9/2022. (IV. 29.) BVOP utasítás
9/2022. (IV. 29.) BVOP utasítás
a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén alkalmazandó eljárásról
2022.05.07.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56. §-ában foglaltakra – az alábbi utasítást adom ki:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (a továbbiakban: BVOP) és a büntetés-végrehajtási intézeteknél, intézményeknél (a továbbiakban: szervezeti egység) munkaviszonyban álló azon személyekre (a továbbiakban: munkavállaló) terjed ki, akiknek a munkaszerződése tartalmazza a fegyelmi felelősségre vonásra vonatkozó rendelkezéseket. Az utasítás hatálya nem terjed ki a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok munkavállalóira.
2. Jelen utasítást az 1. pontban meghatározott munkavállalók munkaszerződésének – annak mellékleteként – is tartalmaznia kell.
3. Jelen utasítás vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója a szervezeti egység vezetője, távolléte esetén az őt helyettesítő vezető.
II. A FEGYELMI VÉTSÉG ÉS A HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK
4. Fegyelmi vétséget követ el a munkavállaló, ha munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi.
5. Fegyelmi vétségnek minősül különösen:
a) a munkaszerződésben foglalt kötelezettségek, munkaköri leírásban felsorolt feladatok teljesítésének részbeni vagy teljes elmulasztása,
b) a munkáltató utasításának megtagadása [kivéve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 54. § (1)–(2) bekezdése szerinti megtagadás],
c) a munkáltató és felettes szervének szabályozóiban foglalt előírások megszegése, figyelmen kívül hagyása,
d) a munkavállaló hanyag, az elvárásoknak nem megfelelő munkavégzése,
e) a munkavállaló késése,
f) a munkavállaló előírt munkaidő vége előtti, engedély nélküli eltávozása,
g) a munkavállaló igazolatlan hiányzása,
h) a munkavállaló ittas vagy kábult állapotban történő megjelenése, illetve munkavégzése a munkahelyen,
i) a munkáltató vagyonának, a munkavállaló részére rendelkezésre bocsátott eszközeinek vétkes rongálása,
j) más munkavállalók zaklatása, megalázása, szóbeli vagy fizikai agresszió, fenyegető viselkedés tanúsítása, félelemkeltés,
k) a munkaviszonnyal összeférhetetlen magatartás tanúsítása a munkavállaló által, mind a munkahelyén, mind a magánéletében,
l) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése munkavégzés közben.
6. A fegyelmi vétséget elkövető munkavállalóval szemben kiszabható hátrányos jogkövetkezmények – figyelemmel az Mt. 56. § (4) bekezdésében foglaltakra –:
a) megrovás,
b) a munkavállaló havi alapbérének 5–20%-os csökkentése legfeljebb 1–5 hónapra, mely azonban nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérét.
7. Ugyanazon fegyelemsértésért több hátrányos jogkövetkezmény nem szabható ki, illetve az egyik hátrányos jogkövetkezmény a másikkal nem kapcsolható össze. Amennyiben több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy hátrányos jogkövetkezmény szabható ki. Hátrányos jogkövetkezményt kiszabni csak a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekménnyel elkövetett és kétséget kizáróan bizonyított tényeken alapuló vétkes kötelezettségszegés miatt, a fokozatosság és arányosság elvét betartva, a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a vétkesség fokának, valamint az enyhítő és súlyosító körülményeknek együttes értékelése alapján lehet.
8. Mellőzhető a fegyelmi eljárás elrendelése, és figyelmeztetést alkalmazhat a munkáltatói jogkör gyakorlója az egyszerű ténybeli megítélésű fegyelemsértés esetén, ha a munkavállaló a fegyelemsértés elkövetését elismeri, és az olyan csekély tárgyi súlyú, hogy a legenyhébb hátrányos jogkövetkezmény kiszabása is indokolatlan. Az eljárás elrendelésének mellőzésével történő figyelmeztetés alkalmazása előtt a terhére rótt vétkes kötelezettségszegéssel kapcsolatban szóban meghallgatja a munkavállalót, vagy írásban kér tőle nyilatkozatot. Nem akadályozza a figyelmeztetésről szóló határozat meghozatalát, ha a munkavállaló a szóbeli vagy írásbeli nyilatkozattételt neki felróható okból elmulasztja.
9. Nem kell az elrendelt fegyelmi eljárásban hátrányos jogkövetkezményt kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb hátrányos jogkövetkezmény kiszabása is indokolatlan. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója figyelmeztetést alkalmazhat. A figyelmeztetést határozatba kell foglalni.
III. A FEGYELMI ELJÁRÁS
10. A munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik arról, hogy a fegyelmi eljárás megindulásától annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárásra vonatkozó adatok a BVOP által meghatározott nyilvántartásba felvételre kerüljenek.
11. A fegyelmi eljárás megindítását a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavállaló közvetlen szolgálati elöljárója által tett, a vétkes kötelezettségszegésről szóló írásbeli jelentése alapján rendeli el. A fegyelmi eljárást elrendelő határozat tartalmazza a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, továbbá azt, hogy az eljárás alá vont munkavállaló mely cselekménye vagy mulasztása szolgált az eljárás megindításának alapjául, az érintett munkavállaló munkaköri leírásának megsértett rendelkezéseit, a vizsgálat befejezésének határidejét, valamint a vizsgáló személyét. A határozatban ki kell oktatni a munkavállalót a jogi, szakszervezeti képviselő (a továbbiakban: képviselő) igénybevételére, az eljárás iratainak megismerésére vonatkozó, a bizonyítással és a vizsgáló személyével kapcsolatos észrevételezési és indítványozási jogára. A határozatot a munkavállalóval közölni kell.
12. Amennyiben a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, akkor a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesíthető a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ezen időtartam alatt a munkavállaló nem köteles munkát végezni, illetve a munkahelyen tartózkodni, de erre az időre távolléti díja megilleti.
13. Nem lehet fegyelmi eljárást elrendelni, ha
a) a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vétkes kötelezettségszegés alapos gyanújáról való tudomásszerzésétől számított 15 nap, vagy
b) a vétkes kötelezettségszegés elkövetésétől számított egy év
eltelt.
14. A 13. pont a) alpontjában meghatározott határidőt a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomásszerzésétől kell számítani.
15. Amennyiben a kötelezettségszegés miatt büntetőeljárás indult, és az nem fejeződött be felmentéssel, akkor a 30 napos határidő a jogerős határozat a munkáltatói jogkör gyakorlójával történő közlésétől számít. Bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni a fegyelmi jogkört.
16. Az elrendelt fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül kell lefolytatni. A határidő indokolt esetben – figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal – meghosszabbítható. A meghosszabbításról a munkáltatói jogkör gyakorlója határozatban dönt.
17. A vizsgálat lefolytatására a munkáltatói jogkör gyakorlója vizsgálót jelöl ki. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója által vezetett szervezeti egységnél az eljárás lefolytatására nincs megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező személy, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója az országos parancsnoktól kérheti vizsgáló kijelölését.
18. Vizsgáló nem lehet az, akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlen az, aki
a) az eljárás alá vont munkavállaló hozzátartozója,
b) aki a vizsgálat kapcsán tanúként vagy szakértőként érintett lehet,
c) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyébként nem várható el.
19. A fegyelmi eljárás alá vont a vizsgáló személye ellen az ügyben való érintettség miatt elfogultságot jelenthet be. Az elfogultságot a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult munkáltatói jogkör gyakorlója három munkanapon belül határozatban bírálja el.
20. A vizsgálat során a vizsgáló javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés mellett, az azzal összefüggő egyéb kötelezettségszegésre is kiterjesztheti az eljárást. Ennek tényét a munkavállalóval írásban közölni kell.
21. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a vizsgáló javaslatára – a fegyelmi eljárást felfüggeszti, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte vagy egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távollét vagy akadályoztatás idejére kell felfüggeszteni.
22. A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha
a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,
b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig, valamint
c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak döntéséig.
23. A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.
24. A felfüggesztést határozattal kell elrendelni. Amennyiben a felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgáló javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli a fegyelmi eljárás folytatását.
25. A tényállás tisztázása céljából a vizsgáló tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szemlét tarthat, szakértőt vehet igénybe.
26. A vizsgálat során a munkavállalóval közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Biztosítani kell részére, hogy azokra észrevételt, valamint további bizonyításra javaslatot tehessen, továbbá, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A munkavállaló védekezéséről, a lefolytatott bizonyításról, valamint arról, ha a munkavállaló valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg, jegyzőkönyvet kell felvenni.
27. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a munkavállaló a vele közölt értesítés ellenére nem jelenik meg a 25. és 26. pont szerinti eljárási cselekményen.
28. Amennyiben a munkavállaló meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerül sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolc munkanapos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a munkavállaló védekezését önhibájából határidőben nem terjeszti elő.
29. A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi meg, és a szervezeti egység viseli. Amennyiben a munkavállaló fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a munkavállaló viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett képviselő költségeit. A munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárás alá vont kérelmére méltányosságból mérsékelheti, vagy elengedheti a munkavállalót terhelő, a fegyelmi eljárással összefüggő költségeket.
30. A munkavállaló az eljárás során írásbeli meghatalmazás alapján képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mindazokkal a jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vontat megilletik. A képviselő az eljárásban akkor vehet részt, ha az erről szóló meghatalmazást az eljárás alá vont vagy a képviselője írásban becsatolta.
31. Az eljárás alá vontnak a vizsgálat befejezését megelőzően legkésőbb 5 munkanappal korábban módot kell adni, hogy az eljárás során tett megállapításokat és azok bizonyítékait megismerje, azokra észrevételeket tehessen. Írásbeli védekezését a vizsgálat befejezését megelőző legkésőbb 3 munkanappal korábban terjesztheti elő.
32. A vizsgáló a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vontat meghallgatja, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni.
33. Az értesítés során tájékoztatni kell az eljárás alá vontat, hogy megjelenése nem kötelező, továbbá nem köteles nyilatkozatot tenni, illetve olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel, szabálysértéssel, fegyelemsértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegéssel vádolná.
34. A tanú értesítése esetén a figyelmeztetésnek a hamis tanúzás, valamint a mentő körülmény elhallgatása tényállási elemeire kell kiterjedni.
35. Az értesítést a meghallgatás előtt legalább 3 munkanappal közölni kell. Amennyiben az írásbeli értesítés kézbesítésére lehetőség nincs, akkor elektronikus úton vagy távbeszélőn kell közölni az eljárási cselekmény időpontját, amelyről a vizsgáló feljegyzést készít. Amennyiben az értesített kéri, vagy beleegyezik a korábbi időpontban történő meghallgatásba, akkor ezen határidőtől el lehet tekinteni. Ezt a tényt a meghallgatási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A munkavállaló meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon képviselője is jelen lehessen, azonban meg nem jelenése az eljárási cselekmény lefolytatását nem befolyásolja.
36. A vizsgáló legkésőbb a vizsgálat lezárásától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
IV. A JOGKÖVETKEZMÉNY KISZABÁSA, A HATÁROZAT ÉS KÖZLÉSE
37. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a 36. pontban meghatározott iratok kézhezvételétől számított – 5 munkanapon belül dönt a hátrányos jogkövetkezmény neméről és mértékéről, amelyet a munkavállalóval indokolt határozatban közöl.
38. A hátrányos jogkövetkezményt a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, személyi körülményeinek mérlegelésével kell kiszabni.
39. A munkavállaló a figyelmeztetéssel, valamint a fegyelmi eljárás során hozott határozattal szemben az Mt. 287. § (1) bekezdés c) pontja alapján a közléstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. Erre a határozatban a figyelmét fel kell hívni.
40. A határozatnak tartalmaznia kell:
a) az elkövetett vétkes kötelezettségszegést és annak bizonyítékait,
b) a munkavállaló javára és terhére szóló körülményeket,
c) az alkalmazott jogkövetkezményt,
d) az indokolást,
e) a jogorvoslati lehetőségre való figyelmeztetést.
41. A munkavállalóval a határozatot a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 287/C. § (7) bekezdése alapján a Hszt. 6/A. §-ában foglaltak szerint közölni kell (kézbesítés). A kézbesítés megtörténtét az átvevőnek igazolnia kell.
42. Amennyiben a kézbesítésre a Hszt. 6/A. § (6) bekezdésének alkalmazásával kerül sor, a határozatot tértivevénnyel kell a munkavállaló részére megküldeni. Ha ebben az esetben az újra megkísérelt kézbesítés is eredménytelen, az erről szóló feljegyzést, valamint a tértivevényt és a borítékot a fegyelmi iratokhoz kell csatolni.
V. A HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA
43. A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem lehet.
44. A hátrányos jogkövetkezményt az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül végre kell hajtani.
45. A fegyelmi határozat jogerős:
a) a határozat közlésének napján, ha a határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet,
b) a kereset visszavonásának napján, ha a benyújtott keresetet visszavonták, vagy
c) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a benyújtott keresetet a bíróság jogerősen elbírálta.
VI. AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE
46. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha
a) a cselekmény nem fegyelemsértés,
b) nem állapítható meg, hogy a terhére rótt fegyelemsértést a munkavállaló elkövette,
c) a fegyelemsértést nem az eljárás alá vont követte el,
d) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták,
e) az eljárás alá vont meghalt, vagy munkaviszonya megszűnt,
f) a cselekmény elévült,
g) fenyítést kizáró ok áll fenn.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
47. Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit az érintett személyi állománnyal ismertetni kell.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás