BK ÍH 2023/1.

K. K. elítéltet a törvényszék a mentesítési ügy tárgyát képező ítéletében – mely az ítélőtábla mint másodfokú bíróság végzésével 2019. szeptember 18. napján emelkedett jogerőre – bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont II. fordulat, (5) bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 400 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A vádlottal szemben 1 750 000 Ft vagyonelkobzást szabott ki és egyetemlegesen kötelezte vádlott-társaival bűnügyi költség megfizetésére.

Az elítélt védője 2022. augusztus 8. napján kérelmet terjesztett elő az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés érdekében arra tekintettel, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől a próbaidő majdnem háromnegyede eltelt, amely idő alatt az elítélttel szemben újabb büntetőeljárás nem indult.

A törvényszék az elítélt védőjének mentesítés iránti kérelmét tárgyalás alapján hozott végzésével elutasította. Határozatának indokolása szerint a törvényben írt várakozási idő fele valóban eltelt és a környezettanulmány szerint az elítélt életvitele kifogástalan, de a kérelemmel érintett ítélet jogerőre emelkedését követően – ugyan 2013. február 28. napján elkövetett bűncselekményért, de – jogerősen elítélte a terheltet az F.-i Törvényszék, illetve az ítélőtábla 2021. október 22. napján. Vele szemben immár harmadik alkalommal felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabására került sor – ráadásul jelentős tárgyi súlyú, korrupciós, illetve költségvetést károsító bűncselekmények miatt – tekintettel arra, hogy az Sz.-i Törvényszék 2019. január 21. napján jogerőre emelkedett ítéletével költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az elítélt megélhetését, egzisztenciáját nem lehetetleníti el, hogy még a felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt áll, ezáltal nem tölthet be gazdasági társaságnál vezető tisztséget, mivel alkalmazottként is olyan munkaviszonya van, amelyből havi 1,5 millió forint jövedelme származik. Ezt meghaladóan vagyona, cége van, így vele szemben ez a körülmény sem teszi indokolttá a bírósági mentesítés megadását. Különösen nem lehet szó az elítéltnek a korábbi büntetés kitöltése óta tanúsított kifogástalan magatartásáról, mivel a várakozási idő alatt – bár szabadságelvonással nem járó – szabadságvesztés-büntetéssel sújtották (BJD 9985.).

A végzés ellen az elítélt és védője jelentettek be fellebbezést.

A fellebbviteli főügyészség átiratában a végzés helybenhagyását indítványozta a jogi indokolás korrekciójával abban a tekintetben, hogy a mentesítésre érdemesség vizsgálatánál elsődlegesen a terheltnek az ítélet jogerőre emelkedését követően tanúsított magatartása irányadó. Az, hogy korábban elkövetett bűncselekményei miatt később emelkednek jogerőre vele szemben ítéletek, ezt nem befolyásolhatja. Az indokolás indítványozta pontosítani, hogy 2021. augusztus 29. napján, a várakozási idő alatt elkövetett gondatlan bűncselekményért a terhelttel szemben a B.-i Járási Ügyészség intézkedést alkalmazott és nem sújtották büntetéssel.

Az elítélt és védője fellebbezése nem megalapozott.

A törvényszék a mentesítés iránti eljárást szabályosan folytatta le. A végzésének meghozatala előtt részletesen vizsgálta a terhelt mentesítésre való érdemességét. Feltárta az elítélt előéleti adatait, illetve az utolsó elítélését követő életvezetését, magatartását. Megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a terhelt bírósági mentesítése nem lehetséges, de az elsőfokú végzés indokolását az ítélőtábla a következőkkel egészíti ki.

A terhelt a vele szemben kiszabott büntetés alkalmazásával büntetett előéletűvé vált, és ehhez kapcsolódóan büntetőjogi és azon kívüli joghátrányok érték. A büntetés célja (Btk. 79. §) a bűncselekmények elkövetésének megelőzése, részint generális, részint speciális prevenciós célkitűzést követve. Ez utóbbi szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy az elítélt hogyan képes visszailleszkedni a társadalomba. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés, azaz a rehabilitáció ezt a be-, illetve visszailleszkedést hivatott elősegíteni. A büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés révén így a mentesített személy ismételten gyakorolhatja azokat a jogait, amelyek őt a büntetett előélet miatt a mentesítést megelőzően nem illették meg.

Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozatában leszögezte: „Az emberi méltósághoz való jogból következik, hogy az elítélteknek lehetőséget kell biztosítani a rehabilitációra, arra, hogy jogsértés nélkül helytálljanak egy szabad társadalom feltételei között. A reszocializáció pedig megköveteli, hogy az arra objektív szempontok alapján érdemesült elkövető számára egy későbbi, büntetéstől mentes életvitel feltételeit a jog megteremtse. Ez nem csupán a terhelt érdeke, hanem a társadalomé is, minthogy a büntetőjogon kívüli megszorítások megszűnésével a büntetlen előéletűeket megillető tisztségek ellátására, állások betöltésére való új lehetőségek megnyílása növeli elhelyezkedési esélyeiket, ami pedig csökkenti a társadalmi gondoskodás költségeit, lehetővé teszi az elítélt számára a bűnismétlés elkerülését.”

A mentesítés folytán tehát az elítélt a jövőre nézve mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos következmények alól, annak visszamenőleges hatálya nincs. A mentesüléssel megszűnnek azok a hátrányos korlátozások, amelyeket büntetőjogon kívüli jogszabályok fűznek az elítéléshez. A mentesített személyt büntetlen előéletűnek kell tekinteni, így megnyílik számára azon jogosítványok megszerzésének lehetősége, amelyeket büntetlen előéletű személyek gyakorolhatnak, ez a bírósági mentesítés célja.

Az utólagos bírósági mentesítés törvényi feltétele szándékos bűncselekmény miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélés, valamint a mentesítésre irányuló kérelem, a mentesítésre való érdemesség, továbbá a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől a törvényi mentesítésre irányadó időtartam felének eltelte. Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítésre irányuló kérelem és a mentesítésre való érdemesség mellett szükséges, hogy a bíróság által megállapított próbaidő fele, de legalább egy év elteljen.

A kérelem tárgyát képező elítélés szempontjából a Btk. 101. § (2) bekezdésében írtak szerint a bírósági mentesítéshez szükséges időbeli feltétel; a minimális várakozási időtartam (a próbaidő fele) 2021. szeptember 18. napján telt el.

Az Sz.-i Törvényszék ítéletében a bíróság a terheltet 3 évre a pályázatírói foglalkozástól eltiltásra is ítélte, mely 2022. szeptember 17. napján járt le, melynek a Btk. 103. §-ában írt, mentesítés egységessége szempontjából van jelentősége. A szabadságvesztés-büntetés felfüggesztésének próbaideje 2023. szeptember 18. napján telik el, amikor a törvényi mentesítés is beállhat a Btk. 100. § (1) bekezdés c) pontja szerint.

Az elsőfokú bíróság az érdemességet kizáró körülményként értékelte, hogy a terheltet a várakozási idő alatt más bíróságok jogerősen elítélték, illetőleg újabb bűncselekményt is elkövetett. Ez az érvelés nem helytálló.

Az Sz.-i Törvényszék a 2019. január 21. napján – tehát a várakozási idő kezdete előtt – hozott ítéletével a 2012. július 17. napján elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt halmazati büntetésül az elítéltet 1 év 10 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre, 250 napi tétel, összesen 1 000 000 forint pénzbüntetésre és 2 év pályázatírói foglalkozástól eltiltásra ítélte. A terhelt ezen elítéléssel járó joghátrányok alól 2022. január 21. napján törvény erejénél fogva mentesült.

A B.-i Járási Ügyészség 2022. március 8. napján kelt határozatában a 2021. augusztus 29. napján elkövetett közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt ügyészi megrovásban részesítette. A gondatlan közlekedési bűncselekmény a mentesítés szempontjából nem képezne érdemességi akadályt az elsőfokú bíróság által is felhívott 9985. számú BJD-ben ismertetett bírósági gyakorlat szerint.

Az elítéltet az F.-i Törvényszék 2021. február 19. napján kelt ítéletével – amely az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság határozatával 2021. október 22. napján emelkedett jogerőre – a 2013. február 28. napján megvalósított vesztegetést állítva, színlelve elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre és 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 3000 Ft-ban állapította meg. Egyben 500 000 Ft vagyonelkobzást alkalmazott a terhelttel szemben. A bíróság nem részesítette a terheltet előzetes mentesítésben. A bűncselekmény elkövetési ideje 2013. február 28. napja volt, tehát nem a jelen ügyben releváns várakozási idő alatt valósított meg a terhelt újabb, szándékos bűncselekményt, amely az érdemességet kizárná. A terhelt ezen elítélés kapcsán leghamarabb 2023. május 21. napja után kérhet bírósági mentesítést, amikor várakozási idő fele eltelik. A próbaidő 2024. október 22. napján járhat le, tehát eddig az időpontig az elítélt semmiképpen nem mentesül a büntetett előélettel járó joghátrányok alól.

Ebből következik, hogy a bírósági mentesítés jelen kérelem kedvező elbírálásával nem érné el a célját, hiszen az elítélt az F.-i Törvényszék ítéletével kiszabott büntetésből történő bírósági mentesítése leghamarabb 2023. május 21. napja után lehetséges, illetve a törvényi mentesítés csak 2024. október 22-én esedékes. Ily módon a terhelt addig a gazdasági társaságaiban ügyvezetői tisztséget egyébként sem vállalhatna, és nem nyílik meg számára azon más jogosítványok megszerzésének lehetősége sem, amelyeket büntetlen előéletű személyek gyakorolhatnak.

A fentiek alapján az ítélőtábla a törvényszék végzését a Bvtv. 44/A. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Be. 672. § (1) bekezdése alapján a Be. 674. § (5a) bekezdése szerinti tanácsülésen helybenhagyta.