• Tartalom

1/2023. (XI. 23.) MEKH utasítás

1/2023. (XI. 23.) MEKH utasítás

a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közszolgálati szabályzatáról

2023.11.25.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § c) és f) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés e) pontjára, valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 12. § (1) bekezdésére, 46. § (1) bekezdés a) pontjára, (5) és (6) bekezdéseire, 47. § (11) bekezdés l) pontjára, 59. § (5) bekezdésére, 76. § (3) bekezdésére, 82. § (5) bekezdésére, 103. § (1) bekezdés 15. pont a) alpontjára, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára figyelemmel a következő utasítást adom ki:

1. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közszolgálati szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2)1

1. melléklet az 1/2023. (XI. 23.) MEKH utasításhoz

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A közszolgálati szabályzat hatálya és alkalmazása

1. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre.

(2) A Szabályzat rendelkezéseit – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – alkalmazni kell a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a Hivatalnál munkaviszonyban álló munkavállalókra is.

(3) Ahol e Szabályzat

a) „köztisztviselőt” említ, azon e Szabályzat alkalmazásában „munkavállalót” is érteni kell,

b) „közszolgálati jogviszonyt” említ, azon e Szabályzat alkalmazásában „munkaviszonyt” is érteni kell,

c) „közszolgálati munkaszerződést” említ, azon e Szabályzat alkalmazásában „munkaszerződést” is érteni kell.

(4) A köztisztviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Hivatal hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(5) A Szabályzatban foglaltak teljesítésének elősegítése érdekében a Humánpolitikai Önálló Osztály elkészíti és a Hivatal belső honlapján elektronikusan közzéteszi a Szabályzat alkalmazásához szükséges dokumentumok (a továbbiakban: formanyomtatvány), iratminták letölthető változatát, mely formanyomtatványok, iratminták használata kötelező.

(6) A Szabályzat jogszabályban nem szabályozott rendelkezéseitől különös méltánylást érdemlő esetben a Hivatal elnöke mérlegelési jogkörében eltérhet.

II. Fejezet

A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE

2. A felvételi eljárás

2. § A felvételi eljárás lehet pályázati eljárás vagy meghívásos eljárás.

3. § A felvételi eljárás során az alábbi módszerek alkalmazhatók:

a) belső pályáztatás,

b) belső ajánlás,

c) toborzási adatbázisban keresés,

d) külső pályázat,

e) tanácsadó céggel való együttműködés útján történő kiválasztás.

4. § (1) Az álláshely betöltését az „Igénylés új munkatárs kereséséhez/felvételéhez” című formanyomtatvány alkalmazásával kell kezdeményezni, amelyhez – pályázat alkalmazása esetén – mellékelni kell a pályázati kiírást is. Egy nyomtatványon egy álláshely betöltését lehet igényelni.

(2) Az „Igénylés új munkatárs kereséséhez/felvételéhez” című formanyomtatványt és a pályázati kiírást az igényelt munkatárs leendő közvetlen felettes vezetője a Humánpolitikai Önálló Osztály munkatársaival együttműködve készíti elő.

(3) Az „Igénylés új munkatárs kereséséhez/felvételéhez” című formanyomtatvány alapján történő eljárás megindítását a Hivatal elnöke engedélyezi aláírásával.

3. A pályázati eljárás szabályai

5. § (1) Az álláshely betöltésére vonatkozó elnöki engedély birtokában a Humánpolitikai Önálló Osztály gondoskodik a Hivatal elnöke által jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről. A pályázati eljárást mindig belső pályáztatással kell kezdeni tíz munkanapos benyújtási határidővel. Ennek eredménytelensége esetén lehet külső forrásból munkatársat keresni. A külső pályázat benyújtására nyitva álló határidő a közzététel napjától számított tíz napnál nem lehet rövidebb.

(2) A pályázati eljárás során beérkezett adatokat a Humánpolitikai Önálló Osztály kezeli, további személyeknek hozzáférést a humánpolitikai vezető adhat.

(3) A beérkezett pályázati anyagokat a Humánpolitikai Önálló Osztály feldolgozza, a pályázatokról igény esetén összefoglalót készít, támogatva ezzel a szakterületet a kiválasztásban. A szakmai szempontú előszűrést az érintett önálló szervezeti egység végzi el. A személyes meghallgatásra kiválasztott jelentkezőket minden esetben az érintett önálló szervezeti egység vezetője és az általa esetileg kijelölt köztisztviselő, valamint a Humánpolitikai Önálló Osztály vezetője vagy munkatársa együttesen hallgatja meg. Szükség esetén – az illetékes elnökhelyettes javaslatára – külső szakértő is bevonható a kiválasztásba, és a személyes meghallgatáson kívül egyéb kiválasztási módszerek is alkalmazhatók.

(4) A szakmai szűrés és a személyes meghallgatás vagy az alkalmazott egyéb kiválasztási módszer eredménye alapján az érintett önálló szervezeti egység vezetője a pályázók között rangsort állít fel.

(5) Eredménytelen vagy sikertelen pályázat esetén az érintett önálló szervezeti egység erre vonatkozó tájékoztatása alapján a Humánpolitikai Önálló Osztály elektronikus levélben értesíti a pályázókat a pályázat eredménytelenségéről vagy saját pályázatuk sikertelenségéről.

(6) A Hivatal honlapján közzétett adatkezelési tájékoztatóban foglaltak ismeretében a jelöltek, választásuk szerint, hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy sikertelen pályázat esetén még a pályázat lezártától számított egy évig a Hivatal toborzási adatbázisában kezelhesse adataikat. A toborzási adatbázisban szereplő jelölttel is betölthető üres álláshely.

4. A meghívásos eljárás szabályai

6. § A Hivatalnál meghívásos eljárás keretében jogviszonyt létesíteni kívánó jelöltek meghallgatására a Humánpolitikai Önálló Osztály koordinálásával, szakmai támogatásával és részvételével kerül sor.

5. A felvétel jóváhagyásának rendje

7. § (1) Az érintett önálló szervezeti egység vezetője a felvételi eljárást követően az általa javasolt jelölt (vagy jelöltek) felvételét kezdeményezi

a) a „Felvételt kezdeményező űrlap” című formanyomtatvány kitöltésével és

b) a jelölt önéletrajzának csatolásával.

(2) A felvételről a Hivatal elnöke dönt.

6. Az alkalmazni kívánt jelölt közszolgálati munkaszerződésének előkészítése és a beléptetés

8. § (1) A közszolgálati jogviszony létesítése előtt az alkalmazni kívánt jelölt a Humánpolitikai Önálló Osztály által átadott nyomtatványok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről.

(2) A Humánpolitikai Önálló Osztály a közszolgálati munkaszerződés megkötését megelőzően írásban, elektronikus úton tájékoztatja az alkalmazni kívánt jelöltet az összeférhetetlenségi szabályokról, továbbá – amennyiben ez szükséges – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről.

(3) Az alkalmazni kívánt jelölt a Humánpolitikai Önálló Osztály rendelkezésére bocsátja a felvételéhez szükséges, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 3. mellékletében a közszolgálati alapnyilvántartás adatkörébe tartozó adatok hitelességének igazolásához szükséges okiratokat, igazolásokat, bizonyítványokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt, az igazolványképet és az egyéb szükséges dokumentumokat.

(4) A Humánpolitikai Önálló Osztály gondoskodik a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumok (közszolgálati munkaszerződés, esküokmány stb.) elkészítéséről és őrzéséről.

(5) A Humánpolitikai Önálló Osztály a munkába álláshoz szükséges intézkedések megtétele érdekében a belépésről elektronikus levélben értesíti az érintett szervezeti egységeket (különösen az üzemeltetési és gazdasági területet).

7. Összeférhetetlenségi szabályok

9. § (1) A kiválasztott személy a közszolgálati munkaszerződés megkötését megelőzően köteles a Küt.-ben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben (a továbbiakban: MEKH tv.) meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatban nyilatkozni, melyhez a Humánpolitikai Önálló Osztály biztosítja az „Összeférhetetlenségi adatlap” és az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat” című formanyomtatványokat.

(2) Ha a Hivatal elnöke a köztisztviselő összeférhetetlenségét állapítja meg, és a Küt. szerint írásban felszólítja az összeférhetetlenség megszüntetésére, a köztisztviselő köteles a megszüntetést igazoló dokumentumokat legkésőbb a Küt. szerinti harmincnapos határidő leteltéig a Humánpolitikai Önálló Osztályon bemutatni. A MEKH tv. szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó dokumentumokat a MEKH tv.-ben meghatározott határidőig kell a köztisztviselőnek a Humánpolitikai Önálló Osztályon bemutatnia.

8. Bejelentéshez vagy munkáltatói engedélyhez kötött további tevékenységek

10. § (1) A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységgel, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal és az állami projektértékelői jogviszonnyal és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonnyal (együtt: gyakorolható tevékenységek), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységgel kapcsolatos bejelentéseket, illetve a további jogviszonyra vonatkozó engedélykérelmeket a köztisztviselő – az önálló szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – a Humánpolitikai Önálló Osztályon köteles benyújtani. A kérelmeket a Humánpolitikai Önálló Osztály terjeszti az operatív működésért felelős elnökhelyettes útján a Hivatal elnöke elé. E bejelentéseket, kérelmeket és a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiadott engedélyeket a Humánpolitikai Önálló Osztály tartja nyilván.

(2) A köztisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszony megszűnését haladéktalanul, de legkésőbb a további jogviszony megszűnését követő 5 munkanapon belül.

(3) A Hivatal tevékenységét érintő publikációs tevékenység során a köztisztviselőnek fokozott figyelemmel kell lennie a Küt. 10. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeire, az ilyen tevékenység folytatását előzetesen írásban be kell jelentenie a Kommunikációs Önálló Osztály útján a Hivatal elnöke részére, amennyiben a publikációs tevékenység feladatköri feladataival is közvetlenül összefügg.

9. Az álláshelyen ellátandó feladat

11. § Az álláshelyen ellátandó feladatot a Hivatal elnöke külön szabályzatban határozza meg.

III. Fejezet

A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE

10. Eljárás a közszolgálati munkaszerződés módosítása esetén

12. § (1) Közszolgálati munkaszerződés módosításának szükségessége esetén az érintett köztisztviselőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője az illetékes igazgató és a felettes elnökhelyettes támogatásával, egyúttal a humánpolitikai vezető láttamozásával – szükség esetén a gazdasági vezető pénzügyi ellenjegyzésével és a pénzügyi és kontrolling igazgató láttamozásával –, valamint az operatív működésért felelős elnökhelyettes támogatásával/láttamozásával, a Humánpolitikai Önálló Osztály útján a „Közszolgálati munkaszerződés módosításának-kezdeményezése”, illetve a „Munkaszerződés módosításának kezdeményezése” című feljegyzésminták megfelelő használatával kezdeményezi a közszolgálati jogviszony módosítását.

(2) Az eljárásra a közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a pénzügyi és kontrolling igazgató jóváhagyása, valamint a gazdasági vezető ellenjegyzése abban az esetben szükséges, ha a közszolgálati munkaszerződés módosítása az illetmény, illetve a munkabér változását eredményezi, vagy a kezdeményezés a határozott idejű jogviszony meghosszabbítására vagy határozatlan idejűvé történő módosítására vonatkozik. A Humánpolitikai Önálló Osztály aláírásra előkészíti a közszolgálati munkaszerződés módosítását a Hivatal elnöke részére aláírásra.

(3) Vezetői álláshely betöltésére irányuló közszolgálati munkaszerződés módosítása esetén a köztisztviselő – a közszolgálati munkaszerződése módosításával egyidejűleg – ismételten köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.

(4) A közszolgálati munkaszerződéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás Küt. 32–35. §-ában felsorolt esetei közül a határozott idejű áthelyezés és az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel, Európai Unió Intézményeiben és nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott nemzeti szakértői jogviszony létesítése jár a közszolgálati munkaszerződés módosításával. Ezekben az esetekben a köztisztviselő és az érintett szervek közötti megállapodás, valamint az érintett szervezetek belső szabályzatai határozzák meg az ideiglenes foglalkoztatás részletszabályait. A kiküldetés és a helyettesítés nem jár a közszolgálati munkaszerződés módosításával, ezek részletes szabályait külön szabályzat határozza meg.

11. Eljárás a munkáltató által kezdeményezett jogviszony-megszüntetés esetén

13. § (1) A munkáltató által kezdeményezett jogviszony-megszüntetés esetén a kezdeményező vezető, a Humánpolitikai Önálló Osztállyal történt előzetes egyeztetést követően, a Hivatal elnökének címzett – az illetékes elnökhelyettes, igazgató támogató aláírásával ellátott – feljegyzésben terjeszti elő a köztisztviselő jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatát, és szükség esetén ennek indokát, továbbá az intézkedés hatályára és igény szerint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére vonatkozó javaslatát. A feljegyzést a humánpolitikai vezető részére kell megküldeni. A Humánpolitikai Önálló Osztály megvizsgálja a javaslat tartalmát, és ha az abban foglaltak végrehajtásának nincs jogi akadálya, azt a humánpolitikai vezető aláírja, és továbbítja a gazdasági vezető, a pénzügyi és kontrolling igazgató, az operatív működésért felelős elnökhelyettes részére, majd döntésre a Hivatal elnöke felé.

(2) A Hivatal elnökének a jogviszony-megszüntetésre vonatkozó írásbeli döntésével összhangban a Humánpolitikai Önálló Osztály elkészíti a szükséges okiratokat, és azokat eljuttatja ellenjegyzésre a gazdasági vezető, szignózásra az operatív működésért felelős elnökhelyettes, majd aláírásra a Hivatal elnöke részére.

12. Eljárás a köztisztviselő által kezdeményezett jogviszony-megszüntetés esetén

14. § (1) A köztisztviselő jogviszonyának megszüntetését az „Űrlap közszolgálati jogviszony megszüntetéséhez” formanyomtatványon kezdeményezheti. A kezdeményezést a Hivatal elnöke hagyja jóvá.

(2) Próbaidő alatt azonnali hatállyal történő megszüntetés esetén a munkáltató részéről csak az átvevő aláírása szerepeltetendő, további aláírások beszerzése nem szükséges. A nyomtatvány a Humánpolitikai Önálló Osztályon adható le. A Humánpolitikai Önálló Osztály a nyomtatvány átvételével egyidejűleg értesíti a közvetlen felettest és az érintett önálló szervezeti egység vezetőjét a jogviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetéséről.

(3) A köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a megállapodást a Humánpolitikai Önálló Osztály készíti el. Az írásba foglalt megállapodásból ki kell tűnnie, hogy a felek akarata a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányul. A Hivatal elnöke a köztisztviselőt mentesítheti a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

(4) A köztisztviselő jogviszonyának lemondással történő megszüntetése esetén a lemondást nem kell indokolni. A lemondás visszavonására vagy módosítására csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával van lehetőség.

(5) Ha a 40 év szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő nő kéri felmentését, mellékelnie kell a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatát, amely a szolgálati időt igazolja.

15. § Egyoldalú munkáltatói közszolgálati munkaszerződés módosítás esetén a Küt. 29. § (7) bekezdése szerinti jogot az érintett köztisztviselő az okirat átvételét követő négy munkanapon belül az okiratra jegyzett nyilatkozattal gyakorolhatja, miszerint kéri felmentését.

13. Eljárás a munkavállaló által kezdeményezett jogviszony-megszüntetés esetén

16. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyának megszüntetését az „Űrlap munkaviszony megszüntetéséhez” formanyomtatványon kezdeményezheti. A kezdeményezést az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének kell átadni és a Hivatal elnöke hagyja jóvá.

(2) Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás esetén a munkáltató részéről csak az átvevő aláírása szerepeltetendő, további aláírások beszerzése nem szükséges. A nyomtatvány a Humánpolitikai Önálló Osztályon adható le. A Humánpolitikai Önálló Osztály a nyomtatvány átvételével egyidejűleg értesíti a közvetlen felettest és az érintett önálló szervezeti egység vezetőjét a jogviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésről

(3) A felmondást, az azonnali hatályú felmondás kivételével, nem kell indokolni.

(4) A felmondás visszavonására vagy módosítására csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával van lehetőség.

17. § A közös megegyezésre vonatkozó megállapodást, valamint a felmondással történő munkaviszony megszüntetésre vonatkozó okiratot a Humánpolitikai Önálló Osztály készíti el. Az írásba foglalt megállapodásból ki kell tűnnie, hogy a felek akarata a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányul. A Hivatal elnöke a munkavállalót mentesítheti a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

14. Az elszámolás szabályai

18. § (1) A köztisztviselő jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) feladatkörét és folyamatban lévő ügyeit a „Feladatkör átadás-átvételi jegyzőkönyv” című formanyomtatvány alkalmazása mellett köteles átadni, és egyúttal a „Teljességi nyilatkozat”-ot aláírni. Köteles továbbá legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a munkáltatóval elszámolni, belépőkártyáját leadni, valamint a Hivatal tulajdonában álló leltári eszközöket hiánytalanul visszaadni.

(2) A közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a köztisztviselő köteles az erre a célra rendszeresített, „Kilépőlap” című formanyomtatvány alkalmazásával a munkáltatóval elszámolni, amelyet az elszámolást követően a Humánpolitikai Önálló Osztályra ad le. A jogviszony lezárásával összefüggő igazolásokat a Humánpolitikai Önálló Osztály, valamint a Bérgazdálkodási Önálló Osztály adja ki, ennek feltétele, hogy a köztisztviselő elszámolási kötelezettségének a hiánytalanul kitöltött „Kilépőlap” leadásával eleget tegyen.

(3) Ha a köztisztviselő nem tesz eleget fenti elszámolási kötelezettségének, akkor anyagi felelősséggel tartozik, és a tartozás tényét a Hivatal feltünteti a közszolgálati igazoláson.

(4) A jogviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevétele mellett a Bérgazdálkodási Önálló Osztály intézkedik a köztisztviselő illetményének, egyéb járandóságainak kifizetése, valamint a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadása iránt.

15. A feladatok átadás-átvételének rendje vezetők esetében

19. § (1) A Hivatalnál vezetői álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselők feladatkörük módosítása, átszervezés, valamint közszolgálati jogviszonyuk megszűnése esetén, illetve a várhatóan 30 napot meghaladó tartós távollétüket megelőzően feladataikat, illetve a feladatok ellátásával összefüggő információkat és iratokat „átadás-átvételi” eljárás keretében, a 18. § (1) bekezdésében meghatározott nyomtatványok segítségével kötelesek átadni az átvevőnek a munkáltató által megadott határidőn belül. Az átvevő az új, vezetői álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő, ennek hiányában a hivatali felettes által jelölt köztisztviselő lehet.

(2) A 30 napot meghaladó tartós távollét esetén a köztisztviselő az „Egyszerűsített elszámolási lap” című formanyomtatvány felhasználásával köteles az abban megjelölt szervezeti egységek ügyintézőinek aláírása mellett elszámolni.

(3) A feladatkör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet a hivatali közvetlen felettes is aláírásával tartozik ellátni, ezzel igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét.

(4) A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát a Humánpolitikai Önálló Osztály részére kell átadni.

(5) A jegyzőkönyv tartalmi követelménye az, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának a feladatkör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon.

(6) Amennyiben a feladatkör átadása nem a közszolgálati jogviszony megszűnéséhez kötődik, a jegyzőkönyv két példányban készül, és egy-egy példány a feladatkör átadójánál, illetve átvevőjénél marad.

16. A feladatok átadás-átvételének rendje nem vezetők esetében

20. § (1) A nem vezetői feladatokat ellátó köztisztviselők feladatkörük módosítása, átszervezés, valamint közszolgálati jogviszonyuk megszűnése esetén, illetve a várhatóan 30 napot meghaladó tartós távollétüket megelőzően feladataikat, illetve a feladatok ellátásával összefüggő információkat és iratokat „átadás-átvételi” eljárás keretében, a 18. § (1) bekezdésében meghatározott nyomtatványok segítségével kötelesek átadni az átvevőnek a munkáltató által megadott határidőn belül. Az átvevő az álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő, ennek hiányában a hivatali felettes által kijelölt köztisztviselő lehet. A feladatkör átadás-átvétel követelményeit és a lebonyolítás módját az illetékes önálló szervezeti egység vezetője az alábbi rendelkezések keretei között úgy határozza meg, hogy a feladatkör átadás-átvétel határidőben történő lebonyolításáért teljes körű felelősséggel tartozik mind ő, mind pedig a feladatait átadó köztisztviselő.

(2) A feladatkör átadás-átvétele esetén folyamatban lévő ügyekkel tételesen, írásban kell elszámolni.

(3) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyának megszűnése, belső áthelyezése esetén, illetve a várhatóan 30 napot meghaladó tartós távollétét megelőzően köteles a nevére iktatott, a munkafolyamatban lévő iratokat a munkahelyi vezető által kijelölt személy részére átadni. Köteles továbbá az általa elektronikusan nyilvántartott, folyamatban lévő ügyek vonatkozásában is a fentiek szerint eljárni.

(4) A feladatkör átadás-átvétele során az önálló szervezeti egység vezetőjének rendelkeznie kell a munkafolyamatban lévő adatok, információk, iktatott ügyiratok és elektronikusan nyilvántartott ügyek további intézéséről.

(5) A feladatkör átadás-átvételének megtörténtét 3 példányban jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő, valamint az önálló szervezeti egység vezetője tartozik aláírásával ellátni. A jogviszony megszűnésének esetén szükséges a „Kilépőlap”-on a feladatkör átadás-átvétel megtörténtének rögzítése az önálló szervezeti egység vezetője által.

(6) Az elkészült és a szükséges aláírásokkal ellátott jegyzőkönyv egy eredeti példányát át kell adni a Humánpolitikai Önálló Osztálynak. A jegyzőkönyv további egy példánya az átadónál, egy példánya az átvevőnél marad.

(7) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés, valamint a 30 napot meghaladó tartós távollét esetén a köztisztviselő az „Egyszerűsített elszámolási lap” című formanyomtatvány felhasználásával köteles az abban megjelölt szervezeti egységek ügyintézőinek aláírása mellett elszámolni.

(8) Ha a feladatok átadása nem a közszolgálati jogviszony megszűnéséhez kötődik, a jegyzőkönyv két példányban készül, és egy-egy példány a feladatkör átadójánál, illetve átvevőjénél marad.

IV. Fejezet

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI

17. Alternatív foglalkoztatási módok (eltérő munkarend, részmunkaidő, otthoni munkavégzés)

21. § (1) A Humánpolitikai Önálló Osztály teljes körű tájékoztatást ad a köztisztviselőknek a munkáltató által kötelezően engedélyezendő részmunkaidőben történő foglalkoztatásra, valamint az atipikus foglalkoztatási formák kezdeményezésére irányuló közszolgálati munkaszerződés módosítás jogszabályi feltételeiről. A közszolgálati munkaszerződés módosítására ebben az esetben is a 12. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabályok az irányadók. A Humánpolitikai Önálló Osztály a fenti tájékoztatási kötelezettségének az intraneten keresztül, illetve erre irányuló megkeresés esetén egyénileg írásban tesz eleget.

(2) A köztisztviselő részmunkaidőben történő foglalkoztatása a Küt.-ben, valamint munkavállaló esetében az Mt.-ben előírt esetben kötelező. Ezen kívül akkor is lehetséges a köztisztviselő részmunkaidőben történő foglalkoztatása, ha azt a feladatkör jellege lehetővé teszi.

(3) Az otthoni munkavégzés szabályait külön szabályzat tartalmazza. Különleges jogrend (veszélyhelyzet), egészségügyi válsághelyzet – ideértve a pandémiát és a járványügyi készültséget is – esetén a Hivatalban rendkívüli otthoni munkavégzésre kerülhet sor.

(4) A Hivatal elnöke a kiskorú gyermeket nevelők vagy azok számára, akiknek családi helyzete, illetve egyéb körülményei azt indokolják, a hivatali általános munkarendtől eltérő munkavégzést biztosíthat. A hivatali általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás megállapítását a köztisztviselő az önálló szervezeti egység vezetőjénél írásban kezdeményezheti. A kérelmet az önálló szervezeti egység vezetője, valamint az illetékes igazgató és elnökhelyettes véleményezését követően, a humánpolitikai vezető és az operatív működésért felelős elnökhelyettes láttamozása mellett kell továbbítani engedélyezésre a Hivatal elnökének. A Hivatal elnökének döntését a Humánpolitikai Önálló Osztály továbbítja az érintett köztisztviselőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetőjének, valamint a köztisztviselőnek. A Humánpolitikai Önálló Osztály nyilvántartást vezet az eltérő munkarendben foglalkoztatott köztisztviselőkről.

(5) A hivatali általános munkarendtől eltérő munkavégzés megállapításánál különösen figyelembe veendő körülmények: a feladatkör jellege, az adott szervezeti egység munkaszervezési folyamatai.

(6) Az Mt. 61. § (4) bekezdése alapján a kisgyermeket gondozó munkavállalók által a gyermek 8. életévének betöltéséig igényelhető rugalmas munkafeltételek közül a Hivatalban a munkarend módosítása, a részmunkaidőben való foglalkoztatás releváns. Ezek biztosítását a munkavállaló feljegyzés formájában kérheti indokolással és a munkaszerződés módosítás hatályának (kezdő és véghatárnapjának) megjelölésével. A feljegyzést a Hivatal elnökének címezve az önálló szervezeti egység vezetője, illetve az illetékes igazgató és elnökhelyettes véleményével és aláírásával ellátva a Humánpolitikai Önálló Osztályra kell benyújtani, aki továbbítja azt a gazdasági vezető részére pénzügyi ellenjegyzésre és a pénzügyi és kontrolling igazgatónak láttamozásra, majd az operatív működésért felelős elnökhelyettes útján a Hivatal elnöke részére.

18. A munkaidő nyilvántartása (jelenléti ív), a szabadság kiadása, mentesítés a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alól

22. § (1) A Hivatal köztisztviselői minden önálló szervezeti egységnél kötelesek folyamatosan jelenléti ívet vezetni. Legkésőbb a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig az önálló szervezeti egységeknek el kell juttatniuk a Bérgazdálkodási Önálló Osztály részére az adott időszakban felmerült távolléteket igazoló bizonylatokat: a táppénzes papírokat és egyéb vonatkozó dokumentumokat. A jelenléti ívet és a távollét-nyilvántartást a Hivatalban egységesen alkalmazott elektronikus rendszerben kell vezetni.

(2) A köztisztviselő az elektronikus munkaidő és távollét-nyilvántartó rendszerben köteles engedélyeztetni az önálló szervezeti egység vezetőjével szabadságának felhasználását és a tanulmányi célú munkaidő-kedvezmény igénybevételét.

(3) Az elektronikus munkaidő és távollét-nyilvántartó rendszerben előzetesen engedélyeztetni kell és fel kell tüntetni a távollétek Küt. és Mt. szerinti valamennyi további esetét, így különösen

a) az örökbefogadás előkészítése miatti munkavégzési kötelezettség alóli legfeljebb 10 munkanap tartamú mentesítés idejét, melynek igénybevételéről a köztisztviselő legalább öt munkanappal előbb tájékoztatja a felettes vezetőt;

b) a hozzátartozó személyes gondozása céljából, orvosi igazolás alapján történő legfeljebb öt munkanap tartamú díjfizetés nélküli munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét (melyre a törvény szerint illetmény nem jár);

c) az apát a pótszabadságon felül megillető további két nap illetményfizetéssel nem járó munkavégzés alóli mentesítés igénybevételét;

d) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerint a munkavállaló apát megillető 10 nap tartamú, első öt napban távolléti díjra, második 5 napban a távolléti díj 40%-ára jogosító apasági szabadság igénybevételét;

e) a szülői szabadság időtartamát;

f) minden egyéb, az Mt.-ben és a Küt.-ben meghatározott távollét időtartamát.

(4) A Küt. és az Mt. alapján a munkatársat a gyermeke 3 éves koráig megillető, illetményének / távolléti díjának 10%-ára jogosító 44 munkanap szabadság (szülői szabadság) igénybevételét a törvényben meghatározott feltételek mellett a köztisztviselő vagy a munkavállaló írásban, feljegyzés formájában kezdeményezheti. A feljegyzést a Hivatal elnökének címezve az önálló szervezeti egység vezetője, illetve az illetékes igazgató és elnökhelyettes véleményével és aláírásával ellátva a Humánpolitikai Önálló Osztályra kell benyújtani, aki továbbítja azt a gazdasági vezető részére pénzügyi ellenjegyzésre és a pénzügyi és kontrolling igazgatónak láttamozásra, majd az operatív működésért felelős elnökhelyettes útján a Hivatal elnöke részére.

(5) A keresőképtelenség tényét minden köztisztviselő legkésőbb a keresőképtelen állományba vételt követő első munkanapon köteles bejelenteni az önálló szervezeti egység vezetőjének és titkársági feladatokat ellátó köztisztviselőnek, aki elektronikus levélben haladéktalanul értesíti a Bérgazdálkodási Önálló Osztályt. A keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást a köztisztviselő az őt foglalkoztató önálló szervezeti egységéhez adja le. Az önálló szervezeti egység vezetője a keresőképtelenségi igazoláson feltünteti a köztisztviselő betegség miatti távollétét megelőző utolsó munkában töltött napját, majd azt szignójával látja el. Az önálló szervezeti egységek titkársági feladatokat ellátó köztisztviselői kötelesek a köztisztviselők által leadott keresőképtelenségről szóló igazolásokat soron kívül a Bérgazdálkodási Önálló Osztályra eljuttatni.

19. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés

23. § (1) Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést – hétköznap összesen 16, hétvégén vagy munkaszüneti napon összesen 8 munkaórát meghaladó időtartamú (a továbbiakban: huzamos) rendkívüli munkavégzés esetén a Hivatal elnöke, egyébként az önálló szervezeti egység vezetője saját hatáskörben írásban, – a rendkívüli munkavégzés napját megelőzően – a Küt. munkaidőbeosztás-szabályainak és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével rendelhet el. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek csak az írásban elrendelt túlmunka minősül. A saját hatáskörben elrendelt rendkívüli munkavégzésről egyidejűleg, az elrendelő formanyomtatvány szkennelt példányának csatolásával e-mailben tájékoztatni kell a felettes elnökhelyettest és az operatív működésért felelős elnökhelyettest, valamint a Hivatal elnökét.

(2) A rendkívüli munkavégzés az „A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelése”, illetve a „Huzamos idejű rendkívüli munkavégzés elrendelése” című formanyomtatványokon rendelhető el. Utóbbit jóváhagyóként a Hivatal elnöke írja alá. A kitöltött, aláírt formanyomtatvány egy példányát a rendkívüli munkavégzést elrendelő vagy kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője a Humánpolitikai Önálló Osztálynak küldi meg, az elrendelés napján.

(3) Az elrendelések alapján a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzések időtartamát a Humánpolitikai Önálló Osztály személyenként összesíti, és írásban előre jelzi a vezetőnek a maximális időtartam közelgő elérésének időpontját.

(4) A köztisztviselőt rendkívüli munkaidő teljesítése esetén az „A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés igazolása” című, kitöltött formanyomtatvány alapján a Küt.-ben meghatározott mértékű szabadidő illeti meg. A munkavállalót a rendkívüli munkaidő ellenértékeként az Mt.-ben meghatározott mértékű bérpótlék, illetve szabadidő illeti meg. A szabadidő pénzben történő megváltását a Küt.-ben és az Mt.-ben meghatározott esetben az operatív működésért felelős elnökhelyettes engedélyezheti.

(5) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő is jogosult.

(6) A szabadidő és szabadidő-átalány nyilvántartása a jelenléti íveken történik, a szabadidő kiadásáról az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik. A szabadidő pénzbeni megváltásáról az igazolt jelenléti ív, valamint az elrendelés és az igazolás alapján a Bérgazdálkodási Önálló Osztály gondoskodik.

V. Fejezet

ELISMERÉSEK

20. Az érdemek elismerése

24. § (1) Írásbeli dicséretben részesítésre a köztisztviselőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője jogosult, a köztisztviselő egy naptári évben többször is kaphat írásbeli dicséretet. Az írásbeli dicséret nem jár anyagi elismeréssel.

(2) A motivációs elismerés pénzjuttatással jár. A motivációs elismerés szabályait, kezdeményezésének módját, feltételeit és elszámolásának rendjét a Hivatal elnöke külön szabályzatban határozza meg.

(3) Teljesítményelismerés teljesítményértékelést követően adható. A teljesítményelismerés pénzjuttatással jár. A teljesítményértékelés szabályait és a teljesítményelismerés feltételeit, a juttatás elbírálásának szabályait és elszámolásának rendjét a Hivatal elnöke külön szabályzatban határozza meg.

(4) A szolgálati elismerés feltételeit, az elismeréssel járó juttatás mértékét a Küt. határozza meg.

VI. Fejezet

A CAFETÉRIA-JUTTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE, ELSZÁMOLÁSÁRA ÉS VISSZATÉRÍTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

21. A cafetéria-juttatásra jogosultak köre, a cafetéria-juttatás folyósítása

25. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult a Hivatal köztisztviselője. A munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók cafetéria-jogosultságára a Küt. 82. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni.

(2) Az érintett munkavállaló cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

(3) A próbaidejüket töltő köztisztviselők a cafetéria-juttatásra a jogviszonyban töltött napokkal arányos mértékben jogosultak.

(4) Amennyiben a köztisztviselő jogviszonya a próbaidő alatt megszűnik, a Hivatal az időarányos cafetéria-juttatást a jogviszony megszűnésétől számított 15 napon belül folyósítja.

22. Az éves cafetéria-keret

26. § (1) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a jogosult köztisztviselők tekintetében egységes mértékű, a hatályos költségvetési törvény alapján meghatározott összeg, mely fedezetet nyújt a cafetéria-juttatásokra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésében meghatározott béren kívüli juttatások tekintetében.

(2) Az éves cafetéria-keret időarányos részére jogosult az a köztisztviselő, akinek a Hivatallal fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy év közben szűnik meg, különös tekintettel az év közben lejáró határozott idejű közszolgálati munkaszerződéssel rendelkező köztisztviselőkre vagy munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókra.

(3) A gyermeket nevelő köztisztviselőnek gyermekenként a gyermek tízéves koráig az (1) bekezdés szerinti cafetéria-juttatásnál magasabb összegű cafetéria-juttatás nyújtható, azzal, hogy ez a juttatás abban az évben nyújtható utoljára, amikor a gyermek a 10. életévét betölti. Ennek az emelt összegű cafetériának a juttatásáról és éves mértékéről – a Gazdasági és Kontrolling Főosztály fedezetvizsgálata alapján, az operatív működésért felelős elnökhelyettes felterjesztésére – a Hivatal elnöke dönt minden év január 31. napjáig. A döntésről a köztisztviselőket az intraneten keresztül tájékoztatni kell.

23. A cafetéria-juttatások rendszere

27. § A cafetéria-juttatások rendszere a következő béren kívüli juttatást tartalmazza: Széchenyi Pihenő Kártyára utalt támogatás.

24. A cafetéria-juttatás igénylése, az elszámolás és a visszatérítés eljárási szabályai

28. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a 27. §-ban meghatározott cafetéria-juttatási elemre vehető igénybe, az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a köztisztviselő elektronikus úton megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.

(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.

(3) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.

29. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtétele elektronikus úton történik. A cafetéria-juttatás maximális mértékéről, az éves cafetéria-keretet terhelő közterhek mértékéről a Bérgazdálkodási Önálló Osztály elektronikus levélben tájékoztatja a köztisztviselőket.

(2) A köztisztviselő az erre a célra rendszeresített elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat egy általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Bérgazdálkodási Önálló Osztályra.

(3) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a köztisztviselőt a Bérgazdálkodási Önálló Osztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a köztisztviselő a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni.

30. § (1) A köztisztviselő a Bérgazdálkodási Önálló Osztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul.

(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a köztisztviselőt a Bérgazdálkodási Önálló Osztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és az erre a célra rendszeresített elektronikus programot a köztisztviselő számára elérhetővé teszi. A köztisztviselő a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 29. § (1) bekezdése szerint teljesíti.

(3) A Hivatal a cafetéria-juttatás folyósítását a próbaidő leteltét követő 15 napon belül teljesíti.

(4) Ha a köztisztviselő jogviszonya megszűnik, vagy cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem jogosult, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – a Bérgazdálkodási Önálló Osztály által meghatározott – időarányos részét meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni.

(5) A visszafizetés módja elsősorban a köztisztviselőt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a köztisztviselő részéről átutalással történik.

(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

25. A Széchenyi Pihenő Kártya

31. § (1) A köztisztviselő a Széchenyi Pihenő Kártyára igényelhet juttatást.

(2) A Széchenyi Pihenő Kártya juttatás folyósításának alapfeltétele, hogy a köztisztviselő rendelkezzék olyan, a pénzforgalmi szolgáltatójánál nyitott és vezetett, korlátozott rendeltetésű fizetési számlával, amelyen lévő pénzeszközök kizárólag a vonatkozó jogszabályban meghatározott célokra használhatók fel.

(3) Az igénylés során a köztisztviselő – az éves cafetéria-keret és az Szja tv.-ben meghatározott mértékek mellett – figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben biztosított juttatás összegét is. A köztisztviselő a más juttatótól származó juttatás összegéről nyilatkozatot tesz.

(4) A Hivatal a juttatást a köztisztviselő nyilatkozata szerint utalja el.

1

A 2. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére