2023. évi CXI. törvény

„(1a) E törvény hatálya akkor terjed ki arra, aki Magyarország területén kívül az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, ha az az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók által nyújtható szolgáltatást Magyarországon létesített tartós üzleti egysége révén az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül nyújtja [az (1) bekezdésben és e bekezdésben meghatározottak a továbbiakban együtt: szolgáltató].”

„(1b) E törvény hatálya kiterjed a 30. §, a 32. § (2) bekezdése, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. §, a 42. §, az 54. § (2) bekezdése, a 61. § (1)–(3) és (5) bekezdése, valamint a 68. § (2) bekezdése tekintetében a központi kapcsolattartó pontra.

(1c) Az (1) bekezdés p) és q) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában forgalmazási tevékenység alatt értékesítési vagy felvásárlási tevékenységet kell érteni.”

„(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki

„(3) A szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is.”

„(9) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél – a 7–10. § szerinti ügyfél-átvilágítással és a 12. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítésével összefüggésben – nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó, az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat, és gondoskodik ezen adatok naprakészen tartásáról.

(10) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelet

„(2a) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az ügyfél, a tényleges tulajdonos, a szolgáltatási kedvezményezett, a haláleseti kedvezményezett és az örökös tekintetében legkésőbb az ügyfél, a szolgáltatási kedvezményezett, a haláleseti kedvezményezett és az örökös részére történő ügylet teljesítését megelőzően biztosítja a 7–10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintje meghatározásának naprakészségét.

(2b) Az 1. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettséget félévente köteles elvégezni. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.”

„12/A. § A 11. és 12. §-t nem kell alkalmazni a Ptk. 6:477. § a) pontjában meghatározott kockázati életbiztosítással összefüggő üzleti kapcsolat során.”

„(6) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. A szolgáltató a tag halála esetén köteles a kifizetésben részesülő haláleseti kedvezményezettet, illetve örököst – az ügylet teljesítését megelőzően – azonosítani. A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti tagi számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. A biztosító jogosult a Ptk. 6:477. § a) pontjába tartozó kockázati életbiztosítási szerződés megkötésére és teljesítésére, feltéve, ha biztosítja, hogy a kifizetésre jogosult, illetve annak tényleges tulajdonosa személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.”

„(5) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 28. pont e) alpontjában meghatározott utalványkibocsátó az üzleti kapcsolat létesítése előtt a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat köteles rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását követően az (5) bekezdés feltételei már nem állnak fent, az utalványkibocsátó elvégzi az ügyfél kockázati szintjének megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(7) Amennyiben a forgatható utalványt visszaváltó utalványbirtokos személye nem egyezik az utalványt az utalványkibocsátótól vagy utalványforgalmazón keresztül megvásárló személlyel, az utalványkibocsátó elvégzi vele szemben az (5) vagy (6) bekezdés szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.”

„17/A. § Az 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott szolgáltató a magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező természetes személy ügyfél erre irányuló döntése esetén a 7–10. §-ban, a 12. § (3) bekezdésében és a 16. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségek végrehajtását az általa üzemeltetett biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is köteles lehetővé tenni.”

„24. § (1) A 22. és a 23. §-t nem kell alkalmazni a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre.

(2) A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésével kapcsolatos döntést nem szervezheti ki.”

„(6) Az ellenőrzés során a Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.), továbbá a pénzügyi információs egység az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.”

„(2a) Az európai felügyeleti hatóságok számára a Felügyelet továbbítja a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeit.”

„(4) A szolgáltató bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény észlelése esetén az üzleti kapcsolatot az ügyféllel azonnali hatállyal megszüntetheti, amennyiben a felmondási idővel járó késedelem azzal a veszéllyel jár, hogy a szolgáltató az ügyfél ügyleteinek teljesítése miatt vagyoni haszonszerzés mellett bűncselekményből származó ügyletek végrehajtásában működne közre és az üzleti kapcsolat azonnali hatállyal történő megszüntetésével ellentétes bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdek a pénzügyi információs egység jelzése alapján nem áll fenn. A szolgáltatónak ebben az esetben nem kell tájékoztatnia az ügyfelet a felmondás okáról.”

„(3) A szolgáltató nevében a kijelölt személy a bejelentést és annak mellékleteit a pénzügyi információs egység által meghatározott formában, védelemmel ellátott elektronikus üzenetben továbbítja a pénzügyi információs egységnek, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egység elektronikus üzenetben haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő szolgáltatót.”

„(3) A pénzügyi információs egység a 42–44. § alapján tudomására jutott adatot, titkot a felügyeleti tevékenysége ellátása érdekében felhasználhatja.”

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 42. § (2) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése alapján a szolgáltató megkeresésére, a 43. § (2) bekezdésében, a 44. és 46. §-ban meghatározott szerv megkeresésére, a 41. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatásra, a 48. és 49. §-ban meghatározott információ továbbítására, valamint a szolgáltató és a közvetítő között létrejött megbízási szerződés tekintetében a megbízás keletkezését megelőző időszakra vonatkozóan a közvetítő által tett bejelentések szolgáltató általi megismerésére, valamint a központi kapcsolattartó pontra az e törvényben, vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségek teljesítése során.”

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti csoportszintű politikákat és eljárásokat az anyavállalat határozza meg a csoporttagok számára.”

„(2) A Magyarországon telephellyel, de más tagállamban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi szolgáltató a magyarországi szolgáltatásnyújtás megkezdését követő öt munkanapon belül köteles írásban kijelölni, és az 5. § szerinti felügyeletet ellátó szerv, valamint a pénzügyi információs egység részére írásban bejelenteni egy magyarországi központi kapcsolattartó pontot, amely biztosítja, hogy a szolgáltató Magyarországon működő, fióktelepnek nem minősülő telephelyei végrehajtják az e törvényben vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tárgyú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségeket, illetve elősegíti a 69. § alapján előírt felügyeleti intézkedések végrehajtását, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

„(5) Központi kapcsolattartó pont az a természetes személy lehet, aki

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszernek biztosítania kell, hogy a szolgáltató teljeskörűen és gyorsan teljesíthesse a pénzügyi információs egységtől, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervtől vagy bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatot ellátó szervektől érkező megkereséseket vagy adatkéréseket, valamint a szolgáltató gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott rendszer által jelzett ügyletek kivizsgálása a belső szabályzatban rögzített eljárásrendben és határidőkkel megtörténik.”

„(4a) A szolgáltató köteles a kijelölt felelős vezetőt a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni. A szolgáltatónak meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a kijelölt felelős vezetőt érintő összeférhetetlenségek azonosítása és kezelése érdekében. Kijelölt felelős vezetőként kizárólag az irányítási funkciót betöltő testület olyan tagja, illetve olyan felsővezető jelölhető ki, aki esetében nem áll fenn összeférhetetlenség. A kijelölt felelős vezetőnek meg kell felelnie az alábbi szempontoknak is:

„(5) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül a szolgáltató belső szabályzatában kijelölni a megfelelési vezetőt.”

„(7) Az 1. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti szolgáltató esetében a megfelelési vezető az irányítási funkciót betöltő testületnek közvetlenül, személyesen, évente legalább két alkalommal jelentési kötelezettséggel tartozik. A megfelelési vezető részt vesz a jelentést tárgyaló irányító testületi ülésen, a jelentést és az azzal kapcsolatban hozott, dokumentált testületi döntést ellenjegyzi.

(8) A megfelelési vezető (7) bekezdés szerinti jelentése tartalmazza különösen, de nem kizárólagosan

(9) Az irányítási funkciót betöltő testület a megfelelési vezető (7) bekezdés szerinti jelentésében foglalt javaslatokat a jelentés kézhezvételét követő 30 napon belül dokumentált formában megvitatja, annak elfogadásáról vagy elutasításáról döntést hoz. A jelentésben meghatározott javaslatok alapján végrehajtott változásokat a szolgáltató visszakereshető módon dokumentálja.”

„(2b) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenysége kiterjed a felügyeleti szerv feladatköréhez illeszkedően a szolgáltatónak az atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedések betartásához szükséges kötelezettségeknek való megfelelésének biztosítására is.”

„(1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének, leányvállalatának és tartós üzleti egységeinek az e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek való megfelelését is.”

„(1) E törvény vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tárgyú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok rendelkezéseinek megsértése, megkerülése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértése vagy megkerülése, vagy a felügyeletet ellátó szerv döntésében foglaltak megsértése vagy figyelmen kívül hagyása, valamint a pénzmosás- és a terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő egyéb jogszabályban foglalt rendelkezések megsértése, megkerülése esetén az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

„(1) A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja, illetve a szolgáltató ügyfele vagy harmadik személy (a továbbiakban együtt: értesítést beküldő személy) – nevének és lakcímének megadásával – írásban értesítheti az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet az e törvény rendelkezéseinek, vagy az e törvény felhatalmazásán alapuló jogszabályokban meghatározott rendelkezéseknek a szolgáltató (vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja) általi megsértésére utaló körülmény esetén (a továbbiakban: értesítés).”

„(1) A székhelyszolgáltató a tevékenység végzésére irányuló szándékát köteles bejelenteni az 5 §-ban meghatározott felügyeleti szervnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: felügyeleti szerv); a tevékenység a nyilvántartásba vételt követően folytatható.”

„76/F. § (1) A virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltató a tevékenység végzésére irányuló szándékát köteles bejelenteni a felügyeleti szervnek; a tevékenység a nyilvántartásba vételt követően folytatható.

(2) A virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltató a nyilvántartásba vételkor megadott adatokban, illetve a nyilvántartásba vétel feltételeiben bekövetkezett változást, ideértve a tevékenység végzésének megszüntetését is, köteles 15 munkanapon belül bejelenteni a felügyeleti szervnek.

(3) A bejelentést írásban kell megtenni.

76/G. § (1) Természetes személy virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint letétkezelő pénztárca-szolgáltató nem lehet az, akit

(2) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem végezhet virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói, valamint letétkezelő pénztárca-szolgáltatói tevékenységet, ha

(3) A bejelentés tartalmazza a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltató

(4) A bejelentéshez mellékelni kell

76/H. § A nyilvántartás tartalmazza:

76/I. § (1) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltató megfelel a feltételeknek, és a bejelentés tartalmazza a 76/G. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat és igazolásokat, a felügyeleti szerv a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. A felügyeleti szerv a nyilvántartásba vett szolgáltatókat honlapján közzéteszi.

(2) A felügyeleti szerv ügyintézési határideje 60 nap.

(3) A felügyeleti szerv évente megvizsgálja, hogy a nyilvántartásban szereplő virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltató tekintetében továbbra is fennállnak-e a nyilvántartásba vétel feltételei. A felügyeleti szerv a bűnügyi nyilvántartó szervtől a Bnytv. 69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti adatigényléssel megvizsgálja azt is, hogy felmerül-e a természetes személy szolgáltatóra, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a vezető állású személyére, természetes személy tagjára, tényleges tulajdonosára a 76/G. § (1) bekezdés a) pontja, vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat.

(4) Ha a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a nyilvántartásba vételnek a feltételei nem állnak fenn, felhívja a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatót, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatót, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül szüntesse meg az akadályt és ezt írásban igazolja a felügyeleti szervnek. A határidő eredménytelen elteltét követően a felügyeleti szerv a szolgáltatót törli a nyilvántartásból.”

„(2) E törvény

„(1a) A vámhatóság megjelöli azokat az (1) bekezdés alapján továbbított adatokat, amelyek pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy a készpénz büntetendő vagy jogsértő cselekményből való származására utalnak.”

„(1) A készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság a Rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben jogosult a készpénz 80%-át, a kísérő nélküli készpénz 100%-át 30 napra zár alá venni. A vámhatóság a zár alá vételt elrendelő végzést az 5. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott tájékoztatáshoz mellékeli.”

„(6) Harmadik személy díj fizetése ellenében, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon egyedi adatszolgáltatás keretében megismerheti az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait – ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat – és azok rögzítésének időpontját, ha az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő vagy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét okirattal igazolja. A jogos érdek különösen igazoltnak tekintendő, ha az adatot igénylő harmadik személy és az adatigénylésben érintett adatszolgáltató, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony Pmt. szerinti valamely tényleges tulajdonosa

„(2) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdésben meghatározott jelzésben közli az általa ismert tényleges tulajdonosi adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.”

„(1) A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – biztosítják a szolgáltatók e törvényben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését, valamint a számlavezetők esetében a 18. § (1) bekezdés, a széfszolgáltatók esetében a 19. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelést.”

„(1) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv a 8. §-ban és a 20. §-ban, az önkormányzati adóhatóság és a gazdasági kamarák a 20. §-ban, az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a szolgáltató a 8. §-ban meghatározott adathozzáférés érdekében regisztrálnak a nyilvántartó szervnél.”