2023. évi C. törvény
2023. évi C. törvény
a magyar építészetről1
Mi, a Magyar Országgyűlés olyan törvényt alkotunk, amely az értékvédelem és a polgárhoz méltó életminőség – a haza és haladás – eszményeit állítja középpontba. Amely egyaránt képviseli a polgár és a közösség, a település és az építésztársadalom érdekeit, óvja természetes és épített környezetünket, segíti gazdaságunk energiatudatos átalakítását, ösztönzi a minőségi és fenntartható építészetet, illetve hozzájárul a táj, a hagyomány és a fejlődés közti egyensúly megtartásához.
Jogalkotói szándékunk az, hogy az építészeti törvény átláthatóbb és korszerűbb, egyszerűbb és egységesebb szabályozást hozzon létre, miközben tükrözi az építészeti szakterület kiemelt fontosságát.
A fenti célok előre bocsátása mellett az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésében foglalt egészséges környezethez való jog biztosítására és az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt természeti és kulturális értékek megóvásának követelményére tekintettel és felismerve, hogy
az épített környezet meghatározza az életminőségünket és a helyi, nemzeti közösségről alkotott képünket, tehát az azonosságtudatunkat,
a magyar építészeti alkotások körül vesznek bennünket, társadalmi korlátok nélkül elérhetők mindannyiunk számára, így rajtuk keresztül fogadható be leginkább akadálytalanul a nemzeti kultúra,
az államnak nemcsak lehetősége, de feladata is, hogy az épített örökség megőrzése és gyarapítása során a polgári jó ízlést érvényesítse, e célunk megvalósítása során a nemzeti építészet leghaladóbb hagyományait képviselő életművek – Kós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre építészete – a minta és a zsinórmérték,
az új törvény megalkotásával is hozzájárulunk az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában leírtak teljesedéséhez,
az építési jogi szabályozásnak, a településtervezésnek, az építésügyi hatósági rendszernek, valamint az építmények tervezésének és kivitelezésének az arányosság és a használatazonosság elvén kell alapulnia, amely együttesen jelenti a szabályozás közérthetőségét, a digitális eszközök széleskörű igénybevételét, az építmények rendeltetésüknek megfelelő használatát, valamint az épített örökség védelmét és az újabb minőségi építészeti alkotások támogatását és az akadálymentességet,
az építészet, a településtervezés, a zöldinfrastruktúra-tervezés és az építészeti örökség megőrzése kiemelkedő szerepet játszik a klímavédelemben,
az emberi életminőség és az értékeink védelme az állam, a helyi önkormányzatok, az építészeti szakma, a gazdálkodó szervezetek és a természetes személyek összehangolt felelőssége, amelynek alapjait törvényi szinten kell szabályozni,
a 21. század olyan szemléletváltást kíván, amely az épített környezet védelmét annak alakítása elé helyezi, óvja a zöldterületeinket és ösztönzi a minőségi építészet újabb alkotásainak megszületését,
az energia- és környezettudatos szemléletnek át kell járnia a tervezői és kivitelezési tevékenység teljes folyamatát, és vizsgálandó szempontnak kell lennie a főépítészi, tervtanácsi és hatósági eljárások során is,
az adminisztratív terhek csökkentése, a szakhatósági hatáskörök felülvizsgálata nem korlátozhatja a környezet- és örökségvédelmi folyamatok, valamint az építésgazdasági célok sikerre vitelét,
az építésügyi igazgatás állami intézményrendszeréről, a településfejlesztés, a településrendezés és a településkép védelmének önkormányzati feladatellátásáról, a szakmai kamarák tevékenységéről, az építészeti örökségünk védelméről, valamint az építésgazdaságról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1.
1. §
2. §
2.
3. §
4. §
5. §
6. §
7. §
8. §
9. §
10. §
11. §
12. §
13. §
14. §
15. §
3.
16. §
A SZEMÉLYI ÉPÍTÉSJOG
AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉPÍTÉSÜGYI ÉS MŰEMLÉKVÉDELMI FELADATAI
4. Az állami feladatellátás
17. §3
18. §4
19. §5
20. § [Az ágazati miniszter építésügyi típusú feladatai]
(1)6
(2) Az építésgazdaságért felelős miniszter ellátja
a)7
b)8
(3)9
(4)10
(5)11
(6)12
21. §13
5.14
22. §
23. §
6.
24. §
25. §
26. §
7.
27. §
28. §
29. §
30. §
31. §
8.
32. §
33. §
34. §
35. §
36. §
37. §
9.
38. §
39. §
10.
40. §
41. §
42. §
11.
43. §
44. §
45. §
46. §
47. §
48. §
49. §
12.
50. §
51. §
13.
52. §
14.
53. §
54. §
55. §
56. §
15.
57. §
58. §
16.
59. §
60. §
61. §
62. §
63. §
64. §
17.
65. §
66. §
67. §
68. §
69. §
70. §
71. §
72. §
73. §
A DOLOGI ÉPÍTÉSJOG
18.
74. §
75. §
76. §
19.
77. §
78. §
20.
79. §
80. §
81. §
82. §
83. §
21.
84. §
85. §
86. §
87. §
88. §
89. §
90. §
91. §
92. §
93. §
22.
94. §
95. §
96. §
23.
97. §
98. §
99. §
100. §
101. §
24.
102. §
103. §
104. §
105. §
106. §
107. §
25.
108. §
26.
109. §
110. §
111. §
27.
112. §
113. §
114. §
115. §
116. §
117. §
118. §
119. §
120. §
121. §
122. §
28.
123. §
124. §
125. §
126. §
127. §
128. §
129. §
130. §
131. §
29.
132. §
133. §
134. §
135. §
136. §
137. §
138. §
139. §
140. §
141. §
142. §
143. §
144. §
145. §
146. §
30.
147. §
148. §
31.
149. §
150. §
151. §
152. §
153. §
154. §
155. §
156. §
157. §
158. §
159. §
160. §
161. §
32.
162. §
163. §
164. §
165. §
166. §
167. §
33.
168. §
169. §
170. §
171. §
34.
172. §
173. §
174. §
35.
175. §
176. §
177. §
178. §
36.
179. §
180. §
AZ ÉPÍTMÉNYRE ÉS AZ ÉPÍTÉSI TERMÉKRE, A TERVEZÉSRE, VALAMINT AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMATRA IRÁNYADÓ KÖVETELMÉNYEK
37.24
181. §
182. §
183. §
38. Az építési termékekkel szemben támasztott általános követelmények
184. § [Az építési termék]
(1)25
(2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas, ha:
a)26
b)27
c)28
d)29
(3)30
(4)31
(5)32
39.33
185. §
186. §
187. §
40.34
188. §
189. §
190. §
41.35
191. §
192. §
42. Kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok
193. § [A kiemelt beruházások köre]
(1) Az építési beruházás kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható, ha részben vagy egészben európai uniós támogatás, illetve részben vagy egészben központi költségvetési támogatás felhasználásával valósul meg, és
a) katonai, honvédelmi, nemzetbiztonsági, védelmi ipari, rendvédelmi, katasztrófavédelmi vagy vízgazdálkodási célú és rendeltetésű építmény,
b) energetikai célú vagy közcélú nyomvonalas építmény,
c) oktatási, kulturális, egészségügyi vagy szociális célú építmény, valamint egyházi vagy nemzetiségi célú és rendeltetésű építmény,
d) a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény III–III/B. Fejezetében meghatározott beruházások,
e) a kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak jogszabály szerinti településkép-védelmi környezetében, nemzeti és történelmi emlékhelyen és a közvetlenül szomszédos ingatlanokon, vagy világörökségi területen megvalósuló építmény,
f) nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú, a Kormánnyal stratégiai megállapodást kötött gazdálkodó szervezet által tervezett építmény, vagy
g) az a)–f) pont alá nem tartozó, legalább 100 milliárd forint költségigényű és legalább 100 új munkahely megteremtését biztosító beruházás
megvalósítására irányul.
(2) A szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó beruházások, valamint a közúti közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó beruházások abban az esetben is kiemelt beruházássá és az azokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatók, ha európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználása nélkül valósulnak meg.
(3) Ipari parkban vagy logisztikai parkban megvalósuló kereskedelmi, szolgáltató, ipari, raktározási vagy logisztikai rendeltetésű építési beruházások abban az esetben is kiemelt beruházássá és az azokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatók, ha európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználása nélkül valósulnak meg.
(4) Az az építési beruházás (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: beszállító) is kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügy kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható, amely az (1) bekezdésben megállapított feltételeket nem teljesíti – ideértve azt is, hogy európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználása nélkül valósul meg a beszállító építési beruházása –, azonban az (1) bekezdés g) pontja szerinti építési beruházás megvalósítójával (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: anyacég) írásbeli megállapodást köt a termeléséhez kapcsolódó beszállítói tevékenységről. Ilyen esetben az anyacég az (1) bekezdés g) pontja szerinti feltételeket önállóan vagy a beszállítóval együtt is teljesítheti. Az anyacég és a beszállító kiemelt beruházásának helyszínét és közvetlen környezetét a kiemelt beruházássá nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meg kell határozni. A beszállítóra egyebekben a magáncélú kiemelt beruházásokra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Több építési beruházás együttesen is kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatóak, amelyek európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználása nélkül valósulnak meg, az (1) bekezdés g) pontjában szereplő feltételeket azonban együttesen teljesítik. Ilyen esetben az építési beruházásoknak egymással közvetlenül szomszédos ingatlanokon kell megvalósulniuk, és a kiemelt beruházás helyszínét és közvetlen környezetét a kiemelt beruházássá nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meg kell határozni. Erre a több építési beruházást magában foglaló kiemelt beruházásra egyebekben a magáncélú kiemelt beruházásokra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az (1) bekezdés a)–e) pontja, valamint a (2) bekezdése szerinti kiemelt beruházások közcélú kiemelt beruházásnak, az (1) bekezdés f) és g) pontja, valamint a (3)–(5) bekezdés szerinti kiemelt beruházások magáncélú kiemelt beruházásnak minősülnek.
(7) Az (1)–(5) bekezdés szerinti kiemelt beruházások az általános építmények mellett sajátos építményfajták megvalósítását is magukban foglalhatják.
(8) A kisajátításról szóló törvény hatálya alá tartozó kisajátítási eljárás és a bányászatról szóló törvény szerinti szolgalom alapítási eljárás nem nyilvánítható kiemelt jelentőségű üggyé.
194. § [A kiemelt beruházásokra és a kiemelt jelentőségű ügyekre irányadó különös szabályok]
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítással egyidejűleg – a kiemelt beruházás helyszínét és közvetlen környezetét, valamint az építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges, a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló közterület díjmentes használatának feltétlenül szükséges időtartamát. A kiemelt beruházás megvalósítója a beruházással összefüggésben történő, a közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén igénybevételi díj vagy óvadék fizetésére nem kötelezhető.
(2) Kiemelt jelentőségű ügyben törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint hatóságként jár el.
(3) Kiemelt jelentőségű ügyben törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába kerülő ingatlan pontos meghatározása érdekében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal közigazgatási hatósági eljárást folytat le.
(4) A 193. § (1) bekezdés c)–g) pontja, valamint a 193. § (3)–(5) bekezdése szerinti építmények megvalósítására irányuló kiemelt beruházás építészeti-műszaki dokumentációját az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt meg kell küldeni az Országos Építészeti Tervtanácsnak. Az Országos Építészeti Tervtanács eljárására a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet eljárási rendelkezései irányadóak.
(5) Kiemelt beruházás esetében az (1) bekezdés szerinti jogszabályban a kiemelt beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan törvényben vagy miniszteri rendeletben foglalt területrendezési követelményekhez, törvényben vagy kormányrendeletben foglalt településrendezési, építési, településképi és telekalakítási követelményekhez, törvényben vagy kormányrendeletben foglalt örökségvédelmi követelményekhez, kormányrendeletbe foglalt fás szárú növényekre vonatkozó követelményekhez képest eltérő követelmény állapítható meg. Az anyagi jogszabályi követelmények meghatározásával együtt az (1) bekezdés szerinti jogszabályban különös eljárási szabályok is megállapíthatóak.
(6) A 193. § (1) bekezdés a)–e) pontja és a 193. § (2) bekezdése szerinti közcélú kiemelt beruházások esetében – az (5) bekezdésében és a (7) bekezdésében foglaltakon túl – a miniszteri rendeletben foglalt országos tűzvédelmi követelményekhez, továbbá a kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben foglalt környezetvédelmi követelményekhez képest is megállapítható eltérő szabály. Az anyagi jogszabályi követelmények meghatározásával együtt az (1) bekezdés szerinti jogszabályban különös eljárási szabályok is megállapíthatóak.
(7) Kiemelt beruházás esetében az (1) bekezdés szerinti jogszabályban a kiemelt beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan a helyi építési szabályzatban foglalt településrendezési, építési és telekalakítási követelményhez, az önkormányzati rendeletben foglalt településképi követelményekhez, valamint a helyi önkormányzat által megállapított helyi védelemre, helyi emlékekre és fás szárú növényekre vonatkozó követelményekhez képest eltérő követelmény állapítható meg. Az anyagi jogszabályi követelmények meghatározásával együtt az (1) bekezdés szerinti jogszabályban különös eljárási szabályok is megállapíthatóak.
(8) Az (1) bekezdés szerinti jogszabály a változtatási tilalom, valamint a telekalakítási és építési tilalom alkalmazását kizárhatja, amely alapján az eljáró hatóság a tilalmat figyelmen kívül hagyja.
(9) Amennyiben a településrendezési, építési vagy telekalakítási követelmény megállapításából a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon – egyösszegű, 90. § szerinti kártalanítás illeti meg. Nem jár kártalanítás a 90. § (5) bekezdésében foglalt esetekben.
(10) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között – a kártalanítási igényt támasztó kérelmének benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kisajátítási kártalanítás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatásának van helye.
(11) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási perre a 91. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.
(12) A 193. § (1) bekezdés a)–e) pontja, valamint a 193. § (2) bekezdése szerinti közcélú kiemelt beruházás megvalósításával összefüggésben, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, közszolgálati járművel, vagy gyalogosan történő megközelíthetőségének, valamint közhasználatú építmény esetén az akadálymentes módon történő megközelítésének biztosítása szempontjából, illetve a biztonságos kiürítés biztosíthatósága érdekében, a közterület és az építmény szintkülönbségének áthidalása (terepcsatlakozás) céljából az építtető által – a közterületre a feltétlenül szükséges mértékben – rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás.
(13) Az építtető a (12) bekezdés szerint közterületen elhelyezett építményrészt az adott közterületre vonatkozó jogszabályi és építési követelményeknek megfelelően köteles megvalósítani. Az építtető vagy az ingatlan tulajdonosa, használója a (12) bekezdés szerint létrejött, közterületen elhelyezkedő építményrész tekintetében a beruházás befejezését követően a közhasználatot nem korlátozhatja, és a beruházást követően egyebekben az építményrészre a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
195. § [A közcélú nyomvonalas építmények, mint közcélú kiemelt beruházások megvalósítása során irányadó különös szabályok]
(1) A közcélú nyomvonalas építménnyel érintett települések önkormányzatainak településrendezési tervüket
a) ha a közcélú nyomvonalas építmény szerepel a Trtv.-ben, a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni a Trtv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakkal,
b) ha a közcélú nyomvonalas építmény nem szerepel a Trtv.-ben, a térségi területfelhasználási engedély véglegessé válásától, de legkorábban a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni a területfelhasználási engedélyben foglaltakkal.
(2) Ha a települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti, az építtető az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál a településrendezési terv vagy annak módosítása (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: településrendezési terv) hiánytalan tervezetének benyújtásával kérelmezi a településrendezési terv módosítására irányuló, e § szerinti eljárást. Az eljárásra a 75. §-ban és a településtervek tartalmára, elkészítésére, alátámasztására és elfogadására vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltakat a (3)–(12) bekezdésben szereplő eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A településrendezési tervek módosításának véleményezési eljárását az építtető kezdeményezésére az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal folytatja le.
(4) A településrendezési terv tervezetét véleményeztetni kell a partnerekkel, az államigazgatási szervekkel, valamint az érintett területi és települési önkormányzatokkal.
(5) A településrendezési terv tervezetét a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a település honlapján – a (2) bekezdés szerinti hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül – közzé kell tenni, amelyre a partnerek 10 napon belül írásos észrevételt tehetnek, a honlapon megadott elérhetőségen.
(6) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül egyeztető tárgyalást hív össze a partnerek részére, 15 napon belül az államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok részére, amely tárgyalásokon az építtető a településrendezési terv tervezetét közérthető módon ismerteti a megjelentekkel, különös tekintettel a beruházás lezárásával megvalósuló környezetalakítás végleges állapotának bemutatására.
(7) A (6) bekezdés szerinti tárgyalásokról az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a felmerült véleményeltéréseket és a településrendezési terv elfogadásra alkalmassá tételéhez szükséges feltételeket.
(8) Azt az érdekeltet, aki az egyeztető tárgyaláson meghívás ellenére nem vett részt vagy aki az egyeztető tárgyaláson nem képviselteti magát, az eljárás során kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.
(9) Ha a településrendezési terv készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal – az egyeztető tárgyalás összehívásával egyidejűleg – az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér az érintett államigazgatási szervtől.
(10) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a jegyzőkönyveket, a záró szakmai véleményét, valamint a településrendezési terv – szükség szerint módosított – tervezetét 8 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési terv elfogadása érdekében, és kezdeményezi a képviselő-testület összehívását.
(11) A polgármester az iratok kézhezvételét követő 15 napon belül képviselő-testületi ülést hív össze a településrendezési terv megállapítása céljából. A településrendezési tervet úgy kell elfogadni, hogy az legkésőbb a kihirdetését követő 5. napon hatályba lépjen.
(12) Ha a települési önkormányzat a településrendezési tervet a (10) bekezdés szerinti javaslatnak megfelelően, a (11) bekezdés szerinti határidőben nem fogadja el, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal intézkedik az önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás megindítása iránt.
(13) Közcélú nyomvonalas építmény esetén az építési engedély iránti kérelmet – a településrendezési tervnek a 194. § (1) bekezdése szerinti törvénnyel vagy rendelettel való összhangja hiányában – a 194. § (1) bekezdése szerinti törvény vagy rendelet követelményeinek megfelelően kell elbírálni. Ebben az esetben az építési engedélyezési eljárásban a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági nyilatkozatát nem kell beszerezni. Amennyiben törvény vagy kormányrendelet helyszínt vagy nyomvonalat nem állapít meg, úgy az építési engedélyezési eljárásban a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági nyilatkozatában a településrendezési terv összhangjának megteremtéséről nyilatkozik. Ilyen esetben az építési engedély akkor válik végrehajthatóvá és az építési tevékenység akkor kezdhető meg, amikor a településrendezési terv olyan módosítása lép hatályba, amellyel a kiadott engedély összhangban van.
(14) Az építtető vagy megbízottja az építtetői feladatok ellátásához szükséges műszaki tervek elkészítése érdekében a nyomvonallal érintett bármely ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett – a lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet, ott méréseket, vizsgálatokat végezhet, feltéve, hogy az nem eredményezi az ingatlan helyreállíthatatlan változását.
(15) Az ingatlan, tulajdonosa vagy használója az (14) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, a munkák végzését nem akadályozhatja.
(16) Az építtető megbízottja a jogosultságát az adott munka elvégzésére vonatkozó meghatalmazással igazolja.
(17) Az építtető az (14) bekezdésben felsorolt munkákkal összefüggésben okozott kárt a polgári jog általános szabálya szerint köteles a tulajdonosnak megtéríteni.
(18) Az előzetes régészeti dokumentáció készítője a maradandó változással nem járó vizsgálatok helyét bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést, vizsgálatot végezhet előzetes régészeti dokumentáció készítése céljából. A maradandó változással nem járó vizsgálat végzése érdekében bármely ingatlanra – a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet. Az előzetes régészeti dokumentáció készítőjének az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a vizsgálatokról igazolható módon előzetesen értesítenie kell.
(19) Az engedély alapján végzett engedélyes haditechnikai termék felkutatása esetén az engedélyes, ha a kutatás nem jelent az ingatlanban maradandó változást, a haditechnikai kutatás eredményessége érdekében bármely ingatlanra – a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet. Az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a kutatási munkálatokról igazolható módon előzetesen értesítenie kell.
(20) A közcélú nyomvonalas építmény megvalósításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésére a végleges építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelőhely létesíthető.
(21) A célkitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére, megszüntetésére és hatósági felügyeletére vonatkozóan a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/A. § (2)–(3) bekezdésében és 17/B–17/E. §-ában foglalt rendelkezések az irányadóak.
196. § [A hatósági eljárások különös szabályai kiemelt jelentőségű ügyekben]
(1) A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések, az eljárásban közreműködő szakhatóságok részére kézbesítendő, valamint a katonai, honvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi ipari célú és rendeltetésű építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásban hozott döntések kivételével – hirdetményi úton közli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetményi úton történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről – a hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg – az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A döntés közlésének napja – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
(3) A kiemelt jelentőségű ügyben az építési tevékenységgel érintett telek – a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás kivételével – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály értelmében rendezett akkor is, ha a telek kialakítása végleges telekalakítási engedéllyel megtörtént.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a telekalakítást legkésőbb a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás megindulásáig az ingatlan-nyilvántartásban át kell vezetni.
(5) Ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot az eljáró hatóság, az eseti gondnokot a hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap.
(6) Közcélú nyomvonalas építmény megvalósítása során az építtető kérelmére a hatóság akkor is lefolytatja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti előzetes vizsgálati eljárást és környezeti hatásvizsgálati engedélyezési, valamint a már kiadott engedély módosítására irányuló eljárást, ha az adott tevékenységre vonatkozóan jogszabály nem ír elő engedélyt.
(7) Közcélú nyomvonalas építménynél a Kvt. 72. §-ától eltérően a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt akkor vonja vissza, ha
a) a véglegessé válástól számított tíz éven belül a közcélú nyomvonalas építmény megvalósítását vagy az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg,
b) a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, vagy
c) az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.
(8) A közcélú nyomvonalas építmény előkészítése és megvalósítása során
a) az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,
b) a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg
arra tekintettel, hogy az építési vagy a vízjogi létesítési engedély alapját képező környezetvédelmi engedélyezés iránti eljárás van folyamatban. Az építési engedélyezési eljárást és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást a határozathozatal előtt a környezetvédelmi engedély kiadását követő nyolcadik napig a hatóság felfüggeszti.
(9) A közcélú nyomvonalas építmény előkészítése és megvalósítása során
a) az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,
b) a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg, továbbá
c) az építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem függeszthető fel
arra tekintettel, hogy a környezetvédelmi engedéllyel szemben közigazgatási per van folyamatban.
(10) Közcélú nyomvonalas építménynél a környezetvédelmi engedély kiadását követően kiadott építési engedélyben és vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell arról, hogy a határozat
a) a környezetvédelmi engedély elleni közigazgatási perben hozott ítélettel szemben nyitva álló felülvizsgálati határidő elteltével, vagy
b) a jogerős ítélettel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati eljárás lezárultával
válik hatályossá. A kiadott építési engedélyt és a vízjogi létesítési engedélyt a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül vissza kell vonni, ha a bíróság a környezetvédelmi engedélyt – további jogorvoslattal már nem támadható határozatával – hatályon kívül helyezi.
197. § [A kiemelt jelentőségű ügy koordinációja]
(1) A Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben rendeletével jelölheti ki a koordinációs feladatokat ellátó főispánt.
(2) A kiemelt jelentőségű ügyben a Kormány rendeletében határozza meg azokat a feladatköröket, amelyeket az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán gyakorolhat.
(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán a (2) bekezdés szerinti feladatköreit a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében – az általa vezetett kormányhivatalnak a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén kívül is – gyakorolhatja.
(4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán a (2) bekezdésben meghatározott feladatköröket nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.
(5) Az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok vezetőjét – a Kormány tagjai, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek kivételével – írásban soron kívüli feladat elvégzésére, vagy mulasztás pótlására utasítani a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő feladatokkal kapcsolatban.
(6) A főispán az (5) bekezdés szerinti írásbeli utasítást – annak kiadásával egyidejűleg – megküldi a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervének.
(7) A főispán a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggésben a kiemelt jelentőségű ügyben hatóságként vagy szakhatóságként kijelölt kormánytag felé írásban jelzéssel élhet, mellyel összefüggésben az érintett kormánytag öt munkanapon belül tájékoztatást ad a főispánnak.
198. § [Ügyintézési határidő a kiemelt jelentőségű ügyben]
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban – a (2) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével – legfeljebb negyvenkét nap lehet.
(2) Az ügyintézési határidő
a) a Kvt. szerinti előzetes vizsgálati eljárás esetén az ott meghatározott határidő, környezeti hatásvizsgálati eljárás, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén hatvan nap, összevont eljárás esetén kilencven nap,
b) az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások esetén az ott meghatározott határidő,
c) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap,
d) a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap,
e) az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése esetén az ott meghatározott határidő.
(3) Kiemelt jelentőségű ügyben a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap.
(4) A tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhető.
(5) A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárást – az ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályok szerint fizetendő illeték vagy díj helyett – az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter által, az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott miniszteri rendeletben meghatározott mértékű, az eljáró hatóság és – szakhatóság közreműködése esetén – a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti.
(6) Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat.
(7) Közcélú nyomvonalas építmény környezeti hatásvizsgálati eljárása során a hatóság a szakkérdésben önállóan vagy szakértő bevonásával dönt, ha a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti határidő betartását elmulasztja.
199. § [A közigazgatási per különös szabályai kiemelt jelentőségű ügyekben]
(1) A közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező.
(2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz.
(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése elektronikus úton történik.
(4) Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatos perben a (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni.
(5) Perbeállítás csak a keresetlevélben, a védiratban, illetve a perbelépés bejelentésével egyidejűleg kérhető.
(6) A perbelépést a perbelépés lehetőségéről való bírósági értesítés közlését követő nyolc napon belül kell bejelenteni. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(7) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni.
(8) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amelyet indokolt esetben egyszer, további, legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
(9) Az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül kell elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.
(10) A bíróság határozatának közlése iránt a meghozatalától számított nyolc napon belül intézkedik.
(11) A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) a Kúriához való érkezését, illetve a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított határidő eredménytelen leteltét követő kilencven napon belül dönt.
200. § [A közműveket érintő különös szabályok]
(1) Ha kiemelt beruházás esetében a beruházással érintett közművezeték-üzemeltető – a jogszabályban meghatározott határidőn belül – nem nyilatkozik az építtető által benyújtott tervek jóváhagyásáról, a nyilatkozatot – a megkeresésben foglalt tartalommal – megadottnak kell tekinteni.
(2) Kiemelt beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban együtt: a közműszakaszt érintő munka) esetében az 194. § (1) bekezdése szerinti jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a közműszakaszt érintő munkát a (3)–(8) bekezdésben foglaltak alapján kell elvégezni és elszámolni.
(3) Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti közműegyeztetést követően a kiemelt beruházás építtetője (e § alkalmazásában a továbbiakban: építtető) köteles írásban értesíteni a kiemelt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése szükséges.
(4) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények és a műszaki szükségesség által indokolt mértékű – a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével –, 180 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett, egyetértés hiányában az építtető által meghatározott határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.
(5) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (4) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles. A közmű tulajdonosa jogosult a munkát ellenőrizni, erre külön szakfelügyeletet biztosíthat.
(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megtéríteni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni, illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel a (7) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába – Budapesten víziközművek esetén a víziközmű szolgáltatásról szóló törvényben meghatározott ellátásért felelős tulajdonába – és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.
(7) Kiemelt beruházás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a beruházással érintett közművagyon-elemek tulajdonosával.
(8) A felek kötelesek a (3) bekezdés szerinti értesítést követően legkésőbb 90 napon belül megállapodást kötni – a teljes beruházási időszakban elvégzésre kerülő munkálatok figyelembevételével – az elszámolás feltételeiről, valamint a felmerülő terhek viselésének megosztásáról.
(9) Ha a közműkiváltással vagy -fejlesztéssel érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában vagy vagyonkezelésében, amennyiben a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre vonatkozó engedélyezési kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, nem szükséges az ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása. Ebben az esetben a közműkiváltás vagy -fejlesztés engedélye idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönt el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.
(10) A közcélú nyomvonalas építmény kapcsán kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek elhelyezése érdekében az elhelyezéssel érintett ingatlanra közérdekből, az építtető vagy a közműszolgáltató javára – hatóság határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.
(11) E § rendelkezéseit szállítóvezeték tekintetében nem kell alkalmazni.
201. § [Sajátos tájékoztatási szabályok]
(1) A kiemelt beruházással kapcsolatos feladatok ellátására – törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban – kijelölt személy vagy szerv bármely hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, az építtetőtől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, a kiemelt beruházás megvalósításában közreműködő bármely szervezettől, továbbá az érintett önkormányzattól (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett szerv) a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja.
(2) A tájékoztatáskérésre az érintett szerv 15 napon belül köteles érdemi választ adni. Ha az érintett szerv az intézkedési javaslattal nem ért egyet, akkor az érintett szerv első számú vezetője – önkormányzat esetén a főpolgármester, illetve a polgármester – részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
AZ ÉPÍTÉSGAZDASÁGI FELADATELLÁTÁS ÉS INTÉZKEDÉSEK
202. § [Építésgazdasági feladatellátás]
(1)36
(2)37
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében az építésgazdasági intézkedésre okot adó állapot bekövetkezésének megítéléséhez kormányrendeletben meghatározott részletszabályok szerint
a)38
b)39
c)40
(4)41
(5)42
203. §43
204. §
205. §
206. §
NYILVÁNTARTÁSOK, SZAKRENDSZEREK ÉS ELEKTRONIKUS FELÜLETEK
43.45
207. §
44.46
208. §
209. §
45. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás
210. §47
211. §48
212. §49
213. §50
214. §51
215. §52
216. § [Az egyéb nyilvántartásokkal való kapcsolat]
(1) Az OÉNY elektronikus úton kapcsolódik a következő nyilvántartásokhoz, és ezúton biztosítja a kormányrendeletben meghatározott nem személyes és e törvényben meghatározott személyesadat-tartalom lekérdezését az alábbiak szerint:
a)53
b)54
c)55
d)56
e)57
f)58
g)59
h)60
(2)61
(3)62
(4)63
(5)64
(6)65
46.66
217. §
47.67
218. §
48. Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer
219. §68
220. §69
221. §70
222. §71
223. §72
224. §73
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
FELHATALMAZÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
49. Felhatalmazó rendelkezések
225. § [Rendeletalkotási felhatalmazások]
(1)74
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a kiemelt jelentőségű ügyek körét, a kiemelt beruházások körét, a kiemelt beruházás helyszínét és közvetlen környezetét, valamint az építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület díjmentes használatának feltétlenül szükséges időtartamát,
b) a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését,
c) a kiemelt jelentőségű ügyben a főispán feladatkörét, a koordináció részletes eljárási szabályait,
d) valamennyi kiemelt beruházás esetén a megvalósításával összefüggő, az általánostól eltérő területrendezési követelményeket, eltérő településrendezési, építési, településképi és telekalakítási követelményeket, eltérő örökségvédelmi, helyi védelemre és helyi emlékekre vonatkozó követelményeket, eltérő fás szárú növényekre vonatkozó követelményeket, valamint mindezekhez a kapcsolódó eljárási szabályokat,
e) közcélú kiemelt beruházás esetében az eltérő tűzvédelmi követelményeket, az eltérő környezetvédelmi követelményeket, valamint mindezekhez a kapcsolódó eljárási szabályokat,
f) kiemelt beruházással kapcsolatosan a változtatási, a telekalakítási és az építési tilalom alkalmazásának kizárását, valamint a 194. § (9) bekezdése szerinti kártalanítás részletes szabályait,
g) a kiemelt beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, közműszakaszt érintő munka elvégzésére és elszámolására vonatkozó részletes szabályokat,
h) a kiemelt jelentőségű ügyek vonatkozásában a beruházó tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
1.75
2. az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
a)76
b)77
c)78
d) a kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárás esetén az eljáró hatóság és – szakhatóság közreműködése esetén – a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj mértékét.
3.79
(4)80
(5)81
(6)82
(7)83
(8)84
(9)85
(10)86
(11)87
(12) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok által a koordinációs feladatokat ellátó főispánok felé, továbbá a koordinációs feladatokat ellátó főispánok által a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Kormány tagjai felé teljesítendő, törvényben vagy kormányrendeletben előírt rendszeres és eseti jellegű jelentések, valamint tájékoztatások részletszabályait.
50. Hatályba léptető rendelkezések
226. § [Hatálybalépés]
(1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba..
(2) Az ELSŐ Rész, a 17–19. §, a 20. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja és (3)–(6) bekezdése, a 21. §, az 5. alcím, a IV–XII. Fejezet, a 37. alcím, a 184. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) és b) pontja, (3) és (4) bekezdése, a 39–41. alcím, a 202. § (1) és (2) bekezdése, (3) bekezdés b) és c) pontja és (4) bekezdése, a 203. §, a XV. Fejezet, a 43. alcím és a 44. alcím, a 210–215. §, a 216. § (1) bekezdés a)–g) pontja és (2)–(6) bekezdése, a 46. alcím, a 219–223. §, a 225. § (1) bekezdése, 225. § (3) bekezdés 1. pont, 2. pont a)–c) alpont és 3. pont, 225. § (4)–(11) bekezdése, a 227–233. §, a 237–261. §, a 263–269. §, a 270. § (1) bekezdés a) pontja és (2)–(6) bekezdése, a 271. és 272. §, a 273. § (3) bekezdés g) pontja, a 274. § (1) bekezdése, a 275–285. §, a 287. és 288. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet 2024. október 1-jén lép hatályba.
(3) A 20. § (2) bekezdés b) pontja, a 184. § (2) bekezdés c) és d) pontja és (5) bekezdése, a 202. § (3) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése, a 216. § (1) bekezdés h) pontja, a 47. alcím és a 224. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 270. § (1) bekezdés b) pontja, a 273. § (4) bekezdése, a 274. § (2) bekezdése és a 286. § (11), (13) bekezdése, (43) bekezdés 1–3., 5., 6., 8–10., 12. és 35. pontja, (44) bekezdés 1–9., 11–39., 41., 43–46., 54., 57., 58. és 60. pontja 2027. július 1-jén lép hatályba.
ÁTMENETI, SARKALATOSSÁGRA ÉS EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEKRE UTALÓ RENDELKEZÉSEK
51. Átmeneti rendelkezések
227. §88
228. §89
229. §90
230. §91
231. §92
232. §93
233. §94
234. § [Kiemelt beruházásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések]
(1) Az e rendelkezés hatálybalépése előtt kiemelten közérdekű beruházássá, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházássá, illetve közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházásokkal összefüggő ügyekre a továbbiakban a 193. § (1) bekezdés a)–e) pontja és a 193. § (2) bekezdése kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a kiemelten közérdekű beruházássá, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházássá, illetve közcélú kiemelt beruházássá nyilvánító törvény vagy kormányrendelet módosítása esetén a 225. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazó rendelkezések alkalmazandók.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével a korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és beruházássá, illetve magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházással összefüggő ügyekre a továbbiakban a 193. § (1) bekezdés f) és g) pontjára, valamint a a 193. § (3)–(5) bekezdésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és beruházássá, illetve magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendeletnek a 225. § (2) bekezdés a)–d) pontja és a 225. § (2) bekezdés f)–h) pontja szerinti felhatalmazó rendelkezések alapján történő módosítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a hatályos rendelkezések szerint is – ideértve a 193. § (3)–(5) bekezdésében foglaltakat is – az építési beruházást magáncélú kiemelt beruházássá lehetne nyilvánítani.
52. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
235. § [Sarkalatossági záradék]
E törvény
a) 174. § (5)–(9) bekezdése és 252. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (1) bekezdése alapján,
b) 269. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
c) 271. §-a, 273. § (2) bekezdése és (3) bekezdés b) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
d) 273. § (1) bekezdése, 273. § (3) bekezdés a) és c)–g) pontja és (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
53. Az Európai Unió jogának való megfelelés
236. § [Az európai uniós követelményekre utaló rendelkezések]
(1) Ez a törvény
a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9., 10. és 16. cikkének,
c) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdés g) pontjának és 21. cikkének,
d) a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5., 6., 7., 13. cikkének
való megfelelést szolgálja, továbbá az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjával, 18. és 27. cikkével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
(2) E törvénynek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK
54. Módosító rendelkezések
237. §95
238. §96
239. §97
240. §98
241. §99
242. §100
243. §101
244. §102
245. §103
246. §104
247. §105
248. §106
249. §107
250. §108
251. §109
252. §110
253. §111
254. §112
255. §113
256. §114
257. §115
258. §116
259. §117
260. §118
261. §119
262. § [A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezése]
Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény.
263. §120
264. §121
265. §122
266. §123
267. §124
268. §125
269. §126
270. § [A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása]
(1) A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény
a)127
b)128
(2)129
(3)130
(4)131
(5)132
(6)133
271. §134
272. §135
273. § [A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása]
(1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik)
(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak)
(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
a) 4. § (1) bekezdés l) pontjában a „földgáztároló.” szövegrész helyébe a „földgáztároló,” szöveg,
b) 5. § (3) bekezdés d) pontjában a „közműveket.” szövegrész helyébe a „közműveket,” szöveg,
c) 6. § (3a) bekezdésében az „és közkertek tulajdonközössége” szövegrész helyébe a „ , közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tulajdonközössége” szöveg,
d) 6. § (3b) bekezdésében az „és közkertek tulajdonjogát” szövegrész helyébe a „ , közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tulajdonjogát” szöveg,
e) 6. § (3c) bekezdésében az „és közkertek tulajdonjogát” szövegrész helyébe a „ , közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tulajdonjogát” szöveg,
f) 6. § (3e) bekezdésében az „és közkertek tekintetében” szövegrészek helyébe a „ , közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tekintetében” szöveg,
g)136
(4)137
274. § [A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása]
(1)138
(2)139
275. §140
276. §141
277. §142
278. §143
279. §144
280. §145
281. §146
282. §147
283. §148
284. §149
285. §150
286. § [A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítása]
(1) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A XIII. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton vízparti területeire terjed ki, amelyek területi lehatárolását a Vízparti Terv állapítja meg.”
(2) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Balatoni főépítész – a települések építészeti minőségének biztosítása és értékes településképének fennmaradása érdekében – a magyar építészetről szóló törvény szerinti feladatokat látja el.”
(3) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény, valamint e törvény felhatalmazása alapján a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozása tárgyában elfogadott miniszteri rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a vármegyei területrendezési terv, a településfejlesztési terv és településrendezési terv készítése és módosítása, valamint a településképi rendelet módosítása során, továbbá az építésügyi hatósági eljárásokban.”
(4) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a településrendezési terv adott tárgykörben nem szabályoz, akkor e törvény és a vármegyei területrendezési terv, a Balaton vízparti területein e törvény és a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(5) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ugyanazon tárgykörben a kiemelt térségre vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.”
(6) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 4. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(7) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 4. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(8) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 4. § 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(9) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 4. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(10) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 4. §-a a következő 57a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(11)151
(12) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 250 méternél közelebb nem jelölhető ki.
(2) Ha az új beépítésre szánt terület kijelölése zöldterület vagy erdőterület átsorolásával jár, csereterületként a megszűnő zöldterület vagy erdőterület kiterjedésével megegyező kiterjedésű zöldterületet vagy erdőterületet kell kijelölni, továbbá az új beépítésre szánt területnövekmény legkevesebb 25%-ának megfelelő kiterjedésű további új zöldterületet vagy erdőterületet is ki kell jelölni. Csereterületként nem vonhatók be védett természeti területek, Natura 2000 területek és természetközeli területek.
(3) A zöldterületen és az erdőterületen kívüli egyéb beépítésre nem szánt – jellemzően mezőgazdasági – területet csak abban az esetben lehet újonnan beépítésre szánt területbe sorolni, ha
a) az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a korábban beépítésre szánt területként kijelölt, de még be nem épített területet csereterületként a településrendezési terv zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület vagy természetközeli terület övezetbe sorolja vissza azzal, hogy a visszasorolt terület nagysága eléri vagy meghaladja az újonnan kijelölt terület kiterjedését, vagy
b) az a) pont szerinti csereterület nem áll rendelkezésre, de a településrendezési tervben az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 25%-ának megfelelő kiterjedésű, új zöldterületet vagy erdőterületet is egyidejűleg kijelölnek azzal, hogy gazdasági terület övezet kijelölése esetén ez a szabály nem alkalmazható.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti, az új beépítésre szánt területtel egyidejűleg kijelölésre kerülő zöldterületnek a települési önkormányzat tulajdonában kell állnia, vagy a települési önkormányzati tulajdonba adásról az önkormányzat képviselő-testületének településrendezési szerződést kell kötnie azzal, hogy a településrendezési szerződésnek a településrendezési terv elfogadásával egy időben kell hatályba lépnie.”
(13)152
(14) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési terv készítése során a térségi övezetek által érintett területeket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint, az abban meghatározott illetékes téradatgazdák adatszolgáltatása alapján kell lehatárolni. A településrendezési terv készítése során azon területeken, ahol az illetékes téradatgazda adatszolgáltatása alapján lehatárolt térségi övezet területe az e törvényben és a vármegyei területrendezési tervben meghatározott szerkezeti terv szerinti települési térség területével átfedésben van, ott – kivéve, ha az jogszabályba ütközik – a térségi övezeti szabályozás alkalmazása a településrendezési terv kidolgozásáért felelős települési önkormányzat által mérlegelhető.”
(15) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egymással határos, összességében legalább 10 hektárt meghaladó új sportolási célú területet különleges beépítésre nem szánt terület övezetbe kell sorolni, további átsorolás nem hajtható végre. Az így lehatárolt területen a testedzést szolgáló építmények helyezhetők el, kereskedelmi célú szállásférőhely, lakó- és üdülőépület, valamint lakás nem alakítható ki. A beépítésre nem szánt különleges terület beépítettsége az összterületének 3%-át nem haladhatja meg.”
(16) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében kijelölt sajátos területfelhasználású térség területét a terület tervezett felhasználásának megfelelően különleges – ideértve a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági célú területet –, közúti közlekedési, egyéb közlekedési, védelmi célú erdőterület, rekreációs célú erdőterület, egyéb erdőterület, kertes mezőgazdasági terület, általános mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, kereskedelmi szolgáltató gazdasági, ipari gazdasági, egyéb ipari gazdasági, általános gazdasági, intézményi vegyes területbe kell sorolni.”
(17) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 51. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A 2008. december 31. előtt magántulajdonban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban közparkként vagy közkertként nem nyilvántartott, a 2008. december 31. előtt hatályban lévő településrendezési tervben zöldterületként meghatározott telek területfelhasználása – a Vízparti Tervben kijelölt zöldterületet kivéve – módosítható az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése esetén, valamint akkor, ha a magyar állam vagy a közigazgatási területével érintett települési önkormányzat a telek tulajdonjogát időközben nem szerezte meg. Ebben az esetben a 63. § (2) bekezdésében és a 66. § (2) bekezdésében foglalt követelményeket nem kell figyelembe venni.
(5) A zöldterület közcélú használhatóságát biztosítani kell, az a zöldterület teljes területére kiterjedően csak a legszükségesebb élet- és balesetvédelmi okokból korlátozható. A zöldterületet érintő használati szerződés a zöldterület rendeltetésszerű használatát nem lehetetlenítheti el, és a megkötött használati szerződést legalább 10 évente felül kell vizsgálni.”
(18) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Az országos jelentőségű védett természeti területen nem építhető be
a) a beépítésre nem szánt területen 2700 m2-nél kisebb telek – ide nem értve a közműépítmények telkeit – és
b) az általános mezőgazdasági terület és a szántó művelési ágú terület.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, de már jogszerűen beépült telken épület a terület rendeltetésszerű használatának megfelelő funkcióval megtartható, tájba illően és a helyi építési hagyományoknak megfelelően felújítható.”
(19) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A balatoni kikötők létesítésének terület- és településrendezési szempontú feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.”
(20) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az átsorolást követően az újonnan zöldterület övezetbe sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre. Az újonnan zöldterület övezetbe sorolt ingatlanokat a helyi építési szabályzat mellékletében nyilván kell tartani.”
(21) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Zöldterületen a telekre meghatározható megengedett legnagyobb beépítettség 3%, a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m.”
(22) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 63. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés alapján újonnan kijelölendő zöldterületre vonatkozóan új beépítésre szánt terület kijelölése esetén a 12. § (4) bekezdését kell alkalmazni, egyéb esetben az újonnan kijelölt zöldterület szerinti ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat szerezheti meg közfeladat ellátása céljából.”
(23) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az átsorolást követően az újonnan zöldterület övezetbe sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre. Az újonnan zöldterület övezetbe sorolt ingatlanokat a helyi építési szabályzat mellékletében nyilván kell tartani.”
(24) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Zöldterületen a telekre meghatározható megengedett legnagyobb beépítettség 3%, a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m.”
(25) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § A településrendezési tervben kijelölt kempingek területének más övezetbe történő besorolása kizárólag
a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel vagy
b) különleges strandterület övezetként
történhet.”
(26) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 42. alcíme a következő 69. §-sal egészül ki:
„69. § Az 50. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a parti településeknek a Balaton vízparti területein kívül kijelölt erdőterületeinek megszüntetése esetén azok nem pótolhatók a Balaton vízparti területein.”
(27) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 43. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. A Balaton vízparti területeire vonatkozó rendeleti szintű szabályozás követelményei és a közcélú területfelhasználással összefüggő kisajátítás és kártalanítás
70. § (1) A Balaton vízparti területeire vonatkozóan e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg
a) a Vízparti Tervet,
b) a Vízparti Terv településrendezési tervben történő alkalmazásának szabályait, valamint
c) a sajátos településrendezési és építési követelményeket (a továbbiakban: Balaton vízparti településrendezési és építési követelmények).
(2) A szabályozási partvonal meghatározása során a Vízparti Terv biztosítja az alábbi kiemelten közérdekű célok érvényesülését:
a) a vízpart megközelíthetőségét,
b) a parti sétány kialakíthatóságát, valamint
c) a közhasználatú területek (így különösen a strand és zöldterület) kijelölésének és bővítésének lehetőségét.
(3) A Balaton vízparti területei a tómedren kívül legalább
a) a tómederrel közvetlen kapcsolatban lévő természetes vagy természetközeli élőhelyekre,
b) a tómeder és a parti sétány elérését, valamint a vízparti közösségi turisztikai célok megvalósulását biztosító területekre, valamint
c) a 71/B. § (1) bekezdésében meghatározott beépítetlenül megőrzendő parti területsávra
terjednek ki.
(4) A Balaton vízparti területei területfelhasználásának meghatározása során a környezet-, táj- és természetvédelmi érdekeket, valamint a turizmus és az idegenforgalom további fejlesztését biztosító területfelhasználást össze kell hangolni a Balaton mindenki számára történő elérhetőségét biztosító közérdekkel.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében a Vízparti Terv keret jelleggel határozza meg a Balaton vízparti területeinek térszerkezetét és közcélú területfelhasználását, tartalmazza az e törvény céljának megvalósulását biztosító, védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket, valamint a területrendezési jellegű szabályozási elemeket.
(6) A Vízparti Terv tartalmazza legalább
a) a szabályozási partvonal,
b) a strandok, kempingek, kikötők, egyéb különleges területek és zöldterületek,
c) a jellemzően természetközeli állapotban megőrzött, beépítetlen területek,
d) a Balaton elérhetőségét biztosító közhasználatú területek,
e) a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv,
f) a természetes partszakaszok és a természetes partszakaszon kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható helyek,
g) a közhasználathoz kapcsolódó fürdőzésre felhasználható partszakaszok,
h) a hajók kikötésére felhasználható partszakaszok, valamint
i) a parti sétánnyal érintett partszakaszok
lehatárolását, illetve kijelölését.
(7) A településrendezési tervet az Méptv.-vel, e fejezettel, a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményekkel és a Vízparti Tervvel összhangban kell elkészíteni vagy módosítani.
(8) Ha e fejezet és a Balaton vízparti településrendezési és építési követelmények a Balaton vízparti területeire vonatkozóan külön előírásokat nem tartalmaznak, ott az OTÉK követelményeket, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények tárgyában kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
(9) Helyi építési szabályzat a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményeknél szigorúbbat megállapíthat, helyi építési szabályzat ilyen előírásainak hiányában az építési tevékenység során a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményeket kell alkalmazni, az egyéb jogszabályokban foglalt előírások mellett. Az OTÉK-nak a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményekkel összhangban nem álló vagy annál enyhébb szabályait a Balaton vízparti területei vonatkozásában nem lehet alkalmazni.
70/A. § (1) A Balaton vízparti területein a magyar állam tulajdonában álló, országos jelentőségű védett természeti területnek nem minősülő, zöldterület, közlekedési terület vagy – parti sétány érintettsége esetén – vízgazdálkodási terület övezetbe sorolt földrészlet – ideértve az e törvény hatálybalépését követően telekalakítás eredményeként kialakult földrészletet – tulajdonjogát kizárólag a közigazgatási területével érintett települési önkormányzat szerezheti meg.
(2) A part közcélú megközelíthetőségének biztosítása érdekében a Balaton vízparti területein zöldterület, beépítésre nem szánt különleges strandterület, közlekedési terület övezetekkel érintett, védett természeti területnek nem minősülő, tómeder övezetébe nem tartozó földrészletre – beleértve az e törvény hatályba lépését követően telekalakítás eredményeként kialakult földrészleteket is – a közigazgatási területével érintett települési önkormányzatnak elővásárlási joga áll fenn. Az elővásárlási joggal érintett földrészlet tekintetében – sorrendben a közigazgatási területével érintett települési önkormányzatot követően – a magyar államot is megilleti az elővásárlási jog. A települési önkormányzatot megillető elővásárlási jogot az önkormányzat kérésére, a magyar államot megillető elővásárlási jogot az elővásárlási jog gyakorlására törvényben meghatározott szerv felhívására az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(3) A tómeder övezetében lévő, a magyar állam vagy a közigazgatási területével érintett önkormányzat tulajdonában lévő földrészlet tulajdonjogát kizárólag a magyar állam szerezheti meg.
(4) A tómeder övezetében lévő, a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó földrészletre a magyar államnak elővásárlási joga áll fenn. A magyar államot megillető elővásárlási jogot az elővásárlási jog gyakorlására törvényben meghatározott szerv felhívására az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(5) Azon ingatlan, amelyet – a Vízparti Tervvel összhangban – zöldterületként, közlekedési területként vagy más közhasználatú területként jelöl ki a helyi építési szabályzat, a közhasználatúság biztosítása és a parti sétány kialakítása érdekében, terület- vagy településrendezési célból, a kisajátításról szóló törvényben foglaltak szerint kisajátítható.
(6) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat e törvénnyel, a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményekkel és a Vízparti Tervvel való összhang megteremtése érdekében állapítja meg másként, vagy azt korlátozza, és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt egyösszegű, az Méptv. 90. § (2) és (3) bekezdése szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanításra – a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a magyar állam kötelezett.
(7) Nem jár kártalanítás az Méptv. 90. § (5) és (6) bekezdésében rögzített esetekben.
(8) Kisajátítási kártalanításra, kártalanításra a települési önkormányzat kötelezett, ha e törvénytől, a Vízparti Terv településrendezési tervben történő alkalmazásának szabályaitól, a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményektől vagy a Vízparti Tervtől függetlenül rendelkezik a helyi építési szabályzat az övezeti átsorolásról, állapítja meg másként vagy korlátozza az ingatlan rendeltetését, használati módját.
(9) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat hatálybalépésének napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között – a kérelem benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az illetékes vármegyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
(10) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozattal szembeni közigazgatási perre az Méptv. 91. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
(28) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 44. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. Beépítés, közhasználat”
(29) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) A Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően új beépítésre szánt terület kijelölése csak az alábbi esetekben, kizárólag a telek rendezettségének kialakítása érdekében és csak akkor lehetséges, ha az nem sért környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdeket, és a szükségesség és arányosság mérlegelésével az állami főépítész és a Balatoni főépítész ahhoz hozzájárul:
a) a legalább 85%-ban építési övezetben lévő telek egésze építési övezetbe sorolható, ha
aa) a Vízparti Terv azt nem zárja ki,
ab) az átsorolni kívánt telekrész közcélú használata nem valósítható meg, továbbá
ac) az építési övezetként kijelölni kívánt telekrészen az építési övezet kijelölésével egyidejűleg a helyi építési szabályzat zöldfelület létrehozását írja elő, és kizárja építési hely kialakítását;
b) meglévő közút szabályozási vonalának kismértékű korrekciója érdekében az építési telekhez csatlakozó telekrész építési övezetbe sorolható, ha
ba) az nem jár az adott közúton a Balaton kialakult elérhetőségének és a közhasználatnak a megszűnésével, és
bb) az építési övezetként kijelölni kívánt telekrészen az építési övezet kijelölésével egyidejűleg a helyi építési szabályzat zöldfelület létrehozását írja elő, és kizárja építési hely kialakítását.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül beépítésre szánt terület újonnan történő kijelölésének
a) a településrendezési tervben közlekedési területként szabályozott, de még kialakítatlan út nyomvonalának áthelyezése (út nyomvonalának módosítása), ha az áthelyezést a Vízparti Terv nem zárja ki, és a beépítésre szánt terület kiterjedése összességében nem nő; vagy
b) a beépítésre szánt terület áthelyezése adott területen belül, ha a területre vonatkozóan a Vízparti Terv a területfelhasználás térbeli rendjét nem, csak annak arányait állapítja meg (továbbtervezést igénylő terület).
(4) A közlekedési terület (3) bekezdés a) pontja szerinti áthelyezésére vagy a (3) bekezdés b) pontja szerinti területcserére csak a kedvezőbb településszerkezeti adottságok kialakítása érdekében, a szükségességet és arányosságot mérlegelő állami főépítészi és Balatoni főépítészi hozzájárulás birtokában kerülhet sor.”
(30) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 44. alcíme a következő 71/A–71/D. §-sal egészül ki:
„71/A. § (1) A Balaton vízparti területein új lakóterület és új gazdasági terület építési övezet nem jelölhető ki, illetve más építési övezet azzá nem minősíthető át.
(2) Vízparton új vegyes terület kijelölésével egyidejűleg biztosítani kell a part menti teleknek a parttal párhuzamos teljes hosszában és a szabályozási partvonaltól számított legalább 20 méter szélességben zöldterület kijelölését, és azon parti sétány kialakítását. A közterület kialakításáról településrendezési szerződésben kell rendelkezni.
(3) A Balaton tómedrével közvetlenül kapcsolatban álló új vízfelület kizárólag fürdőzésre felhasználható partszakaszhoz kapcsolódó homokpart kialakítása céljából hozható létre.
71/B. § (1) A Balaton vízparti területein a szabályozási partvonaltól számított legalább 30 méteres sávon belül (a továbbiakban: beépítetlenül megőrzendő parti területsáv) a településképi értékek, valamint a környezeti adottságok – különösen a vízminőség és a jellegzetes klimatikus viszonyok – megőrzése, továbbá az elöntés okozta károk csökkentése érdekében – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – új épület, úszómedence és a helyi építési szabályzat által tiltott egyéb építmény nem építhető. Meglévő épület a beépítetlenül megőrzendő parti területsávon belül felújítható, valamint – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – bruttó 100 m2 alapterületig bővíthető.
(2) A beépítetlenül megőrzendő parti területsávon belül vagy annak érintésével – ha azon nem található a természetvédelmi hatóság határozatával megállapított minősített nádas vagy egyéb növényzet –
a) ha az érintett telek alakja, mérete nem teszi lehetővé épület beépítetlenül megőrzendő parti területsávon kívüli megépítését vagy bővítését, a kijelölt természetes fürdőhelyként működő különleges strandterületen, zöldterületen vagy különleges kempingterületen a fürdőhelyi engedély feltételeként meghatározott, közüzemi csatornahálózatra rákötött tisztálkodó helyiség, öltöző és illemhely rendeltetésű – szükség esetén jegypénztár rendeltetést is tartalmazó – épület építhető vagy bővíthető; vagy
b) a településképi értékek megőrzése, növelése vagy a településkép kedvező irányú megújulása céljából a közhasználatú területen lévő meglévő épület átalakítható, áthelyezéssel is újjáépíthető azzal, hogy az épület térfogata, több épület esetén az érintett telken lévő épületek térfogatának összessége, valamint az épületek legmagasabb pontja nem nőhet.
71/C. § (1) Településrendezési terv készítése vagy módosítása során a beépítésre szánt területnek a Balaton vízparti területeivel érintett területén – a 2019. március 15-én hatályos településrendezési tervben kijelölt építési övezetre vonatkozóan – a településrendezési tervben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az építési övezet változása esetén sem növelhető.
(2) Amennyiben természetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdeket nem sért, az (1) bekezdéstől eltérően
a) a Vízparti Tervben kikötő területfelhasználási kategóriaként jelölt, a településrendezési tervben különleges kikötőterület építési övezetbe sorolt építési telek megengedett legnagyobb beépítettsége legfeljebb 20%-ig növelhető, feltéve, hogy a megengedett legnagyobb beépítettség növelését megelőzően a telken belül egy, a Balaton elérhetőségét biztosító terület közhasználat céljára átadásra kerül;
b) a Vízparti Tervben kempingnek jelölt, a településrendezési tervben különleges kempingterület építési övezetbe sorolt építési telek megengedett legnagyobb beépítettsége legfeljebb 15% -ig növelhető;
c) ha településrendezési szerződés alapján a szabályozási partvonallal közvetlenül határos vagy csak partvédőmű telkével elválasztott építési teleknek a szabályozási partvonaltól mért legalább 20 méter széles, közkert, közpark, parti sétány kialakítására alkalmas, közterületről megközelíthető parti sávjában a településrendezési terv zöldterület övezetet és azon parti sétányt állapít meg, és az ennek megfelelő telekosztás eredményeképpen a közhasználatú terület az önkormányzat tulajdonába kerül, az e törvény hatálybalépésekor a településrendezési tervben az építési telekre meghatározott
ca) beépítési magasság értékéhez képest az átsorolással érintett telekre legfeljebb 3 méterrel megnövelt beépítési magasság állapítható meg, és
cb) a megengedett legnagyobb beépítettség az eredeti telek teljes területét figyelembe véve a zöldterülettel csökkentett építési telken alkalmazható.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt kivétel érvényesítéséhez az állami főépítész akkor járul hozzá, ha az intenzívebb beépítésből következő környezeti változás arányban áll a Balaton megközelítéséhez fűződő közérdekkel, valamint a közkert, közpark kialakítása révén létrejövő közjóval.
71/D. § (1) A Balaton elérhetősége közérdek, ezért a kialakult állapot és tulajdonviszonyok figyelembevétele mellett is, a Balaton vízparti területei közcélú területfelhasználásának meghatározása során és a településrendezési tervben biztosítani kell a part szabad megközelíthetőségét.
(2) A Balaton vízparti területein a Vízparti Tervben közhasználatú területként jelölt területen a közcélú használatot fenn kell tartani. Állami vagy a közigazgatási területével érintett települési önkormányzati tulajdonban álló közhasználatú területtel érintett ingatlanra csak úgy lehet használati szerződést kötni, hogy a közhasználatú terület rendeltetésszerű, közcélú használata továbbra is biztosított. Közhasználatú területtel érintett ingatlanra vonatkozóan legfeljebb 10 éves időtartamra lehet használati szerződést kötni. Amennyiben a közhasználatú terület kijelölése magántulajdonú ingatlant érint, akkor a közcélú használat biztosításának módjáról, különösen a településrendezési szerződés megkötéséről a települési önkormányzat gondoskodik.”
(31) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 72. és 73. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„72. § A Balaton vízparti területeire eső, a Vízparti Tervben zöldterületként kijelölt, valamint a településrendezési tervben zöldterület övezetbe sorolt területre vonatkozóan a 33. alcím szerinti előírások mellett a 70/A. §-ban és 73. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.
73. § (1) A Balaton vízparti területein az állami vagy önkormányzati tulajdonú, közparkként, közkertként nyilvántartott vagy ekként funkcionáló közhasználatú területeket a Vízparti Tervben zöldterületként kell jelölni. A Vízparti Tervben megállapított zöldterületen a településrendezési tervben kizárólag zöldterület övezet, kivételes jelleggel – meglévő közút szabályozási vonalának kismértékű korrekciója esetén – közlekedési terület jelölhető ki.
(2) A Vízparti Tervben nem zöldterületként megállapított, de a Vízparti Terv alapján felülvizsgált településrendezési tervben a Balaton vízparti területein kijelölt zöldterület övezete más övezetbe csak legalább azonos kiterjedésű új zöldterület egyidejű kijelölésével és az alábbi feltételek teljesülése esetén sorolható át:
a) a településrendezési tervben a vízparti területen jelölt parti sétány hossza nem csökken,
b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület nem tartozik országos természetvédelmi oltalom alá, ide nem értve, ha a település teljes vízparti területe természetvédelmi oltalom alatt áll, és
c) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva – ideértve az elhelyezkedését és a szomszédos építési övezetekkel, övezetekkel való kapcsolatát – az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében.
(3) A Balaton vízparti területein a településrendezési tervben kijelölt zöldterületen a telekre meghatározandó megengedett legnagyobb beépítettség 3%, a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m. Zöldterületen kizárólag szállás jellegű rendeltetést nem tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület, a pihenést és testedzést szolgáló műtárgy, a terület rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges építmény (tisztálkodó helyiség, öltöző, illemhely, tároló), valamint – ha a helyi építési szabályzat kifejezetten megengedi – engedélyezett csónakkikötő esetén a horgászati tevékenységhez kapcsolódó építmény építhető.
(4) A 71/A. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően zöldterületen nem alakítható ki olyan vízfelület és medencés kikötő, amely a tómederrel közvetlenül érintkezik.”
(32) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) A Balaton vízpartján a természetes partszakasz az a szabályozási partvonalhoz kapcsolódó, jellemzően természetes vagy természetközeli növényzettel rendelkező, a tómederben vagy a szárazulaton lévő területsáv, amelynek közérdekű rendeltetése az ökológiai állapot fenntartása és rehabilitációja, továbbá a vízminőség, a környezet, a táj és természet, valamint a településkép védelme.
(2) A természetes partszakaszok természetességi állapotát a tó ökoszisztémájának stabilitása, a vízminőség védelme és a természetes partvédelem biztosítása érdekében meg kell őrizni, vagy helyre kell állítani.
(3) A természetes partszakaszon
a) partvédő mű és egyéb mederhasználati vízilétesítmény nem építhető,
b) a tómeder övezetébe nem tartozó (szárazulati) minősített nádasokban, valamint ezen nádasok szélétől számított 10 méteres távolságban
ba) tilos minden olyan mechanikai beavatkozás – ide nem értve a környezeti kárelhárítást, az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozást, a bb) pontban foglalt visszabontást, a természetvédelmi kezelési tervben, illetve a Natura 2000 fenntartási tervben részletezett kezelést, az engedélyezett csónakkikötő jogszerű működését biztosító beavatkozást és a (7) bekezdés szerinti parti sétány műtárgyainak elhelyezését –, amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja vagy a nádas pusztulását eredményezheti,
bb) az engedély, mederkezelői hozzájárulás vagy természetvédelmi kezelői hozzájárulás nélkül létesített, illetve fenntartott bejárót, feltöltést kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint fel kell számolni,
bc) jogszerűtlenül fennálló bejáró, feltöltés és építmény felszámolása, létesítésük megelőzése és a nádas rehabilitációja érdekében a környezetvédelmi vagy a természetvédelmi hatóság azon építési telekre vagy telekre, amelyhez kapcsolódóan a természetes és természetközeli növényzetet veszélyeztető, károsító cselekményeket vagy jogszerűtlenül fennálló építményt észlel, az Méptv. 85. § (2) bekezdése szerinti változtatási tilalmat rendelhet el azzal, hogy a változtatási tilalom a jogszerűtlenül fennálló építmény bontására nem terjed ki, továbbá
c) a tómeder övezetébe nem tartozó területen feltöltés kizárólag a szabályozási partvonalig kiterjedően, csak vízügyi állami feladat ellátása érdekében és csak mérnökbiológiai módszerek alkalmazásával történhet.
(4) Természetes partszakaszon kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható hely a Vízparti Tervben csak olyan helyszínen jelölhető ki, ahol
a) a kikötő fenntartása, használata nem okozza a természetes partszakasz – különösen a nádas, vagy egyéb természetes, természetközeli növényzet – természetességi állapotának visszafordíthatatlan károsodását, és
b) a kikötő fenntartása elősegíti a nádas engedély nélküli megbontásával létrehozott bejárók, víziállások felszámolását, kialakulásának megakadályozását.
(5) Természetes partszakaszon és minősített nádassal érintett helyszínen új hajókikötő nem létesíthető. Csónakkikötő – a csónakkikötő létesítésére vonatkozó hajózási és egyéb ágazati követelmények teljesítésén túl és a (6) bekezdésben foglaltakra is tekintettel – csak az alábbi feltételek együttes teljesítése esetén kaphat hajózási hatósági engedélyt:
a) a Vízparti Tervben kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható helyként jelölt helyszínen található,
b) rendelkezik mederkezelői hozzájárulással, és
c) létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fenntartásához a természetvédelmi hatóság a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményei tárgyában elfogadott kormányrendeletben szereplő természetvédelmi követelmények alapján hozzájárul.
(6) Természetes partszakaszon a Vízparti Tervben kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható helyként jelölt helyszínen
a) engedélyezett kikötő és annak területe az engedélyben foglaltak szerint fenntartható, de nem bővíthető,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó csónakok kikötésére használt műszaki létesítmény vagy terület a kialakult állapothoz igazodva, az e törvény felhatalmazása alapján a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményei tárgyában elfogadott kormányrendeletben rögzített követelmények alapján engedélyezhető.
(7) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein a belterülethez csatlakozó partszakasz legkevesebb 30%-án legalább 5 m szélességben közhasználatú parti sétány elhelyezését lehetővé tevő területsáv biztosítandó a településrendezési tervben, kivéve, ha a kijelölés állami feladatellátást akadályoz vagy természetvédelmi érdeket sért. A természetvédelmi érdekek biztosítását szolgálja azon követelmény, hogy természetes partszakaszon parti sétány csak meglévő közlekedési területen vagy két, természetes partszakasszal nem érintett partisétány-szakasz összekötése, és így a parti sétány folytonosságának biztosítása érdekében, kizárólag az ehhez minimálisan szükséges hosszban jelölhető ki. Belterülethez csatlakozó partszakasznak tekinthető az a külterületi partszakasz is, amely a Vízparti Tervben rögzített szabályozási partvonal és a belterület között legfeljebb 50 m szélességben húzódik.
(8) Ha a parti sétány és annak műtárgyai nádassal érintett területen vagy annak 2 méteres körzetében létesülnek, azt kizárólag a növényzet visszafordíthatatlan károsodását nem okozó módon, a terület vízháztartását károsan nem befolyásoló műszaki megoldással, minimálisan szükséges hosszban és szélességgel, tájba illesztve kell megvalósítani.”
(33) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 75. és 76. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„75. § (1) A Balaton vízparti területein a Vízparti Tervben megállapított kemping területén a településrendezési tervben kizárólag különleges kempingterület építési övezet vagy övezet, továbbá zöldterület, különleges strandterület, illetve közlekedési terület övezet jelölhető ki.
(2) A Balaton vízparti területein a településrendezési tervben kijelölt különleges kempingterületen a telekre meghatározandó megengedett legnagyobb beépítettség építési övezet kijelölése esetén 15%. Különleges kempingterületen kizárólag kereskedelmi célú szállás jellegű és vendéglátó rendeltetésű épület, valamint a pihenést, testedzést szolgáló műtárgy helyezhető el, apartmanház, lakóépület nem építhető, lakás nem alakítható ki.
(3) A Balaton vízparti területein a Vízparti Tervben megállapított strand területén a településrendezési tervben kizárólag különleges strandterület vagy zöldterület övezet jelölhető ki, kivételes jelleggel – meglévő közút szabályozási vonalának kismértékű korrekciója esetén – közlekedési terület övezet is kijelölhető.
(4) A Balaton vízparti területein a településrendezési tervben kijelölt különleges strandterületen
a) a telekre meghatározandó megengedett legnagyobb beépítettség 10%,
b) a telekre meghatározandó megengedett legkisebb zöldfelület 70%, és
c) kizárólag vendéglátó épület, pihenést, testedzést, valamint az átöltözést és tisztálkodást szolgáló építmény helyezhető el, apartmanház, szállás jellegű, lakó- és üdülőépület nem építhető, lakás nem alakítható ki.
76. § A Vízparti Terv alapján a településrendezési tervben különleges strandterületként, különleges kempingterületként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt építési övezet, övezet területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében csak természetvédelmi vagy vízvédelmi okból csökkenthető.”
(34) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tómeder övezetének határát a Vízparti Tervben ábrázolt szabályozási partvonal jelöli ki. A szabályozási partvonal által kijelölt tómeder övezete a fennálló tulajdonviszonyokat nem érinti.”
(35) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tómeder övezetén
a) a Balaton szabályozási partvonal által meghatározott tómedre a mindenkori vízjogi üzemeltetési engedélyre tekintettel nem csökkenthető,
b) a Balaton partvonalát – a szabályozási partvonaltól eltérően – megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni tilos, valamint
c) a településrendezési tervben kizárólag tómeder vízgazdálkodási terület övezet jelölhető ki.”
(36) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tómeder övezetén
a) az I–III. osztályú nádasban, illetve annak legalább 2 méteres vonzáskörzetében, vagy védett természeti területen található nádasban, illetve annak legalább 2 méteres vonzáskörzetében – a környezeti kárelhárítástól vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozástól, a mederterület b) pont szerinti fenntartásától, az engedély nélkül létrehozott feltöltés, víziállás és építmény visszabontásától és a természetvédelmi kezelési tervben, vagy a Natura 2000 fenntartási tervben részletezett kezeléstől eltekintve – tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (ideértve a kotrást, feltöltést, építést, víziállás és bejáró létesítését), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, vagy a nádas pusztulását eredményezheti;
b) a nádasban
ba) fürdőzés céljából a fürdőzésre felhasználható partszakaszként jelölt mederterület,
bb) a fürdőzésre felhasználható helyen a fürdőzési célt szolgáló szabad vízfelület, illetve annak megközelítését biztosító bejáró, valamint
bc) az engedéllyel rendelkező kikötő, csónakkikötő esetében a bejáró
mederkezelői hozzájárulással és természetvédelmi kezelői hozzájárulással, külön vízjogi engedély nélkül fenntartható;
c) az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható;
d) a jogszerűtlenül fennálló bejárót, feltöltést és víziállást a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint fel kell számolni; és
e) a jogszerűtlenül fennálló bejáró, feltöltés és építmény felszámolása, létesítésük megelőzése és a nádas rehabilitációja érdekében a környezetvédelmi vagy a természetvédelmi hatóság azon építési telekre vagy telekre, amelyhez kapcsolódóan a természetes és természetközeli növényzetet veszélyeztető, károsító cselekményeket vagy jogszerűtlenül fennálló építményt észlel, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 85. § (2) bekezdése szerinti változtatási tilalmat rendelhet el azzal, hogy a változtatási tilalom a jogszerűtlenül fennálló építmény bontására nem terjed ki.”
(37) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 84. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kertes mezőgazdasági terület övezetén:)
(38) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a területrendezési tervek, valamint a településrendezési terv készítése során az országos, a kiemelt térségi és a vármegyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,
b) a szabályozási partvonalat, a Balaton vízparti területeit és azok területfelhasználását rögzítő Vízparti Tervet,
c) a Vízparti Terv településrendezési tervben történő alkalmazására vonatkozó szabályokat és a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményeket,
d) a balatoni kikötők létesítésének terület- és településrendezési szempontú feltételeinek szabályait,
e) a csónakkikötőt érintő természetvédelmi hatósági hozzájárulás során mérlegelendő természet- és tájvédelmi követelményeket,
f) a hegybírók e törvény által meghatározott feladatainak részletes szabályait,
g) a Balatoni főépítész feladatait.”
(39) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve hatálya alá nem tartozó településrendezési eszközöket 2027. június 30-ig felülvizsgálni és szükség esetén módosítani kell.”
(40) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 93. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A településrendezési tervek (1) és (2) bekezdés szerinti elfogadásáig is – mint a kiemelt térségre országosan megállapított településrendezési követelményeket – az 51. § (3) bekezdésében, az 52–59. §-ban, a 60. § (2) bekezdésében, a 62. § (6) bekezdésében, a 65. § (6) bekezdésében, a 71/A. § (3) bekezdésében, a 71/B. §-ban, a 71/D. § (2) bekezdésében, a 73. § (4) bekezdésében, a 74. § (3), (5) és (6) bekezdésében, a 75. § (2) és (4) bekezdésében, valamint a 78–87. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a hatósági engedélyezési eljárásokban azzal, hogy a térségi övezetek lehatárolását az e törvényben meghatározottak szerint kell figyelembe venni.”
(41) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településeinek településrendezési eszközeit – a balatoni településrendezési és építési követelményekkel, valamint a Vízparti Tervvel összhangban – azok hatálybalépésétől számított egy éven belül kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(2a) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein a (2) bekezdésben foglalt kormányrendelet hatálybalépését megelőzően
a) a településrendezési tervek csak e törvénnyel, a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló kormányrendelettel és a vízparti-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendelettel összhangban módosíthatók;
b) a Balaton vízparti területei alatt a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendelet területi hatályát kell érteni;
c) a 4. § 39. és 51. pontjában, a 71/A. § (2) bekezdésében, a 71/B. § (1) bekezdésében, a 71/C. § (2) bekezdésében, valamint a 74. § (1), (3) és (7) bekezdésében a szabályozási partvonal alatt a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt megőrzendő természetes partvonalat, megtartható művi partvonalat vagy szabályozási partvonalat kell érteni;
d) természetes partszakasz alatt a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben kijelölt megőrzendő természetes partvonalat kell érteni;
e) a 75. § (1) bekezdésében a Vízparti Tervben megállapított kemping alatt a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben kijelölt kemping különleges területet, a 75. § (3) bekezdésében a Vízparti Tervben megállapított strand alatt a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben kijelölt strand különleges területet – ide nem értve e törvény hatálybalépése előtt jogszerűen átsorolt területeket – kell érteni;
f) ahol e törvény fürdőzésre felhasználható partszakaszt említ, ott a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben kijelölt strandolásra alkalmas partszakaszt kell érteni;
g) ahol e törvény hajók kikötésére felhasználható partszakaszt említ, ott a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben kijelölt hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötők létesítésére felhasználható partszakaszt kell érteni ide nem értve a csónakkikötők elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható helyet; továbbá
h) a 83. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a tómeder övezetének lehatárolását a vízparti-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendelet tómeder szabályozási eleme határozza meg.”
(42) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 93. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amíg a partinak és partközelinek nem minősülő településen a településrendezési tervben kijelölt zöldterületek együttes területe nem éri el az 51. § (1) bekezdésében meghatározott arányt, addig e településnél az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő kiterjedésű zöldterületet – gazdasági vagy különleges terület kijelölése esetén zöldterületet vagy erdőterületet – kell kijelölni. Ha a zöldterület vagy erdőterület kijelölése az új beépítésre szánt terület rendeltetése miatt az adott területen nem valósítható meg, akkor a zöldterületet vagy erdőterületet a település arra alkalmas más területén kell kijelölni.”
(43) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény
287. §210
288. §211
1. melléklet a 2023. évi C. törvényhez212
2. melléklet a 2023. évi C. törvényhez213
A törvényt az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2023. december 22.
Az ELSŐ Rész a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 17. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 18. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 19. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 20. § (1) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 20. § (2) bekezdés a) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 20. § (2) bekezdés b) pontja a 226. § (3) bekezdés alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § (3) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 20. § (4) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 20. § (5) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 20. § (6) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 21. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
Az 5. alcím a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A IV. Fejezet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
Az V. Fejezet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A VI. Fejezet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A VII. Fejezet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A VIII. Fejezet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A IX. Fejezet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A X. Fejezet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A XI. Fejezet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A XII. Fejezet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 37. alcím a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 184. § (1) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 184. § (2) bekezdés a) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 184. § (2) bekezdés b) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 184. § (2) bekezdés c) pontja a 226. § (3) bekezdés alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 184. § (2) bekezdés d) pontja a 226. § (3) bekezdés alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 184. § (3) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 184. § (4) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 184. § (5) bekezdése a 226. § (3) bekezdés alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 39. alcím a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 40. alcím a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 41. alcím a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 202. § (1) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 202. § (2) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 202. § (3) bekezdés a) pontja a 226. § (3) bekezdés alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 202. § (3) bekezdés b) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 202. § (3) bekezdés c) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 202. § (4) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 202. § (5) bekezdése a 226. § (3) bekezdés alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 203. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A XV. Fejezet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 43. alcím a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 44. alcím a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 210. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 211. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 212. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 213. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 214. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 215. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (1) bekezdés a) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (1) bekezdés b) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (1) bekezdés c) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (1) bekezdés d) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (1) bekezdés e) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (1) bekezdés f) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (1) bekezdés g) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (1) bekezdés h) pontja a 226. § (3) bekezdés alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 216. § (2) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (3) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (4) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (5) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 216. § (6) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 46. alcím a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 47. alcím a 226. § (3) bekezdés alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 219. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 220. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 221. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 222. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 223. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 224. § a 226. § (3) bekezdés alapján 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 225. § (1) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (3) bekezdés 1. pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (3) bekezdés 2. pont a) alpontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (3) bekezdés 2. pont b) alpontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (3) bekezdés 2. pont c) alpontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (3) bekezdés 3. pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (4) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (5) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (6) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (7) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (8) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (9) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (10) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 225. § (11) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 227. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 228. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 229. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 230. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 231. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 232. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 233. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 237. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 238. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 239. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 240. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 241. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 242. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 243. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 244. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 245. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 246. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 247. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 248. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 249. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 250. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 251. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 252. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 253. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 254. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 255. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 256. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 257. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 258. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 259. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 260. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 261. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 263. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 264. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 265. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 266. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 267. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 268. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 269. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 270. § (1) bekezdés a) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 270. § (1) bekezdés b) pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 270. § (2) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 270. § (3) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 270. § (4) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 270. § (5) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 270. § (6) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 271. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 272. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 273. § (3) bekezdés g) pontja a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 273. § (4) bekezdése a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 274. § (1) bekezdése a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 274. § (2) bekezdése a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 275. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 276. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 277. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 278. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 279. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 280. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 281. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 282. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 283. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 284. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 285. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 286. § (11) bekezdése a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (13) bekezdése a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (43) bekezdés 1. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (43) bekezdés 2. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (43) bekezdés 3. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (43) bekezdés 5. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (43) bekezdés 6. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (43) bekezdés 8. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (43) bekezdés 9. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (43) bekezdés 10. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (43) bekezdés 12. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (43) bekezdés 35. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 1. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 2. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 3. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 4. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 5. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 6. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 7. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 8. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 9. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 11. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 12. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 13. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 14. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 15. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 16. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 17. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 18. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 19. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 20. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 21. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 22. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 23. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 24. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 25. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 26. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 27. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 28. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 29. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 30. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 31. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 32. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 33. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 34. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 35. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 36. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 37. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 38. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 39. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 41. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 43. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 44. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 45. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 46. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 54. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 57. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 58. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 286. § (44) bekezdés 60. pontja a 226. § (4) bekezdés alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.
A 287. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 288. § a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
Az 1. melléklet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 2. melléklet a 226. § (2) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás