2023. évi CVII. törvény indokolás

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosítása

A módosítás a várakozási díj és pótdíjfizetési kötelezettség érvényesülését biztosítja a külföldi forgalmi rendszámmal rendelkező járművek esetében is. Lehetővé teszi a tengelysúly-mérő rendszer meghatározott adatainak közvetlen rendszerkapcsolaton alapuló lekérdezését. A nem kizárólag az építtető (építtetők) tulajdonában álló területen megvalósuló földút építés bejelentés kötelessé tétele, tekintettel arra, hogy az nem tartozik az építési engedéllyel végezhető tevékenységek körébe.

Amellett egy 10 éve húzódó megoldatlan helyzet kerül rendezésre, a leállósávban és a pihenőhelyeken veszteglő, elhagyott valamennyi jármű elszállítása, tárolása és – elhagyott jármű esetén – értékesíthetősége szabályozási rendszerének kialakításával. A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az országos közúton a közút kezelője – a rendőrség értesítésével – elszállíthassa azt a járművet, amely a közútkezelői feladatok ellátását akadályozó, a forgalom által nem indokolt helyzetben van.

A módosítás tartalmazza továbbá a felhatalmazó rendelkezések pontosítását a vizsgaközpont tevékenységével összefüggésben, átvezeti a közúti járművezetők képzése kapcsán az intézményi változásokat, emellett pontosítja a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz fogalmi elemeit.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) módosítása

A módosítás pontosítja a „vámhatósági” fordulatot a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 1971. évi 25. törvényerejű rendelet fogalomhasználatával, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 1. § (1) bekezdése, és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (5) bekezdésével való összhang megteremtése érdekében.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2405 rendelete (2023. október 18.) a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról (ReFuelEU Aviation) szóló rendelettel összhangban meghatározza a miniszter feladatát és egyúttal felhatalmazza a Kormányt a szükséges rendelet megalkotására.

A módosítás a sportrepülésre vonatkozó szabályok felülvizsgálatával összefüggésben a repülőterek elavult kategóriáinak innovációját tartalmazza, amely új kategóriák bevezetését és a nemzetközi szabályokkal való összhang megteremtését irányozza elő. Jogtechnikai módosítás, amely pontosítja a leszállóhely fogalmát és rendszertanilag a repülőterek struktúrája alá helyezi, hogy jól látható legyen a magyarországi rendszer.

Emellett a módosítás a földi kiszolgálásban a testkamerák helyes és szabályos alkalmazását írja elő a nemzetközi és az európai uniós előírásoknak történő megfelelés érdekében, a jelentős légiközlekedés-védelmi kockázatok kompenzálására. A testkamerák alkalmazásával biztosítottá válik a feladott poggyászok – légiközlekedés-védelem szempontjából fontos – folyamatos felügyelete és védelme az illetéktelen beavatkozások ellen.

A módosításban megtörténik a felügyeleti díjak differenciálása.

A légiközlekedés hatóság eljárása tekintetében a módosítás kizárja a nyilvános polgári repülőrendezvény iránti kérelmeket a sommás eljárásból, tekintettel arra, hogy az ilyen típusú kérelmek bonyolult megítélésűek és mérlegelést igényelnek, mely a 8 nap hosszúságú sommás eljárásban nem valósítható meg teljeskörűen.

Az állami légijárművekkel és a pilóta nélküli állami légijárművekkel kapcsolatos balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos, valamint ezen légijárművek típusalkalmassági vizsgálatára irányuló közigazgatási hatósági eljárások határidejét módosítja 55 és 90 napról 150 napra.

Emellett a módosítás tartalmazza a felhatalmazó rendelkezések pontosítását a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (2) bekezdésével összhangban.

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

A módosítás a csónak fogalmának pontosítását érinti az egyértelmű és egységes jogalkalmazás érdekében.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosítása

A módosítás a vasút-létesítési jog szabályait egészíti ki a fejlesztési projektekkel kapcsolatosan.

A módosításban szereplő jogharmonicáziós célú rendelkezések a 2012/34/EU irányelv átültetése kapcsán még hiányzó rendelkezéseket tartalmazzák.

A módosítás a miniszter – általa kijelölt szervezet útján ellátandó – feladatait egészíti ki a vasúti rendszert érintő jelentős változtatások által felmerülő kockázatok kezelésének ellenőrzésével.

A vasúti árufuvarozást a Vasúti Együttműködési Szervezet (OSZZSD) tagállamai között a nemzetközi teherkocsi használati szabályokról szóló megállapodás (PGV megállapodás) szerint kell végezni. Az egy tagállamot megillető szavazatok elosztására vonatkozó, a PGV megállapodástól eltérő szabályozás lehetőségét és a kapcsolódó miniszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazást vezeti be a módosítás.

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

A már meglévő, korábban létesített vasúti pályák esetében az üzemeltetéshez kapcsolódó ok miatt nem lehet kisajátítani, holott a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint ezen vasúti pályával érintett ingatlanoknak kizárólagos állami tulajdonban kellene állniuk. Szükséges a pontosítás, az ingatlanok tulajdoni viszonyának rendezése iránti eljárás lehetőségének biztosítása a már meglévő, korábban létesített vasúti pályák esetében is az országos közúttal érintett ingatlanok tulajdonjogi viszonyainak rendezése analógiájára.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) módosítása

A közfeladat változásra tekintettel a módosítás rendezi a projektvagyon átadásával kapcsolatos adózási hatásokat.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer útburkolatba integrált mérőműszereinek hitelesítése időszakonként visszatérően esedékes. Annak érdekében, hogy hosszútávon elemezhető legyen a mérőműszerek mérési sajátosságának változása, szükséges a mérési adatok hosszabb időintervallumban történő elemzése.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása

A módosítás a településkép-védelmi szabályozásban bevezeti az országos reklámkataszter jogintézményét. Azokat a reklámeszközöket, amelyek kihelyezésére településkép-védelmi szempontból szabályszerűen kerül sor (így például arra településképi bejelentési eljárást folytattak le), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felveszi az általa vezetett nyilvántartásba. Regisztráció hiányában a reklámeszköz – ennélfogva azon reklám – nem helyezhető el.

A kataszterrel egy egységes, országos kép kapható, amellyel kirajzolódik az ország reklámzaj térképe. Az adatbázisból kinyerhető adatok a helyi és központi – hatósági vagy stratégiai – döntéshozatal segítésére is alkalmasak lesznek.

A módosító javaslat ehhez kapcsolódóan megállapítja a reklámkataszterben nyilvántartandó adatköröket, továbbá a személyes adatok kezelésének céljait.

A módosító javaslat ésszerű korlátokat kíván felállítani az olyan irányú helyi önkormányzati jogalkotással szemben, amely az utcabútorok létesítését, vagy azok reklámeszközként történő használatát generális jelleggel tiltja, vagy az indokoltnál nagyobb mértékben korlátozza. A javaslat a helyi rendeletalkotást afelé orientálja, hogy a tiltás helyett esztétikai vagy minőségi követelményeket támasszon az utcabútorokkal szemben.

A módosítás tartalmazza az országos reklámkataszterre vonatkozó részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket.

A településkép védelméről szóló törvény két átmeneti rendelkezéssel egészül ki. A reklámkataszter bevezetését megelőzően tudomásul vett reklámeszközöket 2024. február 1-jéig be kell jelenteni a nyilvántartásba vételi eljárás megindítása érdekében, amelyet követően egy 2024. július 1-jéig tartó türelmi idő veszi kezdetét. Ez utóbbi alatt a regisztráció nélküli eszközök tekintetében bevezetett reklám-elhelyezési tilalom 2024. július 1-jéig nem érvényesül. Továbbá deklarálja azt is, hogy a helyi településképi rendeleteket az új törvényi szabályozáshoz kell igazítani.

Továbbá tartalmazza a módosítás a településkép-védelmi törvény egyes átmeneti időszakaira vonatkozó határidők egy év időtartamban történő meghosszabbítását a megfelelő felkészülési idő biztosítása céljából.

A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény módosítása

A módosítással a településkép védelméről szóló törvény módosításával összefüggésben a már kihirdetett, de hatályba nem lépett rendelkezések hatályba nem lépésének kimondása történik meg.

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A módosítás pontosítja a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz fogalmi elemeit.

A jogszabály-módosítással egy 10 éve húzódó megoldatlan helyzet rendezése szükséges a leállósávban és a pihenőhelyeken veszteglő, elhagyott valamennyi jármű elszállítása, tárolása és – elhagyott jármű esetén – értékesíthetősége szabályozási rendszerének kialakításával. A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az országos közúton a közút kezelője – a rendőrség értesítésével – elszállíthassa azt a járművet, amely a közútkezelői feladatok ellátását akadályozó, a forgalom által nem indokolt helyzetben van, a közúti ellenőrzéseket akadályozó helyzetben várakozik, valamint a közút területén hátrahagyott módon várakozik.

A rendelkezés a várakozási díj és a pótdíj megfizetésére vonatkozó szubjektív jogvesztő határidő kezdő időpontjának a várakozási terület díjfizetés nélküli használata időpontját a díjfizetést elmulasztó gépjármű-üzembentartó személyének ismertté válásához igazítja. A módosítás a várakozási díj és pótdíjfizetési kötelezettség érvényesülését biztosítja a külföldi forgalmi rendszámmal rendelkező járművek esetében is, mivel több országból nehézkes a gépjármű-üzembentartók adatainak beszerzése, az esetek jelentős részében a parkolási társaságok csak a díjfizetés elmulasztásának napjától számított 60 napos jogvesztő határidőt követően kapják meg az adatokat, amikor már nincs lehetőség a fizetési felhívás kiküldésére, így az elévülés miatt a helyi önkormányzatoknak vesztesége keletkezik. A várakozási díj és pótdíjfizetési felszólítás megküldése 60 napos jogvesztő határideje kezdő időpontjának módosítására a hátrányos megkülönböztetés elkerülése és a szabályozás egyszerűsítése érdekében valamennyi gépjármű-üzembentartó esetében egységes jogalkalmazásra kerül sor. A Kkt. 15/C. § (3) bekezdésében foglalt 1 éves abszolút elévülési határidő szab gátat az igényérvényesítési jogosultságnak, amennyiben a tényleges külföldi gépjármű-üzembentartó adatai nem érkeznek be ezen időszak alatt sem.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a törvény értelmében hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosult a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésére, ezen ellenőrzés hatékonyságának, valamint a versenyegyenlőség fenntartása mellett a javaslat lehetővé teszi a tengelysúly-mérő rendszer meghatározott adatainak közvetlen rendszerkapcsolaton alapuló lekérdezését.

A bejelentésköteles tevékenységek törvénybe emelésekor, a törvény módosításakor a nem kizárólag az építtető (építtetők) tulajdonában álló területen megvalósuló földutak létesítésére vonatkozó engedélyezési kötelezettség előírása kimaradt. Jelenleg a nem kizárólag az építtető (építtetők) tulajdonában álló területen megvalósuló földút építése nem bejelentés köteles, de nem is tartozik az építési engedéllyel végezhető tevékenységek körébe. Ennek pontosítását tartalmazza a rendelkezés.

Annak érdekében, hogy a közlekedési hatóság mérlegelni tudja a vasúti átjáró átépítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez tervezett ideiglenes terelőút közlekedésbiztonsági hatását, a terelőútról a kiépítést megelőzően tudomást kell szereznie. Az ideiglenes terelőút elbontásával, lezárásával a vasúti átjáró forgalomszabályozása ismételten változik, aminek ellenőrzését a közlekedési hatóság akkor tudja elvégezni, ha a változásról az ismételt üzembehelyezést megelőzően tudomással bír.

A bejelentés nélkül elvégzett munkák esetében a jogszabály nem rendelkezett szankcióról, ennek pótlása történik meg.

Jogtechnikai pontosítás.

A módosítás pontosítja a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz fogalmi elemeit.

Felhatalmazó rendelkezések pontosítása egyrészt a vizsgaközpont tevékenységének részletes szabályozásával összefüggésben, másrészt az ún. „veszteglő” járművek elszállításával, tárolásával és értékesítésével összefüggésben, harmadrészt a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (2) bekezdésével összhangban.

Jogtechnikai pontosítások, továbbá a közúti járművezetők képzése kapcsán az intézményi változások átvezetése.

Az engedélyezési eljárások hirdetményi úton kerülnek közzétételre, így a rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2405 rendelete (2023. október 18.) a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról (ReFuelEU Aviation) szóló rendelettel összhangban a miniszter feladatának meghatározása.

A légiközlekedési hatóság eljárása tekintetében a rendelkezés kizárja a nyilvános polgári repülőrendezvény iránti kérelmeket a sommás eljárásból, tekintettel arra, hogy az ilyen típusú kérelmek bonyolult megítélésűek és mérlegelést igényelnek, mely a 8 nap hosszúságú sommás eljárásban nem valósítható meg teljeskörűen.

Az állami légijárművekkel és a pilóta nélküli állami légijárművekkel kapcsolatos balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos, valamint ezen légijárművek típusalkalmassági vizsgálatára irányuló közigazgatási hatósági eljárások határidejét módosítja 55 és 90 napról 150 napra, tekintettel arra, hogy mindkét eljárás bonyolult megítélésű, sokszor szakértői vélemények beszerzése szükséges a megalapozott döntés meghozatalához.

A rendelkezés megszünteti a nyilvános polgári repülőrendezvény rendszeres szervezése céljából vállalkozás létrehozására vonatkozó engedélyt. A légiközlekedési hatóság minden nyilvános polgári repülőrendezvényt külön engedélyez, így nincs oka annak, hogy a polgári repülőrendezvény rendszeres szervezése céljából létrehozott vállalkozás erre külön engedéllyel rendelkezzen.

A módosítás a repülőterek elavult kategóriáinak innovációját tartalmazza, amely új kategóriák bevezetését és a nemzetközi szabályokkal való összhang megteremtését irányozza elő. Továbbá pontosítja a leszállóhely fogalmát és rendszertanilag a repülőterek struktúrája alá helyezi, hogy jól látható legyen a magyarországi rendszer.

A módosítás rögzíti a repülőtérrend tartalmi elemeit. Nem jelent plusz terhet az üzembentartók számára, csak pontosítja a korábbi szabályozást.

A módosítás hozzájárul Magyarország akadály-adatbázis készletének a teljességéhez, növelve a repülés biztonságát és megteremtve az összhangot a nemzetközi sztenderdekkel. Korábban a repülőtér üzembentartóira csak közvetetten hárult az a kötelezettség, hogy a kijelölt futópálya és a repülési eljárások akadálymentessége biztosított legyen. A módosítás ezt az ésszerű követelményt fogalmazza meg direkt módon.

A testkamerák helyes és szabályos alkalmazását vezeti be a nemzetközi és az európai uniós előírásoknak történő megfelelés érdekében. A jelentős légiközlekedés védelmi kockázatok kompenzálására szolgál úgy, hogy a testkamerák alkalmazásával biztosítottá válik a feladott poggyászok – légiközlekedés-védelem szempontjából fontos – folyamatos felügyelete és védelme az illetéktelen beavatkozások ellen. A meglévő és bizonyított biztonsági kockázatok ellensúlyozásának egyik hatékony eszköze a testkamerák helyes és szabályos alkalmazása.

Fogalmi pontosítások. Az Lt. 71. § 2. és 42. pontjának hatályos szövege jelenleg is lefedi a NAV, mint a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv fogalmát, így annak további kiegészítése nem indokolt, azonban a „vámhatósági” fordulat módosítandó. A fordulat javításának indoka, hogy a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 1971. évi 25. törvényerejű rendelet 3. cikk b) pontjával – „a katonai, a vám- és a rendőri szervek céljára szolgáló légijárművet állami légijárműnek kell tekintetni.” – való összhangot megteremtse.

Továbbá a repülőtéri munkaterület fogalmának pontosítása az uniós rendelettel összhangban, valamint több, a repülőterek új struktúrájához igazított új fogalmi bevezetést tartalmaz.

Szükséges a felhatalmazó rendelkezések kiegészítése a vizsgaközpont tevékenységének részletes szabályozására, valamint a fenntartható üzemanyagok bevezetésével összefüggésben szükséges rendelet megalkotására vonatkozóan.

Jogharmonizációs záradék rögzítése.

A felügyeleti díjak differenciálása miatti pontosítás.

Egyrészt a felhatalmazó rendelkezések pontosítása Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (2) bekezdésével összhangban. Továbbá több, a repülőterek új struktúrájához igazított jogtechnikai pontosítás.

A 13. §-al összefüggésben törlésre kerülnek a korábbi eljárási határidők, valamint a repülőterek új struktúrájához igazított jogtechnikai pontosítások.

A csónak fogalom módosítása az egyértelmű és egységes jogalkalmazás érdekében.

A módosítás a miniszter – kijelölt szervezet útján ellátandó – feladatait egészíti ki a vasúti rendszert érintő jelentős változások által felmerülő kockázatok kezelésének ellenőrzésével.

A vasúti árufuvarozást a Vasutak Együttműködési Szervezete (OSZZSD) tagállamai között a nemzetközi teherkocsi használati szabályokról szóló megállapodás (PGV megállapodás) szerint kell végezni, amely úgy rendelkezik, hogy egy tagállamban a résztvevő vasúti társaságok összesen két szavazattal rendelkeznek, amelynek elosztását a PGV megállapodás szabályozza, azonban a tagállam ettől eltérően is megállapíthatja, amennyiben arról jogszabály rendelkezik. Az eltérő szabályozás lehetőségét vezeti be a módosítás.

A módosítás a vasút-létesítési jog szabályait egészíti ki a fejlesztési projektekkel kapcsolatosan.

A módosítás az európai uniós jogból eredő kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

A felhatalmazó rendelkezés kiegészítése a vizsgaközpont tevékenységének részletes szabályozására vonatkozóan. A PGV megállapodástól eltérő szabályozásra irányuló miniszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazás. A miniszteri feladatellátással kapcsolatos felhatalmazó rendelkezés pontosítása.

A módosítás egyrészt az európai uniós jogból eredő kötelezettség teljesítése érdekében szükséges, másrészt intézményi névváltozás miatti és egyéb jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A már meglévő, korábban létesített vasúti pályák esetében az üzemeltetéshez kapcsolódó ok miatt nem lehet kisajátítani, holott a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint ezen vasúti pályával érintett ingatlanoknak kizárólagos állami tulajdonban kellene állniuk. Szükséges a pontosítás, az ingatlanok tulajdonjogi viszonyának rendezése iránti eljárás lehetőségének biztosítása a már meglévő, korábban létesített vasúti pályák esetében is az országos közúttal érintett ingatlanok tulajdonjogi viszonyainak rendezése analógiájára.

A közfeladat változásra tekintettel a módosítás rendezi a projektvagyon átadásával kapcsolatos adózási hatásokat.

Szövegpontosító rendelkezés.

Nem szükséges jogharmonizációs záradék deregulációja.

A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer útburkolatba integrált mérőműszereinek hitelesítése időszakonként visszatérően esedékes. Annak érdekében, hogy hosszútávon elemezhető legyen a mérőműszerek mérési sajátosságának változása, szükséges a mérési adatok hosszabb időintervallumban történő elemzése.

A módosítás a településkép-védelmi szabályozásban bevezeti az országos reklámkataszter jogintézményét. Azokat a reklámeszközöket, amelyek kihelyezésére településkép-védelmi szempontból szabályszerűen kerül sor (így például arra településképi bejelentési eljárást folytattak le), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felveszi az általa vezetett nyilvántartásba. Regisztráció hiányában a reklámeszköz – ennélfogva azon reklám – nem helyezhető el.

A kataszterrel egy egységes, országos kép kapható, amellyel kirajzolódik az ország reklámzaj térképe. Az adatbázisból kinyerhető adatok a helyi és központi – hatósági vagy stratégiai – döntéshozatal segítésére is alkalmasak lesznek.

A módosító javaslat ehhez kapcsolódóan megállapítja a reklámkataszterben nyilvántartandó adatköröket, továbbá a személyes adatok kezelésének céljait.

A módosítás ésszerű korlátokat kíván felállítani az olyan irányú helyi önkormányzati jogalkotással szemben, amely az utcabútorok létesítését, vagy azok reklámeszközként történő használatát generális jelleggel tiltja, vagy az indokoltnál nagyobb mértékben korlátozza. A javaslat a helyi rendeletalkotást afelé orientálja, hogy a tiltás helyett esztétikai vagy minőségi követelményeket támasszon az utcabútorokkal szemben.

A módosítás alapján az országos reklámkataszterre vonatkozó részletszabályokat részben kormányrendelet, részben pedig NMHH rendelet fogja megállapítani.

A településkép védelméről szóló törvény két átmeneti rendelkezéssel egészül ki. A reklámkataszter bevezetését megelőzően tudomásul vett reklámeszközöket 2024. február 1-jéig be kell jelenteni a nyilvántartásba vételi eljárás megindítása érdekében, amelyet követően egy 2024. július 1-jéig tartó türelmi idő veszi kezdetét. Ez utóbbi alatt a regisztráció nélküli eszközök tekintetében bevezetett reklám-elhelyezési tilalom 2024. július 1-jéig nem érvényesül.

Továbbá deklarálja azt is, hogy a helyi településképi rendeleteket az új törvényi szabályozáshoz kell igazítani 2024. január 31-ig.

Szükséges a településkép-védelmi törvény egyes átmeneti időszakaira vonatkozó határidők egy év időtartamban történő meghosszabbítása a megfelelő felkészülési idő biztosítása céljából.

A településkép védelméről szóló törvény módosításával összefüggésben a már kihirdetett, de hatályba nem lépett rendelkezés hatályba nem lépésének kimondása történik meg.

Hatályba léptető rendelkezések.

Jogharmonizációs záradék.