2023. évi CIX. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A változó életviszonyok a jogszabályok folyamatos felülvizsgálatát, tartalmának újragondolását igénylik. Az új szabályok megalkotásakor azonban olyan intézkedéseket kell tenni, olyan javaslatokat kell kidolgozni, ami az emberek hétköznapi ügyeinek intézését egyszerűbbé tudják tenni. A vállalkozások sikeressége érdekében pedig olyan jogi környezetet kell kialakítani, amiben az adminisztráció időbeli és pénzbeli költségei minimálisak, így az erőforrásaikat a jogszabályoknak való megfelelés helyett a működésükre, a termelésre tudják fordítani. E célkitűzés mentén hozta létre a Kormány érdekegyeztető fórumként a Deregulációs Kerekasztalt, amelynek célja a magyar emberek, vállalkozások mindennapi életének, ügyintézésének könnyítését és egyszerűsítését szolgáló javaslatok megfogalmazása, amelyek ezen törvényben is tükröződnek.

A vállalkozásokat, a cégeket a mai napig sok olyan jogszabályi előírás terheli, amelyeknek nem vagy csak indokolatlan nehézségek árán tudnak megfelelni. Jelen törvény alapján 2025-től megszűnik a munkáltatók azon kötelezettsége, hogy a munkaügyi iratokat és foglalkoztatási igazolásokat a munkahelyet váltott, kilépett munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni.

A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkaköri alkalmasság vizsgálata tekintetében általános jelleggel megszűnik a kötelező orvosi vizsgálat. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amikor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a jogszabályon túl a munkáltató is előírhatja ugyanezt a saját döntésével. A munkáltató mindkét esetben továbbra is ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

A pénzügyi szektorban is indokolt a digitalizáció eredményeinek minél szélesebb körben való felhasználása. A hitelkiváltás során a hitelkiváltást érintő igazolások (például tőketartozás, kamatok) gyors és egyszerű beszerzése érdekében az új hitelt nyújtó intézmény az ügyfél meghatalmazása alapján közvetlenül megigényelheti a dokumentumokat az érintett intézménytől, melyet a pénzügyi intézménynek 15 munkanapon belül kell teljesítenie. A XXI. század követelményeinek megfelelően előírásra kerül továbbá, hogy a különböző pénzügyi szervezetek (bankok, biztosítók, önkéntes pénztárak) rendelkezzenek honlappal, amely segíti az ügyfeleikkel való kapcsolattartást, illetve a közzétételi kötelezettségeiknek is eleget tehetnek ezzel. Megszüntetésre kerülnek továbbá azok a mára már elavult szabályozások, amelyek előírták, hogy ezen szervezetek egyes hirdetményeket, döntéseket egy vagy két országos napilapban tegyenek közzé.

Kiemelt célkitűzés továbbá a külföldről hazatérő magyar állampolgárok hazatérésének segítése, a hatósági ügyeik intézésének megkönnyítése. Az egyes kormányablakokban felállításra kerülő Hazaváró irodák és a Hazaváró Portál mellett számos törvény módosításával könnyebbé válik számukra a hazatéréssel összefüggő ügyek intézése. Ennek érdekében bővítésre kerülnek azon esetek, amikor a külföldi okmányok diplomáciai felülhitelesítés nélkül is alkalmazhatóak, illetve egyszerűsítésre kerülnek egyes ügytípusoknak a hiteles fordításra vonatkozó szabályok.

A járművek műszaki megvizsgálása hatósági feladat, melyet kormánytisztviselők és a közreműködő szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek végezhetnek. Mindkét esetben szigorú előírásokat kell meghatározni a tevékenység végzéséhez előírt személyi feltételek során, ennek alapján nem végezhet műszaki vizsgabiztosi tevékenységet, aki ellen a törvényben meghatározott bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás. Szigorodnak továbbá a vizsgálóállomás létesítésének feltételei azzal, hogy nem engedélyezhető vizsgálóállomás működése, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője, képviselője büntetett előéletű. Ugyanez a szabály lesz érvényes már működő vizsgálóállomás vezető tisztségviselője, illetve képviselője esetén is. A fenti feltételeket az érintettek hatósági erkölcsi bizonyítvány útján igazolhatják.

Az illetékekről szóló törvény módosítása az egyéni vállalkozók gazdasági tevékenységének fejlesztését könnyíti meg azáltal, hogy illetékmentességet állapít meg az egyéni vállalkozók vállalkozói vagyonának a vállalkozás folytatásához alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság vagy egyéni cég számára történő átruházása esetén.

További változás, hogy a CSOK Plusz kölcsön felhasználásával történő lakásszerzés a lakás forgalmi értékéhez kötött felső összeghatár nélkül mentes lesz a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy kötelező alkalmassági vizsgálatra az ágazati miniszter által rendeletben kijelölt munkakörök esetén lesz szükség. A kötelezően elrendelt alkalmassági vizsgálat költségeit a továbbiakban is a munkáltató köteles viselni.

A magyar állampolgárságról szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy az állampolgársági eljárásban angol, német vagy francia nyelven kiállított kormányrendeletben meghatározott anyakönyvi kivonatokhoz ne kelljen fordítás, ha az anyakönyvi okiratot elektronikai eszközzel személyesítették meg, és az anyakönyvi okirat megjegyzést vagy záradékot nem tartalmaz. Továbbá a hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott okirat hiteles magyar fordítása helyett a külföldi okirat az állampolgársági eljárás szempontjából lényeges tartalmáról készített hivatalos, kivonatolt fordítással is elfogadhatóvá válik. A módosítással az állampolgárság igazolása állampolgársági ténymegállapítással is lehetségessé válik.

A munkavédelemről szóló törvény módosításával megszűnik a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötése. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni, emellett a munkáltató is elrendelheti az orvosi vizsgálatot. Az ágazati miniszter – az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – kap felhatalmazást azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek megállapítására, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához mindenképp orvosi vizsgálat szükséges. A szabályozást nem kell alkalmazni, ha szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály az érintett tekintetében sajátos egészségi alkalmassági követelményről rendelkezik.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény módosításával a pénztárak működésére, valamint a pénztárba való belépéssel kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó szabályozás is alkalmazkodik a digitális világhoz, megkönnyítve mind a pénztárak ügyfeleinek ügyintézését, mind a pénztárak működését. Ennek alapján kötelezővé válik, hogy az önkéntes pénztárak rendelkezzenek internetes honlappal és a közzétételi kötelezettségeiknek a honlapjukon tegyenek eleget. Ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a megadott határidőig sem rendelkezik saját honlappal, a közzétételi kötelezettségét a Magyar Pénztárszövetség által üzemeltetett honlapon való közzététellel is teljesítheti.

A törvényjavaslattal a választható portfóliós rendszert (a továbbiakban: VPR) működtető pénztárak választható portfóliós szabályzatainak módosításáról a pénztár igazgatótanácsa hozhat döntést a közgyűlés helyett. A VPR bevezetésére, illetve megszüntetésére, valamint működtetésének szünetelését követő folytatására vonatkozó döntés továbbra is a közgyűlés kizárólagos hatáskörében marad, így arról a pénztártagok közvetlenül, vagy küldöttjük útján a legfőbb szerv ülésén dönthetnek. A VPR módosítására vonatkozó határozathozatal igazgatótanácsi hatáskörbe történő átsorolása ugyanakkor biztosítja az egyszerűbb és gyorsabb döntéshozatalt a pénztárak számára, a közgyűlési jóváhagyás ugyanis sok esetben meghosszabbítja az engedélyezési eljárást. A módosítás előírja továbbá a pénztárak belső védelmi vonalaként funkcionáló ellenőrző bizottság véleményének előzetes beszerzését.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges az ágazati törvények módosítása.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges az ágazati törvények módosítása.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításával szabályozásra kerül, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz érkező olyan panaszok esetén, amelyek tekintetében egyértelműen azonosítható, hogy más hatóság külön jogszabály rendelkezése alapján nem fog tudni eljárást indítani, mert a fogyasztó nem kísérelte meg a vitás ügy rendezését az érintett vállalkozással, az adminisztratív terhek csökkentését eredményezi mind a Gazdasági Versenyhivatal, mind a másik hatóság oldalán, ha a panasz hatáskörrel rendelkező hatóságnak történő megküldése helyett a Gazdasági Versenyhivatal a vitarendezés megkísérlésének kötelezettségére felhívja a fogyasztó figyelmét, ezzel is segítve őt a vitás ügy rendezését szolgáló folyamatban.

Továbbá a minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges a törvény módosítása.

A villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye kapcsán meghatározásra kerül a villamosenergia-tároló fogalma, amely alatt a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 70a. pontja szerinti villamosenergia-tároló értendő. Villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás esetén adókedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény bevezetésének célja annak ösztönzése, hogy olyan újonnan telepített villamosenergia-tároló berendezések létesüljenek, amelyek képessé teszik az adózót a saját célra megtermelt villamos energia tárolására. Az adókedvezmény 6 adóév alatt vehető igénybe azzal, hogy az első adóév adózói választás szerint az üzembe helyezés éve vagy az azt követő adóév. Az igénybevétel feltétele, hogy a villamosenergia-tároló energiájának évi legalább 75 százalékát közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri. Az adókedvezmény támogatási intenzitása összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költségének 30%-a, de legfeljebb 30 millió euró. Az intenzitás kisvállalkozásnál 20, középvállalkozásnál 10 százalékponttal növelhető. Elszámolható költség a beruházás bekerülési értéke, kapcsolt vállalkozások esetén szokásos piaci áron számítva. Az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a beruházás tervezett megkezdése előtt az adózó megteszi az erre vonatkozó elektronikus bejelentést az adópolitikáért felelős miniszternek. A bejelentés adattartalma rendeleti úton kerül szabályozásra. Az adókedvezmény a bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevétele első adóévére vonatkozó társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen érvényes és hatályos hálózati csatlakozási szerződéssel, valamint érvényes és hatályos hálózathasználati szerződéssel. Az adókedvezmény nem alkalmazható a fejlesztési adókedvezménnyel, az energiahatékonysági adókedvezménnyel és az SA.102428 számú bizottsági határozat szerinti támogatással. Az adózónak az adókedvezménnyel kapcsolatosan külön nyilvántartás-vezetési és bevallási kötelezettsége áll fenn. Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításával az ügyfélkapus elérhetőséggel rendelkező ügyfelek a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási eljárása során keletkező iratot vagy más értesítést a tárhelyükre kapják, ha a rendelkezési nyilvántartásban nem zárták ki ezt a kapcsolattartási módot. A kimenő dokumentumok (igazolás, döntés stb.) kiküldésének elektronikus útra terelése az érintett ügyfélkör számára kényelmesebb és gyorsabb ügyintézést biztosít, a hatóságok számára pedig jelentősen csökkenti a postaköltséget. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 15. § (3) bekezdése alapján a kétszeri eredménytelen kézbesítés joghatásai nem állnak be, ha az ügyfél a tárhelyét nem adta meg hivatalos elérhetőségként. Ebben az esetben a hatóság más módon, hivatalos iratként kézbesíti a küldeményt.

A tárgyévi valorizációs szorzószámok kihirdetésének időpontja évről évre változik. Korai kihirdetés esetén indokolatlanul hosszú az ügyintézési határidő, késői kihirdetés esetén pedig túl rövid idő áll a hatóság rendelkezésére az eljárás lefolytatásához. A módosítás értelmében a nyugdíj-megállapító határozatok meghozatalára minden esetben 15 nap áll rendelkezésre.

Jelentős adminisztratív terhet jelent a vállalkozások számára a biztosítottakra vonatkozó munkaügyi iratok megőrzési kötelezettsége, amelyet a biztosítottnak a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni. Ennek indoka eddig az volt, hogy a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási iratok nem elektronikusan készültek, ugyanakkor azok megőrzése a biztosított későbbi nyugellátásának megállapításához nélkülözhetetlen volt. A munkáltatókat terhelő kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn. A nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény módosításával a magánnyugdíjpénztárak működésével kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó szabályozás is alkalmazkodik a digitális világhoz, azzal, hogy a magánnyugdíjpénztár közzétételi kötelezettségeit ezentúl a honlapján, illetve a Felügyelet honlapján kell megtennie, miközben az országos napilapokban való közzétételi kötelezettség kivezetésre kerül.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával egyszerűsítésre kerül az üzemi baleset elismerése azáltal, hogy az eljárási folyamatból a kezelőorvos papír alapú igazolása elhagyásra kerül, miután az üzemi baleset elismeréséhez szükséges adatok az egészségbiztosítási pénztári szerv nyilvántartásaiból, illetve a hatósági határozatból megállapíthatóak.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény módosításával lehetővé válik a munkabér letiltásához szükséges, a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatok közvetlen hozzáférés útján történő átadása a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, mint egészségbiztosítási szerv és a Magyar Államkincstár között.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításával lehetővé válik a cégnyilvántartással való adatkapcsolat során a nem természetes személyek adószámának kapcsolati kódként és belső azonosítóként való alkalmazása.

A kémiai biztonságról szóló törvény módosításával megszüntetésre kerül az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végző szolgáltatók jelenlegi kettős ellenőrzése, miközben az érintett szolgáltató a nyilvántartásba vételekor is ellenőrzésre kerül, szükségtelen utána 30 napon belül ismételten ellenőrizni.

A tőkepiacról szóló törvény módosításával a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a kivezetéséről szóló döntést a kibocsátónak a honlapján kell közzétennie, az országos napilapban történő közzétételi kötelezettség kivezetésre kerül.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvény módosítása.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges a menedékjogról szóló törvény módosítása.

A villamos energiáról szóló törvény módosításával lehetővé válik a közcélú hálózat engedélyezési eljárások gyorsítása azzal, hogy – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokhoz hasonlóan – a biztonsági övezetben lévő ingatlanok tulajdonosai esetében a döntés közlése közhírré tétellel történhet. Amennyiben a döntés az ügyfél számára ugyanakkor kötelezettséget állapítana meg, vagy jogot vonna el vagy korlátozna, a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény módosításával egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a befektetési vállalkozónak – közzétételi kötelezettségei biztosítása érdekében – honlappal kell rendelkeznie.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosításával a biztosítók számára kötelezővé válik, hogy közzétegyék az értékcsökkentés alkalmazásának módszertanát, mivel jelenleg jelentős eltérések keletkezhetnek a kár kifizetése során értékcsökkenés jogcímén levont összegek között. A számítási módszertan nyilvánossá tételével a biztosítók közötti piaci verseny fokozódhat, az ügyfelek tudatosabban választhatnak biztosítót.

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény módosításával a pénzforgalmi szolgáltatásokról – belföldi postautalvány, sárga és fehér csekk – szóló tájékoztatásnak az ügyfelek felé való közzétételét eddig a honlapon és papír alapon, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben is biztosítani kellett. A módosítással a postahivatalokban a közzététel kizárólag elektronikus úton lesz kötelező, jelentősen csökkentve a papírfelhasználást a postánál. Az ügyfelek ugyanakkor a tájékoztatás bemutatását a továbbiakban is kérhetik papír alapon vagy tartós adathordozón is.

A módosítás a felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel – a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) belső koherenciája érdekében – újraszabályozza a felhasználó és a felhasználás fogalmát, továbbá kiegészíti a Mavtv. értelmező rendelkezéseit a minősített szerződés fogalmával.

A minősített adat védelmét érintő értelmező rendelkezéseket a Mavtv. határozza meg, amelyre figyelemmel szükséges a telephely biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban: TBT), valamint az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal szorosan összefüggő minősített szerződés fogalmát törvényi szinten meghatározni és pontosítani. A felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükségessé vált a Mavtv. szerkezeti felépítésének újragondolása is. A fentiek alapján – a szoros logikai kapcsolatra figyelemmel – a minősítő minősített adattal összefüggő jogosultságait a Mavtv. „A minősítők” című alcímébe indokolt áthelyezni.

A módosítás pontosítja a minősítők feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adat felhasználásával összefüggő tevékenységét, továbbá – a Mavtv. belső koherenciája érdekében – pontosítja a bíró tekintetében az ügyelosztási rend szerint kiosztott ügyek elbírálásához szükséges minősített adat felhasználására vonatkozó rendelkezést. A módosítás a biztonsági vezető feladat- és hatáskörébe utalja annak ellenőrzését, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez előírt feltételeket. Ha a biztonsági vezető megállapítja, hogy a feltételek nem teljesülnek, úgy a minősített adat közreműködő részére történő átadását megtagadja. A rendelkezés – a gyakorlatban észlelt eltérő jogértelmezések kiküszöbölése érdekében – pontosítja, hogy gazdálkodó szervezet „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített szerződés végrehajtásában, vagy a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat felhasználásával járó és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, minősített adat átadásával járó beszerzési eljáráson csak akkor vehet részt, amennyiben a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) a részére kiállította a megfelelő szintű TBT-t.

A jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt pontosítás is átvezetésre kerül, amely az NBF által ellátott feladatok hatékonyságát növeli. A módosítás továbbá kiegészíti az NBF feladat- és hatáskörét, figyelemmel arra, hogy az NBF nyilvántartja a minősített adatok kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételére vonatkozó engedélyeket, valamint a TBT-ket. A fentieket azonban a Mavtv. rendelkezései nem tartalmazzák, így szükséges e feladat- és hatáskörök megjelenítése törvényi szinten. A felhatalmazó rendelkezések kiegészítésével a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter rendeletében meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében lehetőség nyílik a közös biztonsági terület kialakítására, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló kormányrendelet jelenleg csak a központi államigazgatási szerveknek engedélyez.

A módosítás továbbá a honvédelmi- és haderőfejlesztés támogatása, valamint a védelmi és a biztonsági tevékenységek összhangjának erősítése érdekében kiszélesíti azon szervezetek körét, amelyek közös biztonsági terület fenntartására jogosultak, amit a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével tehet meghatározhatóvá.

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény módosításával a fogyasztó kérheti, hogy hitelkiváltás esetén az érintett hitelintézetek a hitelkiváltáshoz szükséges iratokat közvetlenül továbbítsák egymásnak 15 munkanapon belül, elektronikus úton.

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy az anyakönyvi okiratok diplomáciai felülhitelesítésére nincsen szükség, ha ez kormányrendeletben meghatározott esetekben elháríthatatlan akadályba ütközik (például felülhitelesítés beszerzése lehetetlen vagy bizonytalanul hosszú időt vesz igénybe, illetve a felülhitelesítés beszerzése miatt a kérelmezőt súlyos joghátrány érhetné).

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek a módosítása a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek törvényi szintre emelése miatt.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítása szerint azokon településeken, ahol a 2024. évi általános önkormányzati választások napján a polgármesteri tisztség nincs betöltve, ott a megválasztott polgármester 2024. október elsejét megelőzően hivatalba léphet.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosítása.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges az ügyészségről szóló törvény módosítása.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítása átmeneti jelleggel, a 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása és 2024. október elseje között rendezi a kormányhivatal törvényességi felhívására vonatkozó határidőt, 30 napról 15 napra csökkentve a jogszabálysértés megszüntetésére vonatkozóan adható minimális határidő tartamát.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása alapján a köznevelési intézményben a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás megtartására, illetve a Honvédelem tantárgy oktatására a Magyar Honvédséget jelöli ki, amelynek alapvető szabályait az érintett miniszterek megállapodásban rögzítik.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a keresőtevékenység vizsgálatára ne kerüljön sor a megváltozott munkaképességűek ellátásai megállapításakor, tekintettel arra, hogy az ellátás megállapítását követően az érintettek korlátozás nélkül folytathatnak kereső tevékenységet.

Az államháztartásról szóló törvény módosításának célja, hogy hatékonyabb központosított adósságmenedzsment valósuljon meg azáltal, hogy az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a forint alapú Kincstári Egységes Számla (KESZ) mellett a Magyar Államkincstárnál vezetett devizaszámlák egyenlegét is, mint likviditást fel tudja használni. A módosítással növekszik a finanszírozás biztonsága. A központosított likviditásmenedzsment tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében az államháztartásról szóló törvény, valamint a – deviza alapú számla megteremtése céljából – a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításai is szükségesek, mind a számlavezetés jogi alapjának, mind pedig a napi likviditási előrejelzés megteremtése érdekében.

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy kötelező alkalmassági vizsgálatra az ágazati miniszter által rendeletben kijelölt munkakörök esetén lesz szükség. Az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség köztisztviselőinek, illetve kormányzati ügykezelőinek feladatkörei esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt azon feladatkörökről, amelyek esetében a munkába lépést megelőzően és a közszolgálati jogviszony fennállása alatt alkalmassági vizsgálat szükséges. A kötelezően elrendelt alkalmassági vizsgálat költségeit a továbbiakban is a munkáltató köteles viselni.

A módosítás biztosítja továbbá, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a pótszabadságot a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban adja ki. A kormánytisztviselőnek a szabadság kiadására vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

A munka törvénykönyvének módosításával jogszabály határozhat meg olyan munkaköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkáltató a munkára való alkalmasság vizsgálatát munkába lépéskor, illetve a munkaviszony fennállása alatt is biztosítani köteles. Természetesen a munkáltató is elrendelheti munkavállalói tekintetében az orvosi vizsgálatot a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt. A munkáltató mindkét esetben továbbra is ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges az Országgyűlésről szóló törvény módosítása.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosítása.

Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényben kodifikációs pontosításra kerül sor.

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt személy a pótszabadságot, valamint a szülői szabadságot az állomány tagja kérésének megfelelő időpontban adja ki. Az állomány tagja erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt személy szolgálati érdekből a szülői szabadság kiadását elhalaszthatja, ennek indokát az állomány tagjával írásban kell közölni.

A 2014. március 15. előtti társasági jogi szabályozás rendelkezett a részvénytársaságok szétválásáról, és e vonatkozásban nem tett különbséget a zártkörűen és a nyilvánosan működő részvénytársaságok között. Nyilvánosan működő részvénytársaság szétválása technikailag lehetetlen volt, erre tekintettel rendelkezik úgy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:321. § (1) bekezdése, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság nem válhat szét. 2024. január 1-jétől hatályba lép a Ptk. 3:45. § (1a) bekezdése, mely bevezeti a szétválás (ezen belül a kiválás) egyik eseteként szabályozott leválás jogintézményét. Leválásnak az a kiválás minősül, amikor a szétváló jogi személy fennmarad, vagyonának egy részével pedig új jogi személyt hoz létre, amelynek egyedüli tagja ő maga lesz, tehát a részvényesek tagsági viszonya nem változik. A leválással felmerülő döntéshozatali és egyéb társasági jogi kötelezettségek (szétválási szerződés, leválással létrejövő társaság létesítő okiratának aláírása is) könnyen kivitelezhetőek. Erre figyelemmel a Ptk. módosítása a leválás esetére teszi lehetővé a nyilvánosan működő részvénytársaság szétválását, vagyis részlegesen oldja fel a tilalmat.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával a Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) az eddigi egymillió helyett kétmillió forint összeghatárig hozhat kötelezést tartalmazó határozatot pénzügyi szervezet (például biztosító) terhére a fogyasztóval kialakult jogvitában, ha a fogyasztói kérelem megalapozott. Az eddigi egymilliós limit ma már rendkívül alacsony, különösen a jellemzően nagyobb összegű életbiztosítások tekintetében. A limit emelésével a PBT eljárásának köszönhetően a fogyasztó elkerülheti a hosszabb bírósági eljárásokat, valamint a PBT eljárása tehermentesíti a hazai bíróságokat is. A limit módosításával együtt elhagyásra kerül az ellentmondással összefüggő eljárás is, a PBT döntésével szemben a felek közvetlenül bírósághoz fordulhatnak. Kivezetésre kerül továbbá az országos napilapban történő közzétételi kötelezettség.

A módosítás célja továbbá, hogy hatékonyabb központosított adósságmenedzsment valósuljon meg azáltal, hogy az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a forint alapú Kincstári Egységes Számla (KESZ) mellett a Magyar Államkincstárnál vezetett devizaszámlák egyenlegét is, mint likviditást fel tudja használni. A módosítással növekszik a finanszírozás biztonsága. A központosított likviditásmenedzsment tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében az államháztartásról szóló törvény, valamint a – deviza alapú számla megteremtése céljából – a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításai is szükségesek, mind a számlavezetés jogi alapjának, mind pedig a napi likviditási előrejelzés megteremtése érdekében. Sor kerül továbbá a Pénzügy Békéltető Testület által hozott jogszabályi alávetésen alapuló kötelezéssel szembeni jogorvoslati rendhez kapcsolódó módosításra.

A társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 135–159. cikkei a részvénytársaságok szétválásának szabályait rögzítik. Az irányelvi rendelkezések Magyarország tekintetében a nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkoznak. A tagállam természetesen dönthet úgy is, hogy az érintett társasági formára a szétválást nem szabályozza, ezáltal az irányelv vonatkozó rendelkezéseit sem kell átültetnie. Amennyiben azonban a tagállam bármely szétválási konstrukciót elismeri és szabályozza a tagállami jogában, akkor az irányelv szétválásra vonatkozó rendelkezéseit (a jogelőd társaság megszűnésére vonatkozó szabály kivétellel) alkalmazni kell, vagyis az irányelvnek a vonatkozó rendelkezéseit át kell ültetni a magyar jogba. Ezen átültetési feladat azonban nem előzmény nélküli, mert az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átalakulási tv.) 2019. szeptember 30-ig hatályos 7. alcímének a zártkörűen működő részvénytársaságok szétválására vonatkozó szabályai megfeleltek az irányelv rendelkezéseinek.

Figyelemmel arra, hogy az irányelv vonatkozó rendelkezései a zártkörűen működő társaságokra nem terjednek ki, versenyképességi okokból az alcím hatályon kívül helyezésre került. A Ptk. módosítására tekintettel a korábbi rendelkezések közül azon rendelkezések visszaállítása szükséges, amelyek a leválás konstrukciója alapján az irányelv érintett cikkeinek átültetését szolgálják. A nyilvánosan működő részvénytársaság leválása esetén a hitelezők védelme az általános szabályoktól eltérően alakul. Ebben az esetben biztosítékadási eljárást nem kell lefolytatni, hanem törvény erejénél fogva a jogutód (vagyis a továbbműködő és a leválással létrejövő új társaság) egyetemlegesen áll helyt a (jogelőd) nyilvánosan működő részvénytársaságnak a leválás előtt keletkezett kötelezettségeiért.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény módosításával, ha a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezet nyilvántartásában szereplő szervezet nem csatolja kérelméhez, a közjegyző a jogutódlást tanúsító okirat másolatát a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásából elektronikus úton is beszerezheti, csökkentve a kérelmező terheit.

Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény módosításával kivezetésre kerül a törvényből az utalványbirtokos országos napilapban történő közzétételi kötelezettsége, a közzétételre az utalványbirtokos honlapján kerülhet sor.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával a hitelintézetnek az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA) történő csatlakozásáról ezután az OBA közvetlenül tájékoztatja a Felügyeletet. A törvény módosításával egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a pénzügyi intézményeknek rendelkezniük kell honlappal, hogy a tájékoztatási és közzétételi kötelezettségeiknek a honapjukon, illetve a Felügyelet honlapján eleget tehessenek, ugyanakkor az országos napilapban történő közzétételi kötelezettség kivezetésre kerül.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény előírja, hogy a Felügyeletnek az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát (ideértve az alapszabály módosításához adott engedélyét is), valamint az engedély iránti kérelmet elutasító végleges határozatát meg kell küldenie a cégbíróságnak. Figyelemmel arra, hogy a társaságoknak a társaság létrejöttét, vezetőit érintő engedélyeket be kell nyújtaniuk a cégbírósághoz, továbbá az engedéllyel rendelkező hitelintézetek listája az Magyar Nemzeti Bank honlapján is szerepel, a határozatok megküldése indokolatlan adminisztrációs terhet jelent a Magyar Nemzeti Bank számára.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény módosítása.

A biztosítási tevékenységről szóló törvény módosításával a biztosítók számára meghatározásra kerül, hogy a kárrendezési tájékoztató tartalmazza az értékcsökkenés alkalmazásának módszertanát is, amely segíti az ügyfelek tudatos választását és a biztosítói szféra átlátható működését. A törvény módosításával egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a biztosítóknak és viszontbiztosítóknak rendelkezniük kell honlappal, hogy a tájékoztatási és közzétételi kötelezettségeiknek a honlapjukon eleget tehessenek, ugyanakkor az országos napilapban történő közzétételi kötelezettség kivezetésre kerül.

Továbbá megtörténik a vagyonbiztosítási szerződésekre alkalmazandó egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 25/2023. (II. 1.) Korm. rendelet szabályainak törvényi szintre emelése.

Az akkreditált szervezetek és személyek akkreditált státusza 5 évig érvényes. Az akkreditált tevékenység ellátási képességének ellenőrzése érdekében a státusz első odaítélését követő egy éven belül, majd azt követően kétévente felügyeleti vizsgálatot kell tartani, azaz az 5 év alatt három alkalommal. Ennek következtében – az eljárások időtartamát is figyelembe véve – a harmadik felügyeleti vizsgálat a státusz lejárata körüli időszakra esik, miközben a státusz megújítását célzó újra-akkreditálási folyamatot is meg kell kezdeni. A módosítást követően amennyiben a felügyeleti vizsgálat esedékessége és az akkreditált státusz lejáratának ideje 6 hónapon belül van, a felügyeleti vizsgálatot – ha az akkreditált státusz megújítását az akkreditált szervezet kérelmezi – az akkreditált státusz megújítására irányuló eljárás keretében kell lefolytatni, a két eljárás időbeli közelsége esetén célszerű azokat egyidejűleg elvégezni.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges a közbeszerzésekről szóló törvény módosítása.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény módosítása.

Törvényi szintre emelkedik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 165/2023. (V. 8.) Korm. rendelet, melynek értelmében a „hop on hop off” jellegű buszos városnéző turisztikai szolgáltatás általános forgalmi adójának csökkentése mellett a tevékenység turizmusfejlesztési hozzájárulási kötelezettség alá esik.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása.

Az e-Áfa rendszer az adó- vámhatóság egy újabb szolgáltatása, amely amellett, hogy egyszerűsíti a bevallási kötelezettséget, jogkövetésre ösztönöz. 2024. január 1-jétől egyre inkább megéri a megbízható adózói minősítés, a módosítás révén ugyanis az, aki az e-Áfa rendszerben a gépi interfész alkalmazást választja, tizenöt napig mentesül az ellenőrzés alól. Ez alatt az idő alatt a hibák, eltérések javíthatóak, és még az önellenőrzési pótlékot sem kell megfizetnie a vállalkozásnak.

Az e-pénztárgépek használatának kötelezettsége 2025. január 1-jével lép életbe. Ettől az időponttól kezdve az előírt kötelezettség megsértése esetén szankciók alkalmazását teszi lehetővé a javaslat.

A minősített adatok kezelésével összefüggő felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság magyar jogrendszerből történő kivezetésére tekintettel szükséges az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény módosítása.

A kormányzati igazgatásról szóló törvény módosításával a kormányzati igazgatási szervnél a kötelező alkalmassági vizsgálatra az ágazati miniszter által rendeletben meghatározott álláshelyek esetén lesz szükség. A kötelezően elrendelt alkalmassági vizsgálat költségeit a továbbiakban is a kormányzati igazgatási szerv köteles viselni. Továbbá nyelvhelyességi pontosítások kerülnek átvezetésre.

A módosítás a Kormány döntéseinek dokumentálása tekintetében állapít meg a jogalkalmazást könnyítő rendelkezéseket, továbbá a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseit emeli törvényi szintre.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása alapján a szakképző intézményben a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás megtartására, illetve a Honvédelmi tantárgy oktatására a Magyar Honvédséget jelöli ki, amelynek alapvető szabályait az érintett miniszterek megállapodásban rögzítik.

A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény módosításával a különleges jogállású szerveknél a kötelező alkalmassági vizsgálatra a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott feladatkörök esetén lesz szükség. A kötelezően elrendelt alkalmassági vizsgálat költségeit a jövőben is a munkáltató köteles viselni.

A szolgálati jogviszony első három hónapját kivéve az alap- és pótszabadság együttes időtartamának legalább 25%-át, de legalább tíz napot, valamint a szülői szabadságot, a pótszabadságot a foglalkoztatott által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a foglalkoztató NAV működőképességét ne veszélyeztesse.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása a köznevelési és szakképző intézményekben a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartását és a Honvédelem tantárgy oktatását a Honvédség fegyverhasználati jog nélküli feladataként határozza meg.

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény módosításával a kötelező alkalmassági vizsgálatra az ágazati miniszter által rendeletben kijelölt munkakörök esetén lesz szükség. A kötelezően elrendelt alkalmassági vizsgálat költségeit a jövőben is a munkáltató köteles viselni. Továbbá a módosítás biztosítja, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot a munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló által megjelölt időpontban adja ki.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény módosítása azért szükséges, hogy a rendelkezések megfelelő határidőben léphessenek hatályba, erre tekintettel kerül módosításra az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény.

Technikai dereguláció keretében megtörténik egyes, már végrehajtott törvények hatályon kívül helyezése.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.