1/2023. (I. 12.) BM rendelet indokolás

Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvet új, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletet felváltó hazai kormányrendelet, valamint ezzel összhangban több kormányrendelet-módosítás és miniszterirendelet-módosítás ülteti át a magyar jogrendbe.

Az Irányelv a korábbi, azonos tárgyú uniós jogszabály (az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK európai tanácsi irányelv) helyébe lép, és az emberi fogyasztásra szánt víz védelmét tovább fokozza.

A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet tartalmazza azon anyagok listáját, amelyekről uniós szintű monitoringadatokat kell gyűjteni. E megfigyelési listát az Európai Bizottság 24 havonta végrehajtási határozattal teszi naprakésszé. A miniszteri rendelet technikai módosításának eredményeként a megfigyelési listát nem kell kétévente közzétenni, hanem a vízpolitika területén uniós szintű monitoring alá helyezendő anyagok megfigyelési listájának a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő összeállításáról szóló, 2022. július 22-i (EU) 2022/1307 bizottsági végrehajtási határozatban közzétett lista közvetlenül alkalmazandó.

A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet módosítása azért szükséges, mivel az Irányelv a Legionella-paraméter tekintetében elsőbbségi létesítményekre vonatkozó előírásokat tartalmaz. A Legionella-kockázatra vonatkozó rendelkezések többségét a miniszteri rendelet már az Irányelv felülvizsgálatát megelőzően tartalmazta. A jogharmonizáció kisebb pontosításokat tett szükségessé a kockázati létesítmények körét és a vizsgáló módszereket illetően, és a korábbi beavatkozási szint helyett határérték alkalmazása lesz szükséges az ivóvíz- és melegvízellátó rendszerekben.

Az Irányelv értelmében az ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában minden olyan szolgáltató jogalany, amely emberi fogyasztásra szánt vizet szolgáltat, ideértve a víziközmű-szolgáltatók mellett a saját vagy egyéb szervezetek, illetve személyek vízellátását biztosító jogalanyokat is. A közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló 16/2016. (V. 12.) BM rendelet módosítása terjeszti ki a szabályozást e teljes jogalanyi körre, amely emberi fogyasztásra ivóvizet szolgáltat. A rendeletmódosítás ezért a víziközműnek nem minősülő és ivóvízellátási célt szolgáló egyéb vízilétesítményekre is előírja az üzemeltetési szabályok alkalmazását, egyidejűleg élve az Irányelv által biztosított mentességi lehetőséggel.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja szerint a miniszteri rendeletek indokolását az Indokolások Tárában közzé kell tenni.