplőit az új jogosult SAP rendszerbeli megjelenéséről, és ezzel lezárul a gazdálkodási jogosultság informatikai leképezésének folyamata.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodási jogosultság megszűnése esetén a PSZO gondoskodik a jogosultság papíralapú nyilvántartásból történő kivezetéséről a (2) bekezdés a) pontja értelemszerű alkalmazásával érkező értesítés alapján. A digitálisan leképzett jogosultságok megszűnése esetén azok törléséről az IF gondoskodik.
3. Kötelezettségvállalás
3. § (1) Kötelezettségvállalás a Hivatal feladatainak végrehajtásával közvetlenül összefüggő tevékenységre vagy gazdasági eseményre vonatkozóan, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amely a Hivatal jóváhagyott éves költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatainak terhére vállalt fizetési vagy más teljesítési kötelezettséggel jár.
(2) A Hivatal nevében kötelezettséget vállalni – az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – írásbeli nyilatkozattal lehet. Az írásbeli nyilatkozat megtehető hagyományos papíralapú vagy a jogszabályoknak megfelelő szintű minősített elektronikus aláírással is.
(3) A hivatali gyakorlatban előforduló kötelezettségvállalás bizonylatai különösen a következők lehetnek:
a) a foglalkoztatási jogviszony létesítésének és módosításának bizonylatai (kinevezés, munkaszerződés stb.);
b) szolgáltatás igénybevételére vagy áru, eszköz beszerzésére vonatkozó visszaigazolt megrendelés;
c) a kizárólag elektronikus úton leadható megrendelések és azoknak a pénzügyi ellenjegyzést tartalmazó előkészítő irata;
d) a szerződés (megbízási, vállalkozási, felhasználási szerződés, illetve egyéb két- vagy többoldalú megállapodás);
e) a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, ajánlati, ajánlattételi felhívás és annak a pénzügyi ellenjegyzést tartalmazó előkészítő irata;
f) a központosított közbeszerzés lebonyolítására szolgáló elektronikus rendszerben indított megrendelés és annak a pénzügyi ellenjegyzést tartalmazó előkészítő irata.
(4) Kötelező minden olyan hivatali – kivéve a személyi juttatásokat terhelő – kötelezettségvállalást kétoldalú írásbeli megállapodásban (szerződésben) rögzíteni, amelynek egyedi vagy egy költségvetési évet érintő összege eléri a nettó egymillió forintos értékhatárt.
(5) A személyi juttatásokat terhelő kötelezettségvállalást – értékhatártól függetlenül – kizárólag kétoldalú írásbeli megállapodásban lehet rögzíteni.
(6) A jogszabályi rendelkezések alapján nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás olyan kifizetések teljesítéséhez, amelyek
a) gazdasági eseményenként a bruttó 200 ezer forintot nem érik el;
b) pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak; továbbá
c) összegét vagy az összeg megállapításának módját, a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljeskörűen meghatározza,
azonban az itt felsorolt esetekben is gondoskodni kell a kötelezettségvállalásnak az SAP rendszerben megfelelő módon történő nyilvántartásba vételéről az 5. §-ban foglaltak szerint.
(7) A Hivatal nevében kötelezettséget a Hivatal elnöke, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főosztályvezető, az egyedileg felhatalmazott, valamint a (9) bekezdésben nevesített további munkatársak a (8)–(9) bekezdésben rögzített értékhatárok és tárgykörök szerint vállalhatnak.
(8) A kötelezettségvállalási jogosultságok értékhatárok és tárgykörök szerint:
a) a Hivatal elnöke kötelezettségvállalási joga értékhatárra és tárgykörre tekintet nélkül korlátlan;
b) a Hivatal elnökhelyettesei – kivéve GEH – és főigazgatója a mindenkori szervezeti és működési szabályzatban felügyeletük alá rendelt szervezeti egységek tárgykörébe tartozó beszerzésekkel (belső, intézményi költségvetés szerinti kiadásaival) összefüggésben értékhatár nélkül;
c) a GEH mint a Hivatal gazdasági vezetője kötelezettségvállalási joga értékhatárra és tárgykörre tekintet nélkül korlátlan;
d) a főosztályvezetők az általuk vezetett főosztály számára a Hivatal elfogadott éves belső költségvetésében kialakított kiadási keretek terhére, esetenként nettó 10 millió forint értékhatárig;
e) a Hivatal elnöke által egyedileg felhatalmazott hivatali munkatárs a felhatalmazó iratban megjelölt tárgykörben és értékhatárig terjedően.
(9) Az előzőekben felsoroltak mellett kötelezettségvállalásra jogosult továbbá a Hivatal elfogadott éves belső költségvetésében számára kialakított kiadási keretek terhére, esetenként nettó 2 millió forint értékhatárig
a) a Humánpolitikai Osztály vezetője;
b) a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője, a hivatali belső költségvetésében a Gazdálkodási Főosztály számára kialakított kiadási keretek terhére;
c) az Információbiztonsági vezető;
d)1
e)2
f) a Szerzői Jogi Szakértő Testület titkára;
g) az Iparjogvédelmi Szakértői Testület titkára;
h) a jogérvényesítési titkár;
i)3
(10) A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ez esetekben a reális legmagasabb összeget kell figyelembe venni. A határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.
(11) A jelen szakasz szerinti jogosultak kijelöléséről egyedi irat készül a külön rendszeresített nyomtatvány felhasználásával, amely egyben a jogosultak aláírásképének archiválását is szolgálja.
(12) Kötelezettségvállalás dokumentumát aláírni kizárólag a pénzügyi ellenjegyzést követően lehet.
4. Kötelezettségvállalás előzetes pénzügyi ellenjegyzése
4. § (1) A gazdasági esemény iránti igény (árubeszerzés vagy szolgáltatás igénybevételének) felmerülését követően a 3. § (8) és (9) bekezdésében nevesített keretgazda vagy az általa ezzel a feladattal megbízott személy elkészíti az igénynek megfelelő kötelezettségvállalási bizonylat tervezetét.
(2) Ezzel egyidejűleg a keretgazda, illetve az ezzel megbízott munkatárs gondoskodik a kötelezettségvállalás SAP rendszerben történő előzetes rögzítéséről, azaz az SAP megrendelés létrehozásáról, és a rögzítés során kapott SAP megrendelési sorszámot rávezeti az eredeti kötelezettségvállalási bizonylat tervezetére.
(3) Az SAP megrendelési sorszámmal rendelkező kötelezettségvállalásibizonylat-tervezetet – a kötelezettségvállalás tényleges aláírása előtt és annak feltételeként – be kell mutatni a pénzügyi ellenjegyzőnek, aki kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumot az ellenjegyzés dátumával és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, aláírásával látja el.
(4) A pénzügyi ellenjegyzésre a megfelelő szintű elektronikus aláírás alkalmazásával kerül sor abban az esetben, ha – a tervezet (1) bekezdés szerinti készítőjének előzetes tájékoztatása szerint – a kötelezettségvállalás alapját képező megrendelés vagy szerződés digitális formában kerül megkötésre. A pénzügyi ellenjegyzésnek és az ezt követő kötelezettségvállalói aláírásnak minden esetben azonos jellegűnek kell lennie: lehet mindkettő elektronikus, vagy mindkettő papíralapú, de egymástól eltérő jellegűek nem lehetnek.
(5) Pénzügyi ellenjegyzésre jogosult munkatárs (a továbbiakban: ellenjegyző)
a) a Hivatal gazdasági vezetője értékhatár nélkül;
b) a PSZO vezetője a Hivatal gazdasági vezetőjének kötelezettségvállalása vagy akadályoztatása esetén értékhatár nélkül, egyébként nettó 20 millió forint értékhatárig;
c) a főkönyvelő nettó 20 millió forint értékhatárig;
d) a (6) bekezdés szerint kijelölt, a Hivatal által foglalkoztatott munkatárs nettó10 millió forint értékhatárig.
(6) Az ellenjegyzők személyét a gazdasági vezető jelöli ki írásban a Hivatalban rendszeresített külön nyomtatványon, amely az ellenjegyző aláírásmintáját is tartalmazza.
(7) Az ellenjegyző az ellenjegyzés előtt köteles megvizsgálni, hogy
a) a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat a kifizetés időpontjában biztosítja-e a fedezetet;
b) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a Hivatal gazdálkodására vonatkozó szabályokat.
(8) Amennyiben a tervezett kötelezettségvállalás nem felel meg a (7) bekezdésben előírtaknak, az ellenjegyző indítványozhatja a dokumentum módosítását, vagy felfüggesztheti az ellenjegyzést. Utóbbi esetben az ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a Hivatal elnökét és gazdasági vezetőjét az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül végrehajtandó további intézkedés érdekében.
(9) A (8) bekezdés szerint végrehajtott módosítást az SAP rendszeren is át kell vezetni a 4. § (2) bekezdése szerint SAP megrendelés módosításával. A műveletek végrehajtásáról a keretgazda vagy az ezzel megbízott munkatárs gondoskodik.
5. Kötelezettségvállalás aláírása és rögzítése az SAP informatikai rendszerben
5. § (1) A pénzügyi ellenjegyzést követően a 3. § (8)–(9) bekezdése szerint erre jogosultak egyike a véglegesített kötelezettségvállalási dokumentumot aláírja, és ezzel kötelezettségvállalást tesz a Hivatal nevében.
(2) A kötelezettségvállalás dokumentumának (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalói aláírása történhet papír alapon vagy elektronikus módon is, de az aláírás jellegének a 4. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően minden esetben azonosnak kell lennie a 4. § szerinti pénzügyi ellenjegyzői aláírás jellegével. A papír alapon pénzügyileg ellenjegyzett dokumentum elektronikus kötelezettségvállalói aláírása és az elektronikus módon pénzügyileg ellenjegyzett dokumentum papíralapú kötelezettségvállalói aláírása nem eredményez érvényes kötelezettségvállalást.
(3) A kötelezettségvállalás megtörténtét (véglegesítését) az SAP rendszerben is le kell képezni a (6) bekezdésben foglaltak szerint. A kötelezettségvállalás véglegesítését az adott szervezeti egységnél SAP rendszerben hozzáféréssel rendelkező, és SAP megrendeléskészítéssel megbízott munkatársak (a továbbiakban: keretkezelő) végzik el a kötelezettségvállalótól kapott eredeti kötelezettségvállalási dokumentum alapján. Az SAP hozzáféréssel nem rendelkező kötelezettségvállaló szervezeti egységek, szakterületek számára a gazdasági vezető – a GF vezető javaslata alapján – jelöli ki az ilyen feladatokat ellátó munkatársat (munkatársakat).
(4) Az SAP rendszerben rögzített kötelezettségvállalás (megrendelés) kötelezően tartalmazza a kötelezettségvállalás SAP megrendelési azonosító számát, a beszerzési szervezet nevét, a kötelezettségvállalás létrehozásának dátumát, tárgyát, anyagszámát, mennyiségét, szállítási dátumát és összegét, továbbá a kötelezettségvállalás által terhelendő költséghelyet, pénzügyi központot, pénzügyi alapot, valamint a partner megnevezését és adatait.
(5) Az aláírt, SAP megrendelési sorszámmal és szükség szerinti más azonosítószámmal is ellátott kötelezettségvállalási dokumentumot – elektronikus aláírású dokumentum esetén az eredeti példányt, papíralapú dokumentum esetén annak beszkennelt képét – a keretkezelő hozzácsatolja a kötelezettségvállalás kapcsán a 4. § (2) bekezdése szerint az SAP rendszerben létrehozott elektronikus SAP megrendeléshez.
(6) A kötelezettségvállalás SAP rendszerben történő rögzítésének művelete az engedélyezési jelzés szabadra állításával válik befejezetté. A keretkezelő a jelzést annak elismeréseként állítja szabadra, hogy a kötelezettségvállalás szabályszerűen megtörtént, és annak valamennyi előírás szerinti, aláírt dokumentuma a rendelkezésre áll.
6. A teljesítés igazolása
6. § (1) A gazdasági események teljesülését, a kiadás jogosságát és összegszerűségét ellenőrizni és igazolni kell szállítólevél, a GF által a hivatali Intraneten, a „Pénzügyi nyomtatványok” rovatban közzétett teljesítésigazolás vagy hasonló tartalmú teljesítést igazoló dokumentum alkalmazásával. Az előzőeken túlmenően a teljesítés a számla beérkezését követően utólagosan igazolható a számlák befogadására, szabályszerű és teljes körű kezelésére, illetve igazolására az SAP rendszerben kialakított elektronikus számla-workflow rendszerben (a továbbiakban: számla WF rendszer) generált elektronikus dokumentummal is.
(2) A teljesítés igazolása a kötelezettségvállaló vagy az általa írásban kijelölt szakterületi munkatárs feladata.
(3) Ha a teljesítést nem maga a kötelezettségvállaló igazolja, akkor a teljesítés igazolására jogosult személyt a kötelezettségvállalásra a 3. § (8)–(9) bekezdése szerinti jogosult jelöli ki írásban előzetesen általános jelleggel a Hivatalban rendszeresített „Teljesítésigazoló kijelölése” című nyomtatványon. A teljesítésigazoló személyét a konkrét kötelezettségvállalásra vonatkozó dokumentumban (pl. szerződés, megállapodás) egyedileg is minden esetben név vagy feladatkör stb. megjelölésével egyértelműen rögzíteni kell.
(4) A gazdasági eseményről kiállított számlát és annak teljesítését a teljesítésigazoló a számla WF-ban igazolja attól függetlenül, hogy a számlához mellékeltek-e korábban készült külön teljesítésigazolást. A számla WF szerinti teljesítésigazolás teljes értékű igazolásnak minősül.
(5) A nem számlajellegű fizetési bizonylatokat, a számla WF által bármely okból nem kezelt számlákat és mindezek teljesítését a teljesítésigazoló a GF által a hivatali Intraneten, a „Pénzügyi nyomtatványok” rovatban közzétett, tárgyévre érvényes „Utalványlap” vagy az egyes tevékenységekhez, folyamatokhoz alkalmazott speciális elszámolási nyomtatványok (pl. gépkocsihasználat elszámolása, külföldi kiküldetés elszámolása) erre kialakított „Utalványblokkjának” (a továbbiakban: Utalványblokk) megfelelő kitöltésével és aláírásával igazolja. Az aláírás történhet megfelelő szintű elektronikus aláírás alkalmazásával is, de ez esetben a teljesítésigazolónak előzetesen gondoskodnia kell az Utalványlap vagy Utalványblokk rovatainak aláírás előtti kitöltéséről, továbbá a nyomtatványon szereplő valamennyi aláíró nevének feltüntetéséről is.
(6)4 A számla igazolása előtt a teljesítésigazolónak vizsgálnia kell
a) a kötelezettségvállalást alátámasztó bizonylatok (szerződés, megrendelés, ajánlat visszaigazolása stb.) meglétét, a számlának a kötelezettségvállalást alátámasztó bizonylatokkal való tartalmi egyezőségét;
b) a számlázás alapját jelentő feladat elvégzését és teljesítését (mennyiségben és minőségben);
c) a keretszerződéses, illetve óradíjas alapon igénybe vett informatikai szolgáltatás esetében – amennyiben ez szakmai alapon és a beszerzésre megkötött szerződésben előírtak szerint szükséges – a felhasználási cél, elvégzett feladat bemutatását, amelyet a teljesítésigazolás részeként vagy annak elválaszthatatlan mellékleteként dokumentálnia kell utólag is visszakereshető módon;
d) az alkalmazott egységárak megfelelőségét és jogszerűségét, a termék vagy szolgáltatás beszerzésére kötött szerződésre is figyelemmel;
e) a számlának a teljesítéssel összefüggő számszaki tartalmát, helyességét;
f) közbeszerzés esetén a köztartozás-mentességet;
g) azonos teljesítésre vonatkozó, korábban benyújtott számlákat, a többszöri kifizetés elkerülése érdekében.
(7) Ha a termék vagy szolgáltatás számlán feltüntetett ellenértéke eltér az ellenjegyzett kötelezettségvállalásban foglaltaktól, a kötelezettségvállalónak a 4. § szabályainak megfelelő alkalmazásával kötelezettségvállalás-módosítást kell benyújtania, vagy intézkednie kell a be nem fogadott számla visszaküldéséről annak kiállítója felé. A számla visszaküldéséről az igazolást megtagadó hivatali kormánytisztviselő, illetve munkavállaló egyidejűleg értesíti a PSZO-t.
(8) A számla WF a teljesítésigazolással ellátott számlatételeket automatikusan az érvényesítőkhöz továbbítja, míg a számla WF rendszeren kívüli, teljesítésigazolással ellátott Utalványlapot vagy Utalványblokkal rendelkező nyomtatványt a fizetési bizonylattal együtt a PSZO részére történő átadásáról a teljesítésigazoló gondoskodik.
7. Érvényesítés
7. § (1) Az érvényesítés a kötelezettségvállalás pénzügyi teljesíthetőségének megállapítását, az utalványozás előtt álló tétel ellenőrzését jelenti, amely művelet a teljesítés igazolásán alapul.
(2) Az érvényesítés a PSZO kijelölt munkatársainak a feladata. Érvényesítést csak a PSZO vezetője és az ilyen feladattal írásban megbízott, felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettségű, vagy legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli szakképesítésű kormánytisztviselő végezhet. Az érvényesítő személyét a gazdasági vezető jelöli ki írásban a „Pénzügyi ellenjegyző és érvényesítő kijelölése” című nyomtatványon, amely az érvényesítő aláírásmintáját is tartalmazza.
(3) Utalványozás előtt – a 6. § szerint igazolt számlák, egyéb okmányok alapján – az érvényesítőnek ellenőriznie kell a felmerült költség összegszerűségét, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását, az ügymenet államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szerinti jogszerűségét, továbbá az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelettel és a belső előírásokkal való összhangját, valamint az előírt formai követelmények betartását.
(4) Az érvényesítő a jogszabályokban vagy a hivatali szabályzatokban előírt rendelkezések megsértése esetén értesíti a gazdasági esemény kapcsán érintett utalványozót. Az érintett utalványozó az érvényesítő értesítése alapján nyolc napon belül intézkedik a tapasztalt szabálytalanság megszüntetéséről.
(5) Az érvényesítés elsődlegesen a számla WF-ban elektronikus aláírással, a számla WF rendszeren kívüli tételek esetében az Utalványlap vagy az Utalványblokk elektronikus vagy papíralapú aláírásával történik. A papíralapú bizonylatok esetében az Utalványlap vagy az Utalványblokk megfelelő rovatainak kitöltéséről az érvényesítői feladatot ellátó ügyintéző gondoskodik. Az érvényesítői aláírással ellátott a bizonylatoknak az utalványozóhoz való továbbításáról az érvényesítő gondoskodik mind a számla WF rendszerben, mind az azon kívül kezelt bizonylatok esetében.
(6) Az érvényesítésnek minden esetben tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
8. Utalványozás
8. § (1) Utalványozás a felmerült kiadások pénzügyi teljesítésének, illetve a bevételek beszedésének elrendelése. Nem kell külön utalványozni
a) a közhatalmi bevételek között elszámolandó költségvetési bevételeket;
b) a készletértékesítés ellenértékéből származó bevételeket;
c) a szolgáltatások és a közvetített szolgáltatások ellenértékéből származó bevételeket;
d) a kiszámlázott általános forgalmi adóból származó bevételeket;
e) a fizetési számla vezetésével és műveleteivel kapcsolatban a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) részéről felmerült kiadásokat;
f) a maradvány igénybevétele során elszámolandó finanszírozási bevételeket.
(2) Utalványozni csak írásban, a teljesítés igazolását és az érvényesítést követően szabad. A Hivatalnál felmerülő kiadások és bevételek tekintetében a Hivatal elnöke, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főosztályvezető, az egyedileg felhatalmazottak, valamint a (3) bekezdésben nevesített további munkatársak (a továbbiakban: utalványozó) a (3) bekezdésben rögzített értékhatárok és tárgykörök szerint gyakorolnak utalványozási jogot.
(3) Utalványozási jogosultság értékhatárok és tárgykörök szerinti meghatározása:
a) a Hivatal elnöke korlátlanul az utalványozandó számla vagy más fizetési bizonylat értékére és tárgykörére tekintet nélkül;
b) a Hivatal elnökhelyettesei – kivéve GEH – és főigazgatója a mindenkori szervezeti és működési szabályzatban felügyeletük alá rendelt szervezeti egységek tárgykörébe tartozó beszerzésekkel (belső, intézményi költségvetés szerinti kiadásaival) összefüggésben értékhatár nélkül;
c) a GEH mint a Hivatal gazdasági vezetője korlátlanul az utalványozandó számla vagy más fizetési bizonylat értékére és tárgykörére tekintet nélkül;
d) a főosztályvezetők az általuk vezetett főosztály számára a Hivatal elfogadott éves belső költségvetésében kialakított kiadási keretekkel összefüggésben, bizonylatonként nettó 10 millió forint értékhatárig;
e) a Hivatal elnöke által egyedileg felhatalmazott hivatali munkatárs a felhatalmazó iratban megjelölt tárgykörben és értékhatárig terjedően.
(4) Az előzőekben felsoroltakon túl utalványozásra jogosultak a Hivatal elfogadott éves belső költségvetésében számukra biztosított kiadási keretek tekintetében bizonylatonként nettó 2 millió forint értékhatárig:
a) a Humánpolitikai Osztály vezetője;
b) a Létesítménygazdálkodási Osztály vezetője, a Gazdálkodási Főosztály kiadási keretei terhére elszámolt számlák vagy más tételek vonatkozásában;
c) az Információbiztonsági vezető;
d)5
e)6
f) a Szerzői Jogi Szakértő Testület titkára;
g) az Iparjogvédelmi Szakértői Testület titkára;
h)7 a jogérvényesítési titkár
i)8
(5)9 Az utalványozás a 6. §-ban foglaltak szerint igazolt számla vagy más fizetési bizonylat alapján, és a 7. §-ban meghatározott érvényesítés után elsődlegesen a számla WF rendszerben elektronikus aláírással történik. A számla WF rendszeren kívüli tételek esetében az utalványozásra a kézzel vagy géppel kitöltött (kézi) Utalványlap vagy Utalványblokk jellegének megfelelően elektronikus vagy papíralapú aláírás alkalmazásával kerül sor.
(6) Ha az utalványozó a számla WF-ban aláírás nélkül visszautasította a számlát, illetve papíralapú eljárásnál az Utalványlap vagy az Utalványblokk megfelelő részét nem vagy nem megfelelően írta alá, a PSZO a pénzügyi ellenszolgáltatást nem teljesíti.
9. Pénzügyi teljesítés
9. § (1) A kötelezettségvállalások pénzügyi teljesítése a Hivatal pénzkezelési rendjét szabályozó gazdasági vezetői utasítás szerint valósul meg.
(2) A Hivatal a feladatainak ellátásához szükséges pénzforgalmat
a) fizetési számlákon keresztül;
b) elektronikus fizetési eszköz igénybevételével (intézményi kártya, VIP-kártya, POS-terminál); illetve
c) házipénztárakban készpénzforgalommal
bonyolítja le.
(3) Azon kifizetések engedélyezése, amelyek alapját nem számlabizonylat képezi, a 6. § (5) bekezdése szerinti külön Utalványlapon történik. Ilyen kifizetés jellemzően, de nem kizárólag a következő gazdasági események kapcsán merülhet fel:
a) személyi jellegű kifizetések;
b) az Európai Szabadalmi Egyezmény szerinti szabadalmi fenntartási díjak 50%-os összegének kifizetése;
c) PCT-egyezmény végrehajtása keretében továbbított különféle díjkifizetések;
d) az összes készpénzes, illetve kártyás kifizetés;
e) egyebek: MÁK 1%, illetményszámfejtés negyedéves díja, PEK-szolgáltatás, bírságok, befizetési kötelezettség stb.
(4) Az átutalásra kijelölt tételek kiegyenlítésére a MÁK számlavezetési rendszere segítségével az erre irányuló speciális aláírási szabályok betartása mellett kerül sor.
10. Összeférhetetlenségi szabályok
10. § (1) Az ugyanazon gazdasági esemény tekintetében a rendelkező és az ellenőrzést végző személyek azonosságának kizárása érdekében, az Ávr. rendelkezései alapján a Hivatal összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaz. Ezek célja, hogy a pénzügyi teljesítésre két, egymástól független személy intézkedése nyomán kerüljön sor, elkerülve ezzel, hogy azonos személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozók legyenek ugyanazon pénzügyi, gazdasági intézkedéssel járó eseménynél a Hivatal nevében eljáró személyek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében ugyanazon pénzügyi, gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy
a) a kötelezettségvállaló és annak pénzügyi ellenjegyzője;
b) az érvényesítő és a kötelezettségvállaló;
c) az érvényesítő és az utalványozó;
d) az érvényesítő és a teljesítésigazoló.
(3) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzőjét a kötelezettségvállalóval, illetve az utalványozóval egyetemleges felelősség terheli, kivéve, ha az ellenjegyzés a 4. § (8) bekezdésében foglaltak szerint történt, és az ellenjegyző eleget tett értesítési kötelezettségének.
(4) Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési és teljesítésigazolási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.
(5) Összefüggésben az előzőekkel, és a közpénzek tisztaságának, átláthatóságának erősítése érdekében a hivatali általános érvényű döntés alapján – a 3. § (8) bekezdés a) pontjában foglalt, a Hivatal elnökét megillető jogosultság, továbbá a 3. § (9) bekezdésében foglalt értékhatárhoz kötött jogosultak kivételével – a teljesítésigazolást végző személy sem lehet azonos az utalványozó személyével.
(6) A Hivatal részéről megkötendő szerződésben nem lehet teljesítésigazolóként kikötni és szerepeltetni olyan hivatali munkatársat, akinek a Hivatal szervezeti és működési szabályzata szerinti közvetlen vezetőjének teljesítését kellene igazolni.
(7) A Hivatal mellett működő testületek részéről megkötendő szerződések esetében, ha a testület nevében a teljesítésigazolások kiállítására általánosan felhatalmazott hivatali munkatársnak a Hivatal szervezeti és működési szabályzata szerinti közvetlen vezetőjének testületi munkával kapcsolatos teljesítését kell igazolni, a teljesítésigazoláshoz az adott testület elnökének előzetes szakmai ellenjegyzése szükséges.
11. Záró rendelkezések
11. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Ezen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított kötelezettségvállalási folyamatokra kell alkalmazni.
(3)10
12. § Az utasítás tartalmi felülvizsgálatáról és aktualizálásáról a Gazdálkodási Főosztály vezetője köteles gondoskodni. A felülvizsgálatot szükség esetén, de legalább háromévente el kell végezni, annak eredményétől függően – indokolt esetben – kezdeményezni kell az utasítás módosítását vagy új utasítás kiadását.
A 3. § (9) bekezdés d) pontját a 4/2025. (IX. 18.) SZTNH utasítás 3. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (9) bekezdés e) pontját a 4/2025. (IX. 18.) SZTNH utasítás 3. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (9) bekezdés i) pontját a 4/2025. (IX. 18.) SZTNH utasítás 3. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (6) bekezdése a 4/2025. (IX. 18.) SZTNH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdés d) pontját a 4/2025. (IX. 18.) SZTNH utasítás 3. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (4) bekezdés e) pontját a 4/2025. (IX. 18.) SZTNH utasítás 3. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (4) bekezdés h) pontja a 4/2025. (IX. 18.) SZTNH utasítás 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (4) bekezdés i) pontját a 4/2025. (IX. 18.) SZTNH utasítás 3. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (5) bekezdése a 4/2025. (IX. 18.) SZTNH utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
