8/2022. (IV. 14.) BM rendelet indokolás
8/2022. (IV. 14.) BM rendelet indokolás
az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításáról szóló 8/2022. (IV. 14.) BM rendelethez
2022.06.13.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) módosításának célja, hogy az építőipari teljesítmény növelése, illetve az építkezések költségelemeinek csökkentése érdekében az OTSZ követelményrendszere igazodjon a hatálybalépése óta bekövetkezett műszaki fejlődés eredményeihez, a jogalkalmazási tapasztalatok feldolgozásának eredményeként integrálja a környező és hasonló építési hagyományokkal, épületállománnyal rendelkező országok tűzvédelmi szabályozásának jó gyakorlatait, továbbra is teret adva a korszerű és rugalmas tűzvédelmi tervezésnek, egyben megőrizve az életvédelmi célok elsőségét.
A módosítás tartalmazza a közép-európai országok tűzvédelmi szabályozásának vizsgálatát és hazánkban is alkalmazható jó megoldások egyszerűsítések átvételét, a tételes műszaki megoldások jogszabályból való további kivezetését, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján a tűzvédelmi követelmények további enyhítését.
A rendelet különös hangsúlyt helyez az utóbbi évek logisztikai fejlesztéseivel kapcsolatosan alkalmazott létesítmények, elsősorban az ipari tárolás műszaki megoldásainak rugalmas engedélyezési lehetőségeinek biztosítására, illetve a műemléki környezethez igazodó berendezésekkel kapcsolatos eltérésekre.
Az 1. §-hoz
A módosítás felhívja a jogalkalmazók figyelmét a létesítéskori tűzvédelmi helyzet és a létesítéssel elért biztonsági szint megtartásának fontosságára.
A 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a jogszabály tartalmi változásaihoz igazodóan és a szükséges mértékben módosulnak. A kisebb, tartalmi értelmezést elősegítő pontosítások mellett sor kerül néhány új (elsősorban a könnyítésekhez kapcsolódó) fogalom (pl. többirányú kiürítés, lépcsőtér) bevezetésére.
A könnyebb alkalmazhatóság érdekében megtörtént a fogalmak ábécésorrendbe történő rendezése.
A 3. §-hoz
Az OTSZ 9. §-a az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (CLP rendelet) szerinti kategóriákat rendeli hozzá a tűzveszélyességi osztályokhoz, az anyagok könnyebb osztályozása érdekében. A rendelkezés módosítása a CLP rendeletnek az OTSZ hatálybalépése óta végrehajtott kiegészítése miatt szükséges. Az OTSZ és annak jelen módosítása nem a CLP rendelet végrehajtását szolgálja, csupán a Magyarországon alkalmazott tűzvédelmi előírások könnyebb alkalmazhatósága érdekében az anyagok CLP rendelet szerinti besorolását veszi alapul a tűzveszélyességi osztályba sorolásukhoz.
A 4. §-hoz
A rendelkezés azokat az építményszinteket sorolja fel, amelyek figyelmen kívül hagyhatóak a kockázati osztályba sorolásnál, illetve egyes követelmények (pl. a fali tűzcsapok szükségességének) megállapításánál, és így enyhébb követelmények alkalmazását teszik lehetővé.
Az 5. §-hoz
Kibővül azon épületek köre, amelyek építményszerkezeteivel szemben a szabályozás nem támaszt tűzállósági követelményt. Ennek egyik feltétele az alkalmazott építményszerkezetek nem éghetősége (A1–A2 tűzvédelmi osztálya).
A 6. §-hoz
A fokozott üzembiztonságú oltóberendezés beépítése lehetőséget teremt az épület tűzszakaszméretének jelentős növelésére, a szerkezetek tűzállóságának csökkentésére. A szabadtéri tárolóterületen az oltóberendezés nem alakítható ki, ezáltal nem biztosítható azonos szintű védelem az épületen belül és az épületen kívül. Emiatt szükséges a megjelölt eset kivételként való kezelése, a tűz kiterjedésének korlátozása céljából.
A 7. §-hoz
A tűztávolság mértékének meghatározásánál elegendő a talajszinten vagy felette elhelyezkedő épületrészek figyelembe vétele, mert ezek égése fogja ténylegesen veszélyeztetni a szomszédos épület – szintén talajszinti vagy afeletti – részeit. A módosítás lehetővé teszi a talajszint alatti, akár szigorúbb kockázati osztályú – ezáltal nagyobb tűztávolságot eredményező – épületrész figyelmen kívül hagyását.
A 8. §-hoz
Az (1) bekezdés vonatkozásában az 5. mellékletben foglalt 2. és 3. táblázat módosítása jelentős tűzszakaszméret-növelést tesz lehetővé. A tűzszakaszméret növelése esetén nagyobb hangsúlyt kap az épület korai elhagyásának biztosítása. Ezt szolgálja a benntartózkodó személyek korai értesítése a tűzről, azaz a tűzjelző berendezés által késedelemmentesen végrehajtott riasztás.
A (2) bekezdés eddig nem szabályozott, de a gyakorlatban többször előforduló és emiatt tervezői, illetve hatósági részről egységesen kezelendő kérdéskört rendez a szakmai szervezet javaslata alapján, amikor az anyagok tűzveszélyességének és az eddigi gyakorlat figyelembevételével, valamint azzal a kitétellel, hogy más jogszabály eltérő, nagyobb tűzszakaszt megengedő rendelkezése esetén az is alkalmazható.
A 9. §-hoz
Az alcím módosítása igazításra került az alcím tartalmához igazodóan.
A 10. §-hoz
A több tűzszakaszhoz csatlakozó fedett átrium esetében a tűzszakaszok elválasztásának követelményeit eddig a hatóság egyedi mérlegelés alapján határozta meg. A 23. § új (2) bekezdésével országosan egységes követelményrendszer kerül kidolgozásra, amely lehetőséget nyújt a megfelelő megoldások alkalmazására, és erősíti a jogbiztonságot.
A 11. §-hoz
A rendelkezés kibővíti azon lehetséges esetek körét, amikor a külső falszerkezet (tűzfal) burkolattal, bevonattal, hőszigetelő rendszerrel való ellátása esetén nem kötelező a nem éghető (A1–A2 tűvédelmi osztályú) szerkezet, termék alkalmazása, illetve pontosítja azon szerkezetek körét, amelyek a homlokzati tűzterjedést elősegíthetik, és emiatt azokkal szemben a szabályozás a tűzterjedés korlátozását várja el.
A 12. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy meghatározott rendeltetésű és kiterjedésű épület esetén a homlokzati tűzterjedés elleni védelem alternatív kialakítással biztosítható legyen.
A 13. §-hoz
A rendelkezés kiegészítése kezeli azt az esetet, amikor az átvezetéssel érintett szerkezettel szemben a szabályozás nem támaszt tűzvédelmiosztály-követelményt.
A 14. §-hoz
A módosítást indokolja, hogy a 2. melléklet új – 2. és 3. – táblázatai átláthatóbb módon és egyes követelmények enyhítésével szabályozzák a magas- és lapostetőkkel szemben elvárt tűzvédelmi osztály követelményeket.
A módosítás egyértelműsíti, hogy a rendelkezés az új tetőterek kialakításánál is alkalmazható, nem csak a meglévő tetőterek beépítésére vonatkozik. Az új megfogalmazás pontosabban határozza meg a követelményt, illetve igazodik a 2. melléklet 1. táblázatának tetőket érintő módosításához, az ott alkalmazott kifejezések használatával.
A 15. §-hoz
A rendelkezés módosítása a követelményként megjelenített műszaki megoldások kivezetését szolgálja, és az elvárt biztonsági szintet fogalmazza meg.
A 16. §-hoz
A tervezet az oltóvízellátást biztosító szivattyúk vonatkozásában különválasztja az épületen belüli és az épületen kívüli oltóvízellátás biztosítását, a differenciáltabb követelménytámasztás céljából. Ahol a hatályos szabályozás mindkét oltóvízellátással, illetve az azt biztosító szivattyúval szemben követelményt támaszt, azokban a rendelkezésekben mindkét szivattyút nevesíti a tervezet.
Az új (8) bekezdés rendelkezése a tűzoltó berendezés jelenlétének, oltó- és hűtőhatásának figyelembevételével enyhébb tűzvédelmi követelményt támaszt a megjelölt burkolatokkal szemben.
A 17. §-hoz
Az új rendelkezés lehetővé teszi a lakórendeltetésű épületek, épületrészek esetében a korlátlan tűzszakasz alkalmazását, a szomszédos lakások közötti tűzterjedésgátlási követelmények megerősítése mellett.
A 18. §-hoz
Az új rendelkezés – a lakóépületre vonatkozó követelmények alkalmazásának megengedésével - megkönnyíti azon szálláshelyek kialakítását, amelyek az alapterület, a szintszám és a befogadóképesség alapján nem jelentenek nagyobb kockázatot, és amelyeket jellemzően lakóépületekben létesítenek.
A 19. §-hoz
A rendelkezés pontosítja az érintett korosztály megnevezését a bölcsődékre, óvodákra vonatkozó követelmények esetében, valamint megkönnyíti az óvoda és a bölcsőde egy épületben való elhelyezésének megvalósítását azáltal, hogy az óvodai követelmények alkalmazását lehetővé teszi a bölcsődei funkció esetében is, ha a bölcsőde kiürítésére és épületen belüli elhelyezésére vonatkozó szigorúbb követelmények teljesülnek.
A 20. §-hoz
Az új (5) bekezdés rendelkezése fenntartja a hatályos szabályozás szerinti enyhébb követelmény alkalmazásának lehetőségét a megjelölt feltételek fennállása esetén, de a hatályos előírástól eltérő módon fogalmazza azt meg.
A 21. §-hoz
Kényszertartózkodású rendeltetésnél (pl. börtön, pszichiátria) számos tűzvédelmi követelmény nem érvényesíthető, illetve nem várható el a teljes körű teljesítés. A módosítás lehetőséget teremt az egyedi sajátosságok szélesebb körű figyelembevételére (pl. tűzjelző kézi jelzésadóinak olyan védett, elzárt telepítését teszi lehetővé, ami a szándékos, rosszindulatú működtetést gátolja meg).
A 22. §-hoz
A 24. alcímhez kapcsolódó rendelkezések a módosítással kiterjednek a gépjárműtároló rendeltetésen kívül a tárolási épületekre, logisztikai csarnokokra, emiatt szükséges az alcím módosítása.
A 23. §-hoz
A módosítással koherensebbé válik a szabályozás, egyértelműsíti, hogy a követelmény a falra, födémre helyezett szigeteléseket érinti, viszont a gépészeti vezetékek szigeteléseire nem vonatkozik.
A 24. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi a tárolási rendeltetésű csarnokok, logisztikai csarnokok esetében az építményszerkezetekre vonatkozó tűzállósági követelmény csökkentését, figyelembe véve a beépített tűzoltó berendezés jelenlétét, a berendezés működési biztonságának megerősítését és az épülettípusra jellemző kialakítás kedvező tűzvédelmi vonatkozásait (pl. a többirányú kiürítés lehetőségét, az épület körbejárhatóságát).
A módosítás lehetőséget biztosít a részben többszintes tárolási épületek tűzszakaszméretre és építményszerkezetek tűzállóságára vonatkozó követelményeinek esetében a földszintes épületre vonatkozó, enyhébb követelmények alkalmazására.
A rendelkezés a tárolási épületre megengedett legnagyobb, 48 000 m2 alapterületű tűzszakaszméret meghaladását is lehetővé teszi, ha a Tervezetben felsorolt, elsősorban a tűzoltó beavatkozást megerősítő feltételek teljesülnek.
A 25. §-hoz
A módosító rendelkezés lehetőséget biztosít a részben többszintes mezőgazdasági épületek tűzszakaszméretre és építményszerkezetek tűzállóságára vonatkozó követelményeinek esetében a földszintes épületre vonatkozó, enyhébb követelmények alkalmazására, továbbá tűzoltó berendezés alkalmazása esetén további enyhítésekre.
A 26. §-hoz
A módosító (kiegészítő) rendelkezés megengedi a részben többszintes ipari épületek esetében a tűzszakaszméretre és az építményszerkezetek tűzállóságára az enyhébb – a földszintes épületre vonatkozó – követelmények alkalmazását, továbbá tűzoltó berendezés alkalmazása esetén további enyhítéseket tesz lehetővé.
A 27. §-hoz
Pontosításra kerül az a lehetőség, hogy a kiürítés történhet a szomszédos tűzszakaszba is, a biztonságos térbe és az átmeneti védett térbe menekülésen kívül.
Az OTSZ 51. § (3) bekezdésének módosítása markánsabban megkülönbözteti az átmeneti védett térbe és a szomszédos tűzszakaszba történő menekülés eseteit, a menekülő személyek menekülési képességének figyelembevételével. A hatályos rendelkezéstől eltérően nem kizárólagosan a szomszéd tűzszakaszon belüli haladás úthosszúságát maximálizálja, hanem lehetőséget ad az úthosszúság helyett az időtartam figyelembevételére is.
A 28. §-hoz
A hatályos szabályozás korlátozza azokat az eseteket, amikor csúszda, felvonó kiürítésre figyelembe vehető. A módosítás kibővíti a figyelembe vehető kivételek körét, amit a felvonók tűzhatás ellen védett telepítése, illetve a menekülésre is alkalmas, a gyakorlatban már alkalmazott csúszda tesz lehetővé.
A 29. §-hoz
A 28. alcím módosítása pontosítás, a menekülésben korlátozott személyek jelenlétével összefüggő tűzvédelmi elvárásokra utal.
A 30. §-hoz
Az (1) bekezdésben kibővülnek azok a lehetőségek, amelyekkel a menekülésben korlátozott személyek menekülése, kiürítése biztosítható, figyelembe véve egyes jellemző épülettípusok – pl. óvoda – gyakorlatban alkalmazott kialakítását.
A (2) bekezdés kibővíti a tűzvédelmi hatóság mozgásterét annak érdekében, hogy megfelelő rugalmassággal, a „helyszínre szabott” kialakítással az átmeneti védett tértől eltérő kialakítást is alkalmazni lehessen.
A 31. §-hoz
A módosítás bővíti a menekülési útvonalként figyelembe vehető, arra alkalmas épületrészek körét, figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat, valamint lehetővé teszi a menekülési útvonalon alkalmazott burkolatokkal szemben enyhébb követelmény támasztását, ha az épületben tűzoltó berendezést létesítenek, tekintettel annak tűzterjedést korlátozó hatására.
A 32. §-hoz
A rendelkezés azt a gyakran alkalmazott kialakítást veszi figyelembe, amikor a kétszárnyú ajtónak az egyik szárnyát reteszelten rögzítik, emiatt kiürítésre alkalmatlan állapotú lesz, továbbá azt a speciális esetet kezeli, amikor a rendeltetés miatt az ajtók belső nyithatósága nem alkalmazható, és egyedi mérlegelésre, a körülmények ismeretében egyedi megoldásokra van szükség a kiürítés, a menekítés biztosításához. A kiegészítés a használati előírások között jelenleg is szerepel, de ezt a kérdéskört a létesítés során is kezelni kell.
A 33. §-hoz
A lépcsőtérrel bővül a menekülési útvonal lehetséges kialakításainak köre, továbbá a fedett átriumban lévő lépcső alkalmazását egyszerűsíti az úthossz helyett a könnyebben megállapítható magasságkülönbség figyelembevételével.
A 34. §-hoz
A módosító rendelkezés kiegészítő, a tűzoltó beavatkozást elősegítő követelményt állapít meg arra az esetre, amikor a fokozott üzembiztonságú oltóberendezés jelenlétére alapozva csökkentik a szerkezetek tűzállóságát, vagy növelik a tűzszakaszméretet.
A 35. §-hoz
A kiegészítéssel egyértelműbbé válik a tűzcsapok elhelyezésének követelménye.
A 36. §-hoz
A fokozott üzembiztonságú oltóberendezés alkalmazásával elérhető jelentős könnyítéseket az oltóberendezésen túl a tűzoltósági beavatkozás feltételeinek erősítése teszi lehetővé, valamint biztosítható a sprinklerberendezés víztartályának oltóvízként való felhasználása, figyelembe véve a vízkivétel fizikai korlátjait és a sprinklertartály pinceszinti telepítésének előfordulási gyakoriságát.
A 37. §-hoz
Bővül annak lehetősége, hogy a szomszédos vagy egymáshoz közeli telephelyek esetén az oltóvízellátásról a telephelyek vezetői közösen gondoskodjanak.
A 38. §-hoz
A módosítás a követelményként megjelenített műszaki megoldások kivezetését szolgálja, és az elvárt biztonsági szintet fogalmazza meg.
A 39. §-hoz
Az (1) bekezdésben a NAK mértékadó kockázati osztályú, 150 m2-nél kisebb lakóépületek oltóvízellátására vonatkozó követelmények enyhítésre kerültek.
A (2) bekezdés további alternatívát biztosít az oltóvíz ellátásra vonatkozóan elvárt biztonsági szint teljesítésére. A kiegészítés lehetőséget ad az ipari, tárolási létesítményeknél eddig is igényként jelentkező oltóvízellátási megoldásra.
A (3) bekezdés megállapítja a hatályos jogszabály által eddig nem szabályozott, (3) bekezdés szerinti alternatív kialakítású oltóvízellátással szemben az elvárt biztonsági szintet, a tűzoltósági beavatkozás biztosítása céljából.
A 40. §-hoz
A hatályos rendelkezés módosítása (kiegészítése) a követelményként megjelenített műszaki megoldások kivezetését szolgálja, és az elvárt biztonsági szintet fogalmazza meg.
A 41. §-hoz
A módosítás az elvárt biztonsági szint pontosabb megfogalmazását eredményezi.
A 42. §-hoz
A módosítással csökken a füstelvezetésre kötelezett átriumok köre, figyelembe véve a kivételt képező átriumok kiterjedését.
A rendelkezés bővíti azon épületrészek körét, amelyekkel szemben a rendelet nem támaszt füstelvezetési kötelezettséget, figyelembe véve az épületrész nyitottságát, átszellőző jellegét.
A 43. §-hoz
A hatályos normaszöveg kiegészítésével figyelembe vehető a füstszakaszolásnak a tűzoltó berendezés hatékonyságára gyakorolt hatása.
A 44. §-hoz
A hatályos normaszöveg kiegészítése meghatározza azokat a vezetékszakaszokat, amelyek tűzhatás elleni védelmét nem kell biztosítani, tekintettel az elhelyezésből, a környezetből adódó védettségre.
A 45. §-hoz
Az új bekezdés felhívja a figyelmet a füstelvezető és légpótló nyílások hatékonyságát nem korlátozó környezet fontosságára.
A 46. §-hoz
A hatályos normaszöveg kiegészítése figyelembe veszi azt a körülményt, hogy a füstmentes lépcsőházhoz vagy előteréhez nem csak menekülési útvonal csatlakozhat, hanem meghatározott rendeltetésű egyéb helyiség is, amelyből a bejutó levegő el nem vezetése további veszélyt idézhet elő.
A 47. §-hoz
Az (1) bekezdés módosítása percben maximalizálja a vezetékrendszerek tűzhatás elleni védelmének mértékét, tekintettel arra, hogy 90 percnél hosszabb ideig tűzálló kábelrendszert nem gyártanak, továbbá megállapítja a védelem elvárt időtartamát abban az esetben, ha a jelen módosítással bevezetendő, fokozott üzembiztonságú oltóberendezést létesítenek.
A (2) bekezdés kiegészítése megállapítja a jelen módosítással bevezetendő, a létesítményen belüli nyomott oltóvízhálózat szivattyújára vonatkozó tápellátási követelményt, illetve pontosítja, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézményekben az épületből tűz esetén el nem távolítható betegek életben tartását biztosító berendezések is beletartoznak a tűzeseti fogyasztók körébe, emiatt tápellátásukat tűz esetén fenn kell tartani.
A 48. §-hoz
A hatályos normaszöveg kiegészítése megteremti annak a lehetőségét, hogy a nem norma szerinti villámvédelem kialakítására Tűzvédelmi Műszaki Irányelv is műszaki megoldást adhasson.
A 49. §-hoz
A menekülési jelek műemléki környezetben való elhelyezése esetén indokolt lehet a szokásos telepítési helyektől eltérő, de észlelhető pozícióban elhelyezni a jeleket.
Az 50. §-hoz
A módosítás egyértelműen szétválasztja a biztonsági jelek fajtáit a megvilágítás jellege szerint.
Az 51. §-hoz
A hatályos normaszöveg kiegészítése a kialakult gyakorlatnak és a vonatkozó műszaki követelményben foglaltaknak megfelelő jelölést, piktogramot írja elő.
Az 52. §-hoz
A módosítás a követelményként megjelenített műszaki megoldások kivezetését szolgálja, és az elvárt biztonsági szintet fogalmazza meg.
Az 53. §-hoz
A módosítás az azonosító jelölések elhagyását teszi lehetővé indokolt esetben (pl. műemléki környezetben), amennyiben az azonosítás megoldható más módon.
Az új rendelkezés a kialakult műszaki gyakorlatnak megfelelően szabályozza a tűzjelző központ akkumulátorának elvárt kapacitását, figyelembe véve az előzményszabályozást is.
Az 54. §-hoz
A módosítások a követelményként megjelenített műszaki megoldások kivezetését szolgálja, és az elvárt biztonsági szintet fogalmazza meg.
Az 55. §-hoz
Sprinklerberendezések tervezéséhez általánosan alkalmazott európai uniós szabvány ún. növelt megbízhatóságú kialakítást ír elő egyes sprinklerberendezésekre (ami nem azonos a rendelet által bevezetendő fokozott üzembiztonságú oltóberendezéssel). A növelt megbízhatóságot a szabvány korábbi kiadása a személyvédelmet ellátó sprinklerberendezések telepítésénél kérte számon, az érintett rendeltetések nevesítése nélkül. A kialakult tervezői gyakorlat figyelembevételével a rendelkezés azoknál a rendeltetéseknél írja elő ennek alkalmazását, amelyeknél az oltóberendezés megállapíthatóan személyvédelmi-életvédelmi funkciót lát el.
A tervezet bevezeti a fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezés fogalmát, amelynek alkalmazásához jelentős kedvezményeket (pl. tűzszakaszméret jelentős növelése, szerkezeti tűzállóság csökkentése) társít, tekintettel az oltóberendezés tűzterjedést korlátozó hatására és működési biztonságának megerősítésére. A rendelkezés meghatározza a berendezéssel szemben támasztott alapvető elvárásokat.
Az 56. §-hoz
A kiegészítés megteremti az OTSZ 175. § (1) bekezdés a) pontjával való tartalmi összhangját, illetve a módosítás a követelményként megjelenített műszaki megoldások kivezetését szolgálja, és az elvárt biztonsági szintet fogalmazza meg.
Az 57. §-hoz
Tartalmi összefüggés miatt az OTSZ 175. § (5) bekezdésének a 175. § (4) bekezdésébe történő beépítése indokolt.
Az 58. §-hoz
Az építési, kivitelezési tevékenység fokozott tűzveszéllyel jár egy olyan időszakban, amikor a tűzvédelmet biztosító megoldások még nem készültek el, vagy még nem működnek, emiatt szükséges a tűzvédelmi előírások betartására hangsúlyosan felhívni az érintettek figyelmét.
Az 59. §-hoz
A módosítással meghatározásra kerül az elsődleges, alapvető védelmi cél az éghető folyadékok tárolásával összefüggésben.
A 60. §-hoz
A jelen tervezet által bevezetendő, korlátlan tűzszakaszmérettel létesülő tárolási épület esetében a tűzterjedés korlátozása céljából éghető anyagoktól, tárgyaktól, termékektől mentes sávot kell létesíteni az épületen belül. Ennek a sávnak a szabadon tartását, vagyis a létesítéskori állapot megőrzését írja elő a módosítás (kiegészítés).
A 61. §-hoz
A kiegészítés pontosítja a rádióforgalmazást biztosító műszaki megoldás működtetéséért felelős személyek körét.
A 62. §-hoz
Az új rendelkezés beépítésének célja, hogy a létesítmény üzemeltetője minél korábban értesüljön a fellépő hibáról, és intézkedhessen annak elhárítása érdekében.
A 63. §-hoz
A 110. alcím módosítása az alcím rendelkezéseinek tartalmi megfogalmazásához igazodik.
A 64. §-hoz
A pontosítás a gyakorlatban alkalmazott módszerekre figyelemmel indokolt.
A 65. §-hoz
Az irányított égetés végzése visszaszorult, emiatt indokolatlan az égetéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség fenntartása. Azokban az esetekben, amikor a füstöléssel, lángolással járó tevékenység (pl. filmforgatás, fagy elleni védekezés stb.) téves tűzjelzésre okot adhat, indokolt a katasztrófavédelem előzetes értesítése, a téves jelzések kiszűrése céljából.
A 66. §-hoz
A kiegészítést a gázpalackok veszélyt jelentő használatának tilalma indokolja.
A 67. §-hoz
A módosítás azt a célt szolgálja, hogy önként telepített megoldás karbantartásának elmaradása ne idézzen elő késedelmet, hátrányt a menekülés, tűzjelzés, tűzoltás során. Ilyen lehet pl. egy önkéntes vállalás útján telepített, létesítményen belüli tűzcsap, amelynek karbantartás elmaradása okozta meghibásodása a tűz oltását jelentősen késleltetheti.
Törlésre kerül a hibák kijavítására tett intézkedéssel kapcsolatban meghatározott 15 napos határidő, és helyette a módosítás a hibák értékelését előíró, az OTSZ 251. § (1) bekezdésében foglaltakra utal, mely rendelkezés a hiba súlyosságától függő időn belüli intézkedést ír elő.
A 68. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy az időszakos felülvizsgálat, karbantartás keretében el lehessen végezni az üzemeltetői ellenőrzés feladatait, és ebben az esetben nincsen szükség az ellenőrzés önálló végrehajtására.
A 69. §-hoz
A rendelkezés hangsúlyozza a felülvizsgálatot, karbantartást végző személyek felelősségét a tűzoltóság indokolatlan kivonulását eredményező tűzátjelzések elkerülése, megelőzése vonatkozásában.
A 70. §-hoz
A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról vezetett tűzvédelmi üzemeltetési napló tartalmi követelményeinek feltüntetése nem indokolt, azokra vonatkozóan egyéb szakmai előírások tartalmaznak rendelkezéseket.
A 71. §-hoz
A módosítás a tűzjelző berendezés napi, személy által végrehajtandó ellenőrzés kiváltására ad lehetőséget abban az esetben, ha a berendezés állapotáról a távfelügyelet automatikus ellenőrző rendszer útján jelzést kap, és szükség szerint intézkedik.
A jelenleg havonta elvégzendő üzemeltetői ellenőrzés megszűnik, a kapcsolódó feladatok bekerülnek a háromhavonta végrehajtandó feladatok közé, ennek megfelelően módosul a rendelkezés.
A 72. §-hoz
A módosítás a követelményként megjelenített műszaki megoldások kivezetését szolgálja.
A 73. §-hoz
Megteremti annak lehetőségét, hogy a beruházói oldal szabad választása alapján a módosítás rendelkezései a már folyamatban lévő beruházások során is alkalmazhatóak legyenek.
A 74. §-hoz
Az OTSZ új 1. melléklete vonatkozásában:
Az 1. táblázat módosításával a szigorúbb követelményekkel járó KK kockázati osztályt a továbbiakban nem kell abban az esetben alkalmazni, amikor a helyiség befogadóképessége meghaladja ugyan a 300 főt, de nem alakul ki pánikveszélyt előidéző létszámsűrűség. A 2. táblázatból kikerül a hatályos jogszabály szerinti, enyhébb kockázati osztályt eredményező létszámkorlát a nem menthető személyek jelenléte esetén, de a kedvezmény megmarad, a továbbiakban a 40. § (5) bekezdése fogja tartalmazni, az óvoda és bölcsőde közös elhelyezését megengedő 38. § (9) bekezdéséhez hasonló megfogalmazással. A 3. táblázat módosítása pontosítja az AK kockázati osztályt eredményező anyagtárolással kapcsolatban a besorolást, figyelembe véve azt, hogy a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag passzív tárolása nem azonos kockázatot képvisel a kizárólag nem éghető, illetve nem tűzveszélyes anyagok tárolásával, emiatt a szigorúbb kockázati osztályoknál bevezetett lehetőség – az eggyel enyhébb kockázati osztály alkalmazása – nem indokolt. A 4. táblázat módosítását az „önállóan menekülésre képes személyek” fogalom pontosítása indokolja.
Az OTSZ új 2. melléklete vonatkozásában:
Az építményszerkezetek tűzvédelmi teljesítménykövetelményeit tartalmazó 1. táblázat differenciáltabban tartalmazza a legelső szint lefedését biztosító szerkezeteket a tűz veszélyeztető hatásainak fokozottabb figyelembevételével. Az AK mértékadó kockázati osztály esetén az 1–2 szintszámú és a 3 szintszámú épületek jelenleg kis mértékben eltérő követelményeit az új táblázat összevontan tartalmazza, így egyszerűsítve a követelmények megállapítását. A magas- és lapostetőkre vonatkozó tűzvédelmiosztály-követelményeket a melléklet új 2. és 3. táblázata fogja tartalmazni, áttekinthetőbb formában és egyes esetekben a követelmények enyhítése mellett.
Az OTSZ új 18. melléklete vonatkozásában:
A mellékletet képező 1. táblázat módosításával több műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzésének gyakorisága csökken 1 hónapról 3 hónapra, illetve a táblázat tartalmazni fogja a tűzjelző berendezés személy által végzendő napi ellenőrzésének kiváltását az automatikus ellenőrző rendszer használata esetére.
Az OTSZ 3. mellékletének módosításához:
A táblázatokban az elavult, már nem használatos kifejezések törlésére kerül sor.
Az OTSZ 5. mellékletének módosításához:
Az ipari, mezőgazdasági és tárolási rendeltetések esetében a tűzszakaszméret jelentős növelésének lehetőségét tartalmazzák a táblázatok, illetve az AK és a KK kockázati osztályhoz tartozó tűzszakaszméretek egységesítése történik meg, ami a KK kockázati osztály esetén jelentős méretnövelést eredményez.
Az OTSZ 7. mellékletének módosításához:
A kiürítési útvonal hosszúságának, illetve a kiürítési időnek a növelését teszi lehetővé az új 1. és 4. táblázat, a hatályos táblázathoz viszonyítva egyszerűbb és átláthatóbb formában. A növelés mértéke meghaladja a hatályos táblázat szerint számított értékeket, amit a kiürítést befolyásoló körülmények differenciáltabb figyelembe vétele tesz lehetővé.
Az OTSZ 9. mellékletének módosításához:
A táblázat kiegészül a módosítással bevezetendő, menekülési utat képező lépcsőtér hő- és füstelvezetésének követelményével.
Az OTSZ 11. mellékletének módosításához:
A táblázatban pontosításra kerül a követelménnyel érintett szivattyú jellege, figyelembe véve a külső és a belső oltóvízellátást biztosító szivattyúk differenciáltabb megjelenítését az OTSZ-ben.
A 75. §-hoz
A szövegcserés módosítások részben nyelvtani megfogalmazást pontosítanak, illetve a szakmailag megfelelőbb, a műszaki gyakorlatban jelenleg használatos, az Európai Unióban közzétett szabványok gyakorlatához igazodó kifejezések használatát vezetik be, valamint szakmai követelményeket differenciáltabban fogalmaznak meg. Egyes követelmények - enyhítésre irányuló - változása is megoldható szövegcserés módosítással (pl. a tűzjelző berendezés havonta elvégzendő üzemeltetői ellenőrzése beépül a háromhavonta végrehajtandó ellenőrzés feladatai közé, vagy a kazánhelyiség tűzgátló elválasztása a jelenleginél magasabb teljesítmény esetén lesz követelmény).
A 76. §-hoz
Az OTSZ több rendelkezésének hatályon kívül helyezése a követelményként megjelenített műszaki megoldások kivezetését szolgálja, és az elvárt biztonsági szintet fogalmazza meg. Egyes hatályon kívül helyező rendelkezések pontosító jellegűek, továbbá idejétmúlt, már nem használatos kifejezéseket törölnek.
Egyes hatályon kívül helyezett szövegrészekkel valamely rendelkezés logikailag megfelelőbb környezetbe illeszthető, így például a 190. § (6) bekezdésében a „függőleges síkja” szövegrész hatályon kívül helyezésével a szakmailag indokolt távolságon belül lesz tiltott a füstkötényfal környezetében a tárolás, ezáltal növekszik a tárolásra szolgáló alapterület és térfogat. A 277. § (1) bekezdésének módosítását („ha jogszabály másként nem rendelkezik,” szövegrész hatályon kívül helyezése) villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának kialakult, az OTSZ által előírt gyakorlatának és gyakoriságának fenntartása, az esetleges további szigorítás elkerülése indokolja.
A 77. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 78. §-hoz
Az OTSZ-t mint műszaki tartalmú jogszabálytervezetet az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet alapján az Európai Bizottság felé előzetesen be kell jelenteni. A bejelentéshez – a bejelentéstől számítva – három hónapos véleményezési időszak kapcsolódik, amelynek lejáratáig a tervezet nem fogadható el.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás