1/2023. (VI. 23.) Miniszterelnökség KÁT utasítás

1. § A Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. melléklet szerint állapítom meg. A Szabályzat a Miniszterelnökséggel munkaviszonyban állók tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkáltatói szabályzatnak minősül.

2. § Ez az utasítás 2023. július 1. napján lép hatályba.

3. § A Miniszterelnökség visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült munkatársa az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.

4. § Az utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez.

5. § A 4. függelékben foglalt határidőket a hatálybalépésekor jogviszonyban állókra az utasítás hatálybalépésétől kell számítani.

6. § A Miniszterelnökség ügyintézői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselője az utasítás hatálybalépésekor fennálló közigazgatási alapvizsga tételi kötelezettsége alól mentesül az utasítás hatálybalépésekor.

(1) A Szabályzat hatálya – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kiterjed

(2) A(z)

(3) Az

(4) A 33. § hatálya kiterjed a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 88. §-a szerinti ösztöndíjprogram keretében a Miniszterelnökséggel ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személyre.

(5) A 3. függelék hatálya kiterjed a kormánybiztosra, a miniszterelnöki biztosra, a miniszterelnöki megbízottra, a miniszteri biztosra, a kormányhivatalt vezető főispánra, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vezetőjére, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a területfejlesztési miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek vezetőire, alapítványok és közalapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjaira, gazdasági társaságok vezetőire, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaira és a Közszolgálati Döntőbizottság tagjaira.

(6) Eltérő megállapodás hiányában az Mt. 53. §-a alapján a Miniszterelnökségnél – mint a munkaszerződéstől eltérő más munkáltatónál – foglalkoztatott munkavállalóra a 16. §-ban, a 19. §-ban, a 21–24. §-ban, a 27. §-ban, a 33–35. §-ban, a 37. §-ban és a 39. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(1) A Szabályzatot a Miniszterelnökségen foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és munkáltatói intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni és értelmezni.

(2) A Szabályzat alkalmazása, valamint az egyes jogviszonyokból származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során

(3) Ahol a Szabályzat

(4) Ha a Szabályzat vagy jogszabály a munkatársnak a felettes vezető részére nyilatkozat, tájékoztatás megtételét írja elő, a felettes vezető akadályoztatása esetén a nyilatkozatot, tájékoztatást a helyettesítésére kijelölt személy – ennek hiányában a felettes vezetőt irányító személy – részére kell megtenni.

(5) A politikai és szakmai felsővezetők tekintetében ahol a Szabályzat Humánpolitikai Főosztályt említ, azon az Intézményi Személyügyi és Gazdálkodási Főosztályt kell érteni.

(6) A területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársai tekintetében – az (5) bekezdés, az 5. § (2) bekezdése, a 7. § (5) bekezdése, a 32. § (2) és (3) bekezdése, a 109–111. §, a 113. §, a 115. §, valamint a 3. függelék 2.1. pont b) alpontja, 12.1. pont c) alpontja kivételével – ahol a Szabályzat Humánpolitikai Főosztályt említ, azon a Területfejlesztési és Európai Uniós Személyügyi Főosztályt kell érteni.

(1) A munkatársak és a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2022. (VI. 17.) MvM utasítás (a továbbiakban: SzMSz) szerinti önálló szervezeti egységek (a továbbiakban: önálló szervezeti egység) vezetői, valamint az SzMSz szerinti, irányításukért felelős politikai felsővezető, szakmai felsővezető (a továbbiakban: szakmai irányításért felelős felsővezető) a személyügyi igazgatást érintő iratokat – eltérő rendelkezés hiányában, valamint ha a személyes megjelenés nem szükséges – belső kézbesítés útján is eljuttathatják a Humánpolitikai Főosztályhoz.

(2) Belső kézbesítés esetén lezárt borítékba (csomagba) kell helyezni az iratokat, melyet kézbesítési rendelkezéssel kell ellátni arra vonatkozóan, hogy ki jogosult a borítékot felbontani.

(1) A Szabályzatban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a Humánpolitikai Főosztály, az Intézményi Személyügyi és Gazdálkodási Főosztály, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály, a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály és a Szervezetbiztonsági Főosztály vezetője formanyomtatványokat rendszeresíthet, melyeket az intranetes hálózaton elérhetővé kell tenni.

(2) Az intranetes hálózaton közzétett, foglalkoztatási jogviszonyt érintő írásbeli munkáltatói jognyilatkozatokat a közzétételt követő harmadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát a közszolgálatból eredő kötelezettsége teljesítésével összefüggésben megismerje.

(1) A Miniszterelnökség megüresedő álláshelye meghívásos vagy nyilvános pályázat útján, valamint a Kit. 83. § (3) bekezdése szerinti toborzási adatbázis vagy a Miniszterelnökség saját toborzási adatbázisa segítségével tölthető be.

(2) A Miniszterelnökség saját toborzási adatbázissal rendelkezik, melyet a Humánpolitikai Főosztály működtet.

(3) Az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője vagy az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Humánpolitikai Főosztályon a toborzási adatbázisban való keresést.

(4) Az álláshelyek betöltésének szakmai feltételeiről a 4. függelék rendelkezik.

(1) Nyilvános pályázati kiírást az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője vagy az önálló szervezeti egység vezetője az erre rendszeresített formanyomtatvány megküldésével kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztálynál.

(2) A Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi az (1) bekezdésnek megfelelően beküldött formanyomtatványt. Ha az megfelel a publikálás feltételeinek, intézkedik a pályázat Közszolgálati Állásportálon történő megjelenése érdekében.

(3) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előzetes vizsgálatát a Humánpolitikai Főosztály végzi. Az előzetes vizsgálat a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

(4) A Humánpolitikai Főosztály az előzetes vizsgálatot követően továbbítja a beérkezett pályázati anyagot az önálló szervezeti egység vezetője részére.

(5) A pályázók meghallgatását az önálló szervezeti egység koordinálja, a meghallgatásokon a Humánpolitikai Főosztály képviselője vesz részt, aki a meghallgatásokat követően írásbeli javaslatot tehet.

(6) A pályázati eljárás eredményéről az erre rendszeresített formanyomtatvány megküldésével az önálló szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt. Igény esetén a meghallgatáson részt vett jelölteket – amennyiben elektronikus levelezési címüket a pályázatukban megadták – a Humánpolitikai Főosztály elektronikus úton értesíti az önálló szervezeti egység visszajelzése alapján.

(7) A pályázati eljárás során keletkezett, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat az eljárás lezárását követően a pályázati eljárásban érintett szervezeti egység haladéktalanul megsemmisíti.

(8) A pályázati eljárás lefolytatásához az önálló szervezeti egység kezdeményezheti a Humánpolitikai Főosztálynál a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletnek [a továbbiakban: 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet] megfelelően a személyügyi központ bevonását.

(1) Az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője (ennek hiányában az önálló szervezeti egység vezetője) a kormánytisztviselői kinevezés vagy munkaviszony keretében történő foglalkoztatás kezdeményezéséről a Humánpolitikai Főosztály vezetőjét – a jogviszony létrejöttének tervezett napját legalább húsz munkanappal megelőzően – az erre rendszeresített formanyomtatvány (a továbbiakban: Alkalmazási javaslat) megküldésével értesíti.

(2) A kezdeményezőnek az Alkalmazási javaslat kitöltésével egyidejűleg vizsgálnia kell, hogy a felvételre javasolt személy

(3) Az Alkalmazási javaslathoz csatolni kell

(4) A Humánpolitikai Főosztály az Alkalmazási javaslat alapján megvizsgálja a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, és igazolja az álláshely rendelkezésre állását. Az Alkalmazási javaslatot az álláshely jóváhagyását követően továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra.

(5) A területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységekhez tervezett felvétel esetén a Területfejlesztési és Európai Uniós Személyügyi Főosztály az Alkalmazási javaslat alapján megvizsgálja a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, és az Alkalmazási javaslatot az álláshely rendelkezésre állásának igazolása céljából továbbítja a Humánpolitikai Főosztályra. Az Alkalmazási javaslatot, az álláshely jóváhagyását követően a Humánpolitikai Főosztály továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra.

(6) Ha az Alkalmazási javaslat és mellékletei alapján megállapítható, hogy a tervezett foglalkoztatás a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, de a foglalkoztatás akadályai elháríthatóak, a Humánpolitikai Főosztály felveszi a kapcsolatot a kezdeményezővel.

(7) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály az Alkalmazási javaslaton nyilatkozik arról, hogy a jogviszony létesítéséhez szükséges személyi előirányzat rendelkezésre áll-e.

(8) Az Alkalmazási javaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a közigazgatási államtitkárhoz.

(9) Az Alkalmazási javaslat jóváhagyásáról a jelölt beléptetéséhez kapcsolódó intézkedések megtétele érdekében a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja az intézkedésben érintett szervezeti egységeket.

(1) Az Alkalmazási javaslat jóváhagyását követően a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a jelöltet, ezzel egyidejűleg megküldi részére a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumokat, valamint a felvételi adatlapot (a továbbiakban együtt: belépő csomag).

(2) A jelölt a belépő csomag kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. A belépő csomagot és a hatósági erkölcsi bizonyítványt a jelölt elsődlegesen elektronikus úton küldi meg a Humánpolitikai Főosztálynak, okmányainak és végzettséget igazoló dokumentumainak hitelt érdemlő bizonyítása mellett.

(3) A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél akkor vehető figyelembe, ha azt a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján elismerték vagy honosították.

(4) Amennyiben a jelölt személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Humánpolitikai Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül írásban tájékoztatni. A Humánpolitikai Főosztály az adatváltozásról haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt.

(5) A Humánpolitikai Főosztály végzi a jelölt adatainak rögzítését a közszolgálati alapnyilvántartásban, a kinevezési okmány és a kapcsolódó mellékletei előkészítését, valamint a létesítő okirat Pénzügyi és Számviteli Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően a munkáltatói jogkör gyakorlójához történő felterjesztését.

A jelölt számára az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik az informatikai bejelentő lap előkészítéséről, melyet az Alkalmazási javaslat jóváhagyását követően megküld a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztálynak, vagy a Szolgáltatási Portálon elektronikus úton indítja el az igénynek megfelelő informatikai bejelentő lapo(ka)t. Amennyiben a jelölt korábbi munkáltatójánál a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) ellátotti körébe tartozott, akkor az önálló szervezeti egység vezetője az informatikai beléptetés helyett szervezetiegység-váltást kezdeményez a korábbi munkáltatónál.

(1) Amennyiben az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője vagy az önálló szervezeti egység vezetője – betöltetlen álláshely rendelkezésre állása esetén – a Miniszterelnökséggel a Kit. 88. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszonyban álló személy továbbfoglalkoztatására kíván javaslatot tenni, azt legkésőbb az ösztöndíjas jogviszony lejártát megelőző harminc nappal kezdeményeznie kell – a szakmai irányításért felelős felsővezetőn keresztül – a Humánpolitikai Főosztályon a 7. § szerinti rendben.

(2) Az Alkalmazási javaslathoz csatolni kell az ösztöndíjas mentorának támogató nyilatkozatát is.

(1) A jogviszony létesítése vagy új álláshelyre helyezés előtt a Humánpolitikai Főosztály jelzi az érintettnek, amennyiben az álláshely nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik.

(2) Amennyiben az álláshely nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik, a Humánpolitikai Főosztály az Alkalmazási javaslat jóváhagyását követően a 7. § (3) bekezdés d) pontja szerinti dokumentumot megküldi a Szervezetbiztonsági Főosztálynak a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kapcsolódó feladatai ellátásához.

(3) Az érintettet a Szervezetbiztonsági Főosztály tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzésről, és személyesen vagy elektronikus úton átadja részére a szükséges kérdőívet.

(4) Az ellenőrzés eredményéről a Szervezetbiztonsági Főosztály tájékoztatja az érintettet.

(5) A Szervezetbiztonsági Főosztály a közszolgálati alapnyilvántartás vezetéséhez szükséges, a nemzetbiztonsági ellenőrzés előírásával, eredményével kapcsolatos adatokról tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(6) A Szervezetbiztonsági Főosztály a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 71. § (4) bekezdésében, 71/A. § (1) bekezdésében, valamint 72/B. § (8) bekezdésében foglalt esetekben tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(7) A munkatársat a foglalkoztatási jogviszonya fennállása alatt a Szervezetbiztonsági Főosztály tájékoztatja az Nbtv. 71/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség fennállásáról. A korábban kitöltött biztonsági kérdőívben közölt, a nemzetbiztonsági ellenőrzés és a felülvizsgálati eljárás során a biztonsági kérdőív kitöltésének eljárási szabályairól, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggésben a lényeges adatokban bekövetkezett változás bejelentésének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti lényeges adatok változásával kapcsolatos bejelentést a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve a Szervezetbiztonsági Főosztályhoz kell eljuttatni.

(8) Az Nbtv. 72/B. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a munkatárs jogviszonyának fennállása alatt a felülvizsgálati eljárás kezdeményezését az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője javasolja a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Szervezetbiztonsági Főosztályon keresztül.

(1) A foglalkoztatási jogviszony létesítése vagy új álláshelyre helyezés előtt a Humánpolitikai Főosztály a munkatárssal közli, ha a betölteni kívánt álláshely a Vnyt. alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik.

(2) A Miniszterelnökségen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének részleteiről a 3. függelék rendelkezik.

(1) Kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony létesítése előtt a Humánpolitikai Főosztály az érintettel közli, hogy jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy jogviszonyának fennállása alatt feladatainak törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül a Kit. 82. § (9) bekezdése, az Nbtv. 5/C. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) és i) pontja alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.

(2) Az érintettnek a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó tudomásul vételi nyilatkozatát a Humánpolitikai Főosztály szerzi be. A hozzájárulás megtagadásáról a Humánpolitikai Főosztály haladéktalanul értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, és a szükséges munkáltatói intézkedések megtételét kezdeményezi.

(1) A foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a Humánpolitikai Főosztály kezdeményezi a jelölt foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálatát, továbbá tűz- és munkavédelmi, esélyegyenlőségi tájékoztatásban részesíti, valamint ismerteti vele a Miniszterelnökség működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra, integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos eljárásrendet, a Miniszterelnökség adatvédelmi, adatbiztonsági, adatvédelmi incidenskezelési és információvédelmi szabályzatának (a továbbiakban: Adatvédelmi Szabályzat) felhasználói kivonatát, valamint a Felhasználói Informatikai Biztonsági Házirendet, amelynek megtörténtét dokumentálni kell.

(2) Amennyiben a munkaalkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató egészségileg alkalmatlannak nyilvánítja a jelöltet az álláshelyhez kapcsolódó feladatok vagy munkakör vonatkozásában, akkor az adott önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője írásbeli javaslatot tehet más álláshelyen történő alkalmazására. Amennyiben nincs más megfelelő álláshely, akkor az alkalmazástól el kell tekinteni, vagy a már fennálló jogviszonyt meg kell szüntetni.

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt kinevezést és az ahhoz kapcsolódó mellékleteket a Humánpolitikai Főosztály Ügyfélkapun keresztül küldi meg a jelölt részére.

(2) Igény esetén az eskütétel szóbeli megerősítésének megszervezéséről a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

(1) A munkavállaló munkaköri leírását az erre rendszeresített formanyomtatványnak megfelelően az önálló szervezeti egység készíti elő egy példányban, és – a Humánpolitikai Főosztály ellenőrzését követően – az önálló szervezeti egység vezetője hagyja jóvá, elektronikus dokumentumban a munkáltatói jogkör gyakorlója kiadmányozza, és a Humánpolitikai Főosztály küldi meg a munkavállaló részére Ügyfélkapun keresztül.

(2) A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő munkavállaló a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(1) A kormánytisztviselővel a kinevezését, eskütételét követően meg kell ismertetni a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódexet, valamint tájékoztatni kell arról, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának kezdetével a Magyar Kormánytisztviselői Kar tagjává vált.

(2) A jogviszony létesítésekor a Humánpolitikai Főosztály felhívja a munkatárs figyelmét a személyi adataiban történő változás bejelentésének kötelezettségére.

(3) A jogviszony létesítését követően a munkatárs részt vesz az Információvédelmi Osztály által szervezett biztonsági tematikájú, jelenléti tájékoztatón.

(1) A munkatárs kérelmére a Miniszterelnökségnél fennálló foglalkoztatási jogviszonyáról, illetve az azzal kapcsolatos – a Humánpolitikai Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó – tényekről a Humánpolitikai Főosztály állít ki igazolást.

(2) A munkatárs lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállaláshoz szükséges – a Kit. 149. §-ában meghatározott adattartalmú – munkáltatói igazolást a Humánpolitikai Főosztály állítja ki.

(3) A munkatárs kérelmére a Miniszterelnökséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonya alapján a jövedelemigazolást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály állítja ki.

(1) A jogviszony módosítására vonatkozó kezdeményezést a 7. § (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti mellékletekkel az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője (ennek hiányában az önálló szervezeti egység vezetője) a Humánpolitikai Főosztály vezetője részére megküldi, aki intézkedik a módosítás előkészítéséről, a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra pénzügyi ellenjegyzés céljából való továbbításról, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója felé történő felterjesztésről.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyét követően a Humánpolitikai Főosztály a 7. § (3) bekezdés d) pontja szerinti dokumentumot megküldi a Szervezetbiztonsági Főosztálynak, továbbá a jogviszony módosításával kapcsolatos intézkedések megtétele érdekében a változásról tájékoztatja az intézkedésben érintett szervezeti egységeket.

(1) A munkatárs jogviszonyának megszüntetését az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője (ennek hiányában az önálló szervezeti egység vezetője) a Humánpolitikai Főosztályon keresztül kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(2) A munkatárs az önálló szervezeti egység vezetője felé írásban köteles jogviszonya közös megegyezéssel, lemondással vagy felmondással történő megszüntetését kezdeményezni, valamint a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltását bejelenteni, a Humánpolitikai Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős felsővezető támogatásával juttatja el a munkatárs (2) bekezdés szerinti jognyilatkozatát a Humánpolitikai Főosztályra. A jogviszony megszüntetéséről, illetve a munkahelyváltásról szóló okiratot a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlójához aláírásra.

(4) Tervezett tartós távollét kezdeményezésére a 48–49. § rendelkezései az irányadóak.

(1) A jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor, munkahelyváltáskor vagy a tervezett – előreláthatólag kilencven napot meghaladó – tartós távollétet (a továbbiakban: tervezett tartós távollét) megelőzően az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a munkatárs legkésőbb az utolsó munkában töltött napon az álláshelyéhez kapcsolódó feladatait, a birtokában lévő ügyiratokat, nyomtatványokat, a részére kiadott munkaeszközöket, felszerelési tárgyakat az önálló szervezeti egység vezetőjének vagy az általa megbízott személynek jegyzőkönyvben történő rögzítés mellett átadja.

(2) Amennyiben az elszámolási kötelezettségének a munkatárs elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni vagy azt megtagadja, az önálló szervezeti egység vezetője az önálló szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi az elszámolási kötelezettséggel rendelkező munkatárs személyes kezelésében lévő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról az elszámolási kötelezettséggel rendelkező munkatársat az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével az önálló szervezeti egység értesíti.

(3) A munkatárs a jogviszonya megszűnésekor, megszüntetésekor, a munkahelyváltáskor vagy a tervezett tartós távollétet megelőzően köteles elszámolni, valamint az elszámolási kötelezettsége teljesítése érdekében együttműködni az elszámolással érintett külső szervekkel [NISZ Zrt., Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF)], valamint a Miniszterelnökség elszámolásban közreműködő szervezeti egységeivel.

(4) Az informatikai eszközökön tárolt saját (személyes) adatok, információk, továbbá a szervezeti adatvagyon átadása, átvétele, archiválása, hozzáférhetősége tekintetében az Adatvédelmi Szabályzatban, valamint a Miniszterelnökség Informatikai Biztonsági Szabályzatában (a továbbiakban: Informatikai Biztonsági Szabályzat) foglaltak szerint kell eljárni.

(1) A Humánpolitikai Főosztály az elszámolás feltételeinek biztosítása érdekében értesíti az elszámolásban közreműködő szervezeti egységet (a továbbiakban: elszámoló hely) az érintett munkatárs elszámolási kötelezettségéről. Az elszámoló hely haladéktalanul köteles visszaigazolni a Humánpolitikai Főosztály felé, hogy van-e a munkatársnak elszámolással érintett kötelezettsége.

(2) A Humánpolitikai Főosztály a Miniszterelnökségnél történő foglalkoztatás megszűnéséhez, megszüntetéséhez, a munkahelyváltáshoz vagy a tervezett tartós távollét kezdetéhez kapcsolódóan legkésőbb az utolsó munkában töltött napon bekéri a munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője által lezárt Szabadság-nyilvántartó lapját, a munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvet, valamint az 50%-os utazásra jogosító utalványt.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján beérkezett adatokat a Humánpolitikai Főosztály rávezeti az elszámoláshoz rendszeresített formanyomtatványra (a továbbiakban: Elszámoló lap), és a személyes megjelenést nem igénylő (kötelezettség nélküli) tételeket lezárja. Ezt követően a Humánpolitikai Főosztály az Elszámoló lapot a munkatárs részére elektronikusan megküldi, továbbá legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján tájékoztatja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt a munkatárs szabadság adatairól és a tanulmányi szerződésből eredő elszámolási kötelezettségről.

(1) A munkatárs köteles az Elszámoló lapon lezáratlan tételek igazolása érdekében az elszámoló helyen megjelenni. A belépési igazolvány(ok) bevonásáról, letiltásáról a Szervezetbiztonsági Főosztály gondoskodik.

(2) Az Elszámoló lapon szereplő adatok valóságnak megfelelő kitöltéséért a kitöltésre kötelezett elszámoló hely a felelős.

(3) A munkatárs a Szabályzat alapján a Miniszterelnökség által nyújtott juttatással kapcsolatban az Elszámoló lapon vagy a 100. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatóban vagy más módon írásban megállapított tartozása rendezése érdekében a tartozásról szóló tájékoztatóban vagy a tartozás rendezésére vonatkozó felszólításban megjelölt határidőn belül, írásban, indokolással alátámasztott részletfizetési kérelmet nyújthat be a Pénzügyi és Számviteli Főosztály főosztályvezetője részére. A részletfizetés engedélyezéséről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály főosztályvezetője dönt, melyről írásban tájékoztatja a kérelmezőt.

(4) Amennyiben az elszámolás során a munkatárs valamely, a KEF vagy a NISZ Zrt. által biztosított eszközzel kapcsolatban megállapított tartozásával nem ért egyet, erről – a rendelkezésre álló dokumentumok csatolása mellett – írásban nyilatkozik a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály részére, amely az elszámolás lezárása érdekében egyeztet az érintettekkel.

(5) A Miniszterelnökségnél történő foglalkoztatás megszűnésével vagy megszüntetésével, valamint a munkahelyváltással kapcsolatos okiratokat a Humánpolitikai Főosztály, a pénzügyi okiratokat a Pénzügyi és Számviteli Főosztály juttatja el a munkatárs részére.

(1) Ha a munkatárs a 22. és 23. § szerinti elszámolási kötelezettségének

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak nem vezetnek eredményre, a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja erről a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály az érvényesítendő követelésről előkészíti a Kit. 71. § (11) bekezdése szerinti fizetési felszólítást, és felterjeszti aláírásra a munkáltatói jogkör gyakorlójához. Az aláírt fizetési felszólítást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály Ügyfélkapun keresztül küldi meg az érintett részére. Amennyiben az elektronikus kézbesítés bármilyen okból sikertelen, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály postai úton, tértivevényes küldeményként kézbesíti a fizetési felszólítást.

(3) Ha a munkatárs a fizetési felszólítás szerinti követelést az abban foglalt határidőben nem teljesíti, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály tájékoztatja erről a Perképviseleti és Döntőbizottsági Főosztályt. A fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal történő ellátása iránt a Perképviseleti és Döntőbizottsági Főosztály intézkedik.

A foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére tekintettel a Kit., illetve az Mt. alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést a munkatárs részére az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetőjének (ennek hiányában az önálló szervezeti egység vezetőjének) javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.

(1) Kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új álláshelyre helyezés előtt az érintettel közölni kell, hogy kinevezésére csak akkor kerülhet sor, ha írásban nyilatkozik arról, hogy a Kit. 95. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok vele szemben nem áll fenn, valamint arról, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogkövetkezményeket tudomásul veszi.

(2) Az érintettnek az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát írásba kell foglalni, melyet az érintett személyi anyagában kell elhelyezni.

(3) A kormánytisztviselő a jogviszonya fennállása alatt köteles haladéktalanul – írásban – bejelenteni a Humánpolitikai Főosztályon, ha a Kit. szerinti együttalkalmazási, összeférhetetlenségi ok merül fel.

(4) Összeférhetetlenség esetén a Humánpolitikai Főosztály – az önálló szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, hogy a kormánytisztviselőt írásbeli felszólításban kérje az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(5) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a Kit. 95. § (13) bekezdése alapján – az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel a kormánytisztviselőt, a kormánytisztviselő az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító dokumentumot legkésőbb a felszólítástól számított harminc napon belül köteles a Humánpolitikai Főosztálynak bemutatni.

(1) A munkatárs a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdése szerinti bejelentés- vagy engedélyköteles további jogviszony létesítésével, fenntartásával kapcsolatos jognyilatkozatát köteles a jogviszony létesítését megelőzően vagy a Miniszterelnökségen fennálló jogviszonya létesítését követően haladéktalanul az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére benyújtania.

(2) A munkatárs haladéktalanul köteles bejelenteni, ha a korábban a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy bejelentett további jogviszonya megszűnt.

(1) A munkatárs számára a munkavégzéshez szükséges eszközt a Miniszterelnökség szolgáltatókon keresztül (KEF, NISZ Zrt.) biztosítja, a munkatárs a munkavégzéséhez saját eszközt csak saját felelősségi körén belül használhat.

(2) Elektromos hálózatra csatlakozó saját eszköz nem használható. Amennyiben ez nem elkerülhető, azt a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztályon kell engedélyeztetni.

(3) A saját informatikai eszköz használata kizárólag az Adatvédelmi Szabályzattal, valamint az Informatikai Biztonsági Szabályzattal összhangban lehetséges.

Ha a munkatárs elszámolási kötelezettséggel átvett eszközében, a munkavégzésre kijelölt irodában vagy a bútorzatban kár következik be, vagy az eszköz eltűnik, megsemmisül vagy megrongálódik, a munkatárs köteles a káresemény bekövetkezésétől vagy annak észlelésétől számított két munkanapon belül értesíteni a közvetlen munkahelyi vezetőjét, valamint az eszköz tulajdonosának ügyfélszolgálatát (NISZ Zrt. vagy KEF) és a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztályt.

(1) A kormánytisztviselő a Kit. 96. §-ában meghatározott teljesítményértékelését az önálló szervezeti egység vezetője végezheti el.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az önálló szervezeti egység vezetőjének teljesítményét a szakmai irányításért felelős felsővezető értékeli.

(3) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelőlapokon elektronikusan kell meghatározni és értékelni. Az értékelőlapokat két példányban kell kinyomtatni, melynek egyik példánya az értékelt kormánytisztviselőé, a másik példányt a Humánpolitikai Főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

(4) A kormánytisztviselő a tárgyévben egyszer írásban kezdeményezheti teljesítményértékelését az önálló szervezeti egység vezetőjénél a Humánpolitikai Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett.

(5) A teljesítményértékelésre a Kit.-ben és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(1) Ha a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatokra tekintettel jogszabály alapján kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói felvétele szükséges, a Miniszterelnökség az ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettséget átvállalja.

(2) A munkatárs kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói felvételére, a foglalkoztató szerv személyében bekövetkezett változás bejelentésére (a továbbiakban: átjegyzés) és az ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettség munkáltatói átvállalására vonatkozó kezdeményezést az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős felsővezető támogatásával küldi meg a Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője részére. A Humánpolitikai Főosztály – a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár útján – intézkedik a kezdeményezés és a kamarai felvételhez, átjegyzéshez szükséges munkáltatói igazolás munkáltatói jogkör gyakorlójához történő felterjesztése iránt.

(3) A negyedéves kamarai tagdíj megfizetése érdekében a Humánpolitikai Főosztály a naptári negyedév első hónapjának ötödik napjáig megkeresi a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, és megküldi részére a tárgynegyedévben kamarai tagdíjfizetési kötelezettséggel érintett kamarai jogtanácsosok és jogi előadók nevét.

(4) Ha a munkatársnak a negyedéves kamarai tagdíj megfizetésén kívül eseti fizetési kötelezettséget állapít meg az ügyvédi kamara, erről a munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője haladéktalanul – a számla megküldésével egyidejűleg – tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt. A Humánpolitikai Főosztály intézkedik a fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felé.

(1) A Kit. 62. § (12) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a közigazgatási államtitkár a Pénzügyi és Számviteli Főosztály útján teljesíti.

(2) A Kit. 78. § (1) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a közigazgatási államtitkár a Humánpolitikai Főosztály útján teljesíti.

(3) A Kit. 95. § (9) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a munkáltatói jogkör gyakorlója a Humánpolitikai Főosztály útján teljesíti.

(4) A kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 35. §-ában előírt adatszolgáltatást a közigazgatási államtitkár a Pénzügyi és Számviteli Főosztály útján teljesíti.

(1) A Miniszterelnökség munkatársaira vonatkozó, a hivatali munkavégzéssel kapcsolatos öltözködési szabályokat a 2. függelék tartalmazza.

(2) Az öltözködési szabályok betartatásáról az önálló szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

(1) A munkatárs köteles a Miniszterelnökség belső szabályzatait megismerni és azok rendelkezéseit betartani.

(2) A munkatárs köteles a Miniszterelnökség Adatvédelmi Szabályzatában, valamint Informatikai Biztonsági Szabályzatában meghatározott módon, haladéktalanul bejelenteni az adatvédelmi és informatikai biztonsági incidenst vagy annak gyanúját az Információvédelmi Osztály részére.

(1) A munkatárs a munkavégzése során az előállításától az irat szerinti döntés kihirdetéséig vagy közzétételéig, valamint törvényjavaslatot tartalmazó irat esetében a törvényjavaslat Országgyűlés elé történő benyújtásáig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdésére utaló megjelöléssel ellátott

(2) A kormányzati igazgatási irat nem kormányzati e-mail-címre való továbbítását a közigazgatási államtitkár engedélyezheti.

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár (a továbbiakban: nyugdíjkorhatár) betöltését megelőző évben a munkatárs köteles a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a megszerzett szolgálati idejéről rendelkező hatósági bizonyítványt a nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően benyújtani a Humánpolitikai Főosztály részére.

(2) A Humánpolitikai Főosztály figyelemmel kíséri, hogy az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerző munkatárs mikor tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt.

(1) A Miniszterelnökség munkatársai általános munkarendben és általános teljes napi munkaidőben kerülnek foglalkoztatásra, amelytől eltérni jogszabályban és a Szabályzatban meghatározott esetben lehetséges.

(2) A munkatársra irányadó munkarend a beosztási okiratban vagy az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatásban kerül megállapításra.

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója, különösen indokolt esetben a munkatárs erre irányuló kérelmére, mérlegelési jogkörében a rá irányadó munkarendtől – a Kit.-ben és az Mt.-ben foglalt kötelező eseteken túl – eltérő munkarendet vagy részmunkaidőt is megállapíthat.

(2) A munkatárs (1) bekezdés szerinti, a Humánpolitikai Főosztályon benyújtott kérelmére kell rávezetni az önálló szervezeti egység vezetőjének és a szakmai irányításért felelős felsővezetőnek a támogatását is.

Azon munkatársaknak, akiknek a napi munkaideje a hat órát meghaladja, a munkaközi szünetet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani, úgy, hogy az önálló szervezeti egység feladatainak ellátása zavartalan legyen.

(1) Rendkívüli munkavégzést a szakmai irányítást ellátó felsővezető kezdeményezhet a Humánpolitikai Főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, ha az a Kormány vagy a Miniszterelnökség működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, valamint ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelését, amennyiben az megfelel a Kit.-ben, illetve az Mt.-ben meghatározott feltételeknek, a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály ellenjegyzését követően – a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) A rendkívüli munkavégzést elrendelő felsővezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának külön munkaidő-nyilvántartó lapon történő nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a munkatársat megillető szabadidő – a jogszabályban meghatározott határidőn belüli – kiadásáért.

(4) Ha a munkatárs rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidővel rendelkezik, szabadság igénybevétele csak a szabadidő kiadását követően engedélyezhető számára.

(5) Ha a rendkívüli munkavégzésért a munkatárs részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követő harminc napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzést elrendelő felsővezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Humánpolitikai Főosztályt.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott értesítést követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a szabadidő megváltása iránt a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felé.

(7) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő.

(1) Ügyeletet vagy készenlétet a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár rendelhet el az utaztatási vagy a sajtófigyelési feladatokat ellátó munkatárs számára.

(2) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére egyebekben a rendkívüli munkavégzés rendelkezései irányadók.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója ügyeletet vagy készenlétet rendelhet el az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon kívüli feladatot ellátó munkatárs számára.

(1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles az önálló szervezeti egység vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a keresőképtelenség lezárását követő három munkanapon belül a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak leadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a munkatárs hozzátartozója útján is teljesítheti.

(3) Az e §-ban foglaltak elmulasztása esetén a munkatárs távolléte igazolatlannak minősül.

(1) A munkatárs szabadságának nyilvántartása a Szabadság-nyilvántartó lapon történik, melyet a Humánpolitikai Főosztály a jogviszony létesítéséről szóló okirat átadásával együttesen, illetve minden év január 31. napjáig állít ki és továbbít az önálló szervezeti egység felé.

(2) Az előző évre vonatkozó Szabadság-nyilvántartó lapot az önálló szervezeti egység vezetője lezárja, és tárgyév január 10. napjáig továbbítja a Humánpolitikai Főosztály részére.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője minden hónap első munkanapján az előző hónapban szabadságot igénybe vett munkatárs Szabadság-nyilvántartó lapjának másolatát megküldi a Humánpolitikai Főosztály részére.

(1) A szabadságot a Szabadság-nyilvántartó lapon kell igényelni és kiadni. Az önálló szervezeti egység kezeli és tárolja a kitöltött nyomtatványokat.

(2) A Szabadság-nyilvántartó lap adatainak valódiságáért, a jelenléti ívvel való egyezőségéért és a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiadandó szabadságért az önálló szervezeti egység vezetője felel.

(3) A Humánpolitikai Főosztály tárgyév szeptember 30. napjáig tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét az önálló szervezeti egység munkatársainak még igénybe nem vett, illetve ki nem adott szabadságáról.

(4) Az előző évben igénybe nem vett alap- és pótszabadság mértékéről, a szabadság kiadásának határidejéről a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a munkatársat, valamint ezzel egyidejűleg az önálló szervezeti egység vezetőjét.

(1) Gyermeke születése, valamint gyermek örökbefogadása esetén az apát megillető, a Kit. 155. § (4) és (4a) bekezdése szerinti pótszabadság, illetve az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apasági szabadság megállapításáról az erre rendszeresített formanyomtatvány benyújtását és a gyermek születését, örökbefogadását igazoló okirat bemutatását követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

(2) A kormánytisztviselő unokája születése esetén a nagyszülőt megillető pótszabadság megállapításáról az erre rendszeresített formanyomtatvány benyújtását és a születési anyakönyvi kivonat bemutatását követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

(3) Ha a gyermek, illetve az unoka külföldön születik, születési anyakönyvi kivonat helyett a születést bizonyító okirat hiteles fordítása is bemutatható.

(4) A kormánytisztviselő első házasságkötése esetén az őt megillető pótszabadság megállapításáról az erre rendszeresített formanyomtatvány benyújtását és a házassági anyakönyvi kivonat bemutatását követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

(5) A Humánpolitikai Főosztály az (1) és (2) bekezdés szerinti formanyomtatvány másolati példányának megküldésével tájékoztatja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt a pótszabadság igénybevételéről.

(1) A munkatárs szülői szabadságot igényelhet a Kit. 156/A. § (1) és (2) bekezdése, valamint az Mt. 118/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben és feltételekkel. A munkatárs a szülői szabadság tartamára a Kit. 135. § (5) bekezdése, illetve az Mt. 146. § (5) bekezdése szerint jogosult díjazásra.

(2) A szülői szabadság kiadására vonatkozó igényét a munkatárs a szabadság kezdete előtt legalább tizenöt nappal – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztályon keresztül jelenti be a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 156/A. § (3) bekezdése, valamint az Mt. 123. § (5) bekezdése szerinti esetekben a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, egyidejűleg a halasztás indokát és a kiadás általa javasolt időpontját írásban közli a munkatárssal.

(4) A szülői szabadságról a Humánpolitikai Főosztály vezet nyilvántartást, a szülői szabadság igénybevételéről a (2) bekezdés szerinti formanyomtatvány megküldésével tájékoztatja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt.

(1) Gyermeke vagy unokája gondozása céljából a munkatárs fizetés nélküli szabadságot igényelhet a Humánpolitikai Főosztályon.

(2) A gyermek vagy unoka gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(3) A munkatárs az (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével fizetés nélküli szabadság igénybevételét – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – a Humánpolitikai Főosztályon keresztül kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(4) Fizetés nélküli szabadság igénybevételéhez szükséges dokumentációt a Humánpolitikai Főosztály készíti elő az aláírásra jogosult számára, és aláírást követően továbbítja a munkatárs és a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az önálló szervezeti egység vezetője által elrendelt, a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladataival vagy munkakörével összefüggő, egy vagy több napot igénybe vevő – a Miniszterelnökségen kívül tartandó – megbeszélésen, képzésen való részvétel, kiküldetés vagy felügyeleti ellenőrzés – a Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontjára vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés m) pontjára tekintettel – hivatalos távollétnek minősül. A hivatalos távollét idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(2) A Kit. 93. § (2) bekezdés b)–j), valamint m)–o) pontjában, a Kit. 157/A. §-ában vagy az Mt. 55. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a munkatárs tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéssel érintett távollétéről. A tájékoztatásnak észszerű időben kell megtörténnie annak érdekében, hogy az önálló szervezeti egység vezetője a helyettesítést meg tudja szervezni. A Kit. 93. § (2) bekezdés n) és o) pontjában, valamint az Mt. 55. § (1) bekezdés j) és l) pontjában szabályozott esetekben a munkatárs rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéséhez a jogszabályban meghatározott igazolások Humánpolitikai Főosztályon történő bemutatása szükséges.

(3) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítését kéri, a Kit. 135. § (2) bekezdése alapján meg kell állapodni abban, hogy a kormánytisztviselő a mentesítés idejére a teljes illetményét vagy annak bizonyos százalékát kapja, vagy díjazás számára nem jár. A kormánytisztviselőnek kérelmében meg kell jelölnie a mentesítés pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatát és a szakmai irányításért felelős felsővezető hozzájárulását is csatolni kell.

(4) Önkéntes (munkahelyi vagy munkahelyen kívüli) véradásban részt vevő munkatársat a jogszabályban meghatározott, a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülésen felül véradásonként – évente legfeljebb négyszer – egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg, melyet kizárólag a tárgyévben lehet igénybe venni. A munkaidő-kedvezményre jogosító igazolást a Humánpolitikai Főosztály állítja ki a munkatárs részére.

(5) Munkahelyi véradáson való részvételhez – legkésőbb a véradás napját megelőző munkanapon – a munkatárs e-mailben regisztrálni köteles a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztálynál. A munkahelyi véradás esetén a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály szerzi be a véradást bonyolító szolgáltatótól a véradásban ténylegesen részt vett munkatársak névsorát, melyet a munkaidő-kedvezmény érvényesítéséhez haladéktalanul továbbít a Humánpolitikai Főosztály részére.

(6) A munkahelyen kívüli véradás esetén a munkatárs a munkaidő-kedvezmény érvényesítéséhez a véradáson való részvételről szóló igazolást három munkanapon belül köteles bemutatni a Humánpolitikai Főosztályon.

(7) A fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a tartósan – harminc napot meghaladóan – beteg hozzátartozót ápoló munkatársat – az erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmére – havi négy munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg, amely időtartam alatt illetményre jogosult. A havi munkaidő-kedvezmény az adott hónapban vehető igénybe. A kedvezmény az adott naptári évre szól, azt minden évben újra kell kérelmezni. Ha a munkatársat e bekezdés szerint egyszerre több jogcím alapján is megilletné munkaidő-kedvezmény, akkor kizárólag az egyik – választása szerinti – jogcímen kérelmezheti a kedvezményt.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a munkatárs foglalkoztatása részmunkaidőben történik.

(1) A munkatárs munkaidejének nyilvántartása az önálló szervezeti egységen történik a Munkaidő-nyilvántartó lapon.

(2) A Munkaidő-nyilvántartó lapon az alábbi jelölések alkalmazhatóak:

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a (4) és (5) bekezdés szerinti nyilvántartási feladatok elvégzésére munkatársat (a továbbiakban: jelentőfelelős) jelöl ki, aki kapcsolatot tart a Humánpolitikai Főosztállyal, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal.

(4) A jelentőfelelős köteles elküldeni minden hét első munkanapján papír alapon az előző hétre vonatkozó Munkaidő-nyilvántartó lapot a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra.

(5) A jelentőfelelős köteles elküldeni a tárgyhónap utolsó heti Munkaidő-nyilvántartó lapját szkennelve, elektronikus úton a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A teljesítés határidejét minden hónapban a Pénzügyi és Számviteli Főosztály Illetmény-számfejtési Osztálya határozza meg, melyről az önálló szervezeti egységek jelentőfelelőseit külön e-mailben értesíti. A papíralapú eredeti példányt a következő hét első munkanapjáig kell megküldeni a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra.

(6) Az önálló szervezeti egység vezetője és a jelentőfelelős fegyelmi felelősséggel tartozik az általa szolgáltatott adatok valódiságáért és egyezőségéért.

A Miniszterelnökségen távmunkavégzésre nincs lehetőség.

A Miniszterelnökségen otthoni munkavégzésre nincs lehetőség.

(1) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (e fejezet tekintetében a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek megfelelően, az ott meghatározott mértékben a Miniszterelnökség utólag megtéríti a munkatársnak – a személyes gépkocsihasználatra jogosult és azt igénybe is vevő felsővezető kivételével – az állandó munkavégzés helyeként kijelölt település közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és a hazautazás (a továbbiakban együtt: munkába járás) költségeit.

(2) A munkába járás költségeinek megtérítésére vonatkozó elszámolásokat önálló szervezeti egységenként összegyűjtve a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig kell a Pénzügyi és Számviteli Főosztály Titkárságán benyújtani, melyről az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik.

(3) A napi munkába járást szolgáló bérlet elszámolásához az eredeti bérletszelvényt, a munkába járást szolgáló menetjegy elszámolásához a menetjegyet és a Munkaidő-nyilvántartó lapot, a saját gépjárművel történő munkába járás költségeinek megtérítésére vonatkozó elszámoláshoz a Munkaidő-nyilvántartó lapot csatolni kell. Ha a munkába járáshoz a bérlet vagy menetjegy elektronikus úton és papírra ki nem nyomtatható módon kerül megváltásra, az elszámoláshoz a bérlet vagy menetjegy vásárlásáról a munkatárs vagy a Miniszterelnökség nevére kiállított elektronikus számlát és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolást kell csatolni.

(4) A költségtérítések a tárgyhónapot követő hónap huszonötödik napjáig kerülnek átutalásra. A napi munkába járás költségének megtérítése visszamenőlegesen a tárgyhónapot megelőző legfeljebb három hónapra vonatkozóan igényelhető.

(1) A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának megtérítését utólagosan az erre rendszeresített elszámolási formanyomtatvány kitöltésével a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon lehet igényelni. A kérelem benyújtásakor a munkatársnak lakóhelye, illetve tartózkodási helye címét hitelt érdemlő módon kell bizonyítania a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával és másolatának a kérelemhez csatolásával.

(2) A Miniszterelnökség a munkába járás bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolása esetén azok árának 86%-át téríti meg, figyelemmel a hazautazás elszámolása esetén a tárgyévben alkalmazandó havi felső korlátra.

(1) Amennyiben a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a saját gépjárművel történő munkába járáshoz a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért lehető legrövidebb távolság figyelembevételével, kilométerenként a Korm. rendelet ugyanezen bekezdése szerinti költségtérítés számolható el, feltéve, hogy a munkatárs ugyanarra az időszakra nem veszi igénybe az 56. § szerinti helyi utazásra szolgáló bérletet.

(2) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését kérelmezheti az a munkatárs is, aki a lakóhelye és a munkahelye közigazgatási határa közötti közlekedéshez a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján jogosult a saját gépjármű használatára, és a közigazgatási határtól az 56. § szerinti helyi utazásra szolgáló bérletet vesz igénybe.

(3) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését – az önálló szervezeti egység vezetőjének indokolt javaslatával – az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon benyújtott kérelem formájában lehet igényelni. A kérelem benyújtásakor a munkatársnak be kell mutatnia a lakcímkártyáját, az érvényes vezetői engedélyét, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló gépjármű érvényes forgalmi engedélyét.

(4) A mozgáskorlátozottságot, illetve a súlyos fogyatékosságot szakvélemény bemutatásával kell igazolni. Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hozzátartozó biztosítja, a szakvélemény mellett a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának a megadása szükséges.

(5) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének engedélyezéséről a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár dönt.

(1) A Miniszterelnökség költségvetési forrásainak függvényében nyújtja a helyi utazásra szolgáló bérlet (a továbbiakban: bérlet) biztosításának lehetőségét a Kit. vhr. 82. § (1) bekezdésének megfelelően. Amennyiben a bérlet és a kapcsolódó közterhek kifizetéséhez szükséges forrás rendelkezésre áll, illetve a munkatárs azt igényli és arra jogosult, a Miniszterelnökség tárgyévre éves bérletet bocsát a munkatárs részére a munkába járás elősegítése érdekében. A bérlet igénylésének lehetőségéről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály az intraneten ad tájékoztatást. Az éves bérlet a munkatárs részére több részletben is kiadható.

(2) A munkatárs a bérletet kizárólag saját céljára használhatja fel.

(1) A munkatárs – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a tárgyévre vonatkozóan a Pénzügyi és Számviteli Főosztály főosztályvezetője által meghatározott időpontig nyilatkozik a bérlet igénybevételéről és a bérlet igénybevételéhez kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettségének, valamint a jogosulatlan használatból eredő kötelezettségének tudomásulvételéről.

(2) Az a munkatárs, aki

(3) A bérletre való jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársat a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a bérlet igénybevételének lehetőségéről, és ezzel egyidejűleg – a beosztási okirat megküldésével – haladéktalanul értesíti a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály által megküldött tájékoztató alapján a munkatárs nyilatkozik a bérlet igényléséről, mely alapján jogosulttá válik a bérlet átvételére.

(4) A bérletszelvények beszerzését és átadását a Pénzügyi és Számviteli Főosztály végzi. A munkatársnak amennyiben szükséges, a bérlet beszerzése érdekében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívása alapján közölnie kell a személyazonosításra alkalmas igazolványának azonosítószámát.

(5) Ha a munkatárs a bérlettel kapcsolatban a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívásától számított harminc napon belül a számára megrendelt bérletet önhibájából nem veszi át, a bérlet visszaváltható, vagy más munkatárs részére kiadható, illetve cserélhető.

(6) Elveszett, megsemmisült bérlet nem pótolható.

Nem jogosult bérlet igénybevételére az a munkatárs, aki

(1) A munkatárs az 57. § szerinti jogosultsági időszak utolsó munkanapján, a tárgyhónapot követő hónapokra átvett havi bérletszelvényeket köteles egyszerre leadni a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon.

(2) A bérlet jogosulatlan igénybevétele esetén, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály írásbeli tájékoztatása alapján a jogosulatlanul igénybe vett juttatás összegét vissza kell fizetni, a munkatárs hozzájárulása alapján a járandóságából történő levonással vagy a munkatárs részéről történő átutalással. A jogosulatlanul igénybevett bérlet juttatás összegének elszámolásáról és a visszafizetendő összegről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály az általa kiállított elszámoló lapon ad tájékoztatást.

(3) Amennyiben a bérletre jogosult munkatárs Miniszterelnökségnél fennálló jogviszonya a kormányzati igazgatási szervek közötti jogutódlás következtében módosul, a kormányzati igazgatási szervek közötti költségvetési megállapodásra tekintettel a Miniszterelnökség a munkatárs a bérlet (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségétől eltekinthet.

(1) A Humánpolitikai Főosztály – figyelemmel a Kit. vhr. 1. § (3) bekezdés h) pontjában és 83/C. §-ában foglaltakra – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján évi tizenkét alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosító utalványt állít ki tárgyév március 31. napjáig az arra jogosult munkatárs számára.

(2) Ha a munkatárs jogviszonya a Miniszterelnökségen tárgyév március 31. napját követően létesül, az utazási utalvány kiállítását a munkatárs közvetlenül a Humánpolitikai Főosztályon igényelheti az erre rendszeresített formanyomtatványon.

(3) A munkatárs a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor az utazási utalványt a Humánpolitikai Főosztály részére visszaszolgáltatja.

(4) Elveszett, megsemmisült utalvány nem pótolható.

(1) A Miniszterelnökségen a Kit. 147. §-ában és a Kit. vhr.-ben foglaltak alapján a cafetéria-juttatásokra vonatkozó részletes szabályokat az 1. függelék tartalmazza.

(2) A tíz évnél fiatalabb gyermeket nevelő munkatárs részére – a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – a Kit. vhr. 57. §-ában meghatározott keretösszeg mértékéig magasabb összegű cafetéria-juttatás állapítható meg, melynek igénybevétele az 1. függelék szabályai szerint történik.

(1) Vissza nem térítendő családalapítási támogatásban részesül a munkatárs, ha gyermeke született, vagy gyermeket fogadott örökbe, és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(2) A támogatás összege – gyermekenként – egységesen a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdésében meghatározott összeg.

(3) A családalapítási támogatás iránti kérelem az erre rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére a formanyomtatványon szereplő adatok hitelt érdemlő módon történő bizonyításával.

(4) A támogatás a gyermek születésétől vagy örökbefogadásától számított hat hónapon belül igényelhető.

(1) Vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult a munkatárs a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén, aki a támogatást tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. napja között kérelmezi.

(2) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelem az erre rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére a formanyomtatványon szereplő adatok hitelt érdemlő módon történő bizonyításával, valamint a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratával együttesen.

(1) Vissza nem térítendő gyermeknevelési támogatásra jogosult kérelme alapján a munkatárs a Kit. vhr. 65. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben.

(2) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet tárgyév október 15. és november 20. napja között az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratát, valamint a formanyomtatványon szereplő adatok hitelt érdemlő bizonyításához szükséges dokumentumok másolatát.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály tárgyév december 6. napjáig folyósítja.

(4) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított harminc napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt melléklettel együtt kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(5) A (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül folyósítja.

(6) Ha a jogviszony tárgyév november 15. napját követően keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a jogviszony létrejöttétől számított harminc napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon, amelyet a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül folyósít.

(7) Jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a részére folyósított, de a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni.

(1) A Miniszterelnökség Mikulás napjához kapcsolódóan ünnepséget (a továbbiakban: mikulás ünnepség) szervezhet a munkatársak tárgyév december 6. napjáig tizennegyedik életévüket be nem töltött, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermekei részére.

(2) A mikulás ünnepség megszervezését és lebonyolítását a Miniszteri Kabinet protokollfeladatok ellátásért felelős munkatársai (a továbbiakban: felelős szervezeti egység) végezhetik.

(3) A munkatárs azon gyermeke, aki a tárgyév november 30. napjáig született, valamint a tárgyév december 6. napjáig nem tölti be tizennegyedik életévét, a mikulás ünnepség alkalmából tárgyi ajándékban részesülhet, amely a mikulás ünnepség keretében vagy ahhoz kapcsolódóan vehető át a felelős szervezeti egység tájékoztatása szerint.

(4) A tárgyév november 30. napjáig született gyermekek csak abban az esetben részesülhetnek ajándékban, ha születésüket a munkatárs tárgyév november 30. napjáig írásban bejelenti a Humánpolitikai Főosztály részére.

(5) Az ajándék értékének egységes – gyermekenkénti – meghatározása során a Kit. vhr. 83/A. § (2) bekezdése irányadó.

(6) A Humánpolitikai Főosztály és az Intézményi Személyügyi és Gazdálkodási Főosztály által közölt adatok alapján a felelős szervezeti egység – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály közreműködésével – intézkedhet a mikulás ünnepséghez kapcsolódó feladatok ellátásáról.

(1) A munkatárs írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli dicséretben részesítést az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az erre rendszeresített formanyomtatványon az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető útján, aki továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra az irányító politikai, illetve szakmai felsővezetőnek. Az írásbeli dicséretben részesítésről az önálló szervezeti egység vezetője egyidejűleg tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a munkatárs, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(1) A kormánytisztviselő teljesítményelismerésben részesíthető a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén.

(2) Teljesítményelismerés adományozását az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető útján, aki a javaslatot a Humánpolitikai Főosztály részére továbbítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti az érintetteket, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, amely intézkedik a teljesítményelismerés összegének a kormánytisztviselő fizetési számlájára utalásáról.

(5) A kormánytisztviselő részére teljesítményelismerés adományozására félévente egyszer kerülhet sor.

(1) A munkatárs motivációs elismerésben részesíthető a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén.

(2) Motivációs elismerés adományozását az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető útján, aki a kérelmet a Humánpolitikai Főosztály részére továbbítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti az érintetteket, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, amely intézkedik a motivációs elismerés összegének a munkatárs fizetési számlájára utalásáról.

(1) A Miniszterelnökségen célhoz kötött feladat (a továbbiakban: célfeladat) és céljuttatás megállapítására a Kit. 146. §-ában, a Kit. vhr.-ben és az e §-ban megállapított szabályok szerint kerülhet sor az önálló szervezeti egység vezetője és az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető javaslata alapján. A javaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(2) A célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető és szakszerű teljesítéséért a célfeladattal érintett személy felel.

(3) Egy célfeladat több célfeladattal érintett személynek is kijelölhető, de ebben az esetben egyértelműen, írásban kell rögzíteni a célfeladaton belüli részfeladatok pontos megosztását.

(4) A Kit. 146. § (4) bekezdése szerinti külső célfeladatokra, továbbá a Miniszterelnökség munkavállalói részére kitűzött célfeladatokra a 69. és 70. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(1) A célfeladattal érintett személy a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat vagy – részfeladatok meghatározása esetén – a feladatok teljesen vagy részben eredményesen teljesültek, és azt a közigazgatási államtitkár igazolta. Részben eredményesen teljesült célfeladat esetén a teljesítés pontos mértékét, arányát, valamint a kifizethető céljuttatás pontos összegét is meg kell határozni.

(2) A célfeladattal érintett személy részére megállapítható céljuttatás összege évente legfeljebb tizenkét részletben fizethető ki, ha a célfeladat részekben teljesíthető.

(3) A céljuttatás kifizetésének előfeltétele a költségvetési vagy uniós forrásból biztosított pénzügyi fedezet rendelkezésre állása. Uniós forrás esetén a támogatói okirat, támogatási szerződés vagy egyéb támogatási döntésről szóló dokumentum igazolja a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.

(1) Illetményelőleg adható a Miniszterelnökségen legalább hat hónapja foglalkoztatott határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó időtartamú határozott idejű jogviszonnyal rendelkező munkatárs részére, eseti kérelme alapján az adott önálló szervezeti egység vezetőjének támogatásával, valamint a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyével.

(2) Nem igényelhető illetményelőleg

(3) A kérelmező az illetményelőleget az erre rendszeresített formanyomtatványon igényelheti, amelyet a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtania. A Humánpolitikai Főosztály vezetője a jogszabályban és a Szabályzatban foglalt feltételek teljesülése esetén a kérelmet a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak továbbítja.

(4) Az adható illetményelőleg felső határa a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse, de legfeljebb a kérelmező egyhavi bruttó illetménye.

(5) Illetményelőleg a kérelmező részére naptári évente két alkalommal adható. Az illetményelőleg visszafizetése előtt újabb illetményelőleg nem fizethető.

(6) Az illetményelőleg nem minősül bevételnek, a kifizetéskor adó- és járuléklevonás nem terheli.

(1) Az illetményelőleg visszafizetése a kifizetését követő hónap illetményének kifizetési napján kezdődik. Az illetményelőleg összegét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály kamatmentesen vonja le a munkatárs illetményéből. Az illetményelőleg-kérelemmel a munkatárs egyidejűleg hozzájárul az illetményéből történő levonáshoz.

(2) A felvett illetményelőleget legfeljebb hat hónap alatt – havi részletekben – kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. Határozott idejű foglalkoztatási jogviszony esetén a munkatársnak az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll.

(3) Ha a törlesztés ideje alatt a munkatárs foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, megszüntetésre kerül, vagy a kormánytisztviselő a Kit. szerinti munkahelyváltást kezdeményezi, a vissza nem fizetett előleg egy összegben esedékessé válik az utolsó munkában töltött napon.

(4) Az illetményelőleg kifizetése, a folyamatos visszafizetés ellenőrzése a Pénzügyi és Számviteli Főosztály feladata.

(1) A Miniszterelnökséggel kötött megállapodás alapján a szolgáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt, így különösen

(2) A munkatárs látásvizsgálatát a képernyős álláshelyen történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően – az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján – kétévente, valamint akkor kell elvégezni, ha a munkatársnak olyan látási panasza keletkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

(3) A Miniszterelnökség biztosítja a munkatársainak az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon való részvételt. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

(1) A munkatársak egészségvédelme, a betegségek megelőzése érdekében a Miniszterelnökség rendszeresen, a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – a 74. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálatokon kívül – egyéb szűrővizsgálatokat szervezhet a munkatársa részére a Kit. vhr. 83. § (1) bekezdése rendelkezései szerint.

(2) A Humánpolitikai Főosztály feladata

A Miniszterelnökség munkatársa számára, ha illetményének kifizetése átutalással történik az általa megjelölt fizetési számlára – a Miniszterelnökség mindenkori költségvetési helyzetének függvényében – adható bankszámla-hozzájárulás a Kit. 137. § (2) bekezdése alapján.

(1) A közigazgatási államtitkár az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként a közszolgálat halottjává nyilváníthatja – a Kit. 148. § (3) bekezdése szerint –

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánítást kezdeményezheti

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslattétel szempontjai az elhunytnak a Miniszterelnökségnél (illetve jogelőd szerveinél) eltöltött jogviszonyának időtartama, végzett munkájának megítélése.

(1) A közszolgálat halottjává nyilvánításról a 77. § (2) bekezdése szerint kezdeményezett, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár felterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(2) A közigazgatási államtitkár – eseti elbírálás alapján – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt személyt, aki a Miniszterelnökségnél, illetve jogelőd szerveinél végzett kiemelkedő munkája alapján és

(3) A közszolgálat halottjává nyilvánított elhunyt esetén a Miniszterelnökség a temetés költségeit egészben vagy részben átvállalja a közigazgatási államtitkár által meghatározott összeg erejéig.

(4) A temetési költség összegéhez való hozzájárulás kifizetésére kizárólag a Miniszterelnökség nevére és számlázási címére forintban kiállított, eredeti számla alapján van lehetőség. E jogcímen elszámolható költségek lehetnek a sírhely vagy az urna megváltásának, újraváltásának díja, a kegyeleti kellékek, a gyászjelentés elkészítésével és kézbesítésével, a gyászszertartás, az annak megrendezésével kapcsolatos költségek.

(1) A Humánpolitikai Főosztály felelős

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánítás körében nyújtandó, a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelő temetési hozzájárulás, temetési költségek részbeni vagy teljes összegű átvállalásának vagy megtérítésének kifizetéséről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik.

A Miniszterelnökség e fejezetben foglaltak szerint támogatja a munkatársak önkéntes képzésben, továbbképzésben, szakmai konferencián történő részvételét, valamint biztosítja a munkatársak kötelező képzésben történő részvételét.

(1) A Miniszterelnökség közszolgálati továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselője köteles a belépését követő öt munkanapon belül regisztrálni magát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi oktatás-informatikai felületén (a továbbiakban: Probono rendszer) és „Tisztviselői” jogosultságot igényelni a Miniszterelnökséghez. Amennyiben már rendelkezik továbbképzési profillal a Probono rendszerben, úgy a kormánytisztviselőnek csak „Tisztviselői” jogosultságot kell kérnie a Miniszterelnökséghez való csatlakozáshoz. A csatlakozást a Humánpolitikai Főosztály hagyja jóvá a Probono rendszerben.

(2) A Miniszterelnökség önálló szervezeti egységeinek körében történő előzetes igényfelmérés alapján a Humánpolitikai Főosztály – a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet] alapján – előkészíti a Miniszterelnökség éves képzési és továbbképzési tervét (a továbbiakban: képzési terv).

(3) A Miniszterelnökség képzési tervében szereplő képzésekre a kormánytisztviselő az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a Humánpolitikai Főosztályon keresztül jelentkezik.

(4) A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár – amennyiben azt költséghatékonysági, gazdaságossági szempontok indokolják – a kormánytisztviselő által választott képzés(ek) helyett más képzés elvégzését javasolhatja. Az intézményi képzésiterv-javaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlójához jóváhagyásra.

(5) Az éves képzési terv jóváhagyását követően a kormánytisztviselőre vonatkozó egyéni képzési tervet a kormánytisztviselő igénylését követően a Humánpolitikai Főosztály hagyja jóvá a Probono rendszerben. A kormánytisztviselő köteles figyelemmel kísérni a rá vonatkozó képzések meghirdetését és az általa választott képzési időpontra (kurzus) a Probono rendszerben jelentkezni.

(6) A Humánpolitikai Főosztály a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselő képzésekben való részvételét és annak eredményét folyamatosan figyelemmel kíséri. Tárgyévet követő év első negyedév végéig a Humánpolitikai Főosztály összesítést készít a kormánytisztviselők által teljesített képzésekről.

(7) Az adott évre felvett, de nem teljesített továbbképzési programokat a lejelentkezési határidők függvényében a Humánpolitikai Főosztály legkésőbb tárgyév december 20. napjáig törli a kormánytisztviselő képzési tervéből.

(8) A kötelező továbbképzés keretében teljesítendő jelenléti képzések vagy vizsgák időtartamára a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, részére a mentesítés idejére illetmény jár.

(9) A képzési terv részét képezi a Miniszterelnökségen az európai uniós források felhasználásával foglalkozó konkrét szakmai feladatot ellátó munkatársnak az Európai Uniós Fejlesztéspolitikai Intézményrendszer Szakmai Képzési Rendszerének Szabályzata (a továbbiakban: Fejlesztéspolitikai Képzési Szabályzat) szerinti képzése. A Fejlesztéspolitikai Képzési Szabályzat szerinti képzésre a Szabályzat rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(1) A 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti belső továbbképzést szervezhet az önálló szervezeti egység.

(2) Az önálló szervezeti egység az általa előkészített belső továbbképzés tervezetét köteles jóváhagyásra megküldeni a Humánpolitikai Főosztályon keresztül a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárnak.

(3) Az önálló szervezeti egység a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé a nyilvántartásba vételt csak a (2) bekezdés szerinti jóváhagyás esetén indíthatja meg.

(1) Amennyiben a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatok ellátásához jogszabály, belső szabályozó képzési, továbbképzési kötelezettséget (a továbbiakban: kötelező képzés) állapít meg, a munkatárs a kötelező képzés idejére mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(2) Amennyiben a kötelező képzés – ide nem értve a 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 5. pontja szerinti e-learning közszolgálati továbbképzéseket – vizsgakötelezettséggel jár a munkatárs számára, a munkatárs vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként, a vizsga napját is beleszámítva, három munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(3) A kötelező képzés díja a Miniszterelnökséget terheli.

(4) A munkatárs kötelező képzésen való részvételét az önálló szervezeti egység vezetője a 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kezdeményezheti – a kötelező képzés díjának összege szerint – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjénél vagy a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárnál.

(5) A számlát a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Humánpolitikai Főosztály teljesítésigazolása alapján teljesíti.

(1) A kormánytisztviselő álláshelyéhez kapcsolódóan előírt vizsgakötelezettségről készült kimutatás alapján a Humánpolitikai Főosztály egyezteti az érintett kormánytisztviselővel a tervezett vizsga időpontját és a választott vizsgatárgyat.

(2) Amennyiben a kormánytisztviselő álláshelyéhez kapcsolódóan nincs előírt közigazgatási vizsgakötelezettség, a képzésben a kormánytisztviselő – az önálló szervezeti egység vezetőjének támogatásával – egyedi elbírálás alapján vehet részt. A vizsga költsége a kormánytisztviselőt terheli, melyet – a rendelkezésre álló forrás függvényében – a Miniszterelnökség átvállalhat. A képzésben való részvételre az egyedi kérelmet a Humánpolitikai Főosztályra kell benyújtani. A költségek átvállalását a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője hagyja jóvá.

(3) A közigazgatási alapvizsgára történő jelentkezés a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendeletnek [a továbbiakban: 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet] megfelelően a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél elektronikusan, a Probono rendszerben történik.

(4) A titkos ügykezelői képzésre és vizsgára való jelentkezés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél elektronikusan, a Probono rendszerben történik, melyet a Humánpolitikai Főosztály hagy jóvá.

(5) A közigazgatási szakvizsgára való jelentkezés a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet] meghatározottak alapján történik. A közigazgatási szakvizsgára jelentkezés igényét a Humánpolitikai Főosztályon kell jelezni.

(6) Ha a kormánytisztviselő a közigazgatási alapvizsgáját, titkos ügykezelői vizsgáját vagy közigazgatási szakvizsgáját halasztani kívánja, erről írásban, önálló szervezeti egységének vezetőjével egyetértésben köteles tájékoztatni a Humánpolitikai Főosztályt.

(1) A kormánytisztviselőt a 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 16. § (2) és (5) bekezdésében foglalt időre mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, amelynek idejére illetményre jogosult.

(2) A kormánytisztviselőt a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet 6/A. § (6) és (7) bekezdésében foglalt időre mentesíteni kell a munkavégzés alól, mely időre illetményre jogosult.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl további három munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg a kormánytisztviselőt a titkos ügykezelői vizsgára, a közigazgatási alapvizsgára és a közigazgatási szakvizsgára felkészüléshez. A kormánytisztviselő a mentesítés idejére illetményre jogosult.

(4) Közigazgatási vizsgára való felkészüléshez az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl további munkaidő-kedvezmény, továbbá alkotói szabadság nem vehető igénybe.

(5) A Miniszterelnökség sikertelen vizsga esetén az ismétlővizsga díját áthárítja a kormánytisztviselőre.

(6) A Miniszterelnökség halasztott vizsga esetén a halasztás díját áthárítja a kormánytisztviselőre.

(7) Ismétlő vagy halasztott vizsga esetén a (3) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény nem vehető igénybe.

(1) A munkatárs szakmai konferencián való részvételét az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyását követően kezdeményezheti – a szakmai konferencia részvételi díjának összege szerint – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjénél vagy a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárnál.

(2) A munkatárs a szakmai konferencián való részvétel idejére mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(3) A szakmai konferencia részvételi díját a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Humánpolitikai Főosztály szakmai teljesítésigazolása alapján fizeti meg.

(1) A munkatárs köteles bejelenteni a Miniszterelnökség részére, ha felsőfokú végzettség és szakképzettség, valamint közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

(2) A bejelentést – az önálló szervezeti egység vezetőjének tudomásul vételét követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki erről írásban tájékoztatja a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárt.

(1) A munkatárs a képzésben való részvételhez és a vizsgák teljesítéséhez kapcsolódóan – tanulmányi szerződés kötése nélkül – félévente öt munkanap munkaidő-kedvezmény biztosítását kérelmezheti, melynek időtartamát nem köteles ledolgozni.

(2) Ha a munkatárs párhuzamosan több képzést folytat, az (1) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezmény igénybevételére csak egy képzés után jogosult.

(3) A kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki a kérelmet a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár elé terjeszti.

(4) A munkatárs képzésével kapcsolatos költségeket a Miniszterelnökség – tanulmányi szerződés kötése nélkül – nem vállalja át.

(1) A tanulmányokat folytató munkatárs minden tanulmányi félév kezdetén köteles igazolást küldeni hallgatói státuszáról a Humánpolitikai Főosztály részére.

(2) A munkatárs az igénybe venni kívánt munkaidő-kedvezményről legalább két munkanappal korábban tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a munkavégzés zavartalan ellátása és az esetleges helyettesítés megszervezése érdekében. A munkaidő-kedvezményt a jelenléti ívre fel kell vezetni az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény kizárólag a képzés adott szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe, a következő tanulmányi félév szorgalmi és vizsgaidőszakának időtartamára nem vihető át.

(1) A kormánytisztviselő a képzés teljesítéséhez kapcsolódóan jogosult a Kit. 151. § (16) bekezdésében meghatározott munkaidő-kedvezményre, melynek időtartamát köteles ledolgozni.

(2) A kormánytisztviselő a ledolgozandó munkaidő-kedvezmény igénybevétele esetén köteles ledolgozási tervet készíteni, melyet az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően meg kell küldeni a Humánpolitikai Főosztály részére.

(3) A kormánytisztviselő az igénybe vett munkaidő-kedvezményt észszerű határidőn belül köteles ledolgozni a Kit.-ben meghatározott heti munkaidőre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(1) A munkatársnak a Kit. 151. § (18) bekezdésében meghatározott alkotói szabadság igénybevételére irányuló kérelmét – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani.

(2) A fizetett alkotói szabadságot a Kit. 151. § (18) bekezdésében meghatározott mértékben, azon túl fizetés nélküli alkotói szabadságot legfeljebb tizenöt nap időtartamra lehet kérelmezni.

(3) A kérelmet – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően – a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlója elé.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye esetén az alkotói szabadságot egybefüggően kell igénybe venni, kiadni.

(5) Alkotói szabadság közigazgatási szakvizsga teljesítéséhez, az arra való felkészüléshez nem vehető igénybe.

(1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs külföldi vagy belföldi

(2) Tanulmányi szerződés keretében tanulmányi jellegű támogatás kizárólag

(3) Tanulmányi szerződés keretében támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.

(4) Tanulmányi szerződés keretében akkor nyújtható támogatás, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik – ide nem értve a College of Europe képzést –, valamint, ha a képzés a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatokhoz vagy a munkaköréhez kapcsolódik, és a Miniszterelnökség valamely feladatkörében hasznosnak minősül. A Miniszterelnökség nem támogatja a munkatárs feladataihoz, munkaköréhez szorosan nem kapcsolódó ismeretek megszerzéséért folytatott tanulmányokat.

(5) Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett oktatási félévre vagy egyéb ciklusra, valamint az ezt követő oktatási félévekre (egyéb ciklusokra) lehet kötni. Kivételesen a már megkezdett tanulmányok tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév vagy egyéb ciklus első hónapjának végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy a Miniszterelnökség visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.

(6) Határozott időre foglalkoztatott munkatárssal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő időtartam nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.

(7) A munkatárs College of Europe képzése tanulmányi szerződéssel akkor támogatható, ha a munkatárs a College of Europe képzésre vonatkozó pályázatát megelőzően – a Humánpolitikai Főosztályon keresztül indított kérelme alapján – rendelkezik a képzés költségeire vonatkozó fedezetigazolással.

Nem köthető tanulmányi szerződés

(1) A tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki a kérelmet – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően – a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár elé terjeszti.

(2) A munkatárs (1) bekezdés szerint benyújtott kérelme az alábbiakat tartalmazza:

(3) A tanulmányi szerződést a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár írja alá.

(4) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető a munkatárssal további tanulmányi szerződés.

(5) Egy évben a munkatárs részére legfeljebb összesen bruttó 1 000 000 forint összegű tanulmányi jellegű támogatás nyújtható.

(6) Az (5) bekezdésben, a 92. § (2) bekezdésében, valamint a 93. § a) és g) pontjában meghatározottaktól eltérően – különös méltánylást érdemlő esetben – tanulmányi jellegű támogatás a közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén nyújtható.

(7) A (6) bekezdés szerint minősülő tanulmányi szerződést a közigazgatási államtitkár írja alá.

(1) A tanulmányi szerződésben meghatározott munkaidő-kedvezmény tartamára a munkatárs illetményre jogosult, azt nem köteles ledolgozni.

(2) A tanulmányi szerződésben meghatározott munkaidő-kedvezmény mértéke félévente legfeljebb tizenöt munkanap lehet, melynek megállapítása a munkatárs konzultációs és vizsgakötelezettsége mértékének figyelembevételével, arányosan történik.

(3) A kormánytisztviselő a képzés teljesítéséhez kapcsolódóan – a (2) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezményt meghaladóan – jogosult a Kit. 151. § (16) bekezdésében meghatározott munkaidő-kedvezményre, melynek időtartamát köteles ledolgozni.

(4) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény kizárólag a képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe, a következő tanulmányi félév szorgalmi és vizsgaidőszakának időtartamára nem vihető át.

(5) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény a képzés passzív félévében nem vehető igénybe.

(1) A Miniszterelnökség biztosíthatja a tanulmányi szerződésben meghatározott összegben és feltételek szerint a költségtérítéses továbbképzés díjához nyújtandó támogatást.

(2) A támogatás iskolarendszerű képzés esetén jövedelemként adózik, az utána felmerülő adó- és járuléktartozást a munkatárs köteles megfizetni, melyet a Miniszterelnökség egy összegben – vagy ha az egyösszegű levonás aránytalan sérelmet okozna a munkatárs számára, részletekben – érvényesít a munkatárssal szemben a tanulmányi szerződésben foglalt nyilatkozata alapján.

(3) A tandíj Miniszterelnökség általi megfizetése kizárólag a Miniszterelnökség nevére és számlázási címére vagy a munkatárs nevére és címére kiállított számla ellenében történik az eredeti számlának a Humánpolitikai Főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének is szerepelnie kell.

(4) A számlát a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak a Humánpolitikai Főosztály küldi meg teljesítésigazolással együtt.

(1) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását.

(2) Ha a munkatárs a tanulmányi szerződésben meghatározott tanulmányi jellegű juttatás mértékét, típusát kívánja módosítani, az indokok megjelölésével, legfeljebb egy alkalommal kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását.

(3) A szerződés egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, de a közigazgatási államtitkár kivételes méltánylást érdemlő esetben engedélyezhet ennél hosszabb időtartamot is.

(4) Szülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik.

(5) A munkatárs köteles az önálló szervezeti egység vezetőjét, valamint a Humánpolitikai Főosztályt öt munkanapon belül írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulásával, a tanulmányi szerződésével kapcsolatban felmerülő lényeges változásról, különösen a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról.

(1) A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkatárs minden tanulmányi félév kezdetén köteles igazolást küldeni hallgatói státuszáról a Humánpolitikai Főosztály részére.

(2) A Humánpolitikai Főosztály az „aktív” hallgatói státusz igazolását követően kiállítja a munkatárs részére az engedélyezett munkaidő-kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó tanulmányiszabadság-nyilvántartó lapot.

(3) A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkatárs tanulmányi időszakonként az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről köteles az oktatási intézmény által kiállított igazolással tájékoztatni a Humánpolitikai Főosztályt.

(4) A munkatárs az igénybe venni kívánt munkaidő-kedvezményről legalább két munkanappal korábban tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a munkavégzés zavartalan ellátása és az esetleges helyettesítés megszervezése érdekében.

(5) A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot vagy igazolást, ha a tanulmányi szerződésben foglalt határidőig az okirat átadására nem kerül sor, a munkatárs köteles a megszerzéstől számított öt munkanapon belül a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.

(1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

(2) A munkatárs a Miniszterelnökség által biztosított tanulmányi jellegű támogatás mértékével arányos ideig – de legfeljebb öt évig – köteles fenntartani jogviszonyát a Miniszterelnökségen. A jogviszony kötelező fenntartásának ideje a támogatott félévek idejével megegyező időtartam, kivéve, ha a Miniszterelnökség által nyújtott tanulmányi jellegű támogatással az nem áll arányban.

(1) A munkatárs szerződésszegése esetén köteles a teljes támogatást – ideértve az átvállalt tandíjat, a munkaidő-kedvezményt –, illetve annak időarányos részét visszafizetni.

(2) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

(3) Ha

(4) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, munkaviszonyának megszüntetése, megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(5) Az a munkatárs, akinek a Miniszterelnökséggel kötött tanulmányi szerződéséből eredő, nem teljesített kötelezettsége áll fenn, a foglalkoztatási jogviszonya megszűnésekor, megszüntetésekor, valamint a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkavégzési kötelezettség megszűnésekor köteles a Miniszterelnökség által nyújtott támogatást az utolsó munkában töltött naptól számított legkésőbb harminc napon belül a Miniszterelnökség részére visszatéríteni, vagy az új munkáltatója, munkáltatói jogkör gyakorlója kötelezettségvállalását az utolsó munkában töltött naptól számított tíz napon belül bemutatni arról, hogy a munkatárs fennálló tartozása az új munkáltató, munkáltatói jogkör gyakorlója által maradéktalanul átvállalásra kerül. A tanulmányi szerződésből eredő tartozásról, annak mértékéről a Humánpolitikai Főosztály írásban tájékoztatja a munkatársat.

(6) A visszatérítési kötelezettséggel terhelt munkatárs legkésőbb az (5) bekezdés szerinti határidőig a 23. § (3) bekezdése szerint nyújthat be részletfizetési kérelmet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(7) A visszatérítési kötelezettségtől a Kit.-ben és az Mt.-ben foglalt eseteken kívül eltekinteni nem lehet.

(1) A Miniszterelnökség a jogi szakvizsga megszerzéséhez – tanulmányi szerződés keretében – az alábbi támogatást nyújtja:

(2) A tanulmányi szerződés alapján kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő részvizsgánként hat hónap, melyet a részvizsga letételéről kiállított okirat, illetve a jogi szakvizsga letételéről kiállított oklevél bemutatásától kell számítani.

(3) A munkatársat a jogi szakvizsga megszerzése érdekében kötött tanulmányi szerződés hiányában – a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár engedélye alapján – részvizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva, kérelmére négy munkanap fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelynek időtartamát a munkatárs nem köteles ledolgozni.

(4) A kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki a kérelmet a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár elé terjeszti.

(5) Ismétlővizsga esetén munkaidő-kedvezmény, valamint vizsgaköltség átvállalása nem kezdeményezhető.

(6) E § szerinti tanulmányi szerződésre nem kell alkalmazni a 93. § g) pontja és a 94. § (4) bekezdése rendelkezéseit.

(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató (a továbbiakban: szakmai gyakornok) szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a „Foglalkoztatási engedély szakmai gyakornok fogadásához” című nyomtatvány (a továbbiakban: Foglalkoztatási engedély) és mellékletei kitöltésével az önálló szervezeti egység vezetője – a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyásával – kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztályon legalább három héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(2) A Foglalkoztatási engedélyhez csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást vagy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű. Ha a felsőoktatási intézmény és a Miniszterelnökség között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példányát is csatolni szükséges.

(3) Szakmai gyakorlatra a Miniszterelnökség csak magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű, felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, nappali tagozatos hallgatót fogad.

(1) A Foglalkoztatási engedély jóváhagyását követően a szakmai gyakornok köteles személyesen a Humánpolitikai Főosztályon diákigazolványát és lakcímkártyáját bemutatni, valamint benyújtani

(2) A szakmai gyakorlatot a közigazgatási államtitkár engedélyezi. A Foglalkoztatási engedély jóváhagyásáról a Humánpolitikai Főosztály – a szükséges intézkedések megtétele érdekében – tájékoztatja a szakmai gyakornokot fogadó önálló szervezeti egység vezetőjét, a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztályt, valamint a Szervezetbiztonsági Főosztályt.

(3) A szakmai gyakorlatot a szakmai gyakornok ingyenesen teljesíti.

(4) A szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást a Humánpolitikai Főosztály készíti elő.

(5) A szakmai gyakornoknak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, a munka- és tűzvédelmi, az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követő – a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő – elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

(1) A gyakornok a Miniszterelnökség minősített adatokat tartalmazó irataiba csak a minősített adat védelméről szóló törvény alapján kiadott felhasználói engedély alapján tekinthet be. A betekintésre való jogosultság körét a fogadó önálló szervezeti egység vezetője és a biztonsági vezető együttesen állapítja meg.

(2) Amennyiben a szakmai gyakorlat teljesítéséhez „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adat felhasználása szükséges – vagy jogszabály egyéb okból nemzetbiztonsági ellenőrzést ír elő a gyakornok tekintetében –, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó igényt a fogadó önálló szervezeti egység vezetője a gyakorlat megkezdése előtt legalább kilencven nappal jelzi a Szervezetbiztonsági Főosztály részére.

(3) A hat hetet meghaladó szakmai gyakorlatot teljesítő gyakornok a Miniszterelnökség épületeibe történő belépéshez ideiglenes belépőt kap.

(4) A gyakornok a szakmai gyakorlat időtartama alatt a Miniszterelnökséggel nem létesíthet foglalkoztatási jogviszonyt, a Miniszterelnökség képviseletében nem járhat el, kiadmányozásra nem jogosult.

(5) A felsőoktatási intézményektől szakmai gyakorlatra jelentkező hallgató szakmai gyakorlaton való részvétele során viselt kártérítési felelősségéről az Nftv., a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek tekintetében a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(1) A Miniszterelnökség a szakmai gyakornok szakmai gyakorlatát azonnali hatállyal megszünteti, ha

(2) A szakmai gyakorlat a határozott idő lejártával megszűnik.

(3) A szakmai gyakornok szakmai gyakorlatának megszűnéséről a szakmai gyakornokot fogadó önálló szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt, valamint a 103. § (2) bekezdésében felsorolt szervezeti egységeket.

(4) A Humánpolitikai Főosztály a szakmai gyakorlat megszűnését, megszüntetését követően a szakmai gyakornokot fogadó önálló szervezeti egység vezetője részére a szakmai gyakornok értékeléséhez szükséges dokumentációt küld.

(5) A szakmai gyakornok a rendelkezésére bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámoló lap csatolásával adja le. A szakmai gyakornok továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján a Szervezetbiztonsági Főosztályon leadni.

(1) A munkatárs – szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján – a Miniszterelnökség költségvetése által biztosított keret erejéig pénzbeli támogatásban részesíthető.

(2) A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár az éves elemi költségvetés összeállítása során gondoskodik a szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről és a szociális kiadásokra rendelkezésre álló keret (a továbbiakban: szociális keret) megállapításáról.

(3) A szociális támogatások odaítélésénél fokozottan érvényesíteni kell a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.

(4) A szociális juttatások igénylése során – a munkatárs akadályoztatása esetén – a munkatárs helyett a meghatalmazás általános szabályai szerint meghatalmazott más személy is eljárhat.

(1) A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában szociális támogatás iránti kérelem előterjesztésére jogosult a Miniszterelnökség valamennyi munkatársa.

(2) A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában azonos feltételek mellett előnyben kell részesíteni a munkatársat, ha

(3) Szociális támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez és a Miniszterelnökséget terhelő befizetések elszámolásához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja, valamint azok kezeléséhez hozzájárul.

Nem részesíthető szociális juttatásban az a munkatárs, aki

(1) A közigazgatási államtitkár mellett a munkatársakkal és hozzátartozóikkal kapcsolatos szociális feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére javaslattevő jogkörrel Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.

(2) A közigazgatási államtitkár a munkatársat érintő szociális támogatásról szóló döntést a Bizottság véleményének kikérése után hoz.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár mérlegelési jogkörében a Szabályzat alapján járó támogatást – az irányadó jogszabályok keretei között – kedvezőbb mértékben vagy feltétellel is megállapíthatja.

(4) A Bizottságot a Miniszterelnökség létszámától és működési sajátosságaitól függően – a Bizottság elnökét is ideértve – legalább öt, legfeljebb hét fővel kell létrehozni és működtetni.

(5) A Bizottság elnöke a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár. A Bizottság tagjait a közigazgatási államtitkár nevezi ki, azzal, hogy annak legalább egy tagja a Humánpolitikai Főosztály munkatársa. A Bizottság tagjait a közigazgatási államtitkár visszahívhatja.

(1) A Bizottság titkársági és ügyviteli feladatait a Humánpolitikai Főosztály látja el. A Bizottság részére a Humánpolitikai Főosztályon benyújtandó kérelmek esetében hiánypótlásra nincs lehetőség, a Humánpolitikai Főosztály csak a hiánytalan kérelmeket fogadja be.

(2) A Bizottság ügyrendjét a Miniszterelnökség sajátosságainak megfelelően a Bizottság alakítja ki, és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(3) A Bizottság negyedévente ülésezik. Rendkívül indokolt esetben a Bizottság elnöke vagy a közigazgatási államtitkár indítványára soron kívül is összeül, vagy levélszavazást tart.

(4) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. A Bizottság vita esetén a kérelemről szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A Bizottság üléseiről minden esetben emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az emlékeztetőt legkésőbb az ülés megtartásától számított tíz munkanapon belül – a Bizottság javaslataival együtt – a Bizottság elnöke a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(1) A Miniszterelnökségen a szociális keret terhére a következő pénzbeli vagy természetbeni támogatások nyújthatók:

(2) A szociális támogatások iránti kérelmeket a Humánpolitikai Főosztályon kell előterjeszteni az erre rendszeresített formanyomtatványokon. A kérelemhez benyújtásakor a kérelem alapjául szolgáló indokok helytállóságát igazoló adatokat a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon kell bizonyítania.

(1) A munkatárs pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással és az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulásként a Kit. vhr. 58. §-ában foglaltak szerint visszatérítendő családalapítási támogatás kamatmentes juttatást igényelhet.

(2) Családalapítási támogatásban részesíthető

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó mértékű jövedelemmel rendelkező munkatárs csak különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén részesíthető támogatásban.

(4) Visszatérítendő családalapítási támogatást kaphat a munkatárs, ha

(5) A visszatérítendő családalapítási támogatás mértéke legfeljebb a minimálbér ötszöröse lehet.

(6) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének határideje (a továbbiakban: futamidő) legfeljebb három év lehet. A futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(7) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a Miniszterelnökség és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés megkötését követő hónap első napja.

(1) A visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni a Bizottság részére a Humánpolitikai Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni

(2) A kérelem leadásakor be kell mutatni a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen, ha a kérelem indoka

(3) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a 112. § (2) bekezdés a) pontja szerint pályakezdőnek minősül, a Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(4) A Bizottság – a kérelem összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a kölcsön mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A kölcsön nyújtására vonatkozó szerződést a Jogi Szolgáltatási Főosztály készíti elő.

(1) A munkatárs visszatérítendő, kamatmentes krízistámogatásban részesíthető rászorultsága esetén a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) A krízistámogatás a munkatárs kérelme esetén állapítható meg.

(3) A hozzátartozó halála esetén nyújtott krízistámogatás mértéke nem haladhatja meg a kérelmező nevére kiállított temetési költségekről szóló számlán feltüntetett összeget.

(4) A Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéknél magasabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben – a rászorultságának igazolása mellett – a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban.

(1) A krízistámogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni a Bizottság részére a Humánpolitikai Főosztályon. A kérelemben

(2) Krízistámogatás – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a tárgyévben egy alkalommal terjeszthető elő.

(3) A tárgyévben krízistámogatásban már részesült munkatárs tárgyéven belül újabb kérelmet akkor nyújthat be, ha az előző krízistámogatás összegét már visszatérítette, és

(4) A krízistámogatás visszafizetésének futamideje legfeljebb két év.

(5) A Bizottság – a kérelem összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A támogatás nyújtására vonatkozó szerződést a Jogi Szolgáltatási Főosztály készíti elő.

(6) A megállapított havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a munkatárs illetményének 33%-át.