11/2023. (VI. 23.) ÉKM rendelet

egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

2023.06.26.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,

a 3. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,

a 4. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,

a 9. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 18. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. és a 11. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,

a 12. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 7. és 12. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró gazdaságfejlesztési miniszterrel egyetértésben –,

a 15. alcím tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,

a 17. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 39. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet módosítása

1. § Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet [a továbbiakban: 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet]

a) 1. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Fejlesztési” szövegrész helyébe az „az Építési és Közlekedési” szöveg,

b) 1. § (2) bekezdés a) pontjában az „NFM” szövegrészek helyébe az „ÉKM” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg,

c) 1. § (2) bekezdés c) pontjában az „NFM” szövegrészek helyébe az „ÉKM” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg,

d) 1. § (3) bekezdésében az „NFM” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg

lép.

2. § A 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatások engedélyezése eljárásaihoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 9/2000. (X. 30.) KöViM rendelet módosítása

3. § A személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatások engedélyezése eljárásaihoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 9/2000. (X. 30.) KöViM rendelet

a) 3. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Fejlesztési” szövegrész helyébe az „az Építési és Közlekedési” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében az „a Nemzeti Fejlesztési” szövegrész helyébe az „az Építési és Közlekedési” szöveg

lép.

3. A hajózási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet módosítása

4. § A hajózási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai” szövegrészek helyébe az „Építési és Közlekedési” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg,

b) 2. § (1b) és (2) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai” szövegrész helyébe az „Építési és Közlekedési” szöveg

lép.

4. A légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet módosítása

5. § (1) A légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet [a továbbiakban: 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet] 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A díjat – a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével – a kérelmező ügyfélnek az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg kell az Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: ÉKM) Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003582-06020015 számú számlájára befizetni. A kérelemhez csatolni kell a készpénzátutalási megbízás ellenőrző szelvényének eredeti példányát vagy az átutalás tényét igazoló, a pénzforgalmi szolgáltató által kiadott dokumentum egy példányát.”

(2) A 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet 1. §-a a következő (2a)–(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A melléklet 292., 294., 296., 298., 377., 379., 381., 385., 413., 424., 426., 428., 443., 453., 455., 457., 461., 474., 488., 497., 503., 525. és 539. sorában meghatározott díjakat a kérelem benyújtásáig vagy a vizsgára való jelentkezésig a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 2. § (4) bekezdése szerinti légiközlekedési vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11711003-21463062 számú számlájára történő átutalással kell megfizetni. A befizetett díj – a (2b) bekezdés szerinti kivétellel – a vizsgaközpont bevétele.

(2b) A vizsgaközpont számlájára a (2a) bekezdésnek megfelelően megfizetett díj 45,4%-a az ÉKM-et illeti meg, amelyet a vizsgaközpont a (2) bekezdésben meghatározott számlára átutalással fizet meg.”

6. § A 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet

a) 1. § (3) bekezdésében az „NFM” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg,

b) 2. § (2a) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „légiközlekedési hatóság részére megfizetett igazgatási szolgáltatási díj esetén a légiközlekedési hatóság, a vizsgaközpont részére megfizetett díj esetén a vizsgaközpont” szöveg,

c) 2. § (2b) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „légiközlekedési hatóság részére megfizetett igazgatási szolgáltatási díj esetén a légiközlekedési hatóság, a vizsgaközpont részére megfizetett díj esetén a vizsgaközpont” szöveg,

d) 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „c A” szövegrész helyébe az „A” szöveg és az „NFM” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg,

e) 4. § c) pontjában a „31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, valamint a 31. §-ának (2) és (7) bekezdéseiben” szövegrész helyébe a „31. §-ában” szöveg

lép.

5. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet módosítása

7. § A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet

a) 1. §-ában a „vizsgáztatására terjed ki.” szövegrész helyébe az „a vizsgáztatásra, valamint a névjegyzékbe vételre terjed ki.” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében az „A névjegyzékbe vétel díját” szövegrész helyébe az „A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékébe vétel díját” szöveg,

c) 7. § (3) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai” szövegrész helyébe az „Építési és Közlekedési” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg,

d) 7. § (4) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai” szövegrész helyébe az „Építési és Közlekedési” szöveg

lép.

6. A nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek és meghatározott okmányok kiadásának díjairól szóló 55/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosítása

8. § A nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek és meghatározott okmányok kiadásának díjairól szóló 55/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

a) 2. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Fejlesztési” szövegrész helyébe az „Építési és Közlekedési” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében a „Nemzeti Fejlesztési” szövegrész helyébe az „Építési és Közlekedési” szöveg,

c) 2. § (3) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet” szöveg,

d) 4. §-ában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „számvitelről szóló 2000. évi C. törvény” szöveg

lép.

7. A közúti árufuvarozói és autóbuszos személyszállítási tevékenység végzésére irányuló engedélyezési eljárás díjairól szóló 44/2004. (IV. 13.) GKM rendelet módosítása

9. § A közúti árufuvarozói és autóbuszos személyszállítási tevékenység végzésére irányuló engedélyezési eljárás díjairól szóló 44/2004. (IV. 13.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai” szövegrész helyébe az „Építési és Közlekedési” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg lép.

8. A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet módosítása

10. § A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai Minisztériumnak” szövegrész helyébe az „Építési és Közlekedési Minisztériumnak (a továbbiakban: ÉKM)” szöveg, az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai Minisztérium” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg,

c) 4. § (1) bekezdés b) pontjában az „Innovációs és Technológiai Minisztériumot” szövegrész helyébe az „ÉKM-et” szöveg,

d) 4. § (4) bekezdésében, 5. § (1) bekezdés záró szövegrészében, valamint 5. § (4) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai Minisztérium” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg,

e) 5. § (2) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai Minisztérium” szövegrészek helyébe a „Minisztérium” szöveg, az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg, az „10032000-00290737-50000005” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-05050019” szöveg,

f) 5. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „Innovációs és Technológiai Minisztérium” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg és az „10032000-00290737-50000005” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-05050019” szöveg

lép.

9. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosítása

11. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet [a továbbiakban: 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet] 2. § (1) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

„10. elektronikus vizsgaigazolás: a vizsgaközpont által kiállított elektronikus dokumentum az adott kategóriás vezetői engedély megszerzésére irányuló, e rendeletben előírt valamennyi vizsgakövetelmény teljesítéséről,”

12. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

„12. jelentkezési lap: olyan, a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus űrlap, amely jogviszonyt hoz létre a jelentkező és a vizsgaközpont között, ha az a bizonylati albumban meghatározott módon került kitöltésre, illetve benyújtásra a vizsgaközponthoz, és amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza,”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

„12. jelentkezési adatlap: a bizonylati albumban előírt tartalmú, papíralapú vagy elektronikus űrlap, amely jogviszonyt hoz létre a jelentkező és a vizsgaközpont között, ha az a Bizonylati albumban meghatározott módon került kitöltésre és beküldésre,”

13. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

„20. képző szervi adatszolgáltatás: a jelentkezési adatlaphoz kapcsolódóan a képző szerv elektronikus űrlapon keresztül, a vizsgaközpont felé történő adatszolgáltatása a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adattartalommal,”

14. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdés 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő 23. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

„22. rutinvizsga: a jármű technikai kezelésének, valamint a manőverezési feladatok végrehajtásának számonkérése a „C”, „D”, „T”, „Trolibusz” kategóriák, valamint a „C1”, „D1” kategóriák, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriák esetében,

23. biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési vizsga: a jármű biztonsági ellenőrzésének számonkérése a „C1”, „C”, „D1”, „D”, „T”, „TR” kategóriák, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriák esetében, amelyet a közlekedési hatóság által előzetesen meghatározott tárgyi feltételeknek megfelelő helyiségben vagy az adott kategóriának megfelelő járművön kell végrehajtani,”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdés 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

„22. rutinvizsga: a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatok végrehajtásának, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének számonkérése a „C1”, „C”, „D1”, „D”, „T”, „TR” kategóriák, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriák esetében,”

15. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdése a következő 26. ponttal egészül ki:

„26. tanalváz: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgy oktatására alkalmas, az oktatni kívánt kategóriának megfelelő, működőképes szerkezeti elemekkel és tartozékokkal rendelkező járműszerkezet,”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki:

„28. technikai rendező: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgán részt vevő, a vizsgaterem üzemeltetője által megbízott személy, aki a vizsgához szükséges eszközök biztonságos állapotban történő rendelkezésre állásáról gondoskodik,”

16. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdés 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

„30. vezetési karton: a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus eszköz, amely a tanuló vezetési gyakorlat tantárgyból történő oktatásának bizonylata,”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdés 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

„30. vezetési karton: a bizonylati albumban szereplő papíralapú nyomtatvány, amely a tanuló vezetési gyakorlat tantárgyból történő oktatásának bizonylata,”

17. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdés 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. vizsgajegyzőkönyv: a vizsgaközpont által kiállított, nyilvántartási számmal ellátott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázók személyazonosító adatait (név, születési dátum), aláírását és vizsgaeredményeit is,”

18. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdés 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

„39. tanrend: tantermi oktatás esetén a tantervnek a tanfolyam időtartamára lebontott ütemezése,”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdés 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

„39. tanrend: a tanterv figyelembevételével az iskolavezető által meghatározott, az alapismeretek tantárgyainak tantermi oktatás esetére lebontott ütemezése,”

19. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdése a következő 52–56. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

„52. vizsgaközpont informatikai rendszer: a vizsgaközpont által működtetett, a képző szervek, a tanulók, a vizsgázók, a vizsgabiztosok és a vizsgaközpont e rendelet szerinti feladatellátását támogató informatikai keretrendszer,

53. névsor: a bizonylati album szerinti tanulmányi napló része, amelyen rögzítésre kerül a tanfolyam, szaktanfolyam tantermi elméleti képzésén, valamint a csoportos gyakorlati oktatáson részt vevők listája, amelyet a bizonylati album szerint papír alapon vezetni és elektronikusan jelenteni kell,

54. jelenléti ív: a bizonylati album szerinti tanulmányi napló része, amelyet a foglalkozás kezdetekor elektronikus lejelentés mellett a tantermi, valamint csoportos gyakorlati oktatáson részt vevők aláírnak az oktatási események rögzítése céljából,

55. engedély-nyilvántartás: a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti engedély-nyilvántartás,

56. összerendelési nyilvántartás: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartás.”

20. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 3. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A tanulóval a képzésre irányuló szerződéses jogviszony létrehozására, a szerződés megkötésére, továbbá az ehhez kapcsolódó, a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti képzési költség (a továbbiakban: képzési költség), valamint az annak alapját képező díjtételek beszedésére és számla kiállítására a képző szerv jogosult, amely a tanuló részére erről tájékoztatást ad.”

21. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képző szerv a tanulót az általa végzett képzés és a vizsgára bocsátás feltételeiről írásban tájékoztatja. A tájékoztatás kiterjed a képzési költségre, valamint arra, hogy a képzésben közreműködő szakoktató a tanulótól díj vagy ellenszolgáltatás átvételére nem jogosult, a képző szervnek számla ellenében megfizetett képzési költség minden képzéssel kapcsolatos díjat tartalmaz.”

22. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E-learning képzés esetén a meghatározott oktatási idő akkor tekinthető teljesítettnek, ha az e-learning képzést a tanuló elvégezte, és erről a képző szerv igazolást állított ki.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E-learning képzés esetén a meghatározott oktatási idő akkor tekinthető teljesítettnek, ha az e-learning képzést a tanuló elvégezte, és erről az e-learning rendszerű képzést nyújtó képző szerv az akkreditált rendszerében elektronikus igazolást állított ki, és ezt benyújtotta a vizsgaközpont részére.

(6) A tantermi képzés esetén a meghatározott oktatási idő akkor tekinthető teljesítettnek, ha a tanuló elvégezte a vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott képzést (tantárgyakat), illetve annak foglalkozásain a 3. melléklet 3.2.2. alpontjában rögzítettek szerint jelen volt.”

23. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vezetési gyakorlat tantárgy alapoktatási része valamennyi elméleti tárgyból tett sikeres vizsga után, főoktatási része – a „B” kategóriás képzés kivételével – a sikeres járműkezelési vagy rutinvizsga után kezdhető meg. A „B” kategóriás képzés esetén a vezetési gyakorlat tantárgy főoktatási része a kötelezően teljesítendő alapoktatási órák teljesítését követően kezdhető meg. Ha a tanuló az „A1” kategória megszerzésével kapcsolatos tanfolyami képzésen „B” kategóriában érvényes vezetői engedéllyel vesz részt, a gyakorlati képzésen az elméleti tantárgyakból tett sikeres vizsgát megelőzően is részt vehet.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vezetési gyakorlat tantárgy alapoktatási része az előírt összes elméleti tárgyból tett sikeres vizsga után, főoktatási része – járműkezelési vizsgakötelezettség esetén – a sikeres járműkezelési vizsga után kezdhető meg. A „B” kategóriás képzés esetén a vezetési gyakorlat tantárgy főoktatási része a kötelezően teljesítendő alapoktatási órák teljesítését követően kezdhető meg. Ha a tanuló az „A1” kategória megszerzésével kapcsolatos tanfolyami képzésen „B” kategóriában érvényes vezetői engedéllyel vesz részt, a gyakorlati képzésen az elméleti tantárgyakból tett sikeres vizsgát megelőzően is részt vehet.”

24. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vezetési gyakorlat tantárgyat szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni. A gyakorlásra a vizsgaközpont által hitelesített, a tanuló nevére a képző szerv által a „Bizonylati Albumban” meghatározott módon kiállított vezetési karton jogosít. A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása akkor minősül a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szerinti oktatásnak, ha a vezetési kartont a szakoktató a „Bizonylati Album”-ban előírt szabályok szerint kitöltötte és a tanuló az egyes gyakorlati órák megkezdésekor és befejezésekor – a gyakorlati foglalkozás kezdete és befejezése pontos idejének feljegyzése mellett – saját kezűleg aláírta”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A vezetési gyakorlat tantárgy szakoktatói felügyelet mellett gyakorolható abban az esetben, ha a tantervi és vizsgakövetelmények vezetési karton vagy elektronikus vezetési karton vezetését írja elő. A gyakorlásra a vizsgaközpont által hitelesített, a tanuló nevére a képző szerv által a bizonylati albumban meghatározott módon kiállított vezetési karton vagy az elektronikus vezetési karton jogosít. A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása akkor minősül a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szerinti oktatás szabályszerű végzésének, ha

a) a vezetési kartont a szakoktató a bizonylati albumban előírt szabályok szerint vezeti – ideértve a gyakorlati foglalkozás kezdete és befejezése pontos idejének feljegyzését is – és a tanuló az egyes gyakorlati órák megkezdésekor és befejezésekor saját kezűleg aláírta, vagy

b) az elektronikus vezetési kartont a szakoktató a bizonylati albumban előírt szabályok szerint vezeti, és a tanuló az egyes gyakorlati órák megkezdésekor és befejezésekor az oktatás tényét a 38. § szerint akkreditált elektronikus vezetési karton rendszer segítségével igazolta.

(2a) A (2) bekezdést a közúti közlekedési szakember képzés járművezetéssel járó oktatási órái esetében is alkalmazni kell.”

(3) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 6. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása a „B” kategória esetén – a kategóriának megfelelő tantervi és vizsgakövetelmények szerinti időtartamban – a 38. §-ban és a 38/A. §-ban meghatározott, a kategóriának megfelelő, érvényes akkreditációval rendelkező szimulátoron is végezhető.”

(4) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A havi óra- és vizsgaösszesítő lapot az adott hónapot követő 10. napig a közlekedésért felelős miniszter által a Bizonylati Albumban meghatározott módon a szakoktató a vizsgaközpontnak elektronikus úton megküldi.”

(5) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gyakorlati oktatások (ideértve a vezetési gyakorlat tantárgy szimulátoron történő oktatását, valamint a közúti közlekedési szakember képzés járművezetéssel járó oktatási óráit és a gépkezelési gyakorlati órákat) esetében legkésőbb a foglalkozás kezdetét 2 órával megelőzően a szakoktató (veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán tartott oktatás és gépkezelési gyakorlat esetén az iskolavezető) a bizonylati albumban meghatározott módon a vizsgaközpontot elektronikus úton tájékoztatja a gyakorlati oktatások tervezett kezdetéről és végéről, továbbá az indulás és az érkezés (szimulátoron, veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán történő oktatás, valamint gépkezelési gyakorlat esetén az oktatás) tervezett helyszínéről.”

(6) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 6. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A gyakorlati oktatás (ideértve a vezetési gyakorlat tantárgy szimulátoron történő oktatását, valamint a közúti közlekedési szakember képzés járművezetéssel járó oktatási óráit és a gépkezelési gyakorlati órákat) megtartását követően a szakoktató (veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán tartott oktatás és gépkezelési gyakorlat esetén az iskolavezető) 24 órán belül, de a gyakorlati vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott minimális menettávolságok és kötelező óraszámok teljesítése tekintetében legkésőbb a gyakorlati vizsgát 6 órával megelőzően, elektronikus úton tájékoztatja a vizsgaközpontot a gyakorlati óra megtartásának tényéről, tényleges kezdetéről, végéről és időtartamáról, és (ha az értelmezhető) az induló kilométeróra-állás és a levezetett távolság adatairól.

(9) A gépkezelési gyakorlati órák esetében az iskolavezető tájékoztatja a vizsgaközpontot

a) a (7) bekezdés szerinti határidőig az ott rögzítetteken túlmenően a szaktanfolyami képzés kódjáról, az oktatás tervezett helyszínéről és az oktató nevéről,

b) a (8) bekezdés szerinti határidőig az ott rögzítetteken túlmenően a szaktanfolyami képzés kódjáról, az oktatás tényleges helyszínéről, a gépazonosítóról és az oktatást ténylegesen megtartó oktató nevéről.

(10) A (7)–(9) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak tartalmazni kell az oktatás kategóriáját és jellegét, a vezetési karton (gépkezelési karton) vagy az elektronikus vezetési karton azonosítóját, a tanuló azonosítóját, valamint, ha az értelmezhető, az oktató jármű rendszámát.”

25. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A vizsgára jelentkezés feltételeként előírt képzési rész teljesítését a képző szerv igazolja.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A vizsgára jelentkezés feltételeként:

a) az e-learning képzés teljesítését az e-learning rendszerű képzést nyújtó képző szerv az 5. § (5) bekezdésében foglaltak szerint;

b) a tantermi képzés teljesítését a képző szerv a vizsgaközpontnak elektronikusan bejelentett jelenléti ívek alapján

igazolja.

(2) A vezetési gyakorlat tantárgy képzésének a vizsgaszabályzatban meghatározott mértékű teljesítését a képző szerv az elektronikusan bejelentett gyakorlati oktatások alapján igazolja.”

26. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„A vizsgára bocsátással összefüggő feladatok

7/B. § (1) A képző szerv a képzési és a vizsgára bocsátással összefüggő feladatai körében rögzíti a vizsgázó vizsgaszervezéshez, valamint a vizsgázó kérésére a vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges adatait, nyilatkozatait és kérelmeit, és a vizsgaközpont informatikai rendszerén keresztül elektronikus úton átadja ezen adatokat a vizsgaközpont részére. A vizsgázó, illetve törvényes képviselője által hitelesített nyilatkozatokat, illetve hiteles másolatukat a képző szerv papír alapon is továbbíthatja a vizsgaközpontnak.

(2) A vizsgázó a vizsgaszervezéshez, valamint a vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges adatait, nyilatkozatait és kérelmeit elektronikus úton a vizsgaközpont informatikai rendszerén keresztül is benyújthatja, melyeket a vizsgaközpont az informatikai rendszerén keresztül a vizsgázó nyilatkozatában megjelölt képző szerv részére elérhetővé tesz.

(3) A vizsgázó képzésének ellenőrzéséhez, felügyeletéhez és vizsgáinak szervezéséhez kapcsolódó adatszolgáltatásokat, nyilatkozatokat, kérelmeket a képző szerv a vizsgaközpont informatikai rendszerén keresztül elektronikus úton továbbítja a vizsgaközpont részére.

(4) A vizsgaközpont a képző szerv vagy a vizsgázó által átadott adatok alapján a vizsgázó (mint járművezető vagy járművezető-jelölt) vezetői engedélyére, egészségi alkalmasságára, utánképzési kötelezettségére, vezetéstől való eltiltásaira, valamint természetes személyazonosító adataira vonatkozóan a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz útján adatszolgáltatást kérhet az engedély-nyilvántartásban és az összerendelési nyilvántartásban szereplő adatokról, ezzel ellenőrzi a vizsgázó természetes személyazonosító és vezetési jogosultságra vonatkozó adatait, egészségi alkalmasságát, azt hogy a vizsgázó utánképzésre kötelezett-e, vagy áll-e vezetéstől való eltiltás hatálya alatt. Az adatok eltérése esetén a vizsgaközpont az eltérés tényét jelzi a képző szervnek. A képző szerv a vizsgaközpont jelzése alapján adategyeztetést kezdeményez a vizsgázóval, és javítja az adatokat.

(5) A vizsgázó vizsgaeredményei a vizsgaközpont informatikai rendszerében a vizsgára jelentő képző szerv részére elérhetőek.

(6) A vizsgaközpont a közúti járművezetők utánképzésére jelentkezők adatait az adott személy utánképzésében részt vevő képző szerv részére elérhetővé teszi. A képző szerv az utánképzési programok megtartásához kapcsolódó, vizsgaközpont által meghatározott adatszolgáltatásokat és nyilatkozatokat a vizsgaközpont informatikai rendszerén keresztül teljesíti.

(7) A vizsgaközpont informatikai rendszerébe rögzített adatok, dokumentumok a nyilvántartásba vétel időpontjától kezdődően hitelesített adatoknak, dokumentumoknak tekintendők.

(8) A képző szerv vagy – megismételt számítógépes elméleti vizsga esetén – a vizsgázó vagy a szaktanfolyam hallgatója a vizsgára bocsátásra irányuló igényét a vizsgaközpontnak bejelenti (vizsgára jelentés).”

27. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az adott kategóriás vezetői engedély megszerzésére irányuló, e rendeletben előírt valamennyi vizsgakövetelmény teljesítéséről az utolsó vizsgát követően a vizsgaközpont vizsgaigazolást állít ki.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Aki a vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, legkorábban három munkanap eltelte után tehet újabb vizsgát.”

(3) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 9. §-a a következő (12)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A vizsgaközpont a 10–11. § és a 33. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő vizsgázót vizsgára bocsátja, amely alapján a vizsgázó a vizsgát megkezdheti.

(13) A vizsgáról a vizsgaközpont nyilvántartási számmal ellátott vizsgajegyzőkönyvet állít ki, amely dokumentum tartalmazza a vizsgázók személyazonosító adatait (név, születési dátum), aláírását és vizsgaeredményeit is.”

28. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 10. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)

„a) a tanfolyam elméleti részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte, és az első vizsgaeseményig az adott tanfolyam megkezdésétől számított kevesebb, mint kilenc hónap telt el, továbbá a 7. § szerinti igazolást a vizsgaközpont részére a jelentkezési lapon bemutatta, vagy annak elvégzése alól a 4. § (6) bekezdésében foglaltak alapján mentesült, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 10. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)

„a) a tanfolyam elméleti részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte – vagy annak elvégzése alól részben, vagy egészében a 4. § (6) bekezdésében foglaltak alapján mentesült –, és az első vizsgaeseményig az adott tanfolyam megkezdésétől számított kevesebb, mint kilenc hónap telt el, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,”

(3) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 10. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)

„f) a vizsgára való jelentkezésig – a Bizonylati Album szerinti azonosítók szerepeltetésével – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon, az ott meghatározott vizsgadíjat a képző szerv útján megfizette.”

(4) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 10. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)

„f) legkésőbb a vizsgára való jelentkezés során – a bizonylati album szerinti azonosítók szerepeltetésével – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon, az ott meghatározott vizsgadíjat a képző szerv útján megfizette, és”

(5) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 10. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)

„g) a meglévő vezetői engedélyét – figyelembe véve a (3) bekezdésben foglaltakat – vagy annak időbeli hatálya alatt a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlapot a vizsgán bemutatja.”

29. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki)

„d) a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte, és az erről szóló 7. § szerint kiállított igazolást a vizsgaközpont részére bemutatta; ez a követelmény nem vonatkozik arra, aki a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részének elvégzése alól felmentést kapott, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki)

„d) a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte; ez a követelmény nem vonatkozik arra, aki a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részének elvégzése alól felmentést kapott, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,”

(3) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki)

(4) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki)

„g) a meglévő vezetői engedélyét – figyelembe véve a (6) bekezdésben foglaltakat – vagy annak időbeli hatályán belül a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlapot a vizsgán bemutatja.”

(5) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki)

„g) a külföldi hatóság által kiállított meglévő vezetői engedélyét a vizsgán bemutatja.”

(6) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (1a) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően „C” vagy „D” kategóriás rutinvizsgát, valamint biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgát tehet az is, aki az előírt életkort még nem töltötte be, azonban forgalmi vizsgára „C” kategória esetén csak a 18. életév, „D” kategória esetén csak a 21. életév betöltése után bocsátható.”

(7) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Forgalmi vizsga – a „B” kategóriás képzés kivételével – sikeres járműkezelési, vagy rutin és biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsga után tehető.”

(8) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Forgalmi vizsga – ha e rendelet másként nem rendelkezik – sikeres járműkezelési vagy rutinvizsga után tehető.”

(9) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 10. § (2) bekezdésében előírt vezetői engedély helyett egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító – a közlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont által kiállított –, a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani.”

(10) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 10. § (2) bekezdésében előírt vezetői engedély helyett egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító – a vizsgaközpont által kiállított és a közlekedési igazgatási hatóság részére elektronikus úton továbbított –, az e rendeletben előírt valamennyi vizsgakövetelmény teljesítéséről szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani.”

(11) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 11. § (5) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Mentesül az elméleti tanfolyam és vizsga alól és gyakorlati vizsgára bocsátható az is, aki)

„a) A2” kategóriás vizsgához – két évnél nem régebben szerzett – „A1” kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik, és két éven belül „A1” kategóriára sikeres elméleti vizsgát tett;

b) A” kategóriás vizsgához – két évnél nem régebben szerzett – „A2” vagy „A1” kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik, és két éven belül „A1” vagy „A2” kategóriára sikeres elméleti vizsgát tett;”

30. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vezetői engedély kiadásának feltételeként e rendeletben meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki az egyes kategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz a 8. mellékletben előírt vizsgatárgyakból megfelelt vagy azok teljesítése alól e rendelet alapján felmentést kapott. A sikeres vizsgáról a vizsgaközpont vizsgaigazolást állít ki, amelyet a sikeres vizsgát követően haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgát követő munkanapon elektronikus úton továbbít a közúti közlekedési nyilvántartó szerv részére.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vezetői engedély kiadásának feltételéül e rendeletben meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki az egyes kategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz a 8. mellékletben előírt vizsgatárgyakból megfelelt vagy azok teljesítése alól e rendelet alapján felmentést kapott. Az adott kategóriás vezetői engedély megszerzésére irányuló, e rendeletben előírt valamennyi vizsgakövetelmény teljesítéséről az utolsó vizsgát követően egy munkanapon belül a vizsgaközpont elektronikus vizsgaigazolás kiállításával és továbbításával adatot szolgáltat a közúti közlekedési nyilvántartó szerv részére. A vizsgaközpont a vizsgázó kérelmére az elektronikus vizsgaigazolásról másodlati példányt állít ki.”

(3) A 24/2005. (IV. 21.) GKM 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem kell a (6) bekezdésben megfogalmazott körülményt feltüntetni azon kombinált kategóriára vonatkozó vizsgaigazoláson, amellyel kapcsolatos vonó járműre a vizsgázónak korlátozás nélküli (mechanikus váltós) vezetői engedélye van. Nem kell a (6) bekezdésben megfogalmazott körülményt feltüntetni akkor sem, ha a vizsgázó már rendelkezik kézi sebességváltóval rendelkező jármű vezetésére jogosító engedéllyel a következő kategóriák legalább egyikében: „B”, „BE”, „C”, „CE”, „C1”, „C1E”, „D”, „DE”, „D1”, „D1E”.”

31. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 15. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgabiztos felfüggeszti azon vizsgázó vizsgáját, aki:)

„b) a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési, a járműkezelési, a rutin- vagy a forgalmi vizsgán az e rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg,”

32. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 17. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A szakoktató képzési közreműködéséért kizárólag a képzést végző képző szervtől jogosult díjazásra.”

33. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felvételi vizsgán a vizsgaközpont által vezényelt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A szakoktatói felvételi vizsga a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben meghatározottak alapján történik.”

34. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szakoktató az adott hónapban teljesített oktatással és vizsgával töltött tevékenységét havi óra- és vizsgaösszesítő lapon köteles nyilvántartani.”

35. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakoktató oktatás, valamint járműkezelési, rutin és forgalmi vizsgáztatás közben köteles magánál tartani)

„b) a járművezetési gyakorlat tantárgy oktatásakor és a gyakorlati vizsgán az a) pontban foglaltakon kívül a jármű forgalmi engedélyét, a jármű kötelező biztosítása meglétének igazolását, az érvényes oktatójármű-igazolást és a vezetési kartont.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakoktató oktatás, valamint járműkezelési, rutin és forgalmi vizsgáztatás közben köteles magánál tartani)

„b) a járművezetési gyakorlat tantárgy oktatásakor és a gyakorlati vizsgán az a) pontban foglaltakon kívül a jármű forgalmi engedélyét, az érvényes oktatójármű-igazolást és a papíralapú vagy elektronikus vezetési kartont.”

36. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Vizsgabiztosi vizsgára az bocsátható, aki a vizsgabiztosi tanfolyamot igazoltan elvégezte.

(2) A vizsgabiztosi vizsgán a vizsgaközpont által kijelölt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsgabiztosi vizsga a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben meghatározottak alapján történik.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Vizsgabiztosi vizsgára az bocsátható, aki a vizsgabiztosi tanfolyamot igazoltan elvégezte.

Az elméleti vizsgabiztosi vizsgára az bocsátható, aki az elméleti vizsgabiztosi tanfolyamot igazoltan elvégezte.

(2) A vizsgabiztosi és az elméleti vizsgabiztosi vizsgán a vizsgaközpont által kijelölt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsga a közlekedésért felelős miniszter által a tantervi és vizsgakövetelményben meghatározottak alapján történik.”

37. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 27. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az elméleti vizsgabiztosnak a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához – a (3) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében – kétévente továbbképzésen kell részt vennie, és ezt követően sikeres vizsgát kell tennie.”

38. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgabiztos vizsgáztatás közben magánál tartja a vezetői engedélyét vagy annak időbeli hatályán belül a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlapot és a vizsgabiztosi igazolványát, ez utóbbit köteles jól láthatóan magán viselni.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A vizsgabiztos vizsgáztatás közben magánál tartja vizsgabiztosi igazolványát. A vizsgabiztos „T” kategóriás forgalmi vizsgáztatás közben magánál tartja a vezetői engedélyét vagy annak időbeli hatályán belül a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlapot is.

(1a) Az elméleti vizsgabiztos vizsgáztatás közben magánál tartja vizsgabiztosi igazolványát.”

39. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Iskolavezetői tanfolyamra az vehető fel, aki

a) legalább középiskolai érettségivel és szakoktatói vagy a 3. melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel és

b) középiskolai végzettség esetén öt, felsőfokú végzettség esetén kétéves szakmai gyakorlattal

rendelkezik.”

40. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A közúti közlekedési szakemberek képzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szaktanfolyamon végezhető.

(2) Szaktanfolyam szervezésére képzési engedélyt az a szaktanfolyami képző szerv kaphat, amely megfelel

a) a jó hírnév és

b) a szakmai alkalmasság

e rendelet által támasztott követelményeinek, és a kérelemnek a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló jogszabály szerinti díját megfizette.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jó hírnév követelményének nem felel meg az a szaktanfolyami képző szerv, amelyben a szaktanfolyami képzésért felelős iskolavezető

a) a szaktanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat két éven belül ismételten megsértette, és ezért a közlekedési hatóság végleges döntéssel közigazgatási szankciót alkalmazott,

b) irányítása mellett a szaktanfolyam tartására való jogosultságát a szaktanfolyami képző szerv – az a) pontban foglaltak miatt – két éven belül elvesztette.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai alkalmasság feltételeinek az a szaktanfolyami képző szerv felel meg, amelynél igazolt az adott szaktanfolyam megtartásához szükséges, a vizsgaközpont által meghatározott személyi feltételek, továbbá a 3. melléklet 3.1.1. és 3.1.2. alpontja és az e rendelet szerinti tárgyi feltételek megléte.

(5) Szaktanfolyamra vagy szakképesítő vizsgára az bocsátható, aki megfelel a közlekedési hatóság által előírt feltételeknek.

(6) A vizsgát a vizsgaközpont által megbízott képző szerv szervezheti. A közúti közlekedési szakembereket a szaktanfolyamot követő vizsgán a vizsgaközpont által kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével vezényelt – a vizsgajegyzőkönyvben megnevezett és a szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő – vizsgabiztosok vizsgáztatják. A szaktanfolyami vizsgabiztosnak – a vizsgabiztosi engedélye hatályban tartásához – évente a KTI által szervezett továbbképzésen kell részt vennie.

(6a) A szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékbe olyan személy vehető fel,

a) aki felsőfokú, szakirányú iskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) aki a közlekedési hatóság által meghatározott szakmai képesítéssel, végzettséggel rendelkezik,

c) akinek a névjegyzékbe való felvétel előtti két éven belül a szakoktatói, a vizsgabiztosi, az iskolavezetői tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság közigazgatási szankcióként nem vonta vissza.

(7) Vizsgaszervezési megbízás csak annak a képző szervnek adható, amely megfelel a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(8) A szakképesítést igazoló okmányokat – a sikeres vizsgát tett jelöltek részére – a vizsgaközpont adja ki.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Szaktanfolyami képzésre az jelentkezhet, aki a Kkt. 19. § (5) bekezdése szerinti, valamint a jelentkezésre vonatkozóan e rendeletben meghatározott jelentkezési feltételeknek megfelel. A szaktanfolyami képzést követő vizsgára az bocsátható, aki megfelel az e rendeletben foglalt vizsgafeltételeknek.

(2) A vizsgát a vizsgaközpont által – szakmai szempontok figyelembevételével – kijelölt független vizsgabiztos vagy vizsgabizottság előtt kell teljesíteni. A vizsgabizottság elnökének és tagjának kijelölése a kijelöléssel érintett vizsgára szól. A vizsgabizottság elnöke és tagja felelős a vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.

(3) A vizsgabizottság elnöke és tagja olyan személy lehet, aki szerepel a szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben, és az adott vizsgatárgy vonatkozásában megfelel az e rendeletben és a tantervi és vizsgakövetelményekben meghatározott feltételeknek. A vizsgán vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet az, aki a vizsgázó vizsgára történő felkészítésében részt vett, a vizsgázónak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, alkalmazottja, vagy akitől egyébként – fennálló jogviszonya, gazdasági érdekeltsége miatt – nem várható el a vizsga tárgyilagos megítélése.

(4) A vizsgabiztosi névjegyzékbe olyan személy vehető fel, aki jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkezik, valamint akinek a névjegyzékbe való felvételét megelőző két éven belül a szakoktatói, a vizsgabiztosi, és az iskolavezetői tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság nem vonta vissza.

(5) A szaktanfolyami vizsgabiztos csak azon szaktanfolyami képesítésekhez tartozó vizsgatárgyak vonatkozásában kerülhet vizsgabiztosi névjegyzékbe, amelyekre nézve rendelkezik a vizsgabiztosra vonatkozóan – e rendeletben, valamint a tantervi és vizsgakövetelményekben – meghatározott képesítéssel, iskolai végzettséggel, valamint szakmai gyakorlati idővel.

(6) A szaktanfolyami képzés vizsgabiztosának kétévente a KTI által szervezett időszakos, szakirányú továbbképzésen kell részt vennie és a továbbképzéshez kapcsolódóan vizsgakötelezettségét sikeresen teljesítenie kell.”

41. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 33/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A továbbképzési képesítés a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tantervi és vizsgakövetelmény szerinti

a) továbbképzési szaktanfolyam és sikeres vizsga vagy

b) vizsga nélküli továbbképzési szaktanfolyam

igazolt elvégzését követően adható ki.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 33/C. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Vizsga nélküli tehergépkocsi-vezető továbbképzési szaktanfolyamon az vehet részt, aki – vizsgakötelezettség sikeres teljesítését követően szerzett – tehergépkocsi-vezetői szakmai képesítéssel rendelkezik.

(4b) Vizsga nélküli autóbuszvezetői továbbképzési szaktanfolyamon az vehet részt, aki – vizsgakötelezettség sikeres teljesítését követően szerzett – autóbuszvezetői szakmai képesítéssel rendelkezik.”

42. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 33/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos vizsgán a vizsgaközpont által kijelölt vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsgák lebonyolításával kapcsolatos szakmai követelményeket a közlekedési hatóság határozza meg, amelynek során figyelembe veszi a vizsgához szükséges szakmai előírásokat, követelményeket.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 33/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó szakmai követelményeket a közlekedési hatóság határozza meg, amelynek során figyelembe veszi a technológiai fejlődés eredményeit, kiemelt figyelemmel a közúti közlekedés biztonságára.”

(3) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 33/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” adataiban változás történik – ide nem értve a lakcímadat és a vezetői engedély szám változását – annak cseréjét, elvesztése vagy megsérülése esetén pótlását a gépkocsivezető kezdeményezheti.”

43. § (1) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 33/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/F. § (1) A vizsga nélküli továbbképzési szaktanfolyamot – a Bizonylati Albumban meghatározottak szerint – igazoltan elvégző személy, továbbá a sikeres vizsgázó részére – hatályos vezetői engedély megléte esetén – a vizsgaközpont a 95. harmonizált uniós kódot tartalmazó, a tanfolyam utolsó napját követő naptól vagy a sikeres vizsga napjától kezdődően, a 14. mellékletben meghatározott Gépjárművezetői képesítési igazolványt ad ki, amelynek időbeli hatálya 5 év. Ha a vizsga nélküli tanfolyamon részt vevő vagy a továbbképzési szaktanfolyamot vizsgával teljesítő személy e kötelezettségének a lejáró hatályú Gépjárművezetői képesítési igazolványának lejáratát megelőző 6 hónapban tesz eleget, a vizsgaközpont a 95. harmonizált uniós kódot tartalmazó, a 14. mellékletben meghatározott Gépjárművezetői képesítési igazolványt a lejáró képesítési igazolvány lejárati idejétől számított öt évre állítja ki.

(2) A vizsgaközpont az általa kiadott és bevont „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-okról nyilvántartást vezet.

(3) A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosa a vizsgaközpontnál köteles bejelenteni, ha a részére kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”

a) elveszett, ellopták vagy megsemmisült, vagy

b) megrongálódás vagy elhasználódás miatt bármely bejegyzett adata nem olvasható.

(4) A nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának kérelme alapján a vizsgaközpont – a (3) bekezdésben meghatározott esetben – a hatályos vezetői engedély vagy annak időbeli hatályának lejártáig a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlap felmutatása mellett, a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” helyett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki. A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t bevonja.

(5) Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ba bejegyzett adatok megváltoztak, a nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának a 33/D. § (6) bekezdése alapján benyújtott kérelmére a vizsgaközpont – a hatályos vezetői engedély vagy annak időbeli hatályának lejártáig a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlap és az adatváltozást tanúsító okmány felmutatása mellett – a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” egyidejű bevonása mellett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki.

(6) Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ba bejegyzett időbeli hatály lejárt, az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetében új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiadására kerül sor, egyidejűleg a vizsgaközpont a lejárt hatályú „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t bevonja.

(7) A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-on a kiadásának időpontjában meghatározott lakcím- és vezetői engedély szám adat kerül feltüntetésre. Ezen adatok megváltozása nem érinti a kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” időbeli hatályát. A vezetői engedély cseréjét követően a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ra utaló közösségi kódot is tartalmazó vezetői engedély és a korábbi vezetői engedély számát tartalmazó „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” együttesen igazolja a 33/A. §-ban foglalt képesítési követelmény teljesítését.”

(2) A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 33/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/F. § (1) A vizsga nélküli továbbképzési szaktanfolyamot – a Bizonylati Albumban meghatározottak szerint – igazoltan elvégző, valamint a sikeres vizsgázók részére – érvényes vezetői engedély megléte esetén – a vizsgaközpont a 95. harmonizált uniós kódot tartalmazó, a tanfolyam utolsó napját követő naptól vagy a sikeres vizsga napjától kezdődően, a 14. mellékletben meghatározott Gépjárművezetői képesítési igazolványt ad ki, amelynek időbeli hatálya 5 év. Ha a vizsga nélküli tanfolyamon részt vevő vagy a továbbképzési szaktanfolyamot vizsgával teljesítő személy e kötelezettségének a lejáró Gépjárművezetői képesítési igazolványának hatályát megelőző 6 hónapban tesz eleget, a vizsgaközpont a 95. harmonizált uniós kódot tartalmazó, a 14. mellékletben meghatározott Gépjárművezetői képesítési igazolványt a lejáró képesítési igazolvány lejárati idejétől számított öt évre állítja ki.

(2) A gépjárművezetői képesítési igazolvány tulajdonosa a vizsgaközpontnál az a)–c) pontban meghatározott körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni, ha a részére kiadott gépjárművezetői képesítési igazolvány

a) elveszett, ellopták vagy megsemmisült, vagy

b) megrongálódás vagy elhasználódás miatt bármely bejegyzett adata nem olvasható, vagy

c) bármely bejegyzett adata – a gépjárművezetői képesítési igazolvány tulajdonosának gépjárművezetői képesítési igazolványában feltüntetett lakcíme és a vezetői engedély száma kivételével – megváltozott.

(3) A gépjárművezetői képesítési igazolvány tulajdonosának (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján a vizsgaközpont – a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a gépjárművezetői képesítési igazolvány és a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az adatváltozást tanúsító okmány felmutatása mellett – a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával, a hatályos vezetői engedély bemutatása mellett a korábban kiadott gépjárművezetői képesítési igazolvány helyett új gépjárművezetői képesítési igazolványt ad ki.

(4) Ha a gépjárművezetői képesítési igazolvány időbeli hatálya lejárt, jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén a vizsgaközpont új gépjárművezetői képesítési igazolványt állít ki.

(5) A gépjárművezetői képesítési igazolványon a kiadásának időpontjában fennálló lakcímadat és a vezetői engedély száma kerül feltüntetésre. Ezen adatok megváltozása nem érinti a kiadott gépjárművezetői képesítési igazolvány érvényességét. A vezetői engedély cseréjét követően a gépjárművezetői képesítési igazolványra utaló 95. harmonizált uniós kódot is tartalmazó vezetői engedély önállóan, a korábbi vezetői engedély számát tartalmazó gépjárművezetői képesítési igazolvány az új vezetői engedéllyel együttesen igazolja a 33/A. §-ban meghatározott követelményeknek való megfelelést.”

44. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közlekedési hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntés meghozatala során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) a pályázatok beérkezésének sorrendje;

b) a pályázatok megfelelnek-e

ba) a jogszabályi követelményeknek,

bb) a pályázati kiírásnak,

bc) a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tantervi és vizsgakövetelményeknek,

bd) az adatvédelmi és adatbiztonsági követelményeknek, valamint

be) a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának.”

45. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 39/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39/A. § (1) Az egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2023. (VI. 23.) ÉKM rendeletnek (a továbbiakban: Módr.3.) e rendeletre vonatkozó módosító rendelkezéseit azon vizsgázó esetén, aki 2023. augusztus 24-ét megelőzően az adott kategória megszerzéséhez előírt „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” vagy „Rutin” vizsgakötelezettség közül az egyiket nem teljesítette, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 2023. augusztus 24-től „Rutin” vizsgát teljesíthet.

(2) A Módr.3. alapján a szakoktató a 2023. augusztus havi óra- és vizsgaösszesítő lapot 2023. augusztus 23. napjáig küldi meg a közlekedésért felelős miniszter által a bizonylati albumban meghatározott módon a vizsgaközpontnak, elektronikus úton.

(3) A Módr.3.-mal megállapított 6. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakoktató a vizsgaközpontnak megküldött havi óra- és vizsgaösszesítő lapok adatainak és a vezetési kartonok adatainak összhangja érdekében a a megküldött havi óra- és vizsgaösszesítő lapok adatait 2023. augusztus 23. napjáig módosíthatja.

(4) A Módr.3.-mal megállapított 6. § (7) bekezdését a 2023. augusztus 24. és 2023. szeptember 3. napja közötti gyakorlati foglalkozások esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 6. § (7) bekezdése szerinti adatokat a szakoktatónak, valamint az iskolavezetőnek nem kell legkésőbb a foglalkozás kezdetét 2 órával megelőzően, illetve a gyakorlati foglalkozás megtartását követően 24 órán belül a vizsgaközpont részére megküldeni. A 2023. augusztus 24. és 2023. szeptember 3. napja közötti gyakorlati foglalkozások esetében a gyakorlati foglalkozás megtartását követően a szakoktató, valamint az iskolavezető 2023. szeptember 4. és 2023. szeptember 30. között elektronikus úton bejelenti a 6. § (8) bekezdésében, a (9) bekezdés b) pontjában és a (10) bekezdésben meghatározott adatokat a vizsgaközpont részére.

(5) A Módr.3.-mal megállapított 7. § (1) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2023. augusztus 24. napját megelőzően elektronikusan megküldött névsorral rendelkező, valamint a 2023. augusztus 24. napját megelőző időszakra eső első foglalkozással megkezdett képzés esetében a tantermi képzések teljesítését a vizsgaközpont a képző szerv által vezetett, aláírt jelenléti ívek alapján ellenőrizheti.

(6) A Módr.3.-mal megállapított 7/B. § előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2023. augusztus 24. és szeptember 3. napja közötti időszakra eső nyilatkozatok és adatszolgáltatások 2023. szeptember 4. és 2023. szeptember 30. napja között pótolhatóak.

(7) A 2022. december 31. napjáig hatályos vizsgabiztosi és szakoktatói igazolványok időbeli hatálya 2023. december 31. napjáig meghosszabbodik, a 2022. december 31-én iskolavezetői, valamint szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő iskolavezetők és szaktanfolyami vizsgabiztosok továbbképzési és vizsgakötelezettsége 2023. december 31-ig teljesítettnek tekintendő. A szakoktatói igazolványok 2023. december 31-ig nem elektronikus szakoktatói igazolványként is kiadhatók.

(8) A Módr.3.-mal megállapított 3. számú melléklet 3. pont 3.2. alpont 3.2.1. pontjábanfoglalt táblázatot akként kell alkalmazni, hogy a 2023. augusztus 24. napját megelőzően „C1”, „C”, „D1”, „D”, „T”, „TR” kategóriák, valamint „BE”, „C1E”, „CE”, „D1E”, „DE” kombinált kategóriák esetében teljesített

a) „Alapoktatás” jellegű gyakorlati foglalkozásokat 2023. augusztus 24-től a „Rutin vizsgára felkészítő vezetés” jellegű gyakorlati foglalkozásként kell figyelembe venni,

b) „Hegyvidéki vezetés” jellegű gyakorlati foglalkozásokat 2023. augusztus 24-től „Országúti vezetés” jellegű gyakorlati foglalkozásként kell figyelembe venni.

(9) A Módr.3.-mal megállapított 3. számú melléklet 3. pont 3.2. alpont 3.2.2. pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) ha a tanfolyam első foglalkozása 2023. augusztus 24. és 2023. szeptember 3. napja közötti időszakra esik, az iskolavezető az általa elkészített tanrendet, valamint a 2023. augusztus 24. és 2023. szeptember 3. napja közötti időszakban módosított tanrendet annak összes foglalkozására kiterjedően 2023. szeptember 4. és 2023. szeptember 30. napja közötti időszakban küldi meg a vizsgaközpont részére;

b) a 2023. augusztus 24. napját megelőzően elektronikusan megküldött névsorral rendelkező és 2023. augusztus 24. napját megelőzően megkezdett tanfolyam esetén a foglalkozást tartó szakoktató nem köteles a foglalkozások jelenléti ívét elektronikus formában a vizsgaközpont részére bejelenteni;

c) azon személyek esetén, akiknek a jelentkezési lap adatait a képző szerv 2023. augusztus 23. napjáig elektronikusan megküldte a vizsgaközpont részére, de az aláírt jelentkezési lapot 2023. augusztus 23. napjáig nem nyújtotta be a vizsgaközpont részére, a képző szerv 2023. szeptember 4. napját követően küldi meg ismételten a tanuló jelentkezési adatlap adatait elektronikus formában a vizsgaközpont részére;

d) a 2023. augusztus 24. és 2023. szeptember 3. napja közötti időszakban első foglalkozással megkezdett tanfolyamon kizárólag a 2023. augusztus 24. napjától hatályos szabályok szerint vehet részt tanuló és rögzíthető a névsorra, ebben az esetben a jelentkezési adatlapot 2023. szeptember 4. és 2023. szeptember 30. napja között kell benyújtani a vizsgaközpont részére;

e) a 2023. augusztus 24. és 2023. szeptember 3. napja közötti időszakra eső első foglalkozással megkezdett tanfolyam névsorát, valamint a 2023. augusztus 24. és 2023. szeptember 3. napja között megtartott tantermi elméleti foglalkozás jelenléti ívét a foglalkozást tartó szakoktató 2023. szeptember 4. és 2023. szeptember 30. napja között jelenti be elektronikus formában a vizsgaközpont részére.

(10) A Módr.3.-mal megállapított 3. számú melléklet 3. pont 3.5. alpont 3.5.1. pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a járművezetési gyakorlat oktatása a 2023. augusztus 24. napját megelőzően hitelesített vezetési kartonok birtokában is megkezdhető, illetve folytatható;

b) a 2023. augusztus 24. és 2023. szeptember 3. napja közötti időszakban a járművezetési gyakorlat oktatása olyan vezetési kartonnal is megkezdhető, illetve folytatható, amelyet elektronikusan még nem jelentettek be, és a vizsgaközpont által elektronikusan generált egyedi azonosítóval sem láttak még el. A 2023. augusztus 24. és 2023. szeptember 3. napja között nem hitelesített vezetési kartonnal megkezdett járművezetési gyakorlat esetén a szakoktató 2023. szeptember 4. és szeptember 30. között köteles a vizsgaközpont részére elektronikusan bejelenteni és a vizsgaközpont által elektronikusan generált egyedi azonosítóval ellátni a vezetési kartont.

(11) A vizsgaközpont vezetője a 2023. augusztus 24. és 2023. szeptember 30. közötti időszakban a vizsgaközpont honlapján közzétett közleményben meghatározott naptári napokra vonatkozóan rendelhet el rendkívüli vizsgára jelentkezési, vizsgáztatási, valamint vizsgaigazolás-kiállítási szünetet. A rendkívüli vizsgára jelentkezési, vizsgáztatási, valamint vizsgaigazolás-kiállítási szünet időtartama alatt a jelentkezési, vizsgáztatási, valamint vizsgaigazolás-kiállítási határidő nyugszik.”

46. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 42. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet)

„b) az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképesítéséről és továbbképzéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2561 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a 2. cikke, 5. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint 10. cikk (2) és (3) bekezdése kivételével;”

(való megfelelést szolgálja.)

47. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

a) 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet,

b) 3. számú melléklete helyébe a 4. melléklet,

c) 8. számú melléklete helyébe az 5. melléklet,

d) 8. számú melléklete helyébe a 6. melléklet

lép.

48. § A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

1. 2. § (1) bekezdés 38. pontjában a „38. tanterv: a közlekedésért felelős miniszter által kiadott, a képző szerv képzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai dokumentum,” szövegrész helyébe a „38. tanterv: a képző szerv képzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai dokumentum,” szöveg,

2. 2. § (1) bekezdés 38. pontjában a „38. tanterv: a képző szervképzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai dokumentum,” szövegrész helyébe a „38. tanterv: a közlekedésért felelős miniszter által kiadott, a képző szervképzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai dokumentum,” szöveg,

3. 2. § (1) bekezdés 51. pontjában az „az adott tananyag megértését,” szövegrész helyébe az „az adott tananyag megértését.” szöveg,

4. 2. § (1) bekezdés 51. pontjában az „az adott tananyag megértését.” szövegrész helyébe az „az adott tananyag megértését,” szöveg,

5. 3. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdés d) pontjában, 18. § (3) bekezdés b) pont be) alpontjában a „TR” szövegrész helyébe a „Trolibusz” szöveg,

6. 3. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdés d) pontjában, 18. § (3) bekezdés b) pont be) alpontjában a „Trolibusz” szövegrész helyébe a „TR” szöveg,

7. 3. § (7) és (8) bekezdésében a „képző szerv” szövegrész helyébe a „képzőszerv” szöveg,

8. 3. § (7) és (8) bekezdésében a „képzőszerv” szövegrész helyébe a „képző szerv” szöveg,

9. 5. § (1) bekezdésében az „(a bizonylati albumban szereplő nyomtatványokat)” szövegrész helyébe az „(az ún. „Bizonylati album”-ban szereplő nyomtatványokat)” szöveg,

10. 5. § (1) bekezdésében az „(az ún. „Bizonylati album”-ban szereplő nyomtatványokat)” szövegrész helyébe az „(a bizonylati albumban szereplő nyomtatványokat)” szöveg,

11. 6. § (6) bekezdésében a „vezetési gyakorlat tantárgy (ideértve a vezetési gyakorlat tantárgy szimulátoron történő oktatását, valamint a közúti közlekedési szakember képzés járművezetéssel járó oktatási óráit)” szövegrész helyébe „a vezetési gyakorlat tantárgy” szöveg,

12. 6. § (6) bekezdésében a „vezetési gyakorlat tantárgy” szövegrész helyébe a „vezetési gyakorlat tantárgy (ideértve a vezetési gyakorlat tantárgy szimulátoron történő oktatását, valamint a közúti közlekedési szakember képzés járművezetéssel járó oktatási óráit)” szöveg,

13. 9. § (7) bekezdésében az „– elektronikus bejelentés alapján –” szövegrész helyébe a „– kérelemre –” szöveg,

14. 9. § (7) bekezdésében a „– kérelemre –” szövegrész helyébe az „– elektronikus bejelentés alapján –” szöveg,

15. 9. § (7a) bekezdésében a „jelentkezési adatlapon” szövegrész helyébe a „jelentkezési lapon” szöveg, a „8. számú melléklet 1.4. pontjában” szövegrész helyébe a „8. számú melléklet 6.1.1. pontjában” szöveg,

16. 9. § (7a) bekezdésében a „jelentkezési lapon” szövegrész helyébe a „jelentkezési adatlapon” szöveg, a „8. számú melléklet 6.1.1. pontjában” szövegrész helyébe a „8. számú melléklet 1.4. pontjában” szöveg,

17. 10. § (1) bekezdés e) pontjában, 39. § (3) bekezdésében a „jelentkezési adatlapon” szövegrész helyébe a „jelentkezési lapon” szöveg,

18. 10. § (1) bekezdés e) pontjában, 39. § (3) bekezdésében a „jelentkezési lapon” szövegrész helyébe a „jelentkezési adatlapon” szöveg,

19. 10. § (3) bekezdésében az „az e rendeletben előírt valamennyi vizsgakövetelmény teljesítéséről szóló vizsgaigazolást.” szövegrész helyébe az „a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást.” szöveg,

20. 10. § (3) bekezdésében az „a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást.” szövegrész helyébe az „az e rendeletben előírt valamennyi vizsgakövetelmény teljesítéséről szóló vizsgaigazolást.” szöveg,

21. 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „bizonylati album” szövegrész helyébe a „Bizonylati Album” szöveg,

22. 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „Bizonylati Album” szövegrész helyébe a „bizonylati album” szöveg,

23. 18. § (3) bekezdés be) pontjában, 18. § (5) bekezdésében a „TR” szövegrész helyébe a „Tr” szöveg,

24. 18. § (3) bekezdés be) pontjában, 18. § (5) bekezdésében a „Tr” szövegrész helyébe a „TR” szöveg,

25. 21. § (1) bekezdésében a „kétévenként” szövegrész helyébe az „évenként” szöveg, a „vennie” szövegrész helyébe a „venni” szöveg, a „tennie” szövegrész helyébe a „tenni” szöveg,

26. 21. § (1) bekezdésében az „évenként” szövegrész helyébe a „kétévenként” szöveg, a „venni” szövegrész helyébe a „vennie” szöveg, a „tenni” szövegrész helyébe a „tennie” szöveg,

27. 27. § (1) bekezdés a) pontjában a „vizsgabiztosi vagy elméleti vizsgabiztosi képesítéssel” szövegrész helyébe a „vizsgabiztosi képesítéssel” szöveg,

28. 27. § (1) bekezdés a) pontjában a „vizsgabiztosi képesítéssel” szövegrész helyébe a „vizsgabiztosi vagy elméleti vizsgabiztosi képesítéssel” szöveg,

29. 27. § (1) bekezdés d) pontjában az „az elméleti vizsgabiztos kivételével, aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik” szövegrész helyébe az „aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik” szöveg,

30. 27. § (1) bekezdés d) pontjában az „aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik” szövegrész helyébe az „az elméleti vizsgabiztos kivételével, aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik” szöveg,

31. 27. § (1) bekezdés e) pontjában az „az elméleti vizsgabiztos kivételével, akire nem vonatkozik olyan rendelkezés,” szövegrész helyébe az „akire nem vonatkozik olyan rendelkezés,” szöveg,

32. 27. § (1) bekezdés e) pontjában az „akire nem vonatkozik olyan rendelkezés,” szövegrész helyébe az „az elméleti vizsgabiztos kivételével, akire nem vonatkozik olyan rendelkezés,” szöveg,

33. 27. § (1) bekezdés g) pontjában az „aki a vizsgabiztosi vagy elméleti vizsgabiztosi képzésre” szövegrész helyébe az „aki a vizsgabiztosi képzésre” szöveg,

34. 27. § (1) bekezdés g) pontjában az „aki a vizsgabiztosi képzésre” szövegrész helyébe az „aki a vizsgabiztosi vagy elméleti vizsgabiztosi képzésre” szöveg,

35. 27. § (2) bekezdésében a „vizsgabiztosi vagy elméleti vizsgabiztosi igazolványt” szövegrész helyébe a „vizsgabiztosi igazolványt” szöveg,

36. 27. § (2) bekezdésében a „vizsgabiztosi igazolványt” szövegrész helyébe a „vizsgabiztosi vagy elméleti vizsgabiztosi igazolványt” szöveg,

37. 27. § (3) bekezdésében a „kétévente összesen legalább négynapos” szövegrész helyébe az „évente összesen legalább kétnapos” szöveg,

38. 27. § (3) bekezdésében az „évente összesen legalább kétnapos” szövegrész helyébe a „kétévente összesen legalább négynapos” szöveg,

39. 32. § (1) bekezdésében a „kétévenként” szövegrész helyébe az „évenként” szöveg,

40. 32. § (1) bekezdésében az „évenként” szövegrész helyébe a „kétévenként” szöveg,

41. 33/C. § (5) bekezdésében az „alapképzéséről” szövegrész helyébe az „alapképesítéséről” szöveg és a „2003/59/EK irányelv és a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. április 18-i (EU) 2018/645” szövegrész helyébe a „ , 2022. december 14-i (EU) 2022/2561” szöveg,

42. 37/A. §-ában az „A rendelet” szövegrész helyébe az „A rendelet alkalmazásában” szöveg,

43. 38. § (1) bekezdésében az „elektronikus vezetési karton rendszer tanúsításának, minősítésének megszerzésére.” szövegrész helyébe az „elektronikus vezetési karton rendszer, valamint a tehergépkocsi és autóbuszvezetői továbbképzési képesítés vizsga nélküli megszerzésére irányuló szaktanfolyam, képzési program (a továbbiakban: Képzési program) tanúsításának, minősítésének megszerzésére.” szöveg,

44. 38. § (5) bekezdésében a „Szimulátort, illetve” szövegrész helyébe a „Szimulátort,” szöveg és a „kartonrendszert a” szövegrész helyébe a „kartonrendszert, illetve a Képzési programot a” szöveg,

45. 38. § (8) bekezdésében a „Szimulátor, illetve az elektronikus vezetési kartonrendszer akkreditációjának” szövegrész helyébe a „Szimulátor, az elektronikus vezetési kartonrendszer, illetve a Képzési program akkreditációjának” szöveg,

46. 38. § (10) bekezdésében a „Szimulátornak, vagy elektronikus vezetési karton rendszernek a” szövegrész helyébe a „Szimulátornak, elektronikus vezetési karton rendszernek vagy Képzés programnak a” szöveg,

47. 38. § (11) bekezdésében a „Szimulátor és elektronikus vezetési kartonrendszer listáját” szövegrész helyébe a „Szimulátor, elektronikus vezetési kartonrendszer és Képzési program listáját” szöveg,

48. az „A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiadása, nyilvántartása” alcímben a „ „gépjárművezetői” szövegrész helyébe a „Gépjárművezetői” szöveg és az „igazolvány” ” szövegrész helyébe az „igazolvány” szöveg,

49. az „A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiadása, nyilvántartása” alcímben a „ „Gépjárművezetői” szövegrész helyébe a „gépjárművezetői” szöveg és az „igazolvány” ” szövegrész helyébe az „igazolvány” szöveg,

50. 41/A. §-ában a „ „gépjárművezetői” szövegrész helyébe a „Gépjárművezetői” szöveg és az „igazolványok” szövegrész helyébe az „igazolványok” ” szöveg,

51. 41/A. §-ában a „Gépjárművezetői” szövegrész helyébe a „gépjárművezetői” szöveg és az „igazolványok” szövegrész helyébe az „igazolványok” szöveg

lép.

49. § Hatályát veszti a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

1. 2. § (1) bekezdés 9. és 10. pontja, 20. pontja, 52–56. pontja,

2. 2. § (1) bekezdés 1. pontjában az „és a „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tantárgyak” szövegrész,

3. 2. § (1) bekezdés 7. pontjában a „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsga,” szövegrész,

4. 2. § (1) bekezdés 26. és 28. pontja,

5. 2. § (1) bekezdés 33. pontjában az „aláírását és vizsgaeredményeit is,” szövegrész,

6. 5. § (6) bekezdése,

7. 6. § (3a) bekezdése és (8)–(10) bekezdése,

8. A vizsgára bocsátással összefüggő feladatok alcíme,

9. 9. § (6) és (8) bekezdése,

10. 10. § (1) bekezdés g) pontja,

11. 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „vagy közvetlenül” szövegrész,

12. 11. § (1a) bekezdésében a „ , valamint biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgát” szövegrész,

13. 11. § (5) bekezdés a) pontjában az „és két éven belül „A1” kategóriára sikeres elméleti vizsgát tett” szövegrész,

14. 11. § (5) bekezdés b) pontjában az „és két éven belül „A1” vagy „A2” kategóriára sikeres elméleti vizsgát tett” szövegrész,

15. 14. § (8) bekezdése,

16. 15. § (2) bekezdés b) pontjában az „a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési,” szövegrész,

17. 18. § (4) bekezdés második mondatában, 20. § (2) bekezdés második mondatában és 26. § (2) bekezdés második mondatában az „A” szövegrész,

18. a 18. § (4) bekezdés második mondatában, 20. § (2) bekezdés második mondatában a „meghatározottak szerint” szövegrész, valamint 32. § (1) bekezdésében a „meghatározottak szerinti” szövegrész,

19. 27. § (1) bekezdés g) pontja,

20. 27. § (3a) bekezdése,

21. 28. § (1a) bekezdése,

22. 31. § (1) bekezdés a) pontjában az „és szakoktatói vagy a 3. melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel” szövegrész,

23. 31. § (1) bekezdés b) pontja,

24. 33/D. § (2) bekezdése, (4) bekezdése és (6) bekezdése,

25. 39/A. §-a,

26. 42. § (1) bekezdés c) pontja, valamint k) pontja.

10. A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet módosítása

50. § A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet

a) 1. § (1) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai Minisztériumnak” szövegrész helyébe az „Építési és Közlekedési Minisztériumnak (a továbbiakban: ÉKM)” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai Minisztérium” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg,

c) 2. § (4) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai Minisztérium” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg

lép.

11. A vasúti igazgatási szerv által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 9/2008. (VI. 30.) KHEM rendelet módosítása

51. § A vasúti igazgatási szerv által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 9/2008. (VI. 30.) KHEM rendelet 1. § (2) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai” szövegrész helyébe az „Építési és Közlekedési” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg lép.

12. A vasúti igazgatási szerv részére fizetendő felügyeleti díj megfizetésének módjáról és feltételeiről szóló 10/2008. (VI. 30.) KHEM rendelet módosítása

52. § A vasúti igazgatási szerv részére fizetendő felügyeleti díj megfizetésének módjáról és feltételeiről szóló 10/2008. (VI. 30.) KHEM rendelet 1. § (1) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai” szövegrész helyébe az „Építési és Közlekedési” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg lép.

13. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet módosítása

53. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet

a) 1. § (2a) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai Minisztérium” szövegrészek helyébe az „Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: ÉKM)” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg,

b) 1. § (4) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai Minisztérium” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg,

c) 1. § (4a) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai Minisztérium” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg,

d) 3. §-ában az „Innovációs és Technológiai Minisztérium” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg

lép.

14. Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet módosítása

54. § Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

15. A közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 89/2011. (XII. 30.) NFM rendelet módosítása

55. § A közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 89/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 2. § (1) bekezdésében az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg lép.

16. A nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjaival kapcsolatos típusjóváhagyási eljárással összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 35/2019. (IX. 18.) ITM rendelet módosítása

56. § A nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjaival kapcsolatos típusjóváhagyási eljárással összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 35/2019. (IX. 18.) ITM rendelet 2. § (1) bekezdésében az „Innovációs és Technológiai” szövegrész helyébe az „Építési és Közlekedési” szöveg és az „10032000-00290713-38100004” szövegrész helyébe az „10032000-00003582-06020015” szöveg lép.

17. A Vasúti Műszaki Bizottságról, a vasúti műszaki előírások és a szakmai állásfoglalások kidolgozására és kiadására vonatkozó szabályokról szóló 1/2021. (I. 7.) ITM rendelet módosítása

57. § A Vasúti Műszaki Bizottságról, a vasúti műszaki előírások és a szakmai állásfoglalások kidolgozására és kiadására vonatkozó szabályokról szóló 1/2021. (I. 7.) ITM rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Bizottság elnökét a miniszter nevezi ki az általa vezetett minisztérium, a minisztérium háttérintézménye vagy a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban lévő vasúti társaság azon szakmai vezetői közül, akik a vasúti közlekedési területen legalább 5 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek.”

18. Záró rendelkezések

58. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 45. § 2023. július 1. napján lép hatályba.

59. § Ez a rendelet az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképesítéséről és továbbképzéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2561 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

60. § Ez a rendelet a 9. alcím tekintetében a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i (EU) 123/2006/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Lázár János s. k.,

építési és közlekedési miniszter

1. melléklet a 11/2023. (VI. 23.) ÉKM rendelethez

Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet 2. számú mellékletében foglalt táblázat 1. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„

ÉKM

10032000-00003582-06020015

”

2. melléklet a 11/2023. (VI. 23.) ÉKM rendelethez

Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 1. melléklet 3. pontja helyébe a következő pont lép:

„3. A közlekedési hatóság vármegyei központosított bevételek számlái:

A	B	C
1.	Név	Magyar Államkincstár számlaszáma
2.	Közlekedési hatóság központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060096
3.	Közlekedési hatóság Budapesti központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060144
4.	Közlekedési hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060137
5.	Közlekedési hatóság Csongrád-Csanád vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060151
6.	Közlekedési hatóság Győr-Moson-Sopron vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060175
7.	Közlekedési hatóság Hajdú-Bihar vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060182
8.	Közlekedési hatóság Heves vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060199
9.	Közlekedési hatóság Komárom-Esztergom vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060216
10.	Közlekedési hatóság Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060209
11.	Közlekedési hatóság Tolna vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060261
12.	Közlekedési hatóság Békés vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060120
13.	Közlekedési hatóság Baranya vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060113
14.	Közlekedési hatóság Zala vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060292
15.	Közlekedési hatóság Veszprém vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060278
16.	Közlekedési hatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060254
17.	Közlekedési hatóság Bács-Kiskun vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060106
18.	Közlekedési hatóság Fejér vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060168
19.	Közlekedési hatóság Vas vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060285
20.	Közlekedési hatóság Nógrád vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060223
21.	Közlekedési hatóság Somogy vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060247
22.	Közlekedési hatóság Pest vármegyei központosított bevételek számla	10032000-00003582-09060230

3. melléklet a 11/2023. (VI. 23.) ÉKM rendelethez

„3. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

A közúti járművezetők képzésére vonatkozó részletes eljárási rend

1. Beiskolázási feltételek

Ha a képző szerv a jelentkezés időpontjában – az általa vizsgálható okmányok és a tanuló nyilatkozata alapján – megállapította, hogy a tanuló a vizsgára bocsátásra vagy a vezetői engedély kiadására vonatkozó feltételeknek nem felel meg, köteles erről a tényről a tanulót írásban tájékoztatni.

2. Szakoktatói képesítések

2.1. A szakoktatói képesítési szakok:

„Közlekedési ismeretek”

„Műszaki ismeretek”

„Járművezetési gyakorlat”

2.2. A „Közlekedési ismeretek” szakos képesítés jogosít:

a „Közlekedési ismeretek” és a „Járművezetés elmélete” tantárgyak oktatására.

2.3. A „Műszaki ismeretek” szakos vagy annak megfelelő képesítés jogosít:

a „Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek”, a „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés”, a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” és a „Járművezetés elmélete” tantárgyak oktatására.

2.4. A „Járművezetési gyakorlat” szakos képesítés jogosít:

a járművezetési gyakorlat oktatására (beleértve az „Alapoktatás” biztonsági ellenőrzési feladatainak oktatását is) abban a vezetői engedélyre vonatkozó nemzetközi- és nemzeti kategóriában, amellyel a szakoktató a szakoktatói tanfolyamra jelentkezéskor rendelkezett továbbá a „Járművezetés elmélete” tantárgy oktatására minden kategóriában.

A 2011. december 1. napját megelőzően szerzett „Járművezetési gyakorlat” szakos képesítés – a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén – azon vezetői engedély kategóriák gyakorlati oktatására jogosít, amelyek megfelelnek a 18. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek.

2.5. A „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói képesítésnek megfelelő végzettségek

A „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói képesítésnek elfogadhatók az azzal egyenértékű vagy magasabb szintű, az alábbiakban felsorolt végzettségek:

Bármely egyetem közlekedés- vagy gépészmérnöki karán szerzett

a) közlekedés- vagy gépészmérnöki oklevél és e mellett tanári vagy bármely szakos szakoktatói oklevél;

b) közlekedésmérnök-tanári vagy gépészmérnök-tanári oklevél.

Bármely főiskolán szerzett

c) gépjárműüzemi szakos vagy gépész üzemmérnöki oklevél és emellett tanári, vagy bármely szakos szakoktatói oklevél;

d) autóközlekedési műszaki tanár szakos oklevél;

e) műszaki oktató szakos oklevél.

2.6. A „Tr” kategóriás járművezető képző tanfolyam elméleti tantárgyait csak a közúti járművezető szakoktatói „Tr” kategóriás kiegészítő képzést és az azt követő vizsgát sikeresen teljesített szakoktató végezheti. A 2019. szeptember 1-jét követően indult közúti járművezető szakoktatói szaktanfolyamon szerzett, csak közúti járművezetői szakoktatói alapképzést és az azt követő vizsgát sikeresen teljesített szakoktató – tevékenységi engedély kiadását követően – közúti járművezetés gyakorlati képzést csak „B” kategóriás járművezető képző tanfolyamon oktathat.

A felsorolt képesítések szakoktatói névjegyzékbe vételre – szakmai előírások tekintetében – jogosítanak.

A nem említett szakképesítések elfogadásáról a közlekedési hatóság egyedi elbírálás alapján határoz.

3. A tanfolyami képzés

3.1. Tárgyi feltételek a képzéshez

3.1.1. Ügyfélfogadó helyiség

A képző szervnek rendelkeznie kell az ügyfélfogadáshoz – az ügyfélfogadás idejében kizárólag a képző szerv (vállalkozás) céljára szolgáló – ügyfélfogadó helyiséggel, amelynek felszereltsége biztosítja az ügyfelek kulturált fogadásának és kiszolgálásának feltételeit. Az ügyfélfogadóban a képző szerv képzési engedélyét és a vállalkozási feltételeit és az írásos tájékoztatót ki kell függeszteni, továbbá a cégtáblán az ügyfélfogadás idejét fel kell tüntetni. Az ügyfélfogadás ideje nem lehet kevesebb hetente összesen 8 óránál, amely 8 órát munkanapokon 8 és 20 óra között kell meghatározni.

3.1.2. Az elméleti tárgyak oktatásához

A képző szervnek rendelkeznie kell

a) tantermi oktatáshoz
aa) tanteremmel, továbbá
ab) fali tablókkal, és
ac) multimédiás oktatástechnológiai eszközzel, vagy video lejátszóval és televíziókészülékkel, vagy számítógéppel és projektorral (kivetítő berendezés), továbbá

b) e-learning esetében
ba) a 16. mellékletben foglaltaknak és az engedélyezett képzésnek megfelelő e-learning rendszerrel.

3.1.3. A „Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek” tantárgy oktatásához

Az „A” és „B” kategóriás, valamint az „A1”, „A2” és „B1” kategóriás tantermi képzést olyan tanteremben kell végezni, amely alkalmas a világító- és jelzőberendezések működőképes modelljének bemutatására.

3.1.4. A „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tantárgy oktatásához

A „C”, „D”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint a „C1”, „D1” „kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriás képzés esetén a képző szervnek rendelkeznie kell az oktatásra kialakított helyiséggel, amelyben el kell helyezni legalább egy darab, az oktatni kívánt kategóriának (kategóriának, kombinált kategóriának) megfelelő típusú üzemképes járművet vagy tanalvázat, továbbá a közlekedésért felelős miniszter által meghatározott tantervi feladatok végrehajtásához szükséges szerszámokat és eszközöket.

A helyiségben oly módon kell elhelyezni az oktatni kívánt járművet vagy tanalvázat, hogy a tantervekben meghatározott létszámú tanulók a bemutatott feladatokat megfigyelhessék, gyakorolhassák.

A helyiségnek meg kell felelnie a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásoknak is. Az oktatás ideje alatt gondoskodni kell a motor üzemeltetéséből keletkező gázok elvezetéséről.

A helyiségben el kell helyezni továbbá a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő számú és töltetű tűzoltó készüléket, valamint az oktatáshoz szükséges számú, de legalább 1-1 db asztalt és széket.

A helyiség fűtését – minimálisan 18 °C –, világítását és szellőzését biztosítani kell.

A képzésben és vizsgáztatásban részt vevők számára megfelelő WC-t és kézmosási lehetőséget kell biztosítani.

3.1.5. Az „A”, „B”, „C”, „D”, „AM”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint az „A1”, „A2”, „B1”, „C1”, „D1” kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriás képzés esetében
a tantervben részletesen meghatározott méretű és kialakítású gyakorlópálya, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

Az „A”, „A2”, „Akorl.”, „B”, „C”, „D”, „M”, „AM”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint az „A1”, „C1”, „D1” kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriás képzés esetén a tantervben részletesen meghatározott méretű és kialakítású gyakorlópályával, amelynek meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:

a) forgalom elől elzárt terület,

b) szilárd burkolat,

c) legyen alkalmas – a gyakorlást egyidejűleg végzők számának figyelembevételével – az előírt feladatok biztonságos végrehajtására,

d) kulturált WC és kézmosási lehetőség,

e) a vezetési gyakorlat oktatásához a képzési engedélyben szereplő kategóriába tartozó, az 5. számú mellékletben meghatározott további feltételeknek megfelelő, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező járművekkel és felszerelésekkel.

A járműkezelési és rutinfeladatok oktatásához meghatározott gyakorlópálya szilárd burkolatának, kizárólag a képzés (gyakorlás) céljára elfogadható – a kétkerekű járművek vezetésének oktatását kivéve – minden olyan felület, amely időjárástól függetlenül, a burkolat deformációja nélkül alkalmas a feladatok gyakorlására. A kétkerekű járművek oktatásához aszfalt vagy beton burkolatú pálya szükséges.

A pálya méretének az adott járműkategóriára előírt tantervi és vizsgafeladatok gyakorlására alkalmasnak kell lennie. A kizárólag képzésre használt pálya esetében nem követelmény az összes feladat egyidejű gyakorlási lehetőségének biztosítása. A pálya oktatás közbeni átrendezése megengedett.

3.2. A tanulók képzése

A tanulókat a közlekedésért felelős miniszter által kiadott, az egyes járműkategóriákra vonatkozó, hatályos Tantervi és Vizsgakövetelmények előírásai szerint kell képezni.

Azokban a közoktatási intézményekben (iskolákban), ahol a közúti járművezető-képzés beépült az iskolai tantervbe, a tanulók vizsgára bocsátásának feltétele, hogy az iskolai tantervet a vizsgaközpont jóváhagyja.

3.2.1. Az egyes járműkategóriákhoz tartozó oktatási idők és teljesítendő menettávolságok.

Kötelező óraszámok és teljesítendő menettávolságok a közúti járművezető-képző tanfolyamokon

A	1	2									3											4
1	Kategória	Alapismeretek Elméleti és Bü tantárgyak									Járművezetési gyakorlat											Megjegyzés
2
3		óra		K	Je		Szü	F 1–2	Mu	Bü	óra	A	F	F/v	F/o	F/h	F/é		F/k		M
4	A1, A2,	22		X	X		X	–	–	–	16	6	10	8	2	–	–		–		240
5	A1¹⁾	3		X	X		X	–	–	–	2	1	1	1	–	–	–		–		30
6	A2²⁾	-		-	-		-	–	–	–	12	4	8	6	2	–	–		–		180	11. § (5) bekezdés
7	A2³⁾	3		X	X		X	-	-	-	8	2	6	4	2	-	-		-		120
8	A⁴⁾	-		-	-		-	–	–	–	12	4	8	4	4	–	–		–		180	11. § (5) bekezdés
9	A⁵⁾	3		X	X		X	-	-	-	8	2	6	4	2	-	-		-		120
10	A²⁾	-		-	-		-	-	-	-	16	6	10	8	2	-	-		-		240	11. § (5) bekezdés
11	A³⁾	3		X	X		X	-		-	10	4	6	4	2	-	-		-		150
12	A⁶⁾	22		X	X		X	–		–	26	10	16	11	5	–	–		–		390
13	B	28		X	X		X	–		–	29	9	20	14	4	–	2		–		580
14	B96⁹⁾	6		-	-		X	-	X	-	6	6	-	-	-	-	-		-		-
15	B1	28		X	X		X	-	-	-	29	9	20	14	4	-	2		-		348
16	C1	80		X	X		X	–	X	X	19	6	13	7	2	2	2		–		228
17	C	80		X	X		X	–	X	X	29	6	23	15	4	2	2		–		348
18	C⁷⁾	16		–	–		–	–	–	X	14	6	8	4	2	2	–		–		168	11. § (5) bekezdés c) pont
19	D1	40		X	X		X	–	–	X	29	6	23	15	4	2	2		–		348
20	D	28		X	X		X	–	–	X	29	6	23	17	4	2	–		–		348
21	BE	22		X	X		X	–	X	X	16	6	10	4	4	2	–		–		192
22	C1E	20		X	X		X	–	–	X	14	6	8	4	2	2	–		–		168
23	CE	20		X	X		X	–	–	X	14	6	8	4	2	2	–		–		168
24	D1E	22		X	X		X	–	X	X	14	6	8	4	2	2	–		–		168
25	DE	20		X	X		X	–	–	X	14	6	8	4	2	2	–		–		168
26	AM	16		X	X		–	–	–	–	10	4	6	–	–	–	–		–		100
27	T	56		X	X		X	–	X	X	24	6	18	9	5	–	–		4
28	K	12		X	–		–	–	–	–	–	–	–	–	–	–	–		–
29	TR	102		X	X		X	X	X	X	49	4	45	45	–	–	–		–
30	TR⁸⁾	50		X	X		X	X	X	X	26	4	22	22	–	–	–		–
31	Rövidítések:
32			K			= Közlekedési alapismeretek												A		= Alapoktatás
33			Je			= Járművezetés elmélete												F		= Főoktatás
33			Szü			= Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek												F/v		= városi vezetés
34			Bü			= Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés												F/o		= országúti vezetés
35			Mu			= Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás												F/h		= hegyvidéki vezetés
36			F 1–2			= F 1–2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás												F/é F/k		= éjszakai vezetés = vezetés könnyű terepen
37			M			= Menettávolságok kilométerben

1) érvényes „B” kategóriás vezetői engedély esetén

2) „A1” kategória megszerzését követő két éven belül

3) „A1” kategória megszerzését követő két éven túl

4) „A2” kategória megszerzését követő két éven belül

5) „A korlátozott” vagy „A2” kategória megszerzését követő két éven túl

6) amennyiben betöltötte 24. életévét, és nem rendelkezik sem „A1” kategóriás, sem „A2” kategóriás vezetői engedéllyel

7) „C1” kategória megszerzését követő 2 éven belül

8) „D” kategóriás vezetői engedéllyel

9) „B” kategóriájú járművek nehéz pótkocsival összekapcsolva, feltéve, hogy az így kialakított járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege 3500 kg és 4250 kg közötti

3.2.1a. A „C” kategóriára érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezők számára előírt kötelező óraszámok (oktatási idők) és teljesítendő menettávolságok

	A	B							C									D
1	Kategória	Alapismeretek Elméleti és Bü tantárgyak							Járművezetési gyakorlat									Megjegyzés
2		Σóra	K	Je	Szü	F 1-2	Mu	Bü	Σóra	A	F	F/v	F/o	F/h	F/é	F/k	M
3	D¹⁰⁾	42	X	X	X		X	X	36	4	32	20	10		2		850

Rövidítések:

K = Közlekedési alapismeretek	A = Alapoktatás
Je = Járművezetés elmélete	F = Főoktatás
Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek	F/v = városi vezetés
Bü = Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés	F/o = országúti vezetés
Mu = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás	F/h = hegyvidéki vezetés
F 1–2 = F 1–2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás	F/é = éjszakai vezetés
M = Menettávolságok kilométerben	F/k = vezetés könnyű terepen

A szakoktatónak a gyakorlati oktatás során törekednie kell arra, hogy a táblázatban meghatározott menettávolságot a kötelező óraszámok alatt teljesítse.

3.2.2. Tanfolyam megkezdése tantermi elméleti-, valamint csoportos gyakorlati oktatás esetén

Az alapismeretek tantárgyainak összes kötelező (vagy annál több) óraszámán belül az egyes tantárgyak oktatására fordítandó órák számát a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tanterv figyelembevételével az iskolavezető határozza meg. A tantárgyi tananyag témakörönkénti felosztása a szakoktató feladata. Az iskolavezető által elkészített tanrendet a tanfolyam kezdetét megelőző legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére meg kell küldeni. Tanrend változása esetén a bizonylati album szerinti módosított tanrendet a változás előtt legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére elektronikus úton meg kell küldeni, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz csatolni kell. A tanfolyam tantermi oktatásán minden alkalommal jelenléti ívet kell vezetni, melyet az oktatáson részt vevőkkel minden foglalkozáson alá kell íratni. A jelenléti ívet az összes résztvevő aláírása után le kell zárni úgy, hogy arra további aláírás ne kerülhessen, majd a tanulmányi naplóhoz kell csatolni. A továbbiakban, amennyiben nincs változás az egyes tanfolyamok tanrendjében, a tanrenden a foglalkozásokra vonatkozóan csak az oktatás időpontját és óraszámát kell feltüntetni, a tantárgyakat nem kötelező bejegyezni.

A tanfolyamon részt vevők névsorát a bizonylati album szerinti nyomtatványon a tanfolyam első foglalkozását követő 1 munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni a vizsgaközpont részére, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz kell csatolni.

A képző szerv – a vállalkozási feltételeinek megfelelően – az előírtnál magasabb óraszámú tanfolyamokat is tarthat. A tanuló számára a képzési rész elvégzése akkor igazolható, ha az egyes tantárgyak tanteremben történő elméleti oktatására vonatkozó kötelező óraszám 10%-ánál kevesebbet hiányzott. Az óraszámok 10%-ánál kevesebb hiányzást önálló felkészüléssel is lehet pótolni. Ettől magasabb óraszámú hiányzás esetén a tanuló számára – azon témakörökből, melyeken a tanuló nem vett részt – pótfoglalkozást kell tartani. A pótfoglalkozást a tanrendbe be kell illeszteni, és a tanrend módosítására vonatkozók szerint be kell jelenteni.

3.2.3. Tanfolyam megkezdése e-learning oktatás esetében

Az e-learning képzésben részt vevő tanuló adatait, illetve az e-learning képzés azonosító számát a tanulóval kötött szerződés alapján a hozzáférést követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül a vizsgaközpont részére meg kell küldeni.

3.2.4. Képzés elvégzésének igazolása

A vizsgára jelentkezéshez előírt képzési rész (tantárgy) elvégzését tanúsító igazolást az e-learning képzés esetén minden esetben, tantermi képzés esetén a tanuló kérelmére az iskolavezető köteles a befejezést követő 3 munkanapon belül a tanuló részére kiadni, valamint a vizsgaközpont részére elküldeni. Az igazolásnak tartalmaznia kell:

a) a képző szerv azonosító adatait (nevét, címét),

b) a tanuló személyes adatait (nevét, anyja nevét, születési dátumát, születési helyét),

c) a tanuló azonosítóját,

d) vezetői engedély kategóriát, amelyre a képzés irányul, és

e) a teljesített képzési rész (tantárgy)

ea) megnevezését,

eb) kezdési időpontját,

ec) befejezési időpontját,

f) iskolavezető aláírását, és

g) az igazolás kiállításának dátumát.

3.3. „B” kategória 96. kód megszerzésének feltételei

A 96. kód érvényesítéséhez a jelöltnek rendelkeznie kell „B” kategóriára érvényes vezetői engedéllyel vagy a kód megszerzésére irányuló tanfolyam „B” kategóriával összevontan is végezhető. Összevont tanfolyam esetén a 3.2.1. pontban előírt oktatási órákon a „B” kategórián felül kell a tanulónak részt vennie. Az elméleti vizsgák a „B” kategória elméleti vizsgájával egyidejűleg. A gyakorlati vizsga a „B” kategóriás forgalmi vizsgával együtt is kiírható. Összevont tanfolyam esetén a „B” kategóriás forgalmi vizsga sikeres rutin vizsga nélkül is tehető. Összevont tanfolyam esetén a vizsgázó bármikor lemondhat a 96. kódra vonatkozó igényéről, amely lemondás a „B” kategóriára tett vizsgáit nem érinti. B 96 tanfolyamot az a képző szerv tarthat, aki rendelkezik a közlekedési hatóság engedélyével „BE” kategóriás képzésre.

3.4. Az együtt tartott tanfolyamok

Együtt tartott tanfolyami foglalkozásokat a következő kategóriákban lehet szervezni:

a) „AM”, „A1”, „A2”, „A”, „B1”, „B” és B96;

b) „BE” és „D1E”;

c) „B” és „T”;

d) „C1” és „C”;

e) „C1E”, „CE” és „DE”; vagy

f) „T” és „K” (kerti traktor és állati erővel vont jármű).

Az együtt tartott oktatást külön, kategóriánként kell a tanulmányi naplóban feltüntetni.

3.5. A gyakorlati oktatás

3.5.1. Általános előírások

A járművezetési gyakorlat oktatása csak a tanuló nevére kiállított, a vizsgaközpont által hitelesített vezetési karton birtokában kezdhető meg.

A járművezetési gyakorlat oktatása során – a kétkerekű járművek vezetésének oktatását kivéve – egy oktató egyidejűleg csak egy tanuló oktatását végezheti. A kétkerekű járművek vezetésének oktatása során egy oktató egyidejűleg az alapoktatási feladatok oktatásánál maximum három főt, a főoktatásnál maximum két főt oktathat.

A jármű biztonsági ellenőrzésére, technikai kezelésére, valamint a manőverezési feladatok elsajátítására irányuló alapoktatást alapvetően gyakorlópályán kell végezni. Pedagógiai és módszertani szempontok alapján azonban a jármű technikai kezelésének oktatása részben – a szakoktató által elfogadhatónak tekintett forgalmi körülmények mellett – a közúti forgalomban is történhet. A – „B” kategóriás képzés kivételével – sikeres járműkezelési, vagy rutinvizsga előtt a közúti forgalomban végzett oktatás ideje azonban ilyen esetben is csak az alapoktatás része.

A főoktatás – „B” kategóriás képzés kivételével” – csak sikeres járműkezelési vagy rutinvizsga után kezdhető el. A vezetési kartonon az alapoktatást és a főoktatást a megfelelő rovatban kell dokumentálni.

A járműkezelési vizsga biztonsági ellenőrzési feladatait az alapoktatás során a gyakorlati szakoktatónak – ha erre a feltételek adottak – azon a járművön kell tanítania, amelyen a gyakorlati vezetés oktatása és a járműkezelési vizsga történik.

3.5.2. A kétkerekű járművek vezetőinek oktatása során a tanuló felszerelése:

a) bukósisak,

b) szemüveg (a bukósisak kialakításától függően),

c) protektoros hosszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető térdprotektorral) és protektoros dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprotektorral),

d) protektoros kesztyű,

e) magas szárú, zárt cipő vagy csizma,

f) elöl-hátul „T” betűjelzéssel ellátott, tanulónként eltérő színű vagy számozott tanulómellény, és

g) a főoktatás és a vizsga során a tanuló és az oktató közötti kapcsolatot biztosító rádió adó-vevő készülék.

3.5.3. A szakoktatónak a gyakorlati oktatás során törekednie kell arra, hogy a 3.2.1. táblázatban meghatározott menettávolságokat a kötelező óraszámok alatt teljesítse.

3.5.4. Mobil rádiótelefon használata

Az oktatás és vizsgáztatás során az oktatójárművekben tartózkodók – a rendkívüli eseményt kivéve – nem használhatnak mobil rádiótelefont.

3.5.5. Az éjszakai vezetés oktatása

Az éjszakai vezetés oktatása – a csillagászati napnyugta és napkelte alapján – az alábbi meghatározott időtartamokban végezhető:

	A	B	C
1	Hónap	Nap	Éjszakai vezetés órái
2
3	Január	1–15-ig	16–08-ig
4		16–31-ig	17–07-ig
5	Február	1–15-ig	17–07-ig
6		16–28-ig	18–06-ig
7	Március	1–15-ig	18–06-ig
8		16–31-ig	18–06-ig
9	Április	1–15-ig	19–06-ig
10		16–30-ig	20–06-ig
11	Május	1–15-ig	20–06-ig
12		16–31-ig	20–05-ig
13	Június	1–15-ig	20–05-ig
14		16–30-ig	21–05-ig
15	Július	1–15-ig	21–05-ig
16		16–31-ig	21–05-ig
17	Augusztus	1–15-ig	20–06-ig
18		16–31-ig	20–06-ig
19	Szeptember	1 –15-ig	20–06-ig
20		16–30-ig	19–06-ig
21	Október	1–15-ig	19–06-ig
22		16–31-ig	18–06-ig
23	November	1–15-ig	17–07-ig
24		16–30-ig	16–07-ig
25	December	1–15-ig	16–07-ig
26		16–31-ig	16–08-ig

3.6. Az oktatási idő

Az oktatási idő az alábbi időtartamokat nem haladhatja meg:

az alapismeretek oktatása során – az e-learning oktatást kivéve – a tanfolyami csoportnak naponta legfeljebb 4 elméleti tanóra tartható (4x45 perc), ami legfeljebb 4 tanóra „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” foglalkozással (4x50 perc) egészíthető ki;

a) a vezetési gyakorlat oktatása során egy tanulónak az alapoktatási szakaszban naponta legfeljebb 2 tanóra tartható;

b) a főoktatás során a tanulónak naponta legfeljebb 4 tanóra tartható, amelyet legalább
két részben, két tanóra oktatás után minimálisan 1 óra szünet közbeiktatásával kell szervezni;

c) az elméleti tantárgyak tantermi tanóráinak időtartama: 45 perc;

d) a gyakorlati tantárgyak tanfolyami tanóráinak időtartama: 50 perc;

e) a tanórák között legfeljebb két tanóránként legalább 10 perc szünetet kell tartani.

A szakoktatók napi és havi megengedett oktatási órakeretébe a vizsgák időtartama nem számít bele. A vizsgákat azonban a havi óraösszesítő megfelelő rovatában fel kell tüntetni.

4. Mentesítések

Az alább felsorolt képesítéssel rendelkező tanulókat – az „A” és „B” kategória, továbbá az „A1”, „A2” és „B1” kategória kivételével – a tanfolyam adott tantárgyának foglalkozásain a részvétel alól az iskolavezető mentesíti. A vizsgakötelezettség alóli mentesítés kezdeményezése, a felmentés alapjául szolgáló – az iskolavezető által hitelesített – okirat fénymásolatának a jelentkezési laphoz való csatolásával történik. A vizsgakötelezettség alóli mentesítést a kérelemre a vizsgaközpont engedélyezi.

4.1. Az egyes kategóriák és egyes tantárgyak hallgatása és vizsgája alól adható felmentések

4.1.1. Mentesítések a „szerkezeti és üzemeltetési ismeretek” és a „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tan- és vizsgatárgyakból

4.1.1.1. Bármely egyetemen, főiskolán szerzett

a) gépész-, autógépész-, közlekedés mérnöki vagy üzemmérnöki oklevél;

b) gépész-, autógépész-, közlekedés mérnöktanári oklevél;

c) gépész-, autógépész-, közlekedés üzemmérnöki műszaki tanári oklevél;

d) szakirányú műszaki oktatói oklevél.

4.1.1.2. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Karon és a jogelőd Katonai Főiskolán szerzett

a) harcjármű üzembentartó szakos oklevél;

b) katonai gépjármű üzemeltető szakos oklevél;

c) gépjármű technikus tiszti képesítés;

d) harcjármű üzemeltetői üzemmérnök.

4.1.1.3. „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói oklevél (vagy ezzel egyenértékű képesítés).

4.1.1.4. Technikusi oklevél (szakközépiskolai érettségi)

a) közúti járműgépész;

b) közlekedésgépész;

c) gépjármű-technikai;

d) gépjárműüzemi;

e) mezőgazdasági gépész;

f) mezőgazdasági gépjavító;

g) építőgépész;

h) gépjárművezető és -karbantartó.

4.1.1.5. Szakképesítés – szakmunkás bizonyítvány

a) autószerelő;

b) anyagmozgatógép-szerelő;

c) építőgép-szerelő;

d) mezőgazdasági gépszerelő;

e) gépjárművezető és -karbantartó;

f) mezőgazdasági gépész;

g) fakitermelési gépkezelő;

h) állattartó telepi gépész;

i) kertészeti gépész;

j) növénytermesztő gépész;

k) erdőgazdasági gépész;

l) mezőgazdasági gépszerelő és gépüzemeltető;

m) mezőgazdasági gépjavító és karbantartó.

n) A közúti járművezetői vizsgáztatás keretében szerzett gépjárműkezelői bizonyítvány.

A felsorolt szakképesítéseket adó oktatási intézmények hallgatói részére iskolai tantervbe építetten szervezett közúti járművezetői tanfolyam esetén a felmentés megadható, a vizsgaigazolás azonban csak az érettségi bizonyítvány (technikusi oklevél, szakmunkás végzettséget, illetve szakképesítést igazoló bizonyítvány) bemutatása esetén állítható ki.

Ha a felmentést szervezetten megkérte az iskola, de a vizsgázó a felmentéshez szükséges iskolai végzettségét igazoló okiratot (még) nem tudja bemutatni, a felmentett tárgyakból a vizsgázó kérheti a vizsga letételét. Valamennyi vizsga sikeres letétele esetén – az egyéb feltételek teljesülése mellett – a vizsgaigazolást a vizsgázó részére ki kell adni.

A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni.

4.1.2. A „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” vizsgatárgy alóli további mentesítések

A „Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” vizsgakötelezettség alól mentesül a 11. § (3) bekezdés c) pontja értelmében, aki meglévő „Lassú jármű” vezetői igazolványa alapján mezőgazdasági vontató vezetésére „T” kategóriás vizsgát kíván tenni.

4.1.3. Mentesítések a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” tan- és vizsgatárgyból

4.1.3.1. Munkavédelmi szakképzés keretében szerzett szakképesítés

a) munkavédelmi szakmérnöki oklevél;

b) munkavédelmi üzemmérnöki oklevél;

c) felsőfokú munkavédelmi szakképesítő egyetemi tagozaton szerzett oklevél;

d) munkavédelmi technikusi oklevél;

e) középfokú munkavédelmi szakképesítő oklevél.

4.1.3.2. A közúti járművezetői vizsgáztatás keretében 1993. január 1-je után tett sikeres vizsga a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” vizsgatárgyból.

4.1.4. Egyéb mentesítések

A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni.”

4. melléklet a 11/2023. (VI. 23.) ÉKM rendelethez

„3. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

A közúti járművezetők képzésére vonatkozó részletes eljárási rend

1. Beiskolázási feltételek

2. Szakoktatói képesítések

2.1. A szakoktatói képesítési szakok:

„Közlekedési ismeretek”

„Műszaki ismeretek”

„Járművezetési gyakorlat”

2.2. A „Közlekedési ismeretek” szakos képesítés jogosít: a „Közlekedési ismeretek” és a „Járművezetés elmélete” tantárgyak oktatására.

2.3. A „Műszaki ismeretek” szakos vagy annak megfelelő képesítés jogosít: a „Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek”, a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” és a „Járművezetés elmélete” tantárgyak oktatására.

2.4. A „Járművezetési gyakorlat” szakos képesítés jogosít: a járművezetési gyakorlat oktatására (beleértve az „Alapoktatás” biztonsági ellenőrzési feladatainak oktatását is) abban a vezetői engedélyre vonatkozó nemzetközi- és nemzeti kategóriában, amellyel a szakoktató a szakoktatói tanfolyamra jelentkezéskor rendelkezett továbbá a „Járművezetés elmélete” tantárgy oktatására minden kategóriában.

2.5. A „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói képesítésnek megfelelő végzettségek

A „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói képesítésnek elfogadhatók az azzal egyenértékű vagy magasabb szintű, az alábbiakban felsorolt végzettségek:

Bármely egyetem közlekedés- vagy gépészmérnöki karán szerzett

a) közlekedés- vagy gépészmérnöki oklevél és e mellett tanári vagy bármely szakos szakoktatói oklevél;

b) közlekedésmérnök-tanári vagy gépészmérnök-tanári oklevél.

Bármely főiskolán szerzett

a) gépjárműüzemi szakos vagy gépész üzemmérnöki oklevél és emellett tanári, vagy bármely szakos szakoktatói oklevél;

b) autóközlekedési műszaki tanár szakos oklevél;

c) műszaki oktató szakos oklevél.

A felsorolt képesítések szakoktatói névjegyzékbe vételre – szakmai előírások tekintetében – jogosítanak.

A nem említett szakképesítések elfogadásáról a közlekedési hatóság egyedi elbírálás alapján határoz.

3. A tanfolyami képzés

3.1. Tárgyi feltételek a képzéshez

3.1.1. Ügyfélfogadó helyiség

3.1.2. Az elméleti tárgyak oktatásához

A képző szervnek rendelkeznie kell

a) tantermi oktatáshoz
aa) tanteremmel,
ab) fali tablókkal, és
ac) multimédiás oktatástechnológiai eszközzel, vagy video lejátszóval és televíziókészülékkel, vagy számítógéppel és projektorral (kivetítő berendezés), valamint

b) e-learning esetében
ba) a 16. mellékletben foglaltaknak és az engedélyezett képzésnek megfelelő e-learning rendszerrel.

3.1.3. A „Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek” tantárgy oktatásához

3.1.4. Az „A”, „B”, „C”, „D”, „AM”, „T”, „Trolibusz” kategóriás, valamint az „A1”, „A2”, „B1”, „C1”, „D1” kategóriás, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” kombinált kategóriás képzés esetében
a tantervben részletesen meghatározott méretű és kialakítású gyakorlópálya, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

a) forgalom elől elzárt terület,

b) szilárd burkolat,

c) legyen alkalmas – a gyakorlást egyidejűleg végzők számának figyelembevételével – az előírt feladatok biztonságos végrehajtására,

d) kulturált WC és kézmosási lehetőség,

3.2. A tanulók képzése

A tanulókat a közlekedésért felelős miniszter által kiadott, az egyes járműkategóriákra vonatkozó, hatályos Tantervi és Vizsgakövetelmények előírásai szerint kell képezni.

3.2.1. Az egyes járműkategóriákhoz tartozó oktatási idők és teljesítendő menettávolságok (járművezetési gyakorlat esetén a 3.6. e) pont szerinti percben kifejezett tanóra időtartammal számolva).

Kötelező óraszámok és teljesítendő menettávolságok a közúti járművezető-képző tanfolyamokon

	A		B							C											D
1.	Kategória		Alapismeretek Elmélet tantárgyak							Járművezetési gyakorlat											Megjegyzés
2.			∑óra		K	Je	Szü	F1–2	Mu	∑óra	A	F	F/v	F/o	F/é	F/k		R		M
3.	A1, A2		22		X	X	X	–	–	16	6	10	8	2	–	–		–		240
4.	A1¹⁾		3		X	X	X	–	–	2	1	1	1	–	–	–		–		30
5.	A2²⁾		–		–	–	–	–	–	12	4	8	6	2	–	–		–		180	11. § (5) bekezdés
6.	A2³⁾		3		X	X	X	–	–	8	2	6	4	2	–	–		–		120
7.	A⁴⁾		–		–	–	–	–	–	12	4	8	4	4	–	–		–		180	11. § (5) bekezdés
8.	A⁵⁾		3		X	X	X	–	–	8	2	6	4	2	–	–		–		120
9.	A²⁾		–		–	–	–	–	–	16	6	10	8	2	–	–		–		240	11. § (5) bekezdés
10.	A³⁾		3		X	X	X	–	–	10	4	6	4	2	–	–		–		150
11.	A⁶⁾		22		X	X	X	–	–	26	10	16	11	5	–	–		–		390
12.	B		28		X	X	X	–	–	29	9	20	14	4	2	–		–		580
13.	B96⁹⁾		6		–	–	X	–	X	4	4	–	–	–	–	–		4		–
14.	B1		28		X	X	X	–	–	29	9	20	14	4	2	–		–		348
15.	C1		66		X	X	X	–	X	16	–	–	6	4	2	–		4		300
16.	C		66		X	X	X	–	X	16	–	–	6	4	2	–		4		300
17.	C⁷⁾				–	–	–	–	–	12	–	–	4	4	–	–		4		250	11. § (5) bekezdés c) pont
17.	C⁸⁾		52		X	X	X	–	–	12	–	–	4	4	–	–		4		200
18.	D1		34		X	X	X	–	–	18	–	–	6	6	2	–		4		390
19.	D		22		X	X	X	–	–	24	–	–	14	6	–	–		4		550
20.	D¹⁰⁾		36		X	X	X	–	X	36	–	–	20	10	2	–		4		850
20.	BE		18		X	X	X	–	X	11	–	–	4	4	–	–		3		220
21.	C1E		14		X	X	X	–	–	12	–	–	4	4	–	–		4		250
22.	CE		14		X	X	X	–	–	12	–	–	4	4	–	–		4		250
23.	D1E		18		X	X	X	–	X	12	–	–	4	4	–	–		4		250
24.	DE		14		X	X	X	–	–	12	–	–	4	4	–	–		4		250
25.	AM		16		X	X	–	–	–	10	4	6	–	–	–	–		–		100
26.	T		46		X	X	X	–	X	12	–	-	3	3	–	3		3		–
27.	K		12		X	–	–	–	–	–	–	–	–	–	–	–		–		–
28.	TR		88		X	X	X	X	X	58	–	–	45	–	–	–		13		–
29.	TR⁸⁾		46		X	X	X	X	X	30	–	-	22	–	–	–		8		–
Rövidítések:
		K		= Közlekedési alapismeretek													A		= Alapoktatás
		Je		= Járművezetés elmélete													F		= Főoktatás
		Szü		= Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek													F/v		= városi vezetés
		Mu		= Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás													F/o		= országúti vezetés
		F 1–2		= F 1–2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás													F/é F/k		= éjszakai vezetés = vezetés könnyű terepen
		M		= Menettávolságok kilométerben
		R		= rutin vizsgára felkészülő vezetés.

1) érvényes „B” kategóriás vezetői engedély esetén

2) „A1” kategória megszerzését követő két éven belül

3) „A1” kategória megszerzését követő két éven túl

4) „A2” kategória megszerzését követő két éven belül

5) „A korlátozott” vagy „A2” kategória megszerzését követő két éven túl

6) amennyiben betöltötte 24. életévét, és nem rendelkezik sem „A1” kategóriás, sem „A2” kategóriás vezetői engedéllyel

7) „C1” kategória megszerzését követő 2 éven belül

8) „D” kategóriás vezetői engedéllyel

9) „B” kategóriájú járművek nehéz pótkocsival összekapcsolva, feltéve, hogy az így kialakított járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege 3500 kg és 4250 kg közötti

10) „C” kategóriára érvényes vezetői engedély nélkül

3.2.2. Tanfolyam megkezdése tantermi elméleti oktatás esetén

Az iskolavezető által elkészített tanrendet a tanfolyam kezdetét megelőző legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére meg kell küldeni. Tanrend változása esetén a bizonylati album szerinti módosított tanrendet a változás előtt legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére elektronikus úton meg kell küldeni, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz csatolni kell. A tantárgyi tananyag témakörönkénti felosztása a szakoktató feladata.

A tanfolyam névsorára azon személy rögzíthető, aki a jelentkezési adatlapot megfelelően kitöltve benyújtotta a vizsgaközpont részére, akinek a jelentkezési adatlap szerinti adatait a képző szerv már elektronikusan megküldte, és aki a képzésen való részvétel feltételeit teljesíti. A tanfolyamon részt vevők névsorát a tanfolyam első foglalkozását megelőzően elektronikus úton meg kell küldeni a vizsgaközpont részére, illetve a névsor egy példányát a tanulmányi naplóhoz kell csatolni.

A tanfolyam tantermi oktatásán minden alkalommal jelenléti ívet kell vezetni, melyet az oktatáson részt vevőkkel minden foglalkozáson alá kell íratni. A jelenléti ívet az összes résztvevő aláírása után le kell zárni úgy, hogy arra további aláírás ne kerülhessen, majd a tanulmányi naplóhoz kell csatolni. A tanfolyam tantermi elméleti képzései esetén a foglalkozást tartó szakoktató köteles minden megtartott foglalkozás megkezdését követő 15 percen belül a jelenléti ív adatait elektronikus úton a vizsgaközpont számára megküldeni, illetve a foglalkozásról annak befejezése előtt távozókat a vizsgaközpont részére haladéktalanul elektronikusan bejelenteni.

A képző szerv – a vállalkozási feltételeinek megfelelően – az előírtnál magasabb óraszámú tanfolyamokat is tarthat. A tanulók esetében a képzés elvégzését a közlekedési hatóság és a vizsgaközpont akkor tekinti teljesítettnek, ha a vizsgaközpont részére megküldött tanrend és jelenléti ívek alapján a tanuló a képzés szerinti tantárgy tanteremben történő elméleti oktatási foglalkozásainak összesített, pótfoglalkozások nélküli óraszámával legalább megegyező óraszámú foglalkozáson jelenléti ívvel igazoltan jelen volt. Hiányzás esetén a tanuló számára – azon témakörökből, melyeken a tanuló nem vett részt – pótfoglalkozást kell tartani. A pótfoglalkozást a tanrendbe be kell illeszteni, és a tanrend módosítására vonatkozók szerint be kell jelenteni.

3.2.3. Tanfolyam megkezdése e-learning oktatás esetében

3.2.4. Képzés elvégzésének igazolása

3.2.4.1. A vizsgára jelentkezéshez e-learning képzés esetén az előírt képzési rész elvégzését tanúsító igazolást az e-learning rendszerű képzést nyújtó képző szerv a 38/A. § (1) bekezdés e) pontja szerint, tantermi képzés esetén az előírt képzési rész utolsó foglalkozásának jelenléti ívét a foglalkozást megtartó szakoktató a 3.2.2. pont szerint, de mindkét esetben legkésőbb a vizsgázó vizsgája megkezdése előtt 12 órával köteles a vizsgaközpont részére elektronikus úton elküldeni.

3.2.4.2. Az igazolásnak tartalmaznia kell:

a) a képző szerv azonosító adatait (nevét, címét),

b) a tanuló személyes adatait (nevét, anyja nevét, születési dátumát, születési helyét),

c) a tanuló azonosítóját,

d) vezetői engedély kategóriát, amelyre a képzés irányul, és

e) a teljesített képzési rész (tantárgy)
ea) megnevezését,
eb) kezdési időpontját,
ec) befejezési időpontját, valamint

f) az igazolás kiállításának dátumát.

3.3. „B” kategória 96. kód megszerzésének feltételei

3.4. Az együtt tartott tanfolyamok

Együtt tartott tanfolyami foglalkozásokat a következő kategóriákban lehet szervezni:

a) „AM”, „A1”, „A2”, „A”, „B1”, „B” és B96;

b) „BE” és „D1E”;

c) „B” és „T”;

d) „C1” és „C”;

e) „C1E”, „CE” és „DE”;

f) „T” és „K” (kerti traktor és állati erővel vont jármű).

Az együtt tartott oktatást külön, kategóriánként kell a tanulmányi naplóban feltüntetni.

3.5. A gyakorlati oktatás

3.5.1. Általános előírások

3.5.1.1. A járművezetési gyakorlat oktatása csak a tanuló nevére kiállított, a vizsgaközpont részére elektronikusan bejelentett és a vizsgaközpont által elektronikusan generált egyedi azonosítóval ellátott vezetési karton vagy az elektronikus vezetési karton birtokában kezdhető meg.

3.5.1.2. A járművezetési gyakorlat oktatása során – a kétkerekű járművek vezetésének oktatását kivéve – egy oktató egyidejűleg csak egy tanuló oktatását végezheti. A kétkerekű járművek vezetésének oktatása során egy oktató egyidejűleg az alapoktatási feladatok oktatásánál maximum három főt, a főoktatásnál maximum két főt oktathat.

3.5.1.3. A jármű biztonsági ellenőrzésére, technikai kezelésére, valamint a manőverezési feladatok elsajátítására irányuló alapoktatást – a 6. § (3a) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – alapvetően gyakorlópályán kell végezni. Pedagógiai és módszertani szempontok alapján azonban a jármű technikai kezelésének oktatása részben – a szakoktató által elfogadhatónak tekintett forgalmi körülmények mellett, valamint a kétkerekű járművek vezetőinek oktatását ide nem értve – a közúti forgalomban is történhet. Ahol ez előírt, sikeres járműkezelési vizsga előtt a közúti forgalomban végzett oktatás ideje azonban ilyen esetben is csak az alapoktatás része.

3.5.1.4. A kétkerekű járművek vezetésének oktatása esetén a főoktatás – ahol az értelmezhető – csak sikeres járműkezelési vizsga után kezdhető el.

3.5.1.5. A gyakorlati oktatást a vezetési kartonon vagy az elektronikus vezetési kartonon kell dokumentálni.

3.5.1.6. A járműkezelési- és rutinvizsga biztonsági ellenőrzési feladatokat a gyakorlati oktatás során használt járművön kell tanítani.

3.5.2. A kétkerekű járművek vezetőinek oktatása során a tanuló felszerelése:

a) bukósisak,

b) szemüveg (a bukósisak kialakításától függően),

c) protektoros hosszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető térdprotektorral) és protektoros dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprotektorral),

d) protektoros kesztyű,

e) magas szárú, zárt cipő vagy csizma,

f) elöl-hátul „T” betűjelzéssel ellátott, tanulónként eltérő színű vagy számozott tanulómellény,

g) a főoktatás és a vizsga során a tanuló és az oktató közötti kapcsolatot biztosító rádió adó-vevő készülék.

3.5.3. A szakoktatónak a gyakorlati oktatás során törekednie kell arra, hogy a 3.2.1. táblázatban meghatározott menettávolságokat a kötelező óraszámok alatt teljesítse.

3.5.4. Mobil rádiótelefon használata

Az oktatás és vizsgáztatás során az oktatójárművekben tartózkodók – a rendkívüli eseményt kivéve – nem használhatnak mobil rádiótelefont.

3.5.5. Az éjszakai vezetés oktatása

Az éjszakai vezetés oktatása – a csillagászati napnyugta és napkelte alapján – az alábbi meghatározott időtartamokban végezhető:

	A	B	C
	Hónap	Nap	Éjszakai vezetés órái
2.
3.	Január	1–15-ig	16–08-ig
4.		16–31-ig	17–07-ig
5.	Február	1–15-ig	17–07-ig
6.		16–28-ig	18–06-ig
7.	Március	1–15-ig	18–06-ig
8.		16–31-ig	18–06-ig
9.	Április	1–15-ig	19–06-ig
10.		16–30-ig	20–06-ig
11.	Május	1–15-ig	20–06-ig
12.		16–31-ig	20–05-ig
13.	Június	1–15-ig	20–05-ig
14.		16–30-ig	21–05-ig
15.	Július	1–15-ig	21–05-ig
16.		16–31-ig	21–05-ig
17.	Augusztus	1–15-ig	20–06-ig
18.		16–31-ig	20–06-ig
19.	Szeptember	1 –15-ig	20–06-ig
20.		16–30-ig	19–06-ig
21.	Október	1–15-ig	19–06-ig
22.		16–31-ig	18–06-ig
23.	November	1–15-ig	17–07-ig
24.		16–30-ig	16–07-ig
26.	December	1–15-ig	16–07-ig
26.		16–31-ig	16–08-ig

3.6. Az oktatási idő

3.6.1. Az oktatási idő az alábbi időtartamokat nem haladhatja meg:

a) az alapismeretek oktatása során – az e-learning oktatást kivéve – a tanfolyami csoportnak naponta legfeljebb 4 elméleti tanóra tartható (4×45 perc);

b) a vezetési gyakorlat oktatása során egy tanulónak az alapoktatási szakaszban naponta legfeljebb 2 tanóra tartható;

c) a főoktatás és rutin vizsgára felkészítő vezetési gyakorlat során a tanulónak naponta legfeljebb 4 tanóra tartható, amelyet legalább két részben, két tanóra oktatás után minimálisan 1 óra szünet közbeiktatásával kell szervezni;

d) az elméleti tantárgyak tantermi tanóráinak időtartama: 45 perc;

e) a gyakorlati tantárgyak tanfolyami tanóráinak tervezett időtartama: 50 perc;

f) a tanórák között legfeljebb két tanóránként legalább 10 perc szünetet kell tartani.

Egy tanuló fentiek szerint számított összesített napi oktatási ideje nem haladhatja meg a 4 tanórát.

A szakoktatók napi megengedett oktatási órakeretébe a vizsgák időtartama nem számít bele.

3.6.2. A vezetési gyakorlati tantárgy foglalkozásainak tényleges időtartama indokolt esetben (pl. a forgalmi körülmények függvényében) eltérhet a jelen pont szerint megtervezett és a vizsgaközpontnak elektronikusan bejelentett időtartamnál. A tényleges időtartam tanóránként ilyen esetekben is legfeljebb 10%-kal lehet hosszabb a 3.6. e) pont szerinti tervezett időtartamnál. A 3.2.1. alpontban előírt oktatási idők teljesítésének számítása során a foglalkozások tényleges, percben kifejezett időtartamát szükséges figyelembe venni.

4. Mentesítések

Az alább felsorolt képesítéssel rendelkező tanulókat – az „A1”, „A2”, „B1” és „A”, „B”, „AM” kategória kivételével – a tanfolyam adott tantárgyának foglalkozásain a részvétel alól az iskolavezető mentesíti. A vizsgakötelezettség alóli mentesítés kezdeményezését a vizsgázó a képző szerv közreműködésével, elektronikus úton nyújtja be a vizsgaközpont részére. A vizsgakötelezettség alóli mentesítést az elektronikus bejelentés alapján a vizsgaközpont engedélyezi.

4.1. Az egyes kategóriák és egyes tantárgyak hallgatása és vizsgája alól adható felmentések

4.1.1. Mentesítések a „szerkezeti és üzemeltetési ismeretek” tan- és vizsgatárgyakból

4.1.1.1. Bármely egyetemen, főiskolán szerzett

a) gépész-, autógépész-, közlekedés mérnöki vagy üzemmérnöki oklevél;

b) gépész-, autógépész-, közlekedés mérnöktanári oklevél;

c) gépész-, autógépész-, közlekedés üzemmérnöki műszaki tanári oklevél;

d) szakirányú műszaki oktatói oklevél.

4.1.1.2. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Karon és a jogelőd Katonai Főiskolán szerzett

a) harcjármű üzembentartó szakos oklevél;

b) katonai gépjármű üzemeltető szakos oklevél;

c) gépjármű technikus tiszti képesítés;

d) harcjármű üzemeltetői üzemmérnök.

4.1.1.3. „Műszaki ismeretek” szakos szakoktatói oklevél (vagy ezzel egyenértékű képesítés).

4.1.1.4. Technikusi oklevél (szakközépiskolai érettségi)

a) közúti járműgépész;

b) közlekedésgépész;

c) gépjármű-technikai;

d) gépjárműüzemi;

e) mezőgazdasági gépész;

f) mezőgazdasági gépjavító;

g) építőgépész;

h) gépjárművezető és -karbantartó.

4.1.1.5. Szakképesítés – szakmunkás bizonyítvány

a) autószerelő;

b) anyagmozgatógép-szerelő;

c) építőgép-szerelő;

d) mezőgazdasági gépszerelő;

e) gépjárművezető és -karbantartó;

f) mezőgazdasági gépész;

g) fakitermelési gépkezelő;

h) állattartó telepi gépész;

i) kertészeti gépész;

j) növénytermesztő gépész;

k) erdőgazdasági gépész;

l) mezőgazdasági gépszerelő és gépüzemeltető;

m) mezőgazdasági gépjavító és karbantartó.

4.1.1.6. A közúti járművezetői vizsgáztatás keretében szerzett gépjárműkezelői bizonyítvány.

A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni.

4.1.2. Mentesítések a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” tan- és vizsgatárgyból

4.1.2.1. Munkavédelmi szakképzés keretében szerzett szakképesítés

a) munkavédelmi szakmérnöki oklevél;

b) munkavédelmi üzemmérnöki oklevél;

c) felsőfokú munkavédelmi szakképesítő egyetemi tagozaton szerzett oklevél;

d) munkavédelmi technikusi oklevél;

e) középfokú munkavédelmi szakképesítő oklevél.

4.1.2.2. A közúti járművezetői vizsgáztatás keretében 1993. január 1-je után tett sikeres vizsga a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás” vizsgatárgyból.

4.1.3. Egyéb mentesítések

A mentesítési kérelmek elbírálásakor a szakma megnevezését és a szakképesítés szakmai tartalmát kell meghatározónak tekinteni.”

5. melléklet a 11/2023. (VI. 23.) ÉKM rendelethez

„8. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

A közúti járművezetők vizsgáztatására vonatkozó részletes eljárási rend

I. A vizsgáztatás általános szabályai

1.1. A vizsgáztatás feltételeinek ellenőrzése

Vizsgát az a vizsgázó tehet, aki a vizsgajegyzőkönyvön szerepel, a kiírás szerinti időpontban a vizsga helyszínén vizsgára alkalmas állapotban megjelent, és a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni tudja. A már hitelesített (lezárt) vizsgajegyzőkönyvre további vizsgázó nem vehető fel.

1.2. Vizsgatárgyak és a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben)

	A	B							C								D
1.		B1	B2		B3		B4		C1	C2	C3	C4	C5	C6	C7	C8
2.		Elméleti vizsgatárgyak							Gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje
3.	Kategória	Kö	Szü		F1-2		Mu		Bü		Jk		R		F³⁾		Megjegyzés
4.									1	2	1	2	1	2	1	3
5.	AM	X		–		–		–	–	–	15	10	–	–	30	20
6.	A1	X		–		–		–	–	–	20	15	–	–	50	40
7.	A1¹⁾	X		–		–		–	–	–	–	–	–	–	50	40
8.	A2	–		–		–		–	–	–	20	15	–	–	50	40	11. § (5) bekezdés a) pont
9.	A2	X		–		–		–	–	–	20	15	–	–	50	40
10.	A	–		–		–		–	–	–	20	15	–	–	50	40	11. § (5) bekezdés b) pont
11.	A²⁾	X		–		–		–	–	–	20	17	–	–	50	40
12.	B	X		–		–		–	–	–	–	–	–	–	60	50	2012. január 1-jétől
13.	B	X		–		–		–	–	–	20	15	–	–	50	40	39. § (2) bekezdés szerint 2011. december 31-ig
14.	B96	–		X		–		X	–	–	–	–	–15	10	–	–
15.	B1	X		–		–		–	–	–	20	17	–	–	50	40
16.	BE	X		X		–		X	15	10	–	–	15	10	50	40
17.	C1	X		X		–		X	20	15	–	–	15	10	60	45
18.	C	–		–		–		–	20	15	–	–	15	10	60	45	11. § (5) bekezdés c) pont
19.	C	X		X		–		X	20	15	–	–	15	10	60	45
20.	C1E	X		X		–		–	15	10	–	–	20	15	60	45
21.	CE	X		X		–		–	15	10	–	–	20	15	60	45
22.	D1	X		–		–		–	15	10	–	–	15	10	60	45
23.	D	X		–		–		–	15	10	–	–	15	10	105	90
24.	D1E	X		X		–		X	15	10	–	–	15	10	60	45
25.	DE	X		X		–		–	15	10	–	–	15	10	60	45
26.	T	X		–		–		X	20	15	–	–	15	10	35	25
27.	T	–		–		–		–	–	–	–	–	15	10	35	25	11. § (3) bekezdés c) pont
28.	K	X		–		–		–	–	–	–	–	–	–	–	–
29.	Trolibusz	X		X		X		X	15	10	–	–	15	10	50	40

Kö = Közlekedési alapismeretek. Tartalmaz járművezetés elméleti, valamint az „A”, „A korl.”,
„B”, „T” kategóriáknál, továbbá az „A1”, „A2” és

„B1” kategóriánál szerkezeti és üzemeltetési kérdéseket is.

Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek.

Bü = Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés.

Jk = Járműkezelési vizsga.

R = Rutin vizsga.

F = Forgalmi vizsga.

Mu = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás.

F 1–2 = F 1–2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás.

A gyakorlati vizsgák esetében a táblázat szerinti,

az 1. jelű oszlop időértékei a teljes vizsgaidőket,

a 2. jelű oszlop időértékei a feladatok végrehajtására biztosított maximális időket,

a 3. jelű oszlop időértékei a közúton vezetéssel töltött időket jelentik.

1. Érvényes B kategóriás vezetői engedély esetén.

2. Azon 24. életévét betöltött vizsgázó esetében, aki nem rendelkezik „A2” vagy „A korl.” kategóriás vezetői engedéllyel, ez esetben a járműkezelési vizsga kiegészül az „alkalmassági feladat” végrehajtásával.

3. A forgalmi vizsga idejébe nem számít bele a kérelmező fogadása, a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő műszaki ellenőrzése, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése.

1.2.1. A „C” kategóriára érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezők számára előírt vizsgatárgyak és a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben)

	A	B				C								D
		B1	B2	B3	B4	C1	C2	C3	C4	C5	C6	C7	C8
		Elméleti vizsgatárgyak				Gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje
	Kategória	Kö	Szü	F 1-2	Mu	Bü		Jk		R		F 3)		Megjegyzés
304.	D	X	X		X	15	10			15	10	105	90

Kö = Közlekedési alapismeretek. Tartalmaz járművezetés elméleti, valamint az „A”, „A korl.”, „B”, „T” kategóriáknál, továbbá az „A1”, „A2” és „B1” kategóriánál szerkezeti és üzemeltetési kérdéseket is.

Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek.

Bü = Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés.

Jk = Járműkezelési vizsga.

R = Rutin vizsga.

F = Forgalmi vizsga.

Mu = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás.

F 1-2 = F 1-2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás.

A gyakorlati vizsgák esetében a táblázat szerinti,

az 1. jelű oszlop időértékei a teljes vizsgaidőket,

a 2. jelű oszlop időértékei a feladatok végrehajtására biztosított maximális időket,

a 3. jelű oszlop időértékei a közúton vezetéssel töltött időket jelentik.

3) A forgalmi vizsga idejébe nem számít bele a kérelmező fogadása, a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő műszaki ellenőrzése, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése.”

1.3. A vizsga értékelése

A vizsga eredménye sikeres vizsga esetén: „megfelelt”, jelölése: „M”, sikertelen vizsga esetén „nem felelt meg”, jelölése: bekarikázott „1”-es:

Sikertelen a forgalmi vizsga, ha

a) a vizsgázó a 8.1.2., 8.2.2., 8.3.2. pontban meghatározott hibát követ el, vagy

b) az a) pontban nem említett egyéb hibából – amelyeket a vizsgabiztos egyenként hibavonallal jelöl – tíznél többet követ el.

1.4. Az elméleti vizsgáztatás főbb adatai

	A	B	C		D	E	F
1.			Kérdések		Megfelelés	Megengedett hibapontok	Tiszta vizsgaidő
2.	Kategória	Tantárgy	száma (db)	összpontértéke (pont)	pontszáma (pont)	száma (pont)	összesen (perc)
3.	AM	K	25	35	30	5	25
4.	A1, A2, A	K	55	75	65	10	55
5.	B, B1	K	55	75	65	10	55
6.	B96	Szü M	25 25	25 25	21 21	4 4	25 25
7.	C1, C	K Szü M	25 25 25	35 25 25	30 21 21	5 4 4	25 25 25
8.	D1	K	25	35	30	5	25
9.	D	K Szü M	25 25 25	35 25 25	30 21 21	5 4 4	25 25 25
10.	BE D1E	K Szü M	25 25 25	35 25 25	30 21 21	5 4 4	25 25 25
11.	C1E CE	K Szü	25 25	35 25	30 21	5 4	25 25
12.	DE	K Szü	25 25	35 25	30 21	5 4	25 25
13.	T	K M	55 25	75 25	65 21	10 4	55 25
14.	K	K	25	25	20	5	25

1.5. A járműkezelési vizsga értékelésének szempontjai

A vizsgázónak az általa választott járműkezelési minősítő lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania. A járműkezelési minősítő lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló időtartamot.

1.5.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a járműkezelési vizsgán a vizsgázónak, ha a biztonsági ellenőrzési, a technikai kezelési és manőverezési feladatokat a rendelkezésre álló időn belül
úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.5.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) a biztonsági ellenőrzési feladatok vonatkozásában:

aa) a feladatok elvégzéséhez nem rendelkezik kellő ismerettel és jártassággal,

ab) a feladatokat nem hajtja végre,

ac) figyelmetlenségből vagy hozzá nem értésből kárt okozna,

ad) balesetveszélyes helyzetet okoz, vagy

ae) megszegi a vizsgatevékenységgel kapcsolatos munkavédelmi rendelkezéseket;

b) a technikai kezelési feladatok vonatkozásában:

ba) bármelyik technikai kezelési és manőverezési feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el, vagy

bb) a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.6. A biztonsági ellenőrzés üzemeltetési vizsga értékelése

1.6.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha legalább a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket képes elvégezni, és a szerszámokat szakszerűen használja, továbbá a vizsgatevékenységgel összefüggő munkavédelmi előírásokat megtartja.

1.6.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) a vizsgatételen szereplő feladatot, a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket nem képes elvégezni;

b) szerkezeti rongálódást okoz vagy okozna;

c) a szerszámokat balesetveszélyesen használja; vagy

d) megszegi a vizsgatevékenységgel kapcsolatos munkavédelmi rendelkezéseket.

1.7. A rutin vizsga értékelése

A vizsgázónak az általa választott rutin minősítő lapon feltüntetett feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania.

A rutin minősítő lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló időtartamot.

1.7.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha a feladatokat a rendelkezésre álló időn belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.7.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) bármelyik feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el; vagy

b) a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

Bármely részfeladat teljesítése közben, sikertelen végrehajtást eredményező hiba elkövetése esetén a vizsgát be kell fejezni, és a rutin minősítő lapon a feladat melletti felsorolásból
az elkövetett hibára vonatkozó szövegrészt alá kell húzni. A sikertelenség okát szükség szerint
a „Megjegyzés” rovatában bővebben is lehet indokolni.

1.8. A forgalmi vizsgafeladatok

1.8.1. A „B”, „B1”, „C1”, „C”, „D1”, „D”, illetőleg „T” kategória, továbbá valamennyi kombinált kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése.

Végrehajtás

A vizsgázót a vizsgabiztos előzetesen tájékoztatja a vizsga menetéről. Elindulás előtt a vizsgázó
a KRESZ szerinti kötelező ellenőrzést elvégzi, ezt követően a biztonsági övet becsatolja „C1”, „D1” alkategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében elvégzi el a térképolvasási feladatot, kitölti a menetíró készüléknek megfelelő adatrögzítő lapot, és helyezi a menetíró készülékbe.

A vizsgafeladat teljesítése sikeres, ha a vizsgázó a járdaszegély (úttest széle) mellől vagy forgalmi ok miatti megállás után határozottan, biztosan, egyenletesen, a kezelőberendezéseket, szükség esetén a világítást, a jelzéseket használva, körültekintően elindul. Indulás előtt a külső visszapillantó tükörből vagy más módon meggyőződik a jármű mögötti és melletti forgalomról. Mindig az oktató által megjelölt irányba halad. Iránymutatás hiányában követi az út vonalvezetését, illetve eleget tesz a közúti jelzések kötelezéseinek.

1.8.2. A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

a) Ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt, vagy balesetet okoz;

4. meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;

5. elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi (légfék vagy levegőrásegítés esetén);

6. az üzemi fék hatásosságának ellenőrzését elmulasztja;

7. az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;

8. a tervezett haladási iránnyal ellentétes irányba a járművel több, mint 50 cm-t elgurul;

9. balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;

10. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

11. a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a járművet (nem képes megtartani);

12. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

13. rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;

14. sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében;

15. egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni (fékkészenlét hiánya);

16. durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt;

17. gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el;

18. nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a járművet;

19. elveszti a jármű feletti uralmát;

20. a járművel felhajt a járdára (már egy kerékkel is);

21. nem biztonságosan kanyarodik, indokolatlanul benyomja a tengelykapcsoló pedált;

22. indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

23. a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;

24. az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;

25. elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget;

26. a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;

27. nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;

28. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

29. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;

30. rendszeresen akadályozza a forgalmat;

31. megtévesztő irányjelzést ad;

32. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

33. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen egyenletes lassításra;

34. a fék- és tengelykapcsoló pedált többször nem a megfelelő sorrendben működteti;

35. tartósfékkel felszerelt járművön nem, vagy helytelenül alkalmazza a tartósféket;

36. várakozás céljából történő megálláskor a rögzítő fékkel nem rögzíti a járművet (járműszerelvényt);

b) Ha a vizsgázó autóbusz esetében az a) pontban foglaltakon felül:

1. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), az autóbuszban az álló utasok elesnének;

2. a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;

3. a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;

4. nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;

5. a megállóban az autóbuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;

6. a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;

7. a megállónál az úttesten lévő vízzel a megállóhelyen várakozó utasokat beszennyezi; vagy

8. a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el az autóbusszal;

c) A vizsga sikertelenségét okozó hiba menetíró készülék kezelésével járó vizsgák esetében

1. a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében a menetíró készüléket nem tudja kezelni, vagy az adatrögzítő lapot nem tudja értelmezni.

1.8.3. Az „AM”, „A2”, „A” kategória és az „A1” kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése

A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba, ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz

4. meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;

5. az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;

6. sebességi fokozatban lévő motort akar indítani;

7. a motorkerékpárral felborul;

8. a körültekintést vagy az irányjelzést elmulasztja;

9. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

10. a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a motorkerékpárt (nem képes megtartani);

11. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

12. rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;

13. az útkereszteződést olyan sebességgel közelíti meg a motorkerékpárral, hogy képtelen annak forgalmi rendjét felmérni, illetve sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében;

14. egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni;

15. durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt, azokat megijeszti;

16. gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a járművének);

17. elveszti a jármű feletti uralmát;

18. a motorkerékpárral felhajt a járdára;

19. a motorkerékpárral nem biztonságosan kanyarodik;

20. a motorkerékpárral indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

21. a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul hajtja végre;

22. az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;

23. nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;

24. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére

25. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;

26. rendszeresen akadályozza a forgalmat;

27. megtévesztő irányjelzést ad;

28. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

29. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, későn fékez, a motorkerékpár hátsó kereke oldalra megcsúszik;

30. fékezéskor a lábát az úttesten csúsztatja;

1.8.4. A „Trolibusz” kategóriás forgalmi vizsgafeladatok és értékelése

A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba, ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz;

4. az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;

5. elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi;

6. az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;

7. a tervezett indulási iránnyal ellenkezőleg a trolibusszal több, mint 50 cm-t elgurul (kézifék helytelen kezelése miatt);

8. olyan nagy kezdősebességgel indít, hogy az álló utasok eldőlésével járna;

9. a fel- és leszállásra szolgáló ajtók zárt állapotát nem ellenőrzi;

10. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

11. haladás közben rángatja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a trolibuszt (nem képes megtartani);

12. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

13. rendszeresen kis követési távolságot tartva zavarja az előtte haladót;

14. az útkereszteződést olyan sebességgel közelíti meg a trolibusszal, hogy képtelen annak forgalmi rendjét felmérni és aszerint cselekedni, illetve sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében. Durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt, azokat megijeszti, gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a járművének);

15. nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a trolibuszt;

16. elveszti a jármű feletti uralmát;

17. felhajt a járdára (már egy kerékkel is);

18. nem biztonságosan, nem a megfelelő sebességgel kanyarodik;

19. indokolatlanul és szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

20. a besorolást, sávváltoztatást, kanyarodást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;

21. ha az áramszedő vezetési hiba miatt kiugrik;

22. balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;

23. a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;

24. nem a közúti és egyéb jelzéseknek megfelelően közlekedik;

25. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

26. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen, rendszeresen akadályozza a forgalmat;

27. megtévesztő irányjelzést ad;

28. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

29. a vészjelző jelzését nem veszi figyelembe, illetőleg a fékezést nem idejében és a teljes megállásig végzi;

30. az elsőbbségadást elmulasztja;

31. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, a trolibuszban az álló utasok elesnének;

32. a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;

33. a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;

34. a trolibusszal (zavaró körülmény nélkül) nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;

35. megállóban a trolibuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;

36. a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;

37. a megállónál az úttesten lévő vízzel a várakozó utasokat beszennyezi;

38. a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el a trolibusszal.”

6. melléklet a 11/2023. (VI. 23.) ÉKM rendelethez

„8. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

A közúti járművezetők vizsgáztatására vonatkozó részletes eljárási rend

I. A vizsgáztatás általános szabályai

1.1. A vizsgáztatás feltételeinek ellenőrzése

1.2. Vizsgatárgyak és a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben)

	A	B				C						D
1.	Kategória	Elméleti vizsgatárgyak				Gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje						Megjegyzés
2.		Kö	Szü	F1–2	Mu	Jk		R		F⁵⁾
3.		Kö	Szü	F1–2	Mu	1	2	1	2	1	3
4.	AM	X	–	–	–	15	10	–	–	30	20
5.	A1	X	–	–	–	20	15	–	–	50	40
6.	A1¹⁾	X	–	–	–	–	–	–	–	50	40
7.	A2	–	–	–	–	20	15	–	–	50	40	11. § (5) bekezdés a) pont
8.	A2	X	–	–	–	20	15	–	–	50	40
9.	A	–	–	–	–	20	15	–	–	50	40	11. § (5) bekezdés b) pont
10.	A²⁾	X	–	–	–	20	15	–	–	50	40
11.	B	X	–	–	–	–	–	–	–	60	50
12.	B96	-	X	-	X	–	–	30	25	–	–
13.	B1	X	-	-	-	20	15	–	–	50	40
14.	BE	X	X	–	X	–	–	30	25	50	40
15.	C1	X	X	–	X	–	–	30	25	60	45
16.	C	–	–	–	–	–	–	30	25	60	45	11. § (5) bekezdés c) pont
17.	C	X	X	–	X	–	–	30	25	60	45
18.	C³⁾	X	–	–	–	–	–	30	25	60	45
19.	C1E	X	X	–	–	–	–	35	30	60	45
20.	CE	X	X	–	–	–	–	35	30	60	45
21.	D1	X	–	–	–	–	–	30	25	60	45
22.	D	X	–	–	–	–	–	30	25	105	90
23.	D⁴⁾	X	X	–	X	–	–	30	25	105	90
24.	D1E	X	X	–	X	–	–	30	25	60	45
25.	DE	X	X	–	–	–	–	35	30	60	45
26.	T	X	–	–	X	–	–	30	25	35	25
27.	T	–	–	–	–	–	–	30	25	35	25	11. § (3) bekezdés c) pont
28.	K	X	–	–	–	–	–	–	–	–	–
29.	Tr	X	X	X	X	–	–	30	25	50	40

Kö = Közlekedési alapismeretek, amely járművezetés elméleti, valamint az „A1”, „A2”, „A”, „B1”, „B”, „T” kategóriáknál szerkezeti és üzemeltetési ismereteket is tartalmaz.

Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek.

Jk = Járműkezelési vizsga.

R = Rutin vizsga.

F = Forgalmi vizsga.

Mu = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás.

F 1–2 = F 1–2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás.

A gyakorlati vizsgák esetében a táblázat szerinti

az 1. jelű oszlop időértékei a teljes vizsga időket,

a 2. jelű oszlop időértékei a feladatok végrehajtására biztosított maximális időket,

a 3. jelű oszlop időértékei a közúton vezetéssel töltött időket jelentik.

1. érvényes B kategóriás vezetői engedély esetén.

2. azon 24. életévét betöltött vizsgázó esetében, aki nem rendelkezik „A2” vagy „A korl.” kategóriás vezetői engedéllyel, ez esetben a járműkezelési vizsga kiegészül az „alkalmassági feladat” végrehajtásával.

3) D kategóriára érvényes vezetői engedéllyel

4) C kategóriára érvényes vezetői engedély nélkül

1.3. A vizsga értékelése

A vizsga eredménye sikeres vizsga esetén: „megfelelt”, jelölése: „M”, sikertelen vizsga esetén „nem felelt meg”, jelölése: bekarikázott „1”-es.

Sikertelen a forgalmi vizsga, ha

a) a vizsgázó az 1.8.2., 1.8.3., 1.8.4. pontban meghatározott hibát követ el, vagy

b) az a) pontban nem említett egyéb hibából – amelyeket a vizsgabiztos egyenként hibavonallal jelöl – tíznél többet követ el.

1.4. Az elméleti vizsgáztatás főbb adatai

	A	B	C		D	E	F
1.			Kérdések		Megfelelés	Megengedett hibapontok	Tiszta vizsgaidő
2.	Kategória	Tantárgy	száma (db)	összpontértéke (pont)	pontszáma (pont)	száma (pont)	összesen (perc)
3.	AM	K	25	35	30	5	25
4.	A1, A2, A	K	55	75	65	10	55
5.	B, B1	K	55	75	65	10	55
6.	B96	Szü M	25 25	25 25	21 21	4 4	25 25
7.	C1, C	K Szü M	25 25 25	35 25 25	30 21 21	5 4 4	25 25 25
8.	D1	K	25	35	30	5	25
9.	D	K Szü M	25 25 25	35 25 25	30 21 21	5 4 4	25 25 25
10.	BE D1E	K Szü M	25 25 25	35 25 25	30 21 21	5 4 4	25 25 25
11.	C1E CE	K Szü	25 25	35 25	30 21	5 4	25 25
12.	DE	K Szü	25 25	35 25	30 21	5 4	25 25
13.	T	K M	55 25	75 25	65 21	10 4	55 25
14.	K	K	25	25	20	5	25

1.5. A járműkezelési vizsga értékelésének szempontjai

A vizsgázónak a vizsgán biztonsági ellenőrzési, technikai kezelési és manőverezési feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania. A járműkezelési minősítő lap tartalmazza az egyes részfeladatok esetén a sikertelenséget okozó hibákat, továbbá az összes feladat teljesítése céljából rendelkezésre álló időtartamot.

1.5.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a járműkezelési vizsgán a vizsgázónak, ha a biztonsági ellenőrzési, a technikai kezelési és manőverezési feladatokat a rendelkezésre álló időn belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.5.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) a biztonsági ellenőrzési feladatok vonatkozásában:

aa) a feladatok elvégzéséhez nem rendelkezik kellő ismerettel és jártassággal,

ab) a feladatokat nem hajtja végre,

ac) figyelmetlenségből vagy hozzá nem értésből kárt okozna,

ad) balesetveszélyes helyzetet okoz,

ae) megszegi a vizsgatevékenységgel kapcsolatos munkavédelmi rendelkezéseket;

b) a technikai kezelési feladatok vonatkozásában:

ba) bármelyik technikai kezelési és manőverezési feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el, vagy

bb) a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.6. A rutin vizsga értékelése

A vizsgázónak a vizsgán biztonsági ellenőrzési, üzemeltetési, rakománybiztonsági vagy utasbiztonsági, valamint technikai kezelési és manőverezési feladatokat kell egymást követő sorrendben végrehajtania.

1.7.1. „Megfelelt” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) az ellenőrzési és üzemeltetési feladat végrehajtása során legalább a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket képes elvégezni, és a szerszámokat szakszerűen használja, továbbá a vizsgatevékenységgel összefüggő munkavédelmi előírásokat megtartja, és

b) a technikai kezelési és manőverezési feladatokat a rendelkezésre álló időn belül úgy hajtotta végre, hogy sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.7.2. „Nem felelt meg” minősítést kell adni a vizsgázónak, ha

a) az ellenőrzési és üzemeltetési feladat vonatkozásában

aa) a vizsgatételen szereplő feladatot, a szükséges ellenőrzési, karbantartási, szerelési műveleteket nem képes elvégezni;

ab) szerkezeti rongálódást okoz vagy okozna; vagy

ac) megszegi a vizsgatevékenységgel kapcsolatos munkavédelmi rendelkezéseket;

b) a technikai kezelési és manőverezési feladatok vonatkozásában

ba) bármelyik feladat végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát követett el; vagy

bb) a meghatározott idő alatt a feladatokat képtelen végrehajtani, függetlenül attól, hogy a már teljesített feladatok végrehajtásakor sikertelenséget okozó hibát nem követett el.

1.8. A forgalmi vizsgafeladatok

1.8.1. A „B”, „B1”, „C1”, „C”, „D1”, „D”, illetőleg „T” kategória, továbbá valamennyi kombinált kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése

Végrehajtás

A vizsgázót a vizsgabiztos előzetesen tájékoztatja a vizsga menetéről. Elindulás előtt a vizsgázó a KRESZ szerinti kötelező ellenőrzést végezze el, ezt követően a biztonsági övet csatolja be „C1”, „D1” alkategóriák, a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében végezze el a térképolvasási feladatot, töltse ki a menetíró készüléknek megfelelő adatrögzítő lapot, és helyezze a menetíró készülékbe.

A vizsgafeladat teljesítése sikeres, ha a vizsgázó a járdaszegély (úttest széle) mellől, vagy forgalmi ok miatti megállás után határozottan, biztosan, egyenletesen, a kezelőberendezéseket, szükség esetén a világítást, a jelzéseket használva, körültekintően elindul. Indulás előtt a külső visszapillantó tükörből vagy más módon meggyőződik a jármű mögötti és melletti forgalomról. Mindig az oktató által megjelölt irányba halad. Iránymutatás hiányában követi az út vonalvezetését, illetve eleget kell tesz a közúti jelzések kötelezéseinek.

1.8.2. A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba

a) Ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt, vagy balesetet okoz;

4. meghatározott feladatot második javítással sem képes a megfelelő módon végrehajtani;

5. elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi (légfék vagy levegőrásegítés esetén);

6. az üzemi fék hatásosságának ellenőrzését elmulasztja;

7. az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;

8. a tervezett haladási iránnyal ellentétes irányba a járművel több, mint 50 cm-t elgurul;

9. balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;

10. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

11. a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a járművet (nem képes megtartani);

12. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

13. rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;

14. sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében;

15. egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni (fékkészenlét hiánya);

16. durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt;

17. gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el;

18. nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a járművet;

19. elveszti a jármű feletti uralmát;

20. a járművel felhajt a járdára (már egy kerékkel is);

21. nem biztonságosan kanyarodik, indokolatlanul benyomja a tengelykapcsoló pedált;

22. indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

23. a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;

24. az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;

25. elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget;

26. a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;

27. nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;

28. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

29. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;

30. rendszeresen akadályozza a forgalmat;

31. megtévesztő irányjelzést ad;

32. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

33. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen egyenletes lassításra;

34. a fék- és tengelykapcsoló pedált többször nem a megfelelő sorrendben működteti;

35. tartósfékkel felszerelt járművön nem, vagy helytelenül alkalmazza a tartósféket;

36. várakozás céljából történő megálláskor a rögzítő fékkel nem rögzíti a járművet (járműszerelvényt);

b) Sikertelen a vizsga, ha a vizsgázó autóbusz esetében az a) pontban foglaltakon felül:

1. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), az autóbuszban az álló utasok elesnének;

2. a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;

3. a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;

4. nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;

5. megállóban az autóbuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;

6. a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;

7. a megállónál az úttesten lévő vízzel a megállóhelyen várakozó utasokat beszennyezi;

8. a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el az autóbusszal;

c) Sikertelen a vizsga a menetíró készülék kezelésével járó vizsgák esetében, ha a vizsgázó

1.8.3. Az „AM”, „A1”, „A2”, „A” kategória forgalmi vizsgafeladatai és értékelése

A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba, ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz;

4. meghatározott feladatot második javítással sem képes a megfelelő módon végrehajtani;

5. az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;

6. sebességi fokozatban lévő motort akar indítani;

7. a motorkerékpárral felborul;

8. a körültekintést vagy az irányjelzést elmulasztja;

9. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

10. a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a motorkerékpárt (nem képes megtartani);

11. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

12. rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;

14. egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni;

15. durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt, azokat megijeszti;

16. gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el (nem marad ura a járművének);

17. elveszti a jármű feletti uralmát;

18. a motorkerékpárral felhajt a járdára;

19. a motorkerékpárral nem biztonságosan kanyarodik;

20. a motorkerékpárral indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

21. a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul hajtja végre;

22. az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;

23. nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;

24. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

25. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;

26. rendszeresen akadályozza a forgalmat;

27. megtévesztő irányjelzést ad;

28. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

29. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, későn fékez, a motorkerékpár hátsó kereke oldalra megcsúszik;

30. fékezéskor a lábát az úttesten csúsztatja.

1.8.4. A „Trolibusz” kategóriás forgalmi vizsgafeladatok és értékelése

A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba, ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;

2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

3. veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz;

4. az üzemi fék ellenőrzését elmulasztja;

5. elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi;

6. az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;

7. a tervezett indulási iránnyal ellenkezőleg a trolibusszal több, mint 50 cm-t elgurul (kézifék helytelen kezelése miatt);

8. olyan nagy kezdősebességgel indít, hogy az álló utasok eldőlésével járna;

9. a fel- és leszállásra szolgáló ajtók zárt állapotát nem ellenőrzi;

10. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

11. haladás közben rángatja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a trolibuszt (nem képes megtartani);

12. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

13. rendszeresen kis követési távolságot tartva zavarja az előtte haladót;

15. nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a trolibuszt;

16. elveszti a jármű feletti uralmát;

17. felhajt a járdára (már egy kerékkel is);

18. nem biztonságosan, nem a megfelelő sebességgel kanyarodik;

19. indokolatlanul és szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

20. a besorolást, sávváltoztatást, kanyarodást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;

21. ha az áramszedő vezetési hiba miatt kiugrik;

22. balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;

23. a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;

24. nem a közúti és egyéb jelzéseknek megfelelően közlekedik;

25. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

26. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen, rendszeresen akadályozza a forgalmat;

27. megtévesztő irányjelzést ad;

28. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

29. a vészjelző jelzését nem veszi figyelembe, illetőleg a fékezést nem idejében és a teljes megállásig végzi;

30. az elsőbbségadást elmulasztja;

31. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen az egyenletes lassításra, a trolibuszban az álló utasok elesnének;

32. a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;

33. a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;

34. a trolibusszal (zavaró körülmény nélkül) nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;

35. a megállóban a trolibuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;

36. a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;

37. a megállónál az úttesten lévő vízzel a várakozó utasokat beszennyezi;

38. a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el a trolibusszal.”

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek