1/2023. (V. 31.) OKFŐ utasítás
1/2023. (V. 31.) OKFŐ utasítás
az Országos Kórházi Főigazgatóság ellenőrzési utasításáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (1) bekezdésében, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság feladatairól szóló 516/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. § Az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartása alá tartozó intézményekre vonatkozó ellenőrzési utasítást az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § (1) Ez az utasítás 2023. június 1. napján lép hatályba.
(2) Az utasítás rendelkezéseit annak hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.
(3)1 Az utasításnak az Országos Kórházi Főigazgatóság ellenőrzési utasításáról szóló 1/2023. (V. 31.) OKFŐ utasítás módosításáról szóló 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítással (a továbbiakban: Mód1.) megállapított rendelkezéseit a Mód1. hatálybalépését2 követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.
1. melléklet az 1/2023. (V. 31.) OKFŐ utasításhoz
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás célja, hatálya
1. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ) jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához és támogatásához indokolt olyan szabályozó norma kiadása, amely az egészségügyi intézmények vonatkozásában tervezett, valamint végrehajtott ellenőrzésekre vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza.
2. Az utasítás hatálya kiterjed
a) az OKFŐ szervezetére,
b) az OKFŐ mint középirányító szerv közreműködésével irányított, állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézményekre (a továbbiakban: egészségügyi intézmény).
c)3 a 152. pont tekintetében, az egészségügyi intézmények irányításának egyes szabályairól szóló 285/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet 6. §-ában foglalt jogkörök gyakorlása körében az irányítói vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központra (a továbbiakban: Klinikai Központ).
3. Jelen utasítás rendelkezéseit az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó hatályos jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglalt előírások figyelembevételével kell alkalmazni, figyelemmel a biztonságos betegellátás sértetlenségének követelményére.
4. Jelen utasítás előírásai nem alkalmazhatóak
a) a költségvetési szakmai ellenőrzésekre,
b) a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglalt belső ellenőrzési feladatokra.
2. Az ellenőrzés átfogó célja
5. Az ellenőrzés átfogó célja, hogy biztosítsa az OKFŐ és az egészségügyi intézmények
a) jogszabályokban, valamint
b) közjogi szervezetszabályozó eszközökben és más belső normákban (a továbbiakban együtt: belső normák)
6.4 Az ellenőrzés az OKFŐ és a 2. pont b) alpontjában meghatározott szervek működésében tapasztalható problémák okainak feltárásával segíti a vezető irányítói, stratégiai tervezői és szakterület-fejlesztői tevékenységét és a problémák okainak megoldását.
7.5 Az ellenőrzés segíti a kitűzött szervezeti célok elérését a szervezet hatékonyságának, eredményességének javítását.
3. Értelmező rendelkezések
8. Jelen utasítás alkalmazásában
a) átfogó ellenőrzés: meghatározott szervezeti egységre vagy adott szervezet tevékenységének egészére irányuló olyan ellenőrzés, amelynek keretében pénzügyi-gazdasági, valamint szakmai feladatok összefüggő vizsgálatára, elemzésére, értékelésére kerül sor annak érdekében, hogy a vizsgált szervezeti egység, illetve tevékenység helyzete és működése komplex módon megítélhető legyen, és amely során az ellenőrzött szerv tevékenységét az ellenőrzést elrendelő vezető által meghatározott időszakra vonatkozóan kell vizsgálni;
b) célellenőrzés: valamely adott eset vagy tárgykör meghatározott szempontok szerinti vizsgálata, illetve egy-egy feladat végrehajtásának ellenőrzése egy adott szerv, szervezeti egység vagy személy vonatkozásában;
c) elektronikus úton történő ellenőrzés: olyan ellenőrzés, melynek során az információtechnológiai eszközök alkalmazásával informatikai adatbázisba történik betekintés az adatbázisok kezelésének jog- és szakszerűségének megállapítása érdekében;
d)6 ellenőr: OKFŐ-nél, egészségügyi intézménynél teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott vagy polgári jogi jogviszony keretében ellenőrzési tevékenységet ellátó személy;
e) ellenőrzés: ténymegállapító, összehasonlító, értékelő és javaslattevő tevékenység, a vizsgált terület, illetve tevékenység helyzetének tényszerű feltárása, a működési gyakorlat hiteles megismerése és mindezek viszonyítása a jogszabályokhoz és belső normákhoz, továbbá a rendelkezésre álló erőforrásokhoz, majd a megállapítások rendszerezése alapján javaslatok megfogalmazása a vezetői döntésekhez;
f) ellenőrzési terv: olyan dokumentum, amely tartalmazza azokat a szempontokat, amelyek alapján a vizsgált téma a célnak megfelelően, objektíven értékelhető;
g) ellenőrzési ütemterv: olyan dokumentum, amelyben a vezetők meghatározott időszakra ütemezve tervezik meg a vonatkozó jogszabályokban és belső normákban előírt, valamint egyéb ellenőrzési kötelezettségeik végrehajtását;
h) megbízólevél: olyan okmány, amellyel az ellenőrzést végző – a munkáltatói jogkörök kivételével – a kiállító hatáskörében és illetékességében eljárva az abban meghatározott tárgyban az egészségügyi intézményeknél ellenőrzést, vizsgálatot folytathat;
i) mobilellenőrzés: olyan helyszíni ellenőrzés, amely eseti jelleggel, szúrópróbaszerűen vizsgálja a jogszabályokban, valamint belső normákban meghatározott előírások érvényesülését, és amelynek lényegi eleme a váratlanság;
j)7 munkafolyamatba épített ellenőrzés: az adott ismétlődő munkafolyamat ellenőrizendő munkafázisainak (ellenőrzési pontok) kijelölésével és rendszeres vizsgálatával, ellenőrzőlista alkalmazásával megvalósuló ellenőrzés;
k) összeférhetetlenség: az ellenőrzést végző és az ellenőrzött személy vagy szerv között fennálló olyan kapcsolat vagy körülmény, amely sértheti az ellenőrzés objektivitását;
l) soron kívüli ellenőrzés: ha valamely szervnél a jogszabálysértések, rendkívüli események elszaporodnak, vagy a szerv tevékenységében rendellenességek tapasztalhatók, az arra jogosult vezető soron kívüli ellenőrzést rendelhet el a problémák okainak feltárására;
m)8 szakmai ellenőrzés: az egészségügyi intézmény szervezetén belül az arra kötelezettek részéről törvényességi, szakszerűségi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint, ellenőrzőlista alkalmazásával végrehajtott szakmai ellenőrzés, amely független, és az egészségügyi intézmény vezetőjének közvetlen alárendeltségében működő, kifejezetten ellenőrzési feladatok ellátását szolgáló ellenőrzési szervezet vagy személy által kerül lefolytatásra;
n) szakmai ellenőrzési szervezet: az OKFŐ Komplex Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: Főosztály), valamint az egészségügyi intézmény vezetője, továbbá az ezen feladatok ellátására általa kijelölt személy vagy szervezeti egység;
o) témaellenőrzés: egy időben, több szervezeti egységnél végrehajtott azonos tárgyú ellenőrzés, amelynek célja a vizsgált témában általánosítható következtetések levonása, és ennek megfelelő intézkedések megtétele;
p) utóellenőrzés: valamely korábban végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések teljesítésének és azok hatásainak vizsgálata;
q) vezető: aki kinevezés vagy megbízás alapján olyan beosztásban vagy munkakörben végez irányítást, amelyben feladatai ellátása során szervezetileg vagy a munkavégzéssel összefüggő tevékenység idejére – akár ideiglenesen is – az alárendelt állomány munkájának irányításáért felelős, ellenőrzésére jogosult és kötelezett;
r) visszatérő ellenőrzés: rövid időn belül egymást követő időpontokban, ugyanazon szervezeti egységnél végrehajtott azonos tárgyú ellenőrzés, a feltárt, azonnal javítható hibák, rossz gyakorlatok megszüntetésére tett intézkedések megtételének, valamint a fegyelem folyamatos meglétének vizsgálata érdekében.
s)9 vezetői ellenőrzés: vezető által végrehajtott, nem delegált ellenőrzés.
4. Az ellenőrzés alapelvei
9.10 Jogszerűség és szakszerűség: bármely típusú, szintű és módszerű ellenőrzés kizárólag a vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök vagy más szakmai szabályok figyelembevételével, azok magas színvonalú ismeretének birtokában végezhető.
10. Célszerűség, tervszerűség: az ellenőrzés nem lehet öncélú, a szakmai érdekekkel össze nem függő vagy elvtelen célból végrehajtott kontroll. Az ellenőrzéseknek összhangban kell lenniük a különböző időszaki munka- és ellenőrzési tervekkel, az ellenőrzési stratégiával, a vezetők által meghatározott szakmai prioritásokkal, a korábbi ellenőrzések tapasztalataival.
11. Objektivitás, függetlenség: az ellenőrzésnek a valós tények megállapítására és az ezekből levonható objektív összefüggések, illetve következtetések megállapítására kell irányulnia. Az ellenőrzést végző ellenőr nem utasítható abban a vonatkozásban, hogy az ellenőrzés során milyen tényeket, hiányosságokat állapít meg, és kizárólag ellenőrzési feladatokat végezhet, egyéb végrehajtási tevékenységbe – a minősített időszaki feladatokat kivéve – nem vonható be.
12. Tájékoztatás, nyilvánosság, hitelesség: Az ellenőrzés típusának megfelelően tájékoztatást kell adni a szükséges mértékben, az ellenőrzött szerv vezetőjének, az ellenőrzött személynek, és ha az ellenőrzés tárgya azt indokolttá teszi, a szélesebb nyilvánosságnak is. Az ellenőrzés tényét, módját, megállapításait és más lényeges elemeit minden esetben megfelelő alaki és tartalmi követelmények szerint kell a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően dokumentálni.
13. Együttműködés: valamennyi ellenőrzés során az ellenőrzési tevékenység eredményessége érdekében az érintett személyek és szervek kölcsönösen együttműködnek egymással.
II. FEJEZET
AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE, KÖVETELMÉNYEI
5. Szakmai ellenőrzés
14. A Belügyminisztérium mint irányító az általa irányított szervek vonatkozásában végez hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket.
15. A Főosztály jelen utasítás alapján országos hatáskörrel végez igazgatási jellegű ellenőrzéseket. Az Főosztály által végzett ellenőrzések nem terjednek ki az országos kórház-főigazgatóra.
16.11 Az egészségügyi intézmények felett ellenőrzési jogkört gyakorló szervezetek, különösen a központi hivatalok és az irányító minisztérium – feladat- és hatáskörükben eljárva, illetékességi területükön – átmeneti jelleggel az egészségügyi feladatokat ellátók tevékenységét ellenőrizhetik.
17. Az egészségügyi intézmény vezetője eseti jelleggel ideiglenes ellenőrzési csoportot, bizottságot is létrehozhat.
18. Az ellenőrzést végző az ellenőrzés során feltárt helyzetre vonatkozó javaslat kidolgozásában közreműködik. A javaslatot az annak jóváhagyására jogosult részére – az irányítási rendnek megfelelően – a szakmai ellenőrzési szerv vezetője terjeszti fel.
6. Szakmai irányítás keretében végzett ellenőrzés
19.12 A szakmai irányítás keretében végzett ellenőrzés során az azt végző szerv – jogszabályokban, szervezeti és működési szabályzatban vagy ügyrendben, illetve egyéb belső normában meghatározott hatáskörében – a tevékenység minőségfejlesztését, az egységes gyakorlat és módszerek kialakítását, illetve egyedi eset kivizsgálását célzó ellenőrzést végez.
7. Vezetői ellenőrzés
20. A vezető az irányítása alatt álló szervre, szervezeti egységre vagy szervezeti elemre, az egészségügyi intézményen belüli helyekre, személyekre kiterjedően a vonatkozó jogszabályokban és a belső normákban meghatározott, munkaköri leírásban rögzítettek szerint, illetve egyedi utasítás alapján vezetői ellenőrzést végez. Az egészségügyi intézmény vezetője a vonatkozó normák figyelembevételével határozza meg az egyes vezetői szintek helyi sajátosságoknak megfelelő ellenőrzési kötelezettségeit.
8. Munkafolyamatba épített ellenőrzés
21.13 Az egészségügyi intézmények valamennyi vezetője, illetve más, ellenőrzésre kijelölt dolgozója a szerv egyes munkafolyamatai jogszerűségének és szakszerűségének, a hibás folyamatok megszakításának, a hiba okai azonnali felismerésének és kijavításának kikényszerítése érdekében – a normákban előírt vezetői ellenőrzési kötelezettségen felül – folyamatos ellenőrzést, revíziót végez. A szerv vezetője határozza meg az egyes munkafolyamatokban ellenőrizendő munkafázisokat, ellenőrzési pontokat, az ellenőrzésre kötelezett személyeket, az ellenőrzés módját, a hibák kiszűrése esetén teendő intézkedéseket.
22. A munkafolyamatba épített ellenőrzés olyan, az egészségügyi intézményben megfigyeléssel végrehajtott munkafolyamat-ellenőrzési módszer, amelynek első fázisát képező munkavégzési tevékenység megfigyelését, megtekintését követően az ellenőrzés ténye felfedésre kerül, és a megfigyelés minden esetben nyílt ellenőrzéssel fejeződik be, biztosítva az ellenőrzött részére a jogorvoslati lehetőséget.
9. Az ellenőrzés típusai
23. A szakmai ellenőrzés, a szakmai irányítás és a vezetői ellenőrzés során végzett ellenőrzés történhet:
a) átfogó,
b) téma-,
c) cél-,
d)14 utó-,
e) mobil-
f)15 visszatérő,
g)16 munkafolyamatba épített, valamint
h)17 soron kívüli
10. Az ellenőrzés módszerei
24. Az ellenőrzés végrehajtása során alkalmazható módszerek:
a) helyszíni vizsgálat;
b) személyes megkérdezés (interjú);
c)18
d) beszámoltatás;
e) iratok, okmányok, nyilvántartások ellenőrzés helyére történő bekérése, tanulmányozása;
f) anyagok, eszközök tételes leltározása;
g) az egészségügyi intézményekkel együttműködő, területileg illetékes állami és társadalmi szervek – az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos – véleményének megismerése;
h) adatszolgáltatások és jelentések elemzése;
i) statisztikai adatok értékelése;
j) munkafolyamatok megfigyelése;
k) elektronikus úton történő ellenőrzés;
l) az ellenőrzés céljának és tárgyának megfelelő egyéb módszer;
m) munkafolyamatba épített ellenőrzés;
n) visszatérő ellenőrzés.
25. Az ellenőrzés céljától, tárgyától függően a módszerek alkalmazhatóak külön-külön vagy kombináltan.
11. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények
26.19 Az ellenőrzési rendszert úgy kell felépíteni, hogy az átfogja egy-egy egészségügyi intézmény vagy szervezet teljes tevékenységét, és biztosítsa az ellenőrzés folyamatosságát. Az ellenőrzéseket úgy kell ütemezni, hogy azok valamennyi szervezeti egységet érintsék az adott ellenőrzési évben.
27. Az ellenőrzéseket tervszerűen, az ellenőrzés tárgyához igazodva, a szakmai prioritásokkal összhangban kell végrehajtani.
28. Az ellenőrzést végző szerv(ek), személyek koordinációs tevékenységgel (időpontok, időtartamok és a vizsgálandó szakterületek egyeztetésével) kerüljék el a párhuzamos feladat-végrehajtást és a szükségtelen vizsgálatokat.
29.20 Az ellenőrzést az 1. függelékben előírtak szerint határidőre kell végezni, illetve az irányító minisztérium állami vezetői, az országos kórház-főigazgató és az egészségügyi intézmény főigazgatójának igényei szerint, figyelemmel a 62. pontban foglaltakra.
30. A szabályszerűség mellett minden esetben vizsgálni kell a célszerűséget, a gazdaságosságot, hatékonyságot, szükségességet, illetve eredményességet is.
31. Az ellenőrzést úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az csak a feltétlenül szükséges időt vegye igénybe, a tárgyának megfelelő, legcélszerűbb módszerek alkalmazásával kerüljön végrehajtásra, olyan módon, hogy az – lehetőség szerint – ne akadályozza az ellenőrzött személyt a halaszthatatlan feladatok végrehajtásában, illetve ne zavarja a szerv vagy szervezet működését, a megkezdett egészségügyi intézkedést.
32. Az ellenőrzés során az ellenőr és az ellenőrzött jogait, kötelezettségeit olyan módon kell érvényesíteni, illetve teljesíteni, hogy az ne sértse az emberi méltóságot és a vezetői tekintélyt.
33.21 Az ellenőrzés nem irányulhat a feltétlen hibakeresésre. Az ellenőrzést végrehajtó személy az eredmények és hiányosságok tényszerű megállapításával, jóhiszemű eljárás keretében, az egyéni érdemek és hibák, valamint a hibák okainak teljes körű feltárásával teljesíti az ellenőrzés célját.
34. Az ellenőrzés megállapításaival összefüggésben követelmény a megalapozottság, az objektivitás, a reális következtetések levonása. Az ellenőrzésnek nem lehetnek tisztázatlan vagy nem egyértelmű megállapításai.
35.22 Az ellenőrzés célja, hogy felfedje a hibákat, a hibák okait, valamint az elvárások és a gyakorlat közötti eltérések okait, továbbá a szabályozás esetleges hiányosságait is, amely megállapítások alapján javaslatot kell tenni a feltárt hibák megoldására, illetve jogszabály vagy belső norma megalkotására, módosítására. A vezetői intézkedésre is jogosult ellenőrző személy kijelöli a hiba kijavítására felelős személyt, valamint határidőt szab a végrehajtásra, illetve intézkedik az utóellenőrzés végrehajtásáról a következő ellenőrzési határidőig.
36.23 Az ellenőrzés tényét, megállapításait – ha jelen utasítás másként nem rendelkezik – jelentésben vagy jegyzőkönyvben, a 2. függelék szerinti formában kell rögzíteni.
37. Az ellenőrzési tervben megfogalmazott kérdésekre az ellenőrzést végző teljeskörűen köteles választ adni, az általa megállapított tényekkel szemben elvárás, hogy azok legyenek pontosak, a lényeges megállapítások – írásban történő rögzítés mellett – kerüljenek hitelt érdemlően bizonyításra is.
38.24 Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása során – az adat és minősített adat védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével – biztosítani kell az ellenőrzött egészségügyi intézményeknél és személyeknél általánosan előforduló vagy visszatérő hibák okainak széles körű megismerését, azok kiküszöbölését.
12. Az ellenőrökkel szemben támasztott követelmények
39. Szakmai ellenőrzést, illetve szakirányítás keretében ellenőrzést végző személynek a következő szakmai követelményeknek kell megfelelnie:
a) az ellenőrzött tevékenységet érintő jogszabályok és belső normák ismerete;
b)25 az ellenőrzött szakterületen szerzett jártassággal szükséges rendelkeznie.
40. Az ellenőrzésben nem vehet részt az a személy,
a) aki az ellenőrzött szerv, szervezet vezetőjének vagy az ellenőrzés alá vont személynek a közeli hozzátartozója;
b) aki az ellenőrzés eredménye tekintetében érdekelt, akire az kihatással lehet;
c) akitől elfogultsága miatt az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása bármely egyéb okból nem várható.
41. Az ellenőrzést végző az önmagával szemben fennálló összeférhetetlenségi okot az ellenőrzés vezetőjének haladéktalanul írásban jelenti. Az ellenőrzés vezetője a jelentést állásfoglalásával együtt soron kívül felterjeszti közvetlen vezetőjének. Ha az ellenőrzés vezetője észleli a beosztott ellenőrrel vagy önmagával szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, azt közvetlen vezetőjének haladéktalanul írásban jelenti.
42. Az összeférhetetlenség megállapítását az ellenőrzött személy vagy az ellenőrzött szerv vezetője az ellenőrzést végző szerv vezetőjénél haladéktalanul írásban köteles kezdeményezni.
43. Az ellenőrzést végző szerv vezetője azt az ellenőrt, akivel szemben megállapítja az összeférhetetlenséget, az ellenőrzésből kizárja. Az ellenőrzés során a kizárt ellenőr által tett megállapítások nem használhatók fel.
44. Az összeférhetetlenséget, az összeférhetetlenség hiányát, illetve az ellenőr kizárását az ellenőrzést végző szerv vezetője a tudomására jutástól számított három munkanapon belül írásban állapítja meg. Amennyiben az ellenőrzést végző szerv vezetője és az ellenőrzött szerv vezetője hozzátartozók, úgy az irányítási rendnek megfelelő felettes szerv vezetője jelöl ki másik ellenőrzést végző szervet az ellenőrzés végrehajtására.
45.26 A kizárási ok bejelentésének elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért, illetve a nyilvánvalóan alaptalan kizárási ok bejelentéséért a mulasztót, illetve az alaptalan bejelentőt munkaszerződésben foglalt vagy a foglalkoztatási jogviszonyára irányadó jogszabály szerinti hátrányos jogkövetkezmény terheli.
46. Ha az ellenőrzést végző az összeférhetetlenséget maga jelentette be, annak elbírálásáig az ellenőrzésben nem vehet részt, amennyiben azt más személy jelezte, az ellenőrzést megkezdheti, illetve folytathatja.
47. Vizsgálat közben tanúsítandó magatartás:
a) az ellenőrzést végzőnek tiszteletben kell tartania az ellenőrzött személy emberi méltóságát és az abból fakadó személyiségi jogait, valamint az egészségügyi beosztásából eredő tekintélyét;
b) az ellenőrzést végző tevékenységének következetesnek, igazságosnak, emberségesnek, segítő jellegűnek kell lennie;
c) az ellenőrzést végzőnek nyugodtan, fegyelmezetten, példamutatóan kell viselkednie, a rá vonatkozó szabályokat maradéktalanul be kell tartania, az ellenőrzést végző szerv tekintélyét óvnia kell.
III. FEJEZET
AZ ELLENŐRZÉSBEN ÉRINTETTEK JOGAINAK GYAKORLÁSÁRA ÉS KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
13. Az ellenőrzést végző jogai
48. Az ellenőrzés céljának megvalósítása érdekében az ellenőrzés idején az ellenőrzést végzőnek a 49. pontban megfogalmazott jogosultságok érvényesítése során joga van az ellenőrzés alá vont részére utasítást adni.
49. Az ellenőrzést végző jogosult
a) személyazonosságának, ellenőrzési jogosultságának igazolását követően az objektumba belépni, az előírt rend megtartásával az ellenőrzött szerv területén szabadon mozogni, az ellenőrzés céljával összefüggésben bármely helyiségbe belépni;
b) az ellenőrzés alá vont személyazonosságát megállapítani, meggyőződni munkavégzésének helyéről, beosztásáról, feladatairól, azzal kapcsolatos jogairól, kötelmeiről;
c) az ellenőrzés tárgyát képező, a munkavégzés során használt helyiségbe belépni, annak berendezési tárgyait átvizsgálni;
d) a minősített adat védelmére, az adatvédelemre, az ügykezelésre vonatkozó szabályok tekintetében a személyi, fizikai és adminisztratív biztonsági feltételekre irányuló ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az ellenőrzött szerv rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza. A minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése során megállapított hiányosságokról írásban tájékoztatni kell a minősített adatot kezelő szerv vezetőjét, aki köteles soron kívül gondoskodni a feltárt szabálytalanságok megszüntetéséről, a felelősség megállapításáról, illetve a felelősségre vonásról;
e) az ellenőrzés alá vont személyhez kérdéseket intézni, tőle szóban vagy írásban tájékoztatást, adatgyűjtést, feldolgozást kérni, nyilatkozatáról vagy valamely tény, körülmény fennállásáról, hiányáról jegyzőkönyvet felvenni;
f) a szabályellenes munkavégzési tevékenységet – belső szabályzatának vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – megszakítani, illetve a szabályszegés természetének megfelelően a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni;
g) az ellenőrzés helyszínére kérni az ellenőrzött személy vezetőjét, amennyiben az ellenőrzés alá vont személy a feladatainak ellátására alkalmatlan állapotban van, vagy ha a továbbiakban vezetői intézkedésre van szükség;
h) az ellenőrzött szerv működésével összefüggő kérdésekben más szervektől felvilágosítást kérni;
i) a feltárt hiányosságok, eltérések okáról az illetékes vezetőtől vagy az érdemi ügyintézőtől tájékoztatást kérni, az ellenőrzés tárgyának megfelelően szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről az ellenőrzött szerv vezetőjét nyilatkoztatni;
j) a munkavégzéssel összefüggő feladatok végrehajtásánál az ellenőrzött szerv vagy szervezet értekezletén, beszámoltatásnál jelen lenni;
k) az ellenőrzés megállapításait statisztikai, illetve más, előírt szolgálati célra felhasználni.
14. Az ellenőrzést végző kötelezettségei
50. Az ellenőrzést végző köteles
a) a jogszabályokban és belső normákban előírt szabályokat, az ellenőrzési tervben foglaltakat, valamint az ellenőrzést elrendelő vezető rendelkezéseit maradéktalanul betartani;
b) jelezni vezetőjének, ha az ellenőrzési feladatra való megbízásával kapcsolatban, személyével szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn;
c) az ellenőrzésre felkészülni, a vonatkozó jogszabályokat és belső normákat tanulmányozni, a szükséges adatokat, speciális ismereteket megszerezni;
d) az ellenőrzés megkezdése előtt, illetve a munkafolyamatba épített ellenőrzési módszer esetében a megfigyelést követően magát arcképes igazolvánnyal igazolni és megbízólevelét felmutatni, közölni az ellenőrzés tárgyát, célját és menetét, valamint amennyiben az ellenőrzésről kép-, hangfelvétel készül, annak tényét;
e) mindazon személyeket meghallgatni, illetve mindazon körülményeket/dokumentumokat megvizsgálni, melyek szükségesek a megalapozott vélemény kialakításához;
f) a dokumentumokat – amennyiben nem kerülnek bizonyítás céljából átvételre – hiánytalanul, sértetlenül visszaszolgáltatni, illetve az általa eredetiben átvett iratokról átvételi elismervényt adni;
g) megállapításait kétséget kizáróan bizonyítani, hiányosság esetén, annak ismertetésével a szabályszegésre az ellenőrzött személy vagy felettese figyelmét felhívni;
h) az ellenőrzés vezetőjének haladéktalanul jelezni, ha az ellenőrzés során bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, vagy ha az intézkedés során bűncselekmény elkövetésén éri tetten az ellenőrzés alá vontat;
i) jegyzőkönyvet felvenni, ha a feltárt hiányosság azonnali intézkedést igényel;
j) az ellenőrzés tényét, megállapításait az ellenőrzési naplóba bejegyezni;
k) az ellenőrzés befejezését közölni, az ellenőrzött figyelmét felhívni észrevételi és panasztételi jogára, az ellenőrzéssel kapcsolatos további kötelezettségeire;
l) az ellenőrzés megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően, határidőre írásba foglalni;
m) az ellenőrzés megállapításait az ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzés típusának megfelelően az ellenőrzött személlyel, illetve a szerv vagy szervezet vezetőjével ismertetni;
n) az ellenőrzés, valamint az ellenőrzés alapján indult eljárás során a tényállás felderítését, tisztázását elősegíteni, a szabályszegéssel érintett személyt megnevezni.
15. Az ellenőrzött jogai
51. Az ellenőrzés alá vont jogosult
a) az ellenőr személyazonosságáról, ellenőrzési jogosultságáról meggyőződni – a vezetői ellenőrzés és a munkafolyamatba épített ellenőrzés esetét kivéve –, megbízólevél felmutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni;
b) az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, a biztonságos betegellátás, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését – az adott területre érvényes – biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni;
c) jelezni mindazokat az információkat, amelyek az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatásához szükségesek, illetve mindazon körülményeket, amelyek véleménye szerint az objektív megítélést befolyásolhatják;
d) az ellenőrzéssel kapcsolatban észrevételt tenni, ennek dokumentálását kérni, illetve kérdéseire választ kapni;
e) az ellenőrzésnek az általa elkövetett szabályszegésre vonatkozó megállapításait, illetve az ellenőrzés egyéb adatait is megismerni;
f) amennyiben a 40. pontban meghatározott összeférhetetlenség fennállását észleli, annak megállapítását és az ellenőr kizárását kezdeményezni;
g) a jelen utasításban foglaltak szerinti jogorvoslati kérelemmel élhet.
16. Az ellenőrzött kötelezettségei
52. Az ellenőrzés alá vont köteles
a) az ellenőrzésnek magát alávetni, az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, az ellenőrzésre jogosult 49. pontban meghatározott utasításainak eleget tenni;
b) lehetővé tenni az ellenőr munkavégzés helyére történő bejutását, a szerv területén történő szabad mozgását, az ellenőrzés céljával összefüggésben bármely helyiségbe történő belépését;
c) személyazonosságát igazolni, kérdésre közölni munkavégzésének helyét, beosztását, feladatait, illetve azzal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit;
d) felhívásra megnevezni az ellenőrzés idején folytatott tevékenységre utasítást adó személyt, illetve az őt legutóbb ellenőrző vezetőt;
e) a munkahelyi vagy munkavégzés céljára használt gépjármű, helyiség és ennek berendezési tárgyai átvizsgálását lehetővé tenni;
f) az ellenőr részére – szóban vagy írásban – a kért tájékoztatást megadni, a kért adatgyűjtést, feldolgozást végrehajtani, az iratokba való betekintést biztosítani, dokumentumot, egyéb bizonyítást szolgáló dolgot átvételi elismervény ellenében átadni;
g) amennyiben az őt terhelő titoktartási kötelezettség alól az arra jogosulttól nem kapott felmentést, az e kötelezettség alá tartozó témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni;
h) az ellenőr kérésére az ellenőrzés tárgyához szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni;
i) az ellenőrzés megállapításai alapján kijavított hibákról – vezetője utasítása szerint – a hibák kijavítására, a mulasztás pótlására saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket a megadott határidőre megtenni, és erről – elöljárója útján – tájékoztatást adni az ellenőrzés vezetője részére;
j) a halaszthatatlan munkavégzési kötelezettség esetét kivéve az ellenőrzés rá vonatkozó szakaszának befejezéséig – a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása mellett – a helyszínen tartózkodni;
k) az ellenőrzés tényét közvetlen vezetőjének jelenteni;
l) felszólításra – az egészségügyi intézmény vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint – a birtokában lévő tárgyakat az ellenőrzést végző részére bemutatni.
17. A szakmai ellenőrzési szervezet vezetőjének jogai és kötelességei
53. A szakmai ellenőrzési szervezet vezetője jogosult
a) indokolt esetben az ellenőrzést megszakítani, felfüggeszteni;
b) az ellenőrzésről készített összefoglaló jelentés megküldésével egyidejűleg – az ellenőrzést elrendelő vezető utasításának megfelelően – az ellenőrzött szerv vezetőjét intézkedési terv elkészítésére felhívni.
54. A szakmai ellenőrzési szervezet vezetője köteles
a) a helyszíni ellenőrzésről – a jelen utasításban meghatározott esetek kivételével – tájékoztatni az ellenőrizendő szerv vezetőjét;
b) az ellenőrzést elrendelő jóváhagyását követően az ellenőrzés megállapításait ismertetni az ellenőrzött szerv vezetőjével;
c) az ellenőrzött szerv vezetőjének észrevételére választ adni, illetve azt állásfoglalásával együtt az ellenőrzést elrendelő vezetőnek felterjeszteni;
d) a részére megküldött intézkedési tervet – írásos állásfoglalásával együtt – jóváhagyásra felterjeszteni az ellenőrzés elrendelésére jogosult vezetőnek;
e) az ellenőrzéssel kapcsolatos panaszt – írásos állásfoglalásával együtt – felterjeszteni a döntésre jogosult vezetőnek.
55. A szakmai ellenőrzési szervezet vezetője felelős azért, hogy az ellenőrzési tervben meghatározott időpontban, az abban leírtak szerint történjen a vizsgálat.
18. Az ellenőrzés vezetőjének jogai és kötelességei
56. Az ellenőrzés vezetője az 53–55. pontban foglaltakon túl jogosult
a) az ellenőrzésbe beosztottaknak az ellenőrzés időtartama alatt utasítást adni;
b) az ellenőrzésbe beosztottak felkészülését ellenőrizni, meggyőződni arról, hogy az ellenőrzés az előírásoknak megfelelően zajlik-e, az ellenőrök által tett megállapítások megalapozottak-e.
57. Az ellenőrzés vezetője köteles
a) az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatni az ellenőrzött szerv vezetőjét az ellenőrzés megkezdéséről, tárgyáról;
b) ismertetni a szerv vezetőjével az ellenőrzés közben észlelt, azonnali intézkedést igénylő hiányosságokat;
c) az ellenőrzött szerv vezetőjével egyeztetést kezdeményezni, majd az eredményről az ellenőrzést végző szerv vezetőjének jelentést tenni, amennyiben az ellenőrzött személynek az ellenőrzéssel kapcsolatban olyan kifogása van, amely miatt az ellenőrzést nem lehetséges megkezdeni vagy folytatni, és a kifogásolt ügyet nem sikerül tisztázni;
d) jelezni az ellenőrzést végző szerv vezetőjének, ha az ellenőrzés felfüggesztésére vagy megszakítására okot adó körülmények adódnak;
e) jegyzőkönyvet felvenni és megtenni az elsődleges intézkedéseket, ha a beosztott ellenőr bűncselekmény gyanúját jelenti, felügyelni a bizonyítási eszközök biztosítását szabálysértés vagy fegyelemsértés gyanúja esetén;
f) részt venni a körülmények rögzítésére szolgáló jegyzőkönyv felvételében, ha a feltárt hiányosság azonnali intézkedést igényel.
58. Az ellenőrzés vezetője felelős az ellenőrzésről készült jelentések (részjelentések, összefoglaló jelentés) határidőre történő elkészüléséért.
19. Az ellenőrzött szerv vezetőjének jogai és kötelességei
59. Az ellenőrzött szerv vezetője jogosult
a) tájékoztatást kapni az általa vezetett szerv ellenőrzéséről, megismerni az ellenőrzési tervet;
b) az ellenőrzés megállapításait folyamatosan, de legkésőbb az ellenőrzésről szóló jelentés elkészítését követően megismerni;
c) az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatban észrevételt tenni, kérdéseire választ kapni.
60. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles
a) tájékoztatni az ellenőrzésről, annak várható időtartamáról az ellenőrzéssel érintett személyeket;
b) biztosítani a feltételeket az ellenőrzés zavartalan lefolytatásához;
c) az ellenőrzés megállapításai alapján, a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében – az ellenőrzést elrendelő vezető utasításának megfelelően – intézkedési tervet készíteni, azt megküldeni az ellenőrzést végző szerv útján az ellenőrzést elrendelő vezetőnek;
d) hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezése esetén az eljárást elrendelni, lefolytatni, annak eredményéről tájékoztatni az ellenőrzést végző szerv útján az ellenőrzést elrendelő vezetőt.
IV. FEJEZET
AZ ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
20. Ellenőrzési munkaszakaszok
61. Az ellenőrzés a jelen fejezetben meghatározott munkaszakaszokból áll. Az egyes munkaszakaszokra vonatkozó rendelkezéseket a 21–30. alcím tartalmazza.
21. Az ellenőrzés elrendelése
62.27 Az ellenőrzést éves munkaterv szerint, az 1. függelékben meghatározott tárgykörökben az ott meghatározott határidőkre figyelemmel, illetve az arra jogosult vezető közvetlen utasítása alapján, soron kívüli ellenőrzésként lehet elrendelni.
63. Az éves munkatervet – a 28. pontban foglaltakra tekintettel – úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén a munkatervben nem szereplő ellenőrzési feladatok is végrehajthatók legyenek.
64. A szakmai ellenőrzési szervezet által lefolytatandó ellenőrzés elrendelésének jogát az ellenőrzést végző szerv vezetője – közvetlenül vagy közvetett módon, a szakmai ellenőrzési szervezet vezetője útján – gyakorolja.
22. Az ellenőrzés előkészítése
65. Az ellenőrzéseket ellenőrzési terv alapján kell végrehajtani. Az ellenőrzési tervet az ellenőrzést végző szerv vezetője hagyja jóvá. Nem kötelező ellenőrzési tervet készíteni célellenőrzés és a mobilellenőrzés végrehajtására, illetve a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzésekhez.
66. A vezetői ellenőrzéseket ellenőrzési ütemtervben kell meghatározni.
67. Az ellenőrzési terv tartalmazza
a) az ellenőrzést végző szerv megnevezését;
b) az iktatószámot;
c) az ellenőrzést elrendelő vezető nevét, aláírását „Jóváhagyom” záradékkal;
d) az „Ellenőrzési terv” megnevezést;
e) az ellenőrzendő szerv megnevezését, az ellenőrzés tárgyát;
f) az ellenőrzés tényére való utalást;
g) az ellenőrzés célját;
h) az ellenőrzés módszereit, a vizsgált időszakot;
i) az ellenőrzés főbb szempontjait szakterületenkénti bontásban;
j) az ellenőrzés időtartamát;
k) az ellenőrzésben részt vevők névsorát;
l) az ellenőrzési részjelentés, valamint az összefoglaló ellenőrzési jelentés elkészítésének határidejét;
m) az ellenőrzés végrehajtásáért felelős személy nevét, beosztását;
n) az ellenőrzési terv elkészítésének keltét, készítőjének nevét, beosztását, aláírását.
68. Az ellenőrzést végző személyt (személyeket) megbízólevéllel kell ellátni.
69. A helyszíni vizsgálatot – a 70. pontban foglalt eseteket kivéve – annak megkezdése előtt legalább három munkanappal, átfogó ellenőrzés esetén 8 munkanappal az ellenőrzendő szerv vezetőjének be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell az ellenőrzés céljáról, formájáról, az ellenőrzendő területekről, az ellenőrzés várható időtartamáról.
70. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni
a) a vezetői ellenőrzésnél és a munkafolyamatba épített ellenőrzésnél;
b) soron kívüli ellenőrzés esetén;
c) a mobilellenőrzéseket megelőzően;
d) a cél- és témaellenőrzés esetén az elrendelésre jogosult ilyen irányú döntése alapján;
e) ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy ez meghiúsítaná az ellenőrzés eredményes végrehajtását.
71. Az ellenőrzés tényét és a 69. pontban foglalt egyéb információt, a 69. pontban felsorolt esetekben az ellenőrzés megkezdésekor, szóban kell közölni.
23. Felkészülés az ellenőrzésre
72.28 Az 50. pont c) alpontjában meghatározott felkészülésnek a vizsgálandó témákra és területekre vonatkozó, részletekbe menő és időszerű kérdésekre kell irányulnia. Az ellenőrizendő szervre, tevékenységre vonatkozó normákon túl a felkészülés forrásai lehetnek különösen a statisztikai adatok, beszámolók, elemzések, tanulmányok, okmányok, nemzeti és nemzetközi szakirodalom, valamint a, korábbi ellenőrzések megállapításai.
24. Az ellenőrzés végrehajtása
73. Az ellenőrzés helyszíni vezetője az ellenőrzésbe beosztottaknak az ellenőrzés időtartama alatt vezetője, felelős az ellenőrzés megszervezéséért, végrehajtásáért és az összefoglaló ellenőrzési jelentés határidőre történő elkészítéséért.
74. Az ellenőrzést végző személy köteles a megbízólevelet feladatainak végrehajtása során magánál tartani, valamint azt az ellenőrzött szerv, szervezet vezetőjének, és – amennyiben az ellenőrzés egészségügyi objektumon kívül történik – az ellenőrzött személynek a helyszíni vizsgálat megkezdése előtt felkérés nélkül felmutatni.
75. Az egészségügyi intézmény átfogó ellenőrzése során ki kell, egyéb esetekben ki lehet kérni az illetékes egészségügyi háttérintézmények, szükséges esetben érdekvédelmi és más együttműködő szerv, valamint társadalmi szervezet képviselőjének véleményét.
76. Az ellenőrzést – a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzést kivéve – a végrehajtandó feladathoz igazodó létszámmal, de legalább két fővel kell végrehajtani.
77. Amennyiben az ellenőrzés alá vont a feladata ellátásával kapcsolatban elháríthatatlan akadályra hivatkozik, és az ellenőrzés további folytatása az ellenőrizendő tevékenység végrehajtását aránytalan kár okozásával megakadályozná, az ellenőrzést folytatni nem szabad. Az ellenőrzés tényéről az érintett egészségügyi intézmény vezetőjét írásban tájékoztatni, valamint az ellenőrzés alá vont által közölt adatokat utólag ellenőrizni kell.
78. Az egészségügyi intézményen kívül munkavégzést teljesítő állomány ellenőrzését – ha erre mód van, és amennyiben az ellenőrzés célját nem veszélyezteti – az ellenőrzés alá vont vezetőjének jelenlétében kell végrehajtani.
79. Az ellenőrzés során észlelt szakszerűtlen munkavégzés esetén az ellenőrzést végző az ellenőrzött figyelmét a szabályellenességre felhívja, és annak törvényes folytatására ad utasítást.
80. A feltárt hiányosságok, eltérések okáról az érintett vezetőtől vagy ellenőrzött személytől már a helyszíni ellenőrzés során tájékoztatást kell kérni.
81. Szükség esetén az ellenőrzött szervezet vezetőjétől nyilatkozatot lehet kérni, amelyben írásban, aláírásával ellátva igazolja, hogy a szervezet az ellenőrzött tevékenységgel, feladattal összefüggő valamennyi iratot, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta.
82.29 Ha az ellenőrzés során bűncselekményre, szabálysértésre vagy foglalkoztatási jogviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegésére utaló körülmény merül fel, az ellenőr köteles azt azonnal az ellenőrzés vezetőjének jelenteni.
83.30 Az ellenőrzést végrehajtó azonnali intézkedést igénylő hiányosság észlelése esetén a körülményeket tisztázza, jegyzőkönyvet vesz fel, szabálysértés, kötelezettségszegés elkövetésének gyanúja esetén a bizonyítékokat biztosítja. Bűncselekmény gyanúja esetén az ellenőrzés vezetője teszi meg a szükséges intézkedéseket.
84. Az ellenőrzést végző megállapításait úgy köteles rögzíteni, hogy a bizonyítékok eredetéhez, felkutatási módjához, rögzítéséhez kétség ne férjen.
85. Az ellenőrzés során tett megállapítások alátámasztására elsősorban olyan iratokat kell felhasználni, amelyek arra kiegészítés nélkül, önmagukban is alkalmasak.
86. A bizonyítékok átvétele az ellenőr és az ellenőrzött aláírásával ellátott elismervény ellenében történik.
25. Az ellenőrzés megállapításait igazoló eszközök
87. Eredeti dokumentumot akkor kell csatolni az ellenőrzési dokumentációhoz, ha annak elvesztésétől, meghamisításától kell tartani, vagy alapos a gyanú arra, hogy az eredetiként átadott dokumentum fiktív, hamis vagy hamisított, illetve a vizsgálat olyan visszaélést tár fel, amely a felelősség megállapítását célzó eljárás alapját képezheti. Eredeti dokumentum átvétele esetén lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vizsgált szerv arról másolatot készíthessen.
88. A dokumentum szó szerinti leírását, elektronikus úton történő másolatát akkor kell a dokumentációhoz csatolni, ha az eredeti dokumentum átadása nem lehetséges. Másolat esetén
a) az eredeti dokumentum teljes szövegét tartalmazza beazonosításra alkalmas módon előzményre hivatkozással, készítőjének megnevezésével, a keltezéssel és a rajta szereplő aláírásokkal együtt;
b) a „másolat” szó feltüntetésével utalni kell arra, hogy a dokumentum az eredetinek a teljes szövegét tartalmazza;
c) a másolatot az azt hitelesítő személy aláírja, arra rá kell vezetni a másolat elkészítésének keltét és a másolatot hitelesítő személy teljes nevét, beosztását, valamint a szerv körbélyegzőjének lenyomatát, továbbá „Az irat az eredeti dokumentummal megegyezett.” szöveget;
d) a dokumentum elektronikus úton történő átvételénél az a) pontban foglaltakon túl fel kell tüntetni a fájl kiterjesztését, méretét, mentés dátumát és időpontját;
e) a másolat készítésére az iratkezelési szabályokról szóló normák szerint kell eljárni.
89. A kivonat valamely dokumentum egy részének szó szerinti idézését, akkor célszerű használni, ha a megállapításhoz nincs szükség az eredeti dokumentum teljes szövegére. A kivonatban utalni kell arra, hogy az milyen eredeti dokumentum alapján készült. Kivonat készítése során az eredeti dokumentum formájának megtartása nem kötelező. Az elkészített dokumentumon a „kivonat” jelölést fel kell tüntetni, egyebekben a másolat készítésére vonatkozó szabályok az irányadók.
90.31 A másolat az eredeti dokumentummal egy időben készült, azzal tartalmilag és formailag teljesen megegyező, eredeti aláírásokat tartalmazó dokumentum. Másolatot akkor kell a dokumentációhoz csatolni, ha az eredeti dokumentum átadása aránytalan nehézséggel járna. A másolat átvételénél a 88. pont d) alpontja szerint kell eljárni.
91. A tanúsítvány több eredeti okmánynak vagy másolatnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza, azt az ellenőrzött szervezet vezetője vagy az általa megbízott személy aláírásával hitelesíti. A tanúsítványban csak olyan adatok szerepelhetnek, amelyek a kiállító szerv nyilvántartásában meglévő iratok anyagából származnak, illetve az alapul szolgáló adatokból közvetlenül ellenőrizhetőek. Tanúsítványt akkor kell a bizonyítékok között csatolni, ha az eredeti okmány csatolása kiterjedésére (aránytalanul nagy méretére) tekintettel nem lehetséges.
92. A jegyzőkönyv a megállapított tényt elsődlegesen rögzítő irat, amely kizárólag olyan konkrét tényeket tartalmazhat, amelyek az ellenőr és a vizsgált szerv dolgozójának együttes jelenlétében voltak tapasztalhatók. A jegyzőkönyvet valamennyi oldalának aláírásával az ellenőr és az ellenőrzött közösen hitelesítik.
93. Ha a tényállás vagy a felelősség megállapítása okirattal vagy más eszközzel nem bizonyítható, az ellenőr a vizsgált szerv hatáskörrel rendelkező vezetőjétől vagy beosztottjától írásban nyilatkozatot kérhet. A nyilatkozat alkalmazására abban az esetben kerül sor, ha eredeti irat nincs és így másolat, kivonat vagy tanúsítvány nem készíthető.
94.32 Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására kép- és hangrögzítő eszközök a hatályos jogszabályoknak és belső normáknak megfelelően – amennyiben más eszközzel a bizonyítás nem eszközölhető – alkalmazhatók. Ilyen esetben az ellenőrzött személyt a felvétel tényéről előre tájékoztatni kell. A büntető- vagy szabálysértési eljárás megindítását, illetve egyéb hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó körülményt tartalmazó felvételeket el kell különíteni az ilyen (releváns) adatokat nem tartalmazóktól. A nem releváns adatokat – amennyiben személyes adatot tartalmaznak – haladéktalanul, írásban dokumentált módon meg kell semmisíteni, erről az érintettet értesíteni kell. A felvételek készítése vagy felhasználása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest ne okozzon aránytalan sérelmet.
95.33 Ha a rögzített felvételek alapján szabálysértési vagy büntetőeljárás indul, a felvételek az adott eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint kezelhetők, és csak az eljárás során használhatók fel.
96. Az eljárás során felhasznált felvételt a megfelelő bizonyítóerő érdekében olyan módon kell hitelesíteni, hogy a felvételt rögzítő szerv, az azt készítő személy kiléte és a rögzítés időpontja kétséget kizáró módon megállapítható legyen.
97. A felvételhez történő hozzáférést, felhasználásának célját, jogalapját, valamint a felvétel átadása során az átvétel tényét dokumentálni kell.
98.34 A felvétel továbbítása előtt minden esetben meg kell győződni az adatátadás jogalapjáról, és csak olyan felvétel adható át, amely a szabálysértési, vagy büntetőeljárás eredményes lefolytatásához szükséges.
99. A felvételeket rögzítő adathordozókról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
a) a felhasznált adathordozó egyedi azonosításra alkalmas adatait;
b) az adathordozó alkalmazásának kezdő és befejező időpontját;
c) a felhasznált adathordozó tárolási helyét;
d) az adathordozó esetleges sokszorosítására, arról kivonat készítésére vonatkozó adatokat;
e) a felvétel megsemmisítésére, törlésére vonatkozó adatokat.
100. A felvételeket megsemmisítésükig olyan feltételek között kell őrizni, amelyek az illetéktelen megismerést kizárják. A felvételek megsemmisítését pontosan és visszaellenőrizhetően dokumentálni kell. A felvételek megsemmisítésétől függetlenül öt évig meg kell őrizni az adattovábbítási nyilvántartást, amelyből megállapítható, hogy a felvételeket kinek, milyen célból és milyen jogalapra tekintettel adták át.
101. Helyszíni ellenőrzés esetében a megállapításokat – különösen az ellenőrzés idején felismert és bizonyított hiányosságokat – ismertetni kell az érintett vezetővel, lehetőség szerint az ellenőrzés során folyamatosan, egyébként annak befejeztével.
102. Lehetőséget kell adni arra, hogy az érintettek az ellenőrzéssel, illetve annak megállapításaival kapcsolatban észrevételeket tegyenek. Az ellenőrzésre tett észrevételekre az ellenőrzési jelentésben akkor kell kitérni, amennyiben az észrevételek nem kerültek maradéktalanul elfogadásra.
26. Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása
103. Az ellenőrzések ténye és megállapításai a következő dokumentumokba foglalhatók:
a)35 eljárási, illetve más munkafolyamat során keletkező iratok;
b) ellenőrzési napló;
c) ellenőrzési dosszié;
d) ellenőrzési jegyzőkönyv;
e) ellenőrzési jelentés;
f) ellenőrzési részjelentés;
g) ellenőrzési összefoglaló jelentés.
104.36 A eljárási vagy más munkafolyamat során keletkező egyéb iratokba a munkafolyamatba épített ellenőrzést szükséges, míg a vezetői ellenőrzést lehetséges rögzíteni. Az ellenőrzés, revízió idejét, az ellenőrzést végző nevét (aláírását), szükség esetén a megállapításokat kell az iratra rávezetni.
105. A munkavégzéshez kapcsolódó dokumentumok vezetésére kötelezett szervezeti elem vezetője a szervezeténél végzett, munkavégzés közbeni vezetői ellenőrzéseit – belső norma eltérő rendelkezéseinek hiányában – külön jegyzőkönyvben, utasításra szerven belül, de más szervezetnél végzett vagy nem munkavégzés közbeni ellenőrzéseit az ellenőrzési naplóban rögzíti.
106. Amennyiben a jegyzőkönyvet kiváltó elektronikus ügyviteli rendszerben lehetőség van az ellenőrzés végrehajtásának megfelelő dokumentálására és archiválására, akkor az ellenőrzés ezen a módon is rögzíthető.
107. Az ellenőrzés tényét, megállapításait – a 105–106. pontban írt eseteket kivéve – az ellenőrzés helyszínén rendszeresített ellenőrzési naplóban kell rögzíteni.
108. Az ellenőrzés megállapításairól külön írásos jelentés is készülhet, azonban az ellenőrzés tényét ebben az esetben is be kell jegyezni az ellenőrzési naplóba, illetve az ellenőrzésről készült jelentést az ellenőrzött szerv vezetőjének meg kell küldeni.
109. Az ellenőrzési naplóba történő bejegyzési kötelezettség alól az ellenőrzést végző az ellenőrzés vezetőjétől felmentést kaphat.
110. Az ellenőrzési napló „Az ellenőrzés megállapításai:” rovatában fel kell tüntetni
a)37 az ellenőrzött szervezeti egység, terület, osztály megnevezését, az ellenőrzés tárgyát;
b) az ellenőrzés alá vont személy(ek) nevét, beosztását;
c) a megállapított tényeket;
d) ha az ellenőrzésről külön jelentés készül, annak tényét;
e) vezetői intézkedésre jogosult részéről a feltárt hiányosság kijavításáért felelős személy megnevezését, a határidőt;
f) az ellenőrzött nyilatkozatát, észrevételét (a megállapításokkal egyetért, nem ért egyet, vagy kiegészítést kíván tenni).
111. Az ellenőrzési naplólap eredeti példánya az ellenőrzést végző által önálló iratként vagy az ellenőri jelentés mellékleteként kezelendő, a másodpéldány az ellenőrzött szervnél marad.
112.38 Az ellenőrzési naplóba az ellenőrzött nevén, beosztásán, igazoló okmányának számán kívül személyes vagy minősített adat nem kerülhet bejegyzésre. Ha az ellenőrzés dokumentálása során ilyen adat feljegyzése válna szükségessé, akkor az ellenőrzést végző minden esetben külön jelentést készít.
113.39 Az intézményvezető és helyettesei az ellenőrzéseiket (tervezés és végrehajtás) az intézménynél rendszeresített integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben (a továbbiakban: intézményi rendszer) dokumentálja vagy iktatja. A papír alapon dokumentált ellenőrzéseit szintén rögzíti az intézményi rendszerben.
114. Az ellenőrzés során feltárt hiányosság, szabálytalanság akkor igényel azonnali intézkedést, ha a késedelem a munkavégzéshez fűződő érdek súlyosabb sérelmének veszélyével járna. Ilyen esetben ellenőrzési jegyzőkönyvet kell felvenni, különösen
a) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén,
b) okmányhiány esetén,
c) ha minősített adat biztonságának megsértésére derül fény,
e) ha veszélyhelyzetet kellett elhárítani,
f) ha az ellenőrzés során az ellenőrzött nyilvánvalóan alkohol vagy bódító hatású anyag hatása alatt állt, vagy egyéb okból alkalmatlan a munkafeladatainak ellátására,
g) külön nyilvántartásban szereplő eszköz eltűnése, hiánya esetén.
115. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hiányosság, szabálytalanság részletes leírását (a körülmények, okok megjelölésével) és az elsődlegesen megtett intézkedéseket.
116. Az ellenőrzést végző és az ellenőrzött a felvett jegyzőkönyv minden oldalát aláírja. Ha az ellenőrzött az aláírást megtagadja, annak tényét – indokainak megjelölésével – a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
117. A jegyzőkönyvet az ellenőrzési jelentés mellékleteként kell kezelni.
118. Az ellenőrzésről készített jelentéssel szemben támasztott követelmények:
a) legyen elemző, értékelő és alkalmas következtetések levonására, a szükséges döntések megalapozására;
b) megállapítások tényekkel, adatokkal, bizonyítási eszközökkel legyenek alátámasztva;
c) az abban foglalt megállapítások adjanak választ az ellenőrzési terv minden pontjára;
d) hivatkozzon azokra a jogszabályokra és belső normákra, amelyek előírásait megsértették;
e) tartalmazzon összegzést a főbb megállapításokról, valamint javaslatokat a feltárt hibák megszüntetésére, a működés hatékonyságának javítására, szabályozási kérdésekre;
f)40 abban az esetben, ha az ellenőrzés olyan cselekményt, hiányosságot vagy mulasztást állapít meg, amelynek alapján hátrányos jogkövetkezményt kell alkalmazni, illetve szabálysértési vagy büntetőeljárást kell lefolytatni, az ellenőrzési jelentésben a felelősként megjelölhető személy(ek) neve, beosztása is szerepeljen.
119. Az ellenőrzött szervnél megállapított, de más szerv dolgozója által elkövetett szabályszegésről az érintett szerv vezetőjét külön ellenőrzési jelentésben kell értesíteni.
120. Több személy által végzett ellenőrzésnél, ha az ellenőrök közötti feladatmegosztás ezt indokolja, ellenőrzési részjelentéseket kell készíteni. Az ellenőrzési részjelentések alapján az ellenőrzés vezetője összefoglaló ellenőrzési jelentést készít.
121. Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az ellenőrzési részjelentések főbb – elsősorban a felfedett szabálytalanságokra, pozitívumokra vonatkozó –, illetve összegző megállapításait és javaslatait tartalmazza. Az összefoglaló jelentésnek minden esetben tartalmaznia kell a részjelentésekbe foglalt, további intézkedést igénylő, illetve a helyszínen már kijavított jelentősebb hiányosságokat.
122. A szakmai ellenőrzési szervezet által készített ellenőrzési jelentést annak vezetője az ellenőrzést elrendelő vezetőnek jóváhagyásra felterjeszti, majd a jóváhagyást követő három munkanapon belül megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének.
27. Az ellenőrzés megállapításai alapján teendő intézkedések
123. Az ellenőrzött szerv vezetője az ellenőrzés megállapításait tartalmazó irat kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül arra észrevételt tehet, amelyre az ellenőrzést végző szerv vezetője a kézhezvételtől számított nyolc munkanapon belül választ ad. Ha az ellenőrzött szerv vezetője a válasz ellenére vitatja az ellenőrzés valamely megállapítását, észrevételét három munkanapon belül megküldi az ellenőrzést végző szerv vezetőjének, aki azt – az állásfoglalásával – három munkanapon belül az ellenőrzést elrendelő vezetőnek felterjeszti.
124.41 Amennyiben az ellenőrzés jogszabályokban, valamint belső normákban meghatározott előírást sértő gyakorlatot, hiányosságot, szabálytalanságot tárt fel, annak kijavítására az ellenőrzött szerv vezetője – ha az ellenőrzést elrendelő vezető annak elkészítését meghatározta – intézkedési tervet köteles készíteni, a határidők, a felelősök és az alkalmazott szankciók megjelölésével, melyet meg kell küldeni a Főosztály részére.
125. Az intézkedési tervet az ellenőrzési jelentés ismertetésétől, illetve az észrevételre az ellenőrzést elrendelő vezető által adott válasz kézhezvételétől számított harminc munkanapon belül – a szakmai ellenőrzési szervezet vezetőjén keresztül – az ellenőrzést elrendelő vezetőnek kell jóváhagyásra felterjeszteni.
126. Amennyiben az ellenőrzést elrendelő vezető az intézkedési tervet nem hagyja jóvá, azt legfeljebb harminc munkanapos határidő meghatározásával kiegészítésre, módosításra az ellenőrzött szervnek visszaküldi.
127.42 Az ellenőrzött szerv a jóváhagyott intézkedési terv alapján köteles eljárni. Amennyiben az intézkedési terv alapján szükséges, utóellenőrzést kell végrehajtani a következő ellenőrzési határidőig.
128. A munkaokmányokban, az eljárási vagy más munkafolyamat során keletkező iratokban, ellenőrzési naplóban rögzített bejegyzések alapján, illetve az ellenőrzés megállapításairól készített külön írásos jelentés alapján az ellenőrzött személy, az ellenőrzött szerv vezetője intézkedik a hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére. Amennyiben az hatáskörét meghaladja, akkor továbbítja a hatáskörrel rendelkező vezetőnek, aki az ez irányú intézkedéseket megteszi. Az ellenőrzéssel érintett vezető tájékoztatja az ellenőrzés eredményéről a vezetőjét, aki a feltárt hiányosságokkal, szabálytalanságokkal kapcsolatos felelősség megállapítása érdekében a szükséges eljárások megindítására intézkedik.
28. Az ellenőrzés megállapításainak megismerése és felhasználása
129. A szakmai ellenőrzési szervezet ellenőrzéseiről készült jelentéseket az ellenőrzött szerv vezetője és felettes vezetője jogosult megismerni, az érintettekkel ismertetni.
130. Az ellenőrzés alá vont az ellenőrzés megállapításait az őt érintő megállapításokra, illetve az általa elkövetett szabályszegésre vonatkozóan jogosult megismerni.
131. A szakmai ellenőrzési szervezet által végzett ellenőrzés megállapításainak egészben vagy részben történő megismerésére – az ellenőrzést elrendelő vezető jóváhagyása mellett – a szakmai ellenőrzési szervezet vezetője adhat engedélyt.
132. A megállapításokat – az ellenőrzés befejezését követően készült intézkedési terv kiadását és az ellenőrzéssel kapcsolatban tett panaszok ügyében indult eljárások lezárását követően – a szakmai ellenőrzési szervezet más célra is felhasználhatja.
133. A tapasztalatok a vezetői döntések előkészítése, az egészségügyi intézmények, az ott dolgozók munkájának segítése érdekében összesíthetők. Az ellenőrzés adatai az okszerű jelenségek, alkalmazott módszerek, hatékonyság és jellegzetes hiányosságok valamint szabálytalanságok közzététele érdekében (az adat védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett) tanulmányok, értékelő jelentések készítésére, illetve statisztikai célra felhasználhatók.
134. A szakmai ellenőrzési szervezet az ellenőrzési hatáskörébe tartozó szerveknél végzett bármely ellenőrzés megállapításait megismerheti, azokat hasznosíthatja.
135. A szakmai irányítást végző szerv a szakmai irányítása alá tartozó területi és helyi szerveknél az adott szakterületre vonatkozóan lefolytatott ellenőrzés megállapításait megismerheti, azokat hasznosíthatja.
136. Az ellenőrzési jelentésben lévő, a döntés megalapozását szolgáló adatnak a megismerését az adatot kezelő szerv vezetője – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – engedélyezheti a keletkezéstől számított 10 éven belül.
29. Meghatározott feladatok teljesülésének figyelemmel kísérése, utóellenőrzése
137.43 Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az intézkedési terv végrehajtásáról az ellenőrzést végző szerv vezetőjét tájékoztatni. Az ellenőrzést végző szerv vezetője utóellenőrzést rendel el.
138.44 Ha az utóellenőrzés azt állapítja meg, hogy a meghatározott intézkedések az intézkedési tervben meghatározott határidőn belül nem történtek meg, a mulasztásért felelős személy ellen hátrányos jogkövetkezményt kell alkalmazni.
139. Amennyiben utóellenőrzésre nem kerül sor, akkor a következő ellenőrzés során az intézkedések végrehajtását minden esetben vizsgálni kell.
30. Jogorvoslat
140. Az ellenőrzés alá vont az ellenőrzés tényével, módjával, megállapításaival szemben annak tudomására jutását követő nyolc munkanapon belül panaszt terjeszthet elő az OKFŐ felé. A panasz előterjesztésének az ellenőrzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
141. A panasz ügyében az országos kórház-főigazgató dönt.
V. FEJEZET
AZ ELLENŐRZÉS RENDJÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
142. A szakmai ellenőrzési szervezet az ellenőrzés végrehajtásába az irányítási rendnek megfelelően az országos kórház-főigazgató vagy az egészségügyi államtitkár döntése alapján más egészségügyi intézmény vagy az egészségügyi államtitkár szakmai irányítása alá tartozó szervezet foglalkoztatottját is bevonhatja.
143. Az egészségügyi intézmények vezetői megállapodhatnak abban, hogy meghatározott ellenőrzési feladatot más szerv ellenőrzést végző szervezete vagy ellenőre végez el, illetve ellenőrzési feladatok közös végrehajtását is elhatározhatják. Ilyen ellenőrzésekre kerülhet sor különösen összeférhetetlenségi okok fennállása esetén vagy az ellenőrzés objektivitásának biztosítása érdekében.
144. Az ellenőrzést az ellenőrzés vezetőjének javaslatára a szakmai ellenőrzési szervezet vezetője legfeljebb harminc napra felfüggesztheti, ha az ellenőrzött szerv állományának jogsértő magatartása az ellenőrzés folytatását nem teszi lehetővé, illetve a továbbfolytatás vissza nem fordítható hátrányokat, károkat okozna, súlyos jogsértés bizonyítása válna lehetetlenné. Ebben az esetben az ellenőrzést végző a bizonyítékokat biztosítja, a meglévő állapotot írásban rögzíti, az eljárásra jogosultat haladéktalanul értesíti.
145. A szakmai ellenőrzési szervezet vezetője az ellenőrzés felfüggesztéséről haladéktalanul jelentést tesz az elrendelő vezetőnek, az ellenőrzött szerv vezetőjét pedig írásban értesíti.
146. Az ellenőrzés indokolt esetben legfeljebb harminc napra megszakítható. Erre különösen akkor kerülhet sor,
a) ha az ellenőrzés vezetője vagy az ellenőrzést végző(k) tartósan akadályoztatva van(nak);
b) ha más szervnél soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatni;
c) ha az ellenőrzött szerv az állománya jelentős részét érintő, soron kívüli feladatot hajt végre.
147. Az ellenőrzés megszakításáról a szakmai ellenőrzési szervezet vezetője dönt, erről az elrendelő vezetőnek jelentést tesz, az ellenőrzött szerv vezetőjét írásban értesíti.
148. Az ellenőrzés felfüggesztéséig, illetve megszakításáig tett megállapítások az ellenőrzés folytatását követően is felhasználhatók.
149. Az elvégzett ellenőrzésekről a szakmai ellenőrzési szervezet nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) az ellenőrzött szerv megnevezését,
b) az elvégzett ellenőrzések tárgyát,
c) az ellenőrzés kezdetének és befejezésének időpontját,
d) az ellenőr(ök) nevét.
150. Az ellenőrzések tapasztalatait elemezni, értékelni kell, amelynek során mérlegelni kell az ellenőrzött szerv működését érintő szélesebb körű intézkedések megtételére, jogszabályok, belső normák módosítására, illetve szervezeti vagy személyi változtatásokra irányuló javaslat előterjesztésének lehetőségét.
151.45 Az egészségügyi intézmények vezetői kötelesek
a) az ellenőrzési kötelezettségeik végrehajtására a tárgyévet megelőző év december 1-jéig éves ütemtervet készíteni, és azt három munkanapon belül aláírt és szkennelt formában a komplex.ellenorzes@okfo.gov.hu elektronikus levélcímre a Főosztály részére megküldeni,
b) az ellenőrzéseik végrehajtásáról, eredményeiről, tapasztalatairól összefoglaló jelentést készíteni, azzal, hogy ellenőrzési jogkör ideiglenes vagy tartós átadása esetén az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell, hogy az ellenőrzésre jogosult vezető helyettesítése vagy akadályoztatása esetén az ellenőrzési jogkörét kinek, mikor és milyen okból adta át, és
c) az összefoglaló jelentéseket a tárgyévet követő év február 15-ig elektronikus úton hitelesítve a Főosztály részére megküldeni.
152.46 Az OKFŐ fenntartásában álló egészségügyi szolgáltatók vezetői az 1. függelékben foglalt ellenőrzési feladatok végrehajtásáról a 2. függeléknek megfelelően kitöltött jelentést a jelen utasítás szerinti határidőben kötelesek elektronikus levél útján, aláírt, szkennelt és szerkeszthető formában a komplex.ellenorzes@okfo.gov.hu címre a Főosztály részére. Az irányítói jogkörrel nem rendelkező intézmények a jelentést másolatként az irányító vármegyei intézmény részére is megküldik. A jelentést a Főosztály továbbítja a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkári Kabinetjének irányítása alatt álló Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálatnak. Amennyiben a vármegyei irányítói jogkört vagy a gazdasági társasági formában működő egészségügyi szolgáltató esetében a tulajdonosi jogokat Klinikai Központ gyakorolja, az ellenőrzés végrehajtásáról szóló, a 2. függeléknek megfelelően kitöltött jelentést meg kell küldeni a Klinikai Központ részére is, amely saját hatáskörben dönt az elvégzett ellenőrzés alapján indokolt intézkedések megtételéről.
VI. FEJEZET
INTÉZMÉNYVEZETŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
153.47 Az intézményvezető a 8. pont q) alpontja szerinti jogkörének gyakorlása során havi rendszerességgel, szúrópróbaszerűen intézkedik az egészségügyi ellátást nyújtó szervezeti egységek munkájának, a kiadott vezetői utasítások végrehajtásának ellenőrzéséről.
154.48 Az orvosi, ápolói és egyéb személyzet munkatevékenységeinek ellenőrzése során eseti jelleggel közvetlenül, a szükséges szakmai kompetenciával rendelkező foglalkoztatott közreműködésével vizsgálja a diagnosztikai szolgáltatások, fekvőbetegágyak, az eszközök és a létszám kihasználtságát, a tárgyi eszközök használhatóságát, a dolgozók feladatellátásának szakszerűségét.
155.49 Az intézmény működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása érdekében eseti jelleggel ellenőrzi a szükséges szakmai kompetenciával rendelkező foglalkoztatott közreműködésével az állami vagyonelemek meglétét, azok tárolását és felhasználását.
156.50 Az intézmény működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítása érdekében eseti jelleggel intézkedik a foglalkoztatottak munkarendjének ellenőrzéséről, különös tekintettel a munkaidőre és az ellátott feladat jellegére.
157. Az intézményvezető a vonatkozó normák figyelembevételével határozza meg helyetteseinek ellenőrzési kötelezettségét, egyben a helyettesek ellenőrzési munkáját megtervezi, koordinálja és értékeli.
158. Az ellenőrzések dokumentálása a 112. pontban foglaltak alapján történik, az intézményvezető által elkészített ütemtervek, jelentések megküldéséről a 151. pont rendelkezik.
VII. FEJEZET
A MOBILELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
159.51 A mobilellenőrzések – a 154. pontban foglaltak kivételével – kiterjedhetnek a 2. pontban megjelölt szerveire, azok személyi állományára.
160. A mobilellenőrzés nem terjedhet ki
a) az OKFŐ vezetőjére és helyetteseire, az általuk használt hivatali helyiségekre;
b) a szakszervezeti tisztségviselők szakszervezeti megbízatásával összefüggő tevékenységére.
161. Országos gyógyintézetek, irányító vármegyei intézmények és budapesti centrumkórházak vezetőinek és helyetteseinek az ellenőrzését az OKFŐ vezetője által kijelölt főosztályvezető részvételével kell végrehajtani.
162. Az ellenőrzések elrendelésére a szakmai ellenőrzési szervezet vezetője jogosult. A mobil ellenőrzések végrehajtása a szakmai ellenőrzési szervezet vezetője által jóváhagyott heti terv alapján történik.
163.52 A szakmai ellenőrzési szervezet mobil ellenőrzéseiről nem köteles előzetesen tájékoztatni az ellenőrzésben érintett szervet vagy személyt.
164. A mobilellenőrzés tapasztalatait írásban, öt munkanapon belül kell rögzíteni.
165. A szakmai ellenőrzési szervezet vezetője az ellenőrzés befejezését követő hét munkanapon belül írásban, indokolt esetben haladéktalanul, szóban is köteles az ellenőrzés alá vont egészségügyi intézmény vezetőjét értesíteni az ellenőrzés végrehajtásáról.
166. A hiányosságot feltáró jelentés egy példányát az ellenőrzött szerv felettes szervének is meg kell küldeni, főigazgató vagy önálló főosztályvezetői jogállású vezető intézkedését igénylő esetben meg kell küldeni az érintett szakterület irányításáért felelős háttérintézményi vezetőnek, illetve önálló főosztályvezetői jogállású vezetőnek.
167. A jelentésnek tartalmaznia kell
a) az ellenőrzés helyét;
b) az ellenőrzés időpontját vagy időtartamát;
c) az ellenőrzést végzők nevét, beosztását;
d)53 az ellenőrzés alá vont személy(ek) nevét, beosztását, azonosító okmány számát;
e) az ellenőrzés tárgykörét;
f) az ellenőrzés megállapításait;
g) az eredménytől függően a szükséges intézkedések kezdeményezését;
h) az ellenőrzés során az ellenőrző által tett intézkedéseket;
i) az ellenőrzésben részt vevő vagy annál jelen lévő vezetők által tett intézkedéseket;
j) az ellenőrzés során keletkezett dokumentációt;
k) az intézkedés megtételére szabott határidőt;
l) az iktatószámot, a példányszámot, az ellenőrzést végzők aláírását és az Intézmény vezetőjének az ellenőrzés jog- és szakszerűségére vonatkozó ellenjegyzését.
168.54 Az ellenőrzés alá vont személy vezetőjének kiemelt feladata, hogy az ellenőrzés következtében szükségessé vált intézkedések megtételéről vagy annak akadályáról halaszthatatlan intézkedés esetén soron kívül, egyéb intézkedés esetén a szakmai ellenőrzési szervezet mobilellenőrzésről történt írásbeli értesítését követő öt munkanapon belül írásban tájékoztassa a szakmai ellenőrzési szervezet vezetőjét. Amennyiben az ellenőrzés megállapításait vitatja, úgy öt munkanapon belül az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételét megküldi a szakmai ellenőrzési szervezet vezetőjének, aki, ha azzal nem ért egyet, azt döntésre az illetékes vezetőnek felterjeszti.
VIII. FEJEZET
A SZAKMAI IRÁNYÍTÁS
169. A Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárság Egészségügyi Államtitkári Kabinet Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) ellátja a jelen utasításban meghatározott szakmai ellenőrzési szervezetek szakmai irányítását.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
170.55 Ha az ellenőrzést végrehajtó a tudomására jutott szabálytalanság esetén jelentési kötelezettségeinek nem tesz eleget, az előírt módon nem intézkedik, az abból adódó következményekért hátrányos jogkövetkezmény, szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősség terheli.
171.56 Ha súlyosabb cselekmény nem valósul meg, amennyiben az eset összes körülményeiből más nem következik, hátrányos jogkövetkezményt kell alkalmazni az ellen, aki a jelen utasításban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
172.57 Ha súlyosabb cselekmény nem valósul meg, hátrányos jogkövetkezményt kell alkalmazni az ellen, aki valamely beosztottal szemben hátrányos intézkedést tesz azért, mert tapasztalatairól az ellenőrzést végzőnek tájékoztatást adott, vagy annak figyelmét jogszabályi vagy közérdeket sértő szabálytalanságra, hiányosságra felhívta.
173. Az ellenőrzési tevékenység országos szintű egységesítése érdekében az utasítás hatálya alá tartozó szervek ellenőrzési utasításait – ide nem értve az ellenőrzési hatásköröket és kötelezettségeket megállapító, illetve a jelen utasításban nem szabályozott rendelkezéseket – felül kell vizsgálni.
174. A szakmai irányítást végző egészségügyi intézmények részére a szakmai irányítás keretében végzett ellenőrzésekre vonatkozó hatásköröket jelen utasítás előírásaira figyelemmel kell meghatározni.
175.58 A Főosztály félévente tájékoztatást küld az egészségügyi intézmények részére az utasítás végrehajtásával kapcsolatosan a jó és rossz gyakorlatból eredő tapasztalatokról.
176.59
177. Az utasítást az országos kórház-főigazgató szükség szerint, de legalább évente egyszer felülvizsgálja.
1. függelék60
|
Feladat |
Felelős |
Határidő |
Dokumentum |
Az ellenőrzési feladat pontos leírása |
|---|---|---|---|---|
|
Az intézményvezető a vonatkozó normák figyelembevételével határozzon meg helyetteseinek ellenőrzési kötelezettséget, egyben a helyettesek ellenőrzési munkáját koordinálja és értékelje |
Intézményvezető |
Folyamatosan, illetve félévente összesítő jelentés készítése, megküldése félévet követő hónap 15-ig |
Az ellenőrzésről készített táblázatot vezető által aláírva szkennelve, illetve szerkeszthető formátumban is szükséges megküldeni az OKFŐ Főigazgatói Hivatal Komplex Ellenőrzési Főosztálynak, úgy, hogy másolatban az irányító intézmény is megkapja azt. |
A vonatkozó normák tekintetében Intézkedési terv készítése a feladatok, felelősök, illetve határidők megjelölésével. |
|
Az intézményben a megfelelő feladatáramlás és az ahhoz kapcsolódó dokumentálás ellenőrzése |
Intézményvezető |
Folyamatosan, illetve félévente összesítő jelentés készítése, megküldése félévet követő hónap 15-ig |
Az ellenőrzésről készített táblázatot vezető által aláírva szkennelve, illetve szerkeszthető formátumban is szükséges megküldeni az OKFŐ Főigazgatói Hivatal Komplex Ellenőrzési Irodának, úgy, hogy másolatban az irányító intézmény is megkapja azt. |
Az ellenőrzés során vizsgálni szükséges, hogy az E1/2023. (V. 26.) OKFŐ utasításban előírtak maradéktalanul betartásra kerülnek-e. Az értekezleteken készült jegyzőkönyvek, emlékeztetők, megismerési igazolások meglétének és tárolásának ellenőrzése, valamint szúrópróbaszerű ellenőrzések arra vonatkozóan, hogy az utasítások megismerésre kerültek az érintett dolgozók által. |
|
Halottkezelési tevékenység ellenőrzése |
Intézményvezető |
2025. 07. 01-től kezdődően kéthavonta, az adott hónap 15-ig |
Az ellenőrzésekről készített jelentéseket közvetlen az OKFŐ Főigazgatói Hivatal Komplex Ellenőrzési Iroda részére kell megküldeni az előírt határidőig, úgy, hogy másolatban az irányító intézmény is megkapja azt. |
Szükséges annak ellenőrzése, hogy a 2025. évben kiadott, „Halottakkal kapcsolatos eljárások szabályozása” című utasításban foglaltak alapján az intézmény saját belső szabályzóit (pl. térítési díj szabályzat, eljárásrend) felülvizsgálata és szükséges módosítása megtörtént-e. |
|
A műtős ruházatok, védőfelszerelések szabályszerű használatának ellenőrzése |
Intézményvezető |
Havonta, megküldése minden hónap 15-ig |
Az ellenőrzésről készített táblázatot vezető által aláírva szkennelve, illetve szerkeszthető formátumban is szükséges megküldeni az OKFŐ Főigazgatói Hivatal Komplex Ellenőrzési Irodának, úgy, hogy másolatban az irányító intézmény is megkapja azt. |
Az ellenőrzés során vizsgálni szükséges a műtős ruházatok és a védőfelszerelések kizárólag a műtő területén történő alkalmazását, illetve a műtő területén az infekciókontroll szabályainak betartását. Szükség esetén szabályozni kell a műtőben használt és a kórház területén egyéb okból viselt ruházatok elkülönítését. |
|
Dolgozók munkaidejének ellenőrzése |
Intézményvezető |
Havonta, megküldése minden hónap 15-ig |
Az ellenőrzésről készített táblázatot vezető által aláírva szkennelve, illetve szerkeszthető formátumban is szükséges megküldeni az OKFŐ Főigazgatói Hivatal Komplex Ellenőrzési Irodának, úgy, hogy másolatban az irányító intézmény is megkapja azt. |
A szúrópróbaszerűen történő ellenőrzések során vizsgálni szükséges, hogy a dolgozók a rögzített munkaidejüket pontosan betartják-e. Továbbá ellenőrizni szükséges, hogy a munkarendhez kapcsolódó dokumentumok vezetése, különös tekintettel a munkahelyi jelenléti ívek és a szabadságkérelmek rögzítése szabályszerűen, a tartalmi követelmények betartásával történik. |
|
Az intézményben a járóbeteg-szakellátás során a várakozási idők vizsgálata |
Intézményvezető |
Negyedévente, megküldése negyedévet követő hónap 15-ig |
Az ellenőrzésről készített táblázatot vezető által aláírva szkennelve, illetve szerkeszthető formátumban is szükséges megküldeni az OKFŐ Főigazgatói Hivatal Komplex Ellenőrzési Irodának, úgy, hogy másolatban az irányító intézmény is megkapja azt. |
Az ellenőrzés során a járóbeteg-szakellátások esetében szükséges vizsgálni a betegek beérkezése és az ellátásuk megkezdése között eltelt időt. |
|
Az intézményben a fogyó-, valamint orvostechnikai eszközök készletgazdálkodás ellenőrzése a beszerzési igénytől a raktározási munkafolyamatokig |
Intézményvezető |
Negyedévente, megküldése negyedévet követő hónap 15-ig |
Az ellenőrzésről készített táblázatot vezető által aláírva szkennelve, illetve szerkeszthető formátumban is szükséges megküldeni az OKFŐ Főigazgatói Hivatal Komplex Ellenőrzési Irodának, úgy, hogy másolatban az irányító intézmény is megkapja azt. |
Szükséges annak vizsgálata, hogy az intézmény rendelkezik-e a készletgazdálkodás munkafolyamatait lefedő szabályozással, a munkafolyamatok (orvostechnikai, fogyóeszközökre leadott beszerzés, megrendelés, bevételezés, raktározás, osztályokra/személyre történő kiadás, felhasználás) a szabályzatokban foglaltak szerint, a szakmai előírásokra figyelemmel kerülnek-e végrehajtásra. A raktárokra vonatkozó szabályozás, szakmai előírás betartásra kerül-e, a fogyóeszközök tekintetében indokolatlan felhalmozás történik-e. |
|
Az intézményben a túlóra (rendkívüli munkaidő) ellenőrzése |
Intézményvezető |
Negyedévente, megküldése negyedévet követő hónap 15-ig |
Az ellenőrzésről készített táblázatot vezető által aláírva szkennelve, illetve szerkeszthető formátumban is szükséges megküldeni az OKFŐ Főigazgatói Hivatal Komplex Ellenőrzési Irodának, úgy, hogy másolatban az irányító intézmény is megkapja azt. |
Az ellenőrzés során vizsgálni szükséges az orvosok adott hónapban leadott előre tervezett, valamint rendkívüli túlóráinak valódiságát, szabályszerűségét, indokoltságát, továbbá hogy azok időtartama az elvégzett munka idejével arányban van-e. (Jelenléti ívek, túlóra-elrendelő papírok, műtői beosztás, adott havi osztályos beosztás összehasonlítása.) |
|
Gyógyszerkészletek, gyógyszerfelhasználás vizsgálata |
Intézményvezető |
Negyedévente, megküldése negyedévet követő hónap 15-ig |
Az ellenőrzésről készített táblázatot vezető által aláírva szkennelve, illetve szerkeszthető formátumban is szükséges megküldeni az OKFŐ Főigazgatói Hivatal Komplex Ellenőrzési Irodának, úgy, hogy másolatban az irányító intézmény is megkapja azt. |
Az ellenőrzés során szükséges ellenőrizni a gyógyszerek, fokozottan ellenőrzött szerek tárolására vonatkozó szabályok betartását, a lejárati időket, a gyógyszerkészlet mennyiséget és annak a nyilvántartással való egyezőségét. |
2. függelék61
|
Intézmény |
Ellenőrzés OKFŐ Komplex Ellenőrzési Főosztályhoz való beérkezésének határideje |
Ellenőrzési feladat |
Ellenőrzési feladat pontos leírása |
Ellenőrzött |
Ellenőrzésért |
Ellenőrzést végrehajtotta |
Ellenőrzött terület (szakterület, osztály stb. pontos megjelölésével) |
Az ellenőrzés során tapasztaltak (megállapítások, szabálytalanságok, hiányosságok részletes ismertetése) |
Megtett intézkedések a szabálytalanságok, |
Utóellenőrzés történt? |
Utóellenőrzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Féléves jelentés megküldése |
Az intézményvezető a vonatkozó normák figyelembevételével határozzon meg helyetteseinek ellenőrzési kötelezettséget, egyben a helyettesek ellenőrzési munkáját koordinálja és értékelje |
A vonatkozó normák tekintetében Intézkedési terv készítése a feladatok, felelősök, illetve határidők megjelölésével. |
|||||||||
|
Féléves jelentés megküldése |
Az intézményben a megfelelő feladatáramlás és az ahhoz kapcsolódó dokumentálás ellenőrzése |
Az ellenőrzés során vizsgálni szükséges, hogy az E1/2023. (V. 26.) OKFŐ utasításban előírtak maradéktalanul betartásra kerülnek-e. Az értekezleteken készült jegyzőkönyvek, emlékeztetők, megismerési igazolások meglétének és tárolásának ellenőrzése, valamint szúrópróbaszerű ellenőrzések arra vonatkozóan, hogy az utasítások megismerésre kerültek az érintett dolgozók által. |
|||||||||
|
Megküldése 2025. 07. 01-jétől kezdődően kéthavonta |
Halottkezelési tevékenység ellenőrzése |
Szükséges annak ellenőrzése, hogy a 2025. évben kiadott, „Halottakkal kapcsolatos eljárások szabályozása” című utasításban foglaltak alapján az intézmény saját belső szabályzóinak (pl. térítési díj szabályzat, eljárásrend) felülvizsgálata és szükséges módosítása megtörtént-e. |
|||||||||
|
Megküldése |
A műtős ruházatok, védőfelszerelések szabályszerű használatának ellenőrzése |
Az ellenőrzés során vizsgálni szükséges a műtős ruházatok és a védőfelszerelések kizárólag a műtő területén történő alkalmazását, illetve a műtő területén az infekciókontroll szabályainak betartását. Szükség esetén szabályozni kell a műtőben használt és a kórház területén egyéb okból viselt ruházatok elkülönítését. |
|||||||||
|
Megküldése |
Foglalkoztatottak munkaidejének ellenőrzése |
A szúrópróbaszerűen történő ellenőrzések során vizsgálni szükséges, hogy a dolgozók a rögzített munkaidejüket pontosan betartják-e. Továbbá ellenőrizni szükséges, hogy a munkarendhez kapcsolódó dokumentumok vezetése, különös tekintettel a munkahelyi jelenléti ívek és a szabadságkérelmek rögzítése szabályszerűen, a tartalmi követelmények betartásával történik. |
|||||||||
|
Negyedéves jelentés megküldése |
Az intézményben a járóbeteg-szakellátás során a várakozási idők vizsgálata |
Az ellenőrzés során a járóbeteg-szakellátások esetében szükséges vizsgálni a betegek beérkezése és az ellátásuk megkezdése között eltelt időt. |
|||||||||
|
Negyedéves jelentés megküldése |
Az intézményben a fogyó-, valamint orvostechnikai eszközök készletgazdálkodás- ellenőrzése a beszerzési igénytől a raktározási munkafolyamatokig |
Szükséges annak vizsgálata, hogy az intézmény rendelkezik-e a készletgazdálkodás munkafolyamatait lefedő szabályozással, a munkafolyamatok (orvostechnikai, fogyóeszközökre leadott beszerzés, megrendelés, bevételezés, raktározás, osztályokra/személyre történő kiadás, felhasználás) a szabályzatokban foglaltak szerint, a szakmai előírásokra figyelemmel kerülnek-e végrehajtásra. A raktárokra vonatkozó szabályozás, szakmai előírás betartásra kerül-e, a fogyóeszközök tekintetében indokolatlan felhalmozás történik-e. |
|||||||||
|
Negyedéves jelentés megküldése |
Az intézményben a túlóra (rendkívüli munkaidő) ellenőrzése |
Az ellenőrzés során vizsgálni szükséges az orvosok adott hónapban leadott előre tervezett, valamint rendkívüli túlóráinak valódiságát, szabályszerűségét, indokoltságát, továbbá, hogy azok időtartama az elvégzett munka idejével arányban van-e. (Jelenléti ívek, túlóra- elrendelő papírok, műtői beosztás, adott havi osztályos beosztás összehasonlítása.) |
|||||||||
|
Negyedéves jelentés megküldése |
Gyógyszerkészletek, gyógyszerfelhasználás vizsgálata |
Az ellenőrzés során szükséges ellenőrizni a gyógyszerek, fokozottan ellenőrzött szerek tárolására vonatkozó szabályok betartását, a lejárati időket, a gyógyszerkészlet mennyiséget és annak a nyilvántartással való egyezőségét. |
A 2. § (3) bekezdését a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 1. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2024. január1.
Az 1. melléklet 2. pont c) alpontját a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 6. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 7. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 8. pont d) alpontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 8. pont j) alpontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 8. pont m) alpontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 8. pont s) alpontját a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 9. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 16. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 19. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 21. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 23. pont d) alpontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 23. pont f) alpontját a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 23. pont g) alpontját a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 23. pont h) alpontját a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 24. pont c) alpontját a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 26. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 29. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 33. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 35. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 36. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 38. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 39. pont b) alpontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 45. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 62. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 72. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 82. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 83. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 90. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 94. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 95. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 98. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 103. pont a) alpontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 104. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 110. pont a) alpontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 112. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 113. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 118. pont f) alpontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 124. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 127. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 137. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 138. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 151. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 152. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 153. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 154. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 155. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 156. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 159. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 163. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 167. pont d) alpontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 168. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 170. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 171. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 172. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 175. pontja a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 176. pontját a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 1. függelék az 1/2025. (II. 13.) OKFŐ utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelékét a 6/2023. (XII. 21.) OKFŐ utasítás 2. §-a iktatta be, szövege az 1/2025. (II. 13.) OKFŐ utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás