2022. évi LXXXI. törvény indokolás
2022. évi LXXXI. törvény indokolás
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023. évi egységes költségvetéséről szóló 2022. évi LXXXI. törvényhez
2023.01.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi. A Hatóság önálló szabályozó szerv.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 134. § (1) bekezdése pontosította a gazdálkodás kereteit. Kiemelendő a vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásának fordulata.
Az Mttv. 134. § (2)–(3) bekezdései alapján, a Hatóság egységes költségvetését – mely tartalmazza a Hatóság, a Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) költségvetését – az Országgyűlés önálló törvényben fogadja el. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága – a Hatóság Elnöke által a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján – a tárgyévet megelőző év október 31-ig nyújtja be az Országgyűlésnek.
A Médiatanács az Mttv. alapján működő szervezet, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik. A Médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, költségvetését a Hatóság egységes költségvetésének részeként hagyja jóvá az Országgyűlés.
Az egységes költségvetés tartalmazza továbbá a média területét érintő Médiatanács kezelésében lévő kiadási és bevételi előirányzatokat is.
Az Alap az Mttv. 136. § (6) bekezdése szerint önálló jogi személy, melynek kezelője a Médiatanács. Az Alap éves költségvetését a Hatóság egységes költségvetésének mellékleteként az Országgyűlés hagyja jóvá.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság költségvetése
KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK
1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
Tervjavaslat: 13 470,0 millió Ft
A Hatóság köztisztviselőinek illetménye a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény szerinti közszolgálati jogviszony alapján, valamint elnöki döntés figyelembevételével került meghatározásra. Az előző évi tervhez hasonlóan, a személyi juttatások legjelentősebb elemét a törvény szerinti illetmények, munkabérek jogcím jelenti.
A személyhez kapcsolódó térítések, juttatások és ezek vonzataként jelentkező járulékok az érvényes jogszabályoknak, valamint Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvénynek megfelelően kerültek a költségvetési tervjavaslatba.
A terv 750 fős létszámmal készült, ami az előző évi 710 fővel tervezett létszámhoz képest 40 fős bővülést jelent. A létszámemelés indoka, hogy a feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében végrehajtott szervezeti változások, egyes feladatok súlypontjának megerősítése, kiemelése, és az ezzel összefüggő új, illetve többletfeladatok – különösen a gyermekvédelem, a szakmai önszabályozói szervezetek közötti társszabályozói együttműködések, a szakemberképzést, a szakmai utánpótlás biztosítását szolgáló felsőoktatási együttműködések területén – szükségessé teszik a költségvetési létszám növelését.
Foglalkoztatottak személyi juttatásai
Tervjavaslat: 13 220,4 millió Ft
A foglalkoztatottak személyi juttatásai 13 220,4 millió Ft-ot tesznek ki, amelynek a 71,2%-át (9 413,3 millió Ft) a törvény szerinti illetmények, munkabérek adják.
A terv 3 havi jutalommal számol, amely teljesítményértékeléshez van kötve. A Hatóságnál félévente teljesítményértékelés történik, a Hatóság speciális feladataival összhangban. A Hatóság – mint önálló szabályozó szerv – elnöke saját hatáskörben jogosult az Mttv. 110/A. §-a szerint megállapítani a Hatóságnál dolgozó köztisztviselőkre vonatkozó (vezetők és beosztottak egyaránt) személyzeti és bérpolitikát. A teljesítményértékelési rendszerben meghatározott szempontok szerint végzett értékelés alapján, minden munkavállaló évente maximum 3 havi bérének megfelelő teljesítménybérben részesülhet. Ez összegszerűen a normatív jutalmak soron jelenik meg, mint a második legnagyobb jogcím az előirányzaton belül (2 473,3 millió Ft).
Céljuttatásra szánt kiadással 2023-ban nem tervez a Hatóság. A végkielégítési kiadások tervszáma az előző évivel azonos mértékben került megtervezésre, a Hatóság erre a célra 30,0 millió Ft-ot tervez. A szolgálati elismerés és törzsgárda jogcím tervszáma kismértékű emelkedést mutat, a beállított tervszám 185,0 millió Ft. A béren kívüli juttatások soron a korábbi évekhez hasonlóan jelentős összeg látható, 607,2 millió Ft. A foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai soron (pl. betegszabadság idejére eső díjazás, önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetés) 439,3 millió Ft került a tervbe. Egyéb költségtérítésekre, támogatásokra 72,3 millió Ft-ot tervez a Hatóság.
Külső személyi juttatások
Tervjavaslat: 249,6 millió Ft
A külső személyi juttatások előirányzata biztosít fedezetet a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem saját foglalkoztatottaknak fizetett díjazások kiadásaira, valamint a reprezentációs kiadásokra.
2. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
Tervjavaslat: 1 980,0 millió Ft
A munkaadókat terhelő járulékok a 2023. évre érvényes járulékkulcsokkal kerültek megtervezésre. A szociális hozzájárulási adó mértéke 2022. január 1-től 15,5%-ról 13,0%-ra csökkent, így a 2023. évi tervezet is ezzel az értékkel számol. A munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó nem változott, mértéke 15,0%.
3. DOLOGI KIADÁSOK
Tervjavaslat: 27 750,0 millió Ft
A dologi kiadások tervjavaslata a várható feladatok ellátásához szükséges erőforrások számszerűsítése mellett, a 2022. első félévi tény adatok, a 2022. második félévében várható teljesítések, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022. évi egységes költségvetéséről szóló 2021. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 2022. évi törvény) szerinti előirányzat alapján került összeállításra. A dologi kiadások főösszege a 2022. évi törvény szerinti előirányzat összegénél 11 550,0 millió Ft-tal, azaz 71,3%-kal magasabb. A kiemelkedő többlet magyarázata elsődlegesen az Adattörlő alkalmazás működtetése kapcsán több jogcímen tervezett, összesen 10 000,0 millió Ft kiadás, további többlet jelentkezik a növekvő üzemeltetési kiadásokhoz, közüzemi díjakhoz kapcsolódóan.
A Hatóság 2021. második felében egy új, nem hatósági hatáskörében végzendő közfeladat ellátását kezdte meg az Adattörlő alkalmazás térítésmentes biztosításával az Mttv. 184. § (2) bekezdés d) pontja, valamint az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján.
Ezen – tartós adathordozón tárolt – adatok védelme érdekében, 2021 decemberétől a Hatóság együttműködésben Budapest Főváros Kormányhivatalával (a továbbiakban: BFKH), ingyenes, végleges adattörlési szolgáltatást nyújt a fogyasztók számára. A szükséges forrás központi költségvetésből történő biztosítására a Hatóság közszolgáltatási szerződést kötött a BFKH-val.
Annak érdekében, hogy a Hatóság a jogszabályban meghatározott feladatát teljes körűen és magas színvonalon el tudja látni, 2021-ben szerződést kötött az Antenna Hungária Zrt.-vel az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételének biztosítása, végfelhasználói támogatás nyújtása, az alkalmazás üzemeltetéséhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátása és az alkalmazás használatához szükséges adattörlő címkék és címkeadatok biztosítása tárgyban. A 2023-ra tervezett kiadások a dologi kiadásokon belül több jogcímen jelennek meg.
Készletbeszerzés
Tervjavaslat: 466,4 millió Ft
Ezen a tételen a szakmai anyagok (könyv, folyóirat, informatikai és mérési célú eszközök, amelyek legfeljebb egy évig szolgálják a tevékenységet), valamint üzemeltetési anyagok (papír, irodaszer, nyomtatvány, hajtóanyag, valamint egyéb üzemeltetési anyagok) kerültek megtervezésre. A 2023. évi előirányzat 236,4 millió Ft-tal haladja meg a megelőző évi terv értékét, a többlet az Adattörlő alkalmazás működtetéséhez szükséges címke előállításhoz (166,5 millió Ft), és a hajtó- és kenőanyag-beszerzés magasabb terv értékéhez kapcsolódik.
Kommunikációs szolgáltatások
Tervjavaslat: 3 145,0 millió Ft
Ez a jogcím biztosít fedezetet az informatikai szolgáltatásokra (számítógépes rendszerek tervezése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, továbbá szoftverek készítése, módosítása, informatikai eszközök bérlése, karbantartása, valamint az adatátviteli célú távközlési díjak és egyéb informatikai szolgáltatások) és az egyéb kommunikációs szolgáltatások költségeire.
Informatikai szolgáltatások igénybevételére 3 100,0 millió Ft-ot tervez a Hatóság. Az összeg nagyságrendileg megegyezik a 2022. évi előirányzattal.
Az egyéb kommunikációs szolgáltatások soron a vezetékes és mobil távközlési díjak, a műsorvételi és műsorközlési jogdíjak kerültek megtervezésre, 45,0 millió Ft összegben.
Szolgáltatási kiadások
Tervjavaslat: 12 628,7 millió Ft
A dologi kiadások legjelentősebb előirányzata a szolgáltatási kiadások.
A közüzemi díjak előző évi terv értéket 149,1 millió Ft-tal meghaladó sorát nemcsak a növekvő energiaárak magyarázzák, hanem az új EMC mérőkamra és szerverközpont (a továbbiakban: EMC épület) kiemelt beruházási projekt eredményeként létrejövő épület energiakiadása is tervezésre került, mintegy 83,7 millió Ft értékben.
A bérleti és lízingdíjak 460,0 millió Ft-os összege is nagy növekedést mutat az előző évi terv értékhez képest, amelynek magyarázata a megnövekedett munkavállalói létszám bérelt irodákba történő elhelyezése.
Jelentős kiadási tétel a tárgyi eszközökön, készleteken (az informatikai eszközök kivételével) végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások költsége (560 millió Ft), mint például az ingatlanok, járművek és a műszerek karbantartási kiadásai.
Kiemelkedő mértékben növekedtek a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások (tanulmányok, tanácsadás, jogi kiadások, egyéb szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások) kiadásai. A 2023. évi előirányzat 9 097,5 millió Ft összegben került megtervezésre, amely az előző évi terv értéket 8 117,5 millió Ft-tal haladja meg. A növekmény magyarázatául elsődlegesen az Adattörlő alkalmazás kapcsán tervezett 7 707,5 millió Ft-os rendszerüzemeltetési díj jelölhető meg.
Szintén jelentős tétel az egyéb szolgáltatások költsége 2 172,1 millió Ft értékben. Ezen jogcím meghatározó eleme a mérésügyi- és ingatlan üzemeltetési kiadások, valamint a takarítási kiadások, de itt kerülnek elszámolásra a pénzügyi tevékenységhez kapcsolódó banki költségek, tranzakciós díjak, továbbá a biztosítások is. Az előző évinél 332,1 millió Ft-tal magasabb tervérték magyarázata elsősorban az, hogy a 2023-as évtől az EMC épület üzemeltetésével, takarításával kapcsolatos kiadások is tervezésre kerültek 319,2 millió Ft összeggel.
Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások
Tervjavaslat: 430,0 millió Ft
A jogcímen belül a kiküldetések kiadásai mintegy 31,4%-ot (135,0 millió Ft) képviselnek, s ezen belül pedig a külföldi kiküldetések 96,3%-ot tesznek ki, amelyek valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadást, így különösen az utazási- és szállásköltségeket, az elszámolható élelmezési, utasbiztosítási stb. kiadásokat, a saját személygépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségtérítést tartalmazzák.
A reklám- és propaganda kiadások (68,6%) között kerülnek elszámolásra a Hatóság tevékenységét bemutató, népszerűsítő, és egyéb ismeretterjesztő célokat szolgáló reklám- és marketing anyagok, valamint hirdetések, közvélemény kutatási, médiafigyelési- és médiaelemzési szolgáltatások költségei. Ennek tervszáma 295,0 millió Ft.
Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások
Tervjavaslat: 11 079,9 millió Ft
Ezen a rovaton kell elszámolni a működési célú, előzetesen felszámított áfát, a fizetendő áfát, a kamat kiadásokat, az egyéb pénzügyi műveletek kiadásait (ideértve az év közbeni valutakészletek, valamint a devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamveszteséget, és a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséghez kapcsolódó realizált árfolyamveszteséget).
E költségvetési sor legjelentősebb tételei az áfa kiadások, összesen 11 000,9 millió Ft értékben, ami a teljes előirányzat 99,3%-a. A 2023. évi terv érték 2 435,5 millió Ft-tal haladja meg a megelőző évi áfa kiadásokat, melynek magyarázata elsősorban az előzetesen felszámított áfa sor növekedése a növekvő dologi kiadások miatt, ezen belül is elsődlegesen az Adattörlő alkalmazás kiadásainak áfa vonzata 2 126,0 millió Ft értékben.
Itt került megtervezésre az egyéb dologi kiadások tétele is 79,0 millió Ft értékben. Ez a jogcím magában foglalja a tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerülő adó- (áfa nélkül), vám-, illeték- és más adójellegű befizetéseket, a kötelező jellegű díjakat (pl. úthasználati díjat, a járművek műszaki vizsgáztatásának díját), közbeszerzési díjakat. Fedezetet biztosít a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokra (pl. kötbér, jótállás, késedelmi kamat).
4. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK
Tervjavaslat: 10 520,0 millió Ft
Ez az előirányzat magában foglalja a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő kiadásokat (tagdíjak), valamint a működési célú támogatásokat. A jogcímnek a tervszáma elmarad az előző évi értéktől, amely 2022. évre tartalékképzést is tartalmazott 4 220,0 millió Ft értékben. Ugyanakkor változatlanul tartalmazza a Hatóságnak a saját bevételek fel nem használt részéből kigazdálkodott előző évvel azonos összegű működési támogatását az Alap részére (10 000,0 millió Ft).
Nemzetközi kötelezettségek
Tervjavaslat: 20,0 millió Ft
Ezen a rovaton kell elszámolni a nemzetközi szervezetekben történő részvétel után fizetendő tagsági díjakat.
Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre
Tervjavaslat: 340,0 millió Ft
Az egyéb működési célú kiadásokon belül, az államháztartáson belüli támogatásra 340,0 millió Ft-ot tartalmaz a tervjavaslat, ami meghaladja az előző évi értéket, mivel a Hatóság 2023-ban tervezetten nagyobb szerepet kíván vállalni a felsőoktatási együttműködések területén.
Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre
Tervjavaslat: 10 160,0 millió Ft
Az előirányzat az együttműködési megállapodásokon alapuló működési célú támogatások mellett, tartalmazza az Alap részére nyújtandó támogatást is. Ezt az összeget (10 000,0 millió Ft) az Alap közérdekű célra, a műsorszórás költségeinek finanszírozására használhatja fel.
5. BERUHÁZÁSOK
Tervjavaslat: 4 860,0 millió Ft
A beruházási kiadások tervjavaslata a 2023. évben várható feladatok mellett a 2022. első félévi tény adatok, a várható teljesítések és a 2022. évi törvény szerinti előirányzatok figyelembe vételével került kialakításra.
Ez az előirányzat a 2022. évi tervhez képest 760,0 millió Ft növekedést tartalmaz, a 2023. évben folytatódnak a mérésügyi és informatikai fejlesztések, valamint lecserélésre kerül az elöregedett intézményi és mérőgépjárművek jelentős része.
Immateriális javak beszerzése, létesítése
Tervjavaslat: 560,0 millió Ft
Az immateriális javak beszerzése, létesítése terv soron az új szoftverek licenc,- használati- és tulajdonjogára fizetendő összegek szerepelnek.
A jogcímcsoport egyik jelentős eleme a mérési célú szoftverek beszerzésére tervezett 200,0 millió Ft. Ezen a soron kell elszámolni azokat a mérési célú szoftvereket, amelyeket a Hatóság használati joggal vesz meg.
A szoftverek, licencek beszerzésére tervezett 360,0 millió Ft azokra a tételekre nyújt fedezetet, amelyek biztosítják a folyamatos működést.
Informatikai eszközök beszerzése, létesítése
Tervjavaslat: 900,0 millió Ft
Az informatikai eszközök 2023. évi terve a Hatóságnak a számítástechnikai eszközök vásárlására irányuló igényeit tartalmazza.
Ezen jogcím kerete teszi lehetővé az informatikai rendszerek működtetéséhez szükséges tűzfal rendszer folyamatos fejlesztését, központi switch beszerzéseket, a munkaállomások színvonalának fenntartását biztosító beszerzéseket, valamint a speciális feladatokat ellátó IT eszközök megvásárlását.
Az előző évi tervet kismértékben haladja meg a 2023. évi tervszám.
Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése
Tervjavaslat: 2 495,0 millió Ft
Az egyéb tárgyi eszköz beszerzésekre tervezett összeg fedezetet nyújt az Infokommunikációs Erőforrások Divízió által koordinált műszervásárlásokra és mérőhelyek kialakítására, az elavult, elhasználódott műszerek cseréjére, továbbá új technológiájú berendezések, valamint új szolgáltatások mérésére alkalmas műszerek beszerzésére. A két jogcímre (műszerek vásárlása, mérőhelyek kialakítása) együttesen 1 100,0 millió Ft került betervezésre.
További nagyobb összegű tervsor az intézményi gépjármű vásárlását biztosító 945,0 millió Ft-os keret, ami az elöregedett és magas futásteljesítményű személygépjárművek cseréjére nyújt fedezetet, valamint a 300,0 millió Ft-os keretet tartalmazó, felügyeleti mérőgépjármű beszerzésére vonatkozó tervtétel. Ez utóbbi teszi lehetővé a meglévő mérőgépjárművek cseréjét, ugyanis a polgári és a nem polgári (HM, BM) mérési kapacitásigény növekedése felgyorsította a használatban levő mérőautók elöregedését, így csak folyamatos fejlesztéssel, beruházással lehet eleget tenni a kor követelményeinek való megfelelésnek.
Beruházási célú előzetesen felszámított áfa
Tervjavaslat: 905,0 millió Ft
A beruházási áfa a 2023-ra érvényes 27,0%-os kulccsal került a tervbe.
6. FELÚJÍTÁSOK
Tervjavaslat: 20,0 millió Ft
Felújításokra 20,0 millió Ft-ot tervez a Hatóság.
Ingatlanok felújítása
Tervjavaslat: 15,7 millió Ft
Az előirányzat tartalmazza az ingatlanok értékét növelő felújítások kiadásait, a 2023. évi tervérték 15,7 millió Ft.
Felújítási célú előzetesen felszámított áfa
Tervjavaslat: 4,3 millió Ft
A felújítási áfa a 2023-as évre érvényes 27,0%-os kulccsal került megtervezésre.
KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK
1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL
Tervjavaslat: 12 855,0 millió Ft
Az előirányzat tartalmazza egyrészt az Alaptól kapott, a Médiatanács hivatali szervének működését biztosító forrást 2 855,0 millió Ft összeggel. A támogatás összege fedezi a teljes Médiafelügyeleti Divízió és a Médiatanács Titkárság Főosztály kiadásait, amely magában foglalja a Médiatudományi Intézet kiadásait is.
Az előirányzat másik tétele az Adattörlő alkalmazással kapcsolatos támogatási összeg. A közfeladat ellátásához szükséges forrás összege 2023-ban 10 000,0 millió Ft.
2. KÖZHATALMI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 36 460,0 millió Ft
2.1. Igazgatási szolgáltatási díjak
Tervjavaslat: 260,2 millió Ft
Elektronikus hírközlési igazgatási eljárási díj
Tervjavaslat: 260,0 millió Ft
A 2023. évi tervezés alapját az aktuális év tényleges (a tervezésig megvalósult) és várható bevételi értéke képezi. Az elmúlt években az eljárási díjak bevételére kiható, az alábbiakban kifejtett jelentős jogszabály módosulások történtek.
2020. december 21-én hatályba lépett az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amelyet a 2021. február 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A Rendelet értelmében, megszűnt az előzetes bejelentés jogintézménye, és ezt a megszűnő jogi kategóriát az engedélyezési eljárás váltotta fel. (Utólagos bejelentés 2022. május 31-ig volt tehető.) A változtatás hosszabb távon is kihathat az építési engedélyek számára, az abból származó bevételekre. Jelentős darabszám növekedés várható, mivel a korábban előzetes bejelentés alapján építhető hálózatok is építési engedélyként jelennek meg.
Az új engedélyezési Rendelethez kapcsolódóan, módosításra került a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet, amelynek értelmében a 2020. december 21. napját követően benyújtott engedélykérelmekre a módosított eljárási díjakat kell megfizetni.
A Hatóság a hírközlési hálózatok és antennatartó szerkezetek építése tekintetében 2023-ra az előző évi törvény szerinti előirányzatához képest – bázis alapon – 7,0%-os bevétel csökkenést prognosztizál. A tornyokhoz kapcsolódó bevételi adatok nehezen tervezhetők, mert néhány torony eljárási díjának megjelenése vagy elmaradása is jelentősen módosíthatja az egész éves bevételi tervet.
Rádióamatőr vizsgadíjak
Tervjavaslat: 0,2 millió Ft
A rádióamatőr vizsgázók által fizetendő vizsgadíjakból befolyó összeg. Nehezen határozható meg, hogy egy évben hány fő szeretne vizsgázni, ezért a több éves tapasztalat alapján lett megtervezve a díj a 2023-as évre vonatkozóan.
2.2. Frekvenciadíjak
Tervjavaslat: 30 870,0 millió Ft
A 2023. évi tervezés keretét alapvetően a mobilszolgáltató cégekkel megkötött hatósági szerződések határozzák meg. A közhatalmi bevételek 84,7%-át teszik ki a frekvenciadíjak, melyek részletes bemutatása az alábbi, jogcím szerinti bontásban történik.
(adatok millió Ft-ban)
Jogcím megnevezése |
Tervjavaslat részösszege |
Tervjavaslat összege |
Mobil koncessziós díjak összesen |
1 240,8 |
|
900 MHz (GSM) frekvenciadíj |
1 240,8 |
|
2100 MHz (UMTS) sávdíj |
2 025,0 |
|
Műsorszóró állomások frekvenciadíja összesen |
681,6 |
|
URH frekvenciadíj összesen |
538,5 |
|
Mikrohullámú frekvenciadíj összesen |
2 290,0 |
|
Egyéb frekvenciák használati díja összesen |
46,0 |
|
2012. évi pályázat frekvenciadíjai összesen |
492,3 |
|
900 MHz (E-GSM) sávdíj |
300,8 |
|
26 GHz sávdíj |
191,5 |
|
2014. évi pályázat frekvenciadíjai összesen |
9 018,2 |
|
450 MHz sávdíj |
265,7 |
|
800 MHz sávdíj |
5 400,0 |
|
900 MHz sávdíj |
450,0 |
|
1800 MHz sávdíj |
675,0 |
|
2600 MHz sávdíj |
2 227,5 |
|
2016. évi pályázat frekvenciadíjai (3400–3800 MHz sávdíj) összesen |
540,0 |
|
2019. évi pályázat frekvenciadíjai összesen |
4 570,8 |
|
700 MHz sávdíj |
1 950,0 |
|
2100 MHz sávdíj |
1 170,0 |
|
3600 MHz sávdíj |
1 450,8 |
|
2020. évi pályázat frekvenciadíjai összesen |
9 360,0 |
|
900 MHz sávdíj |
4 680,0 |
|
1800 MHz sávdíj |
4 680,0 |
|
2022. évi pályázat frekvenciadíjai (32 GHz sávdíj) összesen |
66,8 |
|
Frekvenciadíjak mindösszesen |
30 870,0 |
Mobil koncessziós díjak összesen
Tervjavaslat: 1 240,8 millió Ft
A három nagy mobilszolgáltató (Magyar Telekom Nyrt., Yettel Magyarország Zrt. (korábbi néven Telenor Magyarország Zrt.), Vodafone Magyarország Zrt.) 2005. év előtt elnyert 900 MHz-es és 1800 MHz-es sávjai tartoznak ide, amelyben frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkeznek Magyarország teljes területén, a földfelszín tekintetében, beleértve a metróalagutakat is. A szolgáltatók a szerződésekben meghatározott frekvenciasávokban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 86–87. pontjaiban foglalt meghatározás szerinti mobil elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására jogosultak, mely olyan nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást jelent, mely beszédátvitelre, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra és egyéb szolgáltatásokra (például adatátviteli szolgáltatások, rövid szöveges üzenetküldés) vonatkozik.
A mobil koncessziós sávok használati jogosultsága 2022 áprilisában lejárt, azonban a 900 MHz-es sávban 2023-ra vonatkozóan a szerződésben foglalt sajátos fizetési ütemezés miatt díjbevétel még 2023. III. negyedévig várható. (Az 1800 MHz-es spektrumban negyedéves csúszással, 2022. III. negyedévig fizet az érintett három nagy szolgáltató.)
A 900 MHz (GSM) frekvenciasávban a 2023. évre tervezett összeg 1 240,8 millió Ft, és az 1800 MHz-es (DCS) blokk esetében – az előbbiek okán – már nem várható bevétel.
A lejáró hatósági szerződések miatt, a felszabaduló frekvenciablokkok a 2020. évi pályázatok keretében kerültek értékesítésre, aminek részletes bemutatása a 2020. évi pályázat frekvenciadíjai jogcím részletezésénél történik.
2100 MHz (UMTS) sávdíj
Tervjavaslat: 2 025,0 millió Ft
A 2100 MHz (UMTS) sáv a hagyományos, 3G technológiára alkalmas készülékek működtetését biztosítja, mely technológia azonban idővel kivezetésre kerül. A szolgáltatókkal kötött szerződések értelmében a frekvenciablokk a szerződések lejártáig a szolgáltatóknál marad.
A frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 1/2011. (III. 31.) NMHH rendelet 2011. április 1-jei hatállyal módosította az UMTS frekvenciasáv után fizetendő díjakat. Megszűnt a felhasznált csatornák darabszámától függő díj, a szolgáltatóknak havonta kizárólag sávdíjat kell fizetniük, mely az egységdíj, az értékesített frekvenciasávok szélessége és az arra vonatkozó sávszorzó szorzataként képződő havi fix összeg.
A korábban alkalmazott negyedéves számlázás helyébe a havi fix összegű kiszámlázás lépett, mivel már nem kell a szolgáltatók havi adatközlésére várni. Ennek értelmében, a használt sáv után a szolgáltatók már egységesen, a sávszélesség alapján fizetik a díjat, mely beruházás ösztönző lépésként minősíthető.
A sávdíj mértéke 2014. január 1. óta nem változott, így a korábbi évekhez hasonló összegű bevétel várható.
Műsorszóró állomások frekvenciadíja összesen
Tervjavaslat: 681,6 millió Ft
2023-tól jelentős változás nem várható a műsorszóró frekvenciákból származó bevételekkel kapcsolatban.
A digitális televíziókkal kapcsolatosan, a tervezésnél figyelembe lett véve a mára csaknem teljes egészében kialakult 5 új országos hálózat. Jelentős változásra nem számít a Hatóság az országos és helyi/körzeti digitális televízióadókkal kapcsolatban, a bevételek várhatóan a 2022-es szint körül stagnálnak majd.
Az analóg rádiózás terén, az Mttv. értelmében fokozatosan kerül sor médiaszolgáltatási lehetőségek újrapályáztatására. A 2023–2027-es időtávban lejáró országos FM médiaszolgáltatási jogosultságok újrapályáztatása és jelentős műszaki változás nélküli tovább üzemeltetésük feltételezhető. A helyi és körzeti médiaszolgáltatások számának stagnálása várható, ami miatt a Hatóság jelentősebb változásra nem számít az FM műsorszórásból származó bevételekben.
A digitális rádiózás jövőjével, bővítésével kapcsolatban egyelőre nincs hivatalos, konkrét döntés. A bevételi tervszámok becslésekor azzal a feltételezéssel élt a szakterület, hogy digitális rádió adóállomás nem fog üzemelni Magyarországon a 2023–2027-es időtávban. Még kérdéses, hogy a T-DAB hálózat kiépítése mikor és milyen formában várható, melyről jelenleg nem áll rendelkezésre információ.
URH frekvenciadíj összesen
Tervjavaslat: 538,5 millió Ft
Az URH rendszerek biztosítják többek között a vasúti rendszerek, a különböző diszpécser szolgálatok, a taxihálózatok, vagy adott telephelyek közti helyi kommunikációt. Az URH rendszerek száma már több éve stagnál, így az előző évekhez hasonló összegű bevétel lett tervezve 2023-ra. Ennek egyik oka, hogy a korszerű nyilvános rádiótelefon szolgáltatások több területen is betörtek erre a piaci szegmensre is. A másik ok, hogy a korszerű digitális modulációk olyan hatékony spektrum használatot indukálnak, melynek következtében nem kell sávszélesség bővítést alkalmaznia a felhasználónak, és így a tarifája sem módosul.
Mikrohullámú frekvenciadíj összesen
Tervjavaslat: 2 290,0 millió Ft
Az előző években tapasztalt frekvencia lekötési díj stagnálása után a mikrohullámú frekvenciadíjakon a jövőben növekedés feltételezhető. A korábbi bevételi tervhez képest, nagyobb eltérés a hagyományos mikrohullámú sávoknál mutatkozik. A számok emelkedése – és természetesen az engedélyek darabszámának növekedése – azt mutatja, hogy a nagy távközlési szolgáltatók (de nemcsak kizárólagosan) ismét dinamikusan bővítik rendszereiket, ennek köszönhetően a bevételek is növekedési pályán állnak.
Mivel az optikai hálózatokat nem lehet olyan gyorsan kiépíteni, mint amennyire a bázisállomási rendszereket bővíteni szükséges, ezért a szolgáltatók mikrohullámú eszközöket telepítenek, amelyek ugyanúgy alkalmasak a szélessávú adatátvitelre. A mikrohullámú technológiának köszönhetően, gyors telepítési lehetőség nyílik „pont-pont közötti” összeköttetések létrehozására, amit számos szolgáltató igénybe is vesz.
Másfelől a szolgáltatók már készülnek az Európai Unió által is szorgalmazott 5G technológiához szükséges nagyobb kapacitás igényekre, hogy a pályázatok lezárása után minél könnyebben és gyorsabban el tudják indítani a szolgáltatásokat.
Egyéb frekvenciák használati díja összesen
Tervjavaslat: 46,0 millió Ft
E kategóriába azon rendszerek tartoznak, amelyek a frekvenciadíjak többi kategóriájába nem illenek. Tekintettel az ilyen típusú rendszerekben üzemeltetett alacsony állomásszámra és díjtételre, az egyéb frekvenciák használati díja nem szignifikáns összeg a bevételekben.
2012. évi pályázat frekvenciadíjai összesen
Tervjavaslat: 492,3 millió Ft
A 2013. október 11-én módosított hatósági szerződések biztosítják a három nagy szolgáltató 2012. évben elnyert 900 MHz (E-GSM) frekvenciasáv blokkjainak használatát. A blokkok sávdíját a szolgáltatók eltolt ütemezéssel fizetik, ezért ebből a sávból bevétel még 2023. I–III. negyedéveiben várható. A jogcímen 300,8 millió Ft bevétel kalkulálható.
A 900 MHz-es E-GSM sáv használati ideje 2022. áprilisban lejárt. A felszabaduló frekvenciasáv blokkjainak használata a 2020. évi frekvencia pályázatba beépítésre került.
A 2012. évi pályázat szerint, a 26 GHz-es mikrohullámú sávban a fix sávdíjas mikro bevételek 2014. óta konstans értéken vannak és a jövőben sem várható ennek módosulása. A sávokat használó szolgáltatók továbbra is aktívan üzemeltetnek eszközöket ebben a spektrumban is. 2023. évben 191,5 millió Ft bevétellel tervez a Hatóság.
2014. évi pályázat frekvenciadíjai összesen
Tervjavaslat: 9 018,2 millió Ft
A 450 MHz sáv pályáztatása még 2013-ban sikeresen lezárult, melyből 2023. évben is 265,7 millió Ft bevétel prognosztizálható.
A 800 MHz-es sávban a három szolgáltató havi 450,0 millió Ft-os fizetési kötelezettséggel bír, amelyet a számlaegységesítési megállapodásnak megfelelően, a negyedév első hónapjának közepén számláz ki a Hatóság 30 napos fizetési határidővel. 2023-ban 5 400,0 millió Ft a várható bevétel ebben a sávban.
A 900 MHz-es sávban szintén minden blokk elkelt, a három szolgáltató havi 37,5 millió Ft-os fizetési kötelezettség szerint teljesít. A terv szerint 450,0 millió Ft bevétel várható ezen a jogcímen.
Az 1800 MHz-es sávban szintén minden megpályáztatott blokk értékesítésre került. A két nyertes szolgáltatónál ezen a jogcímen a várható összes teljesítés 675,0 millió Ft.
A 2600 MHz-es sávban négy blokk kelt el. A három sávban a nyertes szolgáltatóknak havi 140,6 millió Ft-os díjfizetési kötelezettségük keletkezett. A negyedik blokk esetén (FDD sáv) a Vodafone Magyarország Zrt. a szerződése szerint halasztott fizetéssel nyerte meg a sávot, az 1 393,1 millió Ft kumulált összeget kamatokkal együtt 2017. májusban és augusztusban kellett megfizetnie és ezen időponttól kezdődően folyamatos a díjfizetési kötelezettsége. 2023. évben 2 227,5 millió Ft összegű bevétellel tervez a Hatóság.
2016. évi pályázat frekvenciadíjai (3400–3800 MHz sávdíj) összesen
Tervjavaslat: 540,0 millió Ft
A 2016 első félévében lezárult pályázat alapján a 3400-3800 MHz-es frekvencia tartományban 2*30 MHz duplex és 20 MHz szimplex sáv használati joga került értékesítésre. A sávok használatához kiadott határozatok hosszútávra rögzítik a frekvenciadíjakat. 2023-ban a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a teljes díjat fizeti meg (216,0 millió Ft), mivel lejárt a kiépítési időszakra biztosított 50,0%-os kedvezmény. A Vodafone Magyarország Zrt. viszont a 2019–2020. évi pályáztatás során nyilatkozott az 5G beruházásokról, és így megkapta a kiépítés további időszakára is az 50,0%-os díjkedvezményt (324,0 millió Ft).
2019. évi pályázat frekvenciadíjai összesen
Tervjavaslat: 4 570,8 millió Ft
A 700 MHz-es sáv teljes spektruma elkelt 2020-ban. A terv szerint 1 950,0 millió Ft bevétel várható ezen a jogcímen.
A 2100 MHz-es sávban két szolgáltató havi 97,5 millió Ft-os fizetési kötelezettség szerint teljesít. A 2022. évi várható bevétel 1 170,0 millió Ft ezen a jogcímen.
A 3600 MHz-es sávban három nagy szolgáltató szerzett jogosultságot, az éves bevételi összeg 1 450,8 millió Ft.
2020. évi pályázat frekvenciadíjai összesen
Tervjavaslat: 9 360,0 millió Ft
A mobil koncessziós díjak hatósági szerződései 2022. április hónapban lejártak, ezért a felszabaduló frekvenciablokkok újbóli értékesítésére került sor a mobil távközlési szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében.
A 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávok használati jogosultságainak licitálására 2021. január 28-án került sor. Az árverésen a szolgáltatók az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhattak, hogy az adott sávban a kezdőlicit értékéről indulva mennyi frekvenciablokkra tartanak igényt.
A Magyar Telekom Nyrt. a 900 MHz-es sávban 16 MHz-et, az 1800 MHz-es sávban 40 MHz-et nyert el. A Yettel Magyarország Zrt. a 900 MHz-es sávban 26 MHz-et szerzett, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re licitált sikerrel. A Vodafone Magyarország Zrt. a 900 MHz-es sávban 18 MHz-re, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re tett szert.
A jogosultságok tizenöt évig, 2037. április 9-ig érvényesek, azt követően, hogy az előző jogosultságok 2022 áprilisában lejártak.
2023. évre a 900 MHz sávdíj és az 1800 MHz sávdíj tervezett bevétele egyaránt 4 680,0 millió Ft. A 2020. évi pályázatok határozatai szerint, az új blokkok után már havonta fizetnek a szolgáltatók.
2022. évi pályázat frekvenciadíjai (32 GHz sávdíj) összesen
Tervjavaslat: 66,8 millió Ft
A Hatóság 2022. évre tervezte a 32 GHz-es sáv értékesítésének megkezdését. A piaci felmérések, a jogszabályi előkészületek, a pályázati feltételek kidolgozásának munkái 2022. első felében elindultak.
A sávból adódó bevételek tervezése becsléseken alapul. Tekintettel a jelen gazdasági környezetre a szakterület feltételezése szerint a rendelkezésre álló 1344 MHz széles spektrumból csak 75,0% kerül értékesítésre, és a nyertesek 2023. II. félévétől használhatják a sávokat. Ezzel egyidejűleg megkezdődhet a sáv számlázása is.
A 32 GHz-es sáv megnyitása után a nyertesek várhatóan ebbe a sávba helyezik át a fix rendszereik állomásait, és azokat fogják bővíteni. Ennek következtében a hagyományos mikrohullámú sávok bevételei enyhén csökkenhetnek, ami azonban a Hatóság bevételeit szignifikánsan nem módosítja.
2.3. Azonosítók díja
Tervjavaslat: 2 550,0 millió Ft
Ez a bevételi jogcím az azonosítók használati díjából áll.
A hírközlő hálózatok működéséhez és működtetéséhez, illetőleg a szolgáltatások nyújtásához szükséges számok, címek és ezek tartományai – összefoglaló néven az azonosítók – korlátozott erőforrások. A rendelkezésre álló azonosítókat az Azonosítók Nemzeti Felosztási Terve tartalmazza, amely az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felosztását és terjedelmét határozza meg.
Az azonosítók díja beszedése az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz szükséges azonosítók lekötésének és használatának díjáról szóló 5/2012. (I. 24.) NMHH rendelet alapján történik.
A szakterület 2023-ra vonatkozóan fenntartja a korábbiakban előrejelzett díjbevétel tervet, azaz a 2 550,0 millió Ft azonosítógazdálkodási díjbevétel prognózist.
Hosszabb időtávlatban az azonosítóhasználati díjbevétel változással járó nagyobb cégmozgások előre nem láthatóak.
A kijelölhető azonosítók nagy száma miatt, előzetes lekötések nem indokoltak, ezért lekötési díjbevétel tervezése nem szükséges.
A számhordozási díjak éves átlagban kiegyenlítődnek, mivel az egyik szolgáltatótól „elhordozott” számok díjai néhány nap differenciával megjelennek a fogadó szolgáltatónál, így egyenlegében nulla összeggel kalkulált a Hatóság.
2.4. Felügyeleti díj
Tervjavaslat: 2 400,0 millió Ft
A felügyeleti díj mértékét, valamint a felügyeleti díjjal kapcsolatos adatszolgáltatást a felügyeleti díjról szóló 7/2016. (X. 14.) NMHH rendelet szabályozza. Ez a bevételi jogcím a postai és a hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjából áll.
A Hatóság a postai szolgáltatók esetében a díjfizetési körbe bevontak bővülő száma miatt magasabb díjbevétellel kalkulál, továbbá a hírközlési szolgáltatók felügyeleti díj bevételére is növekedést prognosztizál.
2.5. Üzemeltetési díjak
Tervjavaslat: 7,0 millió Ft
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 43/N. § (6) bekezdése alapján, a helyi és körzeti vételkörzetű földfelszíni műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő digitális televízió-műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságának gyakorlására feljogosító hatósági szerződésben a felek által meghatározott üzemeltetési jogosultságért fizetendő díj mértéke alapján tervezett bevétel.
2.6. Egyéb bírság bevételei
Tervjavaslat: 372,5 millió Ft
A bírság nagyságrendje nehezen becsülhető, mivel a kirótt bírságok nagymértékben függenek a szolgáltatók jogkövető magatartásától. A terv bázis alapon készült.
2.7. Késedelmi pótlék
Tervjavaslat: 0,3 millió Ft
Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) értelmében az adók, díjak módjára behajtható bevételekhez kapcsolódó késedelmi pótlékot a közhatalmi bevételek között kell kimutatni, így ezen a jogcímen 0,3 millió Ft bevételt prognosztizál a Hatóság.
3. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 9 139,0 millió Ft
Tulajdonosi bevételek
Tervjavaslat: 2,8 millió Ft
A jogcím az egyéb központi osztalékbevételből származó összeget tartalmazza. A tervsor az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Szervezet befizetéséhez kapcsolódik. E szervezetnek Magyarország az egyik alapító tagja. A nemzetközi szerződés alapján, a Hatóság képviseli hazánkat, így a szervezet a Hatóság részére utalja át a 2023. évben Magyarországot illető osztalékot.
Kiszámlázott általános forgalmi adó
Tervjavaslat: 9 113,8 millió Ft
Az általános forgalmi adó bevételek az adóköteles bevételek után befolyt áfa összegét tartalmazzák, a 2023. évre érvényes 27,0%-os kulccsal. A tervezés szempontjából releváns főbb adóköteles bevételek a frekvenciadíjak, valamint az azonosítók díja jogcímeken befolyó bevételek.
Biztosítók által fizetett kártérítés
Tervjavaslat: 2,0 millió Ft
Az Áhsz. értelmében, ezt a jogcímet külön soron kell nyilvántartani. Az előző évhez hasonlóan 2,0 millió Ft bevétel szerepel a javaslatban.
Egyéb működési bevételek
Tervjavaslat: 20,4 millió Ft
Ezen a soron a kötbérből, kártérítésből, késedelmi kamatból, jogtanácsosi díjakból, perköltségekből, alkalmazottak térítéséből származó és előző évi kiadások megtérülésével kapcsolatos bevételek szerepelnek. Ez a bevétel típus is a jellegéből adódóan kizárólag bázis alapon tervezhető.
4. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 140,0 millió Ft
Ezen a jogcímen jelenik meg a felesleges és az elhasználódott eszközök értékesítéséből származó bevétel. Az értékesítési bevételek legjelentősebb tétele a csereérett intézményi gépjárművek eladásából származó várható bevétele.
5. FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK
Tervjavaslat: 6,0 millió Ft
A tervsoron a munkavállalók részére nyújtott kölcsönök visszatérüléséből számított összeg szerepel.
2–3. §
A Médiatanács költségvetése
A MÉDIATANÁCS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSE
KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK
1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
Tervjavaslat: 135,0 millió Ft
A Médiatanács létszáma 5 fő, mely a Médiatanács elnökéből és annak tagjaiból áll.
Az Mttv. 2019. augusztus 1-i módosítása érintette a Médiatanács elnökének és tagjainak illetményére vonatkozó szabályozást is.
Az Mttv. 130. § (1) bekezdése szerint: „A Médiatanács elnöke az Elnök havi illetménye 10%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.”
A tagok tiszteletdíjának összegéről az Mttv. 130. § (2) bekezdése rendelkezik: „A Médiatanács tagja az Elnök havi illetménye 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.”
A Hatóság Elnökének illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a, azaz havi 4,0 millió Ft.
Fentieknek megfelelően, a Médiatanács elnökének illetménye 0,4 millió Ft, a tagoké pedig 1,6 millió Ft havonta.
A Médiatanács elnökének és tagjainak tiszteletdíjaként valamint a Médiatanács munkájának szakértői támogatására személyi juttatásként 135,0 millió Ft van előirányozva.
2. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
Tervjavaslat: 18,0 millió Ft
A tiszteletdíjak és a megbízási díjak után számított szociális hozzájárulási adó mértéke 2022. január 1-től 15,5%-ról 13,0%-ra csökkent, így a 2023. évi tervezet is ezzel az értékkel számol.
3. DOLOGI KIADÁSOK
Tervjavaslat: 422,0 millió Ft
A dologi kiadások előirányzata között került tervezésre a szolgáltatási kiadások jogcím 59,1 millió Ft összegben, amely tartalmazza a Médiatanács munkájának támogatására a külső szakmai szolgáltatások fedezetét 36,0 millió Ft összegben. Az előirányzat tartalmazza továbbá a dologi kiadásokra számított működési célú előzetesen felszámított áfa 15,9 millió Ft-os összegét, valamint a médiapiaci bevételek – Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé továbbutalandó – áfa részét (347,0 millió Ft), melyek együttes összege 422,0 millió Ft.
4. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK
Tervjavaslat: 28,0 millió Ft
A társszabályozó szervezetek működésének finanszírozására 28,0 millió Ft támogatás került a tervbe.
5. BERUHÁZÁSOK
Tervjavaslat: 18,0 millió Ft
A beruházások előirányzata 18,0 millió Ft összeggel került a tervbe, amely a Médiatanács tagok munkájának műszaki, tárgyi feltételeit hivatott biztosítani.
KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK
1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL
Tervjavaslat: 274,0 millió Ft
A Médiatanács működését biztosító támogatás az Mttv. 135. § (2) bek. alapján 2023-ban 274,0 millió Ft összegben került tervezésre.
2. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 347,0 millió Ft
A működési bevételek előirányzata teljes összegében a Médiatanács kezelésében lévő bevételi előirányzatok áfa köteles bevételeinek áfa vonzatát tartalmazza.
A MÉDIATANÁCS KEZELÉSÉBEN LÉVŐ ELŐIRÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE
KIADÁSOK
A kiadási előirányzatok a bevételi előirányzatokkal egyezően kerültek a tervbe.
BEVÉTELEK
A Médiatanács kezelésében lévő előirányzataként kerültek tervezésre a Hivatal által kiszámlázandó, de véglegesen az Alapot illető médiaszolgáltatási-, frekvenciapályázati díjak, valamint a kötbér, a bírság és az óvadék összege.
A tervezés során figyelembevételre került, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet során történő eltérő alkalmazásáról szóló 255/2022. (VII. 15.) Korm. rendelet szerint, a médiaszolgáltók 2022. július 1. napjától 2022. december 31. napjáig mentesülnek a médiaszolgáltatási díjfizetés alól. A 2021. első negyedévben befizetett – előlegként elszámolt – médiaszolgáltatási díjat így legkorábban 2023. első negyedévében lehet majd elszámolni, ami azt is jelenti, hogy egy negyedéves díjbevétel elmarad 2023-ban és csak három negyedéves díjbevétel prognosztizálható.
A médiaszolgáltatási díjak tervezett összegében figyelembevételre kerültek a legnézettebb országos kereskedelmi televíziók bevételei (RTL Klub Zrt. – 62,2 millió Ft, TV2 Zrt. – 83,7 millió Ft), az országos rádiós kereskedelmi jogosultság hasznosításából származó bevétel (Hold Rádiós és Televíziós Reklám Kft. – 624,6 millió Ft), valamint minden más kereskedelmi rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás várható bevétele (504,5 millió Ft).
A terv 5,2%-os átlagos inflációval számol a médiaszolgáltatási díjak növekményével kapcsolatban.
A fentiek eredményeként, összesen mintegy 1 275,0 millió Ft-os médiaszolgáltatási bevétel szerepel a tervben.
A frekvencia pályázati díj előirányzata a 2022. évivel megegyező összegben (5,0 millió Ft) szerepel a tervben, mivel kiemelkedő frekvencia-pályáztatás nem szerepel a 2023. évi tervek között, így ezzel kapcsolatban felmerülő nagyobb összegű pályázati díj bevétel sem prognosztizálható.
A kötbér és bírság együttes tervezett összege 40,0 millió Ft.
Az óvadék előirányzaton 10,0 millió Ft pénzforgalmi teljesítés várható 2023-ban.
4. §
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetése
KIADÁSOK
Az Alap tevékenységét az Mttv. 136. § (1) bekezdése határozza meg. Feladatai, kiadásai is ennek megfelelően oszlanak meg.
Az Alap egyrészt műsorokat gyárt és vásárol, gazdálkodik a rábízott közszolgálati ingatlan- és médiavagyonnal, másrészt finanszírozó a közszolgálati médiaszolgáltató, a Médiatanács, annak hivatala, a Közszolgálati Közalapítvány, továbbá a közszolgálati feladatokat ellátó leányvállalatai tekintetében, valamint a Médiatanács által kiírt pályázatok útján támogatásokat nyújt.
A költségvetés összeállítása során is e funkcióknak megfelelően kerültek meghatározásra az egyes kiadási sorok.
A központi költségvetésből kapott közszolgálati hozzájárulás egy részét az Alap pénzalapi funkciójának megfelelően továbbutalja a Médiatanács, a Médiatanács hivatali szerve, a Közszolgálati Közalapítvány részére, valamint felhasználja az alábbi jogcímeknek megfelelően.
Az Alap pályázatok útján a Médiatanács döntése alapján támogatásokat folyósít a közösségi médiaszolgáltatások támogatására, amely célra 1 440,0 millió forint került tervezésre.
Az Alap feladata a közszolgálati médiaszolgáltató működésének finanszírozása. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. működésére 2 100,0 millió forintot tartalmaz a tervezet.
Az Alap médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásai tartalmazzák az Alap működésének, a műsorgyártásnak és a vagyongazdálkodásnak valamennyi személyi, járulék, dologi és felhalmozási kiadását.
A Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft. az Alap tulajdonosi joggyakorlásában lévő, a Magyar Állam tulajdonában álló gazdasági társaság, melynek közhasznú működéséhez az Alap hozzájárul.
Az Alap – a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény szerinti feladatok ellátására – a rádiós és televíziós műsorszámok gyűjtésének, nyilvántartásának, megőrzésének és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének elvégzésére létrehozta az MTVA Digitalizációs Műhely Kft.-t, amely működésének finanszírozását az Alap támogatás útján biztosítja.
A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítványt az Alap azzal a céllal hozta létre, hogy biztosítsa a mindenkori közmédia számára a belső és külső képzéseket, ösztöndíj és gyakornoki programok útján segítse a közszolgálati újságíróképzést és egyéb szakmai programokat. Az Alapítvány működéséhez az Alap támogatást nyújt.
Az Mttv. 136. § (3) bekezdése alapján a médiaszolgáltatási díj az Alap bevétele, melyet a Hatóság szed be és utalja át az Alap részére. A médiaszolgáltatási díj áfa köteles bevétel. A kiszámlázott, azonban pénzügyileg nem rendezett díjak után az áfa fizetési kötelezettség a Hatóságot terheli, azt az Alap finanszírozza meg a Hatóság részére. Az Alap által a Hatóság részére finanszírozásként átutalt összeg, valamint a térülésként visszautalt összegek egyenlege az előző évek tény adatai és a tervezett médiaszolgáltatási díj alapján A Médiatanácsot terhelő, a médiaszolgáltatók által be nem fizetett áfa soron került megtervezésre.
A szerzői jogi törvény alapján az Alapnak ún. „must carry” jogdíjat kell fizetnie a jogkezelőnek.
A kiadások között az átlátható elszámolás miatt külön soron kerül bemutatásra az Mttv. 134. § (5) szerinti befizetések felhasználása. A Hatóság által biztosított forrás a műsorterjesztési költségek jelentős részét hivatott finanszírozni. A műsorterjesztési költségek forrásátcsoportosítással finanszírozott része e miatt ezen a soron szerepel, míg a fennmaradó rész az Alap dologi költségei között.
Az Alap kamatfizetési kötelezettsége, egyéb pénzügyi ráfordítások soron elsősorban bankköltségek, pénzintézeti jutalékok, a nemzetközi szerződésekhez kapcsolódó bankgaranciák éves és kibocsátási díja került tervezésre.
A kultúrstratégiai, valamint egyes kulturális intézmények működéséhez szükséges források hosszú távú biztosításáról, továbbá az Eszterháza Turisztikai Beruházással kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 1501/2021. (VII. 26.) Korm. határozat 3. pontja alapján, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek a Budapest belterület 29038/3/A/5 helyrajzi számú (Budapest VI. kerület, Jókai utca 4. szám) ingatlanban történő elhelyezésével kapcsolatban az Alap 1 500,0 millió forint támogatásban részesült, mely 2022-ben került átutalásra. A támogatás felhasználása megkezdődött, de 696,2 millió forint beruházási ráfordítás teljesítése és kifizetése áthúzódik 2023. évre, ez az egyéb céltámogatások felhasználása soron kerül kimutatásra.
BEVÉTELEK
Az Alap bevételeit az Mttv. 136. § (3) bekezdése határozza meg. Ennek megfelelően a bevételek tervezése a következő tényezők figyelembevételével történt.
A közszolgálati hozzájárulás Magyarország elfogadott 2023. évi költségvetésének megfelelően került meghatározásra.
A médiaszolgáltatási díj a kereskedelmi médiaszolgáltatók által befizetett médiaszolgáltatási díjat, a pályázati díjak a frekvencia pályázati díjak és a támogatási pályázati díjak Alapot illető bevételi hányadát tartalmazzák.
A médiaszolgáltatási szerződésszegési kötbér, bírság, óvadék tartalmazza a médiaszolgáltatók által befizetett összegeket, amelyeket az Mttv., illetve a médiaszolgáltatási szerződés megsértése miatt szab ki a Médiatanács.
A médiaszolgáltatással kapcsolatos bevételi tételek a Hatóság tervei alapján kerültek meghatározásra.
Az Mttv.-nek a Hatóság és a Médiatanács gazdálkodására vonatkozó szabályai, különösen az Mttv. 134. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával, a közfeladat ellátásának folyamatos magas szintű biztosítása érdekében a Hatóság elnöke dönthet arról, hogy forrást biztosít az Alap részére. Az Alap gazdálkodásához az utóbbi években a Hatóság csoportosított át forrást az Mttv. 134. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján. A 2023-as év során is szükséges a forrásátcsoportosítás, ami az Alap műsorterjesztési költségeinek egy jelentős részét hivatott finanszírozni.
Az Mttv. alapján a kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételek az Alapot illetik. Ezen a jogcímen a reklámbevételek és az egyéb vállalkozási bevételek szerepelnek bruttó módon. A tervezés során a reklámpiac helyzete és a 2023-as bevételi várakozások kerültek figyelembevételre.
5. §
A § a maradványok felhasználásáról szóló szabályozást tartalmazza.
6. §
A § a törvény hatályba léptetéséhez szükséges rendelkezést tartalmazza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás