8/2022. (IV. 29.) MvM rendelet indokolás
8/2022. (IV. 29.) MvM rendelet indokolás
az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint védettségének módosításáról szóló 8/2022. (IV. 29.) MvM rendelethez
2022.05.07.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogszabályhoz tartozó indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
1. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) és végrehajtási rendelete, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) meghatározza a védetté nyilvánításra és a védettség megszüntetésére vonatkozó eljárás rendjét. A rendeletben szereplő műemléki védésre és törlésre javasolt helyszínek mindegyikére készült szakértői alátámasztó vélemény, a helyszíneket a szakértők ténylegesen megismerték, az egyes műemléki elemek mellett annak szűkebb vagy tágabb környezetének áttekintése is megtörtént, ebből kifolyólag a szakértői dokumentációban műemléki védelem további kiterjesztésének vagy a megőrzéshez szükséges javaslatok is megfogalmazódtak. A védetté nyilvánítás, a módosítás vagy a törlés eseteire szóló rendelkezéseket szakértői vélemény részeként az Övr. 14. §-ában meghatározott értékmeghatározó szakértői dokumentációk támasztják alá, kötelező tartalmi elemek figyelembevételével, a megőrzés lényegi céljával.
– Budapest XIII. kerület 27424/2 helyrajzi számú, Kartács utca 20. szám alatti ingatlanon lévő, 1923-ban emelt utcafronti lakóház építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, beépített történeti berendezéseinek megőrzése. A lakóházrész egyike a 20. század első felére jellemző magyarországi polgári lakáskultúra legintaktabb állapotban fennmaradt példájának, számos alkotóelemmel, tartozékkal, műtárggyal.
– Budapest XXI. kerület 210001 helyrajzi számú ingatlanon álló, ún. Kvassay-zsilip ipari és lakóépület egységének egyes kiemelkedő épületeinek történeti és építészeti értékeinek megőrzése: a Zsilipkezelő épület, egykori szolgálati épületeiként a Cementkísérleti és Anyagvizsgáló Állomás épülete, az egykori Kettős zsilipőrház épülete, az egykori Zsilipmesteri épület és a lakóházak körüli épített kerítés.
– A mezőhegyesi történelmi ménesbirtokhoz tartozó, Kamarás puszta 20-as major, azaz Mezőhegyes 0441/4 helyrajzi számú ingatlanon álló, ún. nagy istálló és fedeztető istálló épületeinek történeti, gazdaságtörténeti, építészeti értékei megőrzése.
– Sopron 373 helyrajzi számú, Ógabona tér 28/A szám alatti, 1781-ben épült lakóház középkori, barokk és 19. századi részleteinek, történeti és építészeti értékeinek megőrzése.
– Cserkeszőlő 0265/4 helyrajzi számú, Tópart út 7. szám alatti, 19. század végén épült, majd 1920 körül neoklasszicista-romantikus stílusban átépített egykori Szinyei Merse-kúria épületének, a borház és borospince megőrzése.
– Kengyel 1402/2 helyrajzi számú, Malom u. 8. szám alatti, a Baghy család sírkápolnája építészeti értékeinek megőrzése.
– Aszód 523 helyrajzi számú, Szőlő utca 11. szám alatti, Podmaniczky-család által építtetett pince és a felette álló, 20. század elején épült Micsinay-kúria, valamint az egykori cselédház épületegyüttesének megőrzése.
– A „Biatorbágyi viadukt” műtárgyegyüttese, mely a Biatorbágy 9278/2, 9279, 9280, 9283, 9285/1 és 087/16 helyrajzi számú ingatlanokon 1883–1884-ben és 1894-ben épült, ún. Biatorbágyi vasúti viadukt-pár és műtárgyai ipar- és vasúttörténeti értékeinek megőrzése.
– Tapolca 2789 és 2793/1 helyrajzi számú, Deák Ferenc utca 7–11. szám alatti ingatlanon lévő, ún. Lessner-borpince építészeti értékeinek megőrzése, megmaradt borászati berendezései védelme.
A helyszínek közül két esetben kerül sor felépítményi védelemre (Kvassay-zsilip ipari és lakóépület, Lessner-borpince), tekintettel arra, hogy az érintett ingatlanokon műemléki értékkel nem bíró épületek is állnak, vagy az ingatlan nagy kiterjedésű, több művelési ágba sorolt. A többi helyszínen az egyedileg védett építmény a hozzá tartozó földrészlettel, a földrészlet ingatlan-nyilvántartásban jelölt nagyságával együtt, mint műemléki ingatlan védelme valósul meg.
A mezőhegyesi Kamaráspuszta, Huszi major védettségének előkészítő eljárásában több szakértői vélemény is készült, melyek javasolták a mezőhegyes történeti ménesbirtok átfogó felújítási-helyreállítási program, koncepció mellett a számos egyedileg védett műemlék műszaki állapotát magasabb szintre emelni. Javaslat fogalmazódott meg a műemléki védelem területi szintű kiterjesztésére, nemzetközi mértékű potenciáljára és egyfajta táji örökségvédelem megalkotására, mely a kultúrtáj vagy történeti táj jellemzőit a tájhasználat és a lótenyésztés hagyományával együttesen kifejezve védi.
2. A rendelet 8 db, korábban már védett műemlék helyszínére vonatkozóan tesz ingatlan-nyilvántartási feljegyzést is érintő pontosító rendelkezést. Ezek a műemléki védelem kiterjedését érintik, az egyes elemek földrajzi kiterjedésére vagy értékei meghatározására vonatkoznak, ezért olyan adatváltozásokat neveznek meg a védelem fenntartása mellett, amely a jogalkotási követelményeknek megfelelően rendeleti kiigazítást igénylőek:
– Fertőszentmiklós, Szent István utcában található Mária-szobor telekalakításokat követő ingatlanainak újbóli meghatározása.
– Debrecen, Luther utca környezetében az ún. Zsuzsi Erdei Vasút építményegyüttesének telekalakítás után kialakult ingatlanainak újbóli meghatározása.
– Jászberény 7612/2 helyrajzi számú, Kun u. 2. szám alatti, nép jellegű lakóház telekalakítást követő ingatlanának újbóli meghatározása.
– Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 22. szám alatti, 19782 helyrajzi számú ingatlanon lévő lakóépület, ún. Wimmer-ház műemléki védettségének lehatárolása, a védendő elemek meghatározása.
– Esztergom, Berényi Zsigmond u. 4. szám alatti, 16300 helyrajzi számú ingatlanon álló, a lakóépület műemléki védettségének lehatárolása, a védendő elemek meghatározása.
– Visegrád 190 helyrajzi számú ingatlanon található Római őrtorony telekalakítást követő ingatlanának újbóli meghatározása.
– Nagyberki volt Vigyázó-kastély épületének és parkjának telekalakítás után kialakult ingatlanának újbóli meghatározása.
– Ganna, Fő u. 37. szám alatti római katolikus plébániaház telekalakítás után kialakult ingatlanának újbóli meghatározása.
A műemléki védelem elrendelése mellett a védett elemek műemléki környezetének rendeletben történő, helyrajzi számok szerinti kijelölése csak olyan esetben szükséges, ahol az Övr. általános műemléki környezeti megjelölése nem biztosítaná az egyedi védelem alá került építmény védövezete szerinti fenntartását. Jelen rendeletben az Övr. 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti általános műemléki környezet meghatározása a védett érték területi integritásának biztosítására túlnyomórészt elegendő jogi eszköz. A „Biatorbágyi viadukt” műtárgyegyüttese és a mezőhegyesi 20-as major esetében eltérést specializálni kijelöléssel lehetett. A viadukt védésénél a telekmorfológia és a táji adottságok okán a kijelöléssel lehetett ésszerűsíteni a műemléki környezeti kiterjedést, csökkentve ezáltal az érintett helyrajzi számok számát. A mezőhegyesi majornál a major elemeinek tájképi megjelenésének biztosítása mellett a rendelet nem vonja be műemléki környezetbe a szomszédos, nagy kiterjedésű külterületi szántóföldeket. A debreceni, ún. Zsuzsi Erdei Vasút építményegyüttesnek és a jászberényi nép jellegű lakóháznak telekalakítását követő ingatlana műemléki környezetére vonatkozó kijelölés pontosítása történt meg.
3. A rendelet 7 helyszínen a védelem részleges vagy teljes megszüntetésére tesz javaslatot:
A Kötv. 35. § (2) bekezdése szerint, továbbá az Övr. 11., 12., 14., 16/A. és 17. §-ában meghatározott eljárásrend alapján a védettség megszüntetésére irányuló eljárásra a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ezért a védettség megszüntetéséről is a Miniszterelnökséget vezető miniszter dönt. A rendelet előkészítése során megtörtént a műemléki érték fennállásának ellenőrzése, melyet a kirendelt szakértő értékmeghatározó szakértői vizsgálatban rögzített. A szakértő minden esetben helyszíni vizsgálat során győződik meg arról, hogy az ingatlanok a műemlék jelleg lényegét adó tényleges állapot szerint műemléki érték összességével, azaz a korábban megállapított és a szakanyagokban rögzített építészeti és egyéb történeti (tudományos) értékekkel bírnak-e. Amennyiben többnyire az évtizedek során bekövetkezett teljes értékvesztés ténye igazolt, a törlést el kell rendelni. Az indokolatlanul fennálló védettségek megszüntetése a tulajdonosok adminisztratív terheit csökkenti, egyúttal a jogbiztonságot növeli. A jelen rendelettel a műemléki védettség megszüntetésére azért kerül sor, mert a műemlék építmény állapotában lényeges és visszafordíthatatlan változás következett be.
– Budapest III. kerület 23779/7 helyrajzi számú ingatlanon állt Vöcsök II. csónakház építményének védelme szűnik meg, mert az építményt lebontották. A védettség keletkezése óta az eredetileg védett 23779/4 helyrajzi számú telket megosztották, a csónakház a telekosztást követően a lebontásig az ingatlan-nyilvántartás szerint a 23779/7-es helyrajzi számú ingatlanon állt.
– Verseg 15/6 helyrajzi számú, József Attila utca 13. szám alatti, ún. Zoltán-kúria műemléki védelme szűnik meg, mert az eredetileg műemléki védelmet kapott klasszicista stílusú portikusz mint épületrész a mögé épített jellegtelen épülettel együtt nem reprezentálja a 19. századi kúriaépítészetet, megjelenésében nem képvisel országos kiemelkedő értéket.
– Devecser 625 helyrajzi számú, Széchenyi utca 7. szám alatti, ún. régi cselédház műemléki védelme szűnik meg, mert a műemléki védelem alapját képező értékei megsemmisültek.
– Cseszneken, az Esterházy-majorság épületegyütteséhez tartozó két ingatlan műemléki védelme szűnik meg: a külterület 044/3 helyrajzi számú ingatlanon álló istálló épület a műemléki védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, valamint a külterület 044/4 helyrajzi számú „kivett út” megjelölésű ingatlanon telekalakítás következtében védett érték nem található.
– Nemesvita 195 helyrajzi számú, Petőfi Sándor u. 7. szám alatti parasztház műemléki védelme szűnik meg, mert a műemléki védelem alapját képező értékei megsemmisültek.
– Tihany 174 helyrajzi számú, Árpád utca 2. szám alatti ingatlanon álló, eredetileg lakóház műemléki védettsége szűnik meg, mert nagymértékű átalakítások következtében a védelem alapját képező műemléki értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
– Veszprém 842 helyrajzi számú, Csatár utca 7. szám alatti parasztház műemléki védettsége szűnik meg, mert az épületet lebontották.
Mind a műemléki érték teljes elpusztulása vagy értékvesztése, mind a telekalakítás eredményezheti azt az állapotot, hogy korábban védetté nyilvánított építmény, illetve ingatlan már nem rendelkezik műemléki értékkel.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás