2023. évi CXI. törvény indokolás

Ez az Indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályok, elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) legutóbbi, 2020-ban hatályba lépett módosításait követően több szabályozási részkérdésben merült fel a törvényi előírások pontosításának igénye. A Törvénymódosítás a felügyeletet ellátó szervek és a szolgáltatók gyakorlati tapasztalatainak, a végrehajtás során beazonosított szabályozási igényeknek megfelelően, illetve a nemzetközi sztenderdekhez való teljes körű igazodás érdekében igazítja ki a hatályos törvényeket (koncepcionális változások nélkül).

A Törvénymódosítás biztosítja a Pmt. ügyfél-átvilágításra vonatkozó egyes rendelkezései kiigazítását azok szolgáltató- és ügyfélbaráttá tétele érdekében, valamint a felügyeleti tevékenységre vonatkozó egyes részletszabályok módosítását, amelynek eredményeképpen a jelenleginél is hatékonyabb végrehajtás valósulhat meg.

A Törvénymódosítás célja továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálata eredményeképpen megfogalmazott intézkedésekről szóló 1111/2023. (III. 30.) Korm. határozat (a továbbiakban: Akcióterv) alapján elvégzett egyes felülvizsgálati feladatokhoz kapcsolódóan szükségessé váló, Pmt.-t érintő jogszabály-módosítások végrehajtása.

A Törvénymódosítás módosítja ezen túlmenően a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) egyes rendelkezéseit. A Törvénymódosítás az Afad. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján kiigazítja a központi nyilvántartásokba átadott és ott tárolt adatkörre, az eltérésjelzési rendszerre és a felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket, valamint módosítja a tényleges tulajdonosi adatok hozzáférhetőségére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi követelményeknek megfelelően.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvénymódosítás pontosítja és kiegészíti a Pmt. hatályra vonatkozó rendelkezéseit az alábbiak szerint.

A Törvénymódosítás pontosítja [a Pmt. 1. § (1a) bekezdésének módosításával] a Pmt. személyi hatályra vonatkozó rendelkezéseit a Magyarország területén kívül, az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatók vonatkozásában annak egyértelművé tétele érdekében, hogy rájuk abban az esetben terjed ki a Pmt. hatálya, ha a hatálya alá tartozó szolgáltatók által nyújtható szolgáltatást Magyarországon létesített tartós üzleti egységeik révén az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül nyújtják.

A Törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. személyi hatályra vonatkozó rendelkezéseit a központi kapcsolattartó pontokra vonatkozó utalással [a Pmt. 1. § (1b) bekezdésének beillesztésével], tekintettel arra, hogy a Pmt.-ben már korábban bevezetésre került a központi kapcsolattartó pont intézménye [Pmt. 61. § (2) bekezdés], valamint a Pmt. több esetben is intézkedési lehetőséget fogalmaz meg a központi kapcsolattartó pontok vonatkozásában. [A központi kapcsolattartó pont kijelölésének célja, hogy az őt kinevező intézmény nevében biztosítsa a magyarországi telephely(ek) vonatkozásában a magyarországi pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok betartását, valamint elősegítse a felügyeletet ellátó szerv feladatainak ellátását.]

A Törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. hatályára vonatkozó rendelkezéseit [a Pmt. 1. § (1c) bekezdésének beillesztésével] a „forgalmazás” fogalmának meghatározásával a kulturális javak forgalmazásával foglalkozó szolgáltatók esetében. A Törvénymódosítás alapján ezen szolgáltatói szektorok vonatkozásában forgalmazás alatt az értékesítés vagy felvásárlás értendő. A hatály meghatározása a kereskedelmi törvény által alkalmazott fogalommal való összhang megteremtése érdekében is szükséges.

Ezen túlmenően a Pmt. személyi hatálya körében szükségessé vált annak pontosítása [a Pmt. 1. § (2) bekezdés a) pontjának módosításával], hogy a Pmt. rendelkezései nem az ügyfél összes cégjegyzésre jogosultja vagy egyéb rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja tekintetében, hanem kizárólag a szolgáltatónál ténylegesen eljáró rendelkezésre jogosultja, meghatalmazottja vagy képviselője tekintetében értelmezendőek.

A Törvénymódosítás kiegészíti továbbá a Pmt. személyi hatályra vonatkozó rendelkezéseit az ügyfél tényleges tulajdonosára utalással [a Pmt. 1. § (2) bekezdés d) pontjának beillesztésével], tekintettel arra, hogy új kötelezettségek kerülnek bevezetésre (egyértelművé tételre) a tényleges tulajdonosokra vonatkozóan [Pmt. 9. § (10) bekezdés]. (Ezen új rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a tényleges tulajdonos haladéktalanul köteles tájékoztatni az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat ügyfél általi megtételéhez szükséges, Pmt.-ben meghatározott adatairól, illetve azok változásairól.)

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai, az Akcióterv végrehajtása, valamint a nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtése érdekében a Törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezéseit az alábbiak szerint.

A Törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezéseit [a Pmt. 3. § 2a. pont beillesztésével] az „atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedés” fogalmával, tekintettel arra, hogy a Törvénymódosítás a Pmt. szerinti felügyeletet ellátó szerveket jelöli ki az atipikus korlátozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók vonatkozásában.

A Törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezéseit [a Pmt. 3. § 3a. pont beillesztésével] az „azonosító okmány” fogalmával és rögzíti, hogy azonosító okmány alatt magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány, külföldi állampolgár esetében az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány értendő. Ezen fogalom meghatározással a Törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az azonosítás során [a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ag) alpont alapján] kizárólag ezen okmányok típusának és számának rögzítése szükséges.

A nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtése érdekében a Törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezéseit a „kijelölt felelős vezető” és a „megfelelési vezető” fogalmával [a Pmt. 3. § 18a. és 23a. pontjai beillesztésével], tekintettel arra, hogy a Törvénymódosítás eltérő feladatkört és kötelezettségeket határoz meg ezen két kategória vonatkozásában.

A Törvénymódosítás alapján a kijelölt felelős vezető a szolgáltató irányítási funkciót betöltő testületének azon tagja (vagy ennek hiányában azon felsővezetője), aki a szolgáltató belső szabályzatában kijelölésre került, és aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és elvárások szolgáltató általi végrehajtásért felel. A megfelelési vezető pedig a szolgáltató belső szabályzatában kijelölt vezető beosztású foglalkoztatottja, aki ezen követelményeknek a szolgáltató foglalkoztatottjai általi végrehajtásáért tartozik felelősséggel.

A határon átnyúló szolgáltatások tekintetében a pénzmosás megelőzési kötelezettségek hatékony végrehajtása és a kötelezettségek egyértelmű rögzítése érdekében indokolttá vált a Pmt. hatályának kiterjesztése a pénzforgalmi közvetítőre a pénzforgalmi szolgáltatásnyújtás közvetítése vonatkozásában.

Ennek érdekében a Törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezéseit [a Pmt. 3. § 28. pont n) alpont beillesztésével], amely alapján a „pénzügyi szolgáltató” fogalom kiegészül a pénzforgalmi közvetítőre utalással.

Ezen túlmenően a határon átnyúló szolgáltatásokhoz [a Pmt. 1. § (1a) bekezdésében meghatározott hatályra vonatkozó rendelkezéshez] kapcsolódóan a Törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezéseit a „tartós üzleti egység” fogalmával [a Pmt. 3. § 35a. pont beillesztésével].

A Törvénymódosítás a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedések hatékonyabb végrehajtása érdekében kiegészíti a „ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás” fogalmát [a Pmt. 3. § 37. pont b) alpontjának módosításával]. A Törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy ezen szolgáltatói kör esetében is ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azon százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél ad megbízást.

A Pmt. 5. § a) pontjának módosítása a Pmt. személyi hatályának a központi kapcsolattartó pontokra való kiterjesztés kapcsán vált szükségessé. A Törvénymódosítás alapján a központi kapcsolattartó pontok vonatkozásában a felügyeletet ellátó szerv a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB).

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak felügyeleti tapasztalatai alapján indokolttá vált a virtuális fizetőeszköz-váltó szolgáltatók vonatkozásában szigorúbb ügyfél-átvilágítási intézkedések kialakítása, az ezen szolgáltatói szektor vonatkozásában tapasztalt magasabb pénzmosási kockázat hatékony kezelése érdekében.

Erre tekintettel a Törvénymódosítás alapján a szolgáltató ügyfél átvilágítást köteles alkalmazni háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű virtuális fizetőeszköz átváltása esetén is.

A Törvénymódosítás pontosítja és kiegészíti a Pmt. tényleges tulajdonosi nyilatkozat megtételére vonatkozó rendelkezéseit.

A Pmt. legutóbbi módosítása eltelt időszak felügyeleti tapasztalatai alapján és a nemzetközi követelményeknek való teljeskörű megfelelés érdekében a Törvénymódosítás pontosítja a tényleges tulajdonosok azonosítására és személyazonosságuk igazoló ellenőrzésére vonatkozó követelményeket [a Pmt. 9. § (3) bekezdés módosításával]. A Törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a szolgáltatóknak minden esetben meg kell bizonyosodniuk a tényleges tulajdonos kilétéről (a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedések alkalmazásával), nem csak abban az esetben, ha kétség merül fel.

A Törvénymódosítás ezen túlmenően egyértelművé teszi [a Pmt. 9. § (9) bekezdés beillesztésével], hogy az ügyfél köteles a tényleges tulajdonosi adatokról nyilvántartást vezetni és az adatok naprakészen tartásáról gondoskodni.

A Törvénymódosítás egyértelművé teszi továbbá [a Pmt. 9. § (10) bekezdés beillesztésével] a tényleges tulajdonos adatszolgáltatási kötelezettségét: a tényleges tulajdonosi nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettség teljesítése érdekében a tényleges tulajdonos haladéktalanul köteles tájékoztatni az ügyfelet a Pmt.-ben meghatározott adatairól, illetve azok változásáról.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak felügyeleti tapasztalatai alapján szükségessé vált a pénztárak tekintetében a Pmt-ben meghatározott kötelezettségek módosítása.

Tekintettel a pénztárak vonatkozásában fennálló alacsony kockázatra, a Törvénymódosítás az adatok naprakészen tartása és kifizetés kapcsolatában állapít meg enyhébb szabályokat.

A Pmt. alapján a pénztárnak is kötelessége biztosítani, hogy az ügyfélre vonatkozóan az ügyfél-átvilágítási intézkedések alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek. A Törvénymódosítás azonban kimondja [a Pmt. 12. § (2a) bekezdés beillesztésével], hogy a pénztáraknak csak a kifizetés idején (az ügylet teljesítését megelőzően) kell rendelkezniük ezen naprakész adatokkal.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak felügyeleti tapasztalatai alapján szükségessé vált a székhelyszolgáltatók vonatkozásában is a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek módosítása. Tekintettel a székhelyszolgáltatók tekintetében fennálló magasabb kockázatra, a Törvénymódosítás az ügyfelekre vonatkozó adatok, okiratok és az ügyfél kockázati szintje naprakészen tartása vonatkozásában állapít meg szigorúbb szabályokat: a Törvénymódosítás kimondja [a Pmt. 12. § (2b) bekezdés beillesztésével], hogy a székhelyszolgáltatók az ellenőrzési kötelezettséget fél évente kötelesek elvégezni (a más szolgáltatók esetében fennálló, kockázatérzékenységi megközelítés alapján meghatározandó egy és öt közötti időtartam helyett).

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak felügyeleti tapasztalatai alapján szükségessé vált a kockázati életbiztosítások tekintetében a Pmt-ben meghatározott kötelezettségek módosítása.

Tekintettel arra, hogy a kockázati életbiztosítások pénzmosás elkövetésére kevésbé alkalmasak, a Törvénymódosítás a monitoring-, illetve adatfrissítési tevékenységük végzése vonatkozásában állapít meg enyhébb szabályokat. A Törvénymódosítás alapján a kockázati életbiztosítással összefüggő üzleti kapcsolat során nem alkalmazandóak az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére (Pmt. 11. §) és az adatok naprakészen tartására (Pmt. 12. §) vonatkozó rendelkezések.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak felügyeleti tapasztalatai alapján szükségessé vált a kockázati életbiztosítások tekintetében a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek módosítása.

Tekintettel arra, hogy a kockázati életbiztosítások pénzmosás elkövetésére kevésbé alkalmasak, a Törvény 7. §-a a monitoring-, illetve adatfrissítési tevékenységük végzése vonatkozásában állapít meg enyhébb szabályokat. A Törvény 8. §-a pedig ezt kiegészítve lehetővé teszi a szolgáltató (biztosító) számára a kockázati életbiztosítási szerződés megkötését és teljesítését, feltéve, ha biztosítja, hogy a kifizetésre jogosult (az életbiztosítás kedvezményezettje, valamint a díj visszafizetése esetén a szerződő), illetve annak tényleges tulajdonosa személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak felügyeleti tapasztalatai alapján szükségessé vált az utalványkibocsátók esetében a Pmt. módosítása a Pmt. szerinti kötelezettségeik kockázatukkal arányos enyhítése érdekében. A Törvénymódosítás alapján esetükben egy egyszerűsített rezsim alkalmazása kerül bevezetésre az ügyfél-átvilágítás végrehajtása tekintetében.

Az ügyfél-átvilágítási intézkedések hatékonyabb végrehajtása érdekében a Törvénymódosítás kimondja, hogy a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók kötelesek lehetővé tenni a magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező természetes személy ügyfél erre irányuló döntése esetén az ügyfél-átvilágításhoz (Pmt. 7–10. §), a rendszeres adatellenőrzéshez [Pmt. 12. § (3) bekezdés] és a fokozott ügyfél-átvilágításhoz [Pmt. 16. § (3) bekezdés] kapcsolódóan az ügyfél számára meghatározott kötelezettségek elektronikus formában (a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő) teljesítését.

A Törvénymódosítás az online ügyfél-átvilágítás kötelező alkalmazását csak a magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező természetes személy ügyfelek esetében teszi lehetővé a végrehajtás hatékonyságának javítása és a pénzmosás elleni kockázatok csökkentése érdekében.

A Pmt. 24. § új bekezdés beillesztésének célja annak egyértelművé tétele és rögzítése, hogy a szolgáltató az ügyfél-kapcsolat létesítésével kapcsolatos döntést nem szervezheti ki. A Törvénymódosítás alapján az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésének kiszervezése a továbbiakban is lehetővé válik, viszont a Törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az ügyfél-kapcsolat létesítésével kapcsolatban meghozandó végső döntés az ügyféllel üzleti vagy ügyleti kapcsolatba lépő szolgáltató felelőssége (így pl. a döntést alátámasztó adatgyűjtés, -ellenőrzés és -elemzés kiszervezhető, ugyanakkor az ezek alapján az üzleti kapcsolat létrehozásáról szóló döntés meghozatala nem kiszervezhető).

A Törvénymódosítás a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló EU rendelet hazai végrehajtását biztosító rendelkezések kapcsán az ellenőrzés vonatkozásában szövegpontosító javaslatot tartalmaz.

Az MNB az általa lefolytatott hatósági eljárásai során a Magyar Nemzeti Bankról szóló a 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) alapján jár el, kiegészítő szabályként az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit alkalmazza, amennyiben az MNB tv. erre külön felhatalmazást ad. A Törvénymódosítás ennek megfelelően pontosítja a Pmt. 26. § (6) bekezdésének rendelkezéseit.

A Pmt. meghatározza, hogy a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszterrel együttműködve gondoskodik a koordinált nemzeti kockázatértékelés elkészítéséről és annak legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, valamint tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeiről.

Ezen kötelezettséghez kapcsolódóan a Törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy az európai felügyeleti hatóságok számára az MNB továbbítja a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeit.

A Törvénymódosítás alapján lehetővé válik, hogy a szolgáltató bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény észlelése esetén az ügyféllel az üzleti kapcsolatot azonnali hatállyal megszüntesse, amennyiben a felmondási idővel járó késedelem azzal a veszéllyel jár, hogy a szolgáltató az ügyfél ügyleteinek teljesítése miatt vagyoni haszonszerzés mellett bűncselekményből származó ügyletek végrehajtásában működne közre, és az üzleti kapcsolat azonnali hatállyal történő megszüntetésével ellentétes bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdek a pénzügyi információs egység jelzése alapján nem áll fenn.

A Pmt.-nek a bejelentésre, valamint a pénzügyi információs egység működésére (így különösen a bűnüldöző szervekkel megvalósítandó információcserére) vonatkozó hatályos előírásai jelenleg is biztosítják, hogy a kérdéses esetkörben a bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdek fennállására vonatkozó információk a pénzügyi információs egység rendelkezésére álljanak.

Az új rendelkezés célja, hogy − amennyiben a bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdek másképp nem kívánja − a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázattal érintett ügyfelek e kockázat szolgáltató általi észlelése után már ne indíthassanak további tranzakciókat a szerződéses jogviszony felmondásának időszakában, és ezáltal a szolgáltató ne váljon akaratlanul is vagyoni haszonszerzés mellett bűncselekményből származó ügyletek végrehajtásában közreműködő szereplővé.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége hatékonyabbá tétele érdekében indokolttá vált a Pmt. rendelkezéseinek módosítása a bejelentések továbbítása tekintetében. A Törvénymódosítás értelmében a kijelölt személy nem kizárólag a bejelentést, hanem annak mellékleteit is a pénzügyi információs egység által meghatározott formában teszi meg. A rendelkezés célja a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége hatékonyságának növelése kiemelten a stratégiai elemzés területén.

A pénzügyi információs egység által a Pmt. 5. § f) pontja alapján végzett saját kockázat alapú felügyeleti tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében szükségessé vált a pénzügyi információs egységen belül az adatok megismerésére és kezelésére, valamint felhasználására vonatkozó jogosultságok egyértelművé tétele, kiterjesztése.

A Törvénymódosítás a Pmt. 42–44. §-aiban rendelkezik az adatok megismerésére és kezelésére vonatkozó jogosultságokról. A Pmt. 47. § kiegészítésével pedig egyértelművé válik, hogy a pénzügyi információs egység a tudomására jutott adatot, titkot saját felügyeleti tevékenységének ellátása érdekében is felhasználhatja.

A felfedés tilalmával kapcsolatos felügyeleti tapasztalatok alapján szükségessé vált annak biztosítása, hogy az egyes pénzváltókat megbízó hitelintézetek körében bekövetkezett változást követően is megismerhesse az új megbízó hitelintézet a megbízás adása előtti időszakban tett bejelentéseket az ellenőrzések hatékonysága és a kockázatkezelés megfelelősége biztosítása érdekében.

A Törvénymódosítás erre tekintettel kimondja, hogy a felfedés tilalma nem vonatkozik a szolgáltató és a közvetítő között létrejött megbízási szerződés tekintetében a megbízás keletkezését megelőző időszakra vonatkozóan a közvetítő által tett bejelentések szolgáltató általi megismerésére.

A felfedés tilalmával kapcsolatos felügyeleti tapasztalatok alapján szükségessé vált továbbá annak egyértelművé tétele, hogy a központi kapcsolattartó pontra sem vonatkozik a felfedés tilalma kötelezettségei hatékony teljesítése érdekében, tekintettel arra, hogy a központi kapcsolattartó pont nem csak a szolgáltatóval munkaviszonyban álló személy lehet, ezáltal harmadik személynek minősülne a felfedés tilalma szempontjából.

A Törvénymódosítás erre tekintettel kimondja, hogy a felfedés tilalma nem vonatkozik a központi kapcsolattartó pontra a Pmt.-ben, vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségek teljesítése során.

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a Pmt.-ben meghatározott követelmények hatékonyabb végrehajtása érdekében és összhangban a nemzetközi elvárásokkal, szükségessé vált a csoportszintű politikákra vonatkozó rendelkezések egyes elemei pontosítása, egyértelművé tétele.

Ennek megfelelően a Törvénymódosítás rögzíti, hogy a csoportszintű politikákat és eljárásokat az anyavállalat határozza meg a csoporttagok számára [Pmt. 60. § új (1a) bekezdés]. Ezen túlmenően a Törvénymódosítás kimondja, hogy a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak ki kell terjednie (a csoportszintű kockázatértékelés és belső szabályzat elkészítésén túlmenően) a csoportszintű kockázatcsökkentő intézkedéseknek a csoporton belüli megosztására is [Pmt. 60. (1) bekezdés f) pont].

Fentieken túlmenően a Pmt.-ben meghatározott követelmények hatékonyabb végrehajtása és a pénzmosás elleni rendelkezések hatálya alá tartozó tevékenység ellátásában részt vevő személyek szakmai és személyes alkalmasságának biztosítása érdekében a Törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak ki kell terjednie a felvétel során a megfelelő szakmai képességeket igazoló bizonyítvány, valamint a büntetlen előéletet igazoló hatósági bizonyítvány benyújtására (bemutatására) is [Pmt. 60. § (1) bekezdés új g) pont].

A Pmt. központi kapcsolattartó pontra vonatkozó rendelkezései módosítása a központi kapcsolattartó pont személyére vonatkozó garanciális követelmények egyértelmű meghatározása érdekében vált szükségessé, figyelemmel a nemzetközi elvárásokra (az Európai Bankhatóság jelentésében megállapítottakra) is, mely szerint a központi kapcsolattartó pontok vonatkozásában a telephely meghatározására és a központi kapcsolattartó pont személyére, formájára vonatkozó követelmények felállítása a fogadó tagország feladata.

Ennek megfelelően a Törvénymódosítás meghatározza a központi kapcsolattartó pont személyére vonatkozó minimumkövetelményeket, melyek a gyakorlati tapasztalatok alapján elengedhetetlenek a feladatkör megfelelő színvonalon történő ellátásához és MNB felügyeleti feladatainak hatékony végrehajtásához.

A Törvénymódosítás új rendelkezésként kimondja, hogy az érintett szolgáltató a magyarországi szolgáltatásnyújtás megkezdését követő öt munkanapon belül köteles írásban kijelölni, valamint a felügyeletet ellátó szerv és a pénzügyi információs egység részére bejelenteni egy magyarországi kapcsolattartó pontot [Pmt. 61. § (2) bekezdés módosított nyitó szövegrésze]. A Törvénymódosítás rendelkezik továbbá a központi kapcsolattartó pont személyére vonatkozó konkrét elvárásokról (munkaviszony, nyelvismeret, magyarországi tartózkodás) [Pmt. 61. § új (5) bekezdés].

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, valamint a nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtése érdekében a Törvénymódosítás a pénzmosási kockázatok kezelése és csökkentése céljából kiegészíti a szolgáltatók belső ellenőrző és információs rendszerére vonatkozó követelményeket. A Törvénymódosítás alapján a szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a belső ellenőrző és információs rendszere által jelzett ügyletek a belső szabályzatban rögzített eljárásrendben és határidőkkel kivizsgálásra kerüljenek [a Pmt. 63. § (2) bekezdés módosításával].

A nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtése érdekében a Törvénymódosítás fentieken túlmenően részletesen meghatározza a kijelölt felelős vezetővel és a megfelelési vezetővel kapcsolatos minimumkövetelményeket: a szolgáltató általi kijelölésre; (pénzügyi szolgáltatók esetében) a megfelelési vezető irányító funkciót betöltő testületnek történő jelentéstételére, valamint (hitelintézetek esetében) az általa ellátható feladatokra vonatkozó részletszabályokat [a Pmt. 63. § (7)–(9) bekezdés beillesztésével].

Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EUtanácsi rendelet, valamint a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK tanácsi rendelet a korábban elfogadott rendeletekhez viszonyítva rendkívül széles körben vezet be eddig nem alkalmazott atipikus (gazdasági szektorokat érintő) szankciós tilalmakat.

A Törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy a Pmt.-ben meghatározott felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenysége a felügyeleti szerv feladatköréhez illeszkedően kiterjed a (Pmt. hatálya alá tartozó) szolgáltatóknak az atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedések betartásához szükséges kötelezettségeknek való megfelelésének biztosítására is.

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált a Pmt. rendelkezéseinek kiegészítése a határon átnyúló szolgáltatást végző által a Pmt. teljes körű betartása érdekében.

A Törvénymódosítás a Pmt. 68. § (1) bekezdésének módosításával kimondja, hogy a felügyeletet ellátó szerv (az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlása során) az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének, leányvállalatának és tartós üzleti egységeinek a Pmt. felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabály rendelkezéseinek való megfelelését is biztosítja (a Pmt. rendelkezéseinek való megfelelés biztosításán túlmenően).

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált a Pmt. rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazható felügyeleti intézkedésekre vonatkozó egyes rendelkezések felülvizsgálata és módosítása.

A Törvénymódosítás a Pmt. 69. § (1) bekezdés nyitó szövegrészének módosításával lehetővé teszi, hogy ne csak a jogszabályi kötelezettség aktív megsértése, hanem egy, a jogszabályi előírásokat megkerülő, kijátszó tevékenység is szankcionálható legyen a felügyeleti hatóság részéről, másrészt pedig egyértelművé teszi a közvetlenül alkalmazandó, pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési tárgyú uniós jogi normák megsértése esetén történő szankció kiszabásának a lehetőségét. Az előbbieken túlmenően a felügyeleti tapasztalatok alapján előfordulhat olyan esetkör is, hogy nem a Pmt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályt sért vagy kerül meg a szolgáltató, hanem a szolgáltató tevékenységével összefüggésben lévő más ágazati jogszabályt, amelyekben foglaltak betartásának megkövetelése elősegítheti a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységgel kapcsolatos hatékony küzdelem támogatását is.

A Pmt. 69. § (1) bekezdés d) pontjának módosítása annak egyértelművé tétele érdekében vált szükségessé, hogy a tevékenységi vagy működési engedély visszavonására vagy felfüggesztésére irányuló felügyeleti döntésnek nem állnak fenn általános korlátai az ágazati jogszabályokban, kizárólag egy esetben a hitelintézeti törvény alapján. Erre tekintettel a „törvényben meghatározott korlátok mellett” kitétel kizárólag a hitelintézetek esetében jelenik meg a Törvénymódosítás alapján.

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a nemzetközi követelményeknek való megfelelés, a pénzmosás elleni kockázatok csökkentése és a felügyelet hatékonyságának további erősítése érdekében szükségessé vált a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók [Pmt. 1. § (1) bekezdés n) pont], valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók [Pmt. 1. § (1) bekezdés o) pont] felett felügyeletet ellátó szerv szankcionálásra vonatkozó lehetőségeinek bővítése annak érdekében, hogy a felügyeletet ellátó szerv hatékonyabban láthassa el kockázatalapú tevékenységét és a szolgáltatókat jogkövető magatartásra ösztönözze (igazodva más szolgáltató szektorokhoz).

A Pmt. 69. § e) pont ea) alpont, h) pont hc) alpont és l) pont módosításával az ezen szolgáltatók felügyeletét ellátó pénzügyi információs egység számára súlyos jogsértés esetén a nyilvántartásból való törlés vagy a tevékenység végzésétől történő eltiltás, valamint a szolgáltató jogsértésért felelős vezetője közvetlen szankcionálása (figyelmeztetés, bírság) is lehetővé válik, valamint pénzbírságot is kiszabhat, jogkövető magatartásra ösztönözve ezáltal a szolgáltatókat.

A Pmt. 69 § (1) bekezdés h) pontjának a befektetési vállalkozások tekintetében új hd) alponttal történő kiegészítése a Pmt. és az MNB tv.-ben foglalt rendelkezés összhangjának megteremtése érdekében szükséges.

Fentieken túlmenően a Törvénymódosítás a Pmt. 69. § (4) bekezdés új g) ponttal történő kiegészítésével az intézkedések alkalmazásánál figyelembe veendő szempontrendszert bővíti ki. Ennek megfelelően a felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál a szabályszegéssel vagy mulasztással előidézett kockázatra is köteles tekintettel lenni.

A Törvénymódosítás alapján a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, segítő családtagja vagy ügyfele mellett harmadik személyek is értesíthetik írásban a felügyeletet ellátó szervet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályok megsértésére utaló körülményről.

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalataira tekintettel, a kockázatok csökkentése és a felügyeleti tevékenység hatékonyabb ellátása érdekében szükségessé vált a székhelyszolgáltatók nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések pontosítása.

A Törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a székhelyszolgáltató a tevékenységét nem a felügyeleti szerv felé történő bejelentés, hanem kizárólag a felügyeleti szerv általi nyilvántartásba vételt követően folytathatja.

A felügyeleti tapasztalatok alapján, valamint az Akcióterv végrehajtása és a nemzetközi követelményeknek való teljes körű megfelelés érdekében szükségessé vált a Pmt. rendelkezéseinek kiegészítése a virtuális fizetőeszköz szolgáltatók nyilvántartásba vételi eljárásának szabályozására vonatkozóan.

Az új rendelkezések alapvetően a pénzmosás elleni felügyelet megerősítését szolgálják, tekintettel arra, hogy regisztráció hiányában a felügyeletet ellátó szerv nem rendelkezik információval arról, hogy mely entitások tartoznak a felügyelete alá, így a nem regisztrált, illetve a kijelölt személy adatairól szóló tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítő szolgáltatók tevékenységére nincs rálátása.

A Törvénymódosítás pontosítja az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás végrehajtásával kapcsolatos MNB részére adott rendeletalkotási felhatalmazást. [Pmt. 77. § (3) bekezdés c) pont].

A rendelkezés módosítása egyrészt arra tekintettel szükséges, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet hatálybalépésével kikerült a szabályozásból az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetköreire vonatozó taxatív felsorolás, tekintettel arra, hogy amennyiben az ügyfél a szolgáltató általi besorolás alapján [Pmt. 6/A. §] alacsony kockázatú, akkor − az MNB jóváhagyásától függetlenül – a szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat.

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítással kapcsolatos felhatalmazó rendelkezés kiegészítése emellett az egyszerűsített ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezésekhez [Pmt. 15. § (1b) bekezdés] kapcsolódóan a küszöbértékre, illetve határidőre vonatkozó részletszabályok meghatározásának célját is szolgálja.

A Törvénymódosítás kiegészíti az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában az MNB részére adott rendeletalkotási felhatalmazást a belső szabályozás minimum követelményeire utalással, a jogalkotási felhatalmazás teljeskörűségének biztosítása érdekében [Pmt. 77. § (3) bekezdés d) pont].

A „személyazonosságának megállapítása” kifejezés helyett a „kilétének megállapítása” alkalmazásával a Pmt. további rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében a Törvénymódosítás pontosítja továbbá a tényleges tulajdonos kilétének megállapítása érdekében megteendő intézkedésekkel kapcsolatos MNB részére adott rendeletalkotási felhatalmazást [Pmt. 77. § (3) bekezdés i) pont].

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak felügyeleti tapasztalatai alapján szükségessé vált a külső ellenőrzési funkció működésével kapcsolatos szabályozásra vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazás Törvénymódosítás általi beillesztése az MNB részére a szolgáltatók védelmi vonalainak pénzmosás megelőzési szempontból történő megerősítése érdekében [Pmt. 77. § (3) bekezdés j) pont].

Ezen túlmenően a Törvénymódosítás rendeletalkotási felhatalmazást biztosít az MNB részére a szolgáltató által az üzleti kapcsolat jellegének és céljának megállapítása érdekében tett intézkedések vonatkozásában [Pmt. 77. § (3) bekezdés k) pont].

Fentieken túlmenően a Törvénymódosítás pontosítja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletalkotási felhatalmazását is (az egységes terminológia és tartalom megteremtése érdekében) az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában (a belső szabályozás minimum követelményeire utalással), valamint a tényleges tulajdonos kilétének megállapítása érdekében megteendő intézkedésekkel kapcsolatban [Pmt. 77. § (2) bekezdés d) és i) pont].

A § kiegészíti a Pmt. jogharmonizációs záradékát a szolgáltatási irányelvre, valamint az atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedéseket elrendelő EU rendeletek megjelenítése érdekében.

A Pmt. módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai és az Akcióterv végrehajtása érdekében a Törvénymódosítás pontosítja a Pmt. hatályra vonatkozó rendelkezéseit az árukereskedők, valamint a kulturális javakkal kereskedők kapcsán [Pmt. 1. § (1) bekezdés k), p) és q) pont], amely alapján a „felvásárlás” is a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységgé válik.

A Törvénymódosítás alapján az árukereskedő abban az esetben tartozik a Pmt. hatálya alá, ha tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést teljesít vagy fogad el (a Pmt. jelenleg kizárólag a készpénzfizetés elfogadására utal). A Törvénymódosítás alapján ezen túlmenően a kulturális javak forgalmazásával foglalkozó szolgáltatók tartoznak a Pmt. hatálya alá (a Pmt. jelenleg kizárólag a kulturális javak kereskedelmére utal).

A Pmt. módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai és az Akcióterv végrehajtása érdekében a Törvénymódosítás pontosítja a Pmt. értelmező rendelkezései között a „pénzeszköz forrásának igazolása” fogalmat [Pmt. 3. § 28a. pont]. A Törvénymódosítás kiegészíti a pénzeszköz forrásának igazolása fogalmat a pénzeszközök eredetének vizsgálatán kívül a virtuális fizetőeszköz eredetének vizsgálatával is, így a szolgáltatónak a virtuális fizetőeszközben indított ügyleti megbízás esetében is lehetősége van ezen vagyoni eszköz forrását feltárni és az arra vonatkozó adatokat rögzíteni.

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvénymódosítás egyértelművé teszi és pontosítja, hogy a Pmt. rendelkezései [Pmt. 3. § 33. pont, 7. § (1) bekezdés, 12. § (3) és (4) bekezdés, 13. § (5) és (10) bekezdés, 14/A. § (1) bekezdés, valamint 17. § (1) bekezdés] nem az ügyfél összes cégjegyzésre jogosultja vagy egyéb rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja tekintetében, hanem kizárólag a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultja, meghatalmazottja vagy képviselője tekintetében értelmezendőek.

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása hatékonyabb megelőzése és megakadályozása, valamint a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízással kapcsolatos ügyfél-átvilágítási kötelezettség hatékony és az adatvédelmi szempontoknak is megfelelő végrehajtása érdekében szükségessé vált a Pmt. 14. § (4) bekezdésében meghatározott adatrögzítései kötelezettség kiterjesztése a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra [Pmt. 1. § (1) bekezdés n) pont], valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókra [Pmt. 1. § (1) bekezdés o) pont].

A Pmt. 6. § (2) bekezdésében meghatározott, az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízással kapcsolatos ügyfél-átvilágítási kötelezettség végrehajtása érdekében ezen szolgáltatók is kötelesek a következő adatokat rögzíteni: természetes személy ügyfél esetén annak családi és utónevét, születési helyét és idejét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében annak nevét, rövidített nevét, székhelyét (külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben rendelkezik ilyennel – magyarországi fióktelepének címét), valamint az ügyleti megbízás tárgyát és összegét. Ezen szolgáltatók számára egyúttal megnyílik a lehetőség, hogy ezen adatok igazolása érdekében a Pmt. 7. § (3) bekezdésben meghatározott okiratok bemutatását kérjék.

A pénzügyi információs egység által végzett kockázat alapú felügyeleti tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében szükségessé vált a Pmt. 42–44. §-aiban a pénzügyi információs egység adatok megismerésére és kezelésére vonatkozó jogosultságai egyértelművé tétele, kiterjesztése. A Törvénymódosítás alapján pontosításra kerül, hogy a pénzügyi információs egység az elemző-értékelő tevékenysége mellett a felügyeleti tevékenysége keretében is jogosult a Pmt. 42–44. §-aiban meghatározott titokkörök megismerésére és kezelésére. (Ezen rendelkezések alapján lehetővé válik, hogy a pénzügyi információs egység az elemző-értékelő tevékenysége körében rendelkezésére álló adatokat ne kizárólag konkrét ügyben, vagy stratégiai elemzés keretében adhassa át a felügyeleti szerv részére, hatékonyabbá téve ezáltal a felügyeleti tevékenység gyakorlását.)

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvénymódosítás pontosítja [a Pmt. 56–57. § módosításával] a Pmt. adatvédelemre és nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit a személyes adatokra, valamint a személyes adatnak nem minősülő adatokra vonatkozó adatkezelési felhatalmazás és adatmegőrzési kötelezettség egységesítése érdekében.

A Törvénymódosítás a Pmt. 7. § (8) bekezdése, a 10. § (3) bekezdése, a 14/A. (4) bekezdése, a 16. § (2) bekezdés a) pontja, a 16/A. § (1) bekezdés b) pontja, a 24/A. § (3) bekezdése, a 27. § (7) és (8) bekezdése, a 39. § b) pontja, a 40. § e) pontja, az 52. § (1) bekezdése, a 62. § (4) bekezdése, a 63. § (6) bekezdése, a 66. § (3) bekezdése és a 72/A. § (4) bekezdése vonatkozásában szövegpontosító javaslatot tartalmaz.

Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

A Törvénymódosítás a kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető fogalmának a Pmt. értelmező rendelkezései közé történő beillesztésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket.

A Pmt. és az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2021. évi XLI. törvény (a továbbiakban: készpénz ellenőrzéséről szóló törvény) rendelkezései közötti összhang megteremtése érdekében szükségessé vált a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítása.

Ennek megfelelően a Törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy a vámhatóság a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére továbbítandó nyilatkozatokban foglalt adatok közül megjelöli azokat, amelyek pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy a készpénz büntetendő vagy jogsértő cselekményből való származására utalnak [Készpénz ellenőrzéséről szóló törvény 5. § (1a) bekezdés]. A Törvénymódosítás ezen túlmenően egy pontosítást is tartalmaz: vámhatóság (a készpénz származásának vizsgálata érdekében) zár alá vételt elrendelő végzést az 5. § (1)–(1a) bekezdésében meghatározott tájékoztatáshoz is mellékeli [készpénz ellenőrzéséről szóló törvény 8. § (1) bekezdés].

Ezen túlmenően az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EuB) a C-37/20 és a C-601/20 sz. egyesített ügyekben 2022. november 22-én hozott ítéletében érvénytelenné nyilvánította a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 5. pénzmosás elleni irányelv) 1. cikk 15. pont c) alpontjában az azt előíró rendelkezést, mely szerint a lakosság bármely tagja minden esetben hozzá kell, hogy férjen a tagállamok területén bejegyzett vállalkozások és más jogi entitások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz. Az EuB ítéletében azt állapította meg, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartások nyilvánossága nem egyeztethető össze az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített uniós alapjogi követelményekkel.

Az EuB a fenti ítélethez 2022. december 5-én közzétett értelmező közleményében egyértelművé tette, hogy ítéletével a korábbi 4. pénzmosás elleni irányelvet 2018-ban módosító irányelv, az 5. pénzmosás elleni irányelv vonatkozó rendelkezésének érvénytelenségét állapította meg, rögzítve, hogy a korábbi (módosított) irányelvi rendelkezés érvényes és alkalmazandó. Ennek megfelelően, a tényleges tulajdonosi nyilvántartásokhoz továbbra is hozzáférhet bárki, amennyiben jogos érdekét bizonyítani tudja.

Az EuB ítéletére tekintettel vált szükségessé a 8. § (6) bekezdésének módosítása [és a 8. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése], amely tulajdonképpen az 5. pénzmosás elleni irányelv hatálybalépését megelőző helyzetet állította vissza a harmadik személyek tényleges tulajdonosi adatokhoz való hozzáférése terén.

A Törvénymódosítás alapján harmadik személy kizárólag abban az esetben igényelhet adatot az adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi adataira [azaz a Törvénymódosítás 4. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokra]vonatkozóan, ha az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő (pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemhez kapcsolódó) jogos érdekét okirattal igazolja.

Az Afad. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált tényleges tulajdonosi nyilvántartás vonatkozásában kialakított eltérésjelzési rendszer egyes elemeinek módosítása az alábbiak szerint.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a hatóságok, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szervek jelezhetik a nyilvántartást vezető szervnek, ha a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő érdemi eltérést észlelnek. A jelzésben azonban kötelesek közölni az általuk ismert tényleges tulajdonosi adatokat. A gyakorlati tapasztalatok alapján ezen rendelkezések negatív irányban befolyásolhatják az eltérésjelzési hajlandóságot

Erre tekintettel a Törvénymódosítás kimondja, hogy a hatóságok, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szervek továbbra is saját döntési jogkörükben mérlegelhetik az eltérésjelzés megtételének szükségességét a nyilvántartó szerv felé. Az eltérő tényleges tulajdonosi adatok közlésére azonban csak abban az esetben kötelesek, ha ezen adatok a rendelkezésükre állnak. (Az eltérésjelzést tehát az új tényleges tulajdonosi adatok közlése nélkül is jelezhetik a nyilvántartást vezető szervnek.)

Az Afad. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált a központi-bankszámlanyilvántartásba átadott és ott tárolt adatkör pontosítása az alábbiak szerint.

A Törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a számlavezető a nyilvántartó szervet a nem természetes személy számlatulajdonos esetében a jogi személy számlatulajdonos nevéről is tájékoztatja [cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy számlatulajdonos cégjegyzékszámán, valamint az egyéb jogi személy számlatulajdonos létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számán vagy nyilvántartási számán túlmenően]. Ezáltal a központi-bankszámlanyilvántartásban a jogi személy nevére történő keresés is lehetővé válik (a természetes személy számlatulajdonosokhoz hasonlóan).

Az Afad. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált a széfnyilvántartásba átadott és ott tárolt adatkör pontosítása az alábbiak szerint.

A Törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a széfszolgáltató a nyilvántartó szervet a nem természetes személy bérlő esetében a jogi személy bérlő nevéről is tájékoztatja [cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy számlatulajdonos cégjegyzékszámán, valamint az egyéb jogi személy számlatulajdonos létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számán vagy nyilvántartási számán túlmenően]. Ezáltal a széfnyilvántartásban a jogi személy nevére történő keresés is lehetővé válik (a természetes személy bérlőkhöz hasonlóan).

Az Afad. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a rendelkezések egyértelművé tétele érdekében a Törvénymódosítás kimondja [a Pmt. 21. § (1) bekezdés kiegészítével], hogy az MNB, mint felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenységének gyakorlása során a számlavezető és a széfszolgáltató Afad.-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének teljesítését is biztosítja (a szolgáltató Afad.-ban meghatározott kötelezettségeknek való megfelelése biztosításán túlmenően).

A Törvénymódosítás biztosítja, hogy a tényleges tulajdonosi adatok megismerésére az Afad. által már felhatalmazott, az európai uniós források felhasználásában közreműködő irányító hatóságok közreműködő szervezetek és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselői egyedi megkereséseken túl (illetve ezek helyett) regisztrációt követően, az erre kialakított elektronikus felületen is hozzáférhessenek a tényleges tulajdonosi adatokhoz.

A Törvénymódosítás ezen felül a tényleges tulajdonosi nyilvántartást vezető szerv általi, az adatbázis-hozzáférések nyomon követhetőségét szolgáló naplózást kiegészíti e hozzáférésekkel is.

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 178. § (1) bekezdés 4. pontja szerint a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja a területfejlesztési miniszter. A területfejlesztési miniszter a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti miniszter (ez azt jelenti, hogy a minisztert a feladatainak ellátásában a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt minisztérium és nem az általa vezetett minisztérium segíti), ezért indokolt a normaszöveget a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggően a Kormány statútum rendeletéhez igazítani.

A Törvénymódosítás a harmadik személyek tényleges tulajdonosi adatokhoz történő hozzáférésére vonatkozó rendelkezésekkel való összhang megteremtése érdekében szövegpontosító módosítást tartalmaz.

A Törvénymódosítás rendelkezik a harmadik személyek tényleges tulajdonosi adatokhoz történő hozzáférése, valamint adatbázishoz történő regisztrációja vonatkozásában azon rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, amelyek már nem alkalmazandók a hozzáférésre vonatkozó új kötelezettségekre (harmadik személyeknek minden esetben jogos érdeket szükséges igazolniuk) tekintettel.

A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

Főszabály szerint az új rendelkezések 2024. január 1-jén lépnek hatályba.

A megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében azonban indokolt egyes rendelkezések későbbi időpontban történő hatályba léptetése. A felügyeleti intézkedésekre vonatkozó rendelkezések a kihirdetést követő 16. napon lépnek hatályba. A virtuális fizetőeszköz szolgáltatók nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések 2024. április 1-től hatályosak. A természetes személy ügyfél számára meghatározott kötelezettségeknek az ügyfél kérésére elektronikus formában történő kötelező teljesítésére vonatkozó rendelkezések, valamint a kijelölt felelős vezetőre és a megfelelési vezetőre vonatkozó rendelkezések pedig 2024. július 1-jén lépnek hatályba.

A § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.