2023. évi I. törvény indokolás

Az emberek egészségügyi ellátásához való joga alkotmányos alapjog, amit veszélybe sodor a Magyar Orvosi Kamara azzal, hogy hatalmával visszaélve nyomást gyakorol az orvosokra, fenyegeti őket. Mindez elvtelen és elfogadhatatlan.

Az orvosokra vonatkozó Etikai Kódexben szereplő „a beteg jólléte mindenek előtt” elv kimondja, hogy ezt az elvet sem társadalmi, sem politikai nyomás, sem adminisztrációs kötelezettségek, sem kereskedelmi érdek nem sértheti. Az Etikai Kódex alapján nem kifogásolható, ha az orvos erkölcsi meggyőződése miatt, vagy a betegellátás érdekében a Kamara felszólítása ellenére nem vesz részt közfeladatot ellehetetlenítő akcióban. Az akciótól való távolmaradás sem minősülhet tehát etikai vétségnek.

A Magyar Orvosi Kamara egyetlen, kötelezettségét teljesíteni szándékozó orvost sem fenyegethet a Kamarából való kizárással, mert ezzel ellehetetleníti az orvos munkáját és veszélyezteti a megélhetését. A Kamara nyílt visszaélése a tagság feletti hatalmával veszélybe sodorja a betegek biztonságos ellátáshoz való alapjogát, ami elfogadhatatlan.

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény preambuluma is kiemeli: a kamarai törvény célja, hogy az orvosok a társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelő mértékben hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, az egészségügyet érintő egyéb döntések meghozatalához, valamint a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. Azzal, hogy a Kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestületi jellegének alapvető szabályát, semmibe veszi saját céljait.

A fentieket szem előtt tartva a törvényjavaslat a kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését javasolja.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A javaslat rögzíti, hogy a Magyar Orvosi Kamara helyett a továbbképzések minősítésében és véleményezésében az egészségügyért és a felsőoktatásért felelős miniszter által kijelölt szerv jár el az orvosok tekintetében.

A javaslat azt is rögzíti, hogy a Magyar Orvosi Kamara csak a tagjai tekintetében formál véleményt a vezetői kinevezések esetében.

A javaslat rögzíti, hogy orvosok esetében nem szükséges a kamarai tagság, így e tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység.

A javaslat rögzíti, hogy ha a Magyar Orvosi Kamara tagja tagságáról lemond, számára a Magyar Orvosi Kamara az éves tagdíj arányosan fennmaradó részét a tagsági viszony megszűnését követő 8 napon belül visszatéríti.

A javaslat szerint az orvosok etikai eljárására a kamaráról szóló törvény szabályait törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Egyértelművé teszi a javaslat, hogy ezen személyi kör esetében törvényben meghatározott szerv fogja meghatározni az etikai vétség fogalmát, így a Magyar Orvosi Kamara etikai szabályzatai, alapszabálya, stb. nem alkalmazhatóak rá.

A javaslat értelmében az orvos a törvényjavaslat hatálybalépését követő 30. napig nyilatkozhat, hogy a kamarai tagságát meg akarja-e tartani. Aki határidőn belül nem tesz arra irányuló nyilatkozatot, hogy a kamarai tagságát fenn kívánja tartani, annak a kamarai tagsága a törvény erejénél fogva megszűnik, és az éves tagdíjának fennmaradó részét a kamara visszafizeti.

A javaslat rögzíti, hogy az orvosokkal folyamatban lévő etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) folytatja le.

Az 1. §-hoz tartozó felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.

Az egységes etikai eljárások érdekében az orvosok esetében az etikai eljárás elkerül a kamarától, azt az ETT folytatja le. Az ETT adja ki az új etikai kódexet, azt az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá, azzal, hogy a jóváhagyást megelőzően határidő tűzésével véleményezés céljából meg kell küldeni a Magyar Orvosi Kamara részére. Az etikai eljárás során alapvetően a kamarai törvény szerint kell eljárni azzal, hogy szankcióként alkalmazható a figyelmeztetés, megrovás, pénzbírság, valamint annak megállapítása, hogy az érintett legfeljebb két évig nem kaphat vezetői megbízást; elsőfokon az ETT kormányrendeletben meghatározott testülete, másodfokon az elnökség jár el; valamint az etikai eljárás részletszabályait a Kormány rendelete határozza meg.

Az ETT általánosságában – a kamarákhoz hasonlóan – az általános közigazgatási rendtartásról szóló szabályok szerint jár el. A szabályozásban egyértelműen rögzítésre került, hogy az ETT is adatot szolgáltat az etikai büntetésekről a működési nyilvántartást vezető szerv felé, amelyet a munkáltatók megismerhetnek.

Átmeneti rendelkezést állapít meg az etikai eljárásokkal kapcsolatosan. Az ETT a szakmai-etikai szabályzatának megalkotásáig az etikai eljárásokat felfüggeszti. Annak érdekében, hogy a szabályzat megalkotásáig ne legyen „üres időszak”, a törvény megállapítja, hogy továbbra is etikai vétséget követ el, aki a Magyar Orvosi Kamara etikai kódexében foglaltakat vétkesen megszegi azzal a korrekcióval, hogy nem etikai vétség, ha a kamara egyéb szabályzatait szegte meg az érintett, és csak az etikai vétség, amelyet majdan az ETT szakmai-etikai szabályzata megerősít.

A javaslat felhatalmazza a Kormányt az etikai eljárás részletes szabályainak megállapítására és az első fokon eljáró testület meghatározására.

Szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz.

Hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.