2023. évi CI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A személyes és védett adat hasznosíthatóságára nem kiterjedő EU-s nyíltadat-irányelv, illetve az átültetését biztosító, a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Közadat tv.) csak az adatok szűk részére teszi lehetővé a további felhasználást, így ez a szabályozási megoldás a közadatok újrahasznosításában valódi áttörést nem eredményezett.

Fontos változást jelentett az adatkormányzási rendelet (angolul: Data Governance Act, rövidítve: DGA)[1] 2022. június 23-i hatálybalépése, amelynek eredményeként immár a nemzeti adatvagyon egészére kiterjedő szabályozási környezet jött létre – beleértve a személyes és védett adatok további hasznosításának szabályozását is. Utóbbi EU-s szakpolitikai kereteit a 2020. február 19-én közzétett Európai Adatstratégia adja, amelynek célja egy egységes európai adattér – az adatok valódi egységes piacának – létrehozása.

A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy biztosítsa az adatkormányzási rendelet magyarországi, törvényi szintű alkalmazhatóságát. Ezzel egyidejűleg az adatok további felhasználásának elősegítéséhez a nemzeti adatvagyon meglévő újrahasznosítási szabályait is célszerű koherens szabályozási környezetben, az igénylők számára átlátható – nem szigetszerűen elkülönülő, hanem egységes – szolgáltatási rendszerként kialakítani. Mindez indokolttá teszi a jelenlegi széttagolt szabályozás [lásd: külön Közadat tv. és külön a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Natv.)] átalakítását és egy teljesen megújított jogszabályi környezet kialakítását.

A törvényjavaslat középpontjában a nemzeti adatvagyon hasznosítást elősegítő központi, illetve regisztrált szolgáltatók által nyújtható adathasznosítást-támogató szolgáltatások állnak.

A fenti szolgáltatások bevezetésével, valamint a kulcsszereplők (miniszter, NVT, NAVÜ, szervezeti adatfelelősök) feladatainak és eljárásainak szabályozásával Magyarországon az E-ügyintézési tv.-ben megismert szabályozott (elektronikus ügyintézési) szolgáltatásokhoz [lásd: KEÜSZ-ök/SZEÜSZ-ök) hasonló, egységes adathasznosítást támogató szolgáltató rendszer jöhet létre, biztosítva ilyen módon is az egyes szolgáltatások standard összekapcsolhatóságát, egymásra építhetőségét és általában véve is a nemzeti adat-ökoszisztéma interoperábilis működését.

A szabályozás a fentieken felül – az adatkormányzási rendeletnek megfelelve – kitér a személyes és védett adatok további felhasználásához szükséges szolgáltatások szabályainak meghatározására, továbbá kijelöli az új intézményi szerepköröket (illetékes hatóság, illetékes szerv. egyablakos információs pont) és azok felelőseit, valamint átülteti az új rendelkezések alkalmazásához szükséges európai uniós fogalmakat.

Fontos kiemelni, hogy az új szabályozás a Nyíltadat-irányelv, valamint az adatkormányzási rendelet hatálya alá tartozó „további felhasználás” (korábbi elnevezéssel: adat újrahasznosítás (data reuse) mellett az adatlapú kormányzás megteremtéshez elengedhetetlen kormányzati döntés-előkészítési célú adathasznosítás alapvető magyarországi szabályait is lefekteti.

A törvényjavaslat hatálya a Közadat tv., illetve a Natv. által eddig lefedetteken túl az adatkormányzási rendelet által lefedettekre, az adathasznosítás-támogatási szolgáltatást nyújtókra, az azokat önkéntesen igénybe vevő közfeladatot ellátó szervekre, valamit a kormányzati döntés-előkészítésben érintettekre is kiterjesztésre kerül.

Az értelmező rendelkezések közé átvételre kerültek a Közadat tv., illetve a Natv. releváns fogalmai. Új elemek ezen felül a következők:

1. „Adat”-ként – az adatkormányzási rendelettel összhangban – kizárólag a digitális formában létező adatot tekintjük, a más formában megjelenő adatra a dokumentum elnevezés használt. A gyakorlati hasznosíthatósághoz igazodva, a törvényben megfogalmazott szolgáltatások elektronikus szolgáltatások, amelyre tekintettel a Nyíltadat-irányelvből adódó dokumentumokra (nem digitális adatra) vonatkozó hasznosítási szabályok külön (XI.) fejezetbe kerültek.

2. A fogalmak között megkülönböztetésre kerül a „felhasználó”, az „igénylő”:

3. felhasználó: aki az adathasznosítás-támogatási szolgáltatást konkrétan igénybe veszi;

4. igénylő: aki kérelemmel a szolgáltatást igényli.

Ezzel rugalmasabb (általánosabb) módon fogalmazhatók meg a szolgáltatások. A szolgáltatások értelmező rendelkezésben külön nem nevesítettek, kivéve az elemzést. Az elemzés azért került kiemelésre, mert – a Natv.-vel ellentétben – ez már szolgáltatáselemként nem tartalmazza az adatokhoz hozzáférés biztosítását, utóbbi ugyanis külön szolgáltatás.

5. Bevezetésre kerül a „védett adat” fogalom, amely a „személyes adat”-on kívüli védetten kezelhető adatok gyűjtőneve (pl. adótitok, vámtitok, egyéb szakmai titkok köre).

6. Lényeges új elem a „személytelenítés” fogalmának bevezetése. A személyes adat védelméhez már jelenleg is kiforrott terminológia tartozik (anonimizálás, álnevesítés), ugyanakkor a „védett adatok”-ra is biztosítandó a személyes adathoz hasonló védelem, amelynek egységes megnevezésére ugyanakkor Magyarországon még nincs kialakult terminológia. A szabályozást és annak érthetőségét jelentősen lerontaná, ha e két – a legtöbb esetben pontosan azonosan szabályozandó területet – csak azért kellene párhuzamosan szabályozni, mert nem tudunk rá egységesen hivatkozni. Ezt kívánja kiküszöbölni a személytelenítés fogalom bevezetése, amely a természetes és a jogi személyekre egyaránt értelmezett.

7. Az érthetőség javítása érdekében az Értelmező rendelkezések között nevesítésre került a törvényben sok esetben említett két fontos informatikai szolgáltatás, a Nemzeti Közadatportál és a Nemzeti Adatplatform (későbbiekben kifejlesztendő IT rendszer).

A személyes adatok tekintetében, a törvényjavaslat szerinti szolgáltatások nyújtása érdekében pontosításra került a közfeladatot ellátó szervek e minőségükben kezelt személyes adatainál az adatkezelés célja, valamint meghatározásra kerültek az adathasznosítás-támogatási szolgáltatás nyújtókra a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok. A személyes adatok védelmének kiemelt fontossága miatt a védelmi (például újraazonosítás tilalma) kötelezettségeket a szolgáltatások igénybe vevőjénél is érvényesíteni kell. Ezért kimondásra kerül, hogy a személyes adatkezelési szabályok megsértése jelentős érdeksérelemnek minősül.

Ezek a §-ok a nyíltadat-irányelv, illetve az adatkormányzási rendelet alapján a további felhasználás során érvényesítendő általános nyilvánossági, átláthatósági, diszkriminációmentességi szabályokat tartalmazzák, jelentős részben abban a formában, ahogyan az a hatályos Közadat tv.-ben is szerepel.

A nemzeti adatvagyon hasznosításához megteremtendő szolgáltatási háttér megbízható működéséhez szükséges egy szankcionálásra is feljogosított felügyeleti mechanizmus kialakítása. Az egyes kormánytagok feladatköreit meghatározó Statútum rendeletben már ma is megjelenik nevesítetten a nemzeti adatvagyon gazdálkodásért való felelősség, e §-ban a szolgáltatás nyújtás felügyeletéhez szükséges feladatok kerültek nevesítésre.

A Natv.-ben szereplő Nemzeti Adatvagyon Tanács eredeti funkciója a megváltozott kormányzati hatáskörökre tekintettel (a 2022. évi országgyűlési választásokat követően) tárgytalanná vált, így e testületi szerv szerepét a korábbi döntési jogosultság helyett tanácsadói, javaslattevői szerepre kellett áthangolni.

A NAVÜ – törvényi nevesítése mellett – kijelölésre kerül, mint az adatkormányzási rendelet szerinti „egyablakos információs pont” és központi „illetékes szerv”.

Ezekben a §-okban – a Natv.-hez hasonlóan – kimondásra kerül a NAVÜ E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyinézésre kötelezett szervi minősége.

Önálló szolgáltatás helyett itt kerül feladatként megfogalmazásra a Natv. szerinti általános kormányzati tájékoztató szolgáltatási feladatkör.

Kimondásra kerül, hogy a NAVÜ személyes és védett adat esetén csak személytelenített adatot kaphat. Rögzítésre kerül, hogy a NAVÜ a személyes adatokra vonatkozóan adatkezelőnek minősül, amely tehát lehetővé teszi, hogy a későbbiekben álnevesített adatállományokkal is dolgozhasson. Kimondásra kerülnek az adatok tárolásával kapcsolatos korlátozások.

A NAVÜ vezeti a regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatók nyilvántartását.

Az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások nyújtásához nélkülözhetetlen a megfelelő adatháttér és a szervezeten belüli kordináció. Ennek biztosítása érdekében minden közhiteles nyilvántartást vezető, valamint a legalább 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szerveknél előírásra kerül szervezeti adatfelelősök (angolul: ’Chief Data Officer’ – CDO) kijelölése, míg a kisebb szervezeteknek adattovábbítási kapcsolattartók kell kijelölni. A Natv. végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján az igények időbeni kielégíthetőségéhez indokolt egy megfelelő szervezeti adatmenedzsment háttér felállítása – a szervezeti adatfelelősök előírása ennek a feladatnak a része.

A §-ban felsorolásra kerülnek a „központi” (kijelölt szolgáltató, vagy szolgáltatók által nyújtott) támogató szolgáltatások, valamint a kormányrendeletben megadott szabályok szerint, az ott megadott szervezetek vagy szervezeti kör által nyújtható szolgáltatások (lásd: „regisztrációköteles” szolgáltatások). Kiemelésre kerül továbbá, hogy a szolgáltatások közül melyek a közfeladatként ellátandó szolgáltatások. Megfogalmazásra kerül a szolgáltatások keretében kezelt adatokra, illetve azok eredményére vonatkozó közérdekű adatigénylésnél követendő eljárás.

A hatályos Natv. vhr.-ben jelenleg is szereplő „Nemzeti Adatvagyon Leltár” szolgáltatásként történő törvényi szintű nevesítése, mely egyértelművé teszi, hogy a Közadatkataszter nem külön nyilvántartás, hanem a Nemzeti Adatvagyon Leltárból származtatott információk összessége.

Az adatkormányzási rendeletben előírt „egyablakos tájékoztatási pont” funkció nevesítése és egyben kiterjesztése a kapcsolattartási szolgáltatásokkal, amelynek fontos eleme a Nemzeti Közadatportál által történő szolgáltatásnyújtás kimondása. A NAVÜ által nyújtandó szolgáltatás a nemzeti adatvagyon egészére kiterjed (nyíltadat-irányelv és kormányzati döntéstámogatás adat és szolgáltatáshátterére is). Ezen felül a Nemzeti Közadatportál nem csak tájékoztatás és igények benyújtásának támogatására, de magának az ügyintézési folyamatban szükséges kapcsolattartás támogatására is szolgál. A szolgáltatásnak része az ügyintézők felé nyújtott támogatás is.

A kérelem nélkül közzétehető nyílt adatok (open data) Nemzeti Közadatportálon történő közzétételét lehetővé tevő szolgáltatás. A Közadat tv., és a Natv. ezt külön szolgáltatásként nem szabályozta, ugyanakkor a szerzett végrehajtási tapasztalatok alapján – továbbá az európai uniós adatportállal való kapcsolat biztosításához – indokolt ezt is külön szolgáltatásként nevesíteni.

A Natv.-ben megfogalmazott „kormányzati tájékoztatási szolgáltatás” tényleges szolgáltatásként történő, illetve ennek érekében pontosított beemelése. A §-ban új elemként megjelenik a NAVÜ szerepe az adatösszekapcsolás és a kulcsszolgáltatás igénybevétele esetén, valamint új elem a jövőbeni adatokra is kiterjedő idősoros elemzési igény kezelése, amely a NAVÜ részéről az adattárolás megoldását is felételezi. Az idősoros elemzéshez szükséges adattárolás csak akkor megengedett, ha a szükséges adat másként nem szerezhető meg, és időben korlátozott. Nevesítésre kerül az elemzési célú hozzáférés biztosíthatósága, ami lehetővé teszi a NAVÜ számára, hogy irányítópult („dashboard”) jellegű szolgáltatásokat is nyújtson.

Kimondásra kerül, hogy e szolgáltatás szabályai nem vonatkoznak a kormányzati döntéstámogatáshoz más jogszabályok alapján nyújtott szolgáltatásokra.

A megkülönböztetés mentesség általános követelményének érvényesítése érdekében mint szolgáltatás kiemelésre került a „közcélú tájékoztatás”, amely a Natv.-ben még a piaci tájékoztatáshoz tartozott, de attól részben eltérő feltételrendszert igényel. Ide tartozik pl. azon kormányzati döntéstámogatásban közreműködő szervek igénye, amelyek nem központi igazgatási szervek, valamint – a nemzetközi gyakorlathoz is igazodva – ez a § eltérő szabályokat fogalmaz meg a kutatási célú adathasznosítás eseteire.

A Natv.-ben megfogalmazott piaci tájékoztatási szolgáltatás tényleges szolgáltatásként történő, ill. ennek megfelelően pontosított beemelése. Új elemként megjelenik a NAVÜ szerepe az adatösszekapcsolás, ill. kulcsszolgáltatás igénybevétele esetén; úgy szintén a jövőbeni adatokra is kiterjedő idősoros elemzési igény kezelése, amely a NAVÜ részéről adattárolást is feltételez. Az idősoros elemzéshez szükséges tárolás csak akkor megengedett, ha a szükséges adat másként nem szerezhető meg, és időben korlátozott. Módosulás a Natv.-hez képest, hogy az engedélyezési folyamatban a Nemzeti Adatvagyon Tanács helyett a Statútum rendelet alapján e területért felelős miniszter dönt.

Önálló szolgáltatásként nevesíti a tervezet az igény teljesítéséhez szükséges adatok különböző adatforrásból történő begyűjtését és együttes rendelkezésre bocsátását. A szolgáltatást csak kormányrendeletben meghatározott igénylői kör veheti igénybe.

Egyes előírt szolgáltatások olyan, az adatok tárolásával összefüggő informatikai támogatást tételeznek fel, amelyek külön-külön kialakítása nem gazdaságos. A nevesített Nemzeti Adatplatform olyan informatikai szolgáltatás, amely elsősorban az adatok gyűjtéséhez, rendelkezésre bocsátásához, illetve standard tárolásához informatikai támogatást biztosít. A szolgáltatás része a felügyelt távoli elérés szolgáltatás nyújtásához szükséges, biztonságosan elkülönített informatikai környezet biztosítása az e szolgáltatást nyújtó szervezetek számára.

A törvényjavaslatban önálló, NAVÜ által nyújtható szolgáltatásként nevesített az adatok összekészítése, amely elősegíti a szolgáltatások – jellegük szerinti – jobb elkülönítését, valamint egy rugalmas, az igényekhez alkalmazkodni képes adathasznosítás-támogatási ökoszisztéma kialakítását.

A törvényjavaslatban önálló szolgáltatásként nevesített az adatok összekapcsolása, mely lehetővé teszi, hogy a későbbiekben a NAVÜ mellett más szerv, például a kormányzati belső adatokra az arra kijelölt szerv is adatösszekapcsolást végezhessen. Az adatösszekapcsolásnál a rendelkezés a Natv.-ben alkalmazott megoldáson túl a Szaz tv.-ben szereplő összerendelési nyilvántartás, valamint természetes személyazonosító adatok esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás bevonhatóságát is lehetővé teszi.

A Natv.-ben szereplő kulcsszolgáltatást – és a szolgáltatások nyújtásához szükséges egyéb kódolás jellegű független szolgáltatásokat – egybefoglaló szolgáltatás, amely lefedi az adatok átvitelénél, vagy tárolásánál igényelt titkosítás mellett a személytelenítésre alkalmazott különböző kódolás alapú megoldásokat, így különösen az adatösszekapcsolásra, valamint az idősoros elemzésre alkalmazható megoldást.

A 23. alcím – a Közadat tv.-ből kiindulva – megfogalmazza a kérelemre induló, további felhasználásra történő rendelkezésre bocsátás feladatait, mint a későbbiekben ellenőrizhető szolgáltatást. A rendelkezés lefedi a Natv. vhr.-ben szereplő azon lehetőséget, hogy a szolgáltatás a NAVÜ közreműködésével is nyújtható legyen.

A nemzeti adatvagyon körébe tartozó személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátásának általános szabályait az adatkormányzási rendelet szabja meg, így a szabályozás azt nem ismétli meg. E szolgáltatásra csak a személytelenítés elvégzése céljából tartalmaz előírást (az erre vonatkozó szolgáltatás alkalmazásának kötelezettségét).

Az adattisztítás egy fontos értéknövelő szolgáltatás, amely sem a nyíltadat-irányelv, sem az adatkormányzási rendelet alapján nem kötelező. A hozzáadott érték elismertethetőségéhez indokolt a szolgáltatást törvényben nevesíteni, egyben erre vonatkozóan a részletes szabályok elkészítését is lehetővé tenni. A szolgáltatás a NAVÜ-től, illetve más regisztrált szolgáltatótól is igénybe vehető.

A törvényjavaslatban jelentős változás a Natv.-hez képest, hogy az elemezhetőséget erősen behatároló „anonimizálás” helyett az általánosabb „személytelenítési szolgáltatás” kerül bevezetésre. Ez mind a természetes személyekre, mind a jogi személyekre kiterjed, és képes mind a személyhez kapcsoltság teljes megszüntetésére (személyes adatnál anonimizálás), de képes csak a felhasználó számára személyhez kapcsolhatatlanná tenni az adatot (személyes adatnál álnevesítés). A szabályozás immár elismeri azt az esetet is, amikor a szerv saját technológiával rendelkezik a személytelenítésre, ekkor az adatkormányzási rendelet szerinti adatkiadást saját hatáskörben belső szolgáltatás igénybevételével is megoldhatja. A szabályozás ugyanakkor kimondja, hogy az összekapcsolás és idősoros elemzés esetén a felhasználó által előírt kulcsszolgáltatás igénybevételével kell a személytelenítést elvégezni.

Mivel az adatok összegyűjtése, illetve maga az elemzés nem szükségszerűen összetartozó tevékenység, indokolt volt önálló szolgáltatásként nevesíteni az adatelemzést. Ez lehetővé teszi a szakmaiterület-specifikus elemzési háttérszolgáltatások szabályozott bevonhatóságát is a szolgáltatásokba.

Az adathasznosítás széleskörű elterjesztésének egyik célszerű eleme, amikor közérdeklődésre számot tartó adatállományokat nem egyszerűen hozzáférhetővé tesznek, hanem kiegészítő szolgáltatással (például irányítópulttal – „dashboard”-dal) közvetlen vizsgálhatóvá alakítják. Az ilyen szolgáltatások jogalapját és szabályozási lehetőségét biztosítja a §-ban a szolgáltatásként történő nevesítés.

Ahogyan az a statisztikai törvényben már korábban is szerepelt, illetőleg ahogyan az az adatkormányzási rendeletben is szabályozott eset, hogy amikor az anonimizálás már az elemzési cél ellehetetlenítését jelentő információ csökkenést jelentene, a személytelenített adatokhoz közvetlen hozzáférés biztosítása szükséges. Erre az adatkormányzási rendeletben szereplő egyik lehetőség a biztonságos adatkezelési környezet – erre e törvény a köznyelvben elterjedt kutatószoba elnevezést használja –, ennek szolgáltatáskénti nevesítése indokolt.

Az adatkormányzási rendelet tartalmazza azon esetet, amikor az anonimizálás már az elemzési cél ellehetetlenítését jelentő információ csökkenést jelentene, ezért a személytelenített adatokhoz közvetlen hozzáférés biztosítása szükséges. Erre az adatkormányzási rendeletben szereplő egyik lehetőség a felügyelt távoli elérés biztosítása, így ennek szolgáltatáskénti nevesítése indokolt.

Az adatkormányzási rendelet alapján az európai adatpiacon hamarosan „adatközvetítők” kezdhetik meg tevékenységüket, akik közfeladatot ellátó szervet is megkereshetnek az egyedi adatok adatbirtokos engedélyével történő kiközvetítése érdekében. Azért, hogy a közfeladadatot ellátó szerveknek az adatközvetítőkkel való kapcsolata egységesíthető legyen, indokolt szolgáltatáskénti nevesítése, s így a felügyelt szabályozási körbe vonása.

A szabályozás értelmében az adathasznosítást támogató szolgáltatásokra vonatkozó igény az egységes egyablakos kiszolgálás érdekében a szolgáltató közvetlen megkeresése mellett a Nemzeti Közadatportálon is benyújtható. A Nemzeti Közadatportál az igényt a szolgáltatóhoz rendeli, míg az automatikusan nem hozzárendelhető igény a kijelölt „illetékes szerv”-hez továbbítódik.

Az állami szervek egységes elektronikus ügyintézésének biztosítása érdekében indokolt az e törvényjavaslat szerinti adathasznosítás-támogatási szolgáltatási igényekkel kapcsolatos ügyintézését is az elektronikus ügyintézés általános szabályai (E-ügyintézési tv.) körébe vonni. A szolgáltatókat megtévesztő megkeresések korlátozása érdekében indokolt az igény hitelesítésének megkövetelése, amelyre az E-ügyintézési tv. adta lehetőségek mindegyikét célszerű lehetővé tenni.

Az általános ügyviteli eljárás mellett indokolt az igény kiszolgálásának egyszerűbb eljárásait is előírni. A §-ban az adatoknak elektronikusan a felhasználási feltételek elfogadása után közvetlen (automatikus) elérhetővé tételét biztosítja az „egyszerűsített eljárás”, míg az „automatizált eljárás” az igényben közölt, algoritmikusan kiértékelhető kérelem adatok alapján történő jóváhagyást (és kiszolgálást) biztosítja.

A § az egyszerűsített eljárás alkalmazási feltételeit rögzíti. A formális igénybenyújtás elhagyhatósága érdekében kimondja, hogy a Nemzeti Közadatportálon az érintett eljáráshoz tartozó ÁSZF elfogadása az igény benyújtásának minősül.

A § az automatizált eljárás alkalmazási feltételeit rögzíti. Fizetési kötelezettség esetén kimondja, hogy az eljárás csak az azonnal ellenőrizhető EFER-es (Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer SZEÜSZ-ön keresztül történő) fizetés esetén alkalmazható.

Az általános eljárás szabályait a törvénytervezet a Közadat tv. jelenlegi igénykezelési (ügyintézési) szabályai alapján fogalmazza meg azzal az eltéréssel, hogy az igény benyújtásánál előírja az elektronikus űrlap kötelező alkalmazását.

A §-ok a Közadat tv. díjazással kapcsolatos rendelkezéseit emelik át szükség szerinti szövegpontosítással, a személyes vagy védett adatot nem tartalmazó igénylésre történő átadásánál alkalmazható díjakra. (Az egyéb szolgáltatások díjait kormányrendelet határozhatja meg, itt a nyíltadat-irányelv korábban már megvalósult átültetésének megtartása miatt kerül a szabályozás törvényi szintre).

A Közadat tv. – a nyíltadat-irányelvre tekintettel – előírásokat tartalmaz a további felhasználásra köthető megállapodás tartalmára vonatkozóan. A 69. § ezt emeli át a törvényjavaslatba a szükséges szövegpontosításokkal.

A Közadat tv. – a nyíltadat-irányelvre tekintettel – előírásokat tartalmaz a biztosítandó jogorvoslati lehetőségekre. A 71. és 72. §-ok ezt emelik át a törvényjavaslatba – kiegészítve az automatikus eljárásnál alkalmazandó jogorvoslati lehetőségekkel.

Amennyiben a NAVÜ biztosítja a közfeladatot ellátó szervvel kötött megállapodás alapján a személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátására vonatkozó igény teljesítését, e §-ok ennek eljárási szabályát adják meg. Az eljárás a Natv.-ben a tájékoztatási szolgáltatásoknál alkalmazott eljárás e feladatra aktualizált változata.

Az elemzési igények, így kiemelten a tájékoztatási szolgáltatások eredményességét nagyban befolyásolja az elemzésbe vonható adatok köre. Sok esetben az állami nyilvántartásokban nincsenek olyan adatok, amelyek az adott vizsgálati kérdés mélyebb vizsgálatát lehetővé tennék. A szolgáltatások magas szintű biztosíthatóságához ezért lehetővé kell tenni, hogy a nem a közszféra által kezelt adatok is bevonhatók legyenek az elemzésekbe. Ennek jogalapját teremti meg e §. Mivel a piaci adatok jellemzően nem ingyenesek, így a beszerzésük módjáról is rendelkezni kell.

E §-ok az elemzési szolgáltatások eredményének kezelési szabályait határozzák meg, így különösen, hogy az elemzést alapesetként csak az igénylő kaphatja meg, beleegyezése esetén azonban a NAVÜ is megőrizheti és további munkáinál felhasználhatja.

Mind a nemzeti adatvagyon mérete (mennyisége), mind a társadalmi szintű adathasznosítás esetén várható igények mennyisége olyan nagy, hogy egyetlen központi szolgáltatóra alapozott kiszolgálásnál kapacitás korlát léphet fel. Ezt kiküszöbölendő, a törvényjavaslatban bevezetésre kerül a NAVÜ által végezhető közvetítői tevékenység, amikor tehát a NAVÜ már nem maga szolgálja ki az igényt, azonban segít az igénylő és a szolgáltató egymásra találásában.

Az adatkormányzási rendelet szerinti egyablakos tájékoztatási szolgáltatás és az egyes adathasznosítás-támogatási szolgáltatások is feltételezik, hogy az adatokat kezelő közfeladatot ellátó szervek az adatokat és a rájuk vonatkozó információkat a szolgáltatások nyújtója részére rendelkezésre bocsájtják. Ez a § a közfeladatot ellátó szervek ezzel kapcsolatos kötelezettségeit határozza meg.

A közfeladatot ellátó szervek adatszolgáltatási kötelezettsége nem korlátlan. Ez a § az adatátadás megtagadási eseteit határozza meg.

A törvényjavaslat szerinti szolgáltatások tényleges nyújtásának garantálásához indokolt egy felügyeleti, illetve a szabályok megsértésének megállapítása esetén alkalmazható szankcionálási mechanizmus kialakítása. E § (a Statútum rendelet alapján) az e szakterületért felelős miniszter számára adja meg a szankcionálási lehetőséget. A törvényjavaslatban a felügyeletet operatívan ellátó szervezetként a NAVÜ kerül nevesítésre, amely probléma észlelése esetén értesíti a minisztert.

A kulturális közadatok további hasznosítására a Közadat tv. a közadatokhoz képest eltérő szabályokat állapított meg. E §-ok a Közadat tv.-ben meghatározott szabályokat emelik át az elektronikus formában létező kulturális közadatokra (beleértve a díjazás, valamint a kizárólagos megállapodás szabályait is).

A Közadat tv. sajátos szabályokat állapított meg a közvállalkozások közadatainak további felhasználására. E § ezeket a rendelkezéseket emeli át.

A Közadat tv. a nyíltadat-irányelvhez igazodva rendelkezik a nem digitális formában rendelkezésre álló közadatok további hasznosításának szabályairól. A nemzeti adatvagyon hasznosításának jelen törvény szerinti támogató szolgáltatásai csak a digitális formában létező adatokra vonatkoznak. E § a nem digitális formában létező adatok hasznosítási szabályait visszavezeti a digitális adatok hasznosítási szabályaira a szükséges eltérésekkel.

A Natv.-ben szereplő, az adathasznosításhoz közvetlenül nem kapcsolódó védelmi szabályok átemelésre kerültek.

A §-okban a statisztikai adatok bevonhatóságának, illetve a KSH-val való együttműködés fontosabb szabályai kerültek meghatározásra, figyelembe véve a Stat tv.-ből adódó adatkezelési korlátozásokat.

A törvényjavaslat szerinti szolgáltatások jelentős részben személyes adatok, illetve védett adatok kezelésével függenek össze. Ez a § kiemeli azon szolgáltatási elemeket, amelyeknél fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő biztonság garantálására (magas szintű informatikai biztonsági követelményekkel érintett rendszerek).

Felhatalmazó rendelkezések.

E § a törvény hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

E § a kizárólagos jogot biztosító megállapodásokra vonatkozó átmeneti szabályokat tartalmazza.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

Az Európai Unió jogának való megfelelését szolgáló rendelkezések.

Az adattisztaság javítása érdekében a személyi adat és lakcímnyilvántartás adataival egyezés ellenőrzéséhez a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv bevonása szükséges.

Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv feljogosítása a megfelelő adatszolgáltatásra.

A köztulajdonban álló gazdasági társaság kezelésében lévő, nemzetközi szerződés alapján kötött szerződésekben foglalt adatok megismerésére vonatkozó szabályozás pontosítása, a garanciális elemek meghatározásával.

A törvényjavaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) jelöli ki a DGA végrehajtásáért felelős illetékes hatóság feladatainak ellátására. A DGA előírásainak megfelelően a Hatóság megfelel azon követelményeknek, hogy a feladatainak ellátásában független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatköre ellátásához más személytől vagy szervtől iránymutatást nem kérhet, feladatát más szervektől elkülönülten és bármilyen befolyásolástól mentesen látja el.

A törvényavaslat a vonatkozó bírósági, illetve alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban rögzítené, hogy a közfeladatot ellátó szervek az adatigény teljesítése érdekében a kezelésükben nem lévő adatok begyűjtésére, illetve a kezelésükben lévő adatok tekintetében minőségileg új adat előállítására nem kötelezhetőek.

A törvényjavaslat továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) eljárására állapít meg hiánypótló rendelkezéseket a hatáskörök hatékonyabb gyakorlása érdekében. Az átláthatósággal és a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos gyakorlatok megerősítése érdekében a Hatóság évente legalább kétszer, valamint panasz esetén ellenőrzést végez az ellenőrzési hatáskörébe tartozó állami és önkormányzati szereplők körében annak megállapítására, hogy megfelelnek-e a közérdekű adatok átláthatóságára és a közérdekű információkhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó követelményeknek.

A törvényjavaslat rögzíti a DGA alapján lefolytatandó eljárások alapvető folyamatát, részleteit, tekintettel az ügyfelek jogaira és az illetékességi szabályokra is, amelyek kiegészítik az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit. A Hatóság kérelemre nyilvántartásba veszi az adatközvetítő szolgáltatókat, a DGA-nak megfeleléssel összefüggő hatósági bizonyítványt állít ki számukra, és nyilvántartásba veszi az adataltruista szervezeteket, továbbá kérelemre és hivatalból hatósági felügyeleti eljárásban ellenőrzi az adatközvetítő szolgáltatók és az adataltruista szervezetek DGA-nak való megfelelését. A törvényjavaslat rögzíti a felügyeleti eljárás alapján szükség esetén alkalmazandó jogkövetkezményekkel kapcsolatos szabályokat is.

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az Európai Bizottság értesítésére vonatkozó részletes szabályokat és a Hatóság VI/B. fejezet szerinti ellenőrzése módszertanának a részletes eljárási szabályait a Hatóság véleményének kikérésével. Felhatalmazást kap az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a DGA alapján lefolytatandó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és részletszabályait.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény kiegészítése a DGA-ra vonatkozó jogharmonizációs záradékkal.

Szövegpontosító rendelkezések.

A minősített adatokat a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt érintő, a felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása.

A módosítás célja, hogy a Nemzeti Választási Iroda által kezelt Választási Tájékoztató Rendszerben közzétételre kerülő adatok vonatkozásában lehetőséget biztosítson a felhőszolgáltatás igénybevételére, figyelemmel a költséghatékonyság és kezelhetőségi szempontok érvényesítésére.

Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) jelenleg hatályos rendelkezései értelmében a NEK regisztráció csak személyes eljárásban, illetve az elektronikus ügyintézési ponton tehető meg, az elektronikus regisztráció lehetőségét a Nektv.-ben meg kell teremteni. Tekintettel arra, hogy az elektronikus NEK regisztráció során mellőzésre kerül az arcképmás és aláíráskép rögzítése, így az eljárás eredményes lebonyolításának feltétele az állampolgár egy évnél nem régebbi arcképének és aláírásának közhiteles nyilvántartásból történő felhasználása, amely a személyi azonosító használatára épülő adatkapcsolat útján valósítható meg. A személyi azonosító kezelése továbbá általánosságban a NEK regisztráció esetében is szükséges a személyiadat és lakcímnyilvántartással való kapcsolat biztosítása érdekében. A Nektv. jelenlegi módosításával a személyi azonosító kezelés lehetővé válik. A személyi azonosító felhasználásáról szóló rendelkezéseknek meg kell jelenniük párhuzamosan a Szaztv.-ben is. A Nektv. és az egységes arcképmás felvételezés szabályainak, valamint a regisztráció során rögzített adatok körének szinkronba hozása érdekében a NEK regisztrációhoz kapcsolódóan szükséges az állampolgárság és neme adat kezelése is.

Az E-ügyintézési tv. 74. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott, az Eüvhr. 131. §-ában szabályozott iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás megszüntetésre tekintettel, a módosítás célja ezen szolgáltatás igénybevételének a biztonságos elektronikus kapcsolattartás módjai közül történő kivezetése.

A módosítás hatályon kívül helyezi a kivezetésre kerülő következő szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket:

– KÉÜ és KKÜ szolgáltatások,

– BIÁSZ,

– EDT,

– KDÜ szolgáltatás.

A rendelkezés továbbá a jogszabályi koherancia megteremtése érdekében szükséges módosítást tartalmaz. A központi érkeztetési rendszer (KÉR) teljeskörűen 2021. december 31. napjával, az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszere megszüntetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2021. (VIII. 9.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően, és tekintettel az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszere megszüntetéséről szóló 1567/2021. (VIII. 9.) Korm. határozatra már kivezetésre került, azonban az Eüsztv.-ben ez a változás nem került átvezetésre, ezért a módosítás hatályon kívül helyezi a központi érkeztetési rendszer szolgáltatásra vonatkozó rendelkezést.

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény 2024 01. 01. napján hatályos rendelkezései értelmében a 18. életévet betöltött cselekvőképes állampolgárt a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást (KÜNY) vezető szerv hivatalból ügyfélkapuval látja el. Az ügyfélkapu hivatalbóli létrehozásához szükséges adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adja át a KÜNY-t vezető szervnek, amely három napon belül létrehozza az ügyfélkaput, amelyet a jelen javaslat kivezet. Mivel a hatályon kívül helyezni javasolt rendelkezések olyan fejlesztési és adminisztrációs feladatokat generál 6 hónapra a KÜNY-t vezető szerv számára, amely kivezetésre kerül, illetve a DÁNY-t vezető szerv feladatává válik/válhat, új informatikai alapokon, ezért indokolt az említett rendelkezés kivezetése a jogrendből.