1/2023. (VI. 30.) AM utasítás
az Agrárminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2024.10.01.
1. § Az Agrárminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás 2023. július 1-jén lép hatályba.
1. melléklet az 1/2023. (VI. 30.) AM utasításhoz
Az Agrárminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata
I. Fejezet
1. Az Agrárminisztérium jogállása, alapadatai és tevékenysége
1. § (1) Az Agrárminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkező központi kormányzati igazgatási szerv.
(2) A Minisztérium alapadatai a következők:
a) megnevezése: Agrárminisztérium;
b) rövidített megnevezése: AM;
c) megnevezése angol nyelven: Ministry of Agriculture;
d) megnevezése német nyelven: Agrarministerium;
e) megnevezése francia nyelven: Ministère de l’Agriculture;
f) székhelye: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.;
g) vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): agrárminiszter;
h) alapítója: az Országgyűlés;
i) alapítás dátuma: 1848. április 11.;
k) alapító okirat kelte, száma: 2022. május 24., KIHÁT/374/3/2022.;
l) jogállása: törvény által létrehozott központi kormányzati igazgatási szerv;
m) előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkező;
n) számlavezetője: Magyar Államkincstár;
o) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01494549-00000000;
p) adószáma: 15305679-2-41;
q) PIR törzsszáma: 305679;
r) szakágazata: 841103 Minisztériumok tevékenysége;
s)2 kormányzati funkció szerinti besorolása:
sa) 011120 Kormányzati igazgatási tevékenység;
sb) 013340 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok.
(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a Minisztérium Alapító Okirata határozza meg.
(4)3 Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XII. Agrárminisztérium fejezete (a továbbiakban: AM fejezet), valamint a XLIV. Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet (a továbbiakban: Földalap fejezet) előirányzatai.
2. A Minisztérium szervezete
2. § (1) A Minisztérium önálló szervezeti egységei
b) a főosztályként működő kabinet, valamint titkárság.
(2) Nem önálló szervezeti egység: az osztály.
3. § (1) A Minisztérium szervezeti ábráját az 1. függelék tartalmazza.
(2) A Minisztérium önálló szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(3) A Minisztérium szövegszerűen megjelenített szervezeti felépítését a 3. függelék tartalmazza.
(4) A miniszter által irányított háttérintézményeket, a szakmai irányítása alatt álló szerveket, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokat, az alapítói joggyakorlása alatt álló alapítványokat, valamint a miniszter által átruházott hatáskörben szakmai feladatokat ellátó politikai felsővezető, szakmai felsővezető, továbbá a Miniszteri Kabinet vezetője (a továbbiakban: miniszter kabinetfőnöke) kijelölését a 4. függelék határozza meg.
(5) A Minisztériumban alkalmazott politikai tanácsadói, főtanácsadói feladatköröket az 5. függelék tartalmazza.
(6) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett feladatköröket a 6. függelék tartalmazza.
II. Fejezet
(2) A miniszter mint a Minisztérium vezetője különösen
a) meghatározza a Minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja a Minisztérium működéséhez szükséges utasításokat,
b) kiépíti és működteti a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollokat, kialakítja, irányítja és működteti a belső ellenőrzést,
c) meghatározza és jóváhagyja a Minisztérium jogalkotási tervét és az ágazati célkitűzéseket,
d) jóváhagyja a Minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,
e) személyesen gyakorolja az irányítása alá tartozó központi hivatalok, központi költségvetési szervek és azok területi szervei, illetve a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok vezetői felett a kinevezés és felmentés tekintetében a munkáltatói jogokat,
f) részt vesz a Kormány ülésén, az ott született döntésekről tájékoztatást ad a közigazgatási államtitkárnak és az államtitkároknak,
g) a magyar állam nevében a Nemzeti Földalap felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
h) gyakorolja a Minisztérium tulajdonosi vagy alapítói joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, valamint – jogszabály vagy szerződés alapján – a nemzeti, illetve az állami vagyon hasznosításával kapcsolatos jogosultságokat.
(3) A miniszter mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat.
(4) A miniszter ellátja a jogszabályban és európai uniós aktusban foglaltaknak megfelelően
a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA) végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos Illetékes Hatósági,
b) az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) vonatkozásában az Igazoló Hatósági és Ellenőrző Hatósági,
c) az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: VP) végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos Irányító Hatósági,
d) az EMVA és EMGA társfinanszírozásában megvalósuló Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (a továbbiakban: KAP Stratégiai Terv) végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos Irányító Hatósági,
e) az EHA társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program (a továbbiakban: HOP) végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos Irányító Hatósági,
f) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (a továbbiakban: ETHA) társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan Irányító Hatósági,
g) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (a továbbiakban: ETHAA) társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozóan Irányító Hatósági,
h) a szakterületét érintő hazai és nemzetközi adatszolgáltatási
5. § (1) A miniszter irányítja
a) a közigazgatási államtitkár,
b) a parlamenti államtitkár,
c) a természetvédelemért felelős államtitkár,
d)4 az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár,
e) a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár,
f) az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár,
h) a miniszter kabinetfőnöke
(2) A miniszter irányítja az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének tevékenységét.
(3) A miniszter az AM Irányító és Tulajdonosi Szervezetének vezetője.
6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében a titkársági feladatokat a Miniszteri Kabinet látja el.
7. § (1) A minisztert akadályoztatása esetén – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 21. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – jogszabály, kormányhatározat vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva a parlamenti államtitkár mint miniszterhelyettes helyettesíti.
(2) A miniszter helyettesítését a parlamenti államtitkár akadályoztatása esetén – a Kit. 21. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörök kivételével – a közigazgatási államtitkár látja el.
(3) A miniszter helyettesítésére esetileg – az (1) bekezdéstől eltérően – a Minisztérium más államtitkára is kijelölhető.
a) közigazgatási államtitkár,
b) parlamenti államtitkár,
c) természetvédelemért felelős államtitkár,
d)5 élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár,
e) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár,
f) erdőkért és földügyekért felelős államtitkár
a) ellátja a miniszter által számára meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoz ki, kialakítja és képviseli a minisztériumi álláspontot,
b) közreműködik a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,
c) a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával ellátja a miniszter feladat- és hatáskörét meghatározó Statútum rendeletben szereplő feladatokkal, összkormányzati, illetve ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását,
d) a minisztert helyettesítő jogkörében, illetve a miniszter által átruházott hatáskörében utasítást adhat az irányítása alá tartozó helyettes államtitkárnak,
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
5. A közigazgatási államtitkár
10. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a Minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Kit. 25. § (1) bekezdése szerinti – a Minisztérium szervezetében foglalkoztatottak és az államtitkárok, helyettes államtitkárok feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő – hatásköröket.
(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Kit. 4. §-ában meghatározott irányítási jogokat.
(3) A közigazgatási államtitkár az AM Igazgatás vezetője.
(4)6 A Minisztérium gazdasági vezetői feladatait a közigazgatási államtitkár gyakorolja.
11. §7 A közigazgatási államtitkár
a) gondoskodik a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) való kapcsolattartásról,
b) felügyeli a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok és a Minisztérium irányítási, felügyeleti jogkörébe tartozó költségvetési szervek és alapítványok vagyonkezelésébe tartozó intézményi vagyon Minisztériumot érintő feladatainak ellátását,
c) felelős a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokkal, alapítványokkal kapcsolatos alapítói döntések kiadmányozásáért, a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelőbizottság tagjainak kinevezésével, felmentésével és javadalmazásával összefüggő alapítói döntések, valamint a gazdasági társaságok létesítő okiratának és javadalmazási szabályzatainak alapítói jóváhagyása tekintetében a miniszter előzetes jóváhagyása alapján,
d) átruházott hatáskörben felelős az állami tulajdonú ingatlanok hasznosításával összefüggésben, jogszabállyal a miniszter hatáskörébe utalt miniszteri egyetértő nyilatkozatok kiadmányozásáért,
e) gondoskodik valamennyi, a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szerv intézményi felügyeletéről; valamennyi, a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság tulajdonosi felügyeletéről; valamint a miniszter alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítvány alapítói felügyeletéről,
f) átruházott hatáskörben gyakorolja – a felmentés, a kinevezés és a szabadságokkal kapcsolatos feladatok kivételével – a miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalok, központi költségvetési szervek és azok területi szervei, illetve a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok vezetői feletti egyéb munkáltatói jogokat,
g) felel a belső kontrollrendszer kialakításáért, és kijelöli a belső kontrollrendszerhez kapcsolódó feladatok elvégzéséért felelős szervezeti egységet,
h) felülvizsgálja a miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszternek címzett előterjesztést (ideértve a jelentést, a tájékoztatót és a feljegyzést is),
i) a feladatkörének ellátásával kapcsolatban közvetlenül adhat utasítást az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársának,
j) ellenőrzi a nemzetközi kiutazások és vendéglátások szakmai szükségességét, dönt azok szakmai engedélyezéséről,
k) felelős az EMVA és az EMGA végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos illetékes hatósági feladatokkal kapcsolatos döntések – a miniszter nevében és megbízásából történő – kiadmányozásáért,
l) koordinálja a nemzetközi feladatokat.
12. § (1) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében
a) előkészíti a Szabályzatot,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási tervben foglalt feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány jogalkotási tervéhez tett javaslatai előkészítését,
c) ellenőrzi a jogszabályban, a közjogi szervezetszabályozó eszközben, a jogalkotási tervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,
d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és a jogalkotási tervben előírt határidős feladatokat, ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
e) rendszeresen tájékoztatja a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,
f) felel a Minisztérium szervezeti egységeinek a Kormányüléssel, kabinetüléssel, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlettel, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórumával kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
g) felelős a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (a továbbiakban: KEF), valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: NISZ Zrt.) való kapcsolattartásért,
h) összehangolja és jóváhagyja az ágazati stratégiát,
i) kiadmányozza a miniszter feladatkörébe tartozó kérdésben a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szakmai irányítására irányuló ügyiratot,
j) felelős az önálló szervezeti egységek eltérő jogalkalmazási gyakorlatának egységesítő jogértelmezéséért, a minisztériumi jogalkalmazás polgári jogi, költségvetési jogi, munkajogi és közigazgatási jogi szabályokkal való összhangjának elősegítéséért (jogi vélemény, jogi iránymutatás).
(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységei tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében
a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a Minisztérium személyügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,
c) felelős a Minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért,
d) figyelemmel a vonatkozó jogszabályokra, közjogi szervezetszabályozó eszközökre, javaslatot tesz a Minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,
e) felügyeli a költségvetési, gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, beszámolási, vagyongazdálkodási tevékenységet,
f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,
g) figyelemmel kíséri a Minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,
h) irányítja a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását,
i) koordinálja a jogalkotási feladatokat,
j) irányítja a Minisztérium biztonsági tevékenységét,
k) felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által működtetett vagy felügyelt, vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosításáért.
(2a)8 A közigazgatási államtitkár gazdálkodásért való felelőssége körében
a) irányítja a Minisztérium és a Minisztérium háttérintézményeinek költségvetési, gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, beszámolási tevékenységét,
b) felel az AM fejezet és a Földalap fejezet költségvetésének tervezéséért, annak végrehajtásáért, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás előkészítéséért,
c) felügyeli a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok és a Minisztérium irányítási, felügyeleti jogkörébe tartozó költségvetési szervek és alapítványok vagyonkezelésébe tartozó intézményi vagyon Minisztériumot érintő feladatainak ellátását,
d) gondoskodik valamennyi, a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szerv intézményi felügyeletéről; valamennyi, a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság tulajdonosi felügyeletéről; valamint a miniszter alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítvány – kivéve az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: AVHGA) – alapítói felügyeletéről.
(3) A közigazgatási államtitkár
a) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten, az ott született döntésekről tájékoztatást ad a miniszter, az érintett államtitkárok, helyettes államtitkárok részére,
b) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok észszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,
c) a szakmai feladatok végrehajtása esetében a szakterületért felelős államtitkár által jóváhagyott szakmai álláspont alapján jár el.
(4) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja
a) a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint
(5)10 A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja
a) a Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály,
b) az Illetékes Hatósági Főosztály,
c) a Személyügyi Főosztály,
d) a Költségvetési Főosztály, valamint
e) a Gazdálkodási Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
13. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
14. §11 A közigazgatási államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
6. A parlamenti államtitkár
15. § (1) A parlamenti államtitkár
a) ellátja a nemzetpolitikai stratégia minisztériumi szintű megvalósításáért felelős vezető feladatait,
b) közreműködik a Kormány általános politikája minisztériumi megvalósításának stratégiai irányításában,
c) felelős a Minisztérium parlamenti kapcsolataiért, amelynek keretében – a Minisztérium államtitkáraival együttműködve – elősegíti a miniszter országgyűlési képviseletét, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival történő kapcsolattartást,
d) kérheti a Minisztérium szervezeti egységének vezetőjétől – a szervezeti egység felügyeletét ellátó politikai felsővezetőn, illetve szakmai felsővezetőn keresztül – az országgyűlési munkájához kapcsolódó ügyben feladat elvégzését vagy jelentés tételét,
e) koordinálja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó Kárpát-medencei feladatok előkészítését és végrehajtását, irányítja a Kárpát-medencét érintő együttműködésekre biztosított források tervezését, felhasználását,
f) kiadmányozza a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó Kárpát-medencei együttműködések körében szereplő határon túli szervezetek vezetőinek címzett ügyiratot,
g) felelős az öntözési közösségek elismerésével kapcsolatos döntések – a miniszter nevében és megbízásából történő – kiadmányozásáért,
h) felelős a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő feladatokért,
i) egyedi kérelem alapján javaslatot tesz a társadalmi szervezetek számára nyújtandó támogatásokra,
j) felel a Minisztérium társadalmi kapcsolataiért, amelynek keretében – a Minisztérium államtitkáraival együttműködve – elősegíti a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel történő kapcsolattartást,
k) koordinálja és összefogja a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel történő együttműködést.
(2)12 A parlamenti államtitkár közvetlenül irányítja a nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.
(3) A parlamenti államtitkár közvetlenül irányítja
a) a Hungarikum Főosztály,
b)13 a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály,
c) a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya
vezetőjének tevékenységét.
16. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A parlamenti államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
17. §14 A parlamenti államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
7. A természetvédelemért felelős államtitkár
18. § (1) A természetvédelemért felelős államtitkár
a) felel a természetvédelmi, a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos, a növényi és állati genetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó, a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos stratégiaalkotásért és a stratégia végrehajtásáért,
b) felel a nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének fenntartásáért,
c) felelős az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsával történő kapcsolattartásért,
d) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok természetvédelmi feladatkörei gyakorlásával összefüggésben közreműködik azok szakmai irányításában,
e) a természet- és tájvédelemmel kapcsolatos feladatok tekintetében gyakorolja a vármegyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatáskört, oly módon, hogy előkészíti és kezdeményezi a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a szakterületet érintő hatósági döntések meghozatalát,
f) felel a természet- és tájvédelemre, valamint azok hatósági felügyeletére vonatkozó jogszabályok előkészítéséért,
g) felel a Minisztérium természetvédelmi tárgyú projektjeinek szakmai megfelelőségéért,
h) együttműködik a természetvédelmi kezelést célzó nemzeti park igazgatósági európai uniós projektek forrásainak rendelkezésre állása érdekében,
i) felel a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos nemzetközi szerződések végrehajtásának irányításáért,
j) gondoskodik az Európai Táj Egyezményben foglalt vállalások teljesítéséről, valamint a táj- és természetvédelem vonatkozásában a zöldinfrastruktúra hazai felmérésével, értékelésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
k) irányítja a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek megőrzésével, a természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat,
l) irányítja az élőhelyek kialakításával és fenntartásával, továbbá a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat,
m) irányítja a természetvédelmi kutatással kapcsolatos feladatokat,
n) irányítja az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának megakadályozására, visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására, illetve a sérült ökológiai rendszerek helyreállítására irányuló feladatokat,
o) irányítja és vezeti a védett természeti területek és természeti értékek, valamint az egyedi tájértékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről,
p) véleményezi a kiemelt térségre és a vármegyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket.
(2) A természetvédelemért felelős államtitkár irányítja a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.
19. § (1) A természetvédelemért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A természetvédelemért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
20. § A természetvédelemért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
8.15 Az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár
21. §16 (1) Az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár
a) felügyeli az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényből, illetve az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényből, valamint azok végrehajtási rendeleteiből adódó hatósági feladatok végrehajtását,
b) felelős az élelmiszerlánc-felügyeleti és élelmiszeripari stratégiaalkotásért és végrehajtásért,
c) gondoskodik az élelmiszerlánc-biztonsággal, állatvédelemmel, talajvédelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről,
d) felelős a nemzeti védjegyrendszer kialakításáért és marketingjéért,
e) kapcsolatot tart a Magyar Állatorvosi Kamarával, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) élelmiszerláncért felelős szervezeti egységeivel,
f) irányítja az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatkommunikációs rendszert,
g) gondoskodik a közvélemény tájékoztatásáról az élelmiszerláncot érintő országos, illetve kiemelt jelentőségű ügyekben,
h) gondoskodik az átfogó társadalmi szemléletformálásról, az élelmiszer-minőség szintjének emeléséről,
i) gyakorolja a vármegyei kormányhivatalok, valamint a vármegyei kormányhivatalok járási hivatalainak állatvédelmi, borászati, élelmiszerlánc-felügyeleti, növénytermesztési, pálinka-ellenőrzési, talajvédelmi feladat- és hatáskörének gyakorlásával összefüggésben a miniszter részére jogszabályban meghatározott szakmai irányítói jogköröket,
j) ellátja a jogszabályok által a miniszter hatáskörébe utalt, a szakképzéshez és az agrárszakképző intézmények feladatellátásához kapcsolódó kiadmányozást,
k) ellátja a Minisztérium oktatásszervezési feladatainak felügyeletét,
l) felel a Minisztérium oktatáspolitikájának kialakításáért, annak érvényesítéséért,
m) felel az agrárminiszter – mint az agrárszakképzési feladatok végrehajtásáért felelős miniszter – hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának elősegítéséért, az e hatáskörben hozandó döntések előkészítéséért,
n) az agrárszakképzési centrumok tekintetében felel a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának elősegítéséért és az e hatáskörben hozandó döntések előkészítéséért.
(2) Az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár közvetlenül irányítja az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.
(3) Az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár közvetlenül irányítja az Agrárszakképzési Főosztály vezetőjének tevékenységét.
22. §17 (1) Az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
23. §18 Az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
9. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár
24. § (1)19 A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár
a) felelős a támogatáspolitikai, agrárpiaci, állattenyésztési, vetőmagokra és szaporító anyagokra vonatkozó, továbbá az őstermelőkkel, őstermelők családi gazdaságával, családi mezőgazdasági társasággal, az agrárgazdaságok átadásával és a mezei őrszolgálatokkal kapcsolatos jogszabálytervezetek előkészítéséért,
b) felelős a támogatáspolitikai, agrárpiaci, állattenyésztési, vetőmagokra és szaporító anyagokra vonatkozó, továbbá gazdaságátadási jogszabálytervezetek előkészítéséért,
c) felelős a szakmaközi szervezet, a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulásai, a zöldség-gyümölcs termelői szervezet, a termelői csoport, a termelői csoportok társulásai, a szakmaközi szervezet elismerésével kapcsolatos döntések, az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az óvoda- és iskolatej program kommunikációjával és értékelésével kapcsolatos döntések, a miniszterhez telepített növénytermesztési és tenyésztési hatósági döntések – miniszter nevében és megbízásából történő – kiadmányozásáért,
d) felelős a NAK-kal való kapcsolattartásért,
e) felelős a Közös Agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) Stratégiai Terv kidolgozásáért, gondozásáért és végrehajtásáért,
f) felelős a KAP-pal foglalkozó nemzeti hálózat (nemzeti KAP-hálózat) kidolgozásáért és működtetéséért,
g) ellátja a miniszternek a vidékfejlesztésért való felelőssége körében meghatározott feladatokat,
h) a kormányzati tudománypolitika általános keretei között gondoskodik az agrárgazdasággal kapcsolatos kutatás-fejlesztési, innovációs és szaktanácsadási feladatok koordinációjával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáról,
i) gyakorolja az AVHGA tekintetében a miniszter által külön okiratban meghatározott alapítói jogokat,
j) feladatkörében előkészíti a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok főispánjai részére címzett, fővárosi és vármegyei kormányhivatalok gazdaságátadási, agrárigazgatási és földművelésügyi feladatköréhez kapcsolódó ügyiratot,
k) az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős a KAP Alapok szervezeteinek, a feltételesség körébe tartozó ellenőrzéseket végző hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, a mezőgazdasági igazgatási szerveknek, az agrárkár-megállapító szerveknek és az agrárkárenyhítési szervnek az agrárminiszter feladatkörébe tartozó földművelésügyi és az igazgatási feladatok hatósági döntéseit érintő kizárási ügyekkel kapcsolatos döntésekért.
(2) A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár irányítja
a) az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár,
b) az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár,
c) a közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár
(3) A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 2007–2013, a 2014–2022 és a 2023–2027 programozási időszak KAP végrehajtásáért felelős Irányító Hatóságát, a Halászati Operatív Program Irányító Hatóságát, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (a továbbiakban: MAHOP) Irányító Hatóságát, továbbá a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (a továbbiakban: MAHOP Plusz) Irányító Hatóságát az irányító hatósági feladatkörben nem utasíthatja.
25. § (1) A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
26. § A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében a közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
10. Az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár
27. §20 (1) Az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár
a) felel a Nemzeti Földalappal, a földüggyel, az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással, halgazdálkodással és elsődleges faiparral kapcsolatos feladatok ellátásáért;
b) felel a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó földméréssel, térinformatikával, térképészettel, távérzékeléssel (a továbbiakban: agrárföldmérés és térinformatika), a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésével, a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezésével, a földvédelemmel, a földminősítéssel, a földhasznosítással, a földhasználati nyilvántartással, a részarány-tulajdonosok kártalanításával, a földforgalommal, a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásával (a továbbiakban: földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás), az állami földekkel, az erdővédelemmel és erdőgazdálkodással, erdővagyon fenntartásának, közjóléti hasznosítására és bővítésének feltételrendszerére és a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletére vonatkozó, a vadászattal és vadgazdálkodással, a halgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok előkészítéséért;
c) felel az állami erdőgazdasági társaságok és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság felügyeletéért, tulajdonosi joggyakorlásból származó szakmai feladatok ellátásáért;
d) felügyeli a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vagyonkezelésébe tartozó intézményi vagyon Minisztériumot érintő feladatainak szakmai ellátását;
e) felelős a körzeti erdőtervezéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért;
f) felel a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági és igazgatási hatáskörében eljáró Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (a továbbiakban: NÉBIH) történő kapcsolattartásért, szakmai irányításért, a faanyag-kereskedelmi lánccal kapcsolatos feladatok ellátásáért;
g) felelős a vadgazdálkodási tájegységi rendszer működtetéséért;
h) felel az irányítása alá tartozó szervezeti egységek által működtetett vagy felügyelt vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosításáért;
i) előkészíti a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok vonatkozásában a földügyek, vadgazdálkodás, halgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, továbbá a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági és igazgatási tevékenységével kapcsolatos ügyiratot, a miniszter részére jogszabályban meghatározott szakmai irányítói hatáskörével kapcsolatos ügyiratot;
j) közreműködik az Intézményfelügyeleti és Vagyongazdálkodási Osztállyal az állami erdőgazdasági társaságok vagyonkezelési és vagyongazdálkodási, valamint a tulajdonosi joggyakorlási kérdések tekintetében, különösen az MNV Zrt.-vel, a Pénzügyminisztériummal, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterrel, a Miniszterelnökséggel, valamint az ezen ügyek vonatkozásában érintett egyéb hatóságokkal való kapcsolattartásban;
k) felel az erdőgazdálkodói nyilvántartással, az Országos Erdőállomány Adattárral és az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszerrel, az erdészeti szakirányítói névjegyzékkel kapcsolatos, a miniszter feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, a szakrendszerek működtetéséért;
l) felel az Erdőrezervátum Program irányításáért és annak szakmai fejlesztéséért;
m) gyakorolja a felügyeleti szervet megillető hatáskört a vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, a faanyag-kereskedelmi lánccal és a halgazdálkodással kapcsolatos feladatok tekintetében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a NÉBIH vonatkozásában;
n) felel az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrású támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásában, valamint a vonatkozó nemzeti, európai uniós és nemzetközi fejlesztéspolitikai és innovációs feladatok meghatározásában, a támogatási intézkedések kidolgozásában való közreműködésért;
o) felel a Közös Halászati Politika (a továbbiakban: KHP) reformjával kapcsolatos szakmai munka összefogásáért;
p) felel a magyar államot megillető vadászati és halászati jog hasznosításával kapcsolatos döntéshozatalért;
q) felel az erdőtulajdonosi réteg szakmai tájékoztatását célzó kiadványok készítéséért és rendezvények szervezéséért, közreműködik a magánerdő-gazdálkodók szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel történő kapcsolattartásban;
r) felel az erdészeti stratégia kialakításáért, a magánerdő-gazdálkodás birtokszerkezetének fejlesztéséért, integrációjának ösztönzéséért, jövedelmezőségi helyzetének, tudásbázisának és szakember-ellátottságának fejlesztéséért;
s) felel az állami földprogramokkal kapcsolatos stratégiaalkotásért;
t) felel az arborétumok jegyzékéről szóló jogalkotási javaslat előkészítéséért;
u) felel a miniszter hatáskörébe utalt, a vadászjegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiállításának ellentételezéséért fizetendő díj mértékének az Országos Magyar Vadászkamara általi meghatározásával összefüggő egyeztetési feladatok ellátásáért.
(2) Az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár közvetlenül irányítja
a) az erdőkért felelős helyettes államtitkár, valamint
b) a földügyekért felelős helyettes államtitkár
28. § (1) Az erdőkért és földügyért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az erdőkért és földügyért felelős államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
29. §21 Az erdőkért és földügyért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a földügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti, annak távollétében az erdőkért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
11. A miniszter kabinetfőnöke
30. § A miniszter kabinetfőnöke
a) vezeti a Miniszteri Kabinetet,
b) meghatározza a Miniszteri Kabinet munkarendjét,
c) részt vesz a Kormány politikai döntéseinek előkészítésében,
d) a miniszter által meghatározott ügyekben – utasítása alapján eseti jelleggel – ellátja a Minisztérium képviseletét,
e) elősegíti a miniszter országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart a pártok képviselőcsoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel,
f) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében,
g) közreműködik a miniszter programjainak szervezésében, közszereplésekre, hazai és nemzetközi programokra való felkészítésében,
h) információt kérhet a politikai felsővezetőtől és a szakmai felsővezetőtől, valamint a szervezeti egységek vezetőitől,
i) közreműködik a belső kontrollrendszerhez kapcsolódó feladatok elvégzésében.
j)22 ellátja – a 24. § (1) bekezdés f) pontja tekintetében a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár bevonásával – a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (a továbbiakban: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.) történő kapcsolattartást és szakmai felügyeletet,
k)23 irányítja a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-t, ennek keretében jóváhagyja munkatervét és szakmai beszámolóit, valamint ellenőrzi a tulajdonosi jog gyakorlásához kapcsolódó döntések végrehajtását,
l)24 átruházott hatáskörben – figyelemmel a 11. § e) pontjára – gyakorolja a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vezetője felett a szabadságokkal kapcsolatos munkáltatói jogokat.
31. § A miniszter kabinetfőnöke irányítja
vezetőjének tevékenységét.
12. A helyettes államtitkárok
a) jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár,
b) gazdasági helyettes államtitkár,
c)25 nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár,
d) természetvédelemért felelős helyettes államtitkár,
e)26 élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár,
f) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár,
g) agrárpiacért felelős helyettes államtitkár,
h) a közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár,
i) földügyekért felelős helyettes államtitkár
j)27 erdőkért felelős helyettes államtitkár
33. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben – az érintett államtitkárokkal, valamint helyettes államtitkárokkal együttműködve – gondoskodik a Minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét, szakterületén ellenőrzi a miniszter irányítása alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza tevékenységük irányát.
(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei különösen:
a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a Minisztériumot,
b) szakterületén – a Minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási terve alapján időszerű feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számonkéréséről, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,
c) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő előterjesztések, jogszabályok tervezetéről,
d) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a Minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá hazai és nemzetközi szervezetekben,
e) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
f) átruházott hatáskörben – figyelemmel a 11. § e) pontjára – gyakorolja az irányítása alá tartozó központi hivatalok, központi költségvetési szervek és azok területi szervei, illetve a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok vezetői feletti, a szabadságokkal kapcsolatos munkáltatói jogokat,
g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
(4) A helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi helyettes államtitkárral, miniszteri biztosokkal, valamint a Minisztérium más vezetőivel.
12.1. A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
34. § (1) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
a) felelős a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének, véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési, véleményezési határidők megtartását, kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott minisztériumi észrevételt vagy véleményt,
b) jóváhagyja a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok számára készített, azok jogalkalmazását érintő útmutatókat, körleveleket és más útmutatókat,
c) jogi természetű vita esetén dönt a jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságáról,
d) irányítja a Minisztérium jogi tevékenységét, ennek keretében különösen a megkötendő szerződések jogi előkészítését, illetve a Minisztérium jogi képviseletének ellátását,
e) irányítja az agrár-, valamint agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő jogorvoslati tevékenységet,
f) gondoskodik a Minisztérium közbeszerzési eljárásainak lefolytatásáról.
(2) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Jogalkotási Főosztály,
b) a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály,
c) az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya
vezetőjének tevékenységét.
35. § (1) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
36. § A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a Jogalkotási Főosztály vezetője, annak távollétében a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály vezetője helyettesíti.
12.3.29 A nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár
40. § (1)30 A nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár
a) irányítja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi tevékenység koordinációját, a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok Minisztérium érdekeinek megfelelő alakítását,
b) irányítja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós ügyek koordinációját,
c) ellátja a Minisztérium nemzetközi szervezetekben való tagságából eredő kötelezettségekkel és a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,
d) képviseli a Minisztérium álláspontját az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (a továbbiakban: EKTB),
e) koordinálja az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (a továbbiakban: FAO) való együttműködést, különös tekintettel a FAO hivatalok magyarországi jelenlétére,
f) koordinálja a nemzetközi feladatokra biztosított költségkerettel való gazdálkodást,
g) koordinálja a Minisztérium éves nemzetközi kiutazási és fogadási tervének összeállítását,
h) koordinálja a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások alapján létrehozott közös testületek működtetését,
i) koordinálja a minisztériumi szintű nemzetközi egyezmények és kormányközi szakmai megállapodások létrehozásában folytatott közreműködést és a végrehajtás nyomon követését,
j) koordinálja a szakattaséi hálózat diplomatáinak kiválasztását, beszámoltatását, valamint ellátja a szakmai irányításukkal kapcsolatos feladatokat,
k) kiadmányozza – a miniszter által átruházott hatáskörben – a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot,
l) koordinálja a Minisztérium kapcsolatait a külgazdasági és külpolitikai kapcsolatokban érintett magyarországi intézményekkel és szervezetekkel a nemzetközi és európai uniós kapcsolatok tekintetében.
(2)31 A nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az EU és FAO Ügyek Főosztálya,
b) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
c)32 a Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya
vezetőjének tevékenységét.
41. § (1)33 A nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2)34 A nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
42. §35 A nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője, annak távollétében az EU és FAO Ügyek Főosztályának vezetője helyettesíti.
12.4. A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár
43. § (1) A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár felelős
a) az európai uniós tagságból, nemzetközi egyezményekből és a hazai jogszabályi előírásokból fakadó táj- és természetvédelmi feladatok ellátásáért,
b) – a KAP reformjához kapcsolódóan – a természetvédelmi érdekek és a felmerülő természetvédelmi szempontok Minisztériumon belüli képviseletéért.
(2) A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály,
b) a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály,
c) a Természetmegőrzési Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
44. § (1) A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
45. § A természetvédelemért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Természetmegőrzési Főosztály vezetője, annak távollétében a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály vezetője, együttes távollétük esetén a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály vezetője helyettesíti.
12.5.36 Az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár
46. §37 (1) Az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár
a) ellátja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényből, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényből, valamint azok végrehajtási rendeleteiből adódó hatósági feladatok szakmai irányítását és koordinációját,
b) szakmailag irányítja és felügyeli a NÉBIH-et,
c) egyetértési jogot gyakorol a NÉBIH költségvetését, gazdálkodását és pénzügyeit érintő döntéseket illetően,
d) ellátja az élelmiszerlánc-eseményekkel kapcsolatos ügyekben a miniszternek a Kit. 4. §-ában meghatározott hatásköreit az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat, valamint a növény- és talajvédelmi szolgálat vonatkozásában,
e) rendkívüli élelmiszerlánc esemény, válság esetén ellátja a nemzeti válságkoordinátori feladatokat, felelős azok kezeléséért és kommunikációjáért,
f) kiadja az integrált többéves ellenőrzési tervet, irányítja annak végrehajtását, továbbá ellátja az ezzel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartói feladatokat,
g) irányítja az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működését, adatközpont fenntartását, valamint a NÉBIH informatikai fejlesztéseit,
h) felelős a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, a szeszes italok, valamint a kiváló minőségű élelmiszer tanúsítási rendszer működtetéséért és a tanúsítási tevékenység feletti hatósági felügyeletért,
i) felelős – feladatkörét érintően – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatainak, ügyrendjeinek véleményezéséért,
j) egyetértési jogot gyakorol a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 83. cikke szerinti kedvezményezett esetében a közvetlen mezőgazdasági támogatások, valamint egyes vidékfejlesztési támogatások igénylése esetén betartandó, a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP rendelet) III. cím II. fejezete szerinti közvetlen kifizetések, illetve 70–72. cikke szerinti intézkedések igénybevétele során a KAP rendelet III. mellékletében meghatározott jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó, e rendelet szerinti előírások rendszerének kialakítása és az azt érintő jogalkotási feladatok során,
k) felelős az élelmiszerláncot érintő stratégiaalkotás és végrehajtás szakmai koordinációjáért,
l) közreműködik az élelmiszerlánc-biztonsággal, az állatvédelemmel, a talajvédelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében,
m) közreműködik a 21. § (1) bekezdés i) pontja szerinti szakmai irányítási feladatok ellátásában.
(2) Az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály,
b) az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
47. §38 (1) Az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
48. §39 Az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály vezetője helyettesíti.
12.6. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
49. §40 (1) Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
a) a közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár bevonásával
aa) ellátja a KAP Stratégiai Terv tervezésének és Európai Bizottsággal történő tárgyalásának koordinálását,
ab) közreműködik a KAP Stratégiai Terv végrehajtásának kidolgozásában,
ac) felel a végrehajtás során az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésekért,
ad) ellátja a KAP közvetlen támogatások koordinálását,
b) felel a nemzeti agrártámogatások rendszerével kapcsolatos feladatok koordinálásáért,
c) felel a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer fejlesztésével kapcsolatos szakmai munka koordinálásáért,
d) felel a mezőgazdasági környezet- és klímavédelmi feladatok ellátásáért,
e) felel az őstermelőkkel, őstermelők családi gazdaságával, családi mezőgazdasági társasággal, az agrárgazdaságok átadásával és a mezei őrszolgálatokkal kapcsolatos feladatok ellátásáért,
f) felel a hazai agrártudás és innovációs rendszer fejlesztéséért és az agrártudás és innovációs rendszerrel (AKIS), valamint a KAP-hálózattal kapcsolatos feladatok koordinálásáért,
g) felel a kormányzati digitalizációs intézkedésekből fakadó és az agrárdigitalizációval összefüggő feladatok ellátásáért,
h) felel a biomassza-alapú gazdaság fejlesztéséért végzett minisztériumi feladatok ellátásáért, valamint a BIOEAST kezdeményezés koordinációjáért,
i) felel az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: AKI Nkft.) szakmai irányításáért,
j) felel az országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer működtetéséről szóló – a Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban: NAK) közötti – megállapodás alapján a NAK és harmadik fél közötti háttérszerződések előzetes jóváhagyásáért,
k) gyakorolja a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok gazdaságátadási hatósági és igazgatási tevékenységével kapcsolatos szakmai felügyeletet, valamint a miniszter részére jogszabályban meghatározott szakmai irányítói hatásköröket,
l) az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős a KAP Alapok szervezeteinek, a feltételesség körébe tartozó ellenőrzéseket végző hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, a mezőgazdasági igazgatási szerveknek, az agrárkár-megállapító szerveknek és az agrárkár-enyhítési szervnek az agrárminiszter feladatkörébe tartozó földművelésügyi és az igazgatási feladatok hatósági döntéseit érintő kizárási ügyekkel kapcsolatos döntésekért,
m) mint a minisztérium hivatalos statisztikáért felelős vezetője felel a minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységének koordinálásáért, szakmai fejlesztéséért, valamint a Központi Statisztikai Hivatallal (a továbbiakban: KSH) és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagjával való szakmai kapcsolattartásért.
(2) Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Agrármodernizációs Főosztály,
b) az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály,
c) a KAP Koordinációs Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
50. § (1) Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
51. § Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály vezetője, annak távollétében az Agrármodernizációs Főosztály vezetője, annak távollétében a KAP Koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti.
12.7. Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár
52. § (1) Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár
a) felel a növénytermesztés és az állattenyésztés genetikai alapjainak megőrzéséért és fejlesztéséért,
b) felelős a Bor Eredetvédelmi Tanács titkársági feladatainak és a Szőlőfajta Használati Bizottság elnöki feladatainak ellátásáért, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) tagállami szakmai munkájának koordinálásáért, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság Vegyes Bizottsága által létrehozott, a „Tokaj” eredetmegjelölés használatával foglalkozó Albizottság magyar tagozat munkájának koordinálásáért,
ca) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek,
cb) a borászati termékek,
cc) a szeszes italok, valamint
eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmáért,
d) felelős a bor ágazatot érintő horizontális területek koordinációjáért,
e) felelős a borászati termékek EMGA promóciójával kapcsolatos határozatoknak a miniszter nevében és megbízásából történő kiadmányozásáért,
f) felelős az Agrármarketing Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (a továbbiakban: Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft.) való szakmai kapcsolattartásért,
g) felelős a horizontális és vertikális ágazati együttműködésekért.
(2) Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Agrárpiaci Főosztály,
b) a Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztály, valamint
c) a Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya
vezetőjének tevékenységét.
53. § (1) Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
54. § Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztály vezetője, annak távollétében az Agrárpiaci Főosztály vezetője, mindkettő egyidejű akadályoztatása esetén a Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya vezetője helyettesíti.
12.8. A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár
55. § (1) A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár
a) az EMVA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2007–2013-as, a 2014–2020-as, a 2021–2022-es átmeneti időszak, valamint az EMVA és EMGA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2023–2027-es programozási időszakra vonatkozóan a jogszabályban meghatározottak szerint irányító hatósági jogosítványokat gyakorol,
b) az EHA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2007–2013-as, az ETHA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2014–2020-as, valamint az ETHAA társfinanszírozásában támogatott intézkedések esetében a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozóan a jogszabályban meghatározottak szerint irányító hatósági jogosítványokat gyakorol,
c) felel az EHA-ból a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó HOP módosításaiért, az ETHA-ból a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó MAHOP módosításaiért, illetve az ETHAA-ból a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó MAHOP Plusz tartalmának összeállításáért, a vonatkozó szakértői feladatok, valamint a kapcsolódó horizontális koordinációs feladatok ellátásáért,
d) irányítja a nemzeti forrásból finanszírozott tanyafejlesztési, háztáji és zártkerti, illetve egyéb nemzeti vidékfejlesztési támogatási programok kidolgozását, végrehajtását, ellenőrzését, és a miniszter képviseletében aláírja a kapcsolódó támogatási szerződéseket,
e) felel a 2014–2020-as VP szakmai módosításainak előkészítéséért, a vonatkozó szakértői feladatok, valamint a kapcsolódó horizontális koordinációs feladatok ellátásáért, továbbá a program végrehajtása során a szakmai hátterének biztosításáért,
f) kapcsolatot tart azon szakmai szervezetekkel, melyek alapfeladata a VP végrehajtásához kötődik, továbbá felel a program szakmai tartalmának széles körű társadalmi és szakmai egyeztetéséért,
g) közreműködik a KAP 2027 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során képviselendő, KAP II. pillérét érintő, tagállami álláspont kidolgozásában, valamint a vonatkozó jogszabályok előkészítésében,
h) közreműködik az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott agrár-vidékfejlesztési támogatások tekintetében a KAP Stratégiai Terv kidolgozásában,
i) közreműködik az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárnak a 49. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatainak végrehajtásában,
j) szakmai irányítási jogkörében eljárva
ja) egyedi utasítást adhat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint az átruházott feladatot ellátó szerv részére az intézkedések lebonyolítása körében,
jb) megállapítja – az intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében – az intézkedések igénylésének és a kifizetések idejét, a támogatási keretösszegét, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékét,
jc) adatszolgáltatásra kötelezheti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet és az átruházott feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében,
jd) teljes körű hozzáférésre jogosult az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett informatikai adatbázishoz, véleményezi az informatikai fejlesztési terveket, javaslatot tesz informatikai fejlesztésre,
je) előzetesen jóváhagyja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tájékoztatóit, közleményeit és nyomtatványait,
jf) közreműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv intézményi szakmai és felügyeleti ellenőrzésében,
jg) véleményezi az intézkedések végrehajtásához a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás, valamint a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait.
(2) A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Fejlesztéspolitikai Főosztály,
b) a Forrásgazdálkodási Főosztály,
c) a Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály,
d) az Irányító Hatósági Főosztály,
e) a Vidékfejlesztési Jogi és Koordinációs Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
56. § (1) A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
57. § A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Irányító Hatósági Főosztály vezetője, annak távollétében a Forrásgazdálkodási Főosztály vezetője, annak távollétében a Vidékfejlesztési Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője, együttes távollétük esetén a Fejlesztéspolitikai Főosztály vezetője helyettesíti.
12.9. A földügyekért felelős helyettes államtitkár
58. § (1)41 A földügyekért felelős helyettes államtitkár
a) a miniszter nevében gyakorolja a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Nemzeti Földalap felett,
b) felel a Kormány földbirtok-politikájának megfelelően – az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár egyetértésével – az állami tulajdonú, a Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosításáért, valamint az azzal kapcsolatban felmerülő szakmai tevékenységek ellátásáért, az e vagyoni körbe tartozó földrészletek nyilvántartásáért, továbbá a Nemzeti Földalappal kapcsolatos jogszabályok előkészítéséért,
c) felelős a Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: BPT) döntéseinek előkészítéséért és végrehajtásáért,
d) felel – a gazdálkodásért való felelőssége körében eljáró közigazgatási államtitkárral együttműködve – a Földalap fejezet költségvetésének tervezése, annak végrehajtása, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás szakmai megalapozottságáért,
e) felelős – a gazdálkodásért való felelőssége körében eljáró közigazgatási államtitkárral együttműködve – a Nemzeti Földalappal kapcsolatos közpénzek, eszközök és források rendeltetésszerű, hatékony, eredményes, gazdaságos, valamint szabályszerű felhasználásának felügyeletéért,
f) az a) pontban foglalt jogkörében eljárva dönt a Földalap fejezetbe tartozó kötelezettségvállalásokról,
g) – személyesen vagy megbízottja útján – rendelkezik a Minisztérium Földalap fejezethez tartozó bankszámlái felett,
h) az a) pontban foglalt jogkörében eljárva, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően dönt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával, illetve a Nemzeti Földalapba kerülő földrészletek állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban,
i) felel a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény XVIII. Fejezet 20/F. alcíme szerinti hatósági eljárások lefolytatásáért és a döntések meghozataláért,
j) felelős a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében indult állami program végrehajtásáért,
k) felel az agrárföldméréssel és térinformatikával, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésével, a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezésével, a földvédelemmel, a földminősítéssel, a földhasznosítással, a földhasználati nyilvántartással, a részarány-tulajdonosok kártalanításával, a földforgalommal, illetve a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásával, a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatással kapcsolatos további feladatok ellátásáért, a vonatkozó jogszabályok előkészítéséért, a szakrendszerek működtetéséért,
l) előkészíti a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatási hatósági és igazgatási tevékenységével kapcsolatos szakmai felügyeletet, valamint a miniszter részére jogszabályban meghatározott szakmai irányítói hatásköröket érintő ügyiratot.
(2) A földügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Földügyi és Térinformatikai Főosztály,
b) a Földvagyon-gazdálkodási Főosztály
c)42 a Földalap Fejezeti Főosztály,
d)43 a Földalap Nyilvántartási, Rendezési és Helyszínelési Főosztály,
e)44 a Földalap Gazdálkodási Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
59. § (1) A földügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A földügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
60. §45 A földügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Földvagyon-gazdálkodási Főosztály vezetője, annak távollétében a Földalap Gazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.
12.10.46 Az erdőkért felelős helyettes államtitkár
60/A. § (1) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár
a) felelős a körzeti erdőtervezéssel, erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásáért,
b) felel a KHP reformjával kapcsolatos szakmai munka összefogásáért,
c) felelős a magyar államot megillető vadászati és halászati jog hasznosításával kapcsolatos döntéshozatal előkészítéséért,
d) gyakorolja a körzeti erdőtervezési eljárásban a minisztert megillető hatáskört, és kiadmányozza a hatósági döntéseket,
e) felel az erdővel és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenységnek a természetvédelemmel történő összehangolásáért,
f) felelős az állami erdészeti társaságok feletti tulajdonosi joggyakorlásból származó szakmai feladatok ellátásáért,
g) felel az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdővagyon fenntartásának, közjóléti hasznosítására és bővítésének feltételrendszerére és a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletére vonatkozó jogszabályok előkészítéséért,
h) felelős az erdőgazdálkodás és a faanyag-kereskedelmi lánc hatóság útján történő felügyeletéért,
i) közreműködik az erdészeti igazgatás, az erdőgazdálkodás és a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyelete szakmai irányítási tevékenységében,
j) vezeti a földalatti gombagyűjtésre jogosult személyekről, a részükre kiadott tanúsítványokról és a gyűjtési naplóról a nyilvántartást, ellátja a nyilvántartással kapcsolatos kiadmányozási feladatot,
k) meghatározza és kiadmányozza a földalatti gombagyűjtési időszak meghatározásával, korlátozásával, feltételével kapcsolatos hatósági döntéseket,
l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek végzésére jogszabály az erdőgazdálkodásért felelős minisztert jelöli ki erdészeti hatóságként.
(2) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja
a) az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály,
b) az Erdőgazdálkodási Főosztály,
c) a Halgazdálkodási Főosztály,
d) a Vadgazdálkodási Főosztály,
e) az Erdőrendezési Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
60/B. § (1) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
60/C. § Az erdőkért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály vezetője, annak távollétében az Erdőgazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.
61. § (1) A Minisztériumban működő miniszteri biztos tevékenységét – a kinevezésére vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően – a miniszter irányítja.
(2) A miniszteri biztos a kinevezésére vonatkozó miniszteri utasításban foglalt feladatokat hajtja végre.
(3) A Minisztériumban működő miniszteri biztos tevékenységének ellátását a Kit. 22. § (3) bekezdése alapján – ha a kinevezésére vonatkozó miniszteri utasítás másként nem rendelkezik – a Miniszteri Kabinet segíti.
14. A politikai felsővezető és a szakmai felsővezető titkárságának vezetője
62. § (1) A politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint a Szabályzat szerinti politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását – ha e Szabályzat így rendelkezik – a politikai felsővezető vagy a szakmai felsővezető titkársága (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.
(2) A Titkárságot vezető (e § vonatkozásában a továbbiakban: titkárságvezető) tevékenységét – ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés szerinti politikai felsővezető vagy a szakmai felsővezető irányítja.
(3) A titkárságvezető meghatározza a Titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét és annak mellékleteként az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását, továbbá szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét az azt felügyelő politikai felsővezető vagy a szakmai felsővezető hagyja jóvá.
(4) A titkárságvezető ellátja a Titkárság feladatköréhez kapcsolódó ügyeket.
(5) A titkárságvezető a politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető munkáját segíti, és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket a politikai felsővezetői, illetve a szakmai felsővezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. A titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben – akadályoztatása esetén – a Titkárságnak eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
(6) A titkárságvezető a politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőjének továbbítja a politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető rendelkezéseit. A titkárságvezető saját hatáskörben nem utasíthatja az önálló szervezeti egység vezetőjét, munkatársait.
(7) A titkárságvezető a politikai felsővezetője vagy szakmai felsővezetője irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőinek bevonásával részt vesz a belső kontrollrendszerhez kapcsolódó feladatok elvégzésében.
III. Fejezet
A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI
15. Az önálló szervezeti egység
63. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.
(2) Az önálló szervezeti egység a 2. függelékben meghatározott feladat- és hatáskörében – a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, valamint minden esetben a feladat- és hatáskörében érintett más önálló szervezeti egységekkel együttműködve – különösen
1. ellátja a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szabályzatok szakmai előkészítését;
2. figyelemmel kíséri az európai uniós döntés-előkészítési folyamatokat, javaslatot tesz a képviselendő magyar álláspontra;
3. képviseli a Minisztérium álláspontját az Európai Unió szerveinek szakbizottságaiban, munkacsoportjaiban;
4. jogharmonizációs ügyekben jogharmonizációs javaslatot készít, kialakítja a minisztériumi álláspontot az Európai Unió szakterületet érintő, jogharmonizációs vizsgálatai kapcsán;
5. javaslatot tesz a nemzetközi szerződésekhez, a nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozásra, előkészíti a nemzetközi szerződések hazai jogba történő átültetését, ellátja a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
6. ellátja a képviseletet a nemzetközi szervezetek döntés-előkészítő, döntéshozó és egyéb testületeiben, javaslatot tesz a nemzetközi szervezetek döntéshozó testületeiben képviselendő magyar álláspontra, gondoskodik a nemzetközi szervezetek döntéseinek végrehajtásáról;
7. figyelemmel kíséri a szakterületén zajló hazai folyamatokat, feltárja a Kormány programját, a miniszter szakpolitikai programját, valamint a szakterületet érintő ágazati stratégiák, programok megvalósítását veszélyeztető körülményeket, javaslatot tesz azok megoldására;
8. értékeli a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterület működését, javaslatot tesz a szakterület fejlesztését szolgáló stratégia megalkotására, minisztériumi programokra;
9. figyelemmel kíséri a Minisztérium által megalkotott stratégiák, programok, jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök gyakorlati megvalósulását, illetve alkalmazását, méri azok hatékonyságát, szükség esetén javaslatot tesz módosításukra, felülvizsgálatukra;
10. javaslatot tesz a szakterületet érintő jogalkalmazási gyakorlat egységesítésére, amelynek érdekében állásfoglalást készít elő;
11. közreműködik a feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóság feletti szakmai irányítási tevékenység ellátásában, előkészíti a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a szakterületet érintő hatósági döntéseket;
12. kapcsolatot tart a szakterületen működő nem-kormányzati szereplőkkel, az egyeztető fórumokon képviseli a Minisztériumot a szakterületet érintő kérdésekben;
13. megállapodást készít elő a nem-kormányzati szereplőkkel az agrárágazat fejlesztését előmozdító, szakterületi együttműködés érdekében;
14. véleményezi más tárcák javaslatait, előterjesztéseit, tervezeteit a szakterületét érintő kérdésekben;
15. figyelemmel kíséri az Országgyűlés munkáját, a politikai felsővezetők és a szakmai felsővezetők részére tájékoztatást nyújt a szakterületet érintő, az Országgyűlés elé kerülő indítványokkal, előterjesztésekkel, határozati javaslatokkal kapcsolatban, felkészíti a politikai felsővezetőket, valamint a szakmai felsővezetőket az országgyűlési feladataik ellátása érdekében;
16. előkészíti a választervezetet az Alkotmánybíróságtól, az Alapvető Jogok Biztosától érkező, a szakterületet érintő megkeresésekre;
17. vezeti a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó, a szakterületet érintő nyilvántartásokat, közreműködik a személyes adatok védelmében, a Minisztérium közérdekű adatszolgáltatási feladatainak ellátásában;
18. közreműködik a közfeladatok végrehajtását ellenőrző szervek által a Minisztériumban, vagy a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében végzett, a szakterületet érintő vizsgálatokkal, ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában;
19. közreműködik a Minisztérium statisztikai adatszolgáltatási feladatainak ellátásában;
20. előkészíti a szakterületet érintő kötelezettségvállalásokat, gondoskodik a kötelezettségvállaláshoz szükséges forrás rendelkezésre állásáról, figyelemmel kíséri a kötelezettségvállalások alakulását, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására, a kötelezettségvállalások alakulásáról adatot szolgáltat az azokat nyilvántartó önálló szervezeti egység részére;
21. előkészíti – szakterületét érintően – a Minisztérium szerződéseit, egyoldalú jognyilatkozatait, figyelemmel kíséri az azokban foglaltak teljesülését, illetve intézkedik a Minisztériumra háruló kötelezettségek jogszerű teljesítése érdekében;
22. adatot szolgáltat, szakmai álláspontot és közreműködést biztosít a Minisztérium – szakterületet érintő – peres és nemperes, valamint hatósági és egyéb eljárásaiban;
23. közreműködik a Minisztérium pénzügyi tervezési folyamatainak ellátásában, javaslatot tesz a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterület éves forrásigényére, a finanszírozás forrásaira, közreműködik a Minisztérium igazgatási és fejezeti költségvetésének összeállításában;
24. ellátja a Minisztérium feladatkörébe tartozó költségvetés végrehajtásának feladatait, a szakmai kezelésébe tartozó előirányzatok, igazgatási keretek jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglalt, teljes körű és ütemezett felhasználása érdekében intézkedik, keretfelhasználási tervet készít elő, jelzi a költségvetési gazdálkodást felügyelő szervezeti egységeknek a forrásfelhasználás meghiúsulását, az év közben jelentkező többletigényeket, javaslatot tesz a keretfelhasználási terv módosítására, többlet forrásigény finanszírozására, hiteles és naprakész nyilvántartást vezet a szakmai kezelésébe tartozó előirányzatok, igazgatási keretek állásáról;
25. közreműködik a Minisztérium beszámolási kötelezettségeinek teljesítésében, adatot szolgáltat a beszámolási feladatokat ellátó önálló szervezeti egység részére;
26. közreműködik a minisztert megillető tulajdonosi, alapítói joggyakorlással, igazgatási és költségvetési irányítási és felügyeleti jogkör ellátásával összefüggő, a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületet érintő feladatok ellátásában.
(3) Az önálló szervezeti egység létszámát – a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár határozza meg.
(4) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője – a tevékenységét irányító vezető által jóváhagyott – ügyrendben határozza meg.
16. A szervezeti egységek vezetői
64. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a minisztertől, a közigazgatási államtitkártól, az államtitkártól, valamint az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként az álláshelyeken ellátandó feladatok leírását, továbbá szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.
(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, a Szabályzat vagy az irányítást gyakorló politikai felsővezető, illetve szakmai felsővezető eltérően nem rendelkezik.
(4) Az önálló szervezeti egység vezetőjét akadályoztatása esetén – az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének utasítása szerint – az önálló szervezeti egységhez tartozó osztályvezető vagy az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
65. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.
(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén – az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint – az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
(3) Az önálló eljárásra feljogosított kormánytisztviselőt akadályoztatása esetén – az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint – az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
(4) A Minisztérium integritás tanácsadója, valamint információbiztonsági felelőse a jogszabályban meghatározott feladatkörében önállóan jár el, a szervezeti egység vezetője által nem utasítható, tevékenységéről kizárólag a közigazgatási államtitkár részére tartozik beszámolni, ugyanakkor intézkedéseiről – ha az a feladat ellátását nem veszélyezteti – a szervezeti egység vezetőjét tájékoztatni köteles.
IV. Fejezet
A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI
17. A Miniszteri Értekezlet
66. § (1) A Miniszteri Értekezlet a Minisztérium szükség szerinti rendszerességgel tartott legfőbb döntés-előkészítő szerve.
(2) A Miniszteri Értekezlet a miniszter vezetésével áttekinti a Minisztérium operatív feladatainak ellátását, illetve a soron következő kormányülés, kabinetülés, Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma ülésének napirendjére vett, a Minisztérium feladatkörét érintő előterjesztéseket.
(3) A Miniszteri Értekezlet javaslatot tesz
b) intézkedés elfogadására,
c) egyeztetés megindítására,
d) – szükség esetén – a közigazgatási egyeztetés során képviselendő minisztériumi álláspontra.
(4) A Miniszteri Értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.
(5) A Miniszteri Értekezlet előkészítése és napirendjének összeállítása a Miniszteri Kabinet feladata.
(6) A Miniszteri Értekezlet állandó résztvevője a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, a helyettes államtitkár, a sajtófőnök, valamint a miniszter döntése alapján meghívott személy. A résztvevőket a miniszter kabinetfőnöke elektronikus úton vagy telefonon hívja meg.
(7) A Miniszteri Értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntést hoz és iránymutatást ad.
(8) A döntések végrehajtásának ellenőrzéséről a miniszter kabinetfőnöke a közigazgatási államtitkár közreműködésével gondoskodik.
18. A Helyettes Államtitkári Értekezlet
67. § (1) A Helyettes Államtitkári Értekezlet – szükség szerint – a közigazgatási államtitkár döntése alapján és vezetésével áttekinti a Kormány ülésén, a kabinetek ülésén, a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórumán, a Miniszteri Értekezleten kiadott feladatok ellátását, illetve a Miniszteri Értekezlet napirendjére kerülő előterjesztéseket, javaslatokat véleményezi és döntésre előkészíti. A jogszabálytervezeteket és más előterjesztéseket a szükség szerint lefolytatott belső egyeztetést követően kell a Helyettes Államtitkári Értekezlet napirendjére venni.
(2) A Helyettes Államtitkári Értekezletet a közigazgatási államtitkár titkársága készíti elő, a résztvevőket elektronikus úton hívja meg.
(3) A Helyettes Államtitkári Értekezletre szükség szerint, a közigazgatási államtitkár által megállapított időpontban kerül sor. Az értekezleten részt vesz a közigazgatási államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, a helyettes államtitkárok, a Jogalkotási Főosztály vezetője, emlékeztető készítésének céljából a közigazgatási államtitkár titkárságának munkatársa, valamint a közigazgatási államtitkár döntése alapján meghívott személy.
(4) A Helyettes Államtitkári Értekezletről a közigazgatási államtitkár titkárságának munkatársa emlékeztetőt készít, amelyet – a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően – megküld az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök részére.
19. Vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet
68. § (1) A Kormány ülését, a kabinetülést, a Közigazgatási Államtitkári Értekezletet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórumát közvetlenül megelőzően kerül sor a kormányzati döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórum adott ülésén részt vevő politikai felsővezető, illetve szakmai felsővezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.
(2) A kormányülést, kabinetülést megelőző értekezlet résztvevője – ha a miniszter másként nem rendelkezik – a közigazgatási államtitkár, valamint a miniszter kabinetfőnöke.
(3) A Közigazgatási Államtitkári Értekezletet megelőző felkészítő értekezlet résztvevője – ha a közigazgatási államtitkár máshogy nem rendelkezik – a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, a közigazgatási államtitkár titkárságvezetője, valamint a közigazgatási államtitkár döntése alapján meghívott személy.
(4) A közigazgatási államtitkár – szükség szerint – a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten elhangzottakról szóló tájékoztatás, valamint a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten kiadott feladatok kiosztása érdekében a feladatkörét érintő helyettes államtitkár – szükség szerint a Helyettes Államtitkári Értekezlet résztvevői – számára tájékoztatót tart.
20. Főosztályvezetői Értekezlet
69. § (1) A Főosztályvezetői Értekezlet a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár (a továbbiakban: adott állami vezető) által összehívott, szükség szerint ülésező, az adott állami vezető irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőiből álló szakmai döntés-előkészítő fórum.
(2) A Főosztályvezetői Értekezlet az adott állami vezető vezetésével áttekinti az önálló szervezeti egység feladatainak ellátását, illetve a soron következő Közigazgatási Államtitkári Értekezlet ülésének napirendjére vett, az önálló szervezeti egység feladatkörét érintő előterjesztést.
(3) A Főosztályvezetői Értekezlet előkészítése és napirendjének összeállítása az adott állami vezető titkárságvezetőjének feladata.
(4) A Főosztályvezetői Értekezletről az adott állami vezető titkárságvezetője emlékeztetőt készít, amelyet megküld az önálló szervezeti egységek vezetője, valamint – nem a közigazgatási államtitkár által szervezett értekezlet esetében – a közigazgatási államtitkár részére.
70. § (1) A miniszter a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét. A munkacsoport létrehozásáról, a munkacsoport működésének eredményeiről – a tevékenységének befejezését követően haladéktalanul, állandó munkacsoport esetén évente – a közigazgatási államtitkárt haladéktalanul tájékoztatni kell.
(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.
(3) A munkacsoport tagját a helyettesítésére jogosult személy helyettesítheti.
V. Fejezet
A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK
71. § (1) A kiadmányozási jog
a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,
b) – ha a Szabályzat így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy
c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára
(2) A miniszter kiadmányozza
a) a kormány-előterjesztést és a Kormány számára benyújtandó jelentést,
b) a törvényjavaslat Országgyűlés általi tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat (támogatott módosító javaslatok listája, egységes javaslat, zárószavazást előkészítő módosító javaslat, az elfogadott törvény kihirdetésre kerülő, valamint egységes szerkezetű szövegjavaslata),
c) a miniszteri rendeletet, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,
d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, az Alapvető Jogok Biztosának címzett ügyiratot,
e) az országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, megkeresésére adott választ,
f) mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartja fenn, valamint
g) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – ügyben hozott döntést.
(3) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben – a miniszteri rendelet, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével – a feladatkörrel rendelkező államtitkár, a miniszter és az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott iratokat – ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában – a felettes helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján a Miniszteri Kabinethez kell megküldeni. A fenti ügyiratokat és előterjesztéseket – ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában – a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában a közigazgatási államtitkár útján kell a Miniszteri Kabinethez megküldeni. A kiemelt politikai jelentőséggel bíró ügy és a Minisztérium felügyelete alá tartozó átfogó politikai, stratégiai, illetve a politikák megvalósítását szolgáló források felhasználását célzó ügyiratok esetén a felettes államtitkár és valamennyi államtitkár is szignálja az előadói ívet. Különösen indokolt esetben a vezető – az ok megjelölésével – közvetlenül fordulhat a miniszterhez, az államtitkárhoz, a közigazgatási államtitkárhoz a közvetlen felettese egyidejű, vagy ha ez nem lehetséges, utólagos tájékoztatása mellett. Az ügyiratot az előadói ív felzetén aláírással és dátummal kell ellátnia a felülvizsgálat előtti szignálást végző személynek.
(5) Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló politikai felsővezető, illetve szakmai felsővezető vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – kiadmányoz minden, a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot.
(6) A politikai felsővezető, illetve a szakmai felsővezető kiadmányoz minden, a 4. függelékben meghatározott feladatkörébe tartozó iratot.
(7) A Minisztérium integritás tanácsadója, valamint információbiztonsági felelőse – ha a feladat ellátását nem veszélyezteti, a közigazgatási államtitkár, valamint a szervezeti egység vezetőjének előzetes értesítése mellett – kiadmányoz minden olyan iratot, amelynek kiadmányozását jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz a feladatkörébe utalja.
72. § Ha a kiadmányozásra, valamint a feladatkör ellátására a miniszter nevében más személy jogosult vagy köteles, a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.
73. § (1) Ha e Szabályzat másként nem rendelkezik, a miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a 2. függelék szerinti feladatkörében érintett önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza a miniszter hatáskörébe tartozó döntéseket.
(2) A miniszter hatáskörébe tartozó felügyeleti eljárásban, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 18. § (3) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban a miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva – eltérő rendelkezés hiányában – a 2. függelék szerinti feladatkörében érintett önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza a döntéseket, valamint a döntésnek nem minősülő egyéb iratokat.
(3) Ha a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági ügytípus több, egyazon helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység feladatkörét érinti, a döntést a helyettes államtitkár kijelölése alapján feljogosított önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza. A kiadmányozásra kijelölt önálló szervezeti egység vezetője a döntés előkészítésébe a feladatkörükben érintett önálló szervezeti egységeket köteles bevonni.
(4) Ha a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági ügytípus több olyan önálló szervezeti egység feladatkörét érinti, amelyek nem egyazon helyettes államtitkár irányítása alá tartoznak, a döntést a közigazgatási államtitkár által kijelölt önálló szervezeti egység vezetője készíti elő és kiadmányozza. A kiadmányozásra kijelölt önálló szervezeti egység vezetője a döntés előkészítésébe a feladatkörükben érintett önálló szervezeti egységeket köteles bevonni.
(5) A kiadmányozásra kerülő hatósági döntéseket és döntésnek nem minősülő egyéb iratokat az irat előkészítését végző szakmai részleg minden esetben köteles felülvizsgálat előtt bemutatni – az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya kivételével – a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály vezetőjének, a jogszabály egységes alkalmazása érdekében kiadmányozásra előkészített állásfoglalást a Jogalkotási Főosztály vezetőjének.
(6)47 Az irányító hatósági jogkörben hozott döntések és támogatási szerződések, továbbá a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására és ingatlanok tulajdonszerzésére irányuló kötelezettségvállalások kivételével a Minisztérium által megkötésre kerülő szerződés, valamint minden más, kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum, okirat teljes körű előkészítését, szövegének megállapítását, létrehozását, módosítását, teljesítését, az annak alapján létrejött jogviszony megszüntetését a tárgya szerint érintett önálló szervezeti egység végzi, amely az előkészítés során gondoskodik a kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum szövegének a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály vezetője, valamint a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére történő előzetes bemutatásáról. A Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály vezetője jogi véleményének figyelembevételével az önálló szervezeti egység gondoskodik a tervezet pénzügyi ellenjegyzésre és kötelezettségvállalásra alkalmassá tételéről. A kötelezettségvállalás jogilag megfelelő dokumentumát a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály jogásza jogi ellenőrzését tanúsító kézjegyével látja el. A kötelezettségvállalást követően a megkötött szerződések a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály által vezetett szerződéstárban történő elhelyezéséről, a kötelezettségvállalás bármely dokumentumának a vállalt kötelezettség pénzügyi teljesítéséért felelős szervezeti egység általi, valamint a közzétételi kötelezettséggel érintett dokumentumok Sajtóiroda részére történő megküldéséről az önálló szervezeti egység gondoskodik.
(7)48 A Minisztérium kamarai jogtanácsosa – a főosztályvezető felülvizsgálatát követően – kiadmányozza a feladatkörébe sorolt, jogi ellenjegyzéshez kötött iratot. Ha a hatósági, bírósági vagy egyéb eljárásban minősített iratot szükséges benyújtani, az annak előállításához szükséges jogi ellenjegyzést vagy az iratpéldányok szignálását a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály vezetője által kijelölt, állományába tartozó kamarai jogtanácsos végzi el. Bírósági eljárás kivételével a Földalap Gazdálkodási Főosztály kamarai jogtanácsosa jogosult az okiratot előállítani, az okiratot jogi ellenjegyzéssel ellátni, és önállóan kiadmányozni.
74. § Más miniszter rendelete esetén, ha az az agrárminiszter egyetértéséhez kötött, a miniszter az egyetértési jogot az érintett szakterületet felügyelő államtitkár véleményének kikérését követően, a közigazgatási államtitkár felterjesztése útján gyakorolja.
75. § A közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár a szakterülete vonatkozásában, a miniszteri biztos, az önálló szervezeti egység vezetője a felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető által átruházott jogkörben, illetve saját hatáskörében eljárva, feladatai ellátásához kapcsolódóan kiadmányozza a Minisztérium, más tárcák, egyéb állami szervek azonos, illetve hasonló jogállású vagy besorolású vezetőinek címzett ügyiratokat.
76. § A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait az önálló szervezeti egység ügyrendje állapítja meg.
23. A munkavégzés általános szabályai
77. § (1) A miniszter, a közigazgatási államtitkár, valamint – a 62. § (6) bekezdése szerinti kivétellel – a Minisztérium önálló és nem önálló szervezeti egységének vezetője az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy ha erre nincs lehetőség, ezt a körülményt az előadói íven fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.
(3) A közvetlenül kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni.
24. A hivatali egyeztetés rendje
78. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a Minisztérium egységes álláspontot alakít ki.
(2) Az előterjesztések, jogszabálytervezetek véleményezése során az egységes álláspont kialakítása érdekében a beérkező tervezeteket a Jogalkotási Főosztály vezetője megküldi a feladatkörében érintett valamennyi önálló szervezeti egységnek és a Miniszteri Kabinetnek. A feladatkörében érintett szervezeti egység – a Jogalkotási Főosztály egyidejű értesítése mellett – az egységes álláspont kialakítása érdekében a véleményezésbe – a határidő megtartására figyelemmel – bevonja a feladatkörében érintett további szervezeti egységet, valamint – érintettsége esetén – az általa szakmailag felügyelt költségvetési szervet.
(3) A véleményező szervezeti egység vezetője a (2) bekezdés szerint kialakított egységes álláspontot tartalmazó észrevételeit a számára megadott határidőn belül megküldi a Jogalkotási Főosztály vezetőjének.
(4) A Jogalkotási Főosztály vezetője a véleményező szervezeti egységek észrevételeinek figyelembevételével – a közigazgatási államtitkár által történő aláírásra – előkészíti a Minisztérium egységes véleményét összefoglaló tervezetét. A minisztériumi vélemény a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően építhető be az előterjesztésbe, jogszabálytervezetbe.
(5) Ha a véleményezésben részt vevő szervezeti egységek észrevételei között többszöri egyeztetés után véleménykülönbség marad fenn, a Jogalkotási Főosztály vezetőjének jelzése alapján a közigazgatási államtitkár titkársága egyeztetést tart. Szükség esetén – a közigazgatási államtitkár kezdeményezésére – a Miniszteri Értekezlet javaslatot tesz a miniszternek a Minisztérium egységes álláspontjának kialakítására.
(6) Ha az előterjesztést, jogszabálytervezetet az észrevételezésre, véleményezésre küldő minisztérium a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a Minisztériumot a Jogalkotási Főosztály vezetője vagy kijelölt munkatársa, illetve az egységes álláspontot kialakító szervezeti egység munkatársa képviseli. Az egyeztetés eredményéről az egyeztetésen részt vevő érintett szervezeti egység vezetőjét és a közigazgatási államtitkár titkárságát, valamint a véleményezésben részt vevő szervezeti egység vezetőjét a Jogalkotási Főosztály vezetője szóban tájékoztatja.
79. § (1) Az előterjesztés, a jelentés, illetve a miniszteri rendelet tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a Minisztérium jogalkotási tervében a feladat elvégzéséért az első helyen felelősként megjelölt, ennek hiányában az egyébként a tárgykörért felelős önálló szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős főosztály) köteles – a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek bevonásával – előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység – szükség szerint az általuk szakmailag felügyelt költségvetési szervekkel együtt – a feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.
(2) A tervezet pénzügyi és szakmai megalapozottságáért az előkészítésért felelős főosztály vezetője, a más jogszabályokkal való rendszertani összhangért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfelelésért a Jogalkotási Főosztály vezetője viseli a felelősséget.
(3) A tervezet szükség szerinti belső egyeztetését az előkészítésért felelős főosztály végzi. A tervezet belső egyeztetésébe a tervezett szabályozás tárgya szerint érintett önálló szervezeti egységeket, a Sajtóirodát, a közigazgatási államtitkár titkárságát, valamint a Jogalkotási Főosztályt kell bevonni. A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős főosztály érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén a helyettes államtitkárok, a helyettes államtitkárok közötti vita esetén a közigazgatási államtitkár, illetve a Miniszteri Értekezlet útján rendezik, amelynek eredményét az előadói íven fel kell tüntetni.
(4) A Minisztériumban készülő előterjesztések belső egyeztetésére legalább öt munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben, külön indokolás mellett, a közigazgatási államtitkár előzetes engedélyével lehet.
(5) A tervezetet és annak indoklását – jogharmonizációs célú jogalkotás esetén a megfelelőségi táblázattal együtt – az előkészítésért felelős főosztály elektronikus úton megküldi a Jogalkotási Főosztály, valamint a Sajtóiroda részére.
(6) A Jogalkotási Főosztály a tervezetet jogi szempontból felülvizsgálja. Ha az előkészítésért felelős főosztály és a Jogalkotási Főosztály között jogi természetű vita merül fel a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságáról, a kérdésben a közigazgatási államtitkár dönt. A tervezet – a Kormány ügyrendje szerinti – előzetes egyeztetésre, valamint közigazgatási egyeztetésre bocsátásáról a Helyettes Államtitkári Értekezlet, illetve szükség esetén a Miniszteri Értekezlet dönt. A közigazgatási egyeztetés során beérkező véleményeket a Jogalkotási Főosztály vezetője továbbítja az előkészítésért felelős főosztály részére. A tervezet közigazgatási egyeztetését, benyújtásának előkészítését, valamint benyújtását – a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával – a Jogalkotási Főosztály vezetője végzi.
(7) A Minisztérium működését szabályozó belső normák előkészítése a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység feladata. A tervezet aláírásra való felterjesztését – a közigazgatási államtitkár és a miniszter kabinetfőnöke előzetes jóváhagyásával – a Jogalkotás Főosztály végzi.
80. § (1) A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a miniszter kabinetfőnöke útján kell felterjeszteni.
(2) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, a Kormány tagja, valamint az országgyűlési képviselő megkeresésére adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő észszerű határidőn belül – a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a miniszter kabinetfőnöke útján kell felterjeszteni.
81. § (1) Ha a jogszabály vagy felettes szerv másként nem rendelkezik, a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár, az önálló szervezeti egység vezetője, az egyedi hatósági ügyek kivételével
a) feladat- és hatásköre gyakorlását a közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezetőre átruházhatja, azzal, hogy az ilyen feladat- és hatáskör-átruházás nem érinti az átruházó vezető felelősségét,
b) az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységtől bármely ügyet magához vonhat,
c) az ügyek intézésére, a jogszabályok keretei között érdemi és eljárási utasítást adhat,
d) megsemmisítheti vagy megváltoztathatja az alárendeltségébe tartozó szervezeti egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a megsemmisítést, a megváltoztatást az illetékes vezetőnél kezdeményezheti.
(2) A felettes vezető rendelkezése alapján a minisztériumi szervezeti egység vezetője és ügyintézője köteles ellátni olyan ügy intézését is, amely e Szabályzat, illetve az ügyrend vagy a feladatköri leírás szerint más minisztériumi szervezeti egység vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik.
82. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.
(2) Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.
(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.
(4) A határidőket naptári napban, illetve órában kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a Minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja a regisztrált továbbítás napja.
(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, észszerű időben beszerezhető legyen.
(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.
26. A feladatok meghatározása, végrehajtása és ellenőrzése
83. § (1) A Minisztérium fő jogalkotási feladatait – a Kormány jogalkotási tervéhez igazodva – évenként jogalkotási terv foglalja össze.
(2) Az éves jogalkotási tervet a Jogalkotási Főosztály a Minisztérium szervezeti egységeivel történő előzetes egyeztetés alapján állítja össze – amely tartalmazza a feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egység és ügyintéző, valamint a bevont háttérintézmény nevét –, amelyet a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár útján a közigazgatási államtitkár számára jóváhagyás céljából benyújt.
(3) A jogalkotási terv tartalmazza
a) a törvényalkotási programból, a Kormány jogalkotási tervéből és az Országgyűlés határozataiból adódó előterjesztéseket, ezek elkészítésének határidejét, részhatáridők és felelősök feltüntetésével,
b) a Miniszteri Értekezleten írásos előterjesztésben megtárgyalásra kerülő témaköröket, azok elkészítésének határidejét és felelősét,
c) a miniszter által kiadásra kerülő rendeletek témakörét, határidejét és felelősét.
(4) A közigazgatási államtitkár a helyettes államtitkárok útján ellenőrzi a minisztériumi jogalkotási tervi feladatok teljesítését, valamint a Kormány határozataiban és jogalkotási tervében előírt határidős feladatok teljesítését.
84. § (1) A jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy a jogalkotási tervben megállapított, valamint a vezető által meghatározott feladat végrehajtása az ügykör szerint hatáskörrel rendelkező önálló szervezeti egység kötelessége.
(2) A Kormány és az Országgyűlés döntéseiből adódó feladatok végrehajtása érdekében – a közigazgatási államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett – a Jogalkotási Főosztály vezetője az adott döntés közlésével felhívja a feladat teljesítéséért, illetve a közreműködésért felelős önálló szervezeti egység figyelmét a feladat határidőben történő végrehajtására.
(3) Az önálló szervezeti egység által készített, más önálló szervezeti egység részére feladatot előirányzó tervezetet az érintett önálló szervezeti egységgel előzetesen egyeztetni kell.
(4) A minisztériumi jogalkotási terv, valamint a Kormány és az Országgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtását a Jogalkotási Főosztály ellenőrzi.
(5) A Minisztérium azon szervezeti egységei, amelyek feladatot kívánnak meghatározni a szakmai felügyeletük alá tartozó valamely intézmény részére, kötelesek azt – kiadását megelőzően – az érintett minisztériumi szervezeti egységekkel egyeztetni.
(6) A Jogalkotási Főosztály javaslatot tesz az Országgyűlés és a Kormány döntéseiből, határozataiból a Minisztériumra háruló feladatok végrehajtására, e feladatoknak az ügykör szerint felelős szervezeti egységek közötti elosztására, egyezteti az esetleges vitás kérdéseket, és – a javaslat közigazgatási államtitkárhoz történő felterjesztését, valamint a közigazgatási államtitkár általi jóváhagyását követően – gondoskodik a feladatelosztásnak a Minisztérium politikai felsővezetőihez, illetve szakmai felsővezetőihez való eljuttatásáról.
85. § A Minisztérium önálló szervezeti egysége – az e Szabályzatban meghatározott ügyköre szerint – a közigazgatási államtitkár irányításával közreműködik a szakmai felügyelet gyakorlásában a miniszter irányítása alatt működő intézmények tevékenysége felett. Az önálló szervezeti egység a szakmai felügyelet keretében ellenőrzést kezdeményezhet és folytathat, soron kívüli belső ellenőrzés elrendelése – az aláírás rendjének betartásával – a feladatkör szerint érintett Ellenőrzési Főosztály felülvizsgálat előtti láttamozásával, a közigazgatási államtitkár útján a miniszter számára készített feljegyzésben kezdeményezhető.
27. Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés
86. § (1) A Minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. A munkavégzés során tudomásukra jutott, más szervezeti egység feladatkörébe tartozó tényt, adatot, tapasztalatot kötelesek haladéktalanul az érdekelt szervezeti egységhez továbbítani. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, annak a minisztériumi önálló szervezeti egységnek a vezetője felelős, amelynek a Szabályzat szerint az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár kijelölt.
(2) Ha a feladat ellátásában több önálló szervezeti egység érintett, a feladat elvégzéséért az első helyen kijelölt szervezeti egység a felelős, amely egyúttal köteles gondoskodni az egyeztetés kezdeményezéséről annak érdekében, hogy a megoldásban a többi érdekelt szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön. Ehhez a közreműködő szervezeti egység szakterülete szempontjait feltáró munkarészt, észrevételt, javaslatot ad. A nem érvényesített javaslatról a javaslattevőt tájékoztatni kell. Véleményeltérés esetén a szervezeti egységeknek egymás között egyeztetniük kell, amelynek eredménytelensége esetén a közös felettes vezető dönt.
(3) A Szabályzatban fel nem sorolt, hasonló jellegű, illetve kapcsolódó feladatok minisztériumi szervezeti egységek közötti megosztásáról – vita esetén – az érintett szervezeti egységek közös felettese dönt.
(4) A szervezeti egység feladatait saját dolgozói által köteles ellátni, amely nem érinti a szervezeti egység vezetőjének azt a jogát, hogy a feladat szakszerű, összetett megoldásához eseti jelleggel külső szakértő igénybe vételét kezdeményezze az erre vonatkozó minisztériumi rendelkezések szerint. A szervezeti egység vezetője szerv dolgozóját minisztériumi munkavégzésre nem rendelheti be.
(5) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.
(6) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.
28. Az Alapvető Jogok Biztosával, az Állami Számvevőszékkel és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal való kapcsolattartás
87. § (1) Az Alapvető Jogok Biztosa (e § vonatkozásában a továbbiakban: biztos) által végzett vizsgálatot a Minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.
(2) A minisztériumi önálló szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó, a biztos megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően – a Jogalkotási Főosztály, a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján terjesztik fel miniszteri aláíratásra.
(3) A miniszter irányítása alá tartozó szervnek a biztos kezdeményezéseiről, vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatnia kell az irányításukban közreműködő államtitkárt, helyettes államtitkárt, továbbá félévente erről tájékoztatót kell készíteniük a közigazgatási államtitkár részére.
(4) Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban együtt: ellenőrző szerv) által végzett vizsgálatot a Minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segítenie.
(5) Az ellenőrző szerv által végzett vizsgálat során az ellenőrző szervvel való kapcsolattartásért, az ellenőrzés koordinációjáért az ellenőrzés témája által első helyen érintett önálló szervezeti egység felelős (a továbbiakban: felelős szervezeti egység). Az ellenőrzés koordinációja magában foglalja az ellenőrző szerv által a Minisztérium részére megküldött ellenőrzési jelentés tervezetének egyeztetését és az ellenőrzési jelentés tervezetére adott észrevétel-tervezetek előkészítését (észrevételezés). Az ellenőrzés koordinációjáért felelős szervezeti egység az észrevételezésbe köteles bevonni minden olyan szervezeti egységet, amely az ellenőrző szerv által végzett ellenőrzés témájában érintett.
(6) Az ellenőrző szerv megkeresésére, ajánlására és az általa megküldött jelentéstervezetre adott válasz tervezetét a felelős szervezeti egység – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően –
a) a közigazgatási államtitkár részére érkezett megkeresés, ajánlás, illetve jelentéstervezet esetén a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár útján terjeszti fel a közigazgatási államtitkár, illetve
b) a miniszter részére érkezett megkeresés, ajánlás, illetve jelentéstervezet esetén a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján terjeszti fel a miniszter
29. A Minisztérium képviselete
88. § (1) A Minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére a Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a Minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.
(2) A kormánybizottságban, tárcaközi fórumon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a Minisztériumot a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint – a szakterületüket érintő kérdésekben, a miniszter, az államtitkár vagy a helyettes államtitkár megbízása alapján – az erre felhatalmazott önálló szervezeti egység vezetője képviseli.
(3) A Minisztérium jogi képviseletére vagy egyes kérdésekben jogi tanácsadásra más személyekkel vagy szervezetekkel – így különösen ügyvédi irodával – kivételes esetben, a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával köthető szerződés.
(4) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a Minisztérium képviseletét a miniszter írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során a miniszter a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.
(5) Az Országgyűlés bizottsága előtt a Minisztériumot a feladatkörében érintett államtitkár vagy helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén az általa kijelölt vezető képviseli.
(6) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról, a képviseletet ellátó vezetők listájával az érintett szervezeti egység vezetőjének a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályát legkésőbb az ülés napján reggel 8 óráig tájékoztatni kell.
89. § (1) Az Európai Unió intézményeinek ülésén a Minisztérium képviseletéről külön utasítás rendelkezik.
(2)49 Nemzetközi programon és protokolleseményen a Minisztérium képviseletének rendjét a nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár határozza meg.
30. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás
90. § (1) A sajtó tájékoztatását – az érintett minisztériumi szervezeti egység bevonásával – a Sajtóiroda végzi. A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár és a sajtófőnök adhatnak.
(2) A miniszter vagy az államtitkár indokolt esetben, egyedileg az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő, elsősorban helyettes államtitkári szintű vezetőt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.
(3) A Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szóbeli nyilatkozatot – a miniszter, a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár eltérő döntése hiányában – kizárólag a Sajtóiroda szervezésében lehet adni. A Minisztérium nevében a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár nyilatkozhat.
(4) A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemény kiadásáról – a miniszter kabinetfőnökének előzetes jóváhagyásával – a Sajtóiroda gondoskodik a feladatkör szerint illetékes helyettes államtitkár előterjesztését és jóváhagyását követően.
(5) A Minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános választ a feladatköre szerint érintett önálló szervezeti egység vezetője, a miniszter irányítása alatt álló szervek tekintetében az érintett szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak sajtóhoz történő eljuttatásáról – a miniszter kabinetfőnökének előzetes jóváhagyásával – a Sajtóiroda gondoskodik.
(6) Valamennyi szervezeti egység felelős az általa kezelt adatok körében a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosításáért.
31. Minősítési jogkör átruházása
91. § A miniszter minősítési jogkörét – átruházott jogkörben – az alábbi vezetők gyakorolhatják:
a) „Szigorúan titkos!” minősítési szintig
aa) a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, a helyettes államtitkár,
ab) a minősített adat védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok körébe tartozó adatok esetében a Minisztérium biztonsági vezetője;
b) „Titkos!” minősítési szintig
ba) a miniszter kabinetfőnöke,
bb) az önálló szervezeti egység vezetője;
c) „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szinten a miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények vezetői külön miniszteri utasításban meghatározottak szerint.
32. A Minisztérium költségvetési és gazdálkodási rendje
92. §50 A Minisztérium és a Nemzeti Földalap fejezet költségvetési előirányzataira kötelezettséget vállalni és terhére kifizetést engedélyezni kizárólag a kötelezettségvállalásra vonatkozó belső szabályzatok szerint, pénzügyi ellenjegyző előzetes pénzügyi ellenjegyzésével lehet.
VI. Fejezet
93. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője az utasítás végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására, a Szabályzat hatálybalépésétől számított harminc napon belül ügyrendet készít.
(2) Az ügyrendet – az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatára – az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető hagyja jóvá.
(3) A jóváhagyott ügyrendet és módosításait az önálló szervezeti egység vezetője megküldi a közigazgatási államtitkár titkárságának.
A Minisztérium szervezeti egységeinek feladatai
1. A MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
1.1. Miniszteri Kabinet
1. A Miniszteri Kabinet a miniszter kabinetfőnöke közvetlen irányítása alatt működő önálló szervezeti egység.
2. A Miniszteri Kabinet segíti a miniszter kabinetfőnökét feladatai ellátásában, így különösen
a) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, közreműködik a Minisztérium társadalompolitikai arculatának kialakításában és formálásában;
b) a miniszter döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatvégzésének tervezésében, előkészítésében, illetve a végrehajtás ellenőrzésében;
c) kiadmányozásra előkészíti a feladatkörébe tartozó ügyiratokat a miniszter számára;
d) kezdeményezi a miniszter tárgyalásaihoz szükséges dokumentációk összeállítását, együttműködve a Minisztérium más szervezeti egységeivel;
e) folyamatos kapcsolatot tart a politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői titkárságokkal, a Minisztérium más szervezeti egységeivel és a politikai (fő)tanácsadókkal;
f) figyelemmel kíséri az államtitkári titkárságok feladatvégzését, részt vehet az általuk tartott egyeztetéseken, felkészítő és egyéb fórumokon, koordinálja a miniszteri biztosok tevékenységét;
g) tájékoztatást kérhet a Minisztérium szervezeti egységeitől, valamint a Minisztérium irányítása alá tartozó intézményektől, illetve a tulajdonosi joggyakorlói körébe tartozó gazdasági társaságoktól jogalkotási, intézményi munkatervi feladatok, európai uniós fejlesztéspolitikai feladatok, egyéb projektek és feladatok állásáról, továbbá tájékoztatást kérhet a Minisztérium gazdálkodásáról, költségvetési előirányzatainak státuszáról;
h) figyelemmel kíséri az európai uniós fejlesztéspolitikai célok elérése érdekében kifejtett tevékenységet;
i) a miniszter megbízásából megbeszéléseket, egyeztetéseket folytat, tájékoztatást kérhet a miniszter által meghatározott ügyekben;
j) jóváhagyja a miniszter személyéhez közvetlenül kapcsolódó levelezéstervezeteket;
k) felel az európai parlamenti képviselők igény szerinti információellátásáért;
l) koordinálja a napi- és hetilapok megrendelését;
m) részt vesz a miniszter szakmai munkáját segítő tevékenységében;
n) figyelemmel kíséri a politikai, gazdasági és társadalmi területeken zajló aktuális kutatásokat, elemzéseket;
o) a miniszter egyedi utasítása alapján nyomon követi a Minisztérium támogatásával megvalósuló szakmai programokat;
p) figyelemmel kíséri és elemzi a Minisztérium feladatkörét érintő, helyi szinten megvalósuló fejlesztési folyamatokat.
3. A Miniszteri Kabinet fő adminisztrációs feladatai különösen:
a) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
b) továbbítja a miniszter által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet, valamint a feladatvégzésre biztosított határidőt nyilvántartja.
1.1.1. Sajtóiroda
1. A Sajtóiroda nem önálló szervezeti egység, amelyet a miniszter kabinetfőnöke a Sajtóiroda vezetőjeként működő sajtófőnökön keresztül irányít.
2. A Sajtóiroda
a) felel a Minisztérium kommunikációjáért, közreműködik a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos feladatvégzésben, felelős a közérdekű adatok közzétételéért, a folyamatos sajtókapcsolatokért és az időszakos sajtótevékenységért;
b) felelős a Minisztérium politikai felsővezetői és szakmai felsővezetői sajtó-megnyilvánulásainak tervezéséért; a miniszter, a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői nyilvános sajtószerepléseinek megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében, utánkövetésében;
c) kapcsolatot tart a társtárcák és más közigazgatási szervek kommunikációs szervezeteivel;
d) koordinálja a Minisztérium által irányított szervezetek sajtótevékenységét;
e) felelős az egységes minisztériumi arculat kialakításáért, a szükséges külső megjelenési elemek kivitelezéséért, együttműködve a Miniszterelnöki Kabinetirodával, igazodva az egységes kormányzati kommunikáció követelményéhez;
f) ellátja minden, a Minisztérium kezdeményezésében és finanszírozásában készülő kiadvány (könyv, ismeretterjesztő dokumentum, film, CD stb.) gondozását;
g) közreműködik a Minisztérium honlapjának és belső intranetoldalának szerkesztésében, felelős a portál folyamatos tartalomfrissítéséért, a közéleti információk közreadásáért, a portál arculatának alakításáért, a portál angol nyelvű változatának tartalmáért, az európai uniós honlapok és a tagországok szakminisztériumi portáljainak figyelemmel kíséréséért és a velük való együttműködésért;
h) szervezi és tervezi a Minisztérium feladatkörébe tartozó lakossági tájékoztató kampányokat, együttműködve más minisztériumokkal, igazodva az egységes kormányzati kommunikáció követelményéhez;
i) felelős a Minisztériumot érintő döntések nyilvánosságra hozatalának megszervezéséért, a közvélemény közérthető tájékoztatásáért, a sajtóközlemények kiadásáért;
j) gondoskodik a Minisztérium pályázati felhívásainak, közérdekű hirdetéseinek megjelenítéséről;
k) felel a kommunikációs tevékenységet megalapozó kutató-elemző munkáért, együttműködve a Miniszterelnöki Kabinetirodával, igazodva az egységes kormányzati kommunikáció követelményéhez;
l) végzi az interjú- és információigények sajtóügyelet keretében történő érkeztetését, nyilvántartását, értékelését, közvetítését;
m) felel a Minisztérium feladatkörét érintő témájú honlapok szemlézéséért, napi sajtószemlék közreadásáért, a folyamatos hazai és nemzetközi hírfigyelésért;
n) végzi a sajtóban megjelent és választ igénylő cikkekben foglaltak kivizsgálását, a válaszadást és közreműködik a sajtó-helyreigazításban;
o) közreműködik az egyes jogszabálytervezetek, illetve a sajtó érdeklődésére számot tartó kérdések kommunikációjának elkészítésében az ágazati szervezeti egységekkel együttműködve;
p) elkészíti a Minisztérium havi, illetve éves kommunikációs tervét, az ágazati államtitkári titkárságokkal együttműködve, az egységes kormányzati kommunikációs célokkal összhangban;
q) irányítja a miniszter, a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői személyes részvételével tartott rendezvények kommunikációját;
r) összeállítja a Minisztérium éves sajtó-, illetve kommunikációs tevékenységével összefüggő költségvetés-tervezetét;
s) sajtótervet készít a miniszter, a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői tárgyalásának előkészítése során.
1.1.2. Protokoll Osztály
1. A Protokoll Osztály nem önálló szervezeti egység, amelyet a miniszter kabinetfőnöke a Protokoll Osztály vezetőjeként működő protokollfőnökön keresztül irányít.
2. A Protokoll Osztály
a) részt vesz a miniszter belföldi rendezvényprogramjainak szervezésében;
b) figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
c) felel a miniszter hazai nyilvános szereplései előkészítésével, megszervezésével és lebonyolításával összefüggő feladatok ellátásáért;
d) felelős a Minisztérium vezetőinek hivatalos belföldi programja hetenkénti összeállításáért és annak az érintettek részére történő megküldéséért;
e) működteti, nyilvántartja a minisztériumi termek, tárgyalók foglalási rendszerét, gondoskodik a terem berendezési igények intézéséről;
f) felelős a minisztériumi alkalmi rendezvények, ünnepélyek megszervezéséért, szükség esetén közreműködik a minisztériumi rendezvények, ünnepélyek megszervezésében;
g) együttműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával a vezetői szintű kül- és belföldi találkozók és egyéb nemzetközi tárgyalások előkészítésében és megszervezésében, a programok összehangolásában;
h) együttműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával nemzetközi rendezvényeken, konferenciákon, protokolláris eseményeken a minisztériumi részvétel koordinálásában;
i) ellátja a kétoldalú és multilaterális kapcsolatokból eredő nemzetközi protokollfeladatokat;
j) együttműködik a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával a miniszter vagy az őt helyettesítő személy részvételével zajló nemzetközi hivatalos találkozók előkészítésében és koordinálásában, valamint lebonyolításában;
k) ellátja a miniszterhez érkező külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris teendőket;
l) javaslatot tesz és gondoskodik a protokollajándékok, illetve protokolleszközök beszerzéséről, valamint naprakész nyilvántartást vezet a protokollajándék- és protokolleszköz-készletről;
m) biztosítja a Minisztérium vezetői számára a hazai és külföldi találkozók alkalmával szükséges, megfelelő szintű protokollajándékokat;
n) elkészíti az éves protokollköltségvetés-tervezetét.
1.2. Ellenőrzési Főosztály
1. Az Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) a hatályos jogszabályok, valamint az ellenőrzési standardok szakmai és etikai előírásainak, követelményeinek betartásával pénzügyi, szabályszerűségi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, valamint informatikai rendszerellenőrzéseket hajt végre a Minisztériumon belül, a Minisztérium irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok, a Földalap fejezet vonatkozásában, a fejezet többségi tulajdonában, vagyonkezelésében lévő szervezeteknél, illetve azon gazdasági társaságoknál, amelyek tekintetében a miniszter tulajdonosi jogokat gyakorol, továbbá a költségvetésből céljelleggel juttatott és a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél;
b) a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szerinti tanácsadó tevékenységet végez a miniszter írásbeli vagy szóbeli utasítása alapján;
c) a Minisztérium belső ellenőrzési feladatainak ellátásáért való felelőssége tekintetében különösen végzi
ca) a költségvetési szervek ellenőrzésének fejezeti szabályai, módszertana, az ellenőrzések során követendő eljárás rendje, a követelmények rendszerét meghatározó Belső Ellenőrzési Kézikönyv kidolgozását,
cb) a kockázatelemzéssel megalapozott éves ellenőrzési terv elkészítését,
cc) a Minisztérium vezetői által kiadott szabályzatoknak, utasításoknak és egyéb iránymutatásoknak megfelelő működés ellenőrzését a Minisztériumon belül,
cd) a Minisztérium szervezeti egységei szabályszerű, hatékony működésének ellenőrzését,
ce) a Minisztérium gazdálkodási, beszámolási, beruházási, felújítási és vagyonvédelmi tevékenységének ellenőrzését,
cf) a Minisztérium állami vagyonnal való gazdálkodásra irányuló tevékenységének ellenőrzését,
cg) a Minisztériumhoz tartozó szakmai intézmények irányításával kapcsolatos tevékenység ellenőrzését,
ch) a felügyeleti körbe tartozó intézmények éves ellenőrzési terveinek, éves ellenőrzési tevékenységről szóló beszámolóinak összesítését, kiértékelését és összefoglaló tájékoztató összeállítását,
ci) az európai uniós támogatásokhoz, pénzeszközökhöz kapcsolódó, egyes jogszabályokban foglalt belső ellenőrzési feladatok ellátását,
cj) a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti támogatási jogcímek lebonyolítására vonatkozó rendszerellenőrzések lefolytatását,
ck) a mintavételen alapuló, egyes támogatásokra kiterjedő rendszerellenőrzést;
d) ellenőrzési tevékenységével értékeli az ellenőrzött szervezet működési, kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát, hozzájárul azok fejlesztéséhez;
e) ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg a belső kontrollrendszer működésére és fejlesztésére vonatkozóan;
f) a belső ellenőrzés keretében a Minisztérium Irányító Szervezete és az AM igazgatása kapcsán a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kialakítására, működtetésére és fejlesztésére vonatkozóan megállapításokat és javaslatokat tesz;
g) ellátja a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését;
h) a belső ellenőrzési feladatkör a Minisztérium egyéb feladataitól független, az Ellenőrzési Főosztály ellenőrzési tevékenységen kívül más feladat végrehajtásába nem vonható be.
2. A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
2.0.1. Titkárság
1. A közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
2. A Titkárság
a) felel az egyes szakterületek fejlesztési elképzeléseinek és programjainak előkészítésében való közreműködésért, azok összehangolásáért;
b) elemzi a stratégiai célkitűzések, kiemelt feladatok megvalósulásának helyzetét;
c) közreműködik a több szakterületet érintő ágazati jövőkép és stratégiai célok kimunkálásában, valamint az ezek elérését célzó szakpolitikák, stratégiák, tervek és programok megalapozásában, kidolgozásában és összehangolásában;
d) együttműködik az érintett önálló szervezeti egységekkel, a stratégiák, tervek és programok végrehajtásának nyomon követésében, elősegíti azok átfogó, hosszú távú programokkal, tervekkel való összehangolását;
e) közreműködik az átfogó stratégiákkal, szakpolitikákkal összefüggő hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásában, az ezekre vonatkozó szakmai álláspont kialakításában, továbbá a szakmai, szakpolitikai érdekek képviseletében és érvényesítésében a tárcaközi, európai uniós és nemzetközi együttműködésben és az érintett testületekben;
f) felel a Minisztérium stratégiai céljainak eléréséhez kapcsolódó projekt-, program- és portfóliómenedzsment-szervezet felügyeletéért, működésének szabályozásáért és minőségbiztosításáért;
g) felel az önálló szervezeti egységek stratégiai terveinek összehangolásáért, a Minisztérium átfogó stratégiájának kidolgozásáért;
h) felel a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági, halászati szakmapolitikai koncepciók minisztériumi szintű koordinációjáért és a szakmapolitikai célkitűzések összehangolásáért;
i) részt vesz az egységes kormányzati stratégiai és operatív tervezési eljárásrend kialakításában, a szakmai szabályozási és tervezési feladatokban, valamint ellátja ennek Minisztériumon belüli koordinációját;
j) közreműködik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) indikátor-rendszerének kidolgozásában és működtetésében a KSH által koordinált tárcaközi munkacsoport keretében;
k) – az illetékes önálló szervezeti egységek bevonásával – koordinálja az ágazati stratégiai célkitűzések, kiemelt feladatok megvalósulása helyzetének elemzését;
l) közreműködik a tudománypolitikával összefüggő minisztériumi feladatok végrehajtásában;
m) felel a Minisztérium közszolgálati szabályzatának kidolgozásáért.
2.0.2. Illetékes Hatósági Főosztály
1. Az Illetékes Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai körében közreműködik a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti és európai uniós szabályozás kialakításában.
2. Az Illetékes Hatósági Főosztály illetékes hatósági funkcionális feladatai körében
a) kezdeményezi és előkészíti a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 12. cikke szerinti tanúsító szerv kiválasztásával kapcsolatos felsővezetői döntéseket;
b) kezdeményezi és előkészíti az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti kifizető ügynökség (a továbbiakban: kifizető ügynökség) akkreditációjával kapcsolatos felsővezetői döntéseket;
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségekre és más szervekre, a pénzgazdálkodásra, a számlaelszámolásra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke szerinti akkreditációs feltételek teljesítését;
d) tájékoztatja az illetékes felsővezetőket az akkreditációs feltételek megvalósulásáról;
e) felelős az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó, a kifizető ügynökségekkel és más szervekkel, a pénzgazdálkodással, a záróelszámolással, az ellenőrzésekkel, a biztosítékokkal és az átláthatósággal kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló, 2021. december 21-i (EU) 2022/128 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikke szerinti, Európai Bizottságnak küldendő jelentés összeállításáért, és ellátja a jelentés továbbításával kapcsolatos koordinációs feladatokat;
f) előkészíti a tanúsító szervvel, valamint a felügyeleti és monitoringtevékenységgel kapcsolatos döntéseket, szerződéseket és egyéb dokumentumokat;
g) véleményezi a tanúsító szervi, valamint a felügyeleti és monitoringtevékenységgel kapcsolatos jelentéseket és a vizsgálatokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat;
h) feladatainak ellátása érdekében együttműködik és kapcsolatot tart a Minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, a kifizető ügynökséggel, a tanúsító szervvel, az akkreditáció szempontjából illetékes minisztériumokkal, egyéb állami szervekkel, valamint az Európai Bizottsággal;
j) részt vesz az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikke és az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. cikke szerinti, valamint az Európai Számvevőszék EMVA-t és EMGA-t érintő vizsgálati folyamatokban (egyeztetések, auditok és az ezzel kapcsolatos levelezések), érintettség esetén közreműködik a tagállami álláspont kialakításában;
k) feladatkörébe tartozó esetben közreműködik az Európai Unió által működtetett Mezőgazdasági Alapok Bizottsága üléseinek szakmai nyomon követésében, szükség esetén a tagállami álláspont kialakításának koordinációjában;
l) ellátja az Illetékes Hatóság képviseletét a VP, valamint a Nemzeti KAP Monitoring Bizottságban.
2.0.3. Személyügyi Főosztály
1. A Személyügyi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felel az Európai Bizottság által meghirdetett nemzeti szakértői pályázat közzétételéért, a pályázó minisztériumi kormánytisztviselő jelöléséért, a kiküldetés ügyintézéséért, kint tartózkodásuk meghosszabbításáért, valamint ezzel összefüggésben az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának illetékes szerveivel történő kapcsolattartásért.
2. A Személyügyi Főosztály személyügyi funkcionális feladatai körében
a) előkészíti az állami kitüntetések adományozására irányuló miniszteri kezdeményezéseket, valamint a miniszter által adományozott szakmai elismerésekkel kapcsolatos döntéseket, továbbá ellátja a kitüntetések és elismerések átadásával összefüggő feladatokat;
b) felelős a minisztériumi kormánytisztviselők, valamint az intézményi vezetők teljesítményértékelésével kapcsolatos teendők ellátásáért;
c) előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyügyi, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, kártérítési, szociális és kegyeleti döntéseket;
d) előkészíti a Minisztérium létszámgazdálkodással összefüggő feladatait;
e) felelős a Minisztérium állományába tartozó vezetők és beosztott kormánytisztviselők, valamint az államháztartásra, illetve egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok alapján nyilatkozattételre kötelezettek vagyonnyilatkoztatásával összefüggő feladatok ellátásáért;
f) felelős a közszolgálati és közalkalmazotti álláshelyek pályáztatásával kapcsolatos ügyintézésért, a személyügyi központtal való kapcsolattartásért;
g) felelős a személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetőjének kinevezésekkel kapcsolatos kifogásolási jogának megkérésével összefüggő tevékenység ellátásáért;
h) ellátja a személyi állomány egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságával, foglalkozás-egészségügyi helyzetével kapcsolatos tevékenységből adódó feladatokat, előkészíti a foglalkozás-egészségügyi és asszisztensi szerződéseket;
i) felelős a Minisztérium által kötött munkaszerződések és munkavégzésre irányuló megbízási szerződések előkészítéséért, illetve nyilvántartásáért;
j) koordinálja a Minisztérium személyügyi és képzési, továbbképzési feladatait;
k) felelős az oktatási intézményekkel szakmai gyakorlat teljesítésére irányuló megállapodások megkötésével és a szakmai gyakorlatra érkezőknek a Minisztérium szervezeti egységeinél való elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásáért;
l) felelős a tárcaközi kapcsolatokban és a Minisztérium egyéb képviseletében eljáró tisztségviselők nyilvántartásáért;
m) ellátja a Minisztérium által delegált szakdiplomatákkal kapcsolatos, a Minisztérium hatáskörébe tartozó személyügyi feladatokat;
n) folyamatosan figyelemmel kíséri a külképviseleten a Minisztérium érdekeit képviselő ágazati szakdiplomata, valamint családja élet- és munkakörülményei alakulását, kezdeményezi az ezzel kapcsolatos intézkedéseket;
o) felelős a minisztériumi kormánytisztviselők európai uniós mezőgazdasági gyakornoki feladatok ellátására történő kirendeléséért, továbbá az egyéb gyakornoki programokkal kapcsolatos teendők ellátásáért, elvégzéséért;
p) felelős a Minisztérium közszolgálati alapnyilvántartásának működtetéséért, a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos adatok védelméért és megőrzéséért, a munkáltatói intézkedések dokumentálásáért;
q) felelős a Minisztérium szakmai felsővezetői tekintetében a szakmai felsővezetőkre vonatkozó döntéseket előkészítő szervezettel való kapcsolattartásért, a Minisztérium részéről történő adatszolgáltatásért és nyilatkozattételért, a politikai felsővezetőket, illetve a szakmai felsővezetőket megillető személyi juttatásokkal kapcsolatos igények továbbításáért;
r) felelős a minisztériumi dolgozók támogatási rendszerének kialakításáért és működtetéséért;
s) kapcsolatot tart az AM-dolgozók és -nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetével;
t) előkészíti a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szerv tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlóját megillető személyügyi döntéseket, szükség szerint lebonyolítja a döntést megelőző pályázati eljárást.
3. A Személyügyi Főosztály igazgatási feladatai körében
a) felelős a miniszter által adományozható elismerésekre vonatkozó jogi szabályozás előkészítéséért, az állami kitüntetésekkel kapcsolatos jogi szabályozásban való közreműködésért;
b) felelős a személyügyi szakterületre vonatkozó egyéb belső szabályzatoknak a kidolgozásáért.
2.0.4. Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály
1. A Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály vezetője a Minisztérium biztonsági vezetője.
2. A Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős az ágazati védelmi és biztonsági feladatokról szóló rendelet kidolgozásáért;
b) felelős az Agrárminisztérium ügyeleti szolgálatáról szóló Szabályzat kidolgozásáért;
c) a szakterületek kezdeményezése esetén részt vesz az ágazati munkavédelmi szabályzatok kidolgozásában;
d) felelős a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet elkészítéséért;
e) felelős az informatikai biztonság kialakítására, annak megfelelő elérésére, illetve fenntartására vonatkozó irányelvek, tervek és szabályok előkészítéséért;
f) felelős a minősített adat védelmével összefüggő szabályzatok, miniszteri normatív rendelkezések előkészítéséért;
g) ellátja az informatikai tárgyú jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések, az informatikai szabályozást megvalósító egyéb rendelkezések, eljárásrendek véleményezését;
h) felelős a Minisztérium Iratkezelési Szabályzatának elkészítéséért, ennek folyamatos karbantartásáért, jogszabályváltozások esetén a szükséges módosítások kidolgozásáért.
3. A Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály a minősített adat védelmével összefüggő feladatai körében
a) ellátja a Minisztériumban a minősített adatkezelés felügyeletét;
b) működteti a Nyilvántartót, amelynek keretein belül gondoskodik a Minisztérium teljes minősített adatforgalmának lebonyolításáról (nyilvántartás, sokszorosítás, továbbítás, visszavétel, selejtezés, irattározás stb.);
c) gondoskodik a Minisztériumban meghatározott személyi biztonsági követelmények betartásáról (nemzeti személyi biztonsági tanúsítványok, felhasználói engedélyek, titoktartási nyilatkozatok kiállítása, nyilvántartása, kezelése, tárolása és megsemmisítése; NATO, illetve az európai uniós személyi biztonsági tanúsítványok beszerzése és ezek nyilvántartása, kezelése, tárolása és selejtezése);
d) gondoskodik a Minisztérium minősített adatvédelmével kapcsolatos fizikai, elektronikus biztonsági követelményekkel kapcsolatos feladatok és a rejtjeltevékenység ellátásáról;
e) gondoskodik a Nyilvántartóban őrzött minősített adathordozók kiadásáról és visszavételéről, valamint szakszerű tárolásáról;
f) ellátja a szervezeti egységeket ügykezelési segédlettel (belső könyv);
g) ellátja a minisztériumi körbélyegzőkkel és egyéb bélyegzőkkel kapcsolatos feladatokat (rendelés, kiadás, visszavétel, nyilvántartás, selejtezés);
h) előkészíti és koordinálja a Nyilvántartóban őrzött minősített adathordozók minősítésének felülvizsgálatát;
i) ellenőrzi a minősített iratok kezelését a szervezeti egységeknél;
j) megkéri és szükség esetén visszavonatja a Külgazdasági és Külügyminisztérium által üzemeltetett EU–KT rendszerhez hozzáférő személyek jogosultságát.
4. A Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály az információbiztonsággal összefüggő feladatai körében – az információbiztonsági felelős útján –
a) kialakítja és működteti a Minisztérium informatikai biztonsági irányítási rendszerét;
b) ellátja a Minisztérium által üzemeltetett, illetve a Minisztérium adatait feldolgozó informatikai és távközlési rendszerek informatikai biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások betartását;
c) az információbiztonsági tudatosság növelése érdekében folyamatosan megszervezi és lebonyolítja a Minisztérium állományának képzését;
d) felelős a Minisztérium és annak tulajdonában lévő információs rendszerek biztonsági szintbe és osztályba sorolásáért, valamint rendszeres felülvizsgálatáért;
e) ellátja a Minisztérium informatikai biztonsággal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit;
f) irányítja az elektronikus információbiztonságról szóló jogszabályokban foglalt feladatok végrehajtását;
g) informatikai biztonsági szempontból véleményezi a Minisztérium egyedi infokommunikációs rendszereit érintő szerződéseket.
5. A Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály informatikai feladatai körében
a) szükség esetén informatikai projekteket kezdeményez, szakmailag irányít, szakmai minőségbiztosítást végez, és az IT-auditokat szakmailag jóváhagyja;
b) biztosítja a Minisztérium ágazati adatvagyonának IT-felügyeletét;
c) biztosítja az informatikai alapinfrastruktúrák és szakrendszerek üzemeltetetését;
d) felelős a Minisztérium által üzemeltetett informatikai rendszerek folyamatos kialakításáért, fejlesztéséért, a rendszerek naprakészen tartásáért, biztonsági mentéséért;
e) ellátja a feladatkörével összefüggő szakmai nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai, véleményezési feladatokat;
f) közreműködik a Minisztérium informatikai beruházásaival kapcsolatos szakmai feladatokban;
g) felel a Minisztérium és az általa üzemeltetett ágazati szakrendszerek körében az informatikai biztonság, valamint az adatbiztonság technológiai és ügyrendi felügyeletéért, adatok kezeléséért;
h) felel a Minisztérium informatikai rendszerével összefüggésben a külső szervezetekkel és ügyfelekkel való kapcsolatok fenntartásáért;
i) gondoskodik az általa üzemeltetett rendszerekből szolgáltatott adatok központi tárolásáról, rendszeres közzétételéről;
j) felel a Minisztérium üzemeltetésében lévő szakrendszerek felhasználóinak jogosultságkiosztásáért, tájékoztatásáért;
k) ellátja – a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztállyal együttműködve – a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: DKÜ Zrt.) való kapcsolattartás minisztériumi feladatait, ideértve különösen a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló
301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján a DKÜ Zrt. által működtetett Portállal kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
l) ellátja – a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztállyal együttműködve – a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: DMÜ Zrt.) való kapcsolattartás minisztériumi feladatait, ideértve különösen a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról, valamint a nemzeti informatikai és e-közigazgatási tevékenység összehangolt biztosításával összefüggő részletszabályokról szóló
322/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet alapján a DMÜ Zrt. által működtetett Portállal kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
m) ellátja a minisztériumi informatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése vonatkozásában a kapcsolattartást a fejlesztőkkel;
n) biztosítja a minisztériumi informatikai rendszerek informatikai helpdesk szolgáltatását a Minisztérium és háttérintézményei számára;
o) kezdeményezi, koordinálja az alkalmazás- és infrastruktúra-üzemeltetéshez szükséges informatikai beszerzéseket, együttműködve a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztállyal.
6. A Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály iratkezelési feladatai körében felelős
a) az elektronikus iktatórendszerhez való hozzáférési jogosultságok regisztrálásáért, módosításáért és megvonásáért;
b) a Minisztérium vagy szervezeti egysége címére postán, elektronikusan, kézbesítő útján érkezett, illetve személyesen kézbesített küldemények (levél, felterjesztés, jelentés, csomag stb.) átvételéért, érkeztetéséért és a címzettekhez történő továbbításáért;
c) az iratok Iratkezelési Szabályzatban foglaltak szerinti elküldéséért (expediálás);
d) az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért, az elektronikus ügyintézési célú minősített elektronikus aláíró tanúsítványok, az időbélyeg és a szervezeti aláírás megrendeléséért, az ehhez kapcsolódó szerződés megkötéséért és gondozásáért;
e) a minisztériumi dolgozók jogviszonya megszűnésekor az iratelszámoltatásért;
f) az éves iratforgalmi statisztika összeállításáért;
g) a Minisztérium Központi Irattárának az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történő működtetéséért;
h) az iratok rendezéséért, selejtezéséért, valamint a kezelésében lévő iratoknak segédletekkel történő ellátásáért, a rendezett, maradandó értékű iratoknak az előírt őrzési időt követően az illetékes levéltár, illetve illetékes szerv részére történő átadásáért, az iratselejtezési eljáráshoz szükséges levéltári hozzájárulás beszerzéséért, a minisztériumi részlegek nem selejtezhető iratainak gyűjtéséért;
i) a Magyar Nemzeti Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel való együttműködésért.
7. A Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály védelmi és biztonsági igazgatással és ágazati biztonsággal összefüggő feladatai körében
a) felelős
az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend időszakában és egyéb válsághelyzetben végrehajtandó ágazati intézkedések előkészítéséért, valamint az ország biztonság- és védelempolitikájának alapelveiben, a Nemzeti Biztonsági Stratégiában, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, továbbá az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásáért;
b) felelős a védelmi és biztonsági igazgatás keretében az ágazat hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági feladatok szakmai követelményeinek meghatározásáért és a védelmi feladatok végrehajtásában közreműködő ágazati szervek honvédelmi és katasztrófavédelmi felkészítésének ágazati koordinációjáért;
c) felelős a nukleárisbaleset-elhárítási ágazati stratégia kidolgozásáért, a szakmai főosztályok által készített elemzések készítéséért, összegyűjtéséért, az ágazati feladatok szabályozásáért és koordinálásáért, a megelőzés szakmai irányításáért, a végrehajtás ellenőrzéséért, veszélyhelyzetben a minisztériumi intézkedések előkészítéséért;
d) felelős a Befogadó Nemzeti Támogatás (HNS) feladatkörben az esetlegesen felmerülő igények kielégítését biztosító kapacitások és készletek rendelkezésre állásának vizsgálatáért, a Biztonsági Beruházási Bizottságba kijelölt állandó képviselettel, a NATO-ban betöltött tagsággal, a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel, valamint a civil katonai együttműködéssel összefüggésben jelentkező ágazati feladatok ellátásának koordinálásáért;
e) felelős az ügyeleti szolgálat – a munkaidőn túli, a heti pihenőnapon és szabadnapon, ünnepnapon tartott, valamint válsághelyzet, különleges jogrendi időszak alatti – működtetésének meghatározásáért, szervezéséért és ellátásának biztosításáért;
f) felelős a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (a továbbiakban: KKB) fennálló tagsággal összefüggő ágazati feladatok koordinációjáért, közreműködik az éves munkatervének végrehajtásában, valamint – az érintett szervezeti egységek bevonásával – felelős az ágazati katasztrófa kockázatértékeléséért és a kritikus infrastruktúra-védelem területén a Minisztériumra háruló feladatok ellátásáért;
g) felelős a hazai és nemzetközi válságkezelési gyakorlatokon történő részvétellel összefüggő ágazati feladatok végrehajtásának koordinálásáért;
h) felelős – az érintett szervezeti egységek bevonásával – a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban, a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottságban, a Felsőszintű Munkacsoportban, a Munkavédelmi Bizottságban, a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoportban (HIKOM), a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsban (NBT) és a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanácsban (NKKT) a Minisztérium képviseletéért és az ebből adódó feladatok végrehajtásáért;
i) koordinálja a NATO Stabilization & Reconstruction ágazati szakértőinek kijelölését, felkészítését;
j) véleményezi és összehangolja a Miniszter irányítása, alapítói vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó intézmények védelmi és biztonsági célú tervezéssel kapcsolatos dokumentumait;
k) közvetlen kapcsolatot tart a tevékenységi körében a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével, a minisztériumokkal és az érintett szervekkel (Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Nemzeti Védelmi Szolgálat, rendőrség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság);
l) előkészíti
la) a védelmi és biztonsági tervezés keretében a Minisztérium Védelmi és Biztonsági Alaptervét, valamint a Védelmi és Biztonsági Intézkedési Tervét,
lb) a gazdaságfelkészítési tervezés keretében a Minisztérium védelemgazdasági tervét,
lc) a kormányügyeleti rendszerhez való csatlakozás keretében a Minisztérium egységes riasztási, berendelési és készenlétbe helyezési tervét,
ld) a Minisztérium betelepülési tervét;
m) javaslatot tesz a Minisztérium honvédelmi feladatokra való felkészülés és a feladatok végrehajtása költségeinek elkülönített ágazati tervezésére.
8. A Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály projektfelügyelettel összefüggő koordinációs feladatai körében
a) felel a Minisztérium stratégiai céljainak eléréséhez kapcsolódó projekt-, program- és portfóliómenedzsment szervezet felállításáért, működésének szabályozásáért és minőségbiztosításáért;
b) részt vesz a Minisztérium vezetésével, illetve részvételével megvalósuló európai uniós és hazai projektek projektmenedzsment-tevékenységében, a projektszervezetekben, valamint ellátja az adott szervezeten belüli feladatokat;
c) előzetes egyetértési jogot gyakorol – az érintett szakmai területtel együttműködve – a Minisztérium és háttérintézményei által indított pályázatok elindításában, továbbá gondoskodik az egyes projektek előrehaladásának beszámoltatásáról, felügyeletet gyakorol a futó projektek és fejlesztések teljes életciklusa alatt, kapcsolatot tart a projekt megvalósítása során érintett társminisztériumokkal, irányító hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységekkel és közvetítő szervezetekkel, valamint érdemben képviseli a felügyelt projektek érdekeit.
9. A Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály egyéb funkcionális feladatai körében
a) felelős a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos előkészítő és ügyviteli feladatok ellátásáért;
b) ellátja az integritás tanácsadói feladatokat;
c) felel a védett állománnyal kapcsolatos feladatok ellátásáért;
d) felelős – a Minisztérium vezetésének rendelkezése alapján – az egyéb biztonsági feladatok ellátásáért, valamint a biztonsági feladatok ellátásában való együttműködésért;
e) ellátja a Minisztérium épületeibe belépésre jogosító igazolványok kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, gondoskodik a Minisztérium épületébe történő ki- és belépés, valamint a parkolás rendjéről;
f) felügyeli a miniszter elhelyezésére szolgáló épület technikai, műszaki védelmének megszervezését és annak folyamatos üzemeltetését;
g) felel a Minisztérium üzemeltetési feladatainak ellátásáért;
h) felel a KEF-fel, valamint a NISZ Zrt.-vel való kapcsolattartásért;
i) felel a Minisztérium részéről jelentkező szolgáltatási igények nyomon követéséért és érvényesítéséért;
j) gondoskodik a belső kontrollrendszer keretében – elősegítve a Minisztériumban érvényesülő – megfelelő
ja) kontrollkörnyezet,
jb) kockázatkezelési rendszer,
jc) kontrolltevékenység,
jd) információs és kommunikációs rendszer és
je) nyomonkövetési rendszer (monitoring)
kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.
2.0.5. Költségvetési Főosztály
1. A Költségvetési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) az AM fejezet költségvetési tervezéssel, a költségvetés végrehajtásával és a költségvetési beszámolással kapcsolatos feladatkörében felel
aa) az AM fejezet éves költségvetésének kidolgozásáért, a költségvetési törvénytervezet tervezési mellékleteinek elkészítéséért a Pénzügyminisztérium tervezési tájékoztatójában szereplő irányelvek figyelembevételével, a normaszöveg véleményezésének megszervezéséért, a költségvetés szöveges fejezeti indokolásának összeállításáért, az éves költségvetési tervezéssel összefüggő egyeztetéseket és vezetői döntéseket megalapozó javaslatok és számítások elkészítéséért,
ab) az irányított költségvetési szervek, azok címrendi besorolás szerinti éves költségvetési előirányzatainak – tervezési tájékoztató szerinti – költségvetési tervezési feladatainak ellátásáért, megszervezéséért és koordinálásáért,
ac) az AM fejezet Országgyűlés által elfogadott fejezeti költségvetés alapján az elemi költségvetési előirányzatok – belső egyeztetést követő – vezetői jóváhagyatásáért, kiközléséért a fejezeti és a központi kezelésű előirányzatok önálló szervezeti egységenkénti szakmai kezelői, illetve az irányított költségvetési szervek számára,
ad) a költségvetési szervek költségvetések átvételéért és számszaki ellenőrzéséért, a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) megküldött fejezeti és központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetéseinek pontosságáért, a határidők betartásáért,
ae) az Országgyűlés által elfogadott AM fejezet költségvetése jogszabályokban előírt követelmények szerinti végrehajtásáért,
af) a költségvetés végrehajtása során a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok terhére vállalt fizetési kötelezettségek pénzügyi ellenjegyzéséért, annak során a jogosultság és a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatáért, továbbá a kötelezettségvállalások nyilvántartásáért és az önálló szervezeti egységenkénti szakmai kezelők által vezetett kötelezettségvállalási nyilvántartásokkal való rendszeres egyeztetéséért, az av) alpontban foglaltak kivételével,
ag) a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi kifizetések szabályszerű lebonyolításáért,
ah) az AM fejezet költségvetése végrehajtásához szükséges fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítások, – az av) alpontban foglaltak kivételével – -átcsoportosítások lebonyolításáért, a pénzügyminiszter egyetértésével megvalósítható, illetve a pénzügyminiszter és a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítások, -átcsoportosítások előkészítéséért, végrehajtásáért, együttműködve az előirányzatokat kezelő önálló szervezeti egységekkel,
ai) a költségvetési szervek tekintetében a havi rendszeres nyitástól eltérő előirányzat-felhasználási keret nyitása kezdeményezéséért, előkészítéséért, irányító szervi hatáskörű jóváhagyásáért és a Kincstár részére történő benyújtásáért,
aj) a költségvetés végrehajtásához és egyeztetéséhez szükséges – az av) alpontban foglaltak kivételével – adatszolgáltatások elkészítéséért és megküldéséért a Kincstár, illetve a Pénzügyminisztérium számára,
ak) a fejezeti, központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó, valamint a költségvetési szervek kincstári számláinak nyitásáért, megszüntetéséért, az erre vonatkozó kérelmek továbbításáért, az aláírás-bejelentő kartonok aktualizálásáért, nyilvántartásáért, továbbításáért,
al) a költségvetés végrehajtására, a finanszírozásra vonatkozó politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői döntések végrehajtásáért,
am) a költségvetési szervek, az Irányító szervezet fejezeti és központi kezelésű előirányzatai, valamint a Tulajdonosi Joggyakorló Szervezet éves költségvetési beszámolójának elkészíttetéséért, elkészítéséért, a számszaki összefüggések egyeztetéséért, szöveges elemzések készítéséért, az AM fejezet zárszámadásának – ideértve annak számszaki és szöveges fejezeti indokolását – elkészítéséért, a zárszámadási normaszöveg véleményezésének megszervezéséért,
an) az AM által irányított költségvetési intézmények, valamint az AM fejezet fejezeti és központi kezelésű előirányzatok tekintetében vezetői előterjesztések, tájékoztatók elkészítéséért, finanszírozási javaslatok és döntési alternatívák kidolgozásáért, amelyek a költségvetés végrehajtásának vezetői kontrollját, illetve a finanszírozási döntések meghozatalát biztosítják,
ao) a negyedéves időszaki mérlegjelentések és havi időközi költségvetési jelentések elkészítéséért – a költségvetési szervek, az Irányító Szervezet fejezeti és központi kezelésű előirányzatai és a Tulajdonosi Joggyakorló Szervezet szerinti bontásban és összesítve – az előírt tartalommal és határidőre,
ap) a fejezeti beszámolókban és mérlegekben megbízható és valós kép bemutatásáért, a leltározás, az egyeztetések és értékelések körültekintő elvégzéséért, a beszámolójavítási kérelem jogszabály szerinti elkészítéséért és benyújtásáért,
aq) az AM fejezet maradványának és a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványának megállapításáért, a költségvetési szervek maradványainak felülvizsgálatáért,
ar) a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek engedélyezett álláshelyével, létszámkeretével mint előirányzattal kapcsolatos gazdálkodási feladatainak felügyeletéért, illetve a központi bérintézkedések finanszírozási és adatszolgáltatási feladatai végrehajtásának megszervezéséért, teljesítéséért,
as) a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok bevételei, kiadásai várható alakulásának adatszolgáltatásáért, az irányított költségvetési szervek által szolgáltatott adatok fejezeti szintű jóváhagyásáért a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben,
at) a fejezeti kezelésű, központi kezelésű előirányzatok, valamint az irányított költségvetési szervek devizában történő várható kifizetéseivel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítéséért,
au) a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott költségvetési támogatások elszámolásának pénzügyi szempontú ellenőrzéséért,
av) az AM fejezet Földügyi kompenzációs feladatok központi kezelésű előirányzat vonatkozásában az af) és ag) alpont szerinti feladatokat, valamint az ah) alpont szerinti fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokkal, továbbá az aj) alpont szerinti adatszolgáltatások elkészítésével kapcsolatos feladatokat – a Költségvetési Főosztállyal együttműködve – a Földalap Fejezeti Főosztály látja el;
b) felel az államháztartási szakfeladatok és a kormányzati funkciók rendjének alkalmazásából, felülvizsgálatából fakadó minisztériumi feladatok – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával történő – koordinációjáért;
c) közreműködik a költségvetési gazdálkodás jogszerű és koordinált végrehajtásának megszervezése érdekében az alábbi szabályzatok elkészítésében, és érvényesíti az azokban rögzített eljárási rendet:
ca) az AM fejezethez tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok, továbbá a Földalap fejezethez tartozó központi kezelésű előirányzatok éves felhasználásának szabályairól szóló rendelet,
cb) az AM fejezethez tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodásról, az elszámolható költségekről, a támogatások felhasználása ellenőrzésének és a beszámolók összeállításának szabályairól szóló miniszteri utasítások;
d) felelős a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok végrehajtási feladatainak ellátásában részt vevő lebonyolító és kezelő szervekkel történő együttműködésért;
e) pénzügyi felügyeletet gyakorol a fejezeti és a központi kezelésű előirányzatokat szakmailag kezelő önálló szervezeti egységek költségvetési gazdálkodása – éves keretfelosztási terv készítése, kötelezettségvállalások előkészítése és nyilvántartása, teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése adatlapok kiállítása, maradványok megállapítása – felett;
f) pénzügyi felügyeletet gyakorol a Minisztériumhoz tartozó költségvetési szervek költségvetési gazdálkodása – elemi költségvetés elkészítése, költségvetés végrehajtása – felett, valamint a költségvetési gazdálkodás hatékonyságát befolyásoló szervezeti korszerűsítések, kötelezettségvállalások, illetve a közhatalmi bevételeket megalapozó díjtételrendeletek véleményezése tekintetében;
g) a Földalap Fejezeti Főosztállyal együttműködve felel a Földalap fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos egyes költségvetési – tervezési, végrehajtási, beszámolási, zárszámadási – feladatok minisztériumi szintű koordinálásáért, összefogásáért;
h) felel az Irányító Szervezet és a Tulajdonosi Joggyakorló Szervezet tekintetében a könyvvezetés – a számviteli törvény és az államháztartás számviteléről szóló
4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 4. §-a elvei szerinti – megszervezéséért, a számviteli politika és mellékletei kidolgozásáért, aktualizálásáért, végrehajtásáért, a bizonylatok, az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi könyvelés egymásra épülését, egyeztetését és ellenőrzését biztosító logikailag zárt nyilvántartási rendszer felépítéséért;
i) együttműködik az illetékes önálló szervezeti egységekkel valamennyi, a miniszter által irányított, felügyelt háttérintézménnyel kapcsolatos költségvetési és szakmai döntés előkészítésében.
2.0.6. Gazdálkodási Főosztály
1. A Gazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében
1.1. felelős az AM igazgatás címhez tartozó költségvetési előirányzatok tervezésével, azok év közbeni módosításával, átcsoportosításával, az engedélyezett előirányzatok felhasználásával és a költségvetési beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért;
1.2. felel az AM igazgatás cím elkülönített költségvetési gazdálkodásának, az AM igazgatás elemi költségvetés elkészítésének, végrehajtásának, könyvvezetésének és beszámolásának elkülönített megszervezéséért;
1.3. felel az államháztartás számviteléről szóló
4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 4. §-a elvei szerinti, az AM igazgatás számviteli politika és annak kötelező mellékletét képező szabályzatok (az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és a források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat és szükség esetén az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat) kidolgozásáért, aktualizálásáért, végrehajtásáért, a bizonylatok, az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi könyvelés egymásra épülését, egyeztetését és ellenőrzését biztosító logikailag zárt nyilvántartási rendszer felépítéséért;
1.4. felel az AM igazgatás előirányzatainak szabályszerű felhasználásáért, a likviditási helyzetet folyamatosan nyomon követi; időközönként likviditási tervet és pénzügyi elemzést készít;
1.5. felel az AM igazgatás hatáskörébe tartozó, az 1.3. pontban körülírt szabályzatokon túlmenően, az egyéb pénzügyi és számviteli szabályzatainak – kiemelten a gazdálkodási szabályzat, a kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás, utalványozás, érvényesítés rendjét szabályozó belső utasítás, a külföldi és belföldi kiküldetések elszámolásával kapcsolatos szabályozás –, továbbá a számlarend és bizonylati szabályzat és a bérszámfejtés rendjének az aktualizálásáért;
1.6. vezeti és dokumentálja az előirányzat-nyilvántartást, elvégzi az évközi módosításokat, átcsoportosításokat, a teljesítéseket rovatonként figyeli;
1.7. naprakészen nyilvántartja az AM igazgatás eredeti költségvetése dologi kiadásainak kötelezettségvállalásait, teljesítéseit ügyletenként;
1.8. nyilvántartja az eredeti költségvetése terhére, valamint a fejezet által biztosított személyi, dologi és beruházási jellegű pótelőirányzatok terhére kötött szerződéseket, vezeti a kötelezettségvállalások nyilvántartását, és a teljesítésigazolással ellátott számlák teljesítéseiről intézkedik, az elszámolásköteles személyi jellegű kiadások teljesítéseit is elkülönítetten vezeti, a fejezet által biztosított pótelőirányzatokkal meghatározott időszakonként elszámol;
1.9. elvégzi egyes, a Minisztérium által kedvezményezettként elnyert és az AM Igazgatásnál finanszírozási szervezeten keresztül bonyolódó európai uniós pályázati programokból és egyéb, közvetlenül nemzetközi szervezetektől elnyert támogatási összegek terhére megkötött szerződések, megrendelések kötelezettségvállalását, elkülönített nyilvántartását és az azokkal kapcsolatos teljesítéseket, adatszolgáltatásokat, a bérszámfejtési és könyvelési feladatokat;
1.10. ellátja kiemelten a vidékfejlesztési feladatokhoz kapcsolódó VP-20.1.-16-2016-00001. „A Vidékfejlesztési Program megvalósítását szolgáló Technikai Segítségnyújtás Projekt” és a VP-20.2.-16-2016-00001. „A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat működését szolgáló Technikai Segítségnyújtás Projekt” megvalósítását szolgáló Technikai Segítségnyújtás Projekt” kötelezettségvállalásainak, előirányzat-módosításainak és elő-, utó-, valamint a szállítói finanszírozású teljesítéseinek rögzítését, analitikus és főkönyvi könyvelését, a szükséges adatszolgáltatásokat, egyeztetéseket, a programokkal kapcsolatos esetleges bérszámfejtési feladatokat, valamint a VP-20.1.-16-2016-00001. „A Vidékfejlesztési Program megvalósítását szolgáló Technikai Segítségnyújtás Projekt” terhére történő utófinanszírozású külföldi kiküldetések elszámolási dokumentációjának összeállítását és a program szakmai felügyeletét ellátó minisztérium részleg részére történő megküldését;
1.11. felel az AM igazgatás adott évi költségvetési maradványának levezetéséért, analitikus nyilvántartásáért, dokumentáltságáért, annak felhasználását nyomon követi;
1.12. elvégzi az időközönkénti áfabevallást. A Földalap fejezetet érintő és az AM igazgatás részadóbevallásának összedolgozásával gondoskodik az áfabevallás elkészítéséről, benyújtásáról és az AM igazgatást érintő befizetés pénzügyi teljesítéséről;
1.13. biztosítja a bel- és külföldi kiküldetésekhez, reprezentációhoz és rendezvényekhez kapcsolódó előlegeket, az azokkal való elszámolást, ellátja az Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletére kirendelt gyakornokok ellátmányával kapcsolatos devizaátutalási és elszámoltatási feladatokat;
1.14. felosztja és biztosítja a negyedéves vezetői reprezentációs előlegeket, megrendeli a természetben biztosított reprezentációt;
1.15. ellátja a hivatali mobiltelefonok használatából eredő költségek elszámolásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat, a meghatározott időszakonkénti keretelszámolások alapján a nem a hivatali okokból keletkező kerettúllépések munkatársak részére történő kiértesítését, majd a kerettúllépés munkatársi befizetésének realizálását követően számviteli bizonylat kiállítását;
1.16. üzemelteti a házipénztárt (forint és valuta), felügyeli annak szabályszerű működését;
1.17. ellátja a külföldi kiküldetés keretében brüsszeli tanácsi ülésekre utazók egyes költségeinek az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által biztosított „Nemzeti boríték” terhére történő utólagos visszatérítésre vonatkozó elszámolási dokumentáció előkészítését;
1.18. felel a devizaprognózis elkészítéséért;
1.19. felel az AM igazgatás tartozásállományával kapcsolatos adatszolgáltatás elkészítéséért;
1.20. a Minisztérium közhatalmi és működési bevételeit nyilvántartja, azok beszedésével kapcsolatban számlakiállításokról intézkedik, felszólítja meghatározott időközönként az adósokat a tartozások kiegyenlítésére;
1.21. ellátja az analitikus nyilvántartó feladatokat az államot megillető halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe vagy haszonbérbe adására vonatkozó szerződések alapján, a vízkészletjárulék fizetésből, a vízgazdálkodási bírságból, valamint a mulasztási bírságból, valamint az eljárási bírságból befolyó központosított bevételek vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatos követelésekről havonta adatot szolgáltat a Kincstár részére;
1.22. az OTP Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnál vezetett lakáskölcsönszámlákkal kapcsolatos lakáskölcsönökkel összefüggő analitikát vezeti, figyelemmel kíséri a törlesztéseket és folyósításokat, a tartósan nem fizetők esetében a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály felé a szükséges intézkedést megteszi;
1.23. nyilvántartja és számfejti a cafetéria-juttatásokat, gondoskodik azok naprakész elszámolhatóságáról;
1.24. felel a Minisztérium alaplétszámával és központosított létszámával összefüggő személyi juttatásokkal való észszerű és jogszerű gazdálkodásért, a rendszeres és a nem rendszeres, valamint állományon kívüliekkel kapcsolatos személyi juttatások nyilvántartásáért, számfejtéséért és folyósításáért;
1.25. felel az illetmény- és bérgazdálkodásra irányuló felmérések és számítások elkészítésében való közreműködésért;
1.26. felel az adóigazolásoknak az adózók részére történő eljuttatásáért, az adóbevallás elkészítési módjának és az adókedvezményekkel kapcsolatos nyilatkoztatásért;
1.27. felel a távollétekre vonatkozó adatszolgáltatások heti rendszerességgel történő összegyűjtéséért;
1.28. folyamatos kapcsolatot tart a Kincstár által működtetett központi illetményszámfejtési részleggel;
1.29. felel a pénzbeli és természetbeni juttatásokkal, költségtérítésekkel, lakásalappal, fizetési előlegekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetéséért, a kifizetésekért és a dolgozói visszatérítési kötelezettségek behajtásáért;
1.30. elvégzi a Kincstár által készített kimutatás alapján a bérfeladást és annak rovatonkénti könyvelését, valamint nyilvántartja a munkavállalót és a munkaadót terhelő járulékokat, a személyi jövedelemadót, a rehabilitációs hozzájárulást, ellátja az előbbiekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások könyvelését;
1.31. felel az AM Igazgatás költségvetése terhére történő pénzügyi teljesítések analitikus jogcímkódok szerinti könyveléséről és főkönyvi könyveléséről, szükség esetén ellátja a Kincstár számára a szükséges ERA-kód rendezéseket, mind az AM igazgatás által vezetett számlák, mind a pénztárak forgalma vonatkozásában;
1.32. felel az AM Igazgatás költségvetése terhére történő pénzügyi teljesítések analitikus jogcímkódok szerinti könyveléséről és főkönyvi könyveléséről, mind az AM igazgatás által vezetett számlák, mind a pénztárak forgalma vonatkozásában és az adatoknak a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer (a továbbiakban: KKVTR) Költségvetési Moduljába (a továbbiakban: KM) történő beküldéséről;
1.33. felel az AM igazgatást érintő éves számszaki és szöveges beszámoló elkészítéséért;
1.34. felel az AM igazgatást érintő időközi költségvetési jelentések elkészítéséért;
1.35. felel az AM igazgatás bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról meghatározott időszakonkénti adatszolgáltatásáért (PM-előrejelzés) a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben;
1.36. felel az AM igazgatás bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról meghatározott időszakonként készített felhasználási terv adatszolgáltatásáért a Kincstár által működtetett KKVTR-ben;
1.37. nyilvántartja az AM igazgatást érintő befektetett eszközök évközi állományváltozásait növekedési és csökkenési jogcímek szerint;
1.38. nyilvántartja a Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok könyv szerinti értékét, a vagyonkezelésében lévő immateriális javakat, tárgyi eszközöket és készleteket, gondoskodik ezek vonatkozásában a szabályszerűen előkészített és lebonyolított leltározási feladatok előkészítéséről, végrehajtásáról, a leltározás kiértékeléséről;
1.39. véleményezi az AM Igazgatás vagyonkezelésében lévő eszközök üzemeltetésére, vagyonkezelésére, térítés nélküli átadására-átvételére vonatkozó szerződéseket, megállapodásokat;
1.40. felel az AM Igazgatás kezelésébe tartozó kincstári vagyon kezelésének és nyilvántartásának Minisztériumra háruló feladatai ellátásáért, évente vagyonkatasztert készít az MNV Zrt. részére;
1.41. javaslatot tesz a vagyonkezelésében lévő eszközök selejtezésére – az érintett önálló minisztériumi szervezeti egység kezdeményezése alapján –, előkészíti és lefolytatja a selejtezési eljárást;
1.42. egyezteti a leltározás keretében az üzemeltetésre átadott eszközök üzemeltetőnél való meglétét;
1.43. előkészíti a tárgyévi leltározást, leltározási utasítást és ütemtervet készít, lefolytatja a leltározást az 1.38. pontban leírtakon felül mérlegsoronként a mennyiségben nem leltározható eszközök és források tekintetében az analitikákkal történő egyeztetési mód alapján, majd gondoskodik azok kiértékeléséről;
1.44. elvégzi meghatározott időközönként az eszközök tekintetében a terv szerinti, a terven felüli értékcsökkenéssel és az értékvesztéssel kapcsolatos, valamint a devizaértékelési feladatokat;
1.45. felelős a hatáskörébe tartozó személyi juttatási előirányzatokat érintő gazdasági eseményeknek a KIRA-rendszerben, más kiadási és bevételi előirányzatokat érintő gazdasági eseményeknek a FORRÁS.net és a KKVTR KM rendszerében történő rögzítéséért;
1.46. véleményezi gazdálkodási, pénzügyi szempontból az AM igazgatás költségvetésének terhére megkötésre kerülő szerződés- és megállapodástervezeteket.
2.1. A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
2.1.1. Titkárság
A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
2.1.2. Jogalkotási Főosztály
1. A Jogalkotási Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) a Minisztérium feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek (törvényjavaslatok, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezetei), előterjesztések, jelentések, tájékoztatók, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért (szövegezés, szerkesztés, a magyar jogrendbe való beilleszkedés megteremtése), ezen belül
aa) a normatív rendelkezések szabályozási szintjének – törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, miniszteri utasítás, miniszteri belső utasítás – meghatározásáért,
ab) a jogszabályok tervezeteinek, indokolásának elkészítéséért az illetékes önálló szervezeti egység által előkészített szakmai tervezet alapján,
ac) a jogszabályok tervezeteinek belső véleményezését követő előzetes és közigazgatási egyeztetéséért, amelynek keretében a tervezetet megküldi a szabályozásban érdekelt társadalmi szervezeteknek és érdekképviseleti szervezeteknek is,
ad) a jogszabályalkotásra irányuló koncepcióknak, jogszabálytervezeteknek, valamint a tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseknek vagy szakmai indokolásoknak a kormányzati honlapon való közzététele érdekében a Sajtóirodának történő megküldéséért,
ae) a miniszter feladatkörébe tartozó törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok kormány-előterjesztéseinek a Kormány, a kabinetek, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma döntésének megfelelő véglegesítéséért, a törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok Országgyűléshez történő benyújtás előtti egyeztetéséért,
af) a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító javaslatokról, továbbá a Minisztériumot érintő önálló indítványokról szóló kormány-előterjesztések előkészítéséért, a felelős önálló szervezeti egység szakmai tervezete alapján, a belső egyeztetést követő közigazgatási egyeztetés lefolytatásáért, valamint a Kormány által támogatott módosító javaslatok jegyzékének elkészítéséért és a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályához való továbbításáért,
ag) a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok egységes javaslatainak, valamint a törvények és az országgyűlési határozati javaslatok szövegének véglegesítéséért, a törvényjavaslatokhoz beterjesztett módosító javaslatoknak – a felelős önálló szervezeti egységgel együttműködve történő – megvizsgálásáért és értékeléséért, a törvényjavaslatok és országgyűlési határozatok kihirdetésre, közzétételre történő előkészítéséért, továbbításáért,
ah) a miniszteri rendeletek aláíratásáért, kihirdetéséért,
ai) a Szabályzat és más miniszteri utasítások – a Minisztérium háttérintézményeinek szervezeti és működési szabályzata kivételével –, a miniszteri belső utasítások, a közigazgatási államtitkári utasítások aláíratásáért, közzétételéért;
b) a feladatracionalizálással összefüggő jogszabály-módosítások – az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködve történő – előkészítéséért;
c) a NAK-kal kapcsolatos jogi szabályozás előkészítéséért;
d) – a Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztállyal együttműködve – a Minisztérium adatvédelmi, valamint biztonsági szabályzatának elkészítéséért.
2. A Jogalkotási Főosztály koordinációs feladatai körében felelős
a) a KAP-ban előírt egyszerűsítési folyamat jogi és technikai jellegű koordinálásáért (simplification) az EU és FAO Ügyek Főosztályával együttműködve;
b) a Minisztérium hatáskörében az európai uniós kötelezettségszegési (infringement) és az Európai Unió Bírósága előtti eljárások kapcsán felmerülő feladatok ellátásáért, az EU és FAO Ügyek Főosztályával együttműködve – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – az ágazatközi és az Európai Bizottsággal lefolytatandó előzetes egyeztetések Minisztériumon belüli koordinálásáért;
c) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének koordinációjáért, az egységes minisztériumi álláspont kialakításáért és a minisztériumi álláspontot összegző átirattervezet előkészítéséért, a választ adó politikai felsővezetővel, illetve szakmai felsővezetővel történő aláíratásért, a vélemény továbbításáért, a közigazgatási egyeztetésre bocsátott anyagok szakmai egyeztetéséért, valamint az észrevételezési és véleményezési határidők megtartásának ellenőrzéséért;
d) a Minisztérium egységes álláspontjának kialakításáért az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának megkereséseivel kapcsolatban.
3. A Jogalkotási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felelős
a) a két- és többoldalú nemzetközi szerződések, minisztériumi megállapodások (a továbbiakban együtt: nemzetközi szerződés) előkészítésével, létrehozásával, szövegének végleges megállapításával, kihirdetésével, illetve közzétételével, módosításával és felmondásával kapcsolatos jogi feladatoknak a vonatkozó utasításban foglaltak szerinti ellátásáért;
b) a nemzetközi szerződések felülvizsgálatának és módosításának koordinálásáért;
c) a nemzetközi szerződések nyilvántartásáért;
d) az Európai Unió keretében létrejövő nemzetközi szerződésekhez történő csatlakozással összefüggő nemzetközi jogi feladatok ellátásáért;
e) a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó jogharmonizációs feladatok elvégzésének koordinálásáért, a jogharmonizációs terv elkészítéséért, a határidők betartásáért, a jogharmonizáció jogi megfelelőségének biztosításáért, a jogharmonizációs táblázat összeállításáért, a jogharmonizációval kapcsolatos adatszolgáltatási, jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséért;
f) az áruk és szolgáltatások szabad áramlását érintő, valamint a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó jogszabálytervezetek notifikációjának, továbbá a jogszabálytervezetek egyes európai uniós jogi aktusokban előírt egyéb notifikációs eljárásainak koordinálásával kapcsolatos feladatok ellátásáért;
g) a Minisztérium feladat- és hatáskörét érintő európai uniós jogszabálytervezetek véleményezése során a jogi véleményalkotásért.
4. A Jogalkotási Főosztály funkcionális feladatai körében felelős
a) a Minisztérium képviseletéért a társtárcák, a központi államigazgatási szervek, az érdekképviseletek által szervezett jogszabály-előkészítő és jogértelmező munkában;
b) a Minisztérium hivatalos lapjának szerkesztéséért, az átadott, nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéért;
c) a rendszeres és rendkívüli jogszabály-felülvizsgálat elvégzéséért, a Minisztérium deregulációs feladatainak folyamatos ellátásért;
d) a belső utasítások jogi véleményezéséért, egyedi utasítás alapján kidolgozásáért, a belső utasítások nyilvántartásáért, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáért, a Minisztérium belső informatikai rendszerén való közzétételéért;
e) a Kormány, a kabinetek, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma üléseinek napirendjére felvett előterjesztések, jelentések jogi véleményezéséért és a feladatkörében érintett szakmai főosztály kijelöléséért;
f) a miniszternek a Kormány munkatervéhez és a Kormány jogalkotási programjára tett javaslatai előkészítésének összehangolásáért;
g) a Minisztérium által benyújtani kívánt előterjesztések, jelentések a Kormány, a kabinetek, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma üléseire történő bejelentésével kapcsolatos feladatok végzéséért, az előterjesztések és jelentések beterjesztésének szervezéséért és az előterjesztések, jelentések benyújtásáért;
h) a Minisztérium éves jogalkotási tervének összeállításáért és gondozásáért;
i) a Minisztérium vezetésének és az érintett önálló szervezeti egységeknek az Országgyűléstől, a Kormánytól, más állami szervektől vagy társtárcáktól érkező emlékeztetők, jelentések, intézkedési tervek megküldéséért, szükség esetén az intézkedési kötelezettségre való figyelemfelhívásért;
j) a szervezeti egységeknél kint lévő kormányzati iratok meglétének évenkénti ellenőrzéséért, illetve az erről készült tájékoztató elkészítéséért, ezeknek a szervezeti egységek irányításáért felelős helyettes államtitkároknak való megküldéséért;
k) a Kormány, a kabinetek, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, illetve a Kormány egyéb döntés-előkészítő vagy döntéshozó fóruma ülése napirendjének megküldéséért az érintettek részére, a napirendi pontokban szereplő előterjesztésekkel kapcsolatos vezetői felkészítők készítésének szervezéséért, koordinálásáért, a beérkezett anyagoknak az ülésen részt vevő politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető részére történő eljuttatásáért;
l) a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok nyilvántartásáért, végrehajtásuk ellenőrzéséért, illetve a végrehajtás során felmerült akadályokról a minisztériumi vezetők havonként történő tájékoztatásáért;
m) az Országgyűlés és a Kormány döntéseiből, határozataiból a Minisztériumra háruló feladatok végrehajtásának szervezéséért, e feladatoknak az ügykör szerint felelős szervezeti egységek közötti elosztásáért, az esetleges vitás kérdések egyeztetésének és a feladatelosztásnak a Minisztérium vezetőihez, illetve az érintetteknek történő eljuttatásáért;
n) a Miniszterelnöki Kormányirodának a lejárt határidejű, kormányhatározatokból adódó, továbbá a Kormány ülésein nem határozati formában kiadott feladatok végrehajtásáról, az esetlegesen felmerülő akadályokról való igény szerinti jelentéstételért.
2.1.3. Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály
1. A Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős a Minisztérium által megkötött szerződések elektronikus nyilvántartásáért és az ezzel kapcsolatos közzétételi kötelezettségek teljesítéséért;
b) felelős a Minisztérium érintett önálló szervezeti egységei által felügyelt intézményeknél folytatott felügyeleti ellenőrzésekhez biztosított egyedi jogi segítségnyújtásért;
c) felelős a fejezet közbeszerzési tevékenységének szabályozásáért, figyelemmel kíséréséért, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos felmérések, jelentések elkészítéséért, az ágazat hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárások elkészítésének általános felügyeletéért, az éves közbeszerzési terv elkészítéséért, a Minisztérium közbeszerzési eljárásainak lebonyolításáért;
d) közreműködik a Minisztérium által irányított központi költségvetési szervek, valamint a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok által lefolytatni tervezett beszerzési és közbeszerzési eljárások előzetes engedélyeztetési eljárásában;
e) végzi a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítését;
f) felelős a miniszter által felügyelt köztestület ellen törvényességi felügyeleti jogkörben indított köztestületi felügyeleti perekben a miniszter jogi képviseletének ellátásáért;
g) felelős a Minisztérium és az agrárminiszter bíróságok, hatóságok és más szervek előtti jogi képviseletének ellátásáért;
h) felelős a bíróságok, hatóságok és más szervek megkereséseivel kapcsolatos feladatok ellátásáért;
i) felelős a minisztériumi önálló szervezeti egységek által előkészített, illetve elkészített szerződéstervezet, egyéb okirat és dokumentum jogi felülvizsgálatáért, véleményezéséért;
j) felelős a Minisztériumhoz benyújtott közérdekű adatigénylés teljesítésével, a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos miniszteri utasításban meghatározott feladatok elvégzéséért;
k) az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya által hozott döntések kivételével felelős az önálló szervezeti egységek által előkészített minisztériumi hatósági döntések jogi kontrolljáért;
l) felelős a Magyar Állatorvosi Kamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint a területi szervezeteik feletti törvényességi felügyelet ellátásáért, a törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedés kiadmányozásáért;
m) felelős a Pálinka Nemzeti Tanács, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Hegyközségi Tanácsok és a hegyközségek köztestület feletti törvényességi felügyelet ellátásáért, a törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedés kiadmányozásáért;
n) közreműködik a Minisztérium által irányított intézmények törvényességi ellenőrzésében;
o) felelős az önálló szervezeti egységek eltérő jogalkalmazási gyakorlatának egységesítő jogértelmezéséért, a minisztériumi jogalkalmazás polgári jogi, költségvetési jogi, munkajogi és közigazgatási jogi szabályokkal való összhangjának elősegítéséért (jogi vélemény, jogi iránymutatás);
p) felelős a Minisztérium sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a büntető feljelentések megtételéért;
q) közreműködik az OTP Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnál és a Kincstárnál vezetett lakáskölcsönszámlákkal kapcsolatos lakáskölcsönökkel összefüggően a Minisztérium javára történő jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos feladatok ellátásában;
r) táblázatos formában negyedévente adatot szolgáltat a közigazgatási államtitkár és a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a Minisztérium folyamatban lévő peres és nemperes ügyeinek aktuális állapotáról, a jogerősen lezárt peres és nemperes ügyekben a bírósági és más hatósági döntésekről;
s) felügyeli a személyes adatok védelmével kapcsolatos tevékenységet;
t) ellátja a Minisztérium és jogelődei javára bejegyzett jelzálogjogokkal, visszavásárlási jogokkal, elidegenítési és terhelési tilalmakkal összefüggő feladatokat, e körben kiadmányozza a törlési engedélyeket;
u) felelős az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. törvény 17. §-a szerinti végzések előkészítéséért és kiadmányozásáért a Minisztérium önálló szervezeti egységeinek feladatkörét nem érintő hatósági ügyekben.
2. A Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály intézményfelügyeleti feladatai:
a) felelős a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek – az érintett önálló szervezeti egységek, a NÉBIH esetében az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár által előkészített – szervezeti és működési szabályzatainak, továbbá más szabályzatainak felsővezetői jóváhagyásra történő előkészítéséért;
b) felelős a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, a Minisztérium által alapított alapítványok – kivéve az AVHGA – alapító hatáskörébe utalt – az érintett önálló szervezeti egységek által előkészített – szabályzatainak felsővezetői döntésre történő előkészítéséért;
c) együttműködik az érintett önálló szervezeti egységekkel a Minisztérium által irányított intézmények feladatainak áttekintésében, az intézményszerkezet kialakítására vonatkozó döntés-előkészítő tevékenységben;
d) felelős a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú társaságok és a Minisztérium által irányított költségvetési intézmények vagyongazdálkodásához, a vagyon kezeléséhez és – az illetékes szervezeti egységek közreműködésével – a tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódó döntések előkészítéséért, koordinálásáért;
e) vagyonkezelési és vagyongazdálkodási, tulajdonosi joggyakorlási kérdések vonatkozásában felelős az MNV Zrt.-vel, a Pénzügyminisztériummal, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterrel való kapcsolattartásért a szakmai részlegek bevonásával, az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár felügyelete alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló ingatlanok, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek kivételével;
f) ellátja a hatályos jogszabályi előírások alapján a miniszter irányítása alá tartozó önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szervek alapfeladatai ellátásához szükséges ingatlanokkal kapcsolatos minisztériumi vagyonkezelési, vagyongazdálkodási feladatok tulajdonossal történő egyeztetését, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek kivételével;
g) ellátja a Minisztérium közvetlen vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatait – ideértve az ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelési szerződések előkészítését;
h) közreműködik a Minisztérium által irányított költségvetési intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában, valamint az MNV Zrt. és az irányított költségvetési intézmények között kötendő vagyonkezelési szerződés előkészítésében;
i) felelős – a törvényben, miniszteri rendeletben vagy az MNV Zrt.-vel kötött megbízáson alapuló meghatalmazásban biztosított jogok alapján – a gazdasági társaságok tevékenységének vagyongazdálkodási és a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos felügyeletéért, a társasági vagyon tekintetében a Minisztériumhoz delegált jogosultságok érvényesítéséért, döntések előkészítéséért, illetve abban történő közreműködésért, együttműködve az érintett önálló szervezeti egységekkel;
j) felelős a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában – együttműködve a szakmai felügyeletet gyakorló önálló szervezeti egységgel – az alapítói határozathozatal előkészítéséért, ehhez fogadja a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokra vonatkozó kezdeményezéseket, a felügyelőbizottságok alapítói hatáskörbe tartozó ügyekkel összefüggésben hozott határozatait;
k) felelős a Minisztérium által alapított – ideértve a társalapítói minőséget is – alapítványok – kivéve az AVHGA – tekintetében az alapítói határozatok aláírására való felterjesztéséért az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával;
l) felelős a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek – az érintett önálló szervezeti egységek, a NÉBIH esetében az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár által előkészített – alapító, illetve megszüntető okiratainak jogi véleményezéséért, módosításáért, valamint az előkészített okiratoknak az államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetés céljára történő megküldéséért és közzétételükről történő gondoskodásért;
m) koordinálja a Minisztérium, a miniszter irányítása, tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó költségvetési szervek, gazdasági társaságok tekintetében az adatszolgáltatások, jelentések, statisztikák bekérését;
n) előkészíti a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság és a Minisztérium által alapított alapítvány tekintetében a minisztert megillető személyügyi döntéseket;
o) ellátja a védett természeti területként, a Natura 2000 területként nyilvántartott, illetve a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanokon kívüli, a Minisztérium, valamint a Minisztérium által irányított és felügyelt költségvetési intézmények vagyonkezelésében lévő ingatlanoknak, továbbá eszközöknek, ingóságoknak az állami vagyoni körből való ki- és bekerülés vonatkozásában és a vagyonkezelői jogok gyakorlásának átruházásához egyetértő nyilatkozatok kiadásának ügyintézését.
2.1.4. EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya
1. Az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt, a KAP Stratégiai Tervből, valamint kizárólag nemzeti költségvetésből nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó jogorvoslati eljárások lefolytatásáért;
b) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt agrár-vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó kifogáskezelési eljárások lefolytatásáért
ba) a VP,
bb) a MAHOP, valamint
bc) MAHOP Plusz
tekintetében;
c) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt agrár-vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó szabálytalansági döntések elleni jogorvoslati kérelmek elbírálására vonatkozó eljárások lefolytatásáért
ca) a VP,
cb) a MAHOP, valamint
cc) a MAHOP Plusz
tekintetében;
d) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt agrár-vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó fellebbezések elbírálására vonatkozó jogorvoslati eljárások lefolytatásáért
da) az ÚMVP,
db) a HOP
tekintetében;
e) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt agrártámogatásokkal összefüggő fellebbezések elbírálására vonatkozó jogorvoslati eljárások lefolytatásáért
ea) az állati termékek közvetlen támogatási jogcímei, továbbá bármely állatállomány-alapú támogatási jogcím,
eb) a nemzeti támogatások,
ec) a tejkvóta,
ed) a bel- és külpiaci intézkedések, piaci engedélyezések,
ee) a növényi termékek közvetlen támogatási jogcímei,
ef) a területhez kapcsolódó történelmi bázis jogcím,
eg) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében az egységes területalapú közvetlen támogatások és a hozzá kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások,
eh) az intervenciós ügyek jogcímei,
ei) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében a kölcsönös megfeleltetés,
ej) a nemzeti kifizető ügynökség által hozott döntések,
ek) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) változásvezetése,
el) a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervből és az Agrár-vidékfejlesztési Operatív Programból nyújtott támogatások
tekintetében;
f) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó vis maior döntések elleni fellebbezések elbírálására vonatkozó eljárások lefolytatásáért;
g) ellátja a jogi képviseletet az a)–f) pont szerinti másodfokú döntésekkel szemben előterjesztett keresetek alapján indult bírósági peres és nemperes eljárásokban, valamint az a)–f) pont szerinti ügyekhez kapcsolódó egyéb közigazgatási perekben;
h) felel a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt, agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó panaszkezelésért;
i) feladatainak ellátása érdekében információt, adatot kérhet az első fokon eljárt hatóság, az irányító hatóság, a kifizető ügynökség, a közreműködő szervezet illetékes szervezeti egységétől és az intézményrendszer egyéb szereplőitől;
j) feladatainak ellátása érdekében megkereshet közigazgatási hatóságokat és egyéb szerveket;
k) eljárása során dokumentumalapú ellenőrzést végez, személyes meghallgatást tarthat, illetve helyszíni ellenőrzést végezhet;
l) a miniszter nevében és megbízásából eljárva kiadmányozza az a)–f) pont szerinti jogorvoslati döntéseket, valamint a j) pont szerinti megkereséseket és leveleket;
m) kiadmányozza a saját hatáskörbe utalt ügyekhez kapcsolódó kimenő leveleket.
2. Az EU-s és Nemzeti Támogatások Jogorvoslati Főosztálya funkcionális és koordinációs feladatai körében
a) iránymutatást és utasítást ad a feladatkörébe utalt ügyekben született másodfokú határozatokkal és végzésekkel szemben benyújtott kereseti kérelmekhez kapcsolódó peres és nemperes eljárásokban a Minisztérium jogi képviseletét ellátó jogi képviselőnek;
b) szakmai támogatást nyújt a feladatkörébe utalt ügyekben született másodfokú határozatokkal és végzésekkel szemben benyújtott kereseti kérelmekhez kapcsolódó peres és nemperes eljárásokban a Minisztérium, illetve a miniszter jogi képviseletét ellátó jogi képviselőnek;
c) állásfoglalást, szakmai útmutatást ad a feladatkörébe utalt támogatásokat érintő jogorvoslati döntésekkel összefüggő megkeresésekre;
d) kapcsolatot tart és együttműködik az agrár- és agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal foglalkozó hazai intézményrendszer valamennyi résztvevőjével;
e) felel az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszeren (a továbbiakban: IIER) keresztül vagy közvetlen átadással felterjesztett jogorvoslati ügyek iratkezelési szabályzatnak megfelelő kezeléséért;
f) felel a kiadmányozott jogorvoslati döntések Kincstárnak történő közvetlen átadásáért;
g) válaszol a feladatkörét érintő szakmai megkeresésekre, megteszi a megkeresések kapcsán szükséges intézkedéseket;
h) a feladatkörét érintő szakmai egyeztetéseket tart, a hazai intézményrendszer tagjai által kezdeményezett egyeztetéseken részt vesz;
i) véleményezi az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó, valamint a jogorvoslati területet érintő jogszabálytervezeteket;
j) figyelemmel kíséri a jogorvoslati eljárásokat érintő jogszabályokat, valamint a feladatkörébe utalt támogatásokat érintő jogcímrendeleteket és pályázati felhívásokat;
k) naprakész nyilvántartást vezet a folyamatban lévő és lezárt jogorvoslati ügyekről, heti rendszerességgel jelentést küld a folyamatban lévő ügyek számáról a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére;
l) táblázatos formában negyedévente adatot szolgáltat a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztály részére a folyamatban lévő peres és nemperes ügyek aktuális állapotáról, a jogerősen lezárt peres és nemperes ügyekben a bírósági döntésekről.
3. A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
3.0.1. Titkárság
A parlamenti államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
3.0.1.1. Öntözésfejlesztési Osztály
1. Az Öntözésfejlesztési Osztály koordinációs feladatai körében
a) közreműködik a klímaváltozás enyhítéséhez kapcsolódó szakmai munkacsoportok munkájának és a tagállami álláspont előkészítésében;
b) felelős a mezőgazdasági vízhasznosítás érdekében, különös tekintettel az öntözéses gazdálkodás stratégiáját, közép- és hosszú távú fejlesztéseit tervező intézményekkel, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztériummal és a vízügyi igazgatási szervekkel való koordinációért és szakmai kapcsolattartásért;
c) közreműködik az öntözésfejlesztéssel és vízgazdálkodással kapcsolatos vidékfejlesztési programok szakmai tartalmának kidolgozásában a Fejlesztéspolitikai Főosztállyal együttműködve.
2. Az Öntözésfejlesztési Osztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) a szakterületet érintő más jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések véleményezése során a szakterület véleményének érvényesítéséért;
b) a felelősségi körébe tartozó feladatokat érintő kormányzati előterjesztésekhez kapcsolódóan a szakmai felkészítő anyagok összeállításáért a Minisztérium politikai felsővezetői és szakmai felsővezetői részére;
c) a mezőgazdasági vízhasznosításhoz, öntözésfejlesztéshez kapcsolódó szabályozási feladatok ellátásáért;
d) az öntözési közösségekhez kapcsolódó szabályozásért, az öntözési közösségek fejlesztésével, támogatásával összefüggő koncepcionális anyagok, javaslatok elkészítéséért;
e) az öntözési kerületek kijelölése szempontjaihoz, az öntözésfejlesztési tervek tartalmához kapcsolódó szabályozási feladatok ellátásáért;
f) az öntözési szolgalom alapításához és az azzal kapcsolatos kártalanításhoz kapcsolódó szabályozási feladatok ellátásáért.
3. Az Öntözésfejlesztési Osztály funkcionális feladatai körében
a) ellátja a mezőgazdasági vízhasznosítással összefüggő minisztériumi feladatokat;
b) közreműködik mezőgazdaság klímaváltozáshoz kapcsolódó adaptációjával, továbbá annak mitigációjával összefüggő szakmai feladatok ellátásában;
c) irányítja az öntözési igazgatási szervet;
d) felel az öntözési igazgatási szerv és az öntözésfejlesztési feladatok támogatása költségvetési előirányzatának meghatározásáért;
e) ellátja az öntözési igazgatási szerv törvényességi, felügyeleti és komplex pénzügyi ellenőrzését;
f) felelős az öntözési igazgatási szerv esetében más fejezetek, illetve szervezetek által kiírt pályázatokhoz szükséges fenntartói igazolásokkal és pályázati önrésszel kapcsolatos feladatok ellátásáért;
g) részt vesz az Országos Vízgazdálkodási Tanács munkájában;
h) közreműködik a klímaváltozás enyhítéséhez kapcsolódó szakmai munkacsoportok munkájának és a tagállami álláspont előkészítésében.
4. Az Öntözésfejlesztési Osztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) közreműködik és részt vesz az Európai Bizottság vízügyi és mezőgazdasági munkacsoportjának munkájában (EU-TFW);
b) közreműködik és részt vesz a Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság (ICPDR) tápanyag munkacsoportjának munkájában (NTG);
c) szakterületét illetően közreműködik a 2014–2020 közötti VP végrehajtásában, valamint a 2021–2027 közötti KAP Stratégiai Terv végrehajtásában.
5. Az Öntözésfejlesztési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős az öntözési közösségek elismerésével, az elismerés visszavonásával kapcsolatos és egyéb elismerést érintő feladatok végrehajtásáért, az elismerést megelőző és követő szakmai és helyszíni ellenőrzésért, az elismerésekkel kapcsolatos döntés előkészítéséért.
3.0.2. Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya
1. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya koordinációs feladatai körében
a) felel a miniszter és az államtitkár országgyűlési munkájának segítéséért, az országgyűlési munka előkészítéséért;
b) felelős az Országgyűlés ülésein tárgyalásra kerülő anyagok előkészítéséért, a szakértők részvételének biztosításáért;
c) felel a miniszter és az államtitkár, valamint az érintett vezetők tájékoztatásáért az Országgyűlés teljes ülésének napirendjéről, az ott elhangzottakról, az ágazatot érintő képviselői hozzászólásokról és indítványokról, a miniszteri vagy államtitkári intézkedést igénylő felszólalásokról;
d) felelős az Országgyűlés és a Minisztérium közötti információs összeköttetésért, az Országgyűlés állandó albizottságaival, ideiglenes és eseti bizottságaival, a parlamenti frakciókkal és a képviselőkkel kapcsolatos munkaszervezésért, a bizottsági üléseken való szakértői képviselet szervezéséért, az ott elhangzottakról feljegyzések elkészíttetéséért;
e) felel a napirenden kívüli felszólalások, az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések, írásbeli kérdések válaszainak elkészíttetéséért, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséért, a szakmai és közéleti szempontoknak megfelelő választervezetek elkészítéséért, valamint a miniszter, illetve az államtitkár felkészítéséért;
f) felelős az Országgyűlés hivatali szerveivel, a Miniszterelnöki Kormányirodával, a Miniszterelnöki Kabinetirodával, a Miniszterelnökséggel, valamint a minisztériumok parlamenti szerveivel való kapcsolattartásért;
g) koordinálja a COPA-COGECA magyar tagszervezeteivel történő kapcsolattartást;
h) koordinálja az ágazati párbeszéd bizottságokkal történő munkakapcsolati együttműködést;
i) koordinálja az ágazati érdekegyeztetést, az ezzel összefüggő feladatok ellátását;
j) koordinálja – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – a NAK által átvett állami közfeladatok ellátása fejében nyújtott éves költségvetési támogatás előkészítését és végrehajtását;
k) ellátja az Agrárminisztérium Ágazati Értéktár Bizottság működtetésével összefüggő feladatokat;
l) koordinálja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó területeken a nemzeti konzultációk, a társadalmi egyeztetések tartós rendszerének, a szakmai, tudományos, önkormányzati, gazdasági, civil szervezetekkel való együttműködés, kapcsolattartás stratégiájának kidolgozását és végrehajtását;
m) koordinálja a Minisztérium és az agrárágazati társadalmi szervezetek közötti stratégiai partnerségi megállapodások, valamint a Minisztérium és az agrárágazati gazdasági társaságok közötti együttműködési megállapodások megkötését, és szükség esetén segítséget nyújt azok végrehajtásához;
n) koordinálja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyegyenlőségének növelésével kapcsolatos feladatokat;
o) javaslatot tesz a társadalmi és gazdasági szereplőkkel történő konzultációs műveletek ellátására, fejlesztésére;
p) figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi társadalmi és civil kapcsolatok alakulásának trendjeit, javaslatot tesz a fejlesztési irányokra;
q) figyelemmel kíséri a Minisztérium ágazati civil és társadalmi kapcsolatainak alakulását, javaslatot tesz összehangolásukra.
2. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős az európai parlamenti képviselők részéről érkező – a Minisztérium feladatkörét érintő – megkeresésekre adandó tájékoztatók elkészíttetéséért, indokolt esetben az Európai Parlament bizottsági ülésein való minisztériumi képviselet biztosításáért, a Minisztérium vezetésének tájékoztatásáért az Európai Parlament ülésein lezajlott eseményekről, az európai parlamenti képviselők aktuális mezőgazdasági kérdésekben történő felkészítéséért, háttéranyagokkal történő ellátásáért;
b) felel a magyar országgyűlési képviselők, bizottságok, frakciók és azok tisztségviselői részéről érkező – a Minisztérium feladatkörét érintő európai parlamenti – megkeresésekre készítendő választervezetek koordinálásáért;
c) felelős az Országgyűléssel való európai uniós együttműködés minisztériumi feladatainak ellátásáért.
3. A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya funkcionális feladatai körében
a) felelős a Minisztériumban készült törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések Országgyűléshez történő továbbításáért, továbbá a Házszabály szerinti szervezési feladatok ellátásáért;
b) felel az Országgyűlés Minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáért;
c) felelős az országgyűlési képviselők, bizottságok, tisztségviselők részéről érkező – a Minisztérium feladatkörét érintő – megkeresésekre készült választervezetek, tájékoztatók elkészíttetéséért;
d) egyedi támogatási kérelem alapján, valamint pályázati úton támogatja az agrárágazati, továbbá természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek tevékenységét;
e) kapcsolatot tart a civil társadalmi szerveződésekkel, szakmai, önkormányzati és egyéb érdekképviseleti, jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, állampolgári önszerveződésekkel, alapítványokkal;
f) ellátja a Minisztériummal kapcsolatban álló ágazati szakmai szervezetek és érdekképviseletek partnerlistájának kialakítását és karbantartását;
g) fogadja a különböző szervezetektől és az állampolgároktól érkező közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat, illetve e feladatkörében intézkedésre, válaszadásra továbbítja azokat;
h) megszervezi és működteti a minisztériumi ügyfélszolgálatot;
i) igény szerint létrehoz és folyamatosan frissít, illetve szolgáltat a társadalmi kapcsolattartáshoz szükséges tematikus adatbázisokat, összegyűjti és célcsoportonként rendszerezve közreadja az önálló szervezeti egységek által gyűjtött aktuális környezeti adatokat, információkat és kiadványokat, önálló kiadványokat készíttet;
j) biztosítja a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek tájékoztatását;
k) jóváhagyja a belföldi vendéglátásra vonatkozó megrendeléseket;
l) előkészíti a Minisztérium éves rendezvénytervét, valamint szükség esetén közreműködik a minisztériumi alkalmi rendezvények, ünnepélyek, valamint a minisztériumi „jeles napok”-hoz kapcsolódó rendezvényeken;
m) egyedi támogatási kérelem alapján, valamint pályázati úton támogatja az agrárágazati, továbbá a természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek tevékenységét;
n) kapcsolatot tart a civil társadalmi szerveződésekkel, szakmai, önkormányzati és egyéb érdekképviseleti, jogvédő és kisebbségi szervezetekkel, állampolgári önszerveződésekkel, alapítványokkal;
o) ellátja a Minisztériummal kapcsolatban álló ágazati szakmai szervezetek és érdekképviseletek partnerlistájának kialakítását és karbantartását;
p) biztosítja a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek tájékoztatását.
3.0.3. Hungarikum Főosztály
1. A Hungarikum Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős a hungarikumok gyűjtésével, elismerésével, megismertetésével és védelmével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért, ennek körében a hungarikumokkal kapcsolatos és a szakminisztérium illetékességi körébe tartozó jogalkotási feladatok ellátásáért;
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a hungarikumokat érintő jogszabályi környezet változásait, szükség szerint kezdeményezi jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz kidolgozását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
2. A Hungarikum Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős a Minisztérium hungarikumokat érintő stratégiai programjait megalapozó elemzési, tervezési és programozási feladatok ellátásáért, illetve koordinálásáért;
b) felelős az érintett önálló szervezeti egységek és az agrárfejlesztési háttérintézmények bevonásával a hungarikum szakterületekre irányuló középtávú, valamint távlati tervdokumentumok, fejlesztési koncepciók, programjavaslatok kidolgozásának koordinációjáért és a hatáskörébe tartozó szakterületen annak kidolgozásáért és egyeztetéséért;
c) koordinálja a hungarikumokkal kapcsolatos programok megvalósítását, melynek keretében kapcsolatot tart az egyéb állami és nem állami szervekkel;
d) közreműködik a társadalmi és gazdasági szereplőkkel a hungarikumok gazdasági hasznosításának és széles körben történő népszerűsítésének megvalósításában;
e) elősegíti a nemzeti értékeket, különösen a hungarikumokat érintő szakmai és társadalmi együttműködést;
f) gondoskodik a Hungarikum Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról, a bizottsági ülések megszervezéséről, valamint a Hungarikum Bizottsággal kapcsolatos egyéb feladatok ellátásáról.
3. A Hungarikum Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) koordinálja a hazai értéktárak és a külhoni nemzetrészekben létrejött értéktárak kapcsolatainak erősítését;
b) felel a hungarikum mozgalom keretein belül a nemzetközi kapcsolattartásért;
c) koncepciót alakít ki a Hungarikumok Gyűjteményében és a Magyar Értéktárban található mezőgazdasági termékek export volumenének növelésére.
4. A Hungarikum Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős a hungarikumok bel- és külföldi népszerűsítéséhez kapcsolódó marketing- és kommunikációs feladatainak ellátásáért;
b) ellátja a szakmai ágazati szakbizottságok titkársági feladatait;
c) ellátja a hazai és külhoni magyar értéktárak kezelésével és bővítésével kapcsolatos feladatokat;
d) képviseletet lát el a feladatköréhez kapcsolódó bizottságokban, munkacsoportokban és egyéb testületekben;
e) részt vesz a hungarikumokhoz kapcsolódó programok előkészítésében, megvalósításában, valamint szükség esetén javaslatot tesz kormányzati intézkedések megtételére;
f) közreműködik a hazai és nemzetközi forrásokból megvalósuló hungarikumokkal kapcsolatos beruházások és programok előkészítésében;
g) előkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatának felhasználásával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, ellátja a feladatkörébe tartozó költségvetés-tervezési feladatokat;
h) felelős a hungarikumok népszerűsítésére kiírandó pályázati felhívások előkészítésében, a pályázat lebonyolításában;
i) javaslatot tesz a hungarikumokkal kapcsolatos gazdasági együttműködés bővítésére, illetve intenzitásának növelésére.
3.0.4. Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály
1. A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai:
a) az öntözéses gazdálkodás vízkeresleti oldalához, öntözésfejlesztéshez kapcsolódó szabályozási feladatok ellátása;
b) a fenntartható vízgazdálkodási közösségekhez kapcsolódó szabályozás, a fenntartható vízgazdálkodási közösségek fejlesztésével, támogatásával összefüggő koncepcionális anyagok, javaslatok elkészítése;
c) a szakterületet érintő más jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések véleményezése;
d) a felelősségi körébe tartozó feladatokat érintő kormányzati előterjesztésekhez kapcsolódóan a szakmai felkészítő anyagok összeállítása Minisztérium politikai felsővezetői és szakmai felsővezetői részére;
e) az öntözésfejlesztési területek kijelölése szempontjaihoz, az öntözésfejlesztési tervek tartalmához kapcsolódó szabályozási feladatok ellátása;
f) az öntözési körzet kijelölése szempontjaihoz, a környezeti körzeti tervek tartalmához kapcsolódó szabályozási feladatok ellátása;
g) az öntözési szolgalom alapításához és az azzal kapcsolatos kártalanításhoz kapcsolódó szabályozási feladatok ellátása.
2. A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály koordinációs feladatai:
a) az öntözéses gazdálkodás stratégiáját, közép- és hosszú távú fejlesztéseit tervező intézményekkel, valamint a vízgazdálkodásért felelős minisztériummal és a vízügyi igazgatási szervekkel történő szakmai kapcsolattartás;
b) közreműködés az öntözésfejlesztéssel, az öntözéses gazdálkodás vízkeresleti oldalával, valamint a mezőgazdaság klímaváltozáshoz kapcsolódó adaptációjával kapcsolatos programok szakmai tartalmának kidolgozásában a Fejlesztéspolitikai Főosztállyal együttműködve;
c) az öntözéses gazdálkodás vízkeresleti oldalával összefüggő minisztériumi feladatok ellátása;
d) az öntözés-igénybevétel fejlesztése fejezeti kezelésű költségvetési előirányzat felhasználására javaslat kidolgozása;
e) közreműködés a klímaváltozás enyhítéséhez kapcsolódó szakmai munkacsoportok munkájában és a tagállami álláspont előkészítésében;
f) közreműködés az Európai Bizottság vízügyi és mezőgazdasági munkacsoportjának munkájában (EU-TFW);
g) közreműködés a KAP Stratégiai Terv végrehajtásában;
h) a Minisztériumon belül a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével kapcsolatos, a felelősségi körébe tartozó szakmai feladatok ellátása.
3. A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály egyedi közhatalmi döntésekkel kapcsolatos feladatai:
a) a gazdaságosan ellátható öntözési körzetek és a fenntartható vízgazdálkodási közösségek mérethatékony területének meghatározása;
b) a fenntartható vízgazdálkodási közösségek megalakulásának ösztönzése és e közösségek nyilvántartása;
c) a fenntartható vízgazdálkodási közösségek elismerésével, az elismerés visszavonásával kapcsolatos és egyéb elismerést érintő döntések előkészítése;
d) a fenntartható vízgazdálkodási közösségek ellenőrzésére irányuló eljárása során dokumentumalapú ellenőrzést végez, személyes meghallgatást tarthat, illetve helyszíni ellenőrzést végezhet;
e) a termelői öntözési szükségletek, vízigények feltárása, elemzése és nyilvántartása, az öntözést akadályozó tényezők azonosítása és a megszüntetésükre irányuló javaslatok kidolgozása;
f) a fenntartható vízgazdálkodási közösségek szakmai támogatása, ezen belül a környezeti körzeti terv elkészíttetése az elismert közösségek számára;
g) mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény esetében a vízügyi hatósági feladatok ellátása.
4. A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai:
a) az öntözésfejlesztési feladatokkal összefüggő közbeszerzési pályázatok előkészítése, kiírása, a szerződéskötés, az elszámolás és a teljesítésigazolás elvégzése;
b) az öntözési mintaprojektek előkészítéséhez kapcsolódó feladatok ellátása;
c) az öntözéspotenciál felmérése, műszaki és tervezési támogatás biztosítása, a harmadlagos művek üzemeltetéséhez kapcsolódó beruházások szakmai értékelés-rendszerének kidolgozása, az üzemeltetési és szolgáltatási szerződés feltételeinek és dokumentumtartalmának kidolgozása, megkötése és ellenőrzése;
d) az öntözési mintaprojektek megvalósítása és koordinálása, az állami tulajdonba kerülő öntözési beruházások esetében a tulajdonosi jogok gyakorlása, a kapcsolódó beruházások elszámolása, vagyonelemek nyilvántartása;
e) a harmadlagos művek kataszterének vezetése;
f) a harmadlagos művek üzemeltetésének megszervezése;
g) az öntözéses gazdálkodás alapadatait tartalmazó nyilvántartás vezetése, az ehhez kapcsolódó informatikai rendszer üzemeltetése.
3.1. A nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
3.1.1. Titkárság
A nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
3.1.2. EU és FAO Ügyek Főosztálya
1. Az EU és FAO Ügyek Főosztálya koordinációs feladatai:
a) a Minisztérium európai uniós ügyeinek és képviseletének összehangolása, ezen belül az Európai Bizottság szakbizottságaiban és a tanácsi munkacsoportokban részt vevő magyar szakértők munkájának koordinálása;
b) a Mezőgazdasági és Halászati Tanács, az Európai Unió Tanácsa mellett működő Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER), a Mezőgazdasági Különbizottság (SCA), az Európai Bizottság szakbizottságai és a Tanács munkacsoportjai üléseire, valamint a FAO ülésekre, továbbá a Környezetvédelmi Tanács Minisztériumot érintő vonatkozásai tekintetében a magyar részvétel előkészítése, a képviselendő álláspontok kialakításának koordinálása, tárcaközi és az EKTB előtti egyeztetése, a Magyarországra akkreditált EU nagykövetségek tájékoztatása a Miniszteri Tanácsüléseken képviselt magyar álláspontról;
c) a Kormány speciális európai uniós tárgyú üléseinek és az azokat előkészítő államtitkári szintű EKTB, valamint a Kormány, a kabinetek üléseinek napirendjére felvett előterjesztések, jelentések kapcsán a feladatkörükben érintett önálló szervezeti egységek szakvéleménye alapján a Minisztérium képviselendő álláspontjának előkészítése;
d) az EU intézményfejlesztési (Twinning és TAIEX) programokban való magyar részvétel lehetőségeinek feltárása, szervezése, koordinálása és a pénzügyi elszámolások vezetése, kapcsolattartás az Európai Bizottsággal és az érintett szervezeti egységekkel, háttérintézményekkel;
e) részvétel a Délkelet-Európai Regionális Vidékfejlesztési Állandó Munkacsoport (SWG-RRD) szakmai munkájában, különösen annak EU-integrációt érintő részében, kapcsolattartás a szervezettel és a Minisztérium érintett önálló szervezeti egységeivel, közreműködés a felsővezetői tárgyalások előkészítésében;
f) a Visegrádi Négyek együttműködésben a minisztériumi részvétel nemzetközi koordinációja a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával együttműködésben.
2. Az EU és FAO Ügyek Főosztálya európai uniós feladatai:
a) az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás koordinációja;
b) a Minisztériumot érintő, Magyarország európai uniós kötelezettségeihez közvetlenül kapcsolódó iratok Minisztériumon belüli fogadásának és küldésének összehangolása, az ezzel összefüggő levelezés lebonyolítása;
c) a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek részvételével zajló, Magyarország európai uniós és FAO kötelezettségeihez közvetlenül kapcsolódó hivatalos találkozók, továbbá egyéb vezetői és szakértői találkozók előkészítése és lebonyolítása;
d) szakmai felkészítők összeállítása a Minisztérium politikai felsővezetői, illetve szakmai felsővezetői részére európai uniós és FAO ügyekben.
3. Az EU és FAO Ügyek Főosztálya funkcionális feladatai:
a) az EU agrárgazdaságot és természetvédelmet érintő döntéshozatali eljárásában való részvétel szabályainak kidolgozása és az érvényesülés biztosítása, különös tekintettel a tárgyalási álláspont kialakítására, a jelentési kötelezettségre;
b) az Európai Bizottság szakbizottságaiba és a Tanács munkacsoportjaiba delegált szakértők, valamint a mandátum készítéséért felelős önálló szervezeti egységek nyilvántartása;
c) az Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletre a Minisztérium által delegált szakdiplomaták, valamint – a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával együttműködésben – a római FAO Állandó Képviselő kiválasztásához a szakmai szempontok meghatározása, személyi javaslattétel, ezen szakdiplomaták alaputasításainak elkészítése, szakmai irányítása, folyamatos kapcsolattartás és beszámoltatás;
d) közreműködés az európai uniós témákban érkezett kormány-előterjesztések kapcsán a Minisztérium álláspontjának kialakításában;
e) közreműködés a KAP, az EU természetvédelmi politikája és egyéb uniós politikákkal kapcsolatos magyar álláspont kialakításában és azok kommunikációjában;
f) a Visegrádi Négyek együttműködésben a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó miniszteri ülések napirendi pontjainak tartalmi előkészítése a feladatkörükben érintett szervezeti egységek szakvéleménye alapján, együttműködve a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával;
g) a FAO-val és az ENSZ élelmezési szakosított szervezeteivel (IFAD, WFP, UNSSC) való kapcsolattartás, a tagsággal járó feladatok ellátása;
h) a FAO ösztöndíjas programjával, a projektfinanszírozással, a pénzügyi teljesítések igazolásával, az elszámoltatással összefüggő, a Minisztériumot érintő intézkedések előkészítése, a Minisztérium által finanszírozott, a FAO által vezetett projektek végrehajtásának koordinálása, a Magyar Köztársaság Kormánya és a FAO között a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ felállításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott további feladatok koordinálása, az ezekhez rendelt költségvetési forrással folytatott gazdálkodás;
i) az európai uniós tárgyalásokkal (Tanács, COREPER, SCA, tanácsi munkacsoportok, szakbizottságok) kapcsolatos dokumentumok számítógépes adatbázisának kezelése;
j) az ENSZ élelmezési rendszerek fenntarthatóvá tételét célzó folyamat és a nemzeti menetrend időközönkénti felülvizsgálatának koordinációja;
k) közreműködés a római állandó FAO képviselő munkájának szakmai irányításában;
l) részvétel a Twinning és a TAIEX projekt pályázatok elkészítésében, a munkatervek és a szerződések kidolgozásában, a projekt megszervezésében, kivitelezésében, lezárásában és elszámolásában;
m) a Világélelmezési Program (WFP) keretében megvalósuló segélyek koordinációja;
n) nemzetközi fejlesztési együttműködési adatszolgáltatás (különös tekintettel az OECD Development Assistance Committee-re), együttműködésben a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával;
o) közreműködés a kötelezettségszegési eljárásokhoz, az EU PILOT megkeresésekhez és a Magyarországot érintő Európai Bírósági ügyekkel kapcsolatos álláspont kialakításában a Jogalkotási Főosztállyal együttműködve;
p) az EKTB-hez kapcsolódóan a Minisztérium titkársági, adminisztratív és előkészítő feladatainak ellátása;
q) a Minisztérium feladatkörébe utalt EKTB szakértői csoportok vezetése, a szakértői csoport munkájának irányítása, összehangolása, valamint a kapcsolódó titkársági, adminisztratív és előkészítő feladatok ellátása.
3.1.3. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
1. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya kodifikációs feladata a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos nemzetközi jogi, ezen belül a nemzetközi egyezmények, minisztériumi megállapodások létrehozásával, módosításával, felbontásával kapcsolatos jogi feladatok ellátása a Jogalkotási Főosztállyal együttműködésben.
2. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya koordinációs feladatai:
a) a Minisztérium két- és többoldalú, valamint szubregionális és regionális agrárügyi és természetvédelmi nemzetközi tevékenységének szervezése és koordinálása, javaslattétel a nemzetközi szakpolitikai és gazdasági együttműködés fő irányaira és prioritásaira;
b) kormány- és tárcaközi egyezmények és megállapodások, valamint más két- és többoldalú együttműködési dokumentumok előkészítésének, a nemzetközi partnerekkel való egyeztetésének és létrehozásának koordinálása, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek végrehajtásának nyomon követése;
c) két- és többoldalú kormányközi egyezmények és tárcaközi megállapodások alapján működő közös testületek tevékenységének összehangolása, titkársági és kapcsolattartói teendők ellátása;
d) – a FAO, WFP és IFAD kivételével – az ENSZ szervezetek (EGB, UNEP, UNESCO, WHO stb.) és más nemzetközi szervezetek (pl. OECD, WTO), testületek és programok szakmai munkájában való részvétel koordinálása, a magyar érdekek magas szintű képviseletének biztosítása nemzetközi szervezetek és nemzetközi egyezmények végrehajtó testületeiben;
e) a Visegrádi Négyek és más többoldalú együttműködésekben a minisztériumi részvétel nemzetközi koordinációja;
f) a minisztériumi politikai felsővezetők és szakmai felsővezetők külföldi kiutazásaira, valamint a partnerfogadásokra vonatkozó események nyilvántartása és a részvételt illető javaslatok előkészítése;
g) a vezetői szintű kül- és belföldi találkozók, szakértői és egyéb jellegű nemzetközi tárgyalások előkészítése és megszervezése, a programok összehangolása, együttműködve az érintett szervezeti egységgel és a Protokoll Osztállyal;
h) nemzetközi rendezvényeken, konferenciákon, protokolláris eseményeken a minisztériumi részvétel koordinálása, együttműködve a Protokoll Osztállyal;
i) a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) keretében finanszírozott projektek minisztériumi szintű összehangolása, kapcsolattartás az érintett szervezetekkel, közreműködés a projektek kivitelezésében, lezárásában és utánkövetésében, rendszeres statisztikai adatszolgáltatás, valamint a fejlesztési támogatásokra vonatkozó minisztériumi álláspont kialakításának koordinálása;
j) a Minisztérium kiemelt nemzetközi projektjeinek koordinálása, kapcsolattartás a projektekben érintett szervezetekkel.
3. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya nemzetközi feladatai:
a) a partnerországokban működő, a Minisztérium által delegált szakdiplomaták szakmai irányítása, felkészítése, beszámoltatása és éves értékelése, a Minisztérium által delegált szakdiplomata-hálózat működtetésére elkülönített kerettel való gazdálkodás ellenőrzése;
b) kapcsolattartás a partnerországokban a felelős főhatóságokkal, a Budapesten akkreditált külképviseletekkel és a külföldön működő magyar képviseletekkel, valamint kapcsolattartás a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a magyar külpolitikai és külgazdasági intézményrendszer egyéb intézményeivel, valamint a nemzetközi projektekben érintett magyar és külföldi szereplőkkel;
c) a nemzetközi fizetési kötelezettségek, a tagdíjak kifizetésére szolgáló pénzügyi keret tervezése, nyilvántartása, adatbázisának karbantartása, a tagdíjfizetések teljesítésének előkészítése a Költségvetési Főosztály számára;
d) a Minisztérium vezetőinek nemzetközi tárgyalásait előkészítő szakmai anyagok és tárgyalási javaslatok összeállítása, a tárgyalási eredmények dokumentálása és utógondozása;
e) a nemzetközi együttműködés helyzetéről és eredményeiről tájékoztatók, háttéranyagok és javaslatok készítése, különös tekintettel a magas szintű, állam- és kormányfői tárgyalásokra, együttes kormányülésekre;
f) közreműködés a minisztériumi álláspont kialakításában a nemzetközi kapcsolatokat érintő kormány-előterjesztések és más tervezetek tárgyában;
g) kétoldalú kormányközi, gazdasági és egyéb vegyes bizottságokban a Minisztérium képviseletének biztosítása, közreműködés a munkaprogramok kialakításában és megvalósításában;
h) új két- és többoldalú agrárdiplomáciai és gazdasági együttműködési lehetőségek feltárása, szakmai és civil partnerkapcsolatok létrejöttének támogatása és alakulásuk figyelemmel kísérése;
i) a Minisztérium nemzetközi vonatkozású iratforgalmának koordinálása, a politikai felsővezetők, illetve szakmai felsővezetők nemzetközi levelezésének intézése;
j) a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek részvételével zajló nemzetközi hivatalos találkozók előkészítése és koordinálása, közreműködés az egyéb vezetői és szakértői találkozók előkészítésében és lebonyolításában, együttműködve a Protokoll Osztállyal;
k) a Pénzügyminisztérium és a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) által koordinált segélyhitelezés minisztériumi szintű koordinációja.
4. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya funkcionális feladatai:
a) a nemzetközi kiutazásokra, vendégfogadásra és egyéb nemzetközi feladatokra biztosított költségkerettel való gazdálkodás, a pénzügyi teljesítések igazolása, elszámoltatása a többi érintett önálló szervezeti egységgel együttműködésben;
b) a Minisztérium éves nemzetközi kiutazási és fogadási tervének előkészítése, karbantartása, év során történő alakulás figyelemmel kísérése a Gazdálkodási Főosztály együttműködésével, keretek kihasználásának figyelemmel kísérése, év közbeni keret megtakarítás terhére jelentkező ad hoc, nem tervezett kiutazások engedélyeztetése;
c) relációs kapcsolatok és együttműködési lehetőségek alakulását bemutató anyagok és nyilvántartások karbantartása, belső és külső tájékoztatási feladatok ellátása;
d) a Minisztérium politikai felsővezetőinek, illetve szakmai felsővezetőinek kiutazásaival kapcsolatos utazási teendők ellátása;
e) szolgálati útlevelekkel kapcsolatos ügyintézés, fordítási feladatok megszervezése és tolmácsolási feladatok megrendelése a Protokoll Osztály közreműködésével.
3.1.4. Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya
1. A Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya koordinációs feladatai:
a) a Kárpát-medencét érintő együttműködésekben a Minisztérium részvételének koordinációja;
b) a Kárpát-medencei kapcsolatokat érintő rendezvényeken, konferenciákon, protokolláris eseményeken a minisztériumi részvétel koordinálása.
2. A Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya funkcionális feladatai körében
a) közreműködik a minisztériumok, központi államigazgatási szervek nemzetpolitikával, Kárpát-medencei együttműködéssel összefüggő tevékenységében;
b) kapcsolatot tart a külhoni szervezetekkel;
c) előkészíti a Minisztérium Kárpát-medencét érintő tevékenységének kommunikációját;
d) a minisztériumi politikai felsővezetők, szakmai felsővezetők Kárpát-medencébe történő kiutazásaira, valamint a partnerfogadásokra vonatkozó javaslatok előkészítése;
e) elkészíti a Minisztérium vezetőinek tárgyalásaihoz szükséges, Kárpát-medencét érintő szakmai anyagokat;
f) feltárja a külhoni magyarsággal történő együttműködési lehetőségeket, javaslatot tesz az együttműködés stratégiai irányainak meghatározására;
g) támogatja és figyelemmel kíséri a szakmai és civil partnerkapcsolatok létrehozását;
h) kidolgozza a szomszédos államokat magában foglaló Kárpát-medencei egységes stratégiai programot;
i) figyelemmel kíséri a külhoni magyarokat érintő támogatási rendszert, intézményeinek és valamennyi e célra szolgáló költségvetési forrásnak a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködés céljára történő felhasználási lehetőségeit;
j) ellátja a Kárpát-medence térségét érintő támogatásokkal kapcsolatos szakmai feladatokat, figyelemmel kíséri a támogatott programok, feladatok megvalósulását;
k) együttműködik a Nemzeti Vidékstratégia 2020 keretében a Kárpát-medencei Vidékfejlesztési Program kidolgozásában, megvalósításában, ennek keretében a határon túli magyar szervezetekkel való párbeszéd kialakításában, a nemzetpolitikai irányultságú vidékfejlesztési együttműködés kialakításában;
l) ellátja a regionális Kárpát-medencei agrárfejlesztési együttműködésből fakadó feladatokat;
m) ellátja más tárcák Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjai kapcsán a Minisztérium álláspontjának képviseletét.
4. A TERMÉSZETVÉDELEMÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
4.0.1. Titkárság
A természetvédelemért felelős államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
4.1. A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.1.1. Titkárság
A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében Titkárság működik, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
4.1.2. Természetmegőrzési Főosztály
1. A Természetmegőrzési Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) kidolgozza a kiemelt oltalmat igénylő fajok védetté, fokozottan védetté nyilvánításával kapcsolatos jogszabályok szakmai tervezetét;
b) – a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal és a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztállyal együttműködésben – felelős a természet védelméről szóló törvény és végrehajtási szabályai kidolgozásáért, az ezzel kapcsolatos minisztériumi feladatok szakmai összehangolásáért;
c) kidolgozza a közösségi jelentőségű fajok védelmét biztosító jogszabályokat;
d) ellátja a vadon élő madarak védelméről szóló irányelvben (madárvédelmi irányelv) foglaltak átültetését, jogszabályainak végrehajtását szolgáló jogszabályalkotási feladatokat;
e) ellátja a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló irányelvben (élőhelyvédelmi irányelv) foglaltak átültetését, jogszabályainak végrehajtását szolgáló jogszabályalkotási feladatokat;
f) közreműködik a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Bonni Egyezmény, valamint az annak keretében létrejött megállapodások (AEWA, EUROBATS) és egyetértési memorandumok hazai végrehajtásával adódó feladatok hazai végrehajtásából, valamint az európai természetes élővilág és élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény hazai végrehajtásából eredő jogalkotási feladatok előkészítésében;
g) ellátja a biodiverzitást veszélyeztető inváziós fajok elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítésének szakmai feladatait.
2. A Természetmegőrzési Főosztály természetvédelmi fejlesztések és feladatok finanszírozásával kapcsolatos feladatai körében
a) ellátja a természetvédelmi fejlesztéseket támogató európai uniós pénzügyi programok (pl. KEHOP, VEKOP, LIFE+, LIFE, határon átnyúló INTERREG együttműködési programok) szakterületi véleményező, illetve koordináló feladatait, közreműködik a felhívások előkészítésében, összeállításában, az alapok felhasználásához kapcsolódó tervezésben, részt vesz a projektek kiválasztási folyamatában, nyomon követi a programok, illetve a projektek előrehaladását;
b) a közösségi jelentőségű természeti értékek és a Natura 2000 területek megőrzésével összefüggő feladatok finanszírozása tekintetében gondoskodik az országos Natura 2000 priorizált intézkedési terv összeállításáról, nyomon követi az intézkedési terv végrehajtását;
c) ellátja a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szakmai irányítását, koordinációját és fejlesztését;
d) felelős a LIFE Bizottságban történő tagság betöltéséért a LIFE Környezetvédelem alprogramban, valamint felelős a nemzeti kapcsolattartó funkció betöltéséért a „LIFE Természet és Biodiverzitás” területen, továbbá természetvédelmi téma esetén a „LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás” területen;
e) tájékoztat és tanácsot ad a pályázati felhívásokról a potenciális pályázók részére a „LIFE Természet és Biodiverzitás” területen, valamint természetvédelmi téma esetén a „LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás” területen, koordinálja a természetvédelmi témájú LIFE pályázatok hazai véleményezését, illetve a szakmai támogató és társfinanszírozói nyilatkozatok kiállítását, továbbá nyomon követi a projektek előrehaladását;
f) felelős a természetvédelmi kártalanítás elnevezésű előirányzatnak a keretfelosztásáért, kezeléséért, pénzeszközök átadásának előkészítéséért, a teljesítés nyomon követésért, az átcsoportosított pénzösszegek felhasználásáról szóló beszámolók teljes körű szakmai ellenőrzéséért.
3. A Természetmegőrzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felelős a madár- és denevérgyűrűző vizsga, továbbá a solymász természetvédelmi vizsga eredményes letételéről szóló igazolás kiadmányozásáért;
b) felelős a védett természeti területek törzskönyvi nyilvántartása alapján történő adatszolgáltatásért, igazolások kiadásáért;
c) felelős a természetvédelem szakterület élővilág-védelem részterületéhez tartozó szakértői jogosultsággal összefüggő hatósági feladatok ellátásáért.
4. A Természetmegőrzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai:
a) közreműködik a szakterületet érintő kötelezettségszegési eljárásokat érintő magyar álláspont kialakításában;
b) szervezi a Szlovák–Magyar és a Horvát–Magyar Környezet- és Természetvédelmi Együttműködési Vegyesbizottság Természet- és Tájvédelmi Munkacsoportjának üléseit;
c) részt vesz a Visegrádi Négyek országainak szakterületét érintő együttműködésében;
d) ellátja az Európa Diplomás Területek Program hazai végrehajtásának koordinációjával, nemzetközi kapcsolattartással, az Európa Tanácsi egyeztetéseken a magyar álláspont képviseletével és egyéb ezzel kapcsolatos feladatokat;
e) ellátja az Europarc Szövetség Közép- és Kelet-európai Testületének minisztériumi képviseletét és feladatait;
f) ellátja a Nemzetközi Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nemzeti képviseletét;
g) a Minisztériumot képviseli az IUCN Nemzeti Bizottságában;
h) közreműködik az OECD biodiverzitás és természetvédelem szakterületen jelentkező feladatainak ellátásában;
i) ellátja a Ramsari Egyezmény titkárságával és a Wetlands-Internationallel való kapcsolattartást;
j) ellátja az európai uniós tagságból eredő, természetvédelmi államigazgatási feladatokat (részvétel az Európai Unió bizottságaiban és az EKTB munkacsoportjainak munkájában, kapcsolattartás az Európai Unió Környezetvédelmi Főigazgatóságával).
5. A Természetmegőrzési Főosztály európai uniós, illetve nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő hazai feladatai körében
a) ellátja az Európai Unió Natura 2000 hálózat kialakításával, védelmével és működtetésével kapcsolatos tevékenységeket;
b) koordinálja a pannon biogeográfiai szemináriumban való részvételt;
c) kapcsolatot tart az Európai Bizottság és az EEA Natura 2000 hálózat működtetésében érintett szakmai egységeivel;
d) fenntartja a Natura 2000 területek adatlapjainak adatbázisát, koordinálja azok rendszeres felújítását, szükség szerinti javítását és a felújított adatlapok leadását az Európai Bizottság részére;
e) közreműködik a Natura 2000 és egyéb természetvédelmi adatoknak az OKIR Természetvédelmi Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TIR) történő integrálásában;
f) koordinálja a hazai madárfajok monitorozását, és közreműködik az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő, továbbá a hazai egyéb védett vagy fokozottan védett fajok, valamint élőhelytípusok monitorozásának koordinálásában;
g) koordinálja a veszélyeztetett állatfajok védelmét szolgáló fajmegőrzési tervek elkészítését és végrehajtását;
h) összeállítja az Európai Unió természetvédelmi irányelveiből, az élőhelyvédelmi irányelvből és a madárvédelmi irányelvből adódó, a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetére vonatkozó jelentést;
i) felel az UNESCO Ember és Bioszféra Program hazai irányításáért;
j) közreműködik a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Bonni Egyezmény, valamint az annak keretében létrejött megállapodások, az AEWA, az EUROBATS és az egyetértési memorandumok: a vonuló ragadozómadár- és bagolyfajok védelméről szóló, a közép-európai túzokállomány védelméről szóló, a vékonycsőrű póling védelméről szóló és a csíkosfejű nádiposzáta védelméről szóló együttműködési megállapodás végrehajtásában;
k) közreműködik az európai természetes élővilág és élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezményhez kapcsolódó nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásban, a szakértői munkacsoportokban – így különösen a madárvédelmi szakértői, illegális madárpusztítás elleni, kétéltű és hüllő, a gerinctelen, valamint az inváziós fajok munkacsoportjaiban – a képviselet ellátásában;
l) összeállítja az Európai Unió természetvédelmi irányelveiből, az élőhelyvédelmi irányelvből és a madárvédelmi irányelvből adódó általános és derogációs jelentéseket;
m) biztosítja a Ramsari Egyezmény hazai végrehajtását, teljesíti a jelentési kötelezettségeket, működteti a Ramsari Egyezmény Nemzeti Bizottságot, megrendezi a Vizes Élőhelyek Világnapját;
n) közreműködik a Kárpátok Egyezmény végrehajtásának szakmai feladataiban, kiemelten a vizes élőhelyek tekintetében;
o) közreműködik az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: INSPIRE irányelv) végrehajtásának természetvédelmi feladatok ellátásában;
p) ellátja az Európai Unió Biodiverzitás Stratégia által meghatározott, az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése és térképezése feladat koordinációját, továbbá ezzel kapcsolatban közreműködik a biodiverzitással és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi platform (IPBES) szakfeladatainak ellátásában;
q) ellátja a Szigetköz környezeti állapotának ökológiai monitoringjához kapcsolódó koordinációs feladatokat, a nemzeti jelentések elkészítésével, a monitoringfelelősök kétoldalú találkozójával és a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével összefüggő teendőket.
6. A Természetmegőrzési Főosztály egyéb funkcionális feladatai körében
6.1. működteti a szakterülethez kötődő tanácsadó, koordinációs testületeket;
6.2. végzi a Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Természetmegőrzési Főosztály feladatkörébe tartozó fejezeteinek kidolgozását és a benne foglalt célok elérését biztosító programokat és szakmai feladatokat;
6.3. közreműködik a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozásában és a benne foglalt célok elérését biztosító programok és szakmai feladatok ellátásában;
6.4. ellátja az általános botanikai feladatok irányítását, a veszélyeztetett növényfajok fajmegőrzési terveinek kidolgozásának és végrehajtásának szakmai felügyeletét;
6.5. irányítja a Nemzeti (Országos) Ökológiai Hálózattal kapcsolatos adatszolgáltatási és szakmai feladatokat;
6.6. ellátja a hazai bioszféra-rezervátumokkal kapcsolatos szakmai koordinációs feladatokat, és működteti a MAB Nemzeti Bizottságot;
6.7. ellátja az inváziós fajok elleni védekezéshez kapcsolódó természetvédelmi szakmai feladatok irányítását, az európai uniós rendelet hazai végrehajtását (hazai fajlista összeállítása, cselekvési tervek kidolgozása, terjedési útvonalak azonosítása, jelentési kötelezettség teljesítése, regionális együttműködés);
6.8. ellátja a vizes élőhelyekkel és a vizes élőhelyekhez kötődő fajokkal kapcsolatos természetvédelmi feladatok irányítását;
6.9. ellátja az általános élőhely- és fajvédelmi természetvédelmi feladatok irányítását, a veszélyeztetett fajok fajmegőrzési terveinek kidolgozásának és végrehajtásának szakmai felügyeletét;
6.10. ellátja a hazai madárvédelem természetvédelmi feladatait, az Akadálymentes Égbolt kezdeményezés megvalósításának biztosítását, a madár- és denevérgyűrűző vizsgák, továbbá a solymász természetvédelmi vizsgák szakmai ellenőrzését, közreműködik a Madárgyűrűzési Központ és a Denevérgyűrűzési Központ által végzett szakmai feladatok ellátásában;
6.11. ellátja a Natura 2000 területekhez kapcsolódó bejelentések kivizsgálását, a tájékoztatások, állásfoglalások elkészítését, a nemzeti park igazgatóságokat és a természetvédelmi hatóságokat érintő eljárásokban a szakmai segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat;
6.12. ellátja a Natura 2000 fenntartási tervek elkészítésének szakmai felügyeletét;
6.13. feladatkörében felelős a Védett Természeti Területek és a Védett Természeti Értékek Törzskönyvének vezetéséért, a védett, valamint a Natura 2000 hálózatba tartozó területek nyilvántartási információs rendszerének működtetéséért;
6.14. felelős az ex lege védett lápokkal, szikes tavakkal kapcsolatos szakterületi feladatok ellátásáért, országos nyilvántartásuk vezetéséért;
6.15. felelős a védett természeti területek törzskönyvi nyilvántartása alapján vezetői és egyéb döntés-előkészítéshez összesítések, statisztikák készítéséért;
6.16. a Földvagyon-gazdálkodási Főosztállyal együttműködve vezeti a helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartását;
6.17. szakterületét illetően – a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal együttműködésben – irányítja a nemzeti park igazgatóságok szakmai munkáját, együttműködik az országos és regionális hatóságokkal, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-vel, az illetékes önálló szervezeti egységekkel;
6.18. közreműködik a védett természeti területek természetvédelmi kezelési terveinek véleményezésében;
6.19. közreműködik a területrendezési és -fejlesztési, valamint egyéb (vízügyi, erdészeti) ágazati tervek véleményezésében, illetve a természetvédelmi szempontok érvényesítésében;
6.20. kialakítja a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal, valamint a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztállyal együttműködve az egységes természetvédelmi jogalkalmazási gyakorlatot;
6.21. feladatkörében közreműködik a zöldinfrastruktúra felmérésével, értékelésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokban;
6.22. közreműködik – a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal együttműködve – a Minisztérium természetvédelmi kártérítések megfizetésére létrehozott folyószámlájára a természet védelméről szóló
1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 81. § (4) bekezdése alapján megfizetett pénzösszeg felhasználásának előkészítésében;
6.23. megállapítja a kiemelt oltalmat igénylő természeti értékek körét, és szakmailag irányítja azok védetté vagy fokozottan védetté nyilvánítása előkészítését.
7. A Természetmegőrzési Főosztály egyéb feladatai körében
a) közreműködik a vízivad vadászatát érintő szabályozás kidolgozásában;
b) intézi a természetvédelem emblémájának, védjegyoltalmának fenntartásával és a védjegy használatának engedélyezésével kapcsolatos ügyeket;
c) közreműködik a Hungarikum Bizottság Természeti és Épített Környezet Szakbizottságának munkájában;
d) ellátja a természetvédelmi közérdekű adatok nyilvánossá tételével és aktualizálásával kapcsolatos feladatokat;
e) felelős a TIR folyamatos kialakításáért, fejlesztéséért, a rendszer adatállományainak folyamatos bővítéséért és aktualizálásáért;
f) ellátja a Natura 2000 területek adatlapjainak és térinformatikai állományainak a TIR-ben történő nyilvántartását, karbantartását;
g) ellátja a természetvédelmi monitorozó programok technikai működtetésével és hátterének biztosításával kapcsolatos tevékenységeket, illetve az adatok minőségbiztosítását és azoknak a TIR-be történő beillesztését, az adatfeltöltés irányítását;
h) közreműködik a Vadonleső Program működtetésben;
i) részt vesz a szakterületet érintő hivatalos statisztikai feladatok ellátásában, ennek keretében ellátja a szakterület hazai és nemzetközi természetvédelmi adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatait;
j) ellátja a TIR Közönségszolgálati Modul, a természetvédelmi térképszerver felügyeletét, a természetvédelmi szakterületi honlap karbantartásával, aktualizálásával kapcsolatos feladatokat;
k) ellátja a természetvédelmi szakterülettel kapcsolatos országos és nemzetközi biotikai, térinformatikai elemzések készítésével és tematikus természetvédelmi térképek szerkesztésével kapcsolatos feladatokat;
l) szakterületén koordinálja a nemzeti ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz kapcsolódó térképezési és értékelési programot (NÖSZTÉP), valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat;
m) felelős a KSH részére történő, éves statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség szakterületi teljesítéséért.
4.1.3. Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály
1. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) ellátja a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel, a Cartagena Jegyzőkönyvvel, a Nagojai–Kuala Lumpuri Kiegészítő Jegyzőkönyvvel és a Nagojai Jegyzőkönyvvel kapcsolatos jogszabályalkotás során azok szakmai előkészítését;
b) ellátja a géntechnológiai szakterületet érintő jogszabályalkotás során azok szakmai előkészítését;
c) ellátja a géntechnológiával módosított, hagyományos, valamint az ökológiai termékek adott térségben egymás mellett folytatott termesztésével (koegzisztencia) kapcsolatos jogszabályalkotás során annak szakmai előkészítését;
d) ellátja a növényi génmegőrzéssel kapcsolatos jogalkotás során azok szakmai előkészítését;
e) ellátja a hazai növényi génbank hálózat megőrzésére, fejlesztésére és fenntartására vonatkozó átfogó stratégia kidolgozásával kapcsolatos feladatokat, és az ezzel összefüggő jogszabályalkotás során azokat szakmailag előkészíti;
f) ellátja a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezményből és az Európai Unió vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó rendeleteiből eredő jogalkotási feladatok szakmai előkészítését;
g) ellátja a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Bonni Egyezmény, valamint az annak keretében létrejött megállapodások (AEWA, EUROBATS) és egyetértési memorandumok hazai végrehajtásából eredő jogalkotási feladatok szakmai előkészítését;
h) ellátja az európai természetes élővilág és élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény hazai végrehajtásából eredő jogalkotási feladatok szakmai előkészítését;
i) ellátja a bálnavadászat nemzetközi szabályozásáról szóló egyezménnyel kapcsolatos jogalkotási feladatok szakmai előkészítését;
j) közreműködik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákkal kapcsolatos szakmai és jogalkotási feladatokban;
k) közreműködik a vadon élő állatfajokkal kapcsolatos állatvédelmi jogszabályok szakmai előkészítésében.
2. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály koordinációs feladatai körében
a) ellátja a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozásával és a vonatkozó jelentési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos koordinációs feladatokat;
b) ellátja az egyes génmegőrzési intézmények fejlesztésének és kiemelt programjainak támogatásáról szóló kormányhatározatból fakadó szakmai koordinációs feladatokat;
c) ellátja a génbankokkal összefüggő kutatási tevékenységek koordinálását;
d) felelős a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezményből és az Európai Unió vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó rendeleteiből adódó feladatok területi szervek, valamint társhatóságok közötti koordinálásáért;
e) felel a Washingtoni Egyezmény és az Európai Unió vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó rendeletei hatálya alá tartozó vadon élő állatfajok fogságban élő egyedeivel kapcsolatos állatvédelmi feladatok szakmai koordinálásáért.
3. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felelős a géntechnológiával módosított szervezetek szabad környezetbe történő kibocsátásának, valamint a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő kísérleti, illetve ipari célú felhasználásának engedélyezéséért, illetékes engedélyezési feladatok ellátásáért nemzeti és európai uniós hatáskörben;
b) felelős a géntechnológiával módosított szervezetek élelmiszer- és takarmánycélú felhasználásának engedélyezése esetében az illetékes engedélyezési feladatok ellátásáért, európai uniós hatáskörben történő engedélyezési feladatok ellátásáért;
c) felelős a géntechnológiával módosított, hagyományos, valamint az ökológiai termékek adott térségben egymás mellett folytatott termesztésével (koegzisztencia) kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátásáért;
d) felelős a géntechnológiával módosított szervezetek humán-egészségügyi, humán-gyógyszergyártási célú felhasználása, valamint az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok felhasználásának engedélyezése esetében a szakhatósági feladatok ellátásáért;
e) felelős a Magyarországon köztermesztés céljára engedélyezett géntechnológiával módosított növényfajtákról, illetve ezek hiányában ennek tényéről történő igazolás kiadásáért;
f) felelős a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezményből és az Európai Unió vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó rendeleteiből adódó hatósági feladatok ellátásáért, európai uniós hatáskörben történő engedélyezési feladatok ellátásáért;
g) ellátja a szakterületét érintő nemzetközi jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat;
h) ellátja a nemzetközi természetvédelmi egyezményekkel kapcsolatos információk nyilvánossá tételével összefüggő feladatokat;
i) ellátja a szakterületét érintő, a közérdekű adatok nyilvánossá tételével és aktualizálásával kapcsolatos feladatokat.
4. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai:
a) felel a Biológiai Sokféleség Egyezmény, a Cartagena Jegyzőkönyv, a Nagojai–Kuala Lumpuri Kiegészítő Jegyzőkönyv, valamint a Nagojai Jegyzőkönyv feladatkörébe tartozó feladatai hazai végrehajtásának koordinációjáért, a feladatkörét érintő kérdésekben a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásért, a magyar álláspont képviseletéért az európai uniós egyeztetéseken és a nemzetközi fórumokon;
b) felel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény és a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó európai uniós rendeletek hazai végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásért, a magyar álláspont képviseletéért az európai uniós egyeztetéseken és a nemzetközi fórumokon;
c) felelős a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Bonni Egyezmény, valamint az annak keretében létrejött megállapodások, az AEWA, az EUROBATS és az egyetértési memorandumok: a vonuló ragadozómadár- és bagolyfajok védelméről szóló, a közép-európai túzokállomány védelméről szóló, a vékonycsőrű póling védelméről szóló és a csíkosfejű nádiposzáta védelméről szóló együttműködési megállapodás hazai végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásért, a magyar álláspont képviseletéért az európai uniós egyeztetéseken és a nemzetközi fórumokon;
d) felel az európai természetes élővilág és élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény, valamint a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény hazai végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásért, a magyar álláspont képviseletéért az európai uniós egyeztetéseken és a nemzetközi fórumokon;
e) felelős a mezőgazdasági és élelmezési célú növényi genetikai erőforrások megőrzéséről szóló nemzetközi egyezmény (FAO Egyezmény – ITPGRFA) hazai végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartásért, a magyar álláspont képviseletéért az európai uniós egyeztetéseken és a nemzetközi fórumokon;
f) felel a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal foglalkozó tudományos-szakpolitikai kormányközi platform (IPBES) tagságával összefüggő feladatokért; biztosítja a tagállami képviseletet a géntechnológiával foglalkozó európai uniós üléseken és a nemzetközi szervezetekben, elkészíti és egyezteti az európai uniós és nemzetközi kötelezettségekből adódó nemzeti jelentéseket;
g) közreműködik a szabadkereskedelmi egyezmények kapcsán a magyar álláspont kialakításában, a GMO-témával összefüggésben;
h) felel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény Állandó Bizottságában az Európai Unió képviseletéből fakadó feladatokért;
i) ellátja a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény végrehajtásához szükséges tudományos tanácsi feladatokat;
j) részt vesz a Visegrádi Négyek országainak a szakterületét érintő együttműködésében;
k) közreműködik a Kárpátok Egyezményből fakadó, biodiverzitással kapcsolatos feladatok ellátásában;
l) közreműködik a Minisztérium kétoldalú megállapodásaival kapcsolatos, a szakterületét érintő szakmai háttéranyagok előkészítésében.
5. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) közreműködik a génmegőrzési tevékenység szakmai irányításában;
b) közreműködik Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ szakmai irányításában;
c) felel a genetikai erőforrások fenntartását célzó tevékenységek koordinálásáért;
d) irányítja a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiával kapcsolatban a feladatkörébe tartozó fejezetek kidolgozását és a benne foglalt célok elérését biztosító programokat és szakmai feladatokat;
e) ellátja a GMO-mentes védjegyrendszer működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
f) ellátja a hazai géntechnológiai nyilvántartási rendszer működésével kapcsolatos feladatokat;
g) közreműködik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták génmegőrzésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában;
h) kialakítja a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal, valamint a Természetmegőrzési Főosztállyal együttműködve az egységes természetvédelmi jogalkalmazási gyakorlatot;
i) közreműködik a kiemelt oltalmat igénylő természeti értékek védetté vagy fokozottan védetté nyilvánításának előkészítésében.
6. A Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály egyéb feladatai körében
a) ellátja a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottsággal kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
b) ellátja a Növényi Génbank Tanáccsal kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
c) ellátja a CITES Végrehajtási Munkacsoporttal kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
d) intézi a GMO-mentes védjegy fenntartásával és a védjegy használatának engedélyezésével kapcsolatos ügyeket;
e) közreműködik a veszélyeztetett fajok védelmét szolgáló fajmegőrzési tervek kidolgozásában;
f) közreműködik a vízivad vadászatát érintő szabályozás kidolgozásában;
g) közreműködik az inváziós fajok elleni küzdelemmel kapcsolatos szakmai feladatokban;
h) közreműködik a szakterületét érintő, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel kapcsolatos feladatokban.
4.1.4. Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
1. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) a kiemelt oltalomra érdemes természeti területek védetté és fokozottan védetté nyilvánításáról szóló miniszteri rendeletek kihirdetésének szakmai előkészítéséért;
b) az országos jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezelési tervei miniszteri rendeletben történő kihirdetésének szakmai előkészítéséért;
c) az Európa Tanács Európai Táj Egyezményével kapcsolatos jogszabályalkotás során azok szakmai előkészítéséért;
d) a Magas Természeti Értékű Területek és az Érzékeny Természeti Területek kijelöléséért, természetvédelmi elvárások meghatározásáért, a szabályozási és ellenőrzési rendszere kialakításában történő közreműködésért;
e) az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákkal kapcsolatos szakmai és jogalkotási feladatokban történő közreműködésért;
f) a fás szárú növények védelmével kapcsolatos jogalkotási feladatok ellátásáért;
g) a természetvédelmi őrszolgálat jogi szabályozásának előkészítéséért;
h) a Nemzeti Parki Termék védjegyrendszer működési keretfeltételeinek kialakításáért;
i) az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat jogi szabályozásának előkészítéséért;
j) a polgári természetőrök működése jogi szabályozásának előkészítéséért;
k) a barlangok védelmével és a földtudományi természetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásának előkészítéséért;
l) a tájvédelem jogi szabályozásának előkészítéséért;
m) a natúrparkokra vonatkozó jogi szabályozás előkészítéséért.
2. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály koordinációs feladatai körében
2.1. felelős a védett és nem védett tájak védelmének, az egyedi tájértékek nyilvántartásba vételével és fenntartásával kapcsolatos tevékenységek irányításáért, szakterülete vonatkozásában a tárcaközi koordinációért;
2.2. felelős természetvédelmi és tájvédelmi tervek készítésének szakmai irányításáért és koordinációjáért;
2.3. felelős az országos jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezelési tervei készítésének koordinációjáért;
2.4. felelős a nemzeti park igazgatóságok hosszú távú vagyonkezelési és fejlesztési tervei elkészítésének koordinálásáért;
2.5. felelős a természetvédelem ökoturisztikai (védett természeti területek látogatásával, bemutatásával kapcsolatos) tevékenységének irányításáért és minisztériumi szintű koordinálásáért;
2.6. felelős a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások természetvédelmi célú intézkedéseinek kidolgozásában és azok végrehajtásában történő részvételért, különös tekintettel az agrár-környezetvédelmi, valamint a Natura 2000 kifizetésekre;
2.7. felelős a nemzeti park igazgatóságok és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynöksége közötti együttműködésben megvalósuló feladatok koordinációjáért;
2.8. felelős a Nemzeti Parki Termék védjegyrendszer működtetésének országos koordinációjáért;
2.9. együttműködik az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységekkel a nemzeti park igazgatóságok saját vagyonkezelésében lévő erdők kezelésében;
2.10. közreműködik az Erdőrezervátum Program irányításában;
2.11. együttműködik az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységekkel a nemzeti park igazgatóságok vadászatra jogosultsága alatt álló vadászterületeken folytatott vadgazdálkodási feladatok tekintetében;
2.12. felelős a barlangok megőrzésével, fenntartásával, vagyonkezelésével és bemutatásával kapcsolatos tevékenységek irányításáért;
2.13. felelős – a Természetmegőrzési Főosztállyal együttműködésben – a kiemelt természetvédelmi oltalomra érdemes természeti területek és értékek védetté nyilvánítása előkészítésének szakmai irányításáért, különös tekintettel a földtudományi szempontból jelentős természeti területekre és értékekre;
2.14. ellátja a Nemzeti Tájstratégia kidolgozásával és a vonatkozó jelentési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos koordinációs feladatokat, továbbá felelős a Nemzeti Tájstratégiában foglalt célok elérését biztosító programok, szakmai feladatok irányításáért;
2.15. felelős a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv és a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia szakterületi fejezeteinek kidolgozásáért és az abban foglalt célok elérését biztosító programok, szakmai feladatok irányításáért;
2.16. felelős a jogszabályok, stratégiai dokumentumok egyeztetése során a természet és tájvédelem képviseletéért;
2.17. felelős a nemzeti park igazgatóságok gazdasági és költségvetési feladatainak központi koordinációjáért;
2.18. felelős a nemzeti park igazgatósági éves szakmai jelentések elkészítésének koordinálásáért;
2.19. közreműködik a természetvédelmi őrszolgálat szakmai irányításában;
2.20. felelős az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat felügyeletéért;
2.21. felelős a Magas Természeti Értékű Területek és az Érzékeny Természeti Területek kijelöléséért, természetvédelmi elvárásainak meghatározásáért, a szabályozási és ellenőrzési rendszere kialakításában történő közreműködéséért;
2.22. felelős a nemzeti park igazgatóságoknál megvalósuló országos közfoglalkoztatási programok szakmai megalapozásáért és koordinációjáért;
2.23. felelős az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport működtetéséért;
2.24. közreműködik a szakterületét érintő természetvédelmi vagyonkezelési fejlesztéseket támogató pénzügyi programok (pl. KEOP, KMOP, KEHOP, VEKOP, LIFE+, LIFE, Svájci Alap, Norvég Alap, határon átnyúló együttműködési programok) pályázati felhívásainak szakmai előkészítésében, az alapok felhasználásához kapcsolódó tervezésben, nyomon követi a programok, illetve a projektek szakmai előrehaladását.
3. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős
a) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti, természetvédelem szakterület földtani természeti értékek és barlangok védelme részterületéhez, valamint tájvédelem szakterülethez tartozó szakértői jogosultsággal összefüggő hatósági feladatok ellátásáért;
b) a természet védelméről szóló törvényben foglaltak szerint a barlang, barlangszakasz hasznosításával, illetve a hasznosítási mód megváltoztatásával; barlang, barlangszakasz kiépítésével; barlangi képződmények kimentésével, hasznosításával, értékesítésével, külföldre juttatásával; műszaki beavatkozásával, így különösen bejárat vagy barlangszakasz lezárásával, műtárgy elhelyezésével, azok felújításával és helyreállításával összefüggő hatósági feladatok ellátásáért;
c) a körzeti erdőtervezési eljárás során a természetvédelmi szakkérdés vizsgálatáért.
4. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) ellátja a táj védelemének, a táj tervezésének és kezelésének képviseletét az Európa Tanács Tájért Felelős Kormányközi Irányító Bizottsága (CDCPP) munkájában, közreműködik a képviselendő álláspont kialakításában;
b) ellátja az Európai Táj Egyezménnyel kapcsolatos nemzetközi ajánlások hazai átültetését, kapcsolatot tart az Európa Tanáccsal;
c) az Európai Tájegyezménnyel kapcsolatos nemzeti jelentés elkészítésében koordinálja a minisztériumok munkáját, elkészíti a nemzeti jelentés szakterületi részanyagait, adatokat tölt fel és validál az Európa Tanács információs rendszerébe;
d) ellátja a szakterület képviseletét a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság Természetvédelmi Szakértői Munkacsoportjában;
e) ellátja a szakterület képviseletét a Kárpátok Egyezmény védett természeti területekkel foglalkozó munkacsoportjában;
f) közreműködik az UIS (Nemzetközi Barlangtani Unió) valamint az FSE (Európai Barlangtani Szövetség) Barlangvédelmi Szakbizottságának munkájában, valamint ellátja a szakterület képviseletét az Idegenforgalmi Barlangok Nemzetközi Szövetségében;
g) közreműködik az OECD biodiverzitás és természetvédelem szakterületen jelentkező adatszolgáltatásban.
5. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály tájvédelemért való felelőssége körében
a) felelős a tájképvédelmi szempontból kiemelt területekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetéséért, felülvizsgálatáért, a szakmai feladatok összehangolásáért, az országos szintű adatszolgáltatásért;
b) felelős a tájak tájkarakter alapú felmérésének irányításáért, közigazgatási alkalmazás előkészítéséért;
c) szakmailag közreműködik az egységes tájvédelmi jogalkalmazási gyakorlat megalapozásában;
d) irányítja az Európai Táj Egyezménnyel kapcsolatos feladatok hazai végrehajtását;
e) felelős „A Táj Nemzetközi Napjának” hazai országos központi rendezvény szervezéséért.
6. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály funkcionális feladatai körében
6.1. felelős az országos, kiemelt térségi, vármegyei szintű, területrendezési, fejlesztési ágazati tervekben a táj-, természetvédelem képviseletéért;
6.2. ellátja a feladatkörét érintően a zöldinfrastruktúra hazai felmérésével, értékelésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat;
6.3. kialakítja – a Természetmegőrzési Főosztállyal, valamint a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztállyal együttműködve – az egységes természetvédelmi jogalkalmazási gyakorlatot;
6.4. felelős az ex lege védett kunhalmokkal, földvárakkal kapcsolatos szakterületi feladatok ellátásáért, országos nyilvántartásuk vezetéséért;
6.5. felelős a helyi jelentőségű védett természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során a
Tvt. 25. § (4) bekezdése szerinti miniszteri állásfoglalás szakmai előkészítéséért és kiadásáért;
6.6. felelős a natúrparkok tekintetében, a jogszabályi feltételrendszernek megfelelően a névhasználathoz való miniszteri hozzájárulás előkészítéséért és megadásának koordinációjáért;
6.7. felelős a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások természetvédelmi szakterületet érintő intézkedéseinek koordinációjában és végrehajtásában történő részvételért;
6.8. felelős a megújuló energiaforrások hasznosításának fejlesztése program minisztériumi feladataiból a természet- és tájvédelmi követelmények képviseletéért, az ebből fakadó feladatok ellátásáért;
6.9. közreműködik a feladatkörét érintően a természetvédelmi kártalanítás elnevezésű előirányzat keretfelosztásának előkészítésében;
6.10. közreműködik – a Természetmegőrzési Főosztállyal együttműködve – a Minisztérium természetvédelmi kártérítések megfizetésére létrehozott folyószámlájára a
Tvt. 81. § (4) bekezdése alapján megfizetett pénzösszeg felhasználásának előkészítésében;
6.11. felelős az állami természetvédelmi őrök egyenruházati és technikai eszközökkel való ellátásának irányításáért és ellenőrzéséért;
6.12. felelős az állami és az önkormányzati természetvédelmi őrök országos nyilvántartásának vezetéséért, az állami és az önkormányzati természetvédelmi őrök szakterületi vizsgáztatásáért és országos szintű továbbképzéséért;
6.13. felelős a Természetvédelmi Őrszolgálattal, illetve a polgári természetőrökkel kapcsolatos központi rendezvények szervezéséért;
6.14. felelős a barlangok és védett mesterséges üregek nyilvántartásának vezetéséért, a nyilvántartás alapján a barlangok nyilvántartásáról szóló
392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatásért, a döntés-előkészítéshez összesítések, statisztikák készítéséért;
6.15. felelős a nemzeti park igazgatóságok barlangok kiépítésével és hasznosításával kapcsolatos tevékenységének szakmai felügyeletéért;
6.16. felelős az ex lege védett források és víznyelők felmérésének irányításáért és nyilvántartásáért;
6.17. felelős a körzeti erdőtervezés természetvédelmi vonatkozású szakmai irányítási és ellenőrzési feladatainak elvégzéséért;
6.18. felelős a természetvédelmi különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánítási eljárásban a természetvédelmi szakkérdések vizsgálatáért;
6.19. – a Természetmegőrzési Főosztállyal együttműködve – közreműködik a nemzeti park igazgatóságok irányításában, kivéve a földvagyon-gazdálkodást érintő kérdéseket;
6.20. felelős a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő területeken folytatott területkezelési tevékenységek szakmai irányításáért, felelős a fenntartható és természetkímélő mezőgazdálkodás szakmai szabályozási, tervezési feladatainak ellátásáért;
6.21. felelős a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében álló őshonos és veszélyeztetett állatfajták állományainak megőrzéséért, genetikai értékének fenntartásáért;
6.22. felelős a nemzeti park igazgatóságok gazdasági és költségvetési adatszolgáltatásának összefogásáért és a Költségvetési Főosztály számára történő továbbításáért;
6.23. közreműködik a Natura 2000 fenntartási tervek véleményezésében;
6.24. ellátja a természetvédelmi, tájvédelmi, ökoturisztikai szabványosítási tevékenységgel kapcsolatos szakmai előkészítő feladatokat;
6.25. felelős a Minisztérium UNESCO Világörökség Egyezmény hazai végrehajtásával kapcsolatos természet- és tájvédelmi szakmai feladatok ellátásában történő közreműködésért, a természetvédelmi szakterület képviseletéért az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottságában;
6.26. felelős az UNESCO Geopark Program végrehajtását koordináló szakbizottság működtetéséért, a program hazai végrehajtása során a földtudományi természeti értékek megóvásával, bemutatásával kapcsolatos szakmai feladatokban történő közreműködésért.
7. A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály egyéb feladatai körében
a) felelős a barlangi túra- és kutatásvezetői képzés szakmai felügyeletéért, a vizsgáztatás összehívásáért és lebonyolításáért, valamint a sikeres vizsgát tett személyek arcképes igazolványának kiállításáért;
b) felelős a természetvédelmi pályázatok szakterületi előkészítő és véleményező feladatainak ellátásáért;
c) felelős a természetvédelmi vonatkozású támogatási források természetvédelmi kezelést érintő jogcímeiben a szakterületi kívánalmak érvényre juttatásáért;
d) ellátja a közérdekű adatok nyilvánossá tételével és aktualizálásával kapcsolatos, a Főosztály feladatkörébe tartozó feladatokat;
e) közreműködik a nemzeti park igazgatóságok környezeti nevelési tevékenységének szakmai irányításában;
f) közreműködik a Hungarikum Bizottság Természeti és Épített Környezet Szakbizottságának munkájában;
g) részt vesz a Kormány tanácsadó testületeként működő Országos Erdő Tanács munkájában;
h) felelős szakmai tájékoztatást célzó kiadványok készítéséért, rendezvények szervezéséért;
i) felelős a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi bemutatási tevékenységéhez kapcsolódó létesítmények nyilvántartásának vezetéséért, felülvizsgálatáért, az országos szintű adatszolgáltatás biztosításáért.
5. AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGÉRT ÉS AGRÁRSZAKKÉPZÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
5.0.1. Titkárság
Az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
5.0.2. Agrárszakképzési Főosztály
1. Az Agrárszakképzési Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) – együttműködve a Jogalkotási Főosztállyal – felelős a szakképzésről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján a miniszter szabályozási jogkörébe tartozó rendeletek szakmai előkészítéséért;
b) ellátja a miniszter – mint az agrárszakképzési feladatok végrehajtásáért felelős miniszter – hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében a kodifikációs és javaslattételi feladatokat, valamint a szakképesítések gondozásával kapcsolatos feladatokat;
c) – együttműködve a Jogalkotási Főosztállyal – felel a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítására vonatkozó miniszteri rendelet szakmai előkészítéséért.
2. Az Agrárszakképzési Főosztály koordinációs feladatai körében
a) képviseli a Minisztériumot a szakképzési, felnőttképzési és közgyűjteményi feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetéseken;
b) feladatkörét érintően kapcsolatot tart a minisztériumokkal, a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumokkal (a továbbiakban: agrárszakképzési centrum), az agrárszakképzési centrumok részeként működő agrárszakképző intézményekkel (a továbbiakban: szakképző intézmény), gazdasági kamarákkal, a felnőttképzést folytató intézményekkel, együttműködik a köznevelési és a felnőttoktatási szakterületekkel, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal, az Innovatív Képzéstámogató Központtal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokkal és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-vel;
c) ellátja a Minisztérium által fenntartott agrárszakképzési centrumok és a szakképző intézmények működésének országos szakmai koordinációját, elemzi működésüket, módszertani támogatást nyújt, valamint tájékoztatást ad részükre a munkájukat érintő aktuális információkról, fenntartói döntésekről;
d) közreműködik az országos nevelési, oktatási, képzési koncepciók és végrehajtási tervek, tanügyigazgatási dokumentumok kidolgozásában;
e) koordinálja a Minisztérium hatáskörébe tartozó szakterületek vonatkozásában a szabályozott szakmák, hatósági képzések hazai és európai uniós feladatainak ellátását, valamint közreműködik a jogi szabályozás szakmai előkészítésében;
f) a miniszter – mint az agrárszakképzési feladatok végrehajtásáért felelős miniszter – hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében kezdeményezi a szakképesítések tartalmi felülvizsgálatát a NAK-nál;
g) közreműködik a szakképzésből az agrártudományi képzést végző felsőoktatási intézmények által elfogadott bemeneti kompetenciák meghatározásában;
h) közreműködik szakalapítások, szakindítások előkészítésében, a felsőoktatási alap- és mesterszakok meghatározásában, a követelmények kialakításában.
3. Az Agrárszakképzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felelős az agrárszakképzési centrumok és a szakképző intézmények tekintetében a közhatalmi és közhatalmi jellegű fenntartói döntések kiadmányozásra történő előkészítéséért;
b) az agrárszakképzési centrumok által hozott döntés ellen benyújtott kérelmek tárgyában meghozandó másodfokú döntést a miniszter nevében eljárva kiadmányozza;
c) kiadmányozásra előkészíti a miniszter – mint az agrárszakképzési feladatok végrehajtásáért felelős miniszter – hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében – a szakmai vizsga jogellenes megszervezése vagy a bizonyítvány jogellenes kiállítása esetén – a szakmai vizsga eredményének megsemmisítésével, a kiállított, szakképesítést tanúsító bizonyítvány érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos döntést;
d) kiadmányozásra előkészíti a földműves nyilvántartásba vételi eljárásban benyújtott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséget igazoló okirat szerinti szakképesítés megfelelőségével kapcsolatos, a miniszter hatáskörébe tartozó szakértői véleményt.
4. Az Agrárszakképzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felelős a szakképzéssel, közneveléssel, felnőtt-, felsőoktatással és közművelődéssel összefüggő nemzetközi együttműködésből eredő, minisztériumi szintű szakterületi feladatok ellátásáért.
5. Az Agrárszakképzési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) ellátja az agrárszakképzési centrumok és a szakképző intézmények jogszabályban meghatározott fenntartói feladatait;
b) felelős az agrárszakképzési centrumok szakmai munkájának értékeléséért;
c) közreműködik valamennyi agrárszakképzési centrum és szakképző intézmény, valamint a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár szakmai irányításában;
d) felelős az agrárszakképzési centrumok tekintetében a miniszter munkáltatói jogkörben hozott döntéseinek előkészítésében, az agrárszakképzési centrumok főigazgatóinak, kancellárjainak, illetve a szakképző intézmények igazgatóinak pályázati úton történő kiválasztásában való közreműködésért;
e) felelős az agrárszakképzési centrumok és a szakképző intézmények fejlesztési és pályázati tevékenységéből adódó önálló szervezeti egységeknél jelentkező feladatokban, valamint a háttérintézményi pályázatokhoz fenntartói igazolások kiadásában való intézményfelügyeleti szempontú közreműködésért;
f) felelős az agrárszakképzési centrumok működési struktúrájának, a működés szervezeti formájának folyamatos vizsgálatáért, a működés hatékonyságát javító intézkedésekre vonatkozó javaslattételért;
g) felelős az agrárszakképzési centrumok feladatainak áttekintéséért, feladatainak és feltételrendszerének racionalizálásáért, az intézményrendszer kialakítására vonatkozó döntés-előkészítő és elemző tevékenységért, az agrárszakképzési centrum javaslata alapján átfogó beruházási tervet készít, valamint értékeli az agrárszakképzési centrum szakmai feladatai végrehajtásához szükséges feltételek meglétét, szervezi és irányítja azok megteremtését, továbbá összegzi az agrárszakképzési centrumok fejlesztési terveit, majd gondoskodik a miniszter részére történő továbbításáról;
h) felelős az agrárszakképzési centrumok költségvetési tervezéssel, gazdálkodással és ellenőrzéssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatai ellátásáért;
i) felelős a Minisztérium agrárszakképzéshez kapcsolódó oktatáspolitikájának kialakításáért, annak érvényesítéséért;
j) felelős a miniszter – mint az agrárszakképzési feladatok végrehajtásáért felelős miniszter – hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának elősegítéséért, az e hatáskörében hozandó döntések előkészítéséért;
k) szakmai iránymutatást ad a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. részére a szakképzéssel kapcsolatos állandó és eseti feladatai kapcsán;
l) jóváhagyásra felterjeszti a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által megküldött, szakképzéssel kapcsolatos éves munkatervet, és a megfelelően elvégzett feladatai tekintetében előkészíti a teljesítésigazolásokat;
m) felelős a szakterületet érintő más jogszabálytervezetek, előterjesztések véleményezése során a szakterület érdekeinek érvényesítéséért;
n) a szakmaszerkezeti döntésekkel és a szakképzési megállapodások meghozatalával országos szinten összehangolja az agrárszakképzési centrumok és a szakképző intézmények képzési struktúráját;
o) együttműködik a szakképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása tekintetében a NAK-kal;
p) ellátja a szakmai vizsgáztatás és a versenyek működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
q) ellátja az agrárszakképzési centrumok működése törvényességének, hatékonyságának és szakmai munkája eredményességének ellenőrzését, valamint az agrárszakképzési centrumok főigazgatóinak és kancellárjainak értékelését;
r) részt vesz programok, pályázatok kidolgozásában az agrárszakképzést érintően.
5.1. Az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
5.1.1. Titkárság
Az élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
5.1.2. Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály
1. Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) az élelmiszer-előállító magánszemélyek és vállalkozások – függetlenül ágazati, szakágazati besorolásuktól és méretüktől – élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos szakmai és minőségügyi tevékenysége szabályozásáért, a vonatkozó jogszabályok előkészítéséért és korszerűsítéséért;
b) a nemzeti élelmiszer minőségpolitikai szabályozás szakmai koncepciójának elkészítéséért, a szabályozási és végrehajtási feladatok ellátásáért, beleértve a minőségrendszereket is;
c) az új élelmiszerek európai uniós engedélyezésével összefüggő nemzeti előkészítő feladatok ellátásáért, a nemzeti szabályozás szakmai előkészítéséért és a szükséges minisztériumi szintű koordináció ellátásáért;
d) az élelmiszer-feldolgozás területén a hagyományostól eltérő, illetve új technológiák (ionizálás, új élelmiszerek, nanotechnológia stb.) alkalmazásával, szabályozásával kapcsolatos állami feladatok koordinációjáért, az így előállított élelmiszerek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos nemzeti szabályozási feladatok szakmai előkészítéséért, a szükséges minisztériumi szintű koordináció elvégzéséért, valamint az élelmiszert előállító vállalkozók és a fogyasztók új technológiákkal kapcsolatos jogszabályi ismereteinek bővítésével, szakmai állásfoglalások, tájékoztatók kiadásával kapcsolatos feladatok ellátásáért;
e) az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások által a minőséggel kapcsolatos önellenőrzési kötelezettségek ellátásának szabályozásáért;
f) az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó nemzeti szabályozás kialakításért, továbbá az európai uniós jogszabályok harmonizálásáért;
g) az élelmiszer kiváló minőségének tanúsításával, nemzeti védjegy létrehozásával és az elismert nemzeti tanúsítási rendszerrel kapcsolatos szabályozási feladatok ellátásáért, a Kiváló Minőségű Élelmiszer Védjegy tanúsítási rendszer szakmai felügyeletéért és irányításáért;
h) a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állításokkal, különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel, az étrend-kiegészítőkkel, a dúsított élelmiszerekkel kapcsolatos nemzeti és európai uniós szabályozásban való részvételért;
i) az adalékanyagok, az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok, a mezőgazdasági eredetű szennyező anyagok, a technológiai segédanyagok, az enzimek, az aromák valamint az élelmiszerekkel érintkező anyagok felhasználásával kapcsolatos nemzeti szabályozás szakmai előkészítéséért;
j) az élelmiszer-termelők, -feldolgozók és -kereskedők, a piaci szereplők, az ellenőrző, felügyelő hatóságok és a Minisztérium közötti egyeztetések lefolytatásáért;
k) a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvénnyel kapcsolatos szabályozási és jogalkotási feladatok ellátásáért;
l) a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletekkel kapcsolatos ágazati kodifikációs feladatokért.
2. Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős a Minisztérium szabványosítási tevékenységének koordinálásáért, a Minisztérium képviseletének ellátásáért a Magyar Szabványügyi Tanácsban; felelős a szabványügyi feladatok ellátásáért a Olajmagvak, állati és növényi zsírok és olajok vizsgálatai, Gyümölcs-, zöldség- és hústermékek, alkoholmentes italok, cukor, keményítő, valamint ezek, a besugárzott élelmiszerek és a fűszerek vizsgálatai, Érzékszervi vizsgálatok és az élvezeti élelmiszerek, Illóolajok, Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek (ISO 22000 szabványcsalád), Élelmiszeripari gépek, Minőségirányítás és minőségbiztosítás, Élelmiszerekkel érintkező anyagok és eszközök nemzeti szabványosító műszaki bizottságokban;
b) felelős az Ujhelyi Imre-díj Bizottság, a Pro Alimentis Hungariae-díj Bizottság munkájának koordinálásáért;
c) felelős a tudatos vásárlói magatartás kialakítása, az élelmiszer-minőséggel kapcsolatos társadalmi szemléletformálás fejlesztéséért;
d) felelős a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletekből adódó feladatok szakmai koordinációjáért;
e) együttműködik a nemzeti kifizető ügynökséggel és a NÉBIH-hel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében;
f) felelős a Minisztérium, illetve a társtárcák által irányított, az élelmiszer-feldolgozást érintő gazdaságfejlesztési és támogatási programok tervezésében, előkészítésében és a kapcsolódó intézkedések, pályázati felhívások kidolgozásában való részvételért, az élelmiszer-feldolgozással összefüggő stratégiai célok érvényesítésének képviseletéért, a támogatások megvalósításának, hatásának elemzésében, értékelésében történő közreműködésért;
g) részt vesz az élelmiszeripart érintő támogatási programok döntés-előkészítő bizottságában, valamint a monitoringbizottságok munkájában.
3. Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felelős
a) az európai uniós politikák élelmiszeriparral és minőséggel kapcsolatos részének kialakításában, valamint a nemzetközi ügyek ellátásában való részvételért;
b) az általános élelmiszerjog, a fogyasztóvédelmi politikák élelmiszer-minőséget érintő eseteiben és a tisztességtelen forgalmazói magatartást szabályozó joganyag hatálya alá tartozó területeken az Európai Unió szabályozási tevékenységében való magyar részvétel szervezéséért, az Európai Unió élelmiszerminőség-üggyel, az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás, a szeszesital- és az élelmiszer-előállítás során felhasznált adalék-, technológiai segéd- és élelmiszerrel érintkező anyagok, aromák, enzimek tekintetében a szabályozás kidolgozásában való részvételért, szakértők biztosításáért, a szükséges mandátum kialakításáért, a szakbizottságokban és munkacsoportokban a nemzeti képviselet biztosításáért, a szakterületet érintő joganyagok véleményezéséért, valamint a szabályozás élelmiszer-vállalkozók számára történő kommunikációjáért;
c) a FAO, WHO Codex Alimentarius magyarországi tevékenységének irányításáért, a Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság titkársági feladatainak ellátásáért, valamint a nemzetközi szakbizottságokban való részvétel biztosításáért.
4. Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében felelős
4.1. a feldolgozott élelmiszerek előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért, kiemelten a feldolgozás szervezésével, gazdaság-, piac- és minőségpolitikájával, szakmai szabályozásával, fejlesztésével, a szakmai felkészültség fokozásával, élelmiszer-minőségi és -biztonsági kérdésekben a civil szervezetek és a közvélemény számára történő kommunikációval, a kollektív élelmiszer-marketing stratégiájának koordinálásával, a fogyasztói tudatosság fejlesztésével, az ágazat társadalmi elismerésének növelésével összefüggő területeken;
4.2. a feldolgozott élelmiszerek előállításával kapcsolatos nemzeti program és stratégia szakmai előkészítéséért, a döntési folyamatban történő részvételért, a végrehajtás figyelemmel kíséréséért és elemzéséért;
4.3. a feldolgozott élelmiszerek előállításával kapcsolatos szakmai irányítási feladatok ellátásáért, a szerkezetátalakítási és fejlesztési irányelvek, fő célkitűzések meghatározásáért;
4.4. a feldolgozottélelmiszer-export bővítésének lehetőségeivel kapcsolatos minisztériumi feladatok szakmai előkészítésében történő közreműködésért, a nemzetközi piaci folyamatok, irányok elemzéséért, az élelmiszer-vállalkozások exportlehetőségeit megismertető, felkészültségét növelő tájékoztatás koordinációjáért;
4.5. a Minisztérium, illetve a társtárcák által irányított, az élelmiszer-feldolgozást érintő gazdaságfejlesztési és támogatási programok tervezésében, előkészítésében és a kapcsolódó intézkedések kidolgozásában való részvételért, az élelmiszer-feldolgozással összefüggő stratégiai célok érvényesítésének képviseletéért, a támogatások megvalósításának, hatásának elemzésében, értékelésében történő közreműködésért;
4.6. az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos kutatási-fejlesztési (K+F) és innovációs feladatokban való közreműködésért;
4.7. a Minisztérium kutatási és műszaki fejlesztési célokra fordítható forrásainak az élelmiszer-feldolgozás szakmai területére jutó részének meghatározásában való közreműködésért;
4.8. a társtárcáknál és a Minisztérium érintett önálló szervezeti egységeinél az élelmiszer-feldolgozókat, illetve az élelmiszer-feldolgozást is érintő jogszabályalkotás előkészítésében történő közreműködésért, véleményezésért, az integrált élelmiszer-ágazati stratégia minisztériumi szintű kidolgozásáért és érvényesítéséért;
4.9. a tagállami feladatok ellátásáért – az európai uniós egységes engedélyezési eljárásban – az enzimek, adalékanyagok, technológiai segédanyagok, aromák, az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok és az élelmiszerrel érintkező anyagok területén;
4.10. vagyongazdálkodási kérdésekben a szakterületet érintő szakmai álláspont kialakításáért és annak képviseletéért;
4.11. a nemzeti jó higiéniai gyakorlati útmutatók jóváhagyásának szakmai előkészítéséért, a Higiéniai Munkacsoport titkársági feladatainak ellátásáért;
4.12. a Magyar Élelmiszerkönyv vezetéséért, a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság és a szakbizottságok működéséért, titkársági feladatainak ellátásáért;
4.13. a Digitális Jólét Programban (DJP) történő közreműködésért, ezen belül az élelmiszeripari digitalizáció tekintetében;
4.14. az élelmiszer-marketing tevékenységekben az ágazati stratégia szempontjainak érvényesítéséért;
4.15. az élelmiszerek kiválasztásával, fogyasztásával, biztonságával, minőségével kapcsolatos tudatos fogyasztói magatartás erősítésének és az élelmiszer-vállalkozók élelmiszer-feldolgozással, élelmiszer-biztonsággal, minőséggel kapcsolatos jogszabályi ismereteinek bővítésével kapcsolatos feladatok koordinálásáért;
4.16. az élelmiszer-feldolgozással összefüggésben az oktatással, képzéssel, szakértőkkel, szaktanácsadókkal kapcsolatos szakmapolitikai feladatok ellátásában való közreműködésért; az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítés meghatározásáért, jogi szabályozásáért;
4.17. szakterületén a hazai és nemzetközi tudományos, érdekvédelmi, szakmai és civil szervezetekkel, továbbá az élelmiszer-vállalkozásokkal történő kapcsolattartásért, a nemzetközi kapcsolatok szakmai koordinációjáért, a nemzetközi együttműködésekben való részvételért, valamint a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok ellátásáért;
4.18. a Minisztérium élelmiszer-feldolgozással, élelmiszeriparral kapcsolatos egyéb feladataiban való részvételéért és képviseletéért.
5. Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály egyéb feladatai körében
a) részt vesz a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek bel- és külkereskedelmi folyamatainak nyomon követésében, elemzésében, értékelésében, javaslatok elkészítésében;
b) közreműködik az agrár- és élelmiszer-gazdaságot érintő pénzügyi szabályozó rendszerek (adózási rendszer, egészség- és társadalombiztosítási járulékrendszer, egyéb elvonási rendszer, munkaügyi szabályozás – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatási szabályrendszert is –, monetáris szabályozás, hitelpolitika, állami támogatás stb.) kialakításával és továbbfejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatokban;
c) felelős a makrogazdasági folyamatok (GDP, beruházás, foglalkoztatás, jövedelem, export-import, árfolyam, pénzügyi helyzet stb.) elemzéséért, értékeléséért, az élelmiszeriparra gyakorolt várható hatásuk előrejelzéséért.
6. Az Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős a minőségrendszerek elismerésére irányuló eljárások lefolytatásáért.
5.1.3. Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály
1. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős az élelmiszerláncra vonatkozó jogszabályok, előterjesztések, tájékoztatók szakmai előkészítéséért, a belső és szakmai egyeztetés lefolytatásáért, közigazgatási egyeztetésre bocsátásáért, Miniszteri Értekezletre történő előterjesztéséért, törvénytervezetek és országgyűlési jelentések esetében a miniszteri expozé elkészítéséért;
b) felelős a Minisztérium más önálló szervezeti egységei által megküldött előterjesztések, jogszabályok szakmai és jogi véleményezéséért;
c) felelős más minisztériumok által megküldött előterjesztések, jogszabályok szakmai és jogi véleményezéséért;
d) részt vesz a notifikáció keretében megküldött jogszabályok véleményezésében;
e) elkészíti az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály jogalkotási tervét, nyomon követi annak végrehajtását;
f) végrehajtja a jogharmonizációból eredő jogalkotási feladatokat;
g) részt vesz a NÉBIH szervezeti és működési szabályzatának megalkotásában, módosításában.
2. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős az élelmiszerláncra vonatkozó tervezetek előkészítéséért és szakmai egyeztetéséért a következő szakterületeken:
aa) az állategészségügy, az állatgyógyászati termékek, az állati eredetű melléktermékek, az állatvédelem, az állatok egyedi azonosítási és nyilvántartási rendszere,
ab) a növényvédelem, a növényegészségügy, a növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok, a növényi termékek, a növényi szaporítóanyagok, a talajvédelem és az agrárkörnyezet-védelem,
ac) az Európai Unió nitrát direktívájának hazai végrehajtásával összefüggő szakterületet érintő jogalkotási feladatok és az abban foglalt talaj- és agrárkörnyezet-védelmi feladatok,
ad) az élelmiszer- és takarmánybiztonság, minőségügy,
ae) az ökológiai gazdálkodás;
b) összehangolja a parlagfű-mentesítéssel összefüggő feladatokat;
c) felelős a Minisztérium ökológiai gazdálkodással kapcsolatos feladatainak teljesítéséért;
d) közreműködik a gombaszakellenőri tevékenység hatósági ellenőrzésének szervezésében;
e) megalkotja az élelmiszerlánc területén a feladatkörébe tartozó stratégiákat;
f) felelős a Minisztérium szakmai képviseletéért és a tagságból eredő feladatok ellátásáért az Országos Környezeti Sugárvédelmi Rendszer Szakbizottságban;
g) egyetértési jogot gyakorol az élelmiszerlánc-felügyeleti támogatások rendszerének kialakításában;
h) felelős a szakterületi jelentési kötelezettség teljesítésében való részvételért;
i) szervezi és koordinálja az Európai Bizottság „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerért” (BTSF) képzéseit;
j) közreműködik az Európai Unió nitrát direktívájában foglalt támogatásokkal kapcsolatos – a vonatkozó európai uniós előírásokból eredő – döntések előkészítésében;
k) koordinálja a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelmének biztosítása érdekében a kötelező jelentés elkészítését;
l) ellátja és koordinálja az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság más intézményeivel, társminisztériumokkal, társhatóságokkal, nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetekkel (OIE, FAO stb.) való kapcsolattartói feladatokat;
m) felelős az országos főállatorvos hivatali feladatainak koordinálásáért, valamint a nemzetközi kereskedelemmel, nemzetközi és európai uniós kapcsolattartással összefüggő feladatainak ellátásáért;
n) felelős a harmadik országok állategészségügyi, élelmiszer-ellenőrző és növényegészségügyi hatóságaival, tanúsító szervezeteivel, intézményeivel való kapcsolattartásért és a szakmai anyagok egyeztetéséért, koordinációjáért;
o) felelős a Tolnay Sándor-díj Bizottság munkájának koordinálásáért.
3. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős a polgári vészhelyzettel kapcsolatos, valamint a természeti katasztrófákból eredő feladatok végrehajtásában való közreműködésért.
4. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős – az élelmiszerláncot érintő szakterületeken és az ökológiai gazdálkodás terén – az Európai Bizottság és Tanács szakbizottságaiban és munkacsoportjaiban való szakmai képviselet ellátásának megszervezéséért, a részt vevő szakértők munkájának koordinálásáért;
b) felelős a szakterületi nemzetközi egyezmények, együttműködési programok szakmai egyeztetéséért, a kapcsolatok fejlesztéséért;
c) felelős a szakterületi nemzetközi szervezetekben (EU, FAO, ENSZ/EGB, OECD, OIE, EPPO, IPPC, WTO SPS, IOBC, IUSS stb.), illetve a FAO/WHO Codex Alimentarius Import és Export Tanúsítás és Ellenőrzés, Élelmiszerek Állatgyógyászati Szermaradékai, Élelmiszer Szennyezőanyagok, Növényvédőszer-maradékok, Analitikai és Mintavételi Módszerek, Élelmiszer-higiéniai Munkabizottságban a szakmai képviselet ellátásának megszervezéséért;
d) felelős a növényegészségügyi főtisztviselő feladatainak koordinálásáért, valamint a nemzetközi kereskedelemmel, a nemzetközi és európai uniós kapcsolattartással összefüggő feladatainak ellátásában való közreműködésért;
e) felelős a nemzetközi élelmiszer-, élőállat-, állatitermék-kereskedelemmel összefüggő feladatok ellátásáért, különösen a harmadik országba történő exportjelentkezések, nemzetközi kereskedelemhez szükséges engedélyezések, bizonyítványok egyeztetése, helyszíni auditok szervezése tekintetében.
5. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság által lefolytatott magyarországi ellenőrzések szervezéséért, valamint koordinálásáért;
b) közreműködik a harmadik országok állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóságaival, intézményeivel, tanúsító szervezeteivel való kapcsolattartásban és a szakmai anyagok egyeztetésében;
c) felelős valamennyi támogatásra vonatkozó szakmai anyag élelmiszerlánc-felügyelettel, borminősítéssel és ellenőrzéssel, valamint az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos részének és eljárásrendjének kidolgozásában való közreműködésért;
d) felelős a Minisztérium honlapján a szakterületét érintő szakmai anyagok összeállításának koordinálásáért;
e) felelős az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály feladatkörébe tartozó szerződések szerkesztéséért, jogi véleményezéséért;
f) közreműködik az országos főállatorvos határozatának kiadásában;
g) közreműködik a Kormány jogalkotási tervének kialakításában;
h) felelős az élelmiszerlánc-felügyelet szakterületét érintően az állampolgári megkeresésekkel kapcsolatos ügyintézésért, az országgyűlési képviselőktől érkező megkeresések megválaszolásáért, jogértelmezések, jogi iránymutatások készítéséért;
i) felelős a Növényvédelmi Bizottság működéséért és a titkári feladatok ellátásáért;
j) felelős szakmai felkészítők, háttéranyagok, tárgyalási álláspontok készítéséért a hazai, a nemzetközi valamint az európai uniós ülésekre és rendezvényekre (pl. COREPER, MHT, OIE);
k) – a Biztonsági és Projektfelügyeleti Főosztály tájékoztatása mellett – felelős a Minisztérium szakmai képviseletéért az Országos Környezeti Sugárvédelmi Rendszer Szakbizottságban és a tagságból eredő feladatok ellátásáért;
l) felelős az export-importtal, állategészségügyi és állatjóléti kérdésekkel kapcsolatosan beérkező kérdések megválaszolásáért, anyagkérésekre felkészítő anyagok összeállításáért, szakmai részanyagok készítéséért;
m) közreműködik a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos szakmai irányításban és ellenőrzésben;
n) közreműködik a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó állatfajokkal kapcsolatos állatvédelmi feladatokban;
o) felelős a szabványügyi feladatok ellátásáért a Műtrágyák és talajjavítók, valamint a Felületaktív anyagok megnevezésű nemzeti szabványosító műszaki bizottságokban;
p) felelős a termőföldek minőségének és termékenységének megóvását szolgáló feladatok irányításában és felügyeletében való részvételért;
q) ellátja az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a koordinációs feladatokat;
r) felelős az élelmiszerláncban jelentkező feketekereskedelem elleni fellépés összehangolásáért, intézményi feltételeinek kialakításáért;
s) a NÉBIH éves feladattervének meghatározásához, aktualizálásához negyedévente javaslatot kér az államtitkári titkárságoktól a NÉBIH-et érintő feladatokat illetően, továbbá koordinálja az egyes államtitkári titkárságok részéről esetileg felmerülő, a NÉBIH-et érintő feladatok végrehajtását;
t) részt vesz a NÉBIH szervezeti és működési szabályzatának megalkotásában;
u) felügyeli az élelmiszerlánc-biztonságról szóló országgyűlési jelentés előkészítését.
6. A MEZŐGAZDASÁGÉRT ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
6.0.1. Titkárság
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
6.1. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
6.1.1. Titkárság
1. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
2. A Titkárság továbbá
a) közreműködik az agrárstatisztikai információs rendszert érintő jogalkotási feladatok ellátásában;
b) felelős az agrárstatisztikával és az agrárágazat elemzésével kapcsolatos feladatok ellátásáért (a Minisztérium adatszolgáltatási feladatait kivéve), a Minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységének koordinálásáért, fejlesztéséért, a vonatkozó jogszabályokban és a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében megfogalmazott követelményeknek való megfelelésért;
c) felelős az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programmal (OSAP) kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásának összefogásáért (a Minisztérium adatszolgáltatási feladatait kivéve);
d) felelős a hivatalos statisztikai tevékenység pártatlanságának, objektivitásának felügyeletéért, a statisztikaszakmai szempontok érvényre jutásáért;
e) felelős a KSH-val és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi szervezetével való együttműködésért;
f) felelős – az AKI Nkft.-vel együttműködve – az agrárstatisztikai információs rendszer kialakításával és továbbfejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi szintű feladatok koordinált ellátásáért, a Mezőgazdasági Tesztüzemi Rendszer, a Mezőgazdasági Számlarendszer, valamint a Mezőgazdasági Piaci Árinformációs Rendszer üzemeltetéséért;
g) felelős az EUROSTAT-tal, valamint az Európai Bizottság illetékes részlegével való együttműködésért, az Agrárstatisztikával Foglalkozó Vezetők munkacsoportjában és a szakmai munkabizottságokban való részvételért;
h) felelős a makrogazdasági tendenciákról, az agrárgazdaságban zajló folyamatokról, valamint az agrárgazdasági tevékenység főbb eredményeiről szóló elemző, értékelő anyagok készítéséért;
i) felelős a makrogazdasági folyamatok (GDP, beruházás, foglalkoztatás, jövedelem, export-import, árfolyam, pénzügyi helyzet stb.) elemzéséért, értékeléséért, az agrárgazdaságra gyakorolt hatásuk elemzéséért;
j) felelős az OECD-vel kapcsolatos, a kompetenciájába tartozó agrárpolitikai feladat ellátásáért, az éves agrár- és támogatáspolitikai országjelentés, az OECD módszertani ajánlások szerinti elkészítéséért, az OECD „Monitoring és Értékelés” című agrár- és támogatáspolitikai jelentés nemzeti háttéranyagának összeállításáért, valamint a támogatottsági helyzet mérésére szolgáló PSE mutató – az AKI Nkft. bevonásával történő – kidolgozásáért.
6.1.2. Agrár-támogatáspolitikai Főosztály
1. Az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős a nemzeti agrártámogatási rendszer, az egyes nemzeti támogatási konstrukciók – európai uniós szabályozással összhangban történő – jogszabályi kidolgozásáért, továbbfejlesztésével, működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért;
b) felelős a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer jogszabályi kidolgozásáért, működtetéséért és továbbfejlesztéséért, a kapcsolódó szabályozási és szakmai feladatok ellátásáért;
c) felelős a Minisztérium illetékességi körébe tartozó, a MePAR-ral kapcsolatos jogalkotási feladatok előkészítéséért a Földügyi és Térinformatikai Főosztállyal együttműködve;
d) társfelelős a KAP közvetlen támogatások nemzeti végrehajtásával összefüggő miniszteri rendeletek és egyéb jogszabályok előkészítéséért;
e) állásfoglalást ad ki a KAP végrehajtása érdekében, továbbá előzetesen jóváhagyja a KAP végrehajtásával összefüggő, a nemzeti kifizető ügynökség által kiadandó tájékoztatókat, közleményeket és nyomtatványokat;
f) véleményezi a nemzeti kifizető ügynökség által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumokat;
g) felelős a közvetlen és nemzeti támogatásokhoz kapcsolódó egyes horizontális részterületek hazai szabályozásáért (különösen egyes költségvetési, egyes eljárási ügyekkel kapcsolatos jogalkotási feladatok, vis maior, mezőgazdasági termelő meghatározása);
h) közreműködik a levegőtisztaság-védelmet és vízvédelmet érintő, mezőgazdasági vonatkozású nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos szakmai feladatok végrehajtásában és a szabályozási, jogalkotási feladatokban;
i) közreműködik a mezőgazdasági eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátással és a szénmegkötéssel, valamint a klímavédelmet érintő, mezőgazdasági vonatkozású nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos szakmai feladatok végrehajtásában és a szabályozási, jogalkotási feladatokban;
j) felelős a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésével összefüggő szabályozásért.
2. Az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős az Európai Unió közvetlen támogatásaihoz kapcsolódó, a nemzeti kifizető ügynökség, valamint más érintett intézmények bevonásával megvalósuló szakmai egyeztetések szervezéséért;
b) az Európai Unió közvetlen támogatásainak, költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében részt vesz az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában;
c) közreműködik a nemzeti kifizető ügynökségnek és az átruházott feladatot ellátó szervnek az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében történő adatszolgáltatásra kötelezésében;
d) az Európai Unió szakbizottságai előtt képviselendő – felelősségi körébe tartozó – nemzeti álláspont kidolgozása keretében a kifizető ügynökségtől, átruházott feladatot ellátó szervtől adatot vagy tájékoztatást kérhet;
e) közreműködik az Európai Unió többéves pénzügyi keretével (MFF) kapcsolatos feladatok tárcán belüli koordinációjában, a magyar álláspont kialakításában;
f) felelős a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, az agrár- és élelmiszer-gazdaság finanszírozásában részt vevő pénzügyi intézményekkel és kezességvállaló intézményekkel történő kapcsolattartásért;
g) felelős az AVHGA tevékenységével kapcsolatos miniszteri feladatok ellátásáért;
h) felelős az agrár- és élelmiszer-gazdaságot érintő közgazdasági szabályozó rendszerek (áfa és az őstermelőkre, őstermelők családi gazdaságaira vonatkozó szabályok kivételével adózási rendszer, egészség- és társadalombiztosítási járulékrendszer, egyéb elvonási rendszer, munkaügyi szabályozás – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatási szabályrendszert is – monetáris szabályozás, hitelpolitika, állami támogatás stb.) kialakításával és továbbfejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért;
i) felelős a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben részt vevő szervezetekkel, biztosítótársaságokkal, a NAK-kal, a Magyar Biztosítók Szövetségével, valamint a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetségével való kapcsolattartásért;
j) együttműködik az illetékes önálló szervezeti egységekkel a NÉBIH-hel és a nemzeti kifizető ügynökséggel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében;
k) felelős a nemzeti agrártámogatási rendszer költségvetési tervezéséért, az ilyen célú hazai költségvetési források tervezésével kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért;
l) a Minisztérium háttérintézményeinek bevonásával koordinálja a mezőgazdasághoz kapcsolódó, üvegházhatású gáz és légszennyező anyagok kibocsátásának témakörével összefüggő minisztériumi feladatokat, jelentések elkészítését;
m) a MePAR vonatkozásában koordinálja a Minisztériumon belül az egyes uniós és nemzeti forrásból finanszírozott mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások végrehajtásával összefüggő szakmai javaslatokat, és közreműködik azok véglegesítésében.
3. Az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős a nemzeti agrártámogatások Európai Bizottságnak történő bejelentésével, notifikációjával kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinált ellátásáért, valamint közreműködik a rendszeresen összeállítandó éves jelentés elkészítéséért;
b) felelős az agrárgazdasági állami támogatásokra vonatkozó európai uniós szabályozással kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért [európai uniós iránymutatások, általános, mezőgazdasági és halászati csekély összegű (de minimis) rendeletek, csoportmentességi rendeletek alapján], ideértve az állami támogatások vonatkozásában a tagállami álláspont kialakításához kapcsolódó minisztériumi vélemény megalkotását, minisztériumon belüli összefogását;
c) felelős a KAP Stratégiai Terv közvetlen támogatásokat, kockázatkezelést, valamint a feltételességet érintő módosításainak előkészítéséért, azoknak az Európai Bizottsággal történő előzetes tartalmi egyeztetéséért;
d) felelős a KAP 2027 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során a főosztály felelősségi körébe tartozó témákban képviselendő tagállami álláspont kidolgozásáért;
e) felelős a KAP 2014–2022 közötti közvetlen támogatási modell szabályrendszerének Európai Bizottsághoz történő notifikációjáért és egyes adatszolgáltatásokért;
f) felelős az Európai Unió agrárköltségvetése, a közvetlen támogatások és az agrárpénzügyek vonatkozásában az Európai Unió intézményeiben, nevezetesen a komitológiai bizottságokban [Common Agricultural Policy Committee, Expert Group on the Implementation of the CAP strategic plans regulation, Committee for Direct Payments; Expert Group for Direct Payments; Agricultural Funds Committee (AFC); Expert group for Horizontal questions concerning the CAP (simplification, agricultural budget); Expert Group on Monitoring and Evaluating the CAP) és a tanácsi munkacsoportokban (F.03-Working Party on Horizontal Agricultural Questions D (Agriculture & Environment), F (Outermost Regions And Aegean Islands), K (Direct Payments) és L (Simplif. Comm. Agri Policy [CAP]) formációja, valamint F15-Working Party on Financial Agricultural Questions (AGRIFIN)] a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért, továbbá az AFC vonatkozásában a Minisztériumon belüli és tárcák közötti koordinációs feladatok ellátásáért;
g) felelős az európai uniós közvetlen támogatások hazai költségvetésbe történő beépítéséért és az azt kiegészítő átmeneti nemzeti támogatások tervezéséért;
h) felelős az európai uniós KAP reform szerinti közvetlen támogatások, a nemzeti kiegészítő kifizetések (átmeneti nemzeti támogatások) nemzeti szabályainak kidolgozásával és továbbfejlesztésével, a támogatási konstrukciók működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, ideértve az egységes kérelem rendelet évenkénti aktualizálását;
i) közreműködik a mezőgazdasági vonatkozású üvegházhatású, gáz és légszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos tagállami álláspont előkészítésében;
j) közreműködik a klímaváltozás enyhítéséhez kapcsolódó szakmai munkacsoportok munkájának és a tagállami álláspont előkészítésében;
k) közreműködik a megújuló energia mezőgazdasági vonatkozású nemzetközi egyezményekkel és együttműködésekkel kapcsolatos tagállami álláspont előkészítésében.
4. Az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős az éves költségvetési törvényben meghatározott, a szakmai kezelésébe tartozó előirányzatok tervezéséért, éven belüli felhasználási ütemtervének elkészítéséért, a teljesítés rendszeres értékeléséért, valamint a szükség szerinti átcsoportosítások kezdeményezéséért;
b) felelős az agrártermelés finanszírozásával, a különféle kedvezményes hitelkonstrukciókkal, az állami és intézményi kezességvállalással kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
c) felelős a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer és az országos jégkármegelőző rendszer kialakításával, működtetésével (ideértve a rendszerben részt vevő szervezeteknek szánt költségvetési források biztosítását és az azokkal összefüggő elszámolást) és továbbfejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
d) felelős a mezőgazdaságot sújtó időjárási és egyéb kockázatok kezelésével kapcsolatos szabályozások, konstrukciók állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban történő kidolgozásáért;
e) felelős a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
f) teljes körű hozzáférésre jogosult a nemzeti kifizető ügynökség által működtetett informatikai adatbázishoz, valamint a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős, országos hatáskörű állami szervezet által működtetett, az egyes mezőgazdaságihaszonállat-fajokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer és a Gazdálkodási Napló informatikai adatbázisaihoz az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében, közreműködik az informatikai fejlesztési terveinek véleményezésében;
g) az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős a KAP Alapok szervezeteinek, a feltételesség körébe tartozó ellenőrzéseket végző hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, a mezőgazdasági igazgatási szerveknek, az agrárkár-megállapító szerveknek és az agrárkárenyhítési szerveknek az agrárminiszter feladatkörébe tartozó földművelésügyi és az igazgatási feladatok hatósági döntéseit érintő kizárási ügyekkel kapcsolatos döntések előkészítéséért;
h) közreműködik a mezőgazdaság klímaváltozáshoz kapcsolódó adaptációjával, továbbá annak mitigációjával összefüggő szakmai feladatok ellátásában;
i) közreműködik a környezeti és klíma-monitoringrendszerek kialakításában és működtetésében;
j) közreműködik az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelv és a Megújuló Energia Irányelv mezőgazdasági tevékenységeket, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatot érintő szakmai feladatainak végrehajtásában.
5. Az Agrár-támogatáspolitikai Főosztály egyéb feladatai körében
a) felelős az agrár- és élelmiszer-gazdaságot érintő gazdasági jogszabályokkal – így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) kapcsolódó részeivel, a számvitelről szóló törvénnyel, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvénnyel – kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért, továbbá a költségvetésről szóló törvény, a zárszámadásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény esetenkénti felülvizsgálatában való közreműködésért;
b) felelős a szakmai feladatkörökbe tartozó megkeresések – ideértve a parlamenti megkereséseket – megválaszolásáért, előadások, egyéb szakmai anyagok előkészítéséért, sajtóközlemények lektorálásáért.
6.1.3. Agrármodernizációs Főosztály
1. Az Agrármodernizációs Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) közreműködik az agrárgazdaság kutatás-fejlesztéssel összefüggő hazai és európai uniós jogalkotási, munkaprogram-tervezési, illetve pályázat-előkészítési feladatainak ellátásában;
b) felelős a szaktanácsadással összefüggő jogalkotási feladatokért;
c) felelős az Agrártudás és Innovációs Rendszerrel (AKIS) összefüggő szabályozásért;
d) felelős a mezőgazdasági generációváltással és a családi gazdaságok (mezőgazdasági őstermelők, őstermelők családi gazdasága, családi mezőgazdasági társaságok) működésével összefüggő szabályozási feladatok ellátásáért;
e) felelős a mezei őrszolgálat szabályozásával összefüggő feladatok ellátásáért;
f) közreműködik az agrárdigitalizációval és a precíziós mezőgazdasággal összefüggő jogalkotási tevékenységben;
g) közreműködik az agrárgazdaságban keletkező adatok nyilvántartásával, felhasználásával összefüggő jogalkotási tevékenységben;
h) közreműködik az agrárgazdaságban használható önvezető járművekkel, autonóm munkagépekkel kapcsolatos hazai és európai uniós jogalkotási tevékenységben;
i) közreműködik a KAP Stratégiai Tervben meghatározott munkaügyi feltételrendszernek való megfeleléssel összefüggő jogalkotási tevékenységben.
2. Az Agrármodernizációs Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős a szakterületén működő tudományos és szakmai szervezetekkel, kutatóműhelyekkel, illetve agrárgazdasági szereplőkkel és innovációs hálózatokkal való együttműködésért és kapcsolattartásért;
b) felelős az agrár kutatási-fejlesztési szakpolitikai prioritások és fókuszterületek meghatározásáért, valamint az országos kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiákban, programokban az agrárkutatás szempontjainak megjelenítéséért;
c) felelős szakmai szakértőként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (a továbbiakban: NKFIH) való együttműködésért;
d) felelős a BIOEAST kezdeményezés hazai és nemzetközi koordinálásáért, a kezdeményezéshez kapcsolódó nemzetközi projektek megvalósításáért;
e) felelős az AKI NKft. tevékenységével kapcsolatos feladatok szakmai felügyeletének ellátásáért;
f) felelős a kapcsolódó hazai, nemzetközi szervezetekkel, kutatóintézetekkel történő kapcsolatépítésért és fenntartásának koordinálásáért;
g) felelős a fenntartható biomassza-alapú gazdaság stratégiájának mezőgazdaságot érintő javaslatainak kidolgozásáért;
h) felelős az agrártudás és innovációs rendszer (AKIS) magyarországi kialakításával és koordinálásával összefüggő feladatok ellátásáért;
i) felelős az innovációs szakpolitikai prioritások és fókuszterületek meghatározásáért, valamint az országos kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiákban, programokban az agrárkutatás szempontjainak megjelenítéséért;
j) segíti a hazai agrárinnovációs operatív csoportok megalakulását és működését, a nemzetközi együttműködési rendszerekbe történő bekapcsolódását, kutatási és innovációs tevékenységük ösztönzését;
k) irányítja a KAP-hálózat – ezen belül a zöld támogató egység, az innovációt és digitalizációt támogató egység, valamint a vidék- és térségfejlesztést támogató egység – és a Széchenyi Agrártudás és Akkreditációs Központ szakmai tevékenységét, koordinálja a KAP-hálózat egyes elemeit és az AKIS rendszert;
l) felelős a szaktanácsadási rendszerrel kapcsolatos feladatok NAK-együttműködéssel történő ellátásáért és a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottsággal történő együttműködésért;
m) gyakorolja a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok gazdaságátadási hatósági és igazgatási tevékenységével kapcsolatos szakmai felügyeletet, valamint a miniszter részére jogszabályban meghatározott szakmai irányítói hatásköröket;
n) felelős a mezőgazdasági generációváltást elősegítő szemléletformálásért;
o) felelős az agráradatok és nyilvántartások integrációjáért, az agráradatok felhasználásával kapcsolatos feladatokért, valamint Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) végrehajtásának koordinációjáért;
p) felelős a gazdálkodók digitalizációs készségeinek fejlesztéséért, a gazdaságok digitalizációjának támogatásáért;
q) felelős a KAP Stratégiai Tervben meghatározott munkaügyi feltételrendszernek való megfelelés ellenőrzésére irányuló intézkedések koordinációjáért.
3. Az Agrármodernizációs Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős a Standing Committee on Agricultural Research (SCAR) plenáris és munkacsoporti szintű hazai feladatainak koordinációjáért, nemzeti szintű képviseletéért és a SCAR munkacsoportokban való képviselet biztosításáért;
b) felelős a nemzetközi kötelezettségekből eredő kutatás-fejlesztési feladatok koordinálásáért, a szakterület szerinti nemzetközi szervezetekben a Minisztérium képviseletének ellátásáért;
c) felelős az európai közös programozási kezdeményezésekben, társfinanszírozott uniós programokban való részvételért (CBE JU, Horizont Európa), valamint az Európai Bizottság főigazgatóságaival, az Európai Parlament titkárságaival, a Régiók Bizottságával történő kapcsolattartásért;
d) az NKFIH-val való együttműködésben közreműködik a kutatási-fejlesztési és innovációs támogatásra irányuló európai uniós keretprogramokhoz kapcsolódó agrárgazdasági álláspont kialakításában;
e) felelős a nemzetközi kötelezettségekből eredő innovációs feladatok koordinálásáért, a szakterület szerinti nemzetközi szervezetekben a Minisztérium képviseletének ellátásáért és a külön intézkedésekben meghatározottak szerinti finanszírozásáért;
f) felelős a KAP Stratégiai Terv főosztály felelősségi körébe tartozó részeinek kidolgozásáért, valamint közreműködik a felmerülő tervezési kérdésekben az Európai Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetésekben;
g) felelős a nemzetközi AKIS hálózatban való képviselet biztosításáért.
4. Az Agrármodernizációs Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős az agrár- és élelmiszer-gazdasággal kapcsolatos kutatás-fejlesztés prioritásrendszere és az ezzel összefüggő stratégiai célok kialakításáért, a Kormány stratégiáiban való megjelenítéséért;
b) felelős a Minisztérium képviseletének ellátásáért a kutatás-fejlesztés területén működő testületek, tanácsok, bizottságok, hazai és nemzetközi szervezetek munkájában;
c) felelős a nemzeti, valamint a nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázati rendszerek kidolgozásában való közreműködésért, az ezzel kapcsolatos kormányzati intézményrendszeren belüli szakmai képviseletért;
d) felelős a szakmai feladatkörbe tartozó megkeresések – ideértve a parlamenti megkereséseket – megválaszolásáért, előadások, egyéb szakmai anyagok előkészítéséért, sajtóközlemények lektorálásáért;
e) felelős a főosztály kezelésében lévő szakmai támogatási keretek felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozásáért, szabályozásáért, nyomon követéséért, valamint felhasználásáért;
f) elfogadja a KAP-hálózat támogató egységeinek munkatervét;
g) kijelöli azokat a szervezeteket, amelyekkel a támogató egységek együttműködnek;
h) meghatározza a kiemelt tématerületeket a támogató egységek rendszeres elemzési és monitoring- tevékenységéhez;
i) felelős a KAP-hálózattal kapcsolatos támogatói szerződések szakmai tartalmáért és végrehajtásáért;
j) közreműködik a Mezőgazdaság és Erdészet Készségtanáccsal kapcsolatos feladatok ellátásában;
k) felelős a mezőgazdasági generációváltást elősegítő programok és a kapcsolódó tájékoztató anyagok előkészítéséért, szakmai feladatok ellátásáért;
l) felelős az agrárdigitalizációt és a precíziós mezőgazdaságot érintő programokkal kapcsolatos tervezési és szakmai feladatok ellátásáért, beleértve a mezőgazdasági gépgyártással és -forgalmazással kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
m) felelős az őstermelőkkel és a családi gazdaságok szakmai működésével és szabályozásával összefüggő szakmai feladatok ellátásáért;
n) felelős a mezőgazdasági vagyonbiztonsággal (mezőőri szolgálattal) kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért;
o) részt vesz a rendészeti feladatokat ellátó személyek – mezőőrtípusú – vizsgájának miniszter által delegált vizsgabizottsági tagi feladatainak ellátásában;
p) együttműködik a NÉBIH-hel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében, különösen a NÉBIH földművelésügyi igazgatási szakterületének egyes területeivel – mezőgazdasági őstermelők, őstermelők családi gazdasága – kapcsolatos szakmai feladatellátás irányításában;
q) együttműködik a NAK-kal kapcsolatos szakmai döntések elkészítésében, különösen a NAK földművelésügyi igazgatási szakterületének egyes területeivel – mezőgazdasági őstermelők, őstermelők családi gazdasága, mezei őrszolgálat – kapcsolatos szakmai feladatellátás irányításában;
r) felelős az agrárdigitalizációval foglalkozó szakmai szervezetekkel való kapcsolattartásért;
s) felelős a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány tevékenységével kapcsolatos miniszteri feladatok ellátásáért;
t) felelős a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok által lefolytatandó hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos, a szakterületet érintő feladatok ellátásának ellenőrzéséért, így különösen az országos hatósági ellenőrzési terv és az ellenőrzési jelentések alapján a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos országos beszámoló elkészítéséért, valamint azoknak a Minisztérium honlapján történő közzététele iránti intézkedés megtételéért, továbbá gondoskodik az országos beszámolónak a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács részére történő megküldéséről;
u) felelős a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok átfogó, törvényességi és szakszerűségi vizsgálataiban való részvételéért, az ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért.
5. Az Agrármodernizációs Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős
a) a mezőgazdasági igazgatási szerveknek az agrárminiszter feladatkörébe tartozó gazdaságátadási hatósági döntéseit érintő kizárási ügyekkel kapcsolatos döntésekért;
b) a gazdaságátadási szerződések hatósági jóváhagyása iránti eljárás során észlelt jogsértő tevékenység feltárásáért, valamint a felügyeleti eljárás lefolytatásáért.
6.1.4. KAP Koordinációs Főosztály
1. A KAP Koordinációs Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) közreműködik a közvetlen támogatások kivételével a KAP nemzeti végrehajtásával összefüggő jogszabályok, pályázati felhívások előkészítésében;
b) felelős a VP-vel kapcsolatos nemzetközi és európai uniós feladatok ellátása tekintetében
ba) az Európai Bizottság és Tanács intézményeinek ülésein, munkacsoportjain, valamint szakmai egyeztetésein való részvételért, a tárgyalási álláspontok kidolgozásáért,
bb) a VP módosításával kapcsolatos koordinációs és szakmai feladatok ellátásáért,
bc) a vidékfejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi szakmai feladatok ellátásáért;
c) felelős a KAP Stratégiai Tervvel kapcsolatos tárgyalások során képviselendő tagállami álláspont kialakításáért és koordinálásáért;
d) felelős a KAP Stratégiai Terv gondozásáért, a módosítások koordinációs feladatainak ellátásáért, a módosításokkal kapcsolatos kérdésekben az Európai Bizottsággal történő egyeztetések lefolytatásáért;
e) felelős az Agrárminisztérium agrár-vidékfejlesztési nemzetközi feladatainak ellátásáért;
f) felelős az érintett főosztályok KAP-végrehajtással kapcsolatos feladataira is tekintettel az Európai Bizottság és Tanács intézményeinek a KAP Stratégiai Tervvel kapcsolatos ülésein, munkacsoportjain, szakmai egyeztetésein való részvételéért, a tárgyalási álláspontok koordinálásáért;
g) közbenső szervezeti feladatellátás keretében felelős az EMVA 2014–2022, az EMGA és az EMVA 2023–2027 programozási időszakra vonatkozó monitoringrendszer kialakításáért, működtetéséért és az ezen alapuló, az Európai Bizottság számára történő adatszolgáltatásban, az éves végrehajtási és teljesítményjelentés elkészítésében való közreműködésért, és az éves jelentésekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységért;
h) közreműködik nemzetközi és hazai monitoring-szakterülethez tartozó adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében;
i) felelős a kétévenkénti teljesítmény-felülvizsgálat és az irányítási rendszerek működése kapcsán szükségessé váló tagállami indokolások, cselekvési tervek elkészítésének és végrehajtásának koordinációjáért;
j) közreműködik a kifizető ügynökség által alkalmazott informatikai fejlesztésekkel, valamint az adatbázis kezelési renddel kapcsolatos szakmai álláspont kialakításában;
k) közreműködik az EU és a Nemzeti KAP-hálózat működésével kapcsolatos feladatokban;
l) részt vesz a KAP Stratégiai Terv végrehajtásának az Európai Bizottság és a tanúsító szerv által tett megállapítások miatt szükségessé váló feladatok végrehajtásában.
2. A KAP Koordinációs Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős a közvetlen támogatások kivételével a KAP Stratégiai Terv végrehajtása során felmerülő kérdésekben az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések koordinációjáért;
b) felelős a HOP, a MAHOP és a MAHOP Plusz programok tervezésével, végrehajtásával, ellenőrzésével és lezárásával kapcsolatos valamennyi, az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés koordinációjáért és a Bizottság felé megküldendő valamennyi adatszolgáltatás teljesítéséért;
c) felelős az OECD-vel kapcsolatos, a vidékfejlesztési szakterületet (Working Party on Rural Policy) érintő nemzetközi szakmai feladatok ellátásáért.
3. A KAP Koordinációs Főosztály funkcionális feladatai körében közreműködik a KAP Stratégiai Tervhez kapcsolódó költségvetés-tervezési, -végrehajtási és zárszámadási feladatok ellátásában.
6.2. Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
6.2.1. Titkárság
Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
6.2.2. Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztály
1. A Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) a borágazat tekintetében felelős az Európai Unió mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének szabályozásával és a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez nyújtott támogatásokkal és a vonatkozó szabályok megállapításával kapcsolatos, nemzeti hatáskörbe utalt ágazati szabályozások végrehajtási rendelkezéseinek a hatáskörébe tartozó egyéb jogszabálytervezetek szakmai előkészítéséért, a társminisztériumok kapcsolódó jogszabálytervezeteinek és előterjesztéseinek véleményezéséért, feladatkörét illetően a jogharmonizációért,
b) a borágazat tekintetében felelős az egyedi és különleges piaci intézkedések nemzeti végrehajtásával kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért,
c) felelős a borágazatot érintő horizontális területek (különösen a címkézés, energiatartalom, allergének feltüntetése, munkavédelem) koordinálásáért, egyéb önálló szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok és szakmai anyagok véleményezéséért,
d) felelős a szőlészetről és a borászatról szóló törvény, valamint a hegyközségekről szóló törvény és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek előkészítéséért, továbbá a szőlőtermesztés és borkészítés során keletkező melléktermék-lepárlás szabályozásáért,
e) közreműködik valamennyi, támogatásra vonatkozó szakmai anyag borminősítéssel és -ellenőrzéssel kapcsolatos részének, valamint eljárásrendjének kidolgozásában,
f) felelős a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászati termékek, a szeszes italok és az ízesített borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmára, valamint a hagyományos különleges termékek elismerésére szolgáló európai uniós rendszerekkel kapcsolatos nemzeti szintű feladatok ellátásáért és a kapcsolódó nemzeti jogszabályi háttér megteremtéséért és gondozásáért,
g) felelős az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előkészítéséért,
h) a bormarketing kivételével felel a kormányzati, európai uniós agrármarketinggel, valamint a mezőgazdasági termékek Európai Unión belüli és harmadik országbeli promóciós programjainak támogatása intézkedéssel kapcsolatos nemzeti szabályozási feladatok ellátásáért.
2. A Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztály koordinációs feladatai körében
a) a borágazat tekintetében felelős a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével, eszközeinek igénybevételével összefüggő feladatok ellátásáért, a vonatkozó stratégiai anyagok, cselekvési tervek és operatív intézkedések szakmai előkészítéséért,
b) a borágazat tekintetében felelős az Európai Unió agrárpiaci reformjaival összefüggő minisztériumi szakmai feladatok koordinálásáért,
c) a borágazat tekintetében felelős az Európai Unió mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatban álló szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és a hazai végrehajtó intézményrendszerrel való szakmai kapcsolattartásért,
d) a borágazat tekintetében az Európai Unió támogatásaival kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében részt vesz az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában,
e) az Európai Unió szakbizottságai előtt képviselendő nemzeti álláspont kidolgozása keretében a kifizető ügynökségtől, valamint az átruházott feladatot ellátó szervtől adatot vagy tájékoztatást kérhet,
f) szakmai értekezletet, egyeztetést tart, a nemzeti kifizető ügynökséget javaslattételre, véleményezésre felkéri,
g) a nemzeti kifizető ügynökséget és az átruházott feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott és a feladatai ellátásához szükséges valamennyi adat tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti,
h) teljes körű hozzáférésre jogosult a nemzeti kifizető ügynökség által működtetett informatikai adatbázishoz az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében, közreműködik az informatikai fejlesztési tervek véleményezésében,
i) előzetesen jóváhagyja a feladatkörével összefüggő támogatások esetében a nemzeti kifizető ügynökség által kiadandó tájékoztatót, közleményt és nyomtatványt,
j) a nemzeti kifizető ügynökség által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait véleményezi, szakmai véleményt ad ki a nemzeti kifizető ügynökség megkeresésére,
k) felelős a szőlészetről és a borászatról szóló törvény, valamint a hegyközségekről szóló törvény és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletekből adódó feladatok szakmai koordinációjáért,
l) felel a mezőgazdasági termékek (többek között a feldolgozott Non Annex I. mezőgazdasági termékek) külkereskedelmi rendszerének szabályozásával összefüggő feladatok, a kereskedelmi mechanizmusok működésének koordinálásáért, ideértve a vámpolitikai és engedélyezési mechanizmusból adódó minisztériumi feladatok ellátását,
m) felelős az általános nemzetközi kereskedelemszabályozás mezőgazdasági termékpiacokkal kapcsolatos feladatainak minisztériumon belüli szakmai koordinálásáért,
n) felelős a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos kérdések szakmai koordinálásáért,
o) felelős a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borok, a szeszes italok és az ízesített borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek európai uniós oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek európai uniós elismerésérével kapcsolatban a termelők, előállítók és csoportosulásaik körében végzett tájékoztatási és szakmai segítségnyújtási tevékenység koordinálásáért és a fogyasztók számára történő kommunikációjáért,
p) felelős a Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért Bizottság munkájának koordinálásáért,
q) a bormarketing kivételével az európai uniós agrármarketing-támogatásokkal kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében részt vesz az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában,
r) felelős a különböző agrárpromóciós programok és intézkedések közötti összhang megteremtéséért,
s) felelős a bormarketing kivételével az európai uniós agrármarketinggel, valamint a mezőgazdasági termékek Európai Unión belüli és harmadik országbeli promóciós programjainak támogatása intézkedés előkészítésével kapcsolatos előzetes egyeztetések lefolytatásáért a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és hazai végrehajtó intézményrendszerrel,
t) felelős az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szervezésének Minisztériumon belüli koordinációjáért,
u) felelős a földrajzi árujelző oltalom alatt álló, illetve a hagyományos különleges termékekkel kapcsolatos hazai és európai uniós marketing, valamint promóciós programok tervezéséért és azok megvalósításáért.
3. A Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felelős a KAP stratégiai terv borágazati beavatkozásai tekintetében a Minisztérium hatáskörébe utalt döntéshozatalért,
b) felelős a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászati termékek, a szeszes italok és az ízesített borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek európai uniós elismerésével összefüggő tagállami szintű döntéshozatalért,
c) felelős a földrajzi árujelzőt kezelő szervezetek elismerésével és az elismerés visszavonásával kapcsolatos feladatokért, az elismerésekkel kapcsolatos döntésre történő előkészítés, az elismeréseket megalapozó szakmai ellenőrzés, a döntésre történő előkészítés körében az eljárási cselekményekkel kapcsolatos döntések – végzések – meghozataláért,
d) az intézkedések végrehajtása tekintetében a nemzeti kifizető ügynökségnek adatot szolgáltat.
4. A Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős az Európai Unió intézményeiben, különösen a komitológiai bizottságokban és a tanácsi munkacsoportokban szakterületét érintően a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért,
b) felelős a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) működésével kapcsolatos üléseken és közgyűléseken való részvétel koordinálásáért,
c) részt vesz a KAP 2027 utáni jövőjére irányuló tárgyalások során képviselendő tagállami álláspont kidolgozásában,
d) felelős a Szellemi Tulajdon Nemzeti Világszervezetével, a földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromával és a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövege szerinti oltalmakkal kapcsolatos feladatok ellátásáért, koordinálásáért,
e) felelős az ISAMM piaci információs rendszerbe történő rendszeres adattovábbítás és feltöltés feladatának ellátásáért,
f) felelős a nemzetközi szakmai szervezetekben (ENSZ Kakaó Konferencia, ENSZ Kávé Konferencia) folyó szakmai munkában való részvételért,
g) felelős a mezőgazdasági ágazatokat érintő WTO szakmai munkáért (export-import szabályozás, kvóták, érzékeny termékek),
h) felelős a Minisztérium képviseletéért az OECD munkabizottságaiban [Committee for Agriculture, Working Party on Agricultural Policies and Markets (APM), Joint Working Party on Agriculture and Trade, Commodity Markets],
i) felelős a FAO Commodity Problems bizottsági munkacsoportjával kapcsolatos feladatok ellátásáért és az üléseken való részvételért.
5. A Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős a borágazat szakmai egyeztetéseinek lebonyolításáért,
b) együttműködik a nemzeti kifizető ügynökséggel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében az illetékes önálló szervezeti egységekkel,
c) felelős a feladatkörébe tartozó kérdésekben az EMGA-val kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért,
d) felelős a borászati termékek földrajzi árujelzőinek európai uniós oltalma iránti eljárásba bevont kormányzati tanácsadó testület titkársági feladataiért, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) tagállami szakmai munkájának koordinálásáért, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság Vegyes Bizottsága által létrehozott, a „Tokaj” eredetmegjelölés használatával foglalkozó Albizottság magyar tagozata munkájának előkészítéséért,
e) a borágazat tekintetében közreműködik az agrárgazdaságban zajló folyamatok, ezen belül kiemelten az agrár-külkereskedelemben (export-import), valamint az ágazatfoglalkoztatásban, jövedelemszerzésben betöltött szerepének elemzésében, értékelésében, a fő folyamatokról, tendenciákról, valamint az agrárgazdasági tevékenység főbb eredményeiről elemző, értékelő anyagok készítésében,
f) felelős a borászati termékek promóciós programjainak támogatása intézkedéssel kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokért, titkársági feladatainak ellátásáért, végrehajtási rendszerének kialakításáért és koordinálásáért, a pályázatok kiírásáért, elbírálásáért,
g) közreműködik az agrárkutatás-fejlesztés és innováció, valamint a szaktanácsadási rendszer szakmai feladataiban,
h) közreműködik a NÉBIH borászati hatósági munkájában közreműködő igazgatóságainak szakmai irányításában, ellátja a szakterületét érintő feladataival összefüggő szakmai és szabályozási feladatokat, felügyeli a vonatkozó hatósági és igazgatási feladatok ellátását,
i) felelős a szeszes italok, ízesített borok, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek európai uniós oltalma, valamint a hagyományos különleges termékek európai uniós elismerése iránti eljárásba bevont kormányzati tanácsadó testület titkársági feladatainak ellátásáért,
j) közreműködik a növényi fajtaoltalommal kapcsolatos, szőlőterületeket érintő szakmai feladatok ellátásában,
k) felelős a hagyományos termékek európai programjához (Euroterroirs Program) kapcsolódó HÍR Program szakmai irányításáért és felügyeletéért, ennek keretében a HÍR védjegy Bíráló Bizottság munkájának irányításáért, elnökségi feladatainak ellátásáért, a HÍR védjeggyel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáért,
l) ellátja a Lisszaboni Megállapodás Genfi Szövegéhez kapcsolódóan az agrártermékek nemzetközi oltalmával összefüggésben felmerülő tagállami feladatokat,
m) ellátja az Országos Borszakértő Bizottság, valamint a NÉBIH által létrehozott és működtetett földrajzi árujelző borbíráló bizottságoknak a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló
435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 81. § (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzését,
n) felel a mezőgazdasági termékek Európai Unión belüli és harmadik országbeli promóciós programjainak támogatása intézkedéssel kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokért, végrehajtási rendszerének kialakításáért és koordinálásáért,
o) a bormarketing kivételével felel az európai uniós agrármarketing-stratégiák és -programok kialakításáért, működtetéséért, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. tevékenységével kapcsolatos feladatok szakmai felügyeletének ellátásáért,
p) közreműködik az agrárgazdaság piaci folyamataiban, ezen belül kiemelten az agrár-külkereskedelem (export-import) elemzésében, értékelésében, a fő folyamatokról, tendenciákról, valamint az agrárgazdasági tevékenység főbb eredményeiről elemző, értékelő anyagok készítésében,
q) részt vesz az AKI NKft. és a KSH külkereskedelmi, nemzetközi kereskedelmi adatokat tartalmazó információs rendszerének kialakításában és továbbfejlesztésében.
6. A Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztály egyéb feladatai körében
a) felelős a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Tokaji Borvidéken megvalósuló szakmai feladatok támogatása költségvetési előirányzatok, valamint az agrármarketing célelőirányzat szakmai keret felhasználására vonatkozó javaslatok, támogatási jogcímek kidolgozásáért, szabályozásáért, valamint nyomon követéséért,
b) felelős a feladatköréhez kapcsolódó, de nem az Agrárpiaci Főosztály által kezelt nemzeti és társfinanszírozott európai uniós támogatások – különösen a KAP II. pillérének intézkedései – előkészítésében való közreműködésért és azok folyamatos nyomon követéséért,
c) felelős a feladatköréhez tartozó mezőgazdasági ágazatokkal összefüggő termékek áfaszabályozásával kapcsolatos összefogó feladatok szakmai előkészítéséért, koordinálásáért,
d) felelős a Nemzeti Borkiválósági Programmal összefüggő feladatok ellátásáért,
e) felelős a nemzetközi kereskedelmi megállapodások (WTO, Európai Unió és harmadik országok közötti) mezőgazdasági ágazatokat érintő feladatainak ellátásáért,
f) felelős a két- és többoldalú nemzetközi piaci és kereskedelmi kapcsolatok mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket érintő változásainak, valamint a piaci és kereskedelmi tárgyalások agrárügyeinek szakmai véleményezéséért, egyeztetéséért,
g) felelős a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek bel- és külkereskedelmi folyamatainak nyomon követéséért, elemzéséért, értékeléséért, javaslatok elkészítéséért,
h) közreműködik a feladatköréhez kapcsolódó – nem az általa kezelt – promóciós intézkedések előkészítésében.
6.2.3. Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya
1. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya kodifikációs feladatai körében
a) felelős a növénytermesztési, kertészeti és erdészeti genetikai erőforrásokat, szaporítóanyagokat érintő jogalkotási feladatok – így különösen a növényfajták állami elismerése, növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalmazása – ellátásáért, e területek szabályozásának jogharmonizációjáért,
b) felelős az állattenyésztési erőforrásokat – különösen az állatgenetikai erőforrásokat, védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákat, tenyésztésszervezést – érintő jogalkotási feladatok ellátásáért, e területek szabályozásának jogharmonizációjáért,
c) közreműködik a növényvédelmi szabályozások kialakításával kapcsolatos, szakterületét érintő feladatokban,
d) közreműködik az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere (ENAR), a Lótenyésztési Információs Rendszer (Lóinform), a Tenyészet Információs Rendszer (TIR) és a Baromfi Információs Rendszer (BIR) működésével kapcsolatos szakmai és jogalkotási feladatokban,
e) közreműködik más önálló szervezeti egységek növénytermesztéssel, kertészettel, állattenyésztéssel és -tartással, valamint a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos jogszabályainak szakmai előkészítésében,
f) közreműködik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákból készült hagyományos, különleges tulajdonságú termékek elismerésére szolgáló európai uniós rendszerekből következő nemzeti szintű feladatok ellátásában, a vonatkozó nemzeti jogszabályi háttér megteremtésében,
g) közreműködik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákból készült élelmiszerek jelölésére vonatkozó nemzeti szabályozás kialakításában, továbbá az európai uniós jogszabályok harmonizálásában,
h) közreműködik az egymás mellett folytatott géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai termesztéssel (koegzisztencia) kapcsolatos engedélyezési eljárásokban, az ezekkel kapcsolatos szabályozási, jogalkotási feladatokban,
i) közreműködik a géntechnológiailag módosított szervezetek engedélyezési és jogalkotási feladatainak ellátásában.
2. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya koordinációs feladatai körében
a) felelős a növénytermesztési, a kertészeti, erdészeti és az állattenyésztési genetikai erőforrások területét illetően a hazai és nemzetközi tudományos, érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásért, a nemzetközi kapcsolatok szakmai koordinációjáért, a nemzetközi együttműködésekben való részvételért, valamint a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok ellátásáért,
b) felelős a szakterületén működő tudományos és szakmai szervezetekkel, a kutatóműhelyekkel, illetve az agrárgazdasági szereplőkkel való együttműködésért és kapcsolattartásért,
c) közreműködik a mezőgazdasági génbankokban folyó kutatási tevékenység koordinálásában,
d) felelős az Országos Gyümölcs Termőhelyi Kataszterrel kapcsolatos feladatok ellátásáért,
e) közreműködik az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok irányításában.
3. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felelős a miniszterhez telepített növénytermesztési és állattenyésztési hatósági feladatok vonatkozásában a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár által kiadmányozott határozatok előkészítéséért, az e döntésekhez kapcsolódó végzések meghozataláért,
b) közreműködik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákból készült mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzői oltalmára vonatkozó elismerési eljárásokban.
4. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős a növénytermesztési, a kertészeti, erdészeti és az állattenyésztési genetikai erőforrások területét illetően az Európai Unió intézményeiben (azok munkacsoportjaiban), valamint más nemzetközi szervezetekben – így különösen a FAO és az OECD szakterületén – a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért,
b) felelős a Nemzetközi Fajtajogvédelmi Szervezet (UPOV) Bizottságaiban, valamint a Közösségi Fajtaoltalmi Hivatal (CPVO) Igazgatótanácsában való részvételért,
c) felelős a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (KKTB) Nemzetközi Szakbizottságában a Minisztérium képviseletének, valamint a működésből adódó feladatok ellátásáért,
d) közreműködik a máktermesztéssel kapcsolatos ENSZ-anyagok (ARQ-, BRQ-kérdőívek) elkészítésében.
5. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya funkcionális feladatai körében
a) felelős a növénytermesztéssel és kertészettel (vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításával, minősítésével, forgalomba hozatalával összefüggő szakmai és hatósági tevékenységek, növényfajták állami elismerése, tájfajták, genetikai alapok), állattenyésztéssel (tenyésztésszervezés, tenyésztési hatósági feladatok, állatgenetikai erőforrások, védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták) összefüggő szakmai és irányítási feladatok ellátásáért, stratégiai anyagok elkészítéséért,
b) felelős a növénytermesztési és -nemesítési, valamint az állattenyésztési technológiákkal kapcsolatos kormányzati koordinációs feladatok ellátásáért,
c) együttműködik a NÉBIH-hel és a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében az illetékes önálló szervezeti egységekkel,
d) közreműködik az agrárkutatás-fejlesztés és innováció, a szaktanácsadási rendszer szakmai feladataiban,
e) közreműködik a növényi genetikai erőforrásokkal és – szakterületét érintően – a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szakmai és jogalkotási feladatokban,
f) szakterületét érintően közreműködik a NÉBIH szervezeti és működési szabályzatának véleményezésében,
g) felelős a növényi fajtaoltalommal kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért,
h) felelős a tenyésztésszervezéssel kapcsolatos nemzeti támogatási rendszer működtetéséért, szakmai és szabályozási feladatainak ellátásáért,
i) a szakmai irányítása alatt álló intézmények tekintetében felelős más fejezetek, illetve szervezetek által kiírt pályázatokhoz szükséges fenntartói igazolásokkal és pályázati önrésszel kapcsolatos feladatok ellátásáért,
j) ellátja az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsának tagi, illetve választás esetén titkári feladatait,
k) felel az állatgenetikai erőforrások megőrzésével kapcsolatos tevékenységek szakmai irányításáért, és részt vesz az állatgenetikai erőforrásokkal kapcsolatos szakmai testületek munkájában,
l) felelős a NÉBIH növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési területeivel kapcsolatos szakmai feladatellátás tekintetében történő irányításáért, a szakterületét érintő feladataival összefüggő szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért, a vonatkozó hatósági és igazgatási feladatok ellátásának felügyeletéért,
m) ellátja az állattenyésztéssel, az állami ménesgazdaságokkal és a lovas ágazattal összefüggő költségvetési források felhasználásával kapcsolatos feladatokat.
6. A Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Főosztálya egyéb feladatai körében
a) felelős a mezőgazdasági genetikai erőforrások területét illetően adományozható miniszteri elismerések javaslatának elkészítéséért (Fleischmann Rudolf-, Kovács Béla-, Aranykoszorús Gazda-, Aranykoszorús Gazdaasszony-díj), a Javaslattevő Bizottság működtetéséért, illetve a szakmai díjak odaítélésében való közreműködésért,
b) felelős a hazai fehérjenövény-termelést és a fehérjetakarmányozást ösztönző programok kidolgozásáért és koordinálásáért,
c) felelős a Nemzeti Lovasprogram végrehajtásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért,
d) felelős a KAP Stratégiai Terv főosztály felelősségi körébe tartozó részeinek kidolgozásáért, valamint közreműködik a felmerülő tervezési kérdésekben az Európai Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetésekben.
6.2.4. Agrárpiaci Főosztály
1. Az Agrárpiaci Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási jogszabálytervezetek szakmai előkészítéséért,
b) felel az egyedi és különleges piaci intézkedések nemzeti végrehajtásával kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért a borágazat kivételével,
c) felel a vágott test minősítési rendszerével összefüggő szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért, a vágott test minősítésére vonatkozó hatósági feladatok ellátásának felügyeletéért,
d) felel az intervencióval és magántárolással kapcsolatos nemzeti szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért,
e) felel az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programmal, valamint az óvoda- és iskolatejprogrammal kapcsolatos szakmai és jogalkotási feladatok ellátásáért,
f) felel a nemzeti állatjóléti támogatások szakmai és szabályozási feladatainak ellátásáért, a támogatás kifizetésének nyomon követéséért,
g) felel az egyes állatbetegségek megelőzésével kapcsolatos nemzeti támogatás szakmai és szabályozási feladatainak ellátásáért,
h) felel az állati hulla elszállításának és ártalmatlanításának nemzeti támogatással kapcsolatos szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért,
i) felel az EMGA-ból finanszírozott méhészeti támogatásokkal összefüggő jogalkotási, szakmai és irányítási feladatok ellátásáért,
j) felelős a termelői integrációk, a szakmaközi szervezetek, a termelői szervezetek, e szervezetek társulásai, a termelői csoportok, a termelői csoportok társulásai és egyéb termelői csoportosulások és szerveződések, illetve az ezekkel kapcsolatos szakmai feladatok szabályozásával, fejlesztésével, támogatásával összefüggő koncepcionális anyagok, javaslatok elkészítéséért, a kapcsolódó jogalkotási és szakmai feladatok ellátásáért,
k) felelős a mezőgazdasági szövetkezetekkel és a szövetkezeti rendszer fejlesztésével összefüggő szakmai feladatok elvégzéséért,
l) felelős a forgalomba hozatal agrárpiaci vonatkozású feltételeire vonatkozó tervezetek előkészítéséért és szakmai egyeztetéséért a borágazat kivételével.
2. Az Agrárpiaci Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével, eszközeinek igénybevételével összefüggő feladatok ellátásáért, a vonatkozó stratégiai anyagok, cselekvési tervek és operatív intézkedések szakmai előkészítéséért a borágazat kivételével,
b) felel az Európai Unió agrárpiaci reformjaival összefüggő minisztériumi szakmai feladatok koordinálásáért a borágazat kivételével,
c) felel az Európai Unió mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatban álló szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és a hazai végrehajtó intézményrendszerrel való szakmai kapcsolattartásért a borágazat kivételével,
d) az Európai Unió agrárpiaci támogatásaival kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében részt vesz az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában a borágazat kivételével,
e) a zöldség-gyümölcs ágazati beavatkozások egyes speciális szövetkezések, az Európai Unió iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az óvoda- és iskolatejprogram, a méhészeti ágazati beavatkozások támogatásaival, egyes nemzeti agrártámogatásokkal kapcsolatos intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében részt vesz az intézkedések igénylése és kifizetése idejének, támogatási keretösszegének, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékének megállapításában,
f) szakmai értekezletet, egyeztetést tarthat, a nemzeti kifizető ügynökséget javaslattételre, véleményezésre felkérheti,
g) a nemzeti kifizető ügynökséget és az átruházott feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott – és a feladatai ellátásához szükséges – valamennyi adat tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti,
h) teljes körű hozzáférésre jogosult a nemzeti kifizető ügynökség által működtetett informatikai adatbázishoz az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében, közreműködik az informatikai fejlesztési tervek véleményezésében,
i) előzetesen jóváhagyja a nemzeti kifizető ügynökségnek a feladatkörében kiadott tájékoztatóit, közleményeit és nyomtatványait.
3. Az Agrárpiaci Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
a) felelős a termelői integrációs szervezetek, a termelői szervezetek, valamint a termelői szervezetek társulásai elismerésével, az elismerés visszavonásával kapcsolatos és egyéb elismerést érintő feladatok végrehajtásáért, az elismerést megelőző szakmai és helyszíni ellenőrzésért, az elismerésekkel kapcsolatos döntés előkészítésért, a termelői szervezetek, valamint a termelői szervezetek társulásai operatív programjai és részleges operatív programjai jóváhagyásának döntésre történő előkészítéséért, az operatív programok, a részleges operatív programok módosításának döntésre történő előkészítéséért, az adatszolgáltatási kötelezettségeket érintő döntések előkészítéséért, a döntésre történő előkészítés körében az eljárási cselekményekkel kapcsolatos döntések meghozataláért, adatszolgáltatások feldolgozásáért, az Európai Unió számára történő adatszolgáltatás ellátásáért, valamint az ehhez szükséges adatbázis elkészíttetéséért és működtetéséért,
b) felelős a termelői csoportok elismerését, üzleti tervét és együttműködési tervét érintő ellenőrzések megszervezéséért és lebonyolításáért, a termelői csoportok elismerésének, üzleti tervek és együttműködési tervek jóváhagyásának döntésre történő előkészítéséért, az üzleti tervek módosításának döntésre történő előkészítéséért, az éves beszámoló jelentések feldolgozásáért, a döntésre történő előkészítés körében az eljárási cselekményekkel kapcsolatos döntések meghozataláért, a Termelői Csoport Bíráló Bizottság működtetéséért és titkársági feladatainak ellátásáért,
c) felelős a szakmaközi szervezetek elismerésével és az elismerés visszavonásával kapcsolatos feladatokért, az elismerésekkel kapcsolatos döntésre történő előkészítés, az elismeréseket megalapozó és azt követő szakmai ellenőrzés, a döntésre történő előkészítés körében az eljárási cselekményekkel kapcsolatos döntések meghozataláért, a szakmaközi szervezetek intézkedéseinek kiterjesztésével, valamint a pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos döntések előkészítéséért és a hiánypótló végzések meghozataláért,
d) az intézkedések végrehajtása tekintetében a nemzeti kifizető ügynökségnek adatot szolgáltat.
4. Az Agrárpiaci Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős az Európai Unió intézményeiben, különösen a komitológiai bizottságokban és a tanácsi munkacsoportokban szakterületét érintően a folyamatos képviselet biztosításáért, a kapcsolódó tagállami álláspont elkészítéséért és egyeztetéséért,
b) felelős a nemzetközi szakmai szervezetekben [Nemzetközi Gabona Tanács (IGC), Nemzetközi Cukor Szervezet (ISO), Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény (FCTC)] folyó szakmai munkában való részvételért,
c) felelős az ISAMM piaci információs rendszerbe történő rendszeres adattovábbítás és -feltöltés feladatának ellátásáért.
5. Az Agrárpiaci Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős a mezőgazdasági ágazatok szakmai egyeztetéseinek lebonyolításáért a borágazat kivételével,
b) együttműködik a nemzeti kifizető ügynökséggel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében az illetékes önálló szervezeti egységekkel a borágazat kivételével,
c) felelős a feladatkörébe tartozó kérdésekben az EMGA-val kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért,
d) közreműködik a KAP Stratégiai Terv kidolgozásában és végrehajtásában,
e) felelős az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az óvoda- és iskolatejprogramok kommunikációjával, értékelésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint ellenőrzi a nemzeti kifizető ügynökség által az Európai Unió számára történő adatszolgáltatást,
f) felelős a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek bel- és külkereskedelmi folyamatainak nyomon követéséért, elemzéséért, értékeléséért, tendenciákról elemző, értékelő anyagok, javaslatok elkészítéséért.
6. Az Agrárpiaci Főosztály egyéb feladatai körében
a) felelős a feladatköréhez és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséhez kapcsolódó, nemzeti és társfinanszírozott európai uniós intézkedések előkészítésében való közreműködésért és azok folyamatos nyomon követéséért,
b) felelős a feladatköréhez tartozó mezőgazdasági ágazatokkal összefüggő termékek áfaszabályozásával kapcsolatos feladatok szakmai előkészítéséért, koordinálásáért,
c) felelős a mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós forgalmazási előírások felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok szakmai előkészítéséért, koordinálásáért,
d) felelős az agrár- és élelmiszer-gazdasághoz kapcsolódó szállítással, szállítmányozással összefüggő feladatok Minisztériumon belüli és társminisztériumokkal való koordinációjáért,
e) felelős az egyes agrárpiaci költségvetési előirányzatok és szakmai keretek (KAP beavatkozások a Zöldség-gyümölcs ágazatban, az Iskolaprogramok, KAP beavatkozások a méhészeti ágazatban, illetve a nemzeti agrártámogatások: állatjóléti támogatások, az egyes állatbetegségek megelőzésével kapcsolatos nemzeti támogatás, az állati hulla elszállításának és ártalmatlanításának nemzeti támogatása, az egyes speciális termelői szerveződések, a rendezett piaci kapcsolatok kialakítása nemzeti támogatás) felhasználására vonatkozó javaslatok, támogatási jogcímek kidolgozásáért, szabályozásáért, valamint nyomon követéséért,
f) felelős a feladatköréhez kapcsolódó – nem csak az általa kezelt – nemzeti, európai uniós, illetve társfinanszírozott európai uniós támogatások előkészítésében való közreműködésért és azok folyamatos nyomon követéséért,
g) az ágazat működőképességét biztosító, a Minisztérium kezelésében lévő Állami Céltartalék (ÁC) készletezésével összefüggő feladatok – a készletösszetétellel, a készletfejlesztéssel, a készletmegszüntetéssel és az ideiglenes felszabadítással összefüggő szakmai egyeztetések koordinálása – ellátásáért, a tartalékok tárolásával megbízott szervek ellenőrzéséért,
h) a 2014/40/EU irányelv 5. cikke és a dohánytermékekre vonatkozó információk benyújtásával kapcsolatos, a Bizottság (EU) 2015/2183 végrehajtási határozata szerinti adatbeviteli kapu nemzeti adminisztrátori feladatainak ellátásáért,
i) a dohánytermékek forgalomba hozatalával kapcsolatos, a dohánytermékek összetételére vonatkozó, a forgalmazók által jogszabályi kötelezettség alapján szolgáltatott adatok kezeléséért és közzétételéért.
6.3. A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
6.3.1. Titkárság
A közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
6.3.2. Irányító Hatósági Főosztály
1. Az Irányító Hatósági Főosztály fejlesztéspolitikai feladatai körében felelős
a) a Nemzeti Irányító Hatóság (a továbbiakban: Irányító Hatóság) feladatkörébe tartozó intézkedések esetében a közbenső szervezet szakmai felügyeletéért az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával;
b) az EMVA, valamint az EMGA költségvetési tervezésében való közreműködésért;
c) az Európai Bizottságtól történő forráslehíváshoz szükséges dokumentumok jóváhagyásáért;
d) az Irányító Hatóság feladatainak ellátásáért az EMVA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikkében foglaltaknak megfelelően;
e) az Irányító Hatóság feladatainak ellátásáért a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az EMGA és EMVA által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, valamint az 1305/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 parlamenti és tanácsi rendelet 123. cikkében foglaltaknak megfelelően;
f) az Irányító Hatóság feladatkörében a programok módosításában való részvételért;
g) az EMVA, valamint az EMGA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában az éves fejlesztési keret tervezésében és annak módosításában való részvételért;
h) az Irányító Hatóság feladatkörében a támogatásokat érintő jogcímrendeletek és pályázati felhívások módosításában való részvételért, közreműködésért, ezen időszak vonatkozásában – nevezett alapok tekintetében – előkészíti a felhívások visszavonását, lezárását, felfüggesztését, ha a felhívás keretének forrásfelhasználása nem megfelelően halad;
i) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában – az értékelési terv előkészítéséért és a programot érintő értékelési tevékenységben való közreműködésért;
j) az Irányító Hatóság feladatkörében a szakpolitikai felelősök és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter számára történő adat és információ biztosításáért a felhívások és a KAP végrehajtásával összefüggő rendeletek végrehajtásáról, valamint a programok szakmai előrehaladásáról, különös tekintettel az indikátorok, szakpolitikai mutatók és horizontális követelmények teljesülésére vonatkozóan, nyomon követi a programok pénzügyi és szakmai előrehaladását (mérföldkövek teljesítése), amelyek eredményeit megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és a szakpolitikai felelős részére;
k) a más irányító hatóságokkal a programok közötti szinergiák biztosítása és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében történő együttműködésért, a program végrehajtása során – a feladatkörében érintett monitoringbizottsággal és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel együttműködve – gondoskodik
ka) a horizontális elveknek és politikáknak a támogatási szerződésben és a szakmai beszámolóban történő érvényesítéséről,
kb) a horizontális követelmények teljesülésének előrehaladásával kapcsolatos adatok gyűjtéséről.
2. Az Irányító Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) az ETHA támogatások igénybevételével kapcsolatos jogszabályok kidolgozásáért;
b) a rendszerellenőrzések során az EMVA, valamint az EMGA végrehajtása kapcsán tett javaslatok végrehajtására vonatkozó szabályok kidolgozásáért;
c) az EMVA, valamint az EMGA végrehajtásához szükséges jogszabályi, szervezeti és működési feltételek biztosításáért.
3. Az Irányító Hatósági Főosztály koordinációs feladatai körében felelős
a) az Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó szabályozási dokumentációk összeállításáért, azoknak az érintett önálló szervezeti egységekkel történő egyeztetéséért;
b) az Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó ellenőrzések lebonyolításában való részvételért, az intézkedési programok összeállításának koordinálásáért, az intézkedési programok végrehajtásának ellenőrzéséért, valamint a szabályozási javaslatok koordinációjáért;
c) az EMVA, valamint az EMGA esetében a közbenső szervezet esetében a közreműködő szervezet által alkalmazott eljárásrendek jóváhagyásáért, illetve az érintett önálló szervezeti egységek által tett előzetes vélemények összehangolásáért;
d) az EMVA, valamint az EMGA esetében az átruházott feladatokat ellátó szervezetekkel kötött megállapodások előkészítéséért, a jóváhagyásukkal kapcsolatos irányító hatósági álláspont kialakításáért, valamint a szervezetek feletti szakmai felügyelet ellátásáért;
e) a Technikai Segítségnyújtási művelet végrehajtásával kapcsolatos feladatok koordinálásáért.
4. Az Irányító Hatósági Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felelős
a) az EMVA-ból, valamint az EMGA-ból folyósított támogatásokkal összefüggő irányító hatósági intézkedések európai uniós társszervekkel történő egyeztetéséért;
b) az Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó tagállami álláspont kialakításáért és képviseletének ellátásáért az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Bizottságában, illetve az Európai Bizottság szakértői munkacsoportjaiban;
c) az Irányító Hatóság feladatkörében az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért;
d) a VP, valamint a KAP Stratégiai Terv programok lezárásával kapcsolatos feladatok ellátásáért, ennek keretében az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért;
e) – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó halgazdálkodási operatív program tervezői munkájával kapcsolatos képviselet nemzeti és európai uniós szintű ellátásáért;
f) az EMVA-t, valamint az EMGA-t érintő kötelezettségvállalások és a rendelkezésre álló források nyomon követésében való közreműködésért, valamint az Európai Bizottság részére történő továbbításáért.
5. Az Irányító Hatósági Főosztály funkcionális feladatai körében felelős
a) az Irányító Hatóság által kiadandó közlemények jóváhagyásáért és közzétételéért;
b) a nemzeti kifizető ügynökség közreműködésével az ÁSZ, a tanúsító szerv, a Vidékfejlesztési Program, valamint KAP Stratégiai Terv Igazoló Hatóság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság ellenőrzéseihez szükséges szakmai adatok, dokumentumok biztosításáért;
c) az EMVA, valamint az EMGA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában a közbeszerzési jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utó- és utólagos ellenőrzések lefolytatásáért, a támogató tartalmú utó- és utólagos ellenőrzésről készült jelentések kiadmányozásra történő előkészítéséért;
d) az egységes informatikai és monitoringrendszer közbeszerzési modul vidékfejlesztési és halászati hatósági érkeztető felületének kezeléséért;
e) az EMVA, valamint az EMGA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában az egységes kommunikációs stratégia kidolgozásában és módosításában történő közreműködésért, az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok, valamint a kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátásában való közreműködésért;
f) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott csalás elleni politika végrehajtásáért, a csalások megelőzésében, azonosításában, jelentésében történő közreműködésért, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által szervezett csalás és korrupció elleni képzéseken történő részvételért;
g) a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által megküldött szakmai beszámolók vizsgálatáért és az ezzel kapcsolatos elszámolási feladatok ellátásáért;
h) a VP, valamint a KAP Stratégiai Terv Monitoring Bizottság üléseinek megszervezéséért és a Monitoring Bizottság elnöki és titkársági feladatainak ellátásáért.
6.3.3. Forrásgazdálkodási Főosztály
A Forrásgazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében felelős
a) – az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programokkal kapcsolatos költségvetés-tervezési, -végrehajtási és zárszámadási feladatok összefogásáért, annak pénzügyi koordinálásáért és nyilvántartásáért;
b) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programokkal kapcsolatban a kötelezettségvállalások operatív irányításáért és azok IIER-ben történő rögzítéséért;
c) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok végrehajtásának hatékony, eredményes és szabályszerű módon történő irányításában és végrehajtásában való közreműködésért;
d) az EMVA társfinanszírozásával, valamint – a hatáskörébe tartozó – nemzeti támogatásból megvalósuló programok intézkedéseihez kapcsolódóan a források allokálásának biztosításáért és a forrásfelhasználás nyomon követéséért;
e) – hatásköre esetén – az Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó intézkedések tekintetében a nemzeti kifizető ügynökség szakmai felügyeletéért;
f) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok esetében
fa) a nemzeti kifizető ügynökség által alkalmazott informatikai fejlesztésekkel,
fb) a nemzeti kifizető ügynökség által alkalmazott adatbázis kezelési renddel kapcsolatos szakmai álláspont kialakításában való közreműködésért;
g) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok kapcsán felmerülő hatósági ellenőrzések ellátásában való közreműködésért;
h) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programokhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtása során a pályázati felhívásokban használatos értékelési szempontrendszer kialakításában és véleményezésében való közreműködésért;
i) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok kapcsán a rendszerellenőrzések során tett javaslatokhoz kapcsolódó intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában való részvételért;
j) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok keretében az állami projektértékeléssel érintett felhívások értékeléseinek minőségbiztosításában való közreműködésért;
k) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok kapcsán a feladatkörébe tartozó forrásgazdálkodással összefüggő jelentéstételi és adatszolgáltatási feladatok ellátásáért;
l) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában a döntéselőkészítő-bizottság (DEB) eljárásrendjének kialakításáért és titkársági feladatainak ellátásáért;
m) az EMVA társfinanszírozásával megvalósuló programok kapcsán az állami projektértékelési feladatok koordinációjáért felelős szervezeti egységgel – az értékelési feladatok hatékony végrehajtása érdekében – történő együttműködésért;
n) közreműködik a nemzeti forrásból finanszírozott tanyafejlesztési és zártkerti, illetve egyéb nemzeti vidékfejlesztési támogatási programok pénzügyi lebonyolításában, és felelős az ezekhez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos költségvetés-tervezési, -végrehajtási és zárszámadási feladatok összefogásáért, annak pénzügyi koordinálásáért és nyilvántartásáért;
o) közreműködik a KAP Stratégiai terv EMGA forrásallokációs feladatainak ellátásában.
6.3.4. Vidékfejlesztési Jogi és Koordinációs Főosztály
A Vidékfejlesztési Jogi és Koordinációs Főosztály jogi, funkcionális és koordinációs feladatai körében felelős
a) az államtitkár feladatkörét érintő jogszabálytervezetekkel kapcsolatos egységes álláspont kialakításáért, valamint azok jogi szempontú felülvizsgálatáért;
b) az egyes jogszabálytervezetekkel kapcsolatosan a társminisztériumok, szakmai szervezetek véleményeinek az érintett önálló szervezeti egységekkel való egyeztetéséért, a jogszabálytervezetek összeállításáért;
c) több önálló szervezeti egység feladatkörét érintő szakkérdésben a koordinált, egységes álláspont kialakításáért, annak jogi szempontú felülvizsgálatáért;
d) az európai uniós jogszabályok nyomon követéséért, az érintett önálló szervezeti egységek naprakész tájékoztatásáért;
e) az államtitkár feladatkörével összefüggő egyéb hazai jogszabályok nyomon követéséért, az érintett önálló szervezeti egységek naprakész tájékoztatásáért;
f) irányító hatósági jogkörében a vidékfejlesztési, valamint halászati programok végrehajtásához szükséges jogszabályi, szervezeti és működési feltételek biztosításáért;
g) az államtitkár feladatkörébe tartozó felhívások, jogszabályok és azok módosításának kialakításáért, jogi koordinációjáért;
h) az irányító hatósági jogkörben megkötendő megállapodások, működési kézikönyvek és szakmai szerződések jogi szempontú felülvizsgálatáért;
i) az irányító hatósági jogkörben hozott döntések és más intézkedések jogi felülvizsgálatáért;
j) – az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködve – az irányító hatósági jogkörben készülő, eljárási kérdéseket érintő közlemények, tájékoztatók összeállításáért;
k) a vidékfejlesztési programot érintően a Támogatásokat Vizsgáló Irodával való kapcsolattartásért, az intézkedések állami támogatási szempontjainak kidolgozásáért;
l) a vidékfejlesztéssel, valamint halászattal kapcsolatos programok tervezeteinek jogi szempontú felülvizsgálatáért és végrehajtásáért;
m) az ÚMVP keretében benyújtott, azon kérelmekkel kapcsolatos megállapodások előkészítéséért, továbbá módosításaik kezeléséért, amelyek tekintetében a támogatási jogosultságáról jogorvoslati eljárás keretében hoztak döntést, és kötelezettségvállalásukra hazai forrásból került sor;
n) a Vidékfejlesztési Program irányító hatósága hatáskörébe tartozó szabálytalansági eljárások lefolytatásáért, a szabálytalansági döntések előkészítéséért, valamint közbeszerzési jogsértés esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának kezdeményezéséért;
o) felelős a nemzeti forrásból finanszírozott tanyafejlesztési, háztáji és zártkerti, illetve egyéb nemzeti vidékfejlesztési támogatási programok szakmai kidolgozásáért, végrehajtásáért és ellenőrzésért az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködve;
p) – az Agrárszakképzési Főosztállyal együttműködve – felel az iskola- és templomkertek támogatási rendszereinek kidolgozásáért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért.
6.3.5. Fejlesztéspolitikai Főosztály
A Fejlesztéspolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős az EMVA társfinanszírozással megvalósuló programokkal kapcsolatos tervező, előkészítő, szakmai egyeztető, valamint koordináló feladatok ellátásáért;
b) felelős az EMVA társfinanszírozással megvalósuló programok szakmai tartalmának összeállításáért;
c) közreműködik a KAP következő ciklusának kidolgozására irányuló tárgyalások során a vidékfejlesztési intézkedések kapcsán képviselendő tagállami álláspont kidolgozásában;
d) közreműködik a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedései kidolgozásában, valamint közreműködik a felmerülő tervezési kérdésekben az Európai Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetésekben;
e) felelős a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs részlegéből megvalósult AVOP, a Garancia részlegéből megvalósult Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), az EMVA-ból a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó ÚMVP, valamint a 2014–2022-es programozási időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program intézkedéseinek szakmai utógondozásáért;
f) felelős az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programok, illetve a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési beavatkozásaihoz kapcsolódó
fa) társadalmi egyeztetések szakmai előkészítéséért,
fb) pályázati kiírások, jogszabályok szakmai előkészítéséért, a beérkező vélemények szakmai értékeléséért;
g) felelős az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programokhoz, illetve a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési beavatkozásaihoz kapcsolódó irányító hatósági közlemények szakmai előkészítéséért;
h) részt vesz az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programok, illetve a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési beavatkozásai ellenőrzéseiben, valamint a szakterületére vonatkozó szabályok kidolgozásában;
i) közreműködik az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programokkal, illetve a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési beavatkozásaival kapcsolatos
ia) jogszabálytervezetek, illetve jogszabály-módosítások előkészítésében,
ib) költségvetés-tervezési, -végrehajtási és zárszámadási feladatok ellátásában;
j) közreműködik a kifizető ügynökség által alkalmazott informatikai fejlesztésekkel, valamint az adatbázis kezelési renddel kapcsolatos szakmai álláspont kialakításában;
k) közreműködik az Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó szabályozási dokumentációk összeállításában, az ellenőrzések lebonyolításában és az intézkedési programok szakmai összeállításában;
l) felelős az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programok, illetve a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési beavatkozásai esetében a kifizető ügynökség által alkalmazott eljárásrendek szakmai véleményezéséért;
m) közreműködik az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló vidékfejlesztési programok, illetve a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési beavatkozásai esetében az átruházott feladatokat ellátó szervezetekkel kötött megállapodások szakmai előkészítésében.
6.3.6. Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály
1. A Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály fejlesztéspolitikai feladatai körében felelős
a) az ETHA és ETHAA Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó intézkedések esetében a közreműködő szervezet szakmai felügyeletéért az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával;
b) az ETHA 2014–2020-as és az ETHAA 2021–2027-es programozási időszakokra vonatkozó halgazdálkodási programokhoz kapcsolódó monitoringrendszer kialakításában, működtetésében és az ezen alapuló, az Európai Bizottság számára történő adatszolgáltatásban való közreműködésért;
c) az ETHA és az ETHAA esetében az egyes programokkal kapcsolatos értékelések, éves jelentések és a végzárás elkészítéséért;
d) az ETHA és az ETHAA költségvetési tervezésében való közreműködésért;
e) az Európai Bizottságtól történő forráslehíváshoz szükséges dokumentumok jóváhagyásáért;
f) a többéves Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv és az ETHA, valamint az ETHAA közötti koherencia megteremtéséért;
g) az ETHA Irányító Hatóság feladatainak ellátásáért az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 125. cikkében meghatározott általános szabályoknak, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 97. cikkében foglaltaknak megfelelően;
h) az ETHAA Irányító Hatóság feladatainak ellátásáért az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében foglaltaknak megfelelően;
i) az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozóan a halgazdálkodási operatív program szakmai tartalmának összeállításáért;
j) az ETHA, ETHAA Irányító Hatóság feladatkörében a programok módosításában való részvételért;
k) az ETHA, ETHAA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában az éves fejlesztési keret tervezésében és annak módosításában való részvételért;
l) az ETHA, ETHAA Irányító Hatóság feladatkörében a támogatásokat érintő jogcímrendeletek és pályázati felhívások módosításában való részvételért, közreműködésért, ezen időszak vonatkozásában – nevezett alapok tekintetében – előkészíti a felhívások visszavonását, lezárását, felfüggesztését, ha a felhívás keretének forrásfelhasználása nem megfelelően halad;
m) az ETHA és az ETHAA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában – az értékelési terv előkészítéséért és a programot érintő értékelési tevékenységben való közreműködésért;
n) az ETHA és az ETHAA Irányító Hatóság feladatkörében a szakpolitikai felelősök és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter számára történő adat és információ biztosításáért a felhívások végrehajtásáról, valamint a programok szakmai előrehaladásáról, különös tekintettel az indikátorok, szakpolitikai mutatók és horizontális követelmények teljesülésére vonatkozóan, nyomon követi a programok pénzügyi és szakmai előrehaladását (mérföldkövek teljesítése), amelyek eredményeit megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és a szakpolitikai felelős részére;
o) a más irányító hatóságokkal a programok közötti szinergiák biztosítása és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében történő együttműködésért, a program végrehajtása során – a feladatkörében érintett monitoringbizottsággal és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel együttműködve – gondoskodik
oa) a horizontális elveknek és politikáknak a támogatási szerződésben és a szakmai beszámolóban történő érvényesítéséről,
ob) a horizontális követelmények teljesülésének előrehaladásával kapcsolatos adatok gyűjtéséről.
2. A Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai körében felelős
a) az ETHA és az ETHAA támogatások igénybevételével kapcsolatos jogszabályok kidolgozásáért;
b) a rendszerellenőrzések során az ETHA, valamint az ETHAA végrehajtása kapcsán tett javaslatok végrehajtására vonatkozó szabályok kidolgozásáért;
c) az ETHA és az ETHAA végrehajtásához szükséges jogszabályi, szervezeti és működési feltételek biztosításáért.
3. A Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály koordinációs feladatai körében felelős
a) az ETHA és az ETHAA Irányító Hatóság feladatkörére vonatkozó, a program végrehajtásához szükséges kézikönyvek, eljárásrendek, együttműködési megállapodások összeállításáért és aktualizálásáért, azoknak az érintett önálló szervezeti egységekkel történő egyeztetéséért, valamint azok végrehajtásáért;
b) az ETHA és az ETHAA Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó ellenőrzések lebonyolításában való részvételért, az intézkedési programok összeállításának koordinálásáért, az intézkedési programok végrehajtásának ellenőrzéséért, valamint a szabályozási javaslatok koordinációjáért;
c) az ETHA és az ETHAA esetében a közreműködő szervezet által alkalmazott eljárásrendek jóváhagyásáért, illetve az érintett önálló szervezeti egységek által tett előzetes vélemények összehangolásáért;
d) az ETHA és az ETHAA esetében az átruházott feladatokat ellátó szervezetekkel kötött megállapodások előkészítéséért, a jóváhagyásukkal kapcsolatos irányító hatósági álláspont kialakításáért, valamint a szervezetek feletti szakmai felügyelet ellátásáért;
e) az ETHA és az ETHAA végrehajtásával összefüggő koordinációs, szakmai, jogi feladatok kezdeményezéséért és az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával a közreműködő szervezettel való folyamatos kapcsolattartásért;
f) az ETHA és az ETHAA TS végrehajtásával kapcsolatos feladatok koordinálásáért.
4. A Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében felelős
a) az ETHA-ból és ETHAA-ból folyósított támogatásokkal összefüggő irányító hatósági intézkedések európai uniós társszervekkel történő egyeztetéséért;
b) a 2014–2020-as, valamint a 2021–2027-es programozási időszakokra vonatkozóan a MAHOP, valamint a MAHOP Plusz – európai uniós társszervekkel történő – egyeztetésének koordinálásáért;
c) az ETHA és az ETHAA Irányító Hatóság feladatkörébe tartozó tagállami álláspont kialakításáért és képviseletének ellátásáért az ETHA és az ETHAA Bizottságaiban, illetve az Európai Bizottság szakértői munkacsoportjaiban;
d) az ETHA és az ETHAA Irányító Hatóság feladatkörében az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért;
e) a HOP, a MAHOP és a MAHOP Plusz programok lezárásával kapcsolatos feladatok ellátásáért, ennek keretében az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért;
f) az érintett önálló szervezeti egységek bevonásával – a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó halgazdálkodási operatív program tervezői munkájával kapcsolatos képviselet nemzeti és európai uniós szintű ellátásáért;
g) az ETHA-t és az ETHAA-t érintő kötelezettségvállalások és a rendelkezésre álló források nyomon követésében való közreműködésért, valamint közreműködik az Európai Bizottság részére történő továbbításában.
5. A Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály funkcionális feladatai körében felelős
a) az ETHA és az ETHAA Irányító Hatóság által kiadandó közlemények jóváhagyásáért és közzétételéért;
b) a MAHOP és MAHOP Plusz Igazoló Hatóság ellenőrzéseihez szükséges szakmai adatok, dokumentumok biztosításáért;
c) az ETHA és az ETHAA vonatkozásában a feladatkörébe tartozó kérdések tekintetében a Kincstár mint közreműködő szervezet feletti szakmai felügyelet gyakorlásáért, az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásáért;
d) az ETHA és az ETHAA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában a közbeszerzési jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utó- és utólagos ellenőrzések lefolytatásáért, a támogató tartalmú utó- és utólagos ellenőrzésről készült jelentések kiadmányozásra történő előkészítéséért;
e) az egységes informatikai és monitoringrendszer közbeszerzési modul vidékfejlesztési és halászati hatósági érkeztető felületének kezeléséért;
f) az ETHA és az ETHAA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában az egységes kommunikációs stratégia kidolgozásában és módosításában történő közreműködésért, az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok, valamint a kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátásában való közreműködésért;
g) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott csalás elleni politika végrehajtásáért, a csalások megelőzésében, azonosításában, jelentésében történő közreműködésért, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által szervezett csalás és korrupció elleni képzéseken történő részvételért;
h) a MAHOP és MAHOP Plusz Monitoring Bizottság üléseinek megszervezéséért és a Monitoring Bizottság elnöki és titkársági feladatainak ellátásáért;
i) az ETHA és az ETHAA társfinanszírozásával megvalósuló programok vonatkozásában a döntés-előkészítő bizottság (DEB) eljárásrendjének kialakításáért és titkársági feladatainak ellátásáért;
j) az ETHA és az ETHAA társfinanszírozásával megvalósuló programok kapcsán az állami projektértékelési feladatok koordinációjáért felelős szervezeti egységgel – az értékelési feladatok hatékony végrehajtása érdekében – történő együttműködésért;
k) az ETHA és az ETHAA társfinanszírozásával megvalósuló programok keretében az állami projektértékeléssel érintett felhívások értékeléseinek minőségbiztosításában való közreműködésért.
7. AZ ERDŐKÉRT ÉS FÖLDÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZERVEZETI EGYSÉGEK
7.0.1. Titkárság
Az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
7.1. Az erdőkért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
7.1.1. Titkárság
Az erdőkért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait az SZMSZ 65. §-a rögzíti.
7.1.2. Erdőgazdálkodási Főosztály
1. Az Erdőgazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) közreműködik a nemzeti forrásból működő támogatási rendszer kidolgozásában, így az erdőfelújítási támogatási rendszer kifuttatásában, az egyes erdészeti közcélú feladatokban, az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló fejlesztési feladatokban és a magánerdő-gazdálkodás szerveződéseinek támogatásában.
2. Az Erdőgazdálkodási Főosztály koordinációs feladatai körében
a) közreműködik az erdőterületek védetté nyilvánításához szükséges miniszteri döntés előkészítésében, a Natura 2000 erdőterületeken folytatott erdőgazdálkodási tevékenység szabályainak kidolgozásában, a védett erdőterületek természetvédelmi kezelési tervének, a Natura 2000 erdőterületek fenntartási terveinek szakmai véleményezésében;
b) közreműködik a magánerdő-gazdálkodás működésének, állapotának rendszeres értékelésében és a gazdálkodást előmozdító fejlesztési lehetőségek kidolgozásában;
c) felelős az állami tulajdonú erdőterületen gazdálkodó szervezetek erdőgazdálkodási szakmai tevékenységének értékeléséért;
d) felelős az erdőgazdálkodási ágazat költségvetési, továbbá a nemzeti támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításáért, az adható támogatások felhasználásának szakmai felügyeletéért;
e) felelős az erdei vasutak többcélú hasznosításának elősegítéséért;
f) felelős az erdő földvagyon kivételével az állami tulajdonban lévő erdővagyon hasznosításának kérdésköréért;
g) közreműködik az erdészeti és faipari kutatás, valamint a szakirányú szakképzés fejlesztési irányelveinek kidolgozásában;
h) közreműködik a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek erdő- és vadgazdálkodási feladatainak szakmai irányításában, valamint ellátja az ezzel kapcsolatos szakmai döntéshozatal előkészítését;
i) közreműködik az erdőgazdálkodást érintő pályázatok, támogatások rendszerének kialakításában, az egyes pályázatok, támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásában, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek kidolgozásában;
j) közreműködik a természetvédelem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenységének összehangolásában, a védett természeti területek kialakításával kapcsolatos erdőgazdálkodási szakmai véleményadásban;
k) felelős a hazai társhatóságokkal – rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal –, valamint az erdészeti szervezetekkel – Országos Erdészeti Egyesület, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség – való kapcsolattartásért;
l) közreműködik a NAK erdőgazdálkodási szakterületeivel való együttműködésben;
m) együttműködik a természetvédelem erdőgazdálkodást érintő kérdéseiben – különösen a nemzeti park igazgatóságok erdőgazdálkodással kapcsolatos feladataiban – a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal;
n) közreműködik az erdőgazdálkodás vadgazdálkodással összefüggő tevékenységének összehangolásában;
o) közreműködik a faanyag-gazdálkodás nemzetgazdasági összefüggéseinek és a fapiac alakulásának vizsgálatában.
3. Az Erdőgazdálkodási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) közreműködik a nemzetközi kapcsolatokból, megállapodásokból adódó feladatok teljesítésében, valamint a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés ágazati feladataiban;
b) kapcsolatot tart a külföldi és nemzetközi erdészeti szervezetekkel, kiemelve az Európai Unió erdőgazdálkodást érintő feladatait;
c) közreműködik a nemzetközi egyezmények erdőgazdálkodással összefüggő feladatainak ellátásában.
4. Az Erdőgazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében
a) közreműködik az erdővagyon-védelem, az erdőgazdálkodási tevékenység szakmai irányításában;
b) közreműködik az erdészeti mérő- és megfigyelőrendszer fenntartásában és működtetésében, az erdők egészségi állapotának országos szintű elemzésében;
c) közreműködik a tartamos – fenntartható – erdőgazdálkodási tevékenység értékelésében, irányelvek kidolgozásában;
d) közreműködik az erdőgazdálkodói és a magánerdő-tulajdonosok szakmai tájékoztatását célzó kiadványok készítésében, továbbá a rendezvények szervezésében;
e) ellátja az Ember az Erdőért Alapítvány és a Wagner Károly Alapítvány alapítói jogainak gyakorlásával kapcsolatos feladatokat;
f) közreműködik az Országos Erdő Tanács, a FAO Magyar Nemzeti Bizottság, az európai uniós bizottságok és munkabizottságok, az erdészetet érintő agrártámogatási bizottságok, az ágazati elismeréseket elbíráló bizottságok és az ágazati érdekegyeztetések tevékenységében;
g) együttműködik – az érintett önálló szervezeti egységekkel – a nemzeti kifizető ügynökséggel, a Soproni Egyetemmel, az élelmiszeriparért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében;
h) közreműködik a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdészeti társaságok vagyonkezelésében lévő erdőterületek erdőgazdálkodásának szakmai irányításában.
5. Az Erdőgazdálkodási Főosztály tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos feladatai körében
a) felelős az állami erdészeti társaságok feletti tulajdonosi jogok gyakorlásához, a vagyongazdálkodásukhoz, a vagyon kezeléséhez kapcsolódó alapítói döntések előkészítéséért, a meghozott döntések végrehajtásáért, koordinálásáért, ellenőrzéséért;
b) felelős az állami erdészeti társaságok alapszabályában, illetve – az állami tulajdonú ingatlanok kezelésére vonatkozó vagyonkezelési szerződések megkötésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos jóváhagyó alapítói határozatok kiadásával összefüggő eljárások kivételével – a
Ptk.-ban meghatározottak szerint alapítói hatáskörbe tartozó – különös tekintettel az éves beszámolók és üzleti tervek tulajdonosi jóváhagyásával, az állami erdészeti társaságok szakmai tevékenységével, gazdálkodásával, működésével kapcsolatos – alapítói döntést igénylő előterjesztések elkészítéséért és az alapítói határozat meghozatala érdekében történő felterjesztéséért;
c) felelős az állami erdészeti társaságok szakmai tevékenységével, gazdálkodásával, működésével kapcsolatos, alapítói döntést nem igénylő okiratok, dokumentumok és előterjesztések elkészítéséért;
d) közreműködik, illetve felelős az állami erdészeti társaságok vagyonkezelési és vagyongazdálkodási, valamint a tulajdonosi joggyakorlási kérdések vonatkozásában – az ingatlanok kivételével – az MNV Zrt.-vel, a Pénzügyminisztériummal, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterrel, a Miniszterelnökséggel, az Energiaügyi Minisztériummal, valamint az ezen ügyek vonatkozásában érintett egyéb minisztériumokkal, kormány- és miniszteri biztosokkal, valamint hatóságokkal való kapcsolattartásért;
e) közreműködik az állami erdészeti társaságok részére vagyonkezelésbe adandó ingatlanok tekintetében, megkötendő vagyonkezelési szerződések előkészítésében;
f) felelős az állami erdészeti társaságok vonatkozásában törvényben, miniszteri rendeletben vagy az MNV Zrt.-vel kötött megbízáson alapuló meghatalmazásban biztosított jogok alapján az állami erdészeti társaságok tevékenységének vagyongazdálkodási és a
Ptk., a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) szerinti tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos szakmai feladatokban való közreműködésért;
g) közreműködik az állami erdészeti társaságok vonatkozásában az MNV Zrt. által megküldött és a minisztériumot érintő előterjesztések véleményezésében, az ülésekre meghívott vezetők részére a felkészítők elkészítésében, a tulajdonosi jogok gyakorlását elősegítő tájékoztatók, elemzések, beszámolók készítésében;
h) közreműködik az állami erdészeti társaságok vonatkozásában a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter és az MNV Zrt. jogszabályban előírt tájékoztatásában;
i) felelős a tulajdonosi joggyakorlást érintő belső szervezeti egységekkel, illetve a külső szervezetekkel történő egyeztetéseken való képviseletért;
j) felelős az állami tulajdonban álló erdők erdőgazdálkodási stratégiai céljai meghatározásáért;
k) felelős az állami erdőgazdasági társaságok éves beszámolóinak, stratégiai és üzleti terveinek készítésére vonatkozó irányelvek meghatározásáért és kiközléséért;
l) felelős az állami erdészeti társaságok szakmai felügyeletéért;
m) javaslatot tesz az állami erdészeti társaságok felügyelőbizottsági elnökének, tagjainak személyére és díjazására;
n) felel az állami erdészeti társaságok könyvvizsgálóinak megválasztására vonatkozó iránymutatás kidolgozásáért, valamint javaslatot tesz a könyvvizsgálók megválasztására és díjazására;
o) javaslatot tesz az állami erdészeti társaságok vezérigazgatóinak javadalmazására;
p) felelős az állami erdészeti társaságokkal történő folyamatos kapcsolattartásért, szakmai egyeztetésekért;
q) felelős a tulajdonosi joggyakorlás alá tartozó állami erdészeti társaságok felügyelőbizottsági ülésein a tulajdonosi joggyakorló szakmai képviseletéért;
r) felelős az érintett önálló szervezeti egységek által koordinált, illetve egyéb, az állami erdészeti társaságokat érintő szakmai adatszolgáltatásokért;
s) közreműködik az állami erdészeti társaságok költségvetési forrásjuttatásának tervezésében;
t) felelős az állami erdészeti társaságok kontrolling adatszolgáltatásainak meghatározásáért és lekövetéséért;
u) felelős az állami erdészeti társaságok egységes nyilvántartási rendszerének, informatikai rendszerének koordinálásáért;
v) felelős a szakmai szabályzatok, az állami erdészeti társaságok szabályzatai vonatkozásában az iránymutatásáért;
w) közreműködik a szakmai konferenciák, rendezvények, kiállítások, médiaprogramok előkészítésében, koordinálásában, azokon való részvételében.
6. Az Erdőgazdálkodási Főosztály egyéb feladatai körében
a) közreműködik az erdőgazdálkodási stratégiai célok meghatározásában;
b) közreműködik az erdészeti műszaki és informatikai fejlesztések irányának meghatározásában;
c) közreműködik az erdészeti minőségszabályozási feladatok ellátásában és korszerűsítésében;
d) közreműködik az ágazati tudományos és szakmai egyesületekkel való kapcsolattartásban;
e) közreműködik az erdőgazdálkodás tekintetében a minőséggel, biztonsággal és gazdálkodással kapcsolatosan a Minisztérium által történő kommunikációs feladatok ellátásában, a szükséges szakmai tartalom előkészítésben, a civil szervezetek és a közvélemény számára történő kommunikációban.
7.1.3. Vadgazdálkodási Főosztály
1. A Vadgazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős a vadgazdálkodási, vadászati politika kialakításáért és érvényesítéséért;
b) felelős a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény és a végrehajtását szolgáló rendeletek, valamint más, vadászathoz kapcsolódó jogszabályok kidolgozásáért és folyamatos aktualizálásáért;
c) felelős a vadászható állatfajok körének meghatározásáért, azok védelmének országos irányításáért;
d) felelős a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgák szabályának és szervezési feltételének meghatározásáért, továbbá a vizsgák anyagának jóváhagyásáért;
e) felelős a vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgaszabályzatának (VAV szabályzat) szakmai felülvizsgálatáért és közzétételének előkészítéséért.
2. A Vadgazdálkodási Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős az ágazati jogszabályokban meghatározott, a vadgazdálkodási tájegységi tervekben rögzített és a vadászati igazgatás által ellenőrzött szakszerű, tartamos – fenntartható – vadgazdálkodás érvényesítéséért;
b) felelős az erdő- és mezőgazdálkodás, valamint a természetvédelem vadgazdálkodást érintő tevékenységének szakmai véleményezéséért, országos szintű egyeztetéséért;
c) felelős a természetvédelem vadgazdálkodással összefüggő tevékenységének összehangolásáért, a védett természeti területek kialakításával kapcsolatos vadgazdálkodási szakmai véleményadásért;
d) felelős a vadgazdálkodásra alkalmas területek védetté nyilvánításához szükséges miniszteri döntés előkészítésében való részvételért, a Natura 2000 területeken folytatott vadgazdálkodási tevékenység szabályainak, a védett területek természetvédelmi kezelési tervének, a Natura 2000 területek fenntartási terveinek szakmai véleményezéséért;
e) felelős a jogszabályok, stratégiai dokumentumok egyeztetése során a vadgazdálkodási érdekek képviseletéért;
f) felelős a vadgazdálkodás nemzetgazdasági összefüggéseinek és a vadhúspiac alakulásának vizsgálatáért;
g) közreműködik a vadgazdálkodási kutatás, szakoktatás, az e területen működő intézmények tevékenységének meghatározásában, fejlesztési irányelveinek kidolgozásában;
h) közreműködik a miniszter irányítása alá tartozó szervek vadgazdálkodási feladatainak irányításában, ellátja az ezzel kapcsolatos szakmai döntéshozatal előkészítését;
i) felelős a vadgazdálkodási ágazat költségvetési, európai uniós és nemzeti támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításáért, az egyes pályázatok, támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásáért, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek kidolgozásában való közreműködésért;
j) felelős a vadgazdálkodás szakmai irányításáért, a vadgazdálkodási stratégiai célok meghatározásáért, a vadászati jog hasznosítására vonatkozó hosszú távú fejlesztési irányelvek kidolgozásáért;
k) a vadászati hatósággal – szükség szerint – szakmai konzultációt szervez;
l) felelős a vadászati hatósági munkáról készült ellenőrzések értékeléséért, – az értékelés figyelembevételével – a szükséges stratégiai döntések előkészítéséért, meghozataláért;
m) felelős a tájegységi vadgazdálkodási tervek elkészíttetéséért;
n) felelős a természetvédelem vadászattal összefüggő tevékenységének összehangolásáért, a védett természeti területek kialakításával kapcsolatos vadgazdálkodási szakmai véleményadásért;
o) felelős a vadgazdálkodási támogatásokkal összefüggő feladatok koordinálásáért;
p) felelős a hazai társhatóságokkal – rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal –, valamint az erdészeti – Országos Erdészeti Egyesület, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség – és vadászati szervezetekkel – Országos Magyar Vadászkamara, Országos Magyar Vadászati Védegylet, Vadászati Kulturális Egyesület – való kapcsolattartásért;
q) felelős a NAK vadgazdálkodási szakterületeivel való együttműködésért;
r) a vadgazdálkodást érintő kérdésekben – különösen a nemzeti park igazgatóságok vadgazdálkodással kapcsolatos feladatai vonatkozásában – együttműködik a természetvédelemért felelős önálló szervezeti egységekkel;
s) felelős a vadászatra jogosultak fenntartható vadgazdálkodási gyakorlatának fejlesztéséért;
t) felelős a vadászatra jogosultak számára teljes körű (különösen a vadkár problémák kezelésével, a vadgazdálkodás tervezésével és az élőhelyfejlesztéssel kapcsolatos) szaktanácsadási feladatok ellátásáért.
3. A Vadgazdálkodási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
b) felelős az Országos Vadgazdálkodási Adattár működtetéséért;
c) felelős az Országos Vadgazdálkodási Tanács működtetéséért, valamint titkári feladatok ellátásáért;
d) felelős a nemzeti park igazgatóságok vadászatra jogosultsága alatt álló vadászterületeken folytatott vadgazdálkodási feladatok felügyeletéért, e tekintetben együttműködik az érintett önálló szervezeti egységekkel;
e) engedélyt ad a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szervezésére;
f) megállapítja a vadászterület különleges rendeltetését;
g) felelős az Országos Trófeabíráló Testület működési feltételeinek biztosításáért;
h) felelős a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt trófeabírálattal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásért;
i) előzetes bejelentés nélkül – a vadászvizsgát megelőző tanfolyam, a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga alkalmával vagy az arról készített dokumentumok utólagos vizsgálatával – ellenőrzi a vadászvizsgát megelőző tanfolyam, a vadászvizsga, valamint vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgák lebonyolításának szabályszerűségét és szakmaiságát.
4. A Vadgazdálkodási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős a nemzetközi kapcsolatokból, megállapodásokból adódó feladatok teljesítéséért, valamint a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés ágazati feladataiért;
b) felelős az Európai Unió vadgazdálkodást érintő tervezeteinek véleményezéséért, a nemzeti álláspont kialakításáért és képviseletéért a vadászat ügyében érintett európai uniós bizottságokban és munkabizottságokban, továbbá a nemzeti kezdeményezések elkészítéséért;
c) felelős az európai uniós tagországokból – notifikációs eljárás keretében – érkező, vadgazdálkodással kapcsolatos joganyagok véleményezéséért;
d) felel a szakterületet érintő nemzetközi programok kidolgozásáért és megvalósításáért;
e) kapcsolatot tart a külföldi és nemzetközi vadászati szervezetekkel, kiemelve az Európai Unió vadgazdálkodást, vadászatot érintő feladatait;
f) felelős a nemzetközi egyezményekben (Washingtoni, Berni, Bonni, Ramsari, AEWA) rögzített, vadgazdálkodással összefüggő feladatok ellátásáért;
g) felelős a vadászatot, vadgazdálkodást érintő nemzetközi programok kidolgozásában és megvalósításában való részvételért;
h) közreműködik a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv alapján a vadászható madár- és emlősfajok tekintetében az Európai Bizottság számára egy-, illetve kétévente benyújtandó országjelentés elkészítésében.
5. A Vadgazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős a tartamos – fenntartható – vadgazdálkodási tevékenység értékeléséért, a kapcsolódó irányelvek kidolgozásáért;
b) felelős a vadgazdálkodási tevékenység szakmai irányításáért, szabályozási és egyes hatósági feladataiért;
c) kialakítja az egységes vadgazdálkodási jogalkalmazási gyakorlatot;
d) felelős az ágazati statisztikai információs rendszer fejlesztésében és működtetésében való részvételért, ennek keretében közreműködik a vadgazdálkodással kapcsolatos hivatalos statisztikai feladatok ellátásában, az adatok előállításában és publikálásában;
e) részt vesz a vadgazdálkodási kutatás, oktatás fejlesztési irányelveinek kidolgozásában;
f) felelős a vadgazdálkodási ágazat költségvetési, továbbá az európai uniós és nemzeti támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításáért, az adható támogatások felhasználásának szakmai felügyeletéért;
g) közreműködik a vadászattal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokban (FAO, Európai Unió, KSH, OECD);
h) közreműködik a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő vadászterületek vadgazdálkodásának szakmai irányításában a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal előzetesen egyeztetve;
i) felelős az állami erdészeti társaságok vagyonkezelésében levő vadászterületek vadgazdálkodásának szakmai irányításában, az Erdőgazdálkodási Főosztállyal együttműködve;
j) felelős a szakterületét érintő szakmai és szabályozási feladatok ellátásáért, a vonatkozó hatósági és igazgatási feladatok ellátásának felügyeletéért;
k) felelős az állami erdőgazdasági társaságokkal történő folyamatos vadgazdálkodási szakmai kapcsolattartásért, egyeztetésekért;
l) az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködve részt vesz a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, az agrárszakképzésért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében;
m) ellátja a tájegységi fővadászok szakmai irányításának feladatait;
n) felelős a tájegységi fővadászok egyenruházati és technikai eszközökkel való ellátásáért;
o) közreműködik a földügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos feladatellátásának szakmai irányításában és felügyeletében;
p) felelős a vadászati hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatalokat érintő törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért;
q) a földügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységekkel és az MNV Zrt.-vel együttműködve felelős a Magyar Államot tulajdonjoga alapján megillető vadászati jog hasznosításával kapcsolatos jognyilatkozatokkal összefüggő egyetértő nyilatkozatok előkészítéséért.
6. A Vadgazdálkodási Főosztály egyéb feladatai körében
a) felelős a vadgazdálkodási stratégiai célok meghatározásáért;
b) felelős az ágazati tudományos és szakmai egyesületekkel való kapcsolattartásért;
c) közreműködik a MATE vadászati kutatással foglalkozó szervezeti egységei szakmai feladatainak kijelölésében és felügyeletében;
d) felelős a vadgazdálkodás tekintetében a minőséggel, biztonsággal és gazdálkodással kapcsolatos kommunikációs feladatoknak a Minisztérium által történő ellátásához szükséges szakmai előkészítésért, a civil szervezetek és a közvélemény számára történő kommunikációért;
e) részt vesz a vadászati hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatalok helyszíni – szakszerűségi és hatékonysági – ellenőrzési feladatainak ellátásában;
f) részt vesz a rendészeti feladatokat ellátó személyek – hivatásos vadász típusú – vizsgájának a miniszter által delegált vizsgabizottsági tagi feladatainak ellátásában;
g) részt vesz a vadászvizsga bizottság, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgabizottság munkájában;
h) felelős a hatósági vadászat jog- és szakszerű lebonyolításáért;
i) közreműködik a zárttéri vadtartás ellenőrzésében;
j) segítséget nyújt a vadászatra jogosultnak az éves vadgazdálkodási terv elkészítéséhez, valamint közreműködik a vadászati hatóság eljárása során a tájegységi fővadászok útján történő szakmai véleményezésben;
k) együttműködik a vadászati hatósággal a vadgazdálkodási üzemtervek időszakos felülvizsgálata során;
l) közreműködik a hivatásos vadászok szakmai tájékoztatásában, továbbképzésében;
m) a tájegységi fővadászok útján részt vesz a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok munkájában.
7.1.4. Halgazdálkodási Főosztály
1. A Halgazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős a halgazdálkodási és halvédelmi, a horgászati, a haltermelési, valamint a halászati őrzéssel kapcsolatos jogterület szabályozásáért;
b) felelős az állami horgász okmányok, valamint a halászati engedély kiváltásával kapcsolatos szakmai követelmények meghatározásáért;
c) felelős az európai uniós tagországokból notifikációs eljárás keretében érkező halászati, valamint halászati termékekkel kapcsolatos joganyagok véleményezéséért;
d) felelős az Európai Unió Közös Halászati Politikájának megvalósítását biztosító európai uniós joganyagok hazai jogrendbe illesztéséért, a közvetlenül alkalmazandó európai uniós jog hazai alkalmazásának biztosításáért;
e) közreműködik a hazai horgászturizmus fejlesztését szolgáló stratégiai dokumentumok, koncepciók és jogszabályok kidolgozásában.
2. A Halgazdálkodási Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős az Országos Halgazdálkodási Tanács titkársági teendőinek ellátásáért, a Tanács ügyrendjének összeállításáért, üléseinek előkészítéséért, lebonyolításáért, döntési javaslatainak előkészítéséért;
b) közreműködik a minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű támogatásában;
c) a halgazdálkodási hatóságokkal szükség szerinti szakmai konzultációt szervez;
d) felelős az országos illetékességű halgazdálkodási hatóság által a halgazdálkodási hatósági munkáról adott áttekintő jelentés értékeléséért, ennek alapján a szükséges stratégiai döntések előkészítéséért és meghozataláért;
e) felelős az „Erdő-, vad- és halgazdálkodási feladatok” fejezeti kezelésű előirányzaton belül az „Állami halgazdálkodási feladatok támogatása” elnevezésű szakmai keret felhasználására vonatkozó javaslatok, támogatási jogcímek kidolgozásáért, szabályozásáért, nyomon követéséért, valamint felhasználásáért;
f) közreműködik a MAHOP és a MAHOP Plusz megvalósításában;
g) együttműködik a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal a természetvédelem halgazdálkodást érintő kérdéseiben, különösen a nemzeti park igazgatóságok halgazdálkodási jogosultsága alatt álló területekhez kapcsolódó feladatok tekintetében;
h) közreműködik a Magyar Élelmiszerkönyv Hal és Haltermékek Szakbizottságának munkájában.
3. A Halgazdálkodási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős a nemzetközi kapcsolatokból, megállapodásokból adódó feladatok teljesítéséért, valamint a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés ágazati feladataiért;
b) felelős a szakterületet érintő nemzetközi programok kidolgozásáért és megvalósításáért;
c) felelős halgazdálkodással kapcsolatos statisztikák összesítéséért, az azokkal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok ellátásáért (FAO, Európai Unió, OECD);
d) biztosítja Magyarország képviseletét a FAO és az OECD égisze alatt működő szakmai szervezetekben (FAO Halászati Bizottság, FAO, EIFAC, Codex Alimentarius Halászati Termék munkacsoportja, EUROFISH, OECD Halászati Bizottság);
e) kidolgozza halászati ügyekben a COREPER ülésekre szóló mandátumokat, az Európai Unió Halászati Miniszterek Tanácsára a miniszteri felkészítő anyagokat és mandátumokat, az európai uniós döntéshozatalban tárgyalt anyagok ismeretében a hazai intézkedéseket;
f) képviseletet biztosít és kialakítja a magyar álláspontot az Európai Unió halgazdálkodással és haltermékekkel foglalkozó munkacsoportjaiban, irányító bizottságaiban;
g) ellátja Magyarország képviseletét az európai uniós Halászati Főigazgatók értekezletén;
h) ellátja Magyarország képviseletét az Európai Halászati Ellenőrzési Hivatal (EFCA) Irányító Testületében és munkacsoportjaiban.
4. A Halgazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős az ágazati statisztikai információs rendszer fejlesztésében és működtetésében való részvételért;
b) közreműködik az országos illetékességű halgazdálkodási hatóság, valamint a NÉBIH halgazdálkodási ügyekért felelős igazgatóságának szakmai feladatellátás tekintetében történő irányításában, ellátja a szakterületét érintő feladataival összefüggő szakmai és szabályozási feladatokat, felügyeli a vonatkozó hatósági és igazgatási feladatok ellátását;
c) együttműködik a nemzeti kifizető ügynökséggel, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: BHNp Zrt.) kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében az érintett önálló szervezeti egységekkel;
d) felel a BHNp Zrt. szakmai felügyeletéért, amelynek körében
da) elkészíti a BHNp Zrt. szakmai tevékenységével, gazdálkodásával, működésével kapcsolatos, alapítói döntést nem igénylő ügyiratokat,
db) elkészíti a BHNp Zrt. szakmai tevékenységével, gazdálkodásával, működésével kapcsolatos, alapítói döntést igénylő – különös tekintettel az éves beszámolók és üzleti tervek tulajdonosi jóváhagyásának, a
Ptk., a
Ptké., illetve társasági szerződés szerint alapítói hatáskörbe tartozó döntések – előterjesztéseit az alapítói határozat meghozatala érdekében,
dc) felelős a BHNp Zrt.-vel történő folyamatos kapcsolattartásért, szakmai egyeztetésekért,
dd) felelős a felügyelőbizottsági üléseken a szakmai képviseletért,
de) felelős az érintett önálló szervezeti egységek által koordinált, illetve egyéb, a BHNp Zrt.-t érintő szakmai adatszolgáltatásokért,
df) felelős a BHNp Zrt. kontrolling adatszolgáltatásainak meghatározásáért, lekövetéséért,
dg) felelős a szakmai kérdéseket érintő belső, illetve külső szervezetekkel történő egyeztetéseken való képviseletéért,
dh) felelős a BHNp Zrt. vonatkozásában az alapítói határozathozatal előkészítéséért.
5. A Halgazdálkodási Főosztály halgazdálkodási hatósági és nyilvántartási feladatai körében
a) felelős a halgazdálkodási vízterületek különleges rendeltetésűvé nyilvánításával kapcsolatos hatósági feladatok ellátásáért;
b) felelős a magyar államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati felhívások kiírásáért és a benyújtott pályázatokra vonatkozóan adott szempontrendszer alapján a szakmai vélemény (előminősítés, érvénytelenségi ok megállapítása) vezetői döntéshez történő előkészítéséért;
c) felelős az egyenáramú elektromos eszközök hatósági nyilvántartásba vételéért és nyilvántartásának vezetéséért;
d) felelős a miniszter által kiadható halfogási engedélyek – az országos kutatási célú halfogási engedély, valamint a meghatározott halgazdálkodási vízterületeken egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogásra feljogosító egyedi engedély – kiadásával összefüggő hatósági feladatok ellátásáért.
6. A Halgazdálkodási Főosztály egyéb feladatai körében
a) felelős az ágazati tudományos és szakmai egyesületekkel való kapcsolattartásért;
b) felelős a magyar államot megillető halgazdálkodási jog hasznosításáért, így az Országos Halgazdálkodási Tanács véleményének kikérésével a pályázatok elbírálásáért, a vagyonkezelési, illetve haszonbérleti szerződések előkészítéséért, továbbá a szerződésekben foglalt feltételek végrehajtásának ellenőrzéséért;
c) felelős az Országos Halgazdálkodási Adattár működésével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért;
d) felelős a halgazdálkodás területén a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok véleményezéséért;
e) kapcsolatot tart a Magyar Országos Horgász Szövetséggel, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel, a Magyar Haltani Társasággal, az MTA Ökológiai Kutatóközponttal, egyéb horgászati, halászati és halgazdálkodási szervezetekkel, oktatási és kutatóintézményekkel;
f) részt vesz a halgazdálkodási hatóságok helyszíni – szakszerűségi és hatékonysági – ellenőrzési feladatainak ellátásában;
g) részt vesz a rendészeti feladatokat ellátó személyek – halászati őr típusú – vizsgájának miniszter által delegált vizsgabizottsági tagi feladatainak ellátásában;
h) részt vesz az állami halőri szolgálat megszervezésében, szakmai feladatainak koordinációjában;
i) felelős az állami halászvizsga részletes szakmai anyagának – a NÉBIH javaslatának figyelembevételével történő – megállapításáért;
j) felelős a halőri vizsga és továbbképzési vizsga részletes szakmai anyagának – a NÉBIH javaslatának figyelembevételével történő – megállapításáért;
k) felelős a Világ Akvakultúra Társasággal (WAS) és az Európai Akvakultúra Társasággal (EAS) való kapcsolattartásért;
l) felelős a halgazdálkodás tekintetében a minőséggel, biztonsággal és gazdálkodással kapcsolatos kommunikációs feladatoknak a Minisztérium által történő ellátásához a szükséges szakmai előkészítéséért, a civil szervezetek és a közvélemény számára történő kommunikációért;
m) részt vesz a Pro Aquacultura Hungariae Díj Bizottság munkájában;
n) részt vesz a halaszat.kormany.hu – Magyarország Kormányának halgazdálkodási honlapja – üzemeltetésében, a szakmai anyagok feltöltésében, az ágazati információk naprakésszé tételében.
7. A Halgazdálkodási Főosztály a Halászati Operatív Program Ellenőrző és Igazoló Hatósági feladatai keretében az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet szerint rendelkezésre állást biztosít az Európai Unió esetleges utóellenőrzései tekintetében.
7.1.5. Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály
1. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály koordinációs feladatai körében
a) felelős a nemzeti forrásból működő támogatási rendszer kidolgozásáért, így az erdőfelújítási támogatási rendszer kifuttatásáért, az egyes erdészeti közcélú feladatokért, az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló fejlesztési feladatokért és a magánerdő-gazdálkodás szerveződéseinek támogatásáért;
b) közreműködik az erdőgazdálkodási ágazat költségvetési, továbbá a nemzeti támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításában, az adható támogatások felhasználásának szakmai felügyeletében;
c) felelős az erdőgazdálkodás vadgazdálkodással összefüggő tevékenységének összehangolásáért;
d) közreműködik az erdőgazdálkodást érintő pályázatok támogatási rendszerének kialakításában, az egyes pályázatok támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásában, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezetének kidolgozásában;
e) felelős a védett természeti területek kialakításával kapcsolatos erdészeti szakmai véleményezésért;
f) felelős az erdészeti és faipari kutatás, valamint a szakirányú szakképzés fejlesztési irányelveinek kidolgozásáért;
g) felelős a hazai társhatóságokkal – rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal –, valamint az erdészeti szervezetekkel – Országos Erdészeti Egyesület, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség – való kapcsolattartásért;
h) felelős az erdőgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokért (OSAP);
i) közreműködik a szakmai konferenciák, rendezvények, kiállítások, médiaprogramok előkészítésében, koordinálásában, azokon való részvételben;
j) felelős a NAK erdőgazdálkodási szakterületeivel való együttműködésért;
k) felelős az erdészeti tárgyú jogszabályokban meghatározott, a hosszú távú erdőállomány-gazdálkodási tervekben rögzített és az erdészeti igazgatás által ellenőrzött szakszerű, tartamos – fenntartható – erdőgazdálkodás érvényesítéséért;
l) felelős az erdővédelem országos tevékenységének irányításáért;
m) felelős a védett természeti területek kialakításával kapcsolatos erdőgazdálkodási szakmai véleményadásért; közreműködik az erdővel és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység természetvédelemmel való összehangolásában;
n) felelős az erdőterületek védetté nyilvánításához szükséges miniszteri döntés előkészítésében való részvételért, a Natura 2000 erdőterületeken folytatott erdőgazdálkodási tevékenység szabályainak kidolgozásáért, a védett erdőterületek természetvédelmi kezelési tervének, a Natura 2000 erdőterületek fenntartási terveinek szakmai véleményezéséért;
o) felelős a bányászati tevékenység erdőre gyakorolt hatásának értékeléséért;
p) felelős a miniszter részére a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeleti hatóság által a hatósági tevékenysége során keletkezett adatok, elemzések, jelentések vizsgálatáért, értékeléséért és a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeleti hatóság szakmai felügyeletének és szakmai irányítási feladatainak ellátásáért;
q) felelős a NÉBIH által az erdészeti, faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeleti és hatósági munkáról adott áttekintő jelentés értékeléséért, ennek alapján a szükséges stratégiai döntések előkészítéséért, meghozataláért;
r) együttműködik a természetvédelem erdőgazdálkodást érintő kérdéseiben – különösen a nemzeti park igazgatóságok erdőgazdálkodással kapcsolatos feladataiban – a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztállyal;
s) felelős a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeleti hatósági ügyekben a szakterületet érintő hatósági döntések előkészítéséért;
t) felelős a faanyag-gazdálkodás nemzetgazdasági összefüggéseinek és a fapiac alakulásának vizsgálatáért.
2. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében
a) felelős a tartamos – fenntartható – erdőgazdálkodási tevékenység értékeléséért, irányelvek kidolgozásáért;
b) felelős az erdőállományok állapotáról, valamint az állami erdőgazdálkodás eredményeiről szóló ötévenként esedékes tájékoztató elkészítéséért és közzétételéért;
c) közreműködik az ágazati statisztikai információs rendszer fejlesztésében és működtetésében;
d) felelős az Országos Erdő Tanács, a FAO Magyar Nemzeti Bizottság, az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Bizottság, az erdészet ügyében érintett európai uniós bizottságok és munkabizottságok, az erdészetet érintő agrártámogatási bizottságok, az ágazati elismeréseket elbíráló bizottságok és az ágazati érdekegyeztetés tevékenységében való közreműködésért;
e) ellátja az erdőgazdálkodással kapcsolatos statisztikai (OSAP) adat-előállítási tevékenység szakmai felügyeletét;
f) közreműködik a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdészeti társaságok vagyonkezelésében lévő erdőterületek erdőgazdálkodásának szakmai irányításában;
g) felelős a vármegyei kormányhivatalokban működő erdészeti hatóságok szakmai irányításáért, ellátja a szakterületeit érintő feladataival összefüggő szakmai és szabályozási feladatokat, felügyeli a vonatkozó hatósági és igazgatási feladatok teljesítését;
h) közreműködik az erdészeti szaporítóanyaggal – generatív és vegetatív szaporítóanyagok előállításával, minősítésével, forgalomba hozatalával összefüggő szakmai és hatósági tevékenységekkel, növényfajták állami elismerésével, tájfajtákkal, és genetikai alapokkal – kapcsolatos szakmai és irányítási feladatok ellátásában;
i) részt vesz a sérült, károsodott erdei élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos irányítási feladatokban;
j) közreműködik a Soproni Egyetem erdészeti kutatással foglalkozó szervezeti egységei szakmai feladatainak kijelölésében és felügyeletében;
k) felelős az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatalok helyszíni – törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági – ellenőrzési feladatainak ellátásáért;
l) felelős a faanyag-gazdálkodás nemzetgazdasági összefüggéseinek, a fapiac alakulásának vizsgálatáért, valamint a lokális biomassza energetikai lehetőségek feltárásért, együttműködések kialakításáért;
m) felelős a magán-erdőgazdálkodás működésének, állapotának rendszeres értékeléséért és a gazdálkodást előmozdító fejlesztési lehetőségek kidolgozásáért;
n) felelős az erdőgazdálkodási stratégiai célok meghatározásáért;
o) felelős az erdészeti műszaki fejlesztés irányainak meghatározásáért;
p) felelős az erdészeti minőségszabályozási feladatok ellátásáért és korszerűsítéséért;
q) közreműködik az erdőgazdálkodás tekintetében a minőséggel, biztonsággal és gazdálkodással kapcsolatosan a Minisztérium által történő kommunikációs feladatok ellátásában, a szükséges szakmai tartalom előkészítésében, a civil szervezetek és a közvélemény számára történő kommunikációban;
r) felelős az ágazati tudományos és szakmai egyesületekkel való kapcsolattartásért.
3. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős a Nemzeti Erdőstratégia, az erdészeti politika, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény és más, az erdőket, az erdők védelmét, valamint az erdőgazdálkodást, a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletét érintő jogszabályok kidolgozásáért, folyamatos aktualizálásáért, végrehajtásáért és véleményezéséért;
b) felelős a fás szárú ültetvényekre vonatkozó szabályozásért.
4. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály a miniszternek az erdők tűzvédelmével kapcsolatos feladatai körében a NÉBIH útján gondoskodik a fokozott tűzveszély időszakának – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével való egyeztetés mellett történő – meghatározásáról, a nyilvánosság tájékoztatásáról, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb tűzvédelmi feladatok elvégzéséről.
5. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős a nemzetközi kapcsolatokból, megállapodásokból adódó feladatok teljesítéséért, valamint a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés ágazati feladataiért;
b) felelős az európai uniós és egyéb nemzetközi szervezetek erdőgazdálkodást érintő tervezetei véleményezéséért, a nemzeti álláspont kialakításáért és képviseletéért az erdészet ügyében érintett európai uniós bizottságokban és munkabizottságokban, továbbá a nemzeti kezdeményezések elkészítéséért;
c) felelős az európai uniós tagországokból notifikációs eljárás keretében érkező, erdészettel kapcsolatos joganyagok véleményezéséért;
d) felelős a szakterületet érintő nemzetközi programok kidolgozásáért és megvalósításáért;
e) kapcsolatot tart a külföldi és nemzetközi erdészeti szervezetekkel, kiemelve az Európai Unió erdőgazdálkodást érintő feladatait;
f) felelős a nemzetközi egyezmények erdőgazdálkodással összefüggő feladatainak ellátásáért;
g) felelős az erdőgazdálkodási ágazat európai uniós támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításáért, az adható támogatások felhasználásának szakmai felügyeletéért;
h) felelős az erdőgazdálkodást érintő KAP Stratégiai Tervből nyújtott támogatások előkészítésében való közreműködésért;
i) felelős az erdőgazdálkodást érintő KAP Stratégiai Tervből nyújtott támogatások szakmai feltételeinek meghatározásában, valamint a vonatkozó pályázati felhívások szövegtervezeteinek kidolgozásában való közreműködésért;
j) ellátja az erdészeti szakterület képviseletét a Kárpátok Egyezmény fenntartható erdőgazdálkodással foglalkozó munkacsoportjában.
7.1.6. Erdőrendezési Főosztály
1. Az Erdőrendezési Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) közreműködik a Nemzeti Erdőstratégia, az erdészeti politika, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény és más, az erdőket, az erdők védelmét, valamint az erdőgazdálkodást, a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletét érintő jogszabályok kidolgozásában, véleményezésében;
b) közreműködik a fás szárú ültetvényekre vonatkozó hatósági tevékenység szabályozásában.
2. Az Erdőrendezési Főosztály koordinációs feladatai körében
a) elvégzi a körzeti erdőtervezés igazgatási feladatait, és lefolytatja a körzeti erdőtervezési hatósági eljárást, beleértve az azzal egyesíthető eljárásokat;
b) feladatkörében vezeti az erdőgazdálkodói nyilvántartást, az erdészeti szakirányítói névjegyzéket, valamint az Országos Erdőállomány Adattárat;
c) felelős az erdőgazdálkodói nyilvántartás, az erdészeti szakirányítói névjegyzék, az Országos Erdőállomány Adattár és a szakrendszerek működtetéséért;
d) ellátja az erdészeti hatóságok által vezetett nyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatok koordinálását;
e) a NÉBIH-hel együttműködve informatikai szakrendszert biztosít a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok feladatainak ellátásához;
f) szakmai eljárásrendeket, útmutatókat és iratmintákat készít a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok részére, szakmai tevékenységük elvégzéséhez;
g) kidolgozza, fejleszti és közzéteszi a jogszabályok szerint előírt szakmai formanyomtatványok, elektronikus bejelentések formátumát és adattartalmát;
h) szükség esetén jelentést kér a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok erdészeti részlegeitől az elvégzett feladataikról;
i) az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtést kérhet a vármegyei kormányhivataloktól;
j) részt vesz a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: KTM) által delegált téma-, utó- és célellenőrzéseken és az átfogó ellenőrzéseken;
k) koordinálja erdészeti – kiemelten a közjóléti – létesítmények nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat és fejlesztéseket;
l) koordinálja a Földmegfigyelési Információs Rendszerrel kapcsolatos erdészeti igazgatási tevékenységeket;
m) ellátja az erdőgazdálkodás igazgatásának támogatása keretében a jogszabályokban meghatározott feladatokat;
n) felelős a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a földalatti gombagyűjtés nyilvántartásával, továbbá a gyűjtési időszak meghatározásával, korlátozásával, feltételével kapcsolatos hatósági döntések előkészítéséért.
3. Az Erdőrendezési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) ellátja a nemzeti, az európai uniós és a nemzetközi adatszolgáltatás alapját is képező Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer (a továbbiakban: EMMRE) nemzeti és nemzetközi szintű koordinációs feladatait;
b) rendszeresen adatokat szolgáltat nemzetközi szervezetek (FAO, Eurostat, OECD, Forest Europe) részére;
c) összeállítja az ENSZ és az EU számára megküldött Nemzeti Üvegház Gázleltár erdészeti részéhez szükséges adatállományt, részt vesz a kapcsolódó hazai és nemzetközi egyeztetéseken;
d) képviseli Magyarországot az European National Forest Inventory Network szervezetben, részt vesz a kapcsolattartásban és a munkaértekezleteken.
4. Az Erdőrendezési Főosztály funkcionális feladatai körében
a) elvégzi a körzeti erdőtervezés igazgatási feladatait és lefolytatja a körzeti erdőtervezési eljárást az azzal egyesíthető eljárásokkal;
b) közreműködik a miniszter részére a kormányzati munka ellátásához szükséges, az erdészeti hatóság tevékenysége során keletkezett adatok, elemzések szolgáltatásában;
c) részt vesz az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer üzemeltetési, valamint üzemfenntartási fejlesztési feladataiban;
d) vezeti az Országos Erdőkár Nyilvántartást;
e) ellátja az általa kezelt erdészeti nyilvántartásokhoz kapcsolódó adatleválogatási, adattovábbítási és adatszolgáltatási feladatokat;
f) kidolgozza és aktualizálja az erdészeti, az erdőgazdálkodói, a fás szárú ültetvények, a szabadrendelkezésű erdők, erdősítések és fahasználatok nyilvántartási folyamatait, valamint az ehhez köthető informatikai megvalósítási tevékenységeket;
g) közreműködik az erdészeti igazgatás által működtetett nyilvántartások és más közhiteles nyilvántartások összhangjának megteremtésében;
h) felelős a jogosult erdészeti szakszemélyzeti képzés szervezéséért;
i) ellátja az erdészeti szakszemélyzet jogosulti alapképzésével és továbbképzésével, valamint a szakszemélyzeti tevékenységgel kapcsolatos jogszabályban előírt közzétételi feladatokat;
j) ellátja a jogosult erdészeti szakszemélyzet választható kiegészítő képzéseinek, illetve szakmai rendezvényeinek akkreditálását;
k) felelős erdészeti szakszemélyzet feladatai ellátásához szükséges szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel történő ellátásáért;
l) gondoskodik a főosztály koordinálása alá tartozó erdészeti igazgatási feladatok ellátása során használt szakmai nyomtatványok kialakításáról és beszerzéséről, valamint az igény szerinti adatnyomtatásról;
m) közreműködik az erdészeti térképek tartalmi fejlesztésében;
n) gondoskodik a főosztály koordinálása alá tartozó erdészeti igazgatási és hatósági feladatok ellátásához szükséges digitális térképi állományokról és ingatlan-nyilvántartási adatokról, adatbeszerzéseket végez;
o) üzemelteti a Magyarországi Erdészeti Webtérképet, valamint elkészíti a körzeti erdőterv határozat automatizáltan előállítható térképi mellékleteit;
p) ellátja az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) erdészeti vonatkozású adatgyűjtéseivel és adatátvételeivel kapcsolatos feladatokat;
q) erdészeti statisztikákat szolgáltat hazai szervezeteknek;
r) erdőkkel kapcsolatos adatokat publikál az Erdővagyon és Erdőgazdálkodás Magyarországon, valamint a Magyarország erdeinek összefoglaló adatai című kiadványokban és a minisztérium honlapján;
s) közreműködik a minisztériumi honlap erdészeti részének üzemeltetési feladataiban;
t) közreműködik a vármegyei kormányhivatalokban működő erdészeti hatóságok szakmai irányításában;
u) közreműködik az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatalok helyszíni – törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági – ellenőrzési feladatainak ellátásában.
5. Az Erdőrendezési Főosztály egyéb feladatai körében
a) az EMMRE keretében üzemelteti
aa) az erdők ökológiai állapotának, valamint gazdasági erőforrásainak felmérését, változásának nyomon követését szolgáló nemzeti szisztematikus erdőleltárat,
ab) az éghajlatváltozás hatásainak, az erdő alkalmazkodási lehetőségeinek feltárását szolgáló éghajlatváltozási monitoringot,
ac) az erdei károsítások, károsítók – kiemelten az erdőt veszélyeztető szükséghelyzeti károsítók – regisztrálásának, térbeli elhelyezkedésének, terjedésének nyomon követését, valamint az erdészeti növényvédelmi előrejelzés készítését szolgáló Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszert,
ad) az erdők egészségi állapotának, a biotikus és abiotikus környezeti tényezők egészségi állapotra kifejtett hatásának évenkénti országos nagy területű egészségi állapotfelmérés monitoring- rendszerét, és vizsgálja az egészségi állapot éves adatsorokon alapuló változását;
b) az EMMRE éves tevékenységeiről a Soproni Egyetemmel közösen tájékoztató kiadványt, leporellót állít össze;
c) ellátja a földalatti gombák gyűjtéséhez kapcsolódó feladatokat, képzések szervezését, vezeti a földalattigomba-gyűjtők nyilvántartását;
d) közreműködik a Natura 2000 erdők természetvédelmi helyzetének megőrzésében és javításában;
e) ellátja az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló
2012. évi CXX. törvény szerinti erdészeti hatósági feladatokat;
f) közreműködik távérzékeléssel, faterméstannal és modellezéssel kapcsolatos fejlesztésekben.
7.2. A földügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
7.2.1. Titkárság
1. A földügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait az SZMSZ 62. §-a rögzíti.
2. A Titkárság továbbá
a) figyelemmel kíséri és koordinálja a földügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított önálló szervezeti egységek tevékenységét, ügyintézését;
b) közreműködik a földügyekért felelős helyettes államtitkár döntéseinek előkészítéséhez szükséges elemzések, háttéranyagok elkészítésében és koordinálásában;
c) azonosítja, illetve fogadja a földügyekért felelős helyettes államtitkár szakmai illetékességébe tartozó feladatokat, felméri az azok elvégzéséhez szükséges erőforrásokat, szükség esetén a szakterületek bevonásával elkészíti azokat, illetve koordinálja a feladatvégzés folyamatát;
d) koordinálja a Nemzeti Földalap kezelésével kapcsolatos állampolgári vagy jogi személyektől beérkező szóbeli, papíralapú, valamint elektronikus formájú panaszok, észrevételek és megkeresések intézését, megválaszolását;
e) együttműködik a Sajtóirodával a Nemzeti Földalap kezelésével kapcsolatos sajtómegkeresések megválaszolásában, illetve egyéb kommunikációs feladatok teljesítésében;
f) koordinálja és összefogja a földügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított önálló szervezeti egységeket terhelő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését, felügyeli ezen kötelezettségek határidejének megtartását;
g) – a Földvagyon-gazdálkodási Főosztály szakmai felülvizsgálatát követően – fogadja a BPT elé terjesztendő napirendi pontokat, az azokhoz kapcsolódó anyagokat, megszervezi és összehívja a BPT üléseit, megküldi a napirendi pontokat a BPT tagok részére.
7.2.2. Földügyi és Térinformatikai Főosztály
1. A Földügyi és Térinformatikai Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatással kapcsolatos jogszabályok, szakmai szabályzatok és a kormány-előterjesztések szakmai előkészítéséért, az állami tulajdonban álló föld esetében együttműködve a Földvagyon-gazdálkodási Főosztállyal;
b) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatási eljárások igazgatási szolgáltatási díjaival kapcsolatos jogszabályok kidolgozásáért és alkalmazásuk ellenőrzéséért;
c) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatást érintő más jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések véleményezése során a szakterület érdekeinek érvényesítéséért;
d) felelős a mezőgazdasági igazgatási szervek illetékességi területének kijelölését tartalmazó jogszabály szakmai előkészítéséért;
e) felelős – az ingatlan-nyilvántartási szakterület szakmai irányításáért felelős minisztériummal együttműködve – a föld tulajdonjogának átruházására szolgáló okmány (földátruházási biztonsági okmány) biztonsági kellékeire és kibocsátására, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv egységes iratkezelési szabályzatára vonatkozó szabályozás szakmai előkészítéséért;
f) felelős a földbirtokrendezéssel, az osztatlan közös földtulajdon viszonyok megszüntetésével, valamint a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezésével kapcsolatos jogszabályok, előterjesztések szakmai előkészítéséért;
g) közreműködik – a Földvagyon-gazdálkodási Főosztállyal együttműködve – a Nemzeti Földalapot érintő jogi szabályozás előkészítésében;
h) közreműködik – az Agrár-támogatáspolitikai Főosztállyal együttműködve – a Minisztérium illetékességi körébe tartozó, a MePAR-ral kapcsolatos jogalkotási feladatok végrehajtásában;
i) közreműködik – a Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztállyal együttműködve – a Minisztérium illetékességi körébe tartozó, a Borászati Információs Rendszerrel kapcsolatos jogalkotási feladatok végrehajtásában.
2. A Földügyi és Térinformatikai Főosztály koordinációs feladatai körében
a) közreműködik – a Természetmegőrzési Főosztállyal együttműködésben – az INSPIRE irányelvben és a végrehajtására kiadott tanácsi rendeletekben, valamint a nemzeti jogszabályokban meghatározott térinformációs infrastruktúra kialakításával kapcsolatos, a Minisztériumot érintő feladatok koordinálásában;
b) felelős a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági feladataival kapcsolatban a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokat irányító KTM-mel történő együttműködésért;
c) közreműködik a KTM szakmai irányítása alatt álló ingatlanügyi hatóságok és a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv szakmai irányításában, valamint koordinálja az általuk kezelt vonatkozó szakrendszerek ágazati, kormányzati és európai uniós informatikai rendszerekhez való kapcsolódását;
d) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás informatikai rendszerei fejlesztésének, üzemeltetésének, biztonságának, szakmai irányításának operatív, napi jellegű koordinációjáért;
e) felelős a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásával és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezésével összefüggő, a térinformatikai államigazgatási szervet és az ingatlanügyi hatóságokat érintő feladatok koordinálásáért;
f) felelős a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére és a részarány tulajdon önálló földrészletben történő kiadására indított országos program megvalósításának szakmai irányításáért;
g) felelős a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló országos programhoz kapcsolódó szakmai tevékenység koordinálásáért, az ingatlanügyi hatóságok feladatellátásának támogatásáért;
h) felelős a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló program szakmai lezárásának koordinálásáért, együttműködve a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztállyal;
i) közreműködik a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló programot érintő, a Nemzeti Földügyi Központtól átvett folyamatban lévő szolgáltatói szerződések szakmai lezárásában, együttműködve a Jogtanácsosi és Közbeszerzési Főosztállyal;
j) felelős a szakágazat tudományos kutatás-fejlesztési feladatainak minisztériumi szintű koordinációjában történő részvételéért;
k) felelős a földbirtokrendezési munkák országos előkészítéséért, valamint a részarány-földtulajdonosok kártalanításának koordinálásáért;
l) felelős a földmérési, térképészeti és térinformatikai szakképesítésekhez kapcsolódó szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásában való részvételért;
m) felelős a földüggyel kapcsolatos szakmai álláspont kialakításában való közreműködésért;
n) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás fejlesztési koncepciójának – ideértve az egyes szakterületi koncepciókat is – kidolgozásáért és folyamatos felülvizsgálatáért;
o) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatás stratégiájának – ideértve az egyes szakterületi stratégiákat is – kidolgozásáért és a karbantartásában való részvételért;
p) felelős a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény végrehajtása érdekében szükséges szakmai informatikai fejlesztésekben, valamint az engedélyezési és ellenőrzési feladatok ellátásához szükséges adatbázisok térítésmentes használatának biztosításában való részvételért;
q) felelős a földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatáshoz tartozó elektronikus (TakarNet, Földhivatal Online, egyéb módon megvalósított) adatszolgáltatásokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések figyelemmel kíséréséért;
r) felelős a nemzeti téradat-infrastruktúra megvalósításával és működtetésével kapcsolatos feladatokban való közreműködésért.
3. A Földügyi és Térinformatikai Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felelős
a) a földvédelmi, a földminősítési, a részarány-kártalanítási eljárások, valamint a földhasználati nyilvántartás vezetése során észlelt jogsértő tevékenység feltárásáért, a felügyeleti eljárás lefolytatásáért;
b) az agrárföldméréssel és térinformatikával kapcsolatos hatósági feladatok ellátásáért azokban az esetekben, amelyekben első fokon ingatlanügyi hatóságként a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok járnak el;
c) az ingatlanügyi hatóságoknak, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerveknek az agrárminiszter felügyeleti jogkörébe tartozó földügyi hatósági eljárásait érintő kizárási ügyekkel kapcsolatos döntésekért;
d) a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának, illetve a földre vonatkozó földhasználati jogosultság megszerzésének hatósági jóváhagyása iránti eljárás, valamint a földműves nyilvántartás vezetése során észlelt jogsértő tevékenység feltárásáért, a felügyeleti eljárás lefolytatásáért;
e) a földminősítő igazolványok kiállításáért, érvénytelenítéséért, valamint a földminősítő igazolványok hatósági nyilvántartásának vezetéséért;
f) a földvédelmi járulék visszatérítésére irányuló kérelmek elbírálásáért, a döntések meghozataláért;
g) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok végrehajtható döntéseiben kiszabott, a központi költségvetést megillető földvédelmi járulék és földvédelmi bírság nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos döntések meghozataláért;
h) a végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés vagy pályáztatás útján történő föld tulajdonjog szerzés esetén a végrehajtó, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok megkeresésére a mezőgazdasági igazgatási szerv által lefolytatott árveréssel kapcsolatos felügyeleti jogkör gyakorlásáért.
