PK ÍH 2022/83.

A felperes a törvényszéken előterjesztett keresetében 4 359 385 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy a járásbíróság jogerős ítéletével megállapította az alperes bűnösségét hűtlen kezelés bűntettében, amely cselekményével az alperes az S. Bt.-nek kárt okozott. A felperes a bt. kültagja volt 50% tulajdoni részesedéssel, a bt. időközben kényszertörlés alá került, a bt.-nek okozott kár fele így az ő terhére esett. A felperes polgári jogi igényét a büntetőbíróság egyéb törvényes útra utasította.

A törvényszék végzésével megállapította hatáskörének hiányát, és elrendelte a keresetlevél áttételét a járásbírósághoz. Végzésének indokolása szerint a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Gyptv.) 2. § (1) bekezdésének az Alaptörvény 28. cikkének megfelelő értelmezésében a Gyptv. 1–2. §-aihoz fűzött hivatalos indokolás ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a gyorsított per szabályai milyen igények esetében alkalmazhatóak. Eszerint a jogszabály célja az volt, hogy valamely bűncselekmény sértettjének biztosítsa a kára, illetve az őt ért hátrányok gyors elbírálásának lehetőségét. A felperes keresete alapjául szolgáló bűncselekmény sértettje azonban az S. Bt. volt, nem a felperes, ezért a Gyptv. szerinti hatásköri szabályok nem alkalmazhatóak. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 20. § (3) bekezdés a) pontja és 25. § (1) bekezdése alapján a pertárgy értékére és az alperes lakóhelyére figyelemmel a járásbíróságnak van hatásköre és illetékessége.

A járásbíróság végzésével szintén hatáskörének hiányát állapította meg, és a Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljáró bíróság kijelölése érdekében az ügy iratainak felterjesztéséről rendelkezett. Érvelése szerint a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány elszenvedője valóban az S. Bt. volt, a felperes azonban vagyoni hozzájárulást teljesített a bt. felé, amelyet időközben töröltek, ezért az okozott vagyoni hátrány károsultja, közvetett sértettje a felperes. A károsult választása szerint érvényesítheti az igényét gyorsított perben vagy az általános szabályok szerint. A felperes a gyorsított eljárás keretében történő igényérvényesítést választotta, ezért a Gyptv. 3. § (1)–(2) bekezdései értelmében a per – a hatáskörének hiányát jogerősen megállapító – törvényszék hatáskörébe tartozik.

Az ítélőtábla a törvényszék álláspontjával értett egyet.

A Gyptv. 2. § (1) bekezdése szerint gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését, és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására.

A hatáskörük hiányát megállapító bíróságok eltérően értelmezték a Gyptv. személyi hatályát. A Gyptv. szövege valóban nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést arra vonatkozóan, hogy kik indíthatnak olyan pert, amelyben az e törvényben meghatározott, a polgári perrendtartástól eltérő eljárási szabályokat kell alkalmazni, ezért a bíróságoknak az Alaptörvény 28. cikkében foglaltak szerint kellett értelmeznie a törvényt.

Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

A Gyptv. céljainak meghatározásában a törvényjavaslat indokolása ad iránymutatást. Az általános indokolás szerint a törvényjavaslat a sértettek számára kíván eljárásjogi könnyítést biztosítani, a törvényjavaslat 1–2. §-ához fűzött részletes indokolás szerint pedig a Gyptv. 1–2. §-a azt határozza meg, hogy mely sértettek számára, milyen igények megtérítésére áll rendelkezésre a gyorsított per. Mindebből az következik, hogy a gyorsított eljárás kedvezményét a jogalkotó csak a bűncselekmények sértettjeinek kívánta biztosítani. Azokban az esetekben, amikor a bűncselekmény annak sértettjén kívül másnak is kárt okoz, vagy másnak okoz kárt, a sértettnek nem minősülő károsult részéről nem vehető igénybe a Gyptv.-ben biztosított eljárásjogi könnyítés – az ilyen károsult csak az általános eljárási szabályok szerint indíthat kártérítés iránti pert. A bíróság hatáskörére és illetékességére is az általános szabályok irányadók.

A keresetlevélhez csatolt jogerős büntetőítélet szerint a felperes kárigényét keletkeztető bűncselekmény sértettje nem a felperes, hanem az időközben megszűnt az S. Bt. volt, ezért a felperes csak a Pp. általános szabályai szerint érvényesítheti a kártérítés iránti követelését. Emiatt a per a Pp. 20. § (3) bekezdés a) pontja alapján járásbíróság hatáskörébe tartozik, és arra a – az alperes lakóhelyére figyelemmel – Pp. 25. § (1) bekezdése alapján a járásbíróságnak van illetékessége.

A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva az illetékességi területén működő bíróságok között felmerült negatív hatásköri összeütközést a járásbíróság kijelölésével oldotta fel.